Bíborszín

Alice Walker: Bíborszín 




                                                                             




"Isten tebenned van, meg mindenki másban. Istennel jössz a világra. De csak azok talájják meg akik belül keresik."







Alice ​Walker 1982-ben megjelent Kedves Jóisten című levélregénye 1983-ban Pulitzer-díjat nyert. Elsőként kapta meg női író a díjat, aki még fekete bőrű is. A regény Steven Spielberg rendezésében került filmre 1985-ben. A filmet 11 Oscar-díjra jelölték, és mint az Oscar-díj nagy vesztese tartják számon. Ugyanis a 11 jelölésből egyetlen egyet sem tudott díjra váltani. Mégis Steven Spielberg egyik legjobb filmje, szerintem.

A történet tele van drámával. A Bíborszín egy egyszerű, tanulatlan fekete nő, Celie életét követi nyomon 14 éves korától.

A történet az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól: bemutatja, hogy milyen az, amikor a kislányt megerőszakolja az a férfi, akit apjának tud, aztán később megerőszakolja a férje is. Milyen érzés utolsó cselédnek lenni a házban, ahol csupán lenni lehet. Őszinte, tiszta, gyermekien naiv gondolatit megismerve írja le vágyait a Jóistennek címzett leveleiben, amiből kibontakozik a történet. Megismerhetjük milyen tudatlannak és kiszolgáltatottnak lenni, milyen elveszíteni az egyetlen embert, akit szerettünk. Akit azért veszítünk el, hogy megvédjük a megerőszakoló "apától". Milyen az, amikor tudjuk, soha senkitől nem számíthatunk együttérzésre és segítségre. Nem csupán mert nő, de a feketék társadalmában is másodrangú:
Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy."




„Eccerűen nem értettem minek is él az ember ha többnyire csak rohattul érzi magát”.



Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától kísérhetjük figyelemmel, lassan mer lépni, lassan ébred öntudatára. Ezt a bátorságot egy másik nő, a szerelem adja meg Celie számára.

Amikor az életébe megérkezik ez a csoda, a szerelem igen kanyargós úton jön. Hiszen Shug Avery is nő, szabad asszony, művész, énekesnő. És ő lesz az, aki elindítja Celie-t az emberré válás nehéz útján. Amibe még az is belefér, hogy gyilkossá is lehet lenni. Nagy utat jár be Celie, igazi fejlődésregény a történet. Nem nehéz elképzelni milyen élete volt: Nem elég, hogy szegény, néger, amit állandóan az orra alá dörgölnek, még azt is, hogy nő, aki nem tud főzni. Önbizalma letaposva, csírájában elfojtva sokáig. Majd éppen a férje szeretője felnyitja a szemét, amivel a szája is megnyílik.

Érzelmileg nagyon megfogó, elgondolkoztató, lélektani dráma mind a regény, mind a film, aminek van mondanivalója és tanulsága. Igaz, a kivitelezése tipikusan amerikai, végletekig tele közhelyekkel. Mégis hatásos, működik. A fiatal Whoppi Goldberg alakítása felejthetetlen. Nincs rá jelző, egyszerűen telitalálat. Talán a színésznő egyetlen komoly, drámai szerepe volt ez a film. A szereplők közt találjuk Mr. szerepében Danny Glovert, de feltűnik még Oprah Winfrey is.


                                                         
                                                                                                                             

Mélyen megrázó, húsba vágó Celie tönkretett életének tragédiája. Már a kezdő képsorok is erősen drámaiak, megalapozzák a film reményvesztett hangulatát. Később sem lesz habos lányregény a történetből. A két testvér elszakítása szintén sokkoló, elemi erővel tör fel a lelkekből a fájdalom.

Majd az évek múlásával a hősnő belenyugvása a sivár, elnyomott és kiszolgáltatott helyzetébe elkeserítő. Lebilincselően fonódnak a történet szálai, több erős karakter tűnik fel a történetben. Képet kapunk más nehéz és küzdelmes életutakról is: Sophia vagy Shug Avery élete, Nettie és Celie gyerekeinek kalandos sorsa. Van itt homoszexualitás, diszkrimináció, a feketék lenézése, a velük való aljas bánásmód korhű ábrázolása. A regény kitűnő példája a másokkal szembeni elfogadásnak.

Mélyen megrendítő és elkeserítő, mégis alázattal és empátiával megírt fekete történet ez. Női sorsok a történelem és a férfiak uralta társadalom tükrében. Ne felejtsük el, az 1900-as évek elején járunk.

Hű képet nyújt a történelmi háttérről is, betekinthetünk a déli feketék társadalmába és reménytelenül nehéz sorsába. Olvasd el a zseniális regényt, majd utána nézd meg a filmet.




"… Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csunya, és meglehet hogy főzni se tudok, mongya egy hang mindenkinek, aki odahallgat. De itt vagyok. Ámen, mongya Shug. Ámen, ámen."


ITT rendelhető a kiadótól a könyv! 



Képek a filmből!












Európa, Budapest, 2018
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059158 · Fordította: Dezsényi Katalin

Mindent bevallhatok

Kosztolányi Dezső:Mindent bevallhatok 
Kötetben meg nem jelent írások


                                                           







     „Vagyok, ami vagyok.”








A Jaffa Kiadó gyors egymásutánban két különböző Kosztolányi kötettel is kedveskedik az irodalomtörténet iránt érdeklődő olvasóknak, az író rajongóinak. A Mindent bevallhatok válogatáskötetben eddig még kiadatlan írások, interjúk teszik árnyaltabbá a népszerű alkotóról kialakult képet.



Mindenki ismeri Kosztolányi Dezső nevét, munkásságát. Ő az egyik legnagyobb magyar prózaíró. Alig 51 évet élt. Neve számtalan verse, nagyszerű novellái és regényei révén közismert. Biztos vagyok benne, hogy Édes Anna, Esti Kornél vagy a Pacsirta története sokak kedvence. Nem lehet kihagyni műfordításainak jelentőségét sem. Számomra a Szegény kisgyermek panaszaival lett a kedvenc szerzőim egyike. Ebben a válogatásban a tárcái mellett az interjúk adnak igazán képet gondolatairól, érzelmeiről. Érdemes megismerni ezeket a kuriózumokat.

Milyen ember is volt valójában, mint férj és apa, milyen barát, hogyan képzeljük el az írót alkotás közben, vagy milyen volt otthon, papucsban? Véleményét megismerhetjük a világ dolgairól, hogyan látta saját életét, sikereit? Többek között erről is tudhatunk meg információkat a korabeli cikkekből, körkérdésekre adott válaszaiból. A sok apró, néhol vicces válaszokból kirajzolódik egy érző és felelősen gondolkodó, mégis játékosan humoros ember portréja.

Miközben olyan írásokat, tárcákat olvashatunk, amik már-már feledésbe merültek a hatalmas életműben, most igazi irodalmi csemegeként bukkannak fel egy kötetbe válogatva. Urbán László irodalomtörténész válogatása színes és szemléletes. Árnyaltabbá teszi, közel hozza a mai olvasóknak és megismerteti Kosztolányi érzelmi és gondolatvilágát. Kicsit bepillanthatunk a lelkébe a kötet segítségével. Műveinek keletkezésének hátterét, az alkotás fázisairól mesél, miközben elárulja véleményét a világ dolgairól. Megtudhatjuk a sok kávé és a napi 40 cigaretta alap volt nála, avagy a védjegyévé vált zöld tintát miért használta. Shakespeare számára időtlenül kortalan, fontos szerző volt. Miközben sétálhatunk az esti Logodi utcában, olvashatunk utazási élményekről vagy arról, miért érezte Pesten is vidékinek magát.

Az írótársakról alkotott véleményét is elárulja. Milyen szerinte a jó magyar író? Az egész magyar irodalom vidékről jött, állítása szerint.

Karinthy Frigyes kikerülhetetlen jó barátja volt. Az ő személyisége, kettejük állandóan mókázó, egymást ugrató barátsága az irodalmi élet egyik legközismertebb barátsága volt. Amit sajnálatosan a betegségek is szorosabbra fűztek. Nőkről, házasságról, az alkotás öröméről és a nyelvi játékosságról, rímekről is olvashatunk a tárcákban. Nyelvújító, játékos szavai az irodalom kincsei közé kerültek.



A kötetbe gyűjtve megelevenedik Szabadka, a gyermekkor színhelye. Az írói életmű alapja, hiszen minden szerzőre ez az egyik, ami leginkább hat. Kosztolányi érzékeny alkat volt. Érzelmi, gondolati háttere a gyerekkorból eredeztethető. Európai polgár műveltségű apja és szerető édesanyja adott neki ehhez hátteret, biztonságot. Megtudhatjuk hogyan látja felnőtt férfiként, sikeres íróként a szüleit, gyermek és iskoláskora emlékeit. Tudtad, hogy alig tizenöt évesen jelent meg az első írása? Ez az Egy sír című verse volt, ami a Budapesti Napló 1901. október 26-i számában jelent meg. Igazi üstökösként robbant be a magyar irodalomba. Versben és prózában egyaránt kiemelkedőt alkotott. A tíz legszebb magyar szó első listáját francia példára Kosztolányi Dezső állította össze: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír szerepelt ezen a listán.

Kosztolányi barátságos, érdeklődő és életszerető alkata jól megelevenedik a válogatásban. Olvashatunk a betegsége lefolyásáról, arról, mennyire bízott a felgyógyulásban. Esendő ember volt, ahogyan mindenki.

A Mindent bevallhatok című kötet beszélgetéseiben természetesen a feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit is olvashatjuk.


Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29 - Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. Csáth Géza unokatestvére.




A Mindent bevallhatok kötet IDE kattintva megvásárolható a kiadótól!












Jaffa, Budapest, 2018
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751274

A kuflikról

Dániel András: Kuflimesék 





                                                                                     







A kuflik már a frissen megjelent tizedik kötetüknél tartanak, és a sikerüket bizonyítva rajzfilm is készült 2016-ban a meséikből. Ízelítőnek íme három remek kuflimese! Kik azok a kuflik? Zödön, Hilda, Pofánka és Valér, Titusz és Fityirc mellett Bélabá alkotja a kuflicsaládot. A szerző elárulta a egy interjúban, hogy a kukac és a kifli szavak keverékéből lettek a kuflik. Lehetnek soványak és gömbölyűek, van kicsi és nagy, jönnek-mennek ők heten az elhagyott réten és ezekből a kalandokból kerekednek ki a mesék. Dániel András mindjárt az első oldalon bemutatja és elmagyarázza olvasóinak kik is a kuflik.

A kuflik történeteivel főleg az óvodás korosztályt vette célba a szerző. Három olvasás után bátran kijelenthetem, hogy a kuflik legalább annyira szólnak a szülőknek, mint a gyermekeknek! Az igazi humor, az eredetiség talán legfőbb erénye ezeknek a meséknek. A kuflivilág megalkotója, a kortárs festőből lett gyerekkönyvíró és illusztrátor Dániel András világában a maga teremtette figurákkal, elvarázsolt, meghökkentett és megnevettetett még engem is. Teszteltem a meséket a célközönségen, és működtek. Ebben egy majdnem hét, és egy öt éves gyerkőc volt a segítségemre. Elvarázsolt ez a mesevilág, kuflikat mindenkinek! Kedvencünk Hilda és Pofánka, Fityirc, no meg a kissé morc Zödön.



A kuflik és a szélposta (10.)





Azt nem árt tudni, a mesék kitalálója és megrajzolója Dániel András. Ötletes, eredeti világot rajzolt, teremtett meg ezzel. 

Minden mesekönyvben két történetet olvashatunk. Legfrissebb mese  A kuflik és a szélposta címet kapta, ami egy tökéletes őszi történet. Az elhagyott réten éldegélő kuflik egy borongós reggelen arra ébrednek: itt az ősz, lehullottak a levelek! Nosza, mit lehet tenni, varrjuk vissza őket! Igazán szellemes az ötlet. Pofánka és társai nagy munkába fognak, dacolva, kissé szembe is mennek az őszi széllel. Sajnos a nyarat visszavarázsolni nem lehet, hiába van kéznél a zsebvarrókészlet. Ez némi tanulság is lehet az ifjú olvasóknak, sokféle szél létezik, azok bizony fújnak mindenfelől. Széllel szemben nem érdemes levelet írni sem. A kuflik élete szerencsére az orrbogyótea segítségével könnyebb lesz, ami ilyen erősen hideg, szeles napon igen finom tud lenni. A kuflik békésen várhatják a tavaszt és az újabb, friss leveleket.

Ebben a kötetben a másik mese Bélabá távcsöve címmel olvasható. A probléma itt abból adódik, hogy annak a bizonyos távcsőnek kiesett az üvege... feltűnik még egy különleges szerkentyű is a mesében. Az "egyszerre-néző" olyat tud, ami néha bizony a hétköznapi életünkben is hasznos lehetne. Nem árulom el a fordulatokat, vidám, mozgalmas és mulatságos dolgok kerekednek ki, amíg Bélabá távcsöve ismét megjavul.


                                   

Pagony, Budapest, 2018
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634104001 · Illusztrálta: Dániel András








Tengerre, kuflik! (9.)




                                                               





A kuflik barátságos, szerethető, fura kis lények, akiknek szívmelengető izgalmas kalandokba van részük. Ezt a kilencedik mese is igazolja, hiszen elhagyva a magányos rét kupacait, tengerre szállnak! Humora eredeti, ötletes, valóban akad kaland bőséggel. A megrendezett hajócsata mozgalmas és színes képekben elevenednek meg a szöveggel. Az pedig hogy nekik mindig van egy zseb-kalózfelszerelésük Fityirc félelmeit is legyőzi. Bájos és lenyűgözően vicces kalandok veszik kezdetüket. Fontos lehet a borítón feltüntetett javaslat: a könyv olvasása közben búvárruha viselése javasolt! Tesztközönségem hangos hahotával jutalmazta a vicces fordulatokat, repetát kérve a meséből.

Egy mese nem mese, itt is van egy második: Zsebseprű a szötymag ellen címmel olvashatjuk. Hilda egy álmos őszi délutánon takarításba kezd. A kuflikupacok környékét kell kissé rendbe szedni, ami természetesen nem vár bonyodalmakhoz vezet... Hilda pucoválórohama Bélabá és Titusz kedvére is kihat. A takarító kuflik kalandja, ahogyan az várható igen humoros fordulattal zárul.


Pagony, Budapest, 2018
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634103493 · Illusztrálta: Dániel András








Kuflik a hóban (5.)













Harmadik történetnek egy régebbi, téli mesét választottam. Lendületes, eleven a történet. Szívünkhöz nőttek a kuflik, ez nem vitás. Nagy erőssége mindegyik mesének a kidolgozottsága, jellemzően a mellékszereplők is tökéletes pillanatokat adnak. A szövegbuborékok humora, a valós élet és az írói képzelet elevenen kavarog. Szellemes, szórakoztató és többrétű mesék ezek. A második történetből tanulni is lehet. Címe: Brumi óriás lesz. A gyerekek kedvelik otthon a kedves kis szőrmók háziállatkákat... akik azonban idővel megnőhetnek... Nagyra. Ebből adódik a kalamajka, hiszen jól meg kell gondolni milyen házi kedvencet szerzünk be magunknak. A zsebállathatározó segítségével remélhetőleg sikerül megtalálni a megoldást mindenkinek.

A fülszövege szerint:

Azt hihetnénk, hogy télen igazán unalmas az elhagyatott rét, a kuflik szomorúan gubbasztanak a kufliüregeikben meleg teát hörpölgetve… Nem! Titusz és Pofánka kalandra éhesen felkerekednek, hogy jóbogyót szerezzenek a rét egy eldugott zugában. Ám a behavazott réten nem egyszerű hazatalálni. Minden hókupac alatt valami más rejtőzik! Arról nem is beszélve, hogy a tavasz beköszöntével milyen furcsa látogató érkezik a kuflikupachoz. A cuki, szőrös kis állatot Pofánka rögtön a szívébe fogadja, és Bruminak kereszteli – ám Brumi nem mindig marad olyan édes apróság, mint első nap… Tarts a kuflikkal az elhagyatott réten!




                                                                                                               

Pagony, Budapest, 2016
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634102038 · Illusztrálta:Dániel András

Életszikra

Jodi Picoult: Életszikra




                                                             













Jodi ismét lenyűgözött! Egy erőteljes és provokatív, gondolkodásra inspiráló új regényt ad olvasóinak.

Az, hogy fontos és megosztó témákat dolgoz fel a regényeiben, már nem újdonság. Aki olvasott tőle, azt is fogja tudni a gyermekvállalás témája is felmerült az előzőekben. A Gyere haza esetében a főhősök azért küzdöttek, legyen, szülessen meg végre az a gyermek. Az Egyszerű igazság esetében is a terhesség és a szülés volt az alap. Az Életszikra a népszerű amerikai írónő, Jodi Picoult huszonharmadik regénye.



Most a másik oldalról közelíti meg és tárja elénk a dolgot. Az abortusz témaköre elég sok vitát fog kavarni, mégis elgondolkodtató, ahogyan Jodi nagy érzékenységgel, empátiával megírta ezt a regényt. Alapos és tényszerű a szereplők sorsának bemutatása. Nem áll egyik oldalra sem csupán arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon. Nehéz kérdés, hogy az anya és a születendő gyermek jogai ne sérüljenek, mikortól számít embernek a magzat, honnan eredeztetjük a jogait? Csupán a születés pillanatától vagy a fogantatás az, ami számít. Gyilkosság az nem kérdéses, csupán az okok nagyon vegyesek és meghatározóak. Azt gondolom itt nehéz megtalálni az arany középutat. Jodi szereplői sorsában mind a két végletre ad frappáns és csattanós választ.

Az emberi jogok mellett Amerikában erősebben tüntetnek, komolyabban veszik. Egy abortuszklinika maga a fertő... ide jut be egy megkeseredett, vallási okokra hivatkozó ember, aki mint Isten meghosszabbított keze, lesújt. Véleménye szerint ő most jól megbünteti a bűnösöket, lövöldözni kezd. Teszi mindezt Mississippi államában, ahol a faji megkülönböztetés talán a legerősebb.

Válogatás nélkül esnek áldozatul az ott lévő emberek. Ápolók, orvosok, nők, fiatal lányok. Döbbenetes, talán a Tizenkilenc perc volt ennyire kemény, drámai történet. Az esztelen gyűlölet, a bosszú semmit nem old meg.
Az események Jacksonban, Mississippi-államában, egy női klinikán történnek, ahol többek között abortuszokat is végeznek. A személyzetet és az ügyfeleket folyamatosan zaklatják, ám ez a nap most más lesz: egy fegyveres belépett az épületbe, és elkezdett lövöldözni.

A képzett rendőrségi túsztárgyaló, Hugh McElroy hadnagy hamarosan a helyszínen értesül a fegyveres férfitól, hogy a lánya, Wren és a nővére, Bex is a klinikán vannak más ártatlan túszokkal. Ez jó időbe telik, hogy megtudjuk, miért vannak ott. Ez az egy zavart olvasás közben, hogy Jodi visszafelé meséli el a nap történetét. Az események eleje tulajdonképpen a regény végén indul, sok kérdésre ott illetve az epilógusban kapunk majd választ. Rögtön George véres támadásával indul el a regény, de az előzmények, okok és a következményekre a végén ad magyarázatot. Ahogy Hugh megpróbálja megérteni a lövöldözőt, bontakozik ki a történet.


A regény erőssége a karaktereiben is megnyilvánul. Egyszerre két párhuzamos történet bontakozik ki az olvasó előtt: George Goddard, a rendkívül dühös, vallásos ember, aki egy tizenéves lányát egyedül nevelő apja; és Hugh McElroy hadnagy, a képzett túsztárgyaló. A két férfikarakter kiemelkedően jól és alaposan megrajzolt. Nem lehet egyértelműen elítélni a vallási hite miatt ítélkező Gerge-ot. Hugh élete és imádott lánya kapcsolata pedig egyedülálló. Szerethető és szép történetük lesz a végére, nem kis csavarral.


Alapos és gondos a háttérmunka, ez érezhető. A mellékszereplők sorsa is kikerekedik, megismerjük életük sorsát, miért is jutottak oda, meghozva életük egyik legmegrázóbb döntését. A legérdekesebb talán Janine története, aki abortuszellenes aktivista. Ő miért is van a klinikán furcsa választ ad a regény. Az élet egyik legszebb része egy új élet, egy kisbaba születése.

A másik történet hőse, Dr. Ward, egy afrikai-amerikai orvos, aki abortuszokat végez. Az ő élete is tartogat meghökkentő fordulatot az olvasónak, elképesztő hátteret ad minden szereplő esetében Jodi. Le a kalappal, ismét merészen nyúlt egy nagyon megosztó témához. Kétségtelen lehet majd vitatkozni, elég ellentmondásos a téma, ám minden egyes helyzet más és más. Talán nem csak vitát generál a regény, de némi megértést is ad azok felé, akik erre a nehéz lépésre szánják magukat.




Jodi érzelmileg keményen megdolgozza az olvasóit. Azt súgja a regény, hogy a félreértés, a kétségbeesés, az együttérzés és bizalom hiánya mellé a véletlen mekkora hatással szól bele az egyén sorsába. Ami adott esetben tragédiához is vezethet. Picoult soha nem félt ellentmondásos témákkal foglalkozni. Erre talán az Apró csodák című regénye is jó példa. Most a legfontosabb kérdés természetesen az abortusz, de számos más kapcsolódó téma is felvetődik a jogi akadályok, a bürokratikus ügyintézés az egyik lényeges adalék. A magzat és az anya jogi védelme a másik. A születés, az új élet egy csoda. Vigyázzunk rá! Férfi olvasóknak is bátran ajánlom.


Az ÉLETSZIKRA ITT lehet a tiéd!

Jodi Picoult: 1966. május 19-én született amerikai írónő.

A Harvard és a Princetoni Egyetemeken végzett. Kreatív írást tanult. Több mint húsz kötet szerzője, irodalmi díjakkal elismert, a New York Times bestseller szerzője. 1992 óta jelennek meg regényei, idehaza kizárólag az Athenaeum Kiadó gondozza könyveit. 

Legismertebb regényei: A nővérem húga, Szívtől szívig, Házirend, Elrabolt az apám, Vezeklés, Sorsfordítók, Tizenkilenc perc, Apró csodák, Ítélet.









Athenaeum, Budapest, 2018
368 oldal · ISBN: 9789632938622 · Fordította: Goitein Veronika








Picoult soha nem habozik ellentmondásos témákkal foglalkozni, és nem is ebben a legújabb munkában. A legfontosabb kérdés természetesen az abortusz, de számos más kapcsolódó téma is szerepel: a jogi akadályok, ok az orvosok és az ápolónők, ezek a klinikák, az érvek és ellen, az esetek, ahol az abortusz tűnik megfelelőnek, a fallacies akik a magzat védelmét és az anyát védő törvények közötti

Engedetlenség

Naomi Alderman: Engedetlenség 




                                                                       


"Vannak, akik minden titkot bűnös dolognak tartanak."












Naomi Alderman debütáló regénye 2006-ban jelent meg először. Ahogyan az várható volt a témáját tekintve kissé megosztó regény lett. Nem csupán a vallási közösség életét bemutató, néhol erőteljesen kritizáló ábrázolása miatt, de a másik fő vonal, hogy mindehhez a hátteret a leszbikus lány sorsa adja.
Az Engedetlenség, ahogy azt a címe is sugallja, egy olyan ember életéről mesél, aki tudja és ismeri a szabályokat, elvárásokat, ám azoknak nem akar megfelelni, lázad. Próbál kitörni, teszi mindezt a saját boldogsága reményében. Tetszett a témaválasztás merészsége. Nem véletlen került filmre is a könyv. 



A hétköznapi emberek életében is elég megosztó, sarkalatos téma tud lenni az elfogadás a melegekkel szemben. Nem is beszélve a melegek helyzetéről, arról mennyire nehéz felvállalni, kilépni a tömegből. Mindez egy zárt, ortodox zsidó közösségen belül elképzelhetetlen bonyodalmakat szül. Az Engedetlenség az olvasó számára egy szigorúan zárt, vallásos közösség életébe, hagyományaiba nyújt betekintést. 

A vallási vezető rabbi, Ráv Krushka lánya, Ronit egy szigorú ortodox zsidó családban cseperedett nővé. Amikor megismerjük, már 32 éves, New Yorkban él. Régen háta mögött hagyta egykor környezetét, családját a fenti ok miatt. Apja halála az, ami visszaviszi gyermekkora színhelyére és kénytelen lesz szembenézni a régi életével, azok szereplőivel. Megismeri apja életének utolsó hónapjait, a betegsége lefolyást, a ki nem mondott várakozást, hogy a lánya még életében visszatér hozzá. Erre sajnos nem került sor, ami Ronit lelkére súlyos terhet ró. A megbocsájtás nehéz feladat, de tudni kéne elengedni a múlt árnyait.



Ronit nem csupán biszexuális, hiszen most egy nős férfi szeretője, aki nem mellékesen a főnöke, de cigarettázik is. Érdekes volt a gondolataiba, érzéseibe belelátni, ahogy kényszeríti magát a hazatérésre, a régi elvárásokkal való találkozásra. A ki nem mondott elvárások iránti megfelelésre. Lelkében komoly vihar dúl, mikor megérkezik Hendonba a londoni zsidó közösség otthonába.



Naomi nagyon intim, személyes módon tudja ábrázolni a találkozás lelkekbe hatoló, nem kevés váratlan eseményt okozó hatását. Ronit mellett az egykori barátnője Esti lelkén is felszakadnak a régi sebek. Már csak azért is van min meghökkenni, hiszen Esti feleségül ment Ronit unokatestvéréhez, Dovidhoz, akiből rabbi lett. Dovid, Esti és a Ronit nagyon eltérő karakterek, a közöttük kialakuló háromszög kapcsolatból ered minden bonyodalom. A három főhős élete, múltja és a jelen pillanatok keverednek, fokozatosan átértékelődnek. Szenvedély és szerelem, a szabadság vágya, az elfojtott szexualitás és a társadalmi szokások ábrázolása elgondolkodtató pillanatokat ad.


Scott, az egyik szereplő fogalmazza meg a történet egyik fontos üzenetét:"három fontos hely van az ember életében: ahol felnőttél, ahová egyetemre jártál, és az a hely, ahol a szerelme lakik."



Ez a szembenézés a múltjukkal, a szabályokkal és a hagyományokkal különös helyzeteket produkál. Mindenki más kapcsolatban áll Istennel, másképpen gondolkodik a hagyományokról. Valóban a legfontosabb a hagyomány és a kultúra, annak megőrzése és továbbadása, azonban az egyén boldogsága is legalább ennyire fontos. Nos, ezt egyensúlyba hozni nem kis feladat. A származásunk, a hagyományaink lelkünkbe élő gyökerei határozzák meg a boldogságunkat? A helyünk megtalálása a világban, miközben elégedettek és boldogok is vagyunk igen nagy kérdés. Kinek, minek kell megfelelnünk, egyáltalán: kell alkalmazkodnunk? Valamelyest igen. A rácsokat, falakat ledönteni, nehéz feladat. Van, hogy ennek éppen a saját boldogságunk látja kárát. A regény a múló idő, a szeretet és a család fogalmait hangsúlyozza erősen. Kísérjük el, legyünk társai Ronitnak ebben az utazásban, érdemes! Miközben mi is tarthatunk némi önvizsgálatot.

Naomi Alderman 1974-ben született Londonban.

Ezzel a regényével elnyerte az Orange Writer 2006-os díját, majd 2007-ben a Sunday Times az év fiatal írójának választotta.


Rendszeresen ír a Guardianbe, a Bath-i egyetem oktatója. Az Engedetlenség az első regénye – az ebből készült amerikai filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették, két főszereplője Rachel Weisz és Rachel McAdams. A hatalom című disztópiájával 2016-ban robbant be a világ könyvpiacaira: több tucat nyelvre lefordították, díjak sokaságát söpörte be, regénye egyszeriben a feminista mozgalmak megkerülhetetlen hivatkozási pontjává vált.
A rabbi meg a lánya címmel is megjelent.



Eredeti mű: Naomi Alderman: Disobedience
Eredeti megjelenés éve: 2006



XXI. Század, Budapest, 2018
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155915048 · Fordította: Feig András

Végső fázis

David Baldacci: Végső fázis 






                                                   











Baldacci mesteri mesemondó, mindig is csúcsminőségű thrillereket írt, amik filmen is látványosak lennének. Mára már a világ legjobb írói közé tartozik, ezt aligha kell bizonyítania.
Legújabb sorozatának főhőse Amos Decker visszatért, újra nyomoz! Ezt most tényleg nehéz volt letenni, ez a könyv garantáltan nem fog csalódást okozni. Nekem a legjobbak közé tartozik a szerző munkásságának sorában.


Izgalmas, lendületes a történet, ami meglepően sok drámai témát vet fel. A Végső fázis ugyan egy sorozat része, fontos, hogy önálló műként is kitűnően olvasható és értelmezhető.
Számos következtetést fogalmaztam meg magamban olvasás közben, amelyek közül egyik sem talált. Képtelenség megfejteni, hová fut ki a történet, ki a hunyó és mi is áll a háttérben.
Baldacci ismét a legjobb hagyományait követve a cselekmény gyors, pörgős, és ami nem mellékes szórakoztató! Jó volt olvasni, követni a nyomozás szálait. Megkegyelmezni egy gyilkosnak, avagy mennyit ér húsz év az ember életéből?



Amos Decker úton van Washingtonba, hogy csatlakozzon az FBI különleges munkacsoportjához, amit Ross Bogart vezet. Az egység tagja még Alexandra Jamison újságíró, Lisa Davenport klinikai pszichológus, és az unalmas Todd Milligan ügynök. Az ügy pedig elég meghökkentő: Melvin Marsnak alig pár órája van hátra az életéből, a "végső fázisban" jár élete órája. Ugyanis a Texasi Állami Fegyházban, Huntsville-ben üldögél a halálsoron. Ide a szülei meggyilkolásáért került.

A kivégzésére váró férfit váratlan meglepetés éri, ugyanis elhalasztják és felmentik. Valaki beismerte Alabamában a bűncselekményt. A régi bűntényről olyan részletekkel állt most elő, amit csupán az elkövető tudhat. Miért most, húsz év után? Ez a hír hatalmas hullámokat vet. Régi sebeket tép fel, kiderül semmi nem az, aminek látszott. Leginkább Melvin szülei életének rejtett titkai kerülnek fokozatosan napvilágra.


Amos Decker ex-nyomozó egy ragyogó karakter, nem hasonlít Baldacci más karaktereire. Decker az egyik legszokatlanabb nyomozó, aki thrillerekben feltűnt. Ő a tökéletes emlékezettel bíró ember, ami egyszerre áldás és átok is neki. Fotografikus memóriája hasznos és lenyűgöző. Decker kissé tapintatlan stílusú, rámenős alak, de szerethető, mégis kedves figura. Több humor forrása a regénynek. Szemléletes és látványos kitartása a fogyókúra és testmozgás terén is megmutatkozik. Nagyon élveztem a csapattársaival való kapcsolat bemutatását. Nem túl barátságos, mégis úgy tűnik, hogy megértik és elfogadják, kedvelik őt a kollégái.

"Decker nem hitt sem a sorsban, sem a kistestvérében, a véletlenben."

Az ügy még személyesebbé válik Decker és Melvin között, amikor megpróbálják megtalálni a gyilkost. Decker felfedezi, hogy ez a régi ügy és az ő a saját életének eseményei több ponton feltűnő hasonlóságokat mutatnak. Izgalmasak Decker álmai, víziói, amikor kékben látja a bűntényt. Szükség is van a különleges készségeire és kitartására, valóban meghökkentő titkokra derül fény. Melvin élete is többször összeomlik, átértékelődik.


Rengeteg cselekmény, hiteles karakterek és meglepetések sora adja a csavarokat. A szálak messze, magasra vezetnek. A történet nem a húsz évvel korábbi gyilkosságra koncentrál, jóval mélyebbre nyúlnak vissza a szálak. Ez lehetetlenné teszi, hogy kitaláljuk, mi következik majd tovább. Tartottam tőle, Baldacci túl sok mellékszálat hoz be a történetbe, azonban okkal tette. Itt egy ponton érezheti az olvasó hogy a könyv egy kicsit hosszú, túl sok vakmerő fordulatot tartalmaz. Tetszett a Három kismalac és a Három testőr párhuzamba állítása, ahogyan az amerikai futball is fontos szerepet kap.

Baldacci mindenre választ ad, biztos kézzel vezeti végig az olvasóit, bár lehet az olvasó szédül bele! Alapos és drámai a kirajzolódó társadalmi háttér. David Baldacci komoly témát a rasszizmus örökségét tette meg alapnak. Legyen elég ennyi, öveket becsatolni, olvasd és izgulj! A meglepő és egyszerre megható befejezés pedig igazán jól sikerült, szép lezárást ad a történetnek. Izgatottan várom a sorozat további részeit, hiszen már négy megjelent része van külföldön.

Baldacci  a Végső fázis című thrillere izgalmas és szórakoztató, a műfaj kiemelkedő darabja.

Amos Decker történetét ITT tudod megvásárolni kedvezménnyel!

E-könyvben is kapható! IDE kattints érte!

David Baldacci (1960. augusztus 5. )
Könyveit több mint 45 nyelven és 80 országban olvassák rajongói.

a Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Diákként novellákat írt a szabadidejében, később ügyvédként kilenc éven át Washington D.C. környékén élt és praktizált. Korai novelláit és forgatókönyveit nem sok siker koronázta. Kétségbeesésében a regényírás felé fordult. Első nemzetközi sikere az Absolute Power című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood.

Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével, Michelle-lel és két gyermekével Virginiában él.



General Press, Budapest, 2018
432 oldal · ISBN: 9789634521730 · Fordította: Pejkov Boján

Legközelebb majd sikerül

Vámos Miklós: Legközelebb majd sikerül 




                                                                 













Kissé elfogult vagyok az íróval 14 olvasás után. Amikor idén tavasszal kézbe vehettem a legutóbbi kötetét a Töredelmes vallomás címűt, egy igazi "vámosmiklós" írást kaptam, remek hangulattal, mesélős stílusban. Kissé keserédes írásokat, ami bizony itt-ott sajog is, de ettől jó. Igazán életszagú, valós embermesék ezek a vallomások. Így izgalommal vártam az őszt és az új Vámos Miklós regényt.



Nos, mondhatom nagyon nem azt kaptam, amire számítottam. Még mindig az Apák könyve, Zenga zének és az Anya csak egy van a három legjobb Vámos Miklós regény - szerintem. A sorrend tetszőleges és hangulatfüggő. Ezt egyszerűen nem tudom hová tenni.. (igen a polcra, de az életműben?). Félve és sajnálattal gondolok arra, ez az idei szépprózatermés estében hová fog kerülni, milyen besorolása lesz a könyvnek?



Nem szívesen írnék róla bővebben, vagy bármelyik könyvéről rosszat, de az eddig olvasottakból nálam ez most a leggyengébb... Van ilyen. Legközelebb majd bizonyára sikerül megint…A történet 9 év története, amit Beethoven 9 szimfóniájának mintájára, annak lendületét és szerkezetét, de leginkább hangulatát követve meséli el a két számomra tökéletesen semleges "főhős" történetét. A két Iván egyáltalán nem tudott közel kerülni hozzám, két életunt, kissé megkeseredett, öregedő pasi polemizál az életről, nőkről, az elveszett lehetőségekről, az élet múlandóságáról, a kihagyott helyzetekről. Osztják az észt. Ami nem lenne rossz ötlet, csak a megvalósítása nekem nem jött be. Elég siralmas volt ez a tömény kesergés. A viccbeli Józsi bácsi jutott eszembe többször, míg olvastam (elmegy gyónni, mert megcsalta a feleségét. No, de Józsi bácsi! - szörnyülködik a tisztelendő atya. Nem most! De olyan jó beszélni róla!!) No ez a beszélni róla azaz a a stílus is kiverte a biztosítékot néhol. Túl szexi, túl obszcén, szókimondó, szerintem indokolatlanul a történet. No, itt a lényege:

"Az járt a fejében: Bazmeg, mi adjuk a válási tanácsokat, és még egy rendes párkapcsolatunk sincs."



Amikor már a tekervényes nyitó mondatnál még bizakodtam, de két fejezet után csupán az író iránti tiszteletből, érdeklődésből olvastam végig, remélve lesz ez jobb. Nem lett. Számomra nem. Nem ez Vámos Miklós legjobb könyve, az biztos.
Nem tudom eldönteni, hogy valóban gyengébb-e ez a könyve az írónak, vagy csupán újszerű, kicsit más, mint az előzőek. Nem üt akkorát ez a kötete, nem fogott meg, mint a nagy regényei. Szerettem a Szitakötőt, a Félnótát, a New York-Budapest metrót vagy a Tiszta tűz, bár, Öt kisregény köteteit a fentebb említett három regénye mellett. Ezzel együtt sem olyan rossz könyv ez, vannak jó pillanatai. Csak nem tudott velem egy hullámhosszra kerülni. Szóval, bizonyára az én készülékemben van a hiba...

Különben is, hogy jövök én ahhoz, hogy egy ilyen értékelést (inkább ajánlást) írjak a kortárs irodalom egyik meghatározó személyiségéről, vagy az általa jegyzett regényéről? Nos, csak saját felelősségre, csak rajongóknak ajánlanám.

"Mindkét Iván arra készült, hogy útban Budapestre a Citroënben heves férfibeszélgetést folytatnak, megtárgyalják az ügyvédnőt és a táncosnőt, egyeztetik élményeiket és reményeiket."










A könyv fülszövege:

Engem ​az emberek valamiféle megbízható és jóindulatú nagybácsinak tekintenek (az okok egy részét tudni vélem. Úton-útfélen megállítanak, s beszélgetést kezdeményeznek. Sokan keresnek a neten, kérik, találkozzunk – élet-halál kérdése –, csak én segíthetek. Néha nem sikerül elzárkóznom. Aztán a kávéházban várnak, s rendre kiderül, hogy párkapcsolati (válási, szakítási) tanácsot kérnek. Van abban ráció, hogy tőlem: kétszer váltam, továbbá jogi diplomával rendelkezem, meg ugye a közismert empátiám.
Emiatt fontolgattam egy ideje, hogy egy hozzám hasonló amatőr kapcsolatjavítóról írjak könyvet. Esetleg a figura legyen azonos a Borgisz című korai kisregényemben szereplő tizenkilenc éves Najn Ivánnal. Miféle felnőtt vált belőle? Egy központi alakot terveztem, kettő lett belőle.
A Borgisz kilenc hónap története, ez a könyv kilenc évé. Ugyanakkor a kilenc fejezet Beethoven egy-egy szimfóniájának szerkezetét, mondandóját, hangulatát, lendületét követi, amennyire a nyelv eszközei engedik. Voltaképp szimfonikus regény keletkezett, zenés próza. Végül örömpróza? Bárcsak.



Athenaeum, Budapest, 2018
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632938226

Olga

Bernhard Schlink: Olga 





                                                                                     

"A társas ember a jelenben él, a magányos a múltban."









Bernhard Schlink A felolvasó című regénye 1995-ben meghódította az irodalmi világot. Mondhatni, német szerző elég ritkán ér el ekkora sikert napjainkban, hogy nemzetközi szinten is elismerik. A felolvasót közel 50 nyelvre fordították le, és a New York Times bestseller listájának a csúcsára is felért. Így aztán nem meglepő, hogy 2008-ban a regény filmre került. Ott is hatalmas sikert aratott Kate Winslet főszereplésével.

Így nagy érdeklődéssel vártam a szerző idehaza harmadik megjelenését az Olga című művét. A szerző három részre osztja a regényt. Az új könyv főszereplője egy árva lány, Olga, akit a nagymamája a 20. század elején egy sziléziai faluban nevelt fel.

Az első rész Olga és a férfi főhős, Herbert gyermekkorát ismerteti meg az olvasóval. Olga életének története meséli el a két világháború közti időszakot. Miután szüleit igen korán elvesztette, nagymamája nevelése alá kerül Olga, akit nem különösebben szívlel a nagyi. Még a nevét is igyekszik elvenni tőle, Helgának szólítva a kislányt. Erre az önérzetes és dacos, "neveletlen" lányka nem hallgatott. Itt egyből eszembe jutott a "mi" József Attilánk, akit Öcsödön szintén "átkereszteltek, mondván, hogy Attila, olyan név nincsen...



Nos, Olga "kedves" nagymamája kudarcot vallott. Hiába a kemény, német büszkesége, Olga tartása és erős jelleme már itt megmutatkozott. Olga kedvelt női karakterré válik, célja van az életben, szíve a helyén van. Mennyire erősen hat a környezet egy kisgyerekre, remekül megjelenítésre kerül. Olga magányos, amíg meg nem ismeri a szintén kissé különc, ezért magányos Herbertet. A gazdag fiúval afféle lelki társak lesznek, amiből az évek során fokozatosan alakul ki a szerelem. Nem csak a külvilág, talán még önmaguk előtt is titkolták szerelmüket. Fontos szerep jut Herbert húgának is a történésekben.

Az egymás felfedezésében a zene és a természet mellett az iskola, a tanulás is jelentősen hatott életükre. Olgából tanítónő lesz, Herbert, mint egy igazi arisztokrata, bohém kalandor és hazafi Afrikába, Amerikába és Oroszországba is eljut. Olgához azonban mindig visszatér. Szerelmük beteljesedik, amikor Herbert 1913-ban egy expedíciót indít az Északi-sarkra... ahonnan nem tér vissza. Alakját valós személy ihlette: Herbert Schröder-Stranz felfedező élt, és valóban nyom nélkül tűnt el 1912-ben a Spitzbergákon.
Kezdetben finoman érzékeny, intim és később tragikussá váló szerelmi történetet olvashattam.
Az összetartozás és a vágy erős és megindító fájdalma,a várakozás feszült izgalma és ereje mozgatta a történetet. Jó stílusú, kissé melankolikus módon mesél az életről. Élmény volt megismerni Olga történetét.



"Néha olyan dühös vagyok Rád, hogy szinte szétvet a düh, aztán rögtön elemészt a lelkifurdalás. Gyere, kiáltom Neked gyakran, gyere, de te nem hallod. Halld meg, és gyere!"



A történelmi panoráma a 19. század végétől kíséri végig a regényt, hangulatában is jól hozza a hátteret. A szokatlan narratív formát színezi, ahogyan Európa elveszett a háborús káoszban. A második rész Olga Rinke kisasszony életét meséli el. Hogyan tudott talpon maradni, túlélni az elvesztett szerelmet. Kevés szóval, finoman érzékelteti Olga lelkének hullámzásait. A háború végére a magány, a süket csend vette körül, amit egy robbanás okozott. Varrásból tartotta el magát, egyedül maradt. Lelkében végig várta Herbertet. Olga egész életében közel áll Herberthez. Olga sokáig reméli, hogy szeretője visszatér, a remény az, ami élteti. Letisztult, egyszerű vegytiszta érzésekről olvashattam. Sallangok nélkül építkezik a szerző, gondolkodásra késztető a háttér és a történet. Egyszerűségében hat a regény.



A harmadik rész a legizgalmasabb, ez a történet szíve-lelke. Azokat a leveleket olvashatjuk, amelyeket 1913-tól Olga küldött Herbertnek. Ezeket a leveleket a férfi soha nem kapta meg. A levelekből ismerjük meg Olga életének titkát. Kibontakozó fájdalmát, az odaadó várakozást, amit egy idő után felvált a kétségbeesés. A tudat, hogy nem jön vissza a szeretett férfi. A levélben kiírt-megírt érzései, gondolataiból bontakozik ki a lírai finomságú szerelmük, annak összetartó ereje. Schlink egy meglepő csavart is beiktat a történet zárásába. Kicsoda Ferdinánd, hogyan és miért jut el Tromsőbe, miként kerülnek elő Olga levelei váratlan érdekesség.

Bernhard Schlink:

1944. július 6. (Bielefeld) – kortárs német jogtudós, író.
Eleinte krimiket írt. Magyarul A felolvasó, Hazatérés kötetei jelentek meg.














XXI. Század, Budapest, 2018


286 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155759567 · Fordította: Szijj Ferenc

Coco Chanel és a szerelem illata

Michelle Marly: Coco Chanel és a szerelem illata







                                                                           



„Nincs jövője annak a nőnek, aki nem visel parfümöt.”

Coco Chanel



Coco Chanel a divatvilág nagyasszonya, neve és az általa teremtett stílus a mai napig fogalom. A róla elnevezett parfüm szintén időtállónak bizonyult. Coco Chanel életének története nem mindennapi. Kreativitása és kemény munkája meghozta számára az elismerést, a tartós sikert. Úgy testesítette meg a modern és független, sikeres dolgozó nőt, hogy azt még nem is igazán találták ki, mint fogalmat.

A prológusból megismerhetjük egy közép-franciaországi kislány volt, aki árvaházban nevelkedett a nővérével, és minden vasárnap várva-várta, hogy érte jöjjön az apukája. Hiába.

Később egy törékeny, alacsony varrónő volt  (18 éves korától varrónőnek tanult), aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegte fel a ruhákat, majd akinek segítő menedéket barátja és védelmezője, Etienne Balsan nyújtott. Az ő támogatásával indult el a siker útján, nyitott kalapüzletet Párizsban, ami már akkoriban is a divat fővárosa volt.


Innen indul a regényes, olvasmányos történet, a gyerekkor az álmokból, visszaemlékezésekből kerekedik ki. Az a fiatal nő, akit Gabrielle Bonheur Chanelnek hívtak, még mielőtt ő lett Coco Chanel, a divat nagyasszonya. Egy szerelmes asszonyt látunk, aki rémálmokat látva ébred a szörnyű hírre. Élete szerelmét várja, ám hajnalban a közeli barát, Etienne érkezik meg a Coco sorsát is befolyásoló tragikus baleset hírével. Arthur "Boy" Capel autóbalesetben elhunyt.

Megismerve Coco temperamentumát nem meglepő a kijelentése: sosem lesz senki felesége, ha már Boy Capelé, a férfié, aki imádta őt, nem lehet. Coco életének nagy szerelme Boy volt. Ehhez kétség nem fért, soha senki sem is vitatta. Érdekesség, hogy Coco a későbbiekben soha nem volt hajlandó a férfiról és kapcsolatukról beszélni. A gyász letargiájából barátnője, Misia és annak férje José Sert segítik ki.

Coco kivételes egyénisége és élete azonban a későbbiekben kivételes férfiakkal hozta össze. A média már akkoriban is kapott a sztárok szeretőiről, szerelmi életéről szóló hírek után. Intrikák, pletykák teszi még elevenebbé a regény képeit. Érezhető az alapos és pontos kép érdekében végzett kutatómunka, a szeretettel megírt sorokból. Gondosan megrajzolt portrét kapunk.

Coco alakjában egy céltudatos, különleges és lázadó nő jelenik meg, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak. Természetesen az ő élete is összeomlik, de fiatal még és az életösztön tovább viszi. Megzabolázhatatlan egyénisége inspiráló lehet a jelen kor fiataljai számára is.



Életében több közismert és karizmatikus férfi bukkant fel. Hosszú ideig társa volt Igor Stravinsky orosz zeneszerző. Ővele az 1920-as években találkozott először, az oroszországi forradalom elől menekülő művészt, annak feleségét és családját Coco kilenc hónapra befogadta. A zeneszerző és Coco között a szerelem is fellángolt. Mély és igen intenzív kapcsolatuk volt. Ennek részleteit is megismerjük a visszaemlékezésből. Stravinksy, aki felesége előtt sem titkolta érzelmeit Coco iránt, nem csupán kiváló zeneszerző volt, de remek férfi és lelki társa is Coconak. Ez a szerelem mindkettőjük életére nagy hatással volt.


"Egy olyan mulandó érzésnek, mint a szerelem, nem kellene tönkretennie a barátságunkat."

Ekkor jött az egyedülálló ötlet, hogy legyen egy Chanel parfüm. A semmi máshoz nem fogható, a modern nő illata limitáld kiadású legyen ajándék a legjobb 100 vevőnek. Akkoriban a márkás parfümöket még virágokból készítették, így a felkért vegyész, a fiatal Coty olyan szintetikus anyagokkal kísérletezett, amik a természetes virágillatot utánozták. Így született meg a divatvilág első márkás illata, amit a későbbiekben mindenki követett. A parfüm sikere váratlan és elképesztő volt.


A Chanel N° 5 lett 1921-ben az első mesterségesen készített illat, aminek ikonikus üvegcséjét Coco akkori szeretője, az emigráns Dmitrij Pavlovics Romanov orosz nagyherceg tervezte, és a cári testőrség vodkásüvege ihlette. A flakon azóta többször formát váltott, de maga az illat örök.

Romanov nagyherceg csodálója, támasza és segítője volt Coconak. Erről a szerelemről is sokat megtudhatunk, a hangulatos és színes történetből. Párizs forgataga mellett a divat és művészvilág egyéb közismert alakjai is megjelennek az eseményekben. Fontos szerep jutott Picassonak vagy Jean Cocteaunak is. Ahogyan a későbbiekben megálmodott "kis fekete ruha", vagy a Coco védjegyévé vált gyöngysorok is. Még a többi neves divatcég vezetői is elismerték Coco nagyságát, újszerűen üde stílusát, jelentőségét.


"Fekete ruhája és fehér gyöngyei forradalmasították a nőt és a női öltözködést." 
(Christian Dior)





"Sokat dolgozott azért, hogy önálló legyen, hogy elismerjék. És ehhez a pénz volt a kulcs. Egy magafajta nő számára a pénz adja meg a szabadságot ahhoz, hogy megtehesse, amit akar, és az legyen, aki lenni akar."



A Chanel divatház alapítója, Gabrielle Bonheur „Coco” Chanel Párizsban a Ritz lakosztályában hunyt el 1971. január 10.-én. 87 évet élt.



A kötet ITT megrendelhető!



A szerzőről:
Michelle Marly egy német író álnéven, aki a mozi és a zene világában nőtt fel. Sok éven át Párizsban élt, és ez motiválta a Coco Chanel Mademoiselle Coco regény valamint a Coco Chanel és a szerelem illata című könyv megírására, amely 2018-ban jelent meg. Ma férjével és kutyájával él Berlinben és Münchenben. Édesanyja révén, aki az 1950-es években híre manöken volt, korán megismerkedett a haute cuture-rel. Az illet és az illattörténelem vált a szenvedélyévé: az itáliai kolostorok illatszereit és a híres grasse-i parfümgyárat is tanulmányozta. Az írónő természetesen Chanel No5-öt visel.








Kossuth, Budapest, 2018
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630993234 ; Fordította: Várnai Péter

Lagom

Göran Everdahl: Lagom
Miért olyan elégedettek a svédek?


                                                                 






"A lagomból is meg kell találni a pont jót."








Napjaink skandináv krimiőrülete után itt az északi népek boldogságának, kiegyensúlyozott életének titkait kutató-magyarázó életmód könyvek ideje. Hygge, Fika, Lagom... Valamit nagyon tudnak a svédek (dánok, norvégok), hiszen ezt a boldogságot a statisztikák is alátámasztják. A svéd életstílus, színek és formák, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kiegyensúlyozottá váljon az életüket.


Hogyan lehet megtalálni, megtartani a boldogságot? Mi is tulajdonképpen a boldogság? Nyilván mindenkinek más, de alapból a jól érzem magam a bőrömben, az életemben már boldogság.
A lagom a svéd "lefordíthatatlan" szó mögött életérzés van. Amit minden részére életünkre kialakítani nem biztos, hogy egyszerű, de megéri.
Göran Everdahl kilenc fejezetben mutatja be szellemesen, sok humorral könyvében a lagom fogalmát. Nem csupán elemzi, de tippeket, példákat ad ahhoz, hogyan valósíthatjuk meg mindennapjainkban. Ami talán a legfontosabb: életünk minden területén meg kell találnunk az arany középutat: Boldognak lenni annyi, mint elégedettnek lenni. Valóban lehet és kell tudni apróságokat észrevenni, annak örülni.



Everdahl iróniával írta meg Lagomország történetét, amit már a vikingek korától eredeztetnek. Eljutva napjainkig, bemutatva olyan mérföldköveket hátterét, mint a pukedlisztrájk, a tegezőreform, ami valósággal forradalmasította a svédek életét. Ez a közvetlenség sok okos és hasznos dolog hátteréhez is vezet. A praktikusság, csomagolás, pakolás terén, (IKEA) a nem felhalmozni, komolyan venni a boldogságot talán nekünk furcsa, már-már újszerű megközelítés.




Remek illusztrációk és színes, dekoratív képek keltik életre a könyvecske tartalmát. Meglepő lehet, hogy mit tudnak ennek az országnak a lakói, amit mi idehaza nem, vagy mitől működik ilyen jól a társadalmuk, gazdaságuk, mit is tesznek annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottá váljanak. Az biztosan nem kell mondani, hogy nem a fahéjas sütin vagy illatgyertyákon múlik csupán, de jelentősen ad hozzá az életükhöz valamit. A könyv hasznos tippeket ad arra vonatkozóan, hogyan törekedjünk megtalálni életünk minden területén a mértékletességet. A svéd lakberendezésről olvasottak különösen tetszettek, az IKEA alapítójáról és sikeréről bővebben is olvasnék. Meglepő volt az 1995-ös "csokibotrány" vagy Palme miniszterelnök a buszon. Ilyet idehaza elképzelni sem tudok, sajnos.

Természetesen, ihatunk a vacsora mellé egy-két pohár rozét, a kávé mellé ehetünk két-három sütit, de a mérték a fontos mindig, mindenből.




"A „nincs jobb a pont jónál” a gyakorlatban azt jelenti: ELÉG."

A Lagom és a története, a megidézett példák, friss, üdítő olvasmánnyá teszik a könyvet. Hasznos, informatív, átvehető, alkalmazható ötletek gyűjteménye. Egy igazán pozitív, tudatos életstílussal ismerkedhetünk meg közelebbről, amitől kiegyensúlyozottabbá válhatunk az élet különböző területein. És ez is már a boldogság állomása. Göran sorain érezhető, hogy ismeri és szereti az országát, a svédeket.





Sok meglepő és átvehető ötlet sorakozik a lapokon. Lenne mit eltanulnunk, átvennünk a svédektől, akik egy sima hétvégéből is képesek ünnepet faragni, vagy a természet, a mozgás szeretet, a környezetre való odafigyelés egyenesen követendő kellenen legyen! Lazítsunk egy picit, ne rohanjuk. Élvezzük és tegyük széppé saját és a körülöttünk élők életét, apróságokon múlhatnak valóban nagy dolgok.


"A hulladék aránya, amit 1975-ben valamilyen módon újrahasznosítottak Svédországban: 60%. A hulladék aránya. amit 2015-ben újrahasznosítottak Svédországban: 99%."




Tetszett az olvasmányossága, a humora és felsorakoztatott példák. A szemlélet, felfogás az élethelyzetek kezelése, a gondolkodásunkat kell(ene) nagyon alapjaiban megváltoztatni, ami évtizedek múlva sem fog menni… svédnek születni kell. Harisnyás Pippitől Lisbeth Salander és a svédek sok nemzetivé lett büszkeségéről, híres svéd szőkéről (ABBA, Greta Garbo, Anita Ekberg, Olof Palme vagy Per Albin Hanson mellet az Absolut vodka a Volvo és Nobel is hozzájárul a témához).



Mutatós, igényes kivitelű könyv, szép képek, ötletek, receptek gyűjteménye. Hasznos olvasást mindenkinek!


ITT kedvezménnyel a tiéd lehet a kiadótól!



















Jaffa, Budapest, 2018
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634751120 · Fordította: Papolczy Péter

Hurok

Domenico Starnone: Hurok





                                                               












A Hurok egy házasság története. A házasság, családalapítás életünk egyik legjelentősebb vállalkozása. Jó esetben egy életen át tarthat. Mennyire működőképes az több dologtól függhet. Csodás és békés hely, amíg sajnos véget nem ér. Elgondolkodtató történet ez, látlelet egy házasságról, annak minden örömével, de főleg bánatával. Már az első mondta megfogott:

"Ha netán elfelejtetted volna, édes úr, majd én eszedbe juttatom: a feleséged vagyok."


Domenico Starnone nagyon erős és érzelmes történetben meséli el, hogyan futhat zátonyra egy házasság. Avagy hogyan öregszünk meg együtt anélkül, hogy együtt lennénk.

Vanda és Aldo házassága a szokásos módon indul: szerelemből, önállóságra vágyásból lett házasságuk az évek során lassan repedezni kezd. Amikor Aldo talál egy fiatalabb nőt, mondhatni a szokásos történet bontakozik ki. Mégis másabb ez az egész életmese. Ez a döntés, ami jó mókának tűnt, már nem csak őket kettőjüket érinti, hiszen ahogy kell, megérkeztek sorban a gyerekek is. Innen már az ő sorsukért is felelős a három felnőtt, akik bizony nem mindig viselkednek felnőtthöz méltóan. Emberek. Hibákkal, érzelmekkel, önző és féltékeny vágyakkal.

A történet első része a Vanda férjéhez intézett leveleiből áll.
Vanda előbb kedvesen, majd kétségbeesetten vádaskodó, lerohanó és a férfit nyúzó módszerekkel igyekszik megtartani, visszakapni párját. Elég kiábrándító, de érthető. Saját tapasztalat is van ezen a téren, a gyerekek elvadítása, fegyverként használni őket a másik ellen bizony undorító. Vanda képtelen az önálló életre, hogy nincs mellette a társa, támasza. Egyedül nem tud, nem akar létezni, így elengedni sem tudja Aldo-t. Mindenáron egy működő és boldog házasságot akar felmutatni a világnak. Ehhez foggal-körömmel ragaszkodik is. Az eredmény kétséges, önmagáért beszél.




A második részben az olvasó megismerheti a férj, Aldo érzéseit, gondolatait a történtekről. Az ő perspektívájában már kezdenek másképp festeni a dolgok. Nem meglepő, hogy a kétségbeesett kitörés Aldo részéről hová vezethet.


A tragikomikus egyensúly, a feszültség egyre nő. A problémával nem tudnak mit kezdeni. Érzelmileg eltávolodtak egymástól, bár a gyerekek érdekében a különélés után újra megpróbálnak együtt létezni. Úgy tűnik a dolgok "működnek" ismét. Azonban ha valaki elég közelről nézi, nyilvánvalóvá válnak az egymásnak okozott sebek, sérülések. A repedések és a törésvonalak egy életre beégtek a lelkekbe. Nos, ebben a légkörben felnőni a gyereknek sem egyszerű. A teher ott van rajtuk is.

A szenvedés fájdalmat szül, frusztrációt okoz. A félelemmel és szégyennel terhelt élet milyen felnőtté formálja a két gyereket? Az elmúlt, kihűlt szeretet, amely gyűlöletbe fordult, hogy megvédje azt, amit egykor családnak neveztek. Mennyire másképp látja, érzi az ember az életét, magát a házasságot némi tapasztalattal, mint gyerekként, gondtalan húszévesként.


"Súlyuk volt már az éveimnek."



A szeretetről, annak múlásáról olvashattam. Az elhagyás fájdalma jelenik meg a történetben. Domenico Starnone narratív elbeszélése leírja és elemzi ezeket a lelki "hurkokat", kötődéseket, családi kapcsolatokat. Amikor kilépnél, de nem engednek ezek a láthatatlan lelki szálak.



A történet fő karakterei Vanda és Aldo mellett a két felnőtt gyerek, Sandro és Anna, azok meghökkentő visszaemlékezései. Hogyan látták, élték meg a szülők házasságát, kapcsolatukat, mennyire hatott ez az ő saját életükre? Igen döbbenetes tud lenni, amikor a kamaszból felnőtté váló gyerek önmagában ráismer szülei mozdulataira, szokásaira vagy hibáira... Érdekes volt a negyven évvel korábbi levelekből hogyan rajzolódik ki a múlt.




"Elég sokszor költöztünk, de a mama soha nem dobott ki semmit, és tőlünk is megkövetelte, hogy őrizgessünk minden vacakot.Még jól jöhet, mondogatta, ha másra nem, hát arra, hogy emlékeztessen a gyerekkorotokra. Hogy emlékeztessen? Ki akar itt emlékezni?"


A kisregény harmadik része a gyerekeké. Miközben évek teltek el, ők is felnőttek. A szülők konfliktusos kapcsolatának hatása a gyerekeikre, a keserű fájdalommal terhelt gyerekkori örökségről, ami Anna és bátyja életét, gondolkodását is alakította. A befejezés némi keserű ízt és egy kis melankóliát hagyott maga után. Olyan édes-bús, elgondolkodtató és nagyon valós történetet olvashattam. Mélyen érintett, mélyebben, mint gondoltam. Talán erre nem is voltam felkészülve. Kedvenc lett egyértelműen!

"A mi szüleinknek csak az a hurok számított, amivel egymást kínozták egy életen át."

Starnone erőteljes, jó író, a regény igazi lelki élveboncolás, minden ködösítés nélkül kapjuk a valóságot. Remélem, hogy több regényét lefordítják. Szívesen olvasnék még tőle.









Park, Budapest, 2018
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554548 · Fordította: Barna Imre

Bűnbeesés

Jane Shemilt: Bűnbeesés





                                                                                 












Bűnbeestem, Jane Shemilt újra bevitt az erdőbe! Ebben a fülszöveg és a remek borító is szerepet kapott persze. Első regényével jól felforgatta a krimiirodalmat, megosztotta a rajongókat az írónő. Mind a történet, mind a szereplők jelleme elképesztő volt, na és azt a befejezést nehéz feledni. Kinek-kinek, hogy, de akkor nekem az végképp agyonvágta a Lányom történetét.






Shemilt harmadik regénye a frissen megjelent Bűnbeesés is hasonlóan működik. Továbbra is a Lányom bestsellerének szereplői térnek vissza. Ezúttal az apafigura, Ted kerül a drámai események középpontjába. Lelki, pszichológiai orvoskrimi-szerűséget olvashattam, számomra besorolhatatlan a műfaja. Az alapos felkészültség, a háttér és a téma ismerete vitathatatlan, ám túl sok lett, túl aprólékos a bemutatása. Elveszünk a részletekben, ami az izgalomfaktort erősen csökkenti.


Jól indul, de leül, megáll, lassan bontakozik ki az események sora. Egy látszólag idilli házasság mélylélektana, a háttér boncolgatása nagyon tökéletesen megelevenedik. Mindig gyanús, olyan nincs is, hogy minden tökéletes, hibátlan, nincs nézeteltérés, csak végtelen imádat, odaadó szerelem. Ez eleve nem életszerű, még ha ezt is igyekeznek a szereplők a külvilág felé mutatni. Mi is van a látszat boldogság, a képmutató mosolyok mögött? A vétkek bizony tényleg lelepleződnek, egyszer mindenre fény derül. Csak ki kell várni, amíg eljön az idő! A kérdés pedig nyitva áll: mit érdemel az, aki bűnbe esik? No és tényleg ő a bűnös?



Szerintem az állatvédők, állatbarátok kerüljék, érzékenyebb lelkületű olvasókat is sokkolhatnak az igen részletes laboratóriumi kísérletek, idegsebészeti beavatkozások leírásai. Kétségtelenül a férje ebben sokat segíthette, aki az idegsebészet professzora. Azonban az átlag krimiolvasónak ez a mennyiség más sok, elveszik az izgalom. Konkréten: nincs is. Az orvostudomány kutatásainak elemzése, vagy az állatkísérletek vitáját nem ide való. Így elég eklektikus, hullámzó az egész... krimi? Nem is tudom, annak lehet-e ezt a történetet nevezni.



Orvosok, egyéb hozzáértők bizonyára izgalmasnak, de legalábbis érdekesnek találhatják a gyógyszeripar hátterét boncolgató részeket. A "boncolgatás" pedig elég húsba vágó, átvitten az idillre is értendő ez, hiszen az emberi lélek legsötétebb mélységeibe merülhetünk el. Egy lélektani történet a szerelem csapdáiról, az árulásról, hazugságokról. Megspékelve természetesen féltékenységgel is, ami szakmai téren is veszélyes. A tanítvány túl nő a mesterén, kilép az árnyékából... Albi és Beth új esélyt kap, vajon tudnak vele élni? Ki tudnak lépni a múlt sötét árnyékából? Miért kell hazudni még egymásnak is a boldogságunk érdekében? Érthetetlen, ami persze további problémákat szül. Hiszen Alby nem tudja, hogy Beth és a főnöke között már volt évekkel ezelőtt kapcsolat... Ted így elég zavaró és feleslegessé válik, több okból. Beth pedig amolyan ártatlannak tűnő, édes kis bestia... Mégis, tökéletesen érdektelenek maradtak számomra a történet is túl steril volt.


Beth karakterének újragondolása ad meglepő színt a történéseknek. Nagyra értékelem Shakespeare hatását a világra és tudom, hogy nagyszerű író, de itt a Macbeth-hatás talán csak díszlet. Zavaró, nélküle is megállna, működne a történet. Nesbo ezt vitathatatlanabbul jobban oldotta meg. Ez egy pszichológiai thriller, sok-sok orvosi eljárással és kísérletekkel. A vége ugyan nem üt olyan nagyot, mint a Lányom, azonban egyértelmű: folytatás várható! Még egy fontos észrevétel: aki már olvasta Shemilt első két regényét azoknak ajánlom főleg. Vagyis, az előzmények nélkül, ez önmagában nem igazán működik.

Jane a Bristol Egyetemen fejezte be tanulmányait kreatív írásból, majd mester szakra ment szintén erre a szakra a Bath Spa-ra. Mindkét iskolát kitüntetéssel végezte el. Lányom című első regényével rövid listára került a Janklow és Nesbit díjért.
Most Bristolban él férjével-, aki idegsebészeti professzor - és 5 gyermekével.







General Press, Budapest, 2018
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634521426 · Fordította: Szabó István