Naomi Alderman: Engedetlenség
"Vannak, akik minden titkot bűnös dolognak tartanak."
Naomi Alderman debütáló regénye 2006-ban jelent meg először. Ahogyan az várható volt a témáját tekintve kissé megosztó regény lett. Nem csupán a vallási közösség életét bemutató, néhol erőteljesen kritizáló ábrázolása miatt, de a másik fő vonal, hogy mindehhez a hátteret a leszbikus lány sorsa adja.
Az Engedetlenség, ahogy azt a címe is sugallja, egy olyan ember életéről mesél, aki tudja és ismeri a szabályokat, elvárásokat, ám azoknak nem akar megfelelni, lázad. Próbál kitörni, teszi mindezt a saját boldogsága reményében. Tetszett a témaválasztás merészsége. Nem véletlen került filmre is a könyv.
A hétköznapi emberek életében is elég megosztó, sarkalatos téma tud lenni az elfogadás a melegekkel szemben. Nem is beszélve a melegek helyzetéről, arról mennyire nehéz felvállalni, kilépni a tömegből. Mindez egy zárt, ortodox zsidó közösségen belül elképzelhetetlen bonyodalmakat szül. Az Engedetlenség az olvasó számára egy szigorúan zárt, vallásos közösség életébe, hagyományaiba nyújt betekintést.
A vallási vezető rabbi, Ráv Krushka lánya, Ronit egy szigorú ortodox zsidó családban cseperedett nővé. Amikor megismerjük, már 32 éves, New Yorkban él. Régen háta mögött hagyta egykor környezetét, családját a fenti ok miatt. Apja halála az, ami visszaviszi gyermekkora színhelyére és kénytelen lesz szembenézni a régi életével, azok szereplőivel. Megismeri apja életének utolsó hónapjait, a betegsége lefolyást, a ki nem mondott várakozást, hogy a lánya még életében visszatér hozzá. Erre sajnos nem került sor, ami Ronit lelkére súlyos terhet ró. A megbocsájtás nehéz feladat, de tudni kéne elengedni a múlt árnyait.
Ronit nem csupán biszexuális, hiszen most egy nős férfi szeretője, aki nem mellékesen a főnöke, de cigarettázik is. Érdekes volt a gondolataiba, érzéseibe belelátni, ahogy kényszeríti magát a hazatérésre, a régi elvárásokkal való találkozásra. A ki nem mondott elvárások iránti megfelelésre. Lelkében komoly vihar dúl, mikor megérkezik Hendonba a londoni zsidó közösség otthonába.
Naomi nagyon intim, személyes módon tudja ábrázolni a találkozás lelkekbe hatoló, nem kevés váratlan eseményt okozó hatását. Ronit mellett az egykori barátnője Esti lelkén is felszakadnak a régi sebek. Már csak azért is van min meghökkenni, hiszen Esti feleségül ment Ronit unokatestvéréhez, Dovidhoz, akiből rabbi lett. Dovid, Esti és a Ronit nagyon eltérő karakterek, a közöttük kialakuló háromszög kapcsolatból ered minden bonyodalom. A három főhős élete, múltja és a jelen pillanatok keverednek, fokozatosan átértékelődnek. Szenvedély és szerelem, a szabadság vágya, az elfojtott szexualitás és a társadalmi szokások ábrázolása elgondolkodtató pillanatokat ad.
Scott, az egyik szereplő fogalmazza meg a történet egyik fontos üzenetét:"három fontos hely van az ember életében: ahol felnőttél, ahová egyetemre jártál, és az a hely, ahol a szerelme lakik."
Ez a szembenézés a múltjukkal, a szabályokkal és a hagyományokkal különös helyzeteket produkál. Mindenki más kapcsolatban áll Istennel, másképpen gondolkodik a hagyományokról. Valóban a legfontosabb a hagyomány és a kultúra, annak megőrzése és továbbadása, azonban az egyén boldogsága is legalább ennyire fontos. Nos, ezt egyensúlyba hozni nem kis feladat. A származásunk, a hagyományaink lelkünkbe élő gyökerei határozzák meg a boldogságunkat? A helyünk megtalálása a világban, miközben elégedettek és boldogok is vagyunk igen nagy kérdés. Kinek, minek kell megfelelnünk, egyáltalán: kell alkalmazkodnunk? Valamelyest igen. A rácsokat, falakat ledönteni, nehéz feladat. Van, hogy ennek éppen a saját boldogságunk látja kárát. A regény a múló idő, a szeretet és a család fogalmait hangsúlyozza erősen. Kísérjük el, legyünk társai Ronitnak ebben az utazásban, érdemes! Miközben mi is tarthatunk némi önvizsgálatot.
Naomi Alderman 1974-ben született Londonban.
Ezzel a regényével elnyerte az Orange Writer 2006-os díját, majd 2007-ben a Sunday Times az év fiatal írójának választotta.
Rendszeresen ír a Guardianbe, a Bath-i egyetem oktatója. Az Engedetlenség az első regénye – az ebből készült amerikai filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették, két főszereplője Rachel Weisz és Rachel McAdams. A hatalom című disztópiájával 2016-ban robbant be a világ könyvpiacaira: több tucat nyelvre lefordították, díjak sokaságát söpörte be, regénye egyszeriben a feminista mozgalmak megkerülhetetlen hivatkozási pontjává vált.
A rabbi meg a lánya címmel is megjelent.
Eredeti mű: Naomi Alderman: Disobedience
Eredeti megjelenés éve: 2006
XXI. Század, Budapest, 2018
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155915048 · Fordította: Feig András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése