2017. szeptember 19., kedd

Az üldözött

Szántó Dániel: Az üldözött 





                                                               












A tavalyi év egyik legjobb, váratlan meglepetése volt a Revans című krimi. Mindenképpen olvasásra ajánlott, legfőképp, mert hazai a szerzője. Ez mindig előnyt, kiemelt figyelmet érdemel nálam (és annyi sok rossz, agyonreklámozott krimi van a boltokban). Most, alig 10 hónap után itt a folytatás.




Mégsem vagyok maradéktalanul boldog. Nem egészen azt kaptam, amit az első történet után vártam. Szántó Dániel jól, erősen kezdett, majd most egy kidolgozatlan vázlattal állt elő. Ez döcög, körülményes és alig izgalmas így, megtörik. Amikor végre agyon kéne izgulni magam olvasás közben, semmi erősebb hatás. (szegény A.!) nem sokkolt le, nem lett döbbenet, borzongás, de a végső csavar is erősen sejthető volt előre. Így, amikor kiderült, aminek ki kellett, nem okozott nagy meglepetést, elmaradt az AHA hatás... Ahogyan az üldözés, nyomozás sem feszült, izgalommentes.
Ami jót leírtam a Revans kapcsán most sajnos nem tudom. Benett személyisége is csak néha csillan meg. Az események most is több szálon futnak, mégis a régi iskolás szál inkább volt néha felesleges, már-már zavaró.

Első erős szemöldökrángást az okozta, hogy: egy férfi test bármi lehet, de KECSES?? Lehetett volna izmos, sportos, bármi, akár jelző nélküli is... Ahogy egy nő sem daliás! Itt fel is tenném a kérdést: vajon a szerkesztő mi a fenét szerkesztett ezen a szövegen?? A hemzsegő márkanevek rejtett szponzorok? A piros kupakos üdítőtől a Lurdy edzőterméig. Vagy csupán barátságból kerültek bele? Kár érte.

A történet nehézkes, darabos, olyan várom: na, majd csak lesz, történik valami...végre, de alig.
A kliséknek számtalan változata feltűnik. A leggázabb, ami a borítón lévő Benettnél is szakállasabb:
a börtön tusolója és a szappan...ezt nagyon kár volt, annyira elcsépelt és komolytalan. Ahogyan a beépített életbölcsességektől, "coelhos" filozófálásokból is jóval kevesebb kellene (életről, házasságról, barátságról, állatokról). Néhány még elfér, de ekkora mennyiségben feleslegesnek érzem egy krimiben ezeket. Nincs igazi atmoszférája. Vannak jó pillanatok, de csak pillanatok emlékezetnek a Revansra. Talán maga a szökés körülményei amit kiemelkedően jól sikerült megvalósítani. Zsáner műfaj a krimi, de eredeti még lehetne a történet. A karakterek most sajnos Esztert kivéve semlegesek maradnak.

Azt tudjuk, a rendőrség béna, nem lát a szemétől, de számolni sem tud? Érdekes, sőt furcsa, hogy
egy szuperbiztonságos börtönben nem tűnik fel, hogy befelé 15 ember megy, kifelé 17! Az ötlet amúgy jó a szökésre, de az csupán egy megválaszolatlan rejtély: honnan volt ruhájuk, pénzük? Egy sapi azért elég kevés álca. Ahogyan az egyértelmű gyilkosságra is rásütik: öngyilkosság, még a halottkém is béna?? A kezdettől kísért a Harry Hole - Herceg motívum. Itt most kifejezetten erős, vagy csak nekem? A végkifejlet is hasonló, mint Nesbo krimijében. Ami nem lenne baj, de mégis jó lett volna valami speciális, "magyaros virtust" beépíteni. A Sakál személye valahogy nyílt titok volt, előttem legalábbis. Mellesleg Benett honnan tudja meg, mi történt Annával? Egyszer csak tudja és kész. Ahogyan a főzsarut is illene minimum felfüggeszteni, a fegyverhasználat kivizsgálására. Vagy ez fel sem merült, azt 5 perc alatt elrendezték? Jogos volt és kész! (egyértelmű, hogy nem az).
Egyébként pontosan azt a bűnt követi el, amiért Benett rács mögé került, 15 évre. Neki meg annyit nem szól senki: ejnye, na! Itt esett nagyot számomra az egész történet.


Némelyik fejezet kezdése egészen darabos, ront a szövegminőségen, ami misztikus, rejtélyes akar lenni, inkább sutává teszi a szöveget. Szóval érdemes lett volna még csiszolni, pontosítani, mert az alap jó. Sejtem, az első regény sikerének hullámait kár lett volna veszni hagyni, nyáron a nyomda is talán jobban ráért, de megérte volna várni vele. Talán a kiadó is siettette a szerzőt. Nincs kiforrva, leülepedve. Első változatnak jó, de jobb, sokkal jobb lehetett volna. Egyik molytársamat idézzem egy másik könyv kapcsán írta: "Jó könyv ez, csak rossz".


Keresem az utam - énekelte Ákos, erősen útkeresgélős ez a krimi. Elindult, de most mintha megakadt volna az írói kvalitás: merre és hogyan tovább? Remélem hamarosan rátalál erre az útra és SAJÁT hangjára Szántó Dániel. A spiritusz ott van benne, hagyni kellene. Nem kell magyar Harry Hole, se Connelly, legyen egy Szántó Dániel, aki átveszi és tovább viszi Mág Bertalan, Szamos Rudolf, Mattyasovszky Jenő vagy Kondor Vilmos vonalát. Drukkolok neki.







Atlantic Press, Budapest, 2017
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155693243

2017. szeptember 17., vasárnap

Mint az árnyék








David Lagercrantz: Mint az árnyék

                                                                             










Megjelent idehaza is, világpremierrel egy időben a Millennium (számomra trilógia) ötödik része...
Úgy gondolom, bármennyire is jónak találtam, a sorozatba illeszkedőnek a negyedik részt, ezt talán nem kellett volna. A képzavar egyértelművé teszi: a rajongóknak sajnos tudomásul kell venni: Stieg Larsson valóban meghalt.




Mint jeleztem a negyedik rész az Ami nem öl meg szerintem vállalható, egészen jól sikerült darab. Nos, kedves rajongó, ha neked nem tetszett már az sem, akkor... csak saját felelősségre vágj neki Lisbeth ötödik történetének. A tetovált lány a skandináv krimirajongóknál olyan kultikus, már klasszikus darab, mint a nők ruhatárában a kis fekete ruha. Szerintem így sokan rávetik magukat az újdonságra. Azonnal volt szerencsém olvasni, majd ültem és vártam, átgondoltam az olvasottakat. Sajnos nem tudok lelkesülni az ötödik részért.


David pedig valóban lehet egy remek újságíró, azonban a regényírás egy más műfaj. Tudomásul veszem, hogy a kiadók is a bevételből élnek, fontos a pénztárgép csilingelése. A Millennium jól hangzó, megbízható márkanév lett mára a könyvkiadásban. A krimikedvelőknél pedig a minőséget garantálta - eddig. Sajnos ez az ötödik bőr már magán viseli az erőltetettséget. Lapos, nem izgalmas, Lisbeth szinte mellékszereplő a regényben. Akciók, komor hangulat sehol. Mintha nem is egy skandináv krimit olvastam volna. Túl steril a történet, egy idő után már-már tudományos magasságba emelkedik. A háttér érdekes, kiszámítható ugyan, de meglepő fordulat azért lesz. Mégis lapos az egész.





"Lisbeth Salander büntetését tölti a Flodberga női börtönbe, ahol meglátogatja őt Holger Palmgren" kezdi a fülszöveg. Klisék halmaza a benti börtönéletről, minden félelem nélkül, Benito ellenére is. Nem félelmetes, nem ijesztő. Itt jön be a történetbe Faria Kazi a Bangladeshből származó lány. Ez a vonal szerintem végig inkább zavaró hátteret ad. Tudom a vallás, migránsok élete, szokásai, beilleszkedésük menő és forró téma, itt valahogy  nagyon zavaró és felesleges mellékszál. A valódi bűnre pedig elmaszatolva derül fény. Mindenki árnyéka önmagának: Blomkvist, és Lisbet, Erika, és Annika is feltűnnek, de tévelyegnek a szálak között. Valódi fordulat, meglepetés alig, az sem szól nagyot. Az említett látogatás indítja be (már, ha beindítja) a történetet. Palmgren talál valamit a régi iratok böngészése közben... innen másik irányt vesz a történet, Lisbeth is csak epizodista lesz tényleg. Személyiségjegyeiből alig maradt valami, ami néha megcsillan. Leo Mannheimer tőzsdeügynök és családja kerül a középpontba. Persze, lesz kapcsolódás Lisbeth-tel, de elég erőltetett lett. A végső befejezés nagyon amerikaira, szinte rózsaszínre sikerült. Ez a "boldogan éltek, amíg..." végképp nem illik ide.


Vártam, akartam, bíztam Lagercrantzban. Ez most nem sikerült neki. Ami talán a legnagyobb pozitívuma a regénynek: a külföldi megjelenéssel egy időben került a hazai rajongókhoz. Bizonyára rengeteg munka van abban, hogy 25 országban egyazon napon kerüljön a boltokba a krimi. Talán gondoljunk arra, HA NEM jelenik meg itthon, vagy csak hosszú hónapokkal később, az talán legalább akkora csalódás lett volna az olvasóknak. Így marad ez az örömmorzsa.


Őszintén bízom benne: nem lesz folytatás a továbbiakban. Nem kellene lerombolni a mítoszt. David lásd be, ez túl nagy falat már neked! Hálás és elismerő köszönet az Animus Kiadónak, hogy elhozta, bevállalta ezt a regényt.










David Lagercrantz: 1962. szeptember 4. (Solna, Svédország) Újságíró.
Az 55 éves Lagercrantz írta a fiatalon, tragikus balesetben elhunyt svéd hegymászó Göran Kropp életrajzát és a magyarul is megjelent Zlatan Ibrahimovic sztorit. Feleségével és három gyermekével él Stockholmban.















Animus, Budapest, 2017
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245330 · Fordította: Erdődy Andrea

2017. szeptember 16., szombat

Hullámok kergetése


Szabó Magda: Hullámok kergetése





                                                               






"Minden irodalomtörténészt, mindenkit, aki kritikával foglalkozik, odaállítanék John Keats sírja elé, és megtaníttatnám vele könyv nélkül a költő sírfeliratát: „Itt nyugszik valaki, aki a vízre írta a nevét”, hogy jegyezze meg, nemcsak a tüdőbaj pusztít, hanem a közöny, a rosszindulat, az ostobaság, az új irodalmi jelenségekre való süketség is, hogy a meg nem értés is ölhet."



Egyszerűen egy csoda ez a könyv! Nyomoztam, és első megjelenése óta, ami 1965, most látott újra napvilágot. Nem is értem, de komolyan. Pedig már a bevezetőben megírja Szabó Magda, hogy
ez csupán "személyes jellegű feljegyzések" gyűjteménye utazásairól. Olyan utazások ezek, amire szerintem sokan vágyunk. Nem csak Szabó Magda, de mint alföldi ember én magam is tengermániás vagyok. Utazásnál szempont: van-e tenger a közelben?


A tenger elbűvölő varázsa lenyűgöző. Sokféle, színes képet mutat, minden országban mást és mást. Ami nem feltétlen csupán az évszak függvénye. Csodálatos megszemélyesítései, intim közelségbe hozzák ezt a rajongó csodálatot. Nem útirajz, vagy várostörténeti kalauz tehát, mégis friss és a mai napig aktuális olvasmány. Csupán a hullámok mentén történő utazások élménye, emlékek, kalandok megelevenítése. Az utazás során szerzett tapasztalatok, élmények hatására írt személyes hangú beszámoló.




Tetszett a megkapó, meghitt lelkesedés egy-egy kulturális emlék felkeresése esetén. Ahogyan az előző olvasmányomban a Zeusz küszöbén tett utazással is eltűnődött: Mit is keresünk e világon? A kő örök csupán és a víz. Régi korok emberei és a mai világ találkozása adja az egész zamatát. Útitársnak T., a férj és a gondolataiban többször felbukkanó édesapja kísérte el. Aki, mint az életrajz ismerői biztosan tudják, csupán képzeletben járta be a földgömböt. Magdában sikerrel elültette a vágyat, a kíváncsiságot a világ megismerésére, felfedezésére. Szép pillanat, amikor tanárnői emlékeiből a Petőfi-vers kapcsán jut eszébe egykori kis tanítványa.



A gyerekkori vágya teljesülhet, sikeres írónőként. A külföldi írószövetségek meghívásának eleget téve, számos európai országába is ellátogathatott. Számára a lehetőséget a több nyelvre lefordított, külföldön is hatalmas sikert arató Az őz című regénye teremti meg. Említésre kerül még a Danaida, a Cerberus és Zsófika vagy a Születésnap is. Az általánossá váló, mindenütt felmerülő kérdés: mennyire életrajzi ihletésű a regény? Vagy miért kellett megváltoztatni a német kiadás címét? Ahogyan a francia kiadás is más, -szerintem nagyon kifejező- címet kapott. A fogadások, interjúk forgatagába városnézés, ismerkedés is befért azért.



Mai szemmel is megható és elképzelni sem egyszerű, hogy mennyire gyermekien lenyűgözhette 1959-ben az írónőt a karácsonyi Göteborg. Színes, csillogó, vidám mesevilág elevenedik meg előtte, és általa az olvasó előtt is. Néhány évvel járunk ugye a budapesti tragédia után, itthon szürkeség, zaklatott állapotok, valóban balkáni körülmények uralkodnak. A kinti kirakatokban látható gazdagság, árubőség legalább annyira elkápráztatja, mint a mindent befedő, porcukor hótakaró. Andersen mesevilágát érzi megelevenedni, amit teljességgel el is tudok képzelni. Varázslatosan szép, csodás élmény lehetett ez már akkor is. Tapasztalja, érzi azt, hogy „fura ez a skandináv tél, nincs foga csak gyönyörűsége”, ahogyan azt is, hogy a svédek nem járnak bundában. Fantasztikus élmény az is számára, hogy kivillamosozik az Északi-tengerhez, ahol alig győzi elraktározni mindazt, amit lát, hall, érez. Mindezek olyan élmények a szocialista világból érkező, Alföld lányának, hogy a hatalmas hajók, matrózok, a hullámtörő sziklák kanyargó ívét vagy a tenger mormolását hallgatni élő, lüktető emlékként elevenedik meg a lapokon. Az elmaradhatatlan sirályok rikoltozásával, halszaggal és olajbűzzel.




London meglepően csalódást okoz, mert nem tapasztalja, nyoma sincs a klasszikus regényekben ábrázolt városnak. Már akkor sok volt ott az idegen, francia, olasz éttermek sokasága. Számomra új információ volt, hogy Magda és férje fordította magyarra A Forsythe Saga regényt. Így nem meglepő, hogy mennyire bennük élt az angol romantika, amit kevéssé tapasztaltak.

A Westminster apátságban a nagy angol írók, költők síremléke előtt „5 esztendőre előre kibőgöm magam”. Aki annyira mély tudással van nem csak az irodalom nagyjai, de latin műveltséggel is bír, egészen másképp érzi, hogy ott lehet Shakespeare szülővárosában. Kihagyhatatlan számára az Avon folyó mentén fekvő Stratfordo. Mindeközben a fájó érzés: nagy valószínűséggel soha többet az életben nem jut már el ide. Az Északi-tenger partján Dickenst köszönti. Ez volt az egyik legmeghatóbb emlék számomra, talán Dickens okán, akit én magam is kedvelek.


„megjöttünk... a tenger, az ég ugyanaz... nagyon köszönjük, hogy megírtad a Copperfieldet, Károly, igazán nagyon köszönjük”.



Ezektől a pillanatoktól válik személyessé, intimebbé az írásoknak a hangulata. Frissességükből semmit nem veszítettek, hiába telt el közben ötven év. A kimagaslóan gazdag életmű fontos köve ez
a kötet. Ez hozza igazán emberközelségbe az írónőt. Leírja rosszul sikerült, bántó élményit is, kendőzetlen őszinteséggel. Megkapó élmény volt Szabó Magda szemével látni, átélni ezeket az utazásokat. Elképesztően büszkeséggel olvastam a kitüntető, odaadó figyelemről, amivel az írónőt és férjét fogadták, várták mindenfelé. Ennyi sok élmény hirtelen megélése, befogadása is feladat ám.







Az elbűvölő Párizs és a Szajna, Frankfurt a Majna és a Rajna, Moszkva lenyűgözően hatalmas méreteivel, Leningrád (akkor így hívták) számtalan műkincsével, majd Tbiliszi és a grúzok családiasan baráti vendégszeretete. Itáliában szinte otthon érzi magát, talán a leglelkesebb része ez a könyvnek. Nem csak a régi vágya okán, az iskolai tanulmányok után és a kultúra bölcsője a reneszánsz üzenete elevenedik meg itt. Mennyivel másabb filmeket, képes albumokat nézegetni ezekről a csodás épületekről (Trevi kút, Mediciek palotája stb), mint ott állni, látni, érezni, tapasztalni saját szemmel az élményt. Róma után Nápoly és Santorini már hab a tortán, ahogyan vár még rájuk Firenze és az Arno folyó, Milánó majd Velence ívelt hídjaival a csatornákkal és a hal- meg vízszaggal. Ennyi sok élmény hirtelen megélése, befogadása is feladat ám. Fárasztó utazni, mindig másutt, idegen szállodákban, idegen ágyakban aludni. A hazatérés öröme érezhetően ott van az utolsó sorokban. Remek alkalom ismerkedni és kalandozni, együtt utazni Szabó Magdával. Ajánlom mindenkinek, élmény lesz.


ITT tudod kedvezménnyel megszerezni ezt az élmények, kalandok leírását!



Szabó Magda: Kossuth-díjas írónő (számomra Hungarikum)
(1917. október 5., Debrecen - 2007. november 19., Kerepes.)

60 éves pályafutása során Szabó Magda írt verseket, regényeket, drámákat, elbeszéléseket, úti jegyzeteket, filmforgatókönyveket, esszéket, színműveket, publicisztikákat és visszaemlékezéseket. Életművét számos rangos díjjal - köztük Kossuth-, Prima Primissima- és Hazám-díjjal ismerték el.






Jaffa, Budapest, 2017
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715808

2017. szeptember 14., csütörtök

Viktória királynő és Abdul


Shrabani Basu: Viktória királynő és Abdul 





                                               
 

Szeptemberben ​az Oscar-díjas Judi Dench főszereplésével, Stephen Frears rendezésében a filmvásznon is találkozhatunk ezzel a mesésen különleges történettel.




A könyv és film legerősebb része, hogy igaz történetet mutat be. Egy szokatlan, igen különös és mély barátságról az idősödő Viktória királynő és egy fiatal, indiai férfiú Abdul Karim kapcsolata áll a középpontban. Abdul a királynő aranyjubileumi ünnepségére Agrából kerül Angliába, hogy mint különlegesség, felszolgáljon a királyi asztalnál. Hogyan jut el alig egy év alatt az inas szerepétől a királynő bizalmasa, pártfogolt tanítója "munsija" szerepig?



Viktória királynő jelentős és hosszú uralkodásának kései éveiben járunk. A történelmi háttér fontos, erős szerepet kap. A huszonnégy éves Abdul felkelti a királynő érdeklődését India iránt. Hiába brit gyarmat, maga a királynő sem járt ott soha, holott India császárnőjének is megtették 1876-ban. Csupán alkirálya révén gyakorolja hatalmát. Nem ismeri igazán sem
az országot, sem az ott élő emberek problémáit, gondolkodását, szokásait. Aprólékos, kidolgozott történelmi múltról mesél a könyv. Érezhetően alapos, hitelesen megrajzolt a háttér. India mesés világa, színe és illata kíséri a történéseket.

Remek kordokumentum egy olyan ma már eltűnt világról, amit nem ismerhetünk. Az angol fennhatóság és India kapcsolatának jellemzőiről is olvashatunk. Kiemelném: a könyv számos korabeli fényképet, levelet is tartalmaz. Róla nevezték el az angol 19. századot "viktoriánus kornak", amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek. Ezt igen sok egyéb mozzanat is bizonyítja a regényben. Aki történelmi hátteret, információkat kutat, fog találni bőségesen a könyvben.





A gyorsan, de fokozatosan mélyülő barátság felnyitja a királynő szemét sok problémára. Új szemmel kezdi látni a világot, és boldogan nyeri vissza emberi mivoltát. Amit természetesen a család, az udvari előkelőségek nem néznek igazán jó szemmel. Miről beszélgetnek, mit akarnak egymástól? Számukra érthetetlen és veszélyesnek gondolják ezt a furcsa kapcsolatot. Jó sok intrika, áskálódás ad hátteret az udvari életről. Tudni kell, hogy alig negyvenévesen megözvegyült királynő azóta csak feketét hord, elzárkózott mindenféle világi örömtől. Több gyermekét is elveszíti, élete merev keretek közt zajlik. Az udvari etikett, protokoll szerint járt el, amit előírtak neki. Személyes élete zárt, merev, boldogtalan volt. Ebbe hoz igazi felfrissülést, új színt Abdul megjelenése. Tanítani kezdi a nyelvre, írni, olvasni is megtanul az idős asszony. A csupa szív Abdul Indiáról mesél, saját családjáról, akiket elhozat a királynő. Rangot kap, egyre jobb fizetést, házakat, birtokokat. A curry illata belengi a királyi palotát, ám a belő viszályok, intrikák elképesztő módon igyekeznek aláásni ezt a barátságot. Valósággal keresik, mibe tudnak belekötni, lejáratni a királynő előtt Abdult. Sok megható és humoros pillanata van a regénynek, amíg feleleveníti ezt a tíz éves barátságot.



Azt érzem, ez a könyv tipikusan az lesz, ami igazán a filmvásznon kel életre. A korszak képei, a királyi ünnepek, utazások, ruhák, a belső villongások jobban és látványosabban megjelennek a vásznon, mint olvasás közben. Mégis egy élmény elkalandozni ebben a közegben. Megismerni ennek a furcsa, bensőséges barátságnak a hátterét. Két különböző kultúrával bíró, más-más világlátású ember kapcsolata valóban sok érdekességgel, dokumentumokkal alátámasztott izgalmas és szórakoztató kikapcsolódást ad. Viktória királynő alakja, belső gondolatai, érzései ugyan olyan szemléletesen megjelennek, átélhetők a regényben. Az idősödő asszony érzelmei, szellemi frissessége elképesztő kíváncsiságról mesélnek. A mangó gyümölcs megismerése, mint a királynő kedvence ilyen apró, de jellemző pillanat.


A 81 évesen, 1901. január 22-én elhunyt királynő tudta, érezte mi vár kedvenc munsijára.
Azonban az örököse, Edward és tanácsadói ezt is "felülmúlták". Egyébként ezzel indul a regény, afféle visszaemlékezést olvashatunk. Mi lesz a sorsa Abdulnak a királynő halála és temetése után?
Shrabani Basu eredeti dokumentumok alapján hozza közel Viktória királynő és Abdul tiszteleten alapuló kapcsolatát, és vele a késő tizenkilencedik század Brit Birodalmának életét. Ami a királynő halálával lezárult.


Köszönöm az előolvasási lehetőséget az Athenaeum Kiadónak!
A könyvet ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni. Még el is olvashatod a mozi előtt! Érdemes, izgalmas kaland lesz!















Athenaeum, Budapest, 2017
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632931395 · Fordította: Babits Péter · Megjelenés időpontja: 2017. szeptember 15.



2017. szeptember 12., kedd

Könyvek a moziban

Könyvek a moziban 



                                                                 







Ebben a bejegyzésben néhány olyan könyvet ajánlok, amit filmen is megnézhetünk a mozikban. Előtte azonban olvassuk el őket, aztán irány a mozi!

                       

Thomas Cullinan: Csábítás - már a mozikban!


Ártatlanok voltak... míg el nem árultattak.
A Nicole Kidman, Colin Farrell, Kirsten Dunst és Elle Fanning főszereplésével készült, Sofia Coppola által rendezett nagyjátékfilm alapjául szolgáló regényből Clint Eastwood főszereplésével már készült egy film 1971-ben. Az Origo filmklub így ajánlotta ezt az új változatot: "Ennél kéjsóvárabb film aligha lesz az idén".

Javában dúl az amerikai polgárháború. Az északi hadsereg súlyos sebet kapott, fiatal tizedesére félholtan bukkannak rá a virginiai erdőben. A közeli iskolába, Miss Martha Farnsworth Leánynevelő Intézetébe viszik, ahol szinte azonnal szédíteni kezdi a három nőt és az öt tizenéves lányt, akik a kifinomult déli előkelőség eme előretolt bástyáján rekedtek. Szerelmet, félelmet, szánalmat, rajongást egyaránt kivált belőlük, és a szabadságvágytól vezérelve egymás ellen uszítja őket. De miután fény derül az ifjú és kevésbé ifjú hölgyek valódi énjére, a katonát baljós előérzet fogja el, és attól kezdve a kérdés így szól: Kit is szédítettek meg valójában?




A könyv az Athenaeum Kiadónál jelent meg!


                                                                           

Viktória ​királynő és Abdul


Másik szeptemberi könyves-filmes újdonság szintén az Athenaeumtól: Az Oscar-díjas Judi Dench főszereplésével, Stephen Frears rendezésében a filmvásznon is találkozhatunk Viktória királynő és Abdul történetével. Kifejezetten látványos, színészi játékban remek alakítások jellemzik a filmet. Érdekesség, hogy Judi Dench az 1997-es Botrány a birodalomban című filmben már alakította Viktória királynét. A könyvről hamarosan írok bővebben, most olvastam el, a filmet nagyon várom!

,,Oly nagyon kedvelem őt - írta Viktória 1888-ban. - Jó, gyengéd és megértő... igazi megnyugvás számomra."
A magas és jóvágású Abdul alig huszonnégy évesen érkezett Agrából Angliába, hogy az aranyjubileumát ünneplő Viktória királynő asztalánál szolgáljon fel. Az indiai ifjú alig egy év leforgása alatt az udvar befolyásos személyisége lett.

Így kezdődött Viktória királynő hosszú uralkodásának talán legbotrányosabb évtizede. A királyi udvar megvetéssel tekintett a bizalmas kapcsolatra, amely egészen a királynő 1901. január 22-én bekövetkezett haláláig kitartott. Shrabani Basu eredeti dokumentumok alapján eleveníti fel Viktória és Abdul páratlan kapcsolatát, és vele a késő tizenkilencedik század Brit Birodalmának életét.



Vince Flynn: Amerikai ​bérgyilkos

Még mindig szeptember. 14-én kerül a mozikba egy vérbeli akciókrimi: Amerikai bérgyilkos címmel. A könyv a General Press Kiadó újdonsága.  IDE kattintva kedvezménnyel beszerezheted.
A film története Vince Flynn 2010-es azonos című regényén alapszik. A filmben Mitch Rapp (Dylan O’Brien) életét egy szörnyű tragédia árnyékolja be: egy terrorista támadás során a szeme láttára ölik meg a menyasszonyát. A mindenre elszánt férfi személyes bosszút esküszik, egyetlen célja, hogy kiiktassa a kegyetlen merénylőket. Ebben a hidegháborús veterán, a kőkemény Stan Hurley (Michael Keaton) kiképzése és segítsége után kerül sor. Pergő akciótörténet. Olvasva is mozgalmas élmény volt. A filmet részben Budapesten forgatták.




A romantika, thriller után egy horror a nagymestertől: Stephen King: AZ című könyvéből is már kész a film, látható a mozikban. Nem túlzok, hatalmas várakozás előzte meg, óriásit kaszált a bemutató hétvégéjén a film a mozipénztáraknál. Horror így még nem nyitott. 117. 1 millió dollár bevételt hozott az első hétvégén csak Amerikában a film. A csúcsot eddig az Ördögűző tartotta: 232, 9 millióval, ami tuti meg fog dőlni.

A gonosz vigyorú, gyilkos bohócot nem kell bemutatni, szerintem mindenki ismeri az Az-nak a főgonoszát. Azok is ismerhetik őt, akik nem a horror szerelmesei. Stephen King 1986-os terjedelmes regénye alapján (1184 oldal), már készült mini tv-sorozat Tim Curryval a főszerepben 1990-ben. Most Pennywise szerepét, a táncoló bohócot Bill Skarsgård alakítja igazán remekül. A film 135 perces, tehát a teljes regény nem fért bele, tuti lesz második része.
Heten ​voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt. Egyenként eltűnnek egy kisvárosból a gyerekek.
                                             
Nem olvastam, nem is fogom, nem az én műfajom. A kedvelőknek alap a könyv is, film is. Bővebb ajánlót a Könyvutca bloggereitől kaptam: IDE kattintva olvashatjátok el az ajánlójukat.






OKTÓBER 12: HÓEMBER! (Forgalmazó: UIP-Duna Film)

Jo Nesbo egyik legismertebb Harry Hole története is (végre) mozivászonra került. A 2007-es azonos című regényén alapszik a film. Harry Hole, az oslói rendőrség különc főtisztje az ősz elején névtelen levelet kap, Hóember aláírással. Titokzatos eltűnések veszik kezdetüket... A Michael Fassbender főszereplésével készült film Thomas Alfredson rendezésében készült el. A film forgatási munkálatai 2016. január 18-án kezdődtek meg Norvégiában. A stáb forgatott Drammenben, Oslóban és Bergenben is. Eddig 10 könyv jelent meg Jo Nesbo tollából, amely Harry Hole krimi. Hosszabb szünet után idén HH visszatér, idehaza novemberben jön az újabb krimi! A Hóember a sorozat 7. kötete.  A könyvről ITT olvashatod az ajánlóm. Izgalmas és fordulatos film várható, látványos helyszínekkel. A krimi az Animus Kiadó kiadványa. Kedvenc, nagyon várom a filmet.












Novemberben a magyar mozikba is berobog Agatha Cristie egyik legismertebb klasszikusa: a Gyilkosság az Orient Expresszen -ből is már készült néhány filmes adaptáció. A regényből készült 2017-es filmben a főbb szerepekben olyan remek színészeket láthatunk, mint Penelope Cruz, Michelle Pfeiffer, Judi Dench, Johnny Depp és William Defoe. Poirot szerepében a rendezőt láthatjuk, aki nem más, mint Kenneth Branagh. Biztosíték és garancia a minőségre.

A könyvet a Helikon Kiadó adja ki. Kedvezménnyel ITT vásárolhatod meg a könyvet filmes borítóval.










                                                                                                               
A végére egy novemberi hazai újdonság: Budapest Noir

A Kondor Vilmos regényéből készült filmben megelevenedik a harmincas évek Budapestjének árnyoldala. Nem csak hangulata miatt lesz izgalmas kaland. 2008-ban megjelent, hatalmas sikerré vált regényt Gárdos Éva rendezésében láthatjuk. Az 1936-ban játszódó cigarettafüstös, újságírós-nyomozgatós alkotásban a főhőst, bizonyos Gordon Zsigmondot alakító Kolovratnik Krisztián mellett Mucsi Zoltán, Tenki Réka, Anger Zsolt, Dobó Kata, Kulka János és Kováts Adél is szerepel.




November 2-án startol a mozikban a film! Ez a könyv az Agave Kiadó kiadványa. Jó olvasást, borzongást, szórakoztató mozizást mindenkinek! Találkozzunk a mozikban!



2017. szeptember 10., vasárnap

Egy élet ára

Angela Marsons: Egy élet ára 




                                                                 







Nos, Angela megtette! Harmadszor is egy kidolgozott, jó történetet ad olvasóinak. Igazi lélektani dráma a javából, ez a remekül megírt krimi a tragikus múltú felügyelőnővel.



Amikor két éve a krimibarátok táborán először végigsöpört az Elfojtott sikoly sikere, Angela Marsons neve azonnal rögzült. Új kedvencet avattam, igazi "gyilkos könyv" lett az a krimi. A tavalyi Ördögi játszma valódi macska-egér játékról szólt, a két okos és elszánt nő párharca tette igazán feszülté, drámaivá a cselekményt. A frissen megjelent Egy élet ára bemászott a bőröm alá, a lelkemig ért. Bevallom, elsőre "csak" egy jó kriminek éreztem, ám napok múlva sem engedett a lányok története. A cselekmény működik, tökéletes a kivitelezés. Nem kell feltétlen minden oldalról a vérnek folynia, nem kell rakás hulla, brutális elkövetési mód, lehet az sokkoló és sajnálatosan valós ezek nélkül is.


A történet egy lendületes és sokrétű olvasmány volt. Másképp és másért üt, mint az első krimije. Sokkoló, mély lelki metamorfózis. Ettől erős, hatásos. Lehet kevesebb a vér, mégis tartalmas és sűrű, fájó a krimi része. Két kilenc éves kislányt, két barátnőt elrabolnak. Számukra ott ér véget a boldog gyermekkor. Ők már soha többé nem lesznek önfeledt gyerekek. A gonosz mély nyomokat hagy lelkükben, amit talán semmiféle terápiával nem tudnak feledtetni, esetleg enyhíteni. Természetesen akad akció is, kellően brutális, amit az egyik elkövető biztosít, sőt a végső cliffhanger sem hiányzik.


Kim karaktere egyre kidolgozottabb, a múltjából ismét további adalékokkal ismerkedhet meg az olvasó. Ironikusan szarkasztikus humora, sokszor antiszociális viselkedése ellenére is szerethető figura, aki továbbra is folyamatosan küzd a démonaival. Ebben jó társa és segítője a menhelyről elhozott Barney kutya. Lelkes és hű társa Bryant felügyelő, akivel jó párost alkotnak. Kim ismét ugyanolyan keményen és megszállottan küzd a bűnnel és a bűnösökkel, mint az előzőekben. Elhívatottsága lenyűgöző, ő mind a két kislányt élve akarja megmenteni, bár a rosszfiú egyértelművé teszi: Pénz akar, de csak az egyik lány kerülhet ki élve a karmaiból. Kim és csapata versenyt fut az idővel.


A két jómódú család viszonya egymással, majd a házastársak belső kapcsolatának alakulása teszi eredetivé a regényt. Maga a tény, hogy elrabolták a két kislányt, licitálniuk kell az életükre, már olyan helyzetet idéz elő, amit nem lehet, egy idő után nem tudnak kezelni. A közös probléma előbb összehozza őket, majd eltávolítja, ellenségekké teszi őket. Mindezek mellé sötét családi titkokra is fény derül, mind a két családban. Elgondolkodtató, semmi felesleges csavar, a történet kidolgozott, minden a helyén van. Egyenletes színvonalú, végig lendületes, nincs túlbonyolítva, ez nem egy unatkozó háziasszony írása. Magasan jobb, mint sok agyon hájpolt tucat krimi. Olyan feszült logikai atmoszférát teremt Angela, ami ritka. Megrázó és megható momentumokból nincs hiány, jó arányban adagolja. A történet nagy részében reménytelenség érzése van. Erős karakterek jellemzik, egy szörnyű ultimátummal kitalált krimi ez. Nem mesélek semmit, a végső csavar sikeresen meglepett. Bár volt egy pontja a kriminek, amikor bizsergett a gyomromban az érzés: itt valahová magasabbra vezetnek a szálak... ez a két barom kevés ide, kell egy agy, egy főnök. Erre Kim is ráérez, az elkövető személye pedig nagyon ledöbbentett. Az emberi gyarlóság határtalanul önző tud lenni.




A nyomozók kapnak külső segítséget is, bár a túsztárgyaló elég feleslegesnek tűnt szerintem, nem sok szerepe akadt, míg a médium feltűnése is inkább csak érdekes lett, de nem jelentős. Ahogyan egy másik régi ügy felemlegetése és az izgága újságírónő volt sok, zavaró a történet szempontjából. Tracyt nem tudtam megkedvelni sem, bár neki ezt a szerepet szánta Angela, ilyen is kell. A többi mellékkarakter is kidolgozott, emberi fájdalmuk jól megjelenik a sorokban. A magányos, gyermekét elvesztő anya sorsa drámai, borzongatóan hatásos.



Az előzményekben van a megoldás, hiszen nem ez az első ilyen gyermekrablás. Egy érzelmi hullámvasút a krimi, szívszorító elemekkel, ami nagyon valóság közelivé teszi a történéseket. Tetszett, ahogy a régi gyermekkor előkerül, hangsúlyt kap. Ezt ismét kiválóan oldotta meg Angela, hiszen az egyik anyuka és Kim együtt "gyerekeskedtek" az intézetben. Ennek a felelevenítése is hoz meglepetést.

Összegezve: Kim dühös elszántsággal küzd, nem okozott csalódást. Angela Marsons nagyon egyedi stílusban, egyenletesen jó színvonalon írt ismét. A klisséktől mentes történet jól működik, profi szerző, profi krimije. Kérem, várom a folytatást!


ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni Kim Stone új kalandját! Ne hagyd ki, érdemes! A General Press Kiadónál eddig ez a harmadik megjelent Angela Marsons krimi.





Részlet a fülszövegből:


Angela Marsons regényei és Kim Stone karcos, igazságérzettől fűtött alakja nemcsak a hazájában örvend hihetetlen népszerűségnek, hanem megindult a világhírnév felé is: idén már húsz országban jelenik meg a sorozat.

Eredeti mű: Angela Marsons: Lost Girls

Eredeti megjelenés éve: 2015




General Press, Budapest, 2017
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520511 · Fordította: Őri Péter ·

2017. szeptember 9., szombat

Az őrangyal

Nicholas Sparks: Az őrangyal  





                                                                 







Megújult, új külsővel immár harmadszor jelenik meg Nicholas Sparks sikerregénye.




A Sparks regények történetei könnyen belopják magukat az ember szívébe. Most is sok ismerős, Sparks-ra jellemző stílusjegy vonul fel a történésben: idilli, tengerparti kisváros a helyszín, kicsit naivan romantikus történetfelépítés, valami sötét árny a múltból, az új jövő építése, akadályokkal. Mégis olyan szép, lelket simogatóan andalító, mint a tengerparti naplemente. Az alapötlet nem rossz, de elég lassú a kibontakozása. Úgy a 200. oldal felé kezdenek pörögni a dolgok. Addig a szereplők előéletét, vívódásait, gondjait olvashatjuk. Sok új nincs a történetben, ezt mondhatnám már az író körbejárta, megírta más megközelítésben. Nagyjából erről szólnak a Menedék, és a Mindig van holnap regényei is. Azt pedig abszolút bánt, hogy lehetett ennyire tutyimutyi férfifőhős, Mike karakterét nagyon eltúlozta a szerző. Nem mondom, nincsenek ilyen félénk, "aranyos mackók, nagyra nőtt gyerekek", de ez sok volt szerintem.



Főhősnőnk Julie, aki fiatalon, alig négy év boldog házasság után váratlanul megözvegyült. Élete összeomlott, első magányos karácsonyára készül, amikor csomagot, levelet kap... Jimtől, elhunyt férjétől. A szerető, előrelátó gondoskodás csodája, egy jó indítás ez a váratlan levél. A csomagban egy kölyökkutya van, aki valóban vigyázó őrangyal lesz Julie számára. Harminc felett, nem egyszerű új kapcsolatot építeni. Hiába társaslény az ember, vágyik is egy partnerre, nehezen nyit Julie is. A megoldás ott van a szeme előtt, azonban a régi barátra nem gondol, mint lehetséges új szerelemre. Mike pedig elég bátortalan, vágyódik, álmodozik, szereti Julie-t, de tenni az ügy érdekében nem mer semmit. A mellékszereplők közül Henry, Mike bátyja említésre érdemes, életre való, humora visz színt a történetbe, ahogy finoman biztatja öccsét. A másik izgalmas mellék karakter, Andrea. Ő Julie munkatársa, igazi kisvárosi pasivadász démon. Erre kissé rá is fizet a végén, túl messzire megy.



Julie, Singer a kutya és Mike életébe fordulópontot a városba feltűnő Richard hoz. Aki rámenős, jó munkahellyel és egzisztenciával rendelkezik. Egyből randira hívja, elkápráztatja Juliet. Az olvasó azonban érzi, ez a Mr. Tökéletes pasi körül valami sötét titok lappang. Valami nagyon nincs rendben.
Erre hamarosan Julie is ráérez, Richard erőszakos viselkedése hamar felnyitja a szemét. Mike pedig tétlenül asszisztál, magában szenvedve figyeli a bimbózó románcot. Elég soká, nagyon sok apró jel után vált tempósabbra a történet. Miután Julie visszakozik, Richard nem engedi... a számtalan "véletlen találkozás", éjjeli telefonok után hol máshol, mint Mike karjaiban talál végre menedéket. Férfi és nő egymásra találása, új életük, boldogságuk reménye a tét. Kit válasszon Julie, hirtelen két lehetséges szerelmet is elé visz a sors. Érzelmek kavalkádja, a boldogság keresése felnőtt fejjel, ennek drukkolhatunk olvasás közben.

"A düh és a szerelem egyazon érzés két ellentétes pólusa." 


                                                                     
Persze ennyire nem lesz egyszerű a két fiatal boldogsága. Richard nem adja fel! Feltűnik két rendőr, kutatni kezdik a férfi múltját. Több titok kiderül, egyre izgalmasabb és félelmetesebb a történet. A lelki hadviselésben Richard nagyon profi, megfélemlíti, igyekszik tönkre tenni Mike és Julie kapcsolatát. Az okok kiderülnek, és egy másik régi családi dráma bontakozik ki. Mi lesz a vége, hol és hogyan lelnek nyugalomra, boldogságra a szerelmesek? Mi Richard titka, ami a mozgatója az egész eseménynek? Valódi énjéről lassan lehull az álarc. Igazi pszicho-thrillerré válik a regény vége. Az emberi lélek mélységeibe visz el bennünket Sparks. Letehetetlenné válik, fordulatos befejezést kapunk. Az igazi főhős pedig Julie vigasza, támasza, Singer lesz. Ő ugyan áldozatul esik Richard praktikáinak, ám ellopja a tapsokat a könyv végén, szem nem marad szárazon.


A romantika nagymesterének ezen regénye a hetedik az életmű sorában, film is készült belőle. Idehaza ez a harmadik kiadása. ITT megvásárolhatod kedvezménnyel!

Azt pedig minden rajongó tudja már (remélem), hogy a szerző elfogadta a General Press Kiadó meghívását, és október 18. és 20. között Budapestre látogat, hogy találkozzon a rajongókkal! Ne hagyd ki, további infók a kiadó Facebook oldalán!






Nicholas Sparks: 1965. december 31-én született amerikai szerző.

Regényeinek témája többek között az Istenben való hit, a szerelem, tragédia és sors. 12 regényéből film is készült. Mozivászonra került többek közt: Üzenet a palackban (1999), Séta a múltba (2002), Szerelmünk lapjai (2004), Éjjel a parton (2008), Kedves John (2010), Az utolsó dal (2010), Igaz hittel (2011),Szerencsecsillag (2012)


General Press, Budapest, 2017
560 oldal · ISBN: 9789634520320 · Fordította: Németh Anikó

2017. szeptember 6., szerda

Elveszett holnap

Lee Child: Elveszett holnap 





                                                                                   





"Az öngyilkos merénylőket könnyű felismerni."








Lee Child ismét felülmúlta magát a Jack Reacher sorozat tizenharmadik részletével. A most újra megjelent regény talán még aktuálisabb, mint első kiadásakor 2009-ben. Rendkívül fantasztikus és határozottan érdemes olvasni ezt a macska egér játékot. Ezt bátran kijelenthetem, minden elfogultságom ellenére, hogy egyik kedvenc sorozatomról van éppen szó.

Reacher folyton utazik, magányos hős, aki saját szabályai szerint él. Ez csak hozzátesz a történet körülményeihez, mindig új szereplőket, helyszíneket, jellemeket ismerhetünk meg. Most New York a helyszín, az éjszakai metrón indul a történet. Reacher a hat utasból felfigyel egy nőre, aki vele együtt ugyanabban a kocsiban utazik, érdekesnek találja, és mivel képzett katona olvas a testbeszédéből. Azt hitte, hogy öngyilkos merénylő lehet. Nem téved nagyot. Imádom Lee Child történeteiben, hogy a látszólag jelentéktelen információk egyszerre fontossá válnak a regény egy pontján. Súgok, érdemes a többi utasra is figyelni, bár úgy tűnik, mindenki véletlen került épp oda. Fordulatos krimit kapunk! 



Ez a történet már jóval korábban is tetszett, de második olvasásra is tuti macsós, ami a maga nemében nem csak szórakoztató, de gondolkodtató krimi. Van egyféle retro-érzésem a nyolcvanas évek hidegháborús politikája, Reagan elnök és az arab helyzet ábrázolása miatt. Meglepő információkkal szolgált a történet a nagypolitika sötét titkairól. Nem is tudom, akarom-e tudni ezeket a dolgokat, jobb az, ha tisztán látjuk (utólag), hogy mi miért történt? Aki egykor édes, kedves, jóbarát volt, hogyan lett a világ ellensége? Nem, nem írom le a nevét se, legyen meglepetés olvasás közben, hiszen valóban valós tényeket használt fel Lee Child.


Nekem is leesett az állam micsoda galibát okozhat egy régi fénykép! Ami ott és akkor dicsőséges volt, pár tíz év múlva, hogyan és miért válik kínossá. Az egykori büszke múlt, hogyan lesz szégyenletessé... közeleg szeptember 11!
New Yorkból Washington DC-be és Afganisztánba vezet az út, vissza az 1980-as évekbe. Afganisztán és a szovjetekkel vívott háborúhoz és a terrorizmus elleni küzdelemhez érünk el, ami ma a világban nagy gondot okoz. Ez adja a krimi hátterét, ezzel foglalkozik Reacher. Feltűnik egy roppant csinos és titokzatos fiatal nő, és idős édesanyja is. Mit tartalmaz Lila Hoth videója? Titkos kapcsolatok, terrorista merényletek pénzelése, emberrablások bonyolítják a fordulatos cselekményt. Miért ölte meg magát a Pentagon személyzeti osztályán dolgozó nő? Hogyan köthető az ügyhöz a Vörös Hadsereg egykori tisztje? Ki a fiatal egykori afgán lázadó, aki mára a világ ellenségévé lett? Kik vannak azon a bizonyos fényképen, mikor és hol készült? Olyan titkok, amik napjainkra váltak súlyossá.


                         
Csak ajánlani tudom mindenkinek! Nagyon jó Jack Reacher karaktere, jelleme. Nem véletlen figyeltek fel rá a filmesek is, már két kötet került eddig mozivászonra. Jól megírt és szerkesztett a könyv története. A helyszín pedig ismét lenyűgöző. Tetszett, hogy ez a rész New York-ban játszódik, ami önmagában remek hely. Lee Child stílusa tömör, mégis nagyon kifejező tud lenni, életszerű, kalandos. Az Elvarázsolt dollárokban a dollárról tudhatunk meg háttér információkat, érdekességeket. Ami mindegyik regényére jellemző, hogy vannak benne technikai vagy a helyszínhez kötődő információk. Most sincs ez másként: a regényben is sok titok van az öngyilkos merénylőkről, a new york-i metróról, de a Pentagon iratkezelés, feldolgozásról is, vagy éppen a Magnum pisztolyról ( amikor valaki pisztolyt ránt, az olvasó nem csak azt fogja tudni, hogy ez egy Ruger Speed-Six .357 Magnum, hanem azt is, hogy a .357 Magnumot 1935-ben találták fel), mind ez az izgalmas cselekmény mellett.



Már most izgatottan várom, hogy a General Press Kiadó jövőre melyik két régebbi kötetnek ad új ruhát! Ha szeretnéd kedvezménnyel megvásárolni IDE katt! 
Filmes borítóval ITT rendelhető a krimi! 

Természetesen E-könyv formátumban is beszerezhetőek Reacher összes eddigi kalandjai!







Részlet Lee Child egyik interjújából:

"Nagyjából egy klasszikus rock típusú fickó vagyok, Led Zeppelin, Pink Floyd, blues-t hallgatok. De Adele-nek, Dido-nak is kedvelője vagyok. Semmi sem jobb, mint ha a nők énekelnek egy dalt közvetlenül a füledbe. "

Azt is bevallotta, éppen olyan kávé-függő, mint főhőse Reacher. Neki 36 csésze kávé a napi rekordja!









Eredeti mű: Lee Child: Gone Tomorrow
Eredeti megjelenés éve: 2009


General Press, Budapest, 2017
376 oldal · ISBN: 9789634520443 · Fordította: Gieler Gyöngyi

2017. szeptember 4., hétfő

Méltatlanok

Hjorth & Rosenfeldt:Méltatlanok
(Sebastian Bergman 5.)










                                                               






Hjorth és Rosenfeldt igazán tudják, hogyan kell írni, mitől döglik a légy, mit vár az olvasó. Izgalmas, és jól megírt az ötödik része is a sorozatnak. Tökéletes bizonyítéka, bár szeretünk borzongani, nem feltétlen kell vérben tocsogni, minden oldalon két-három hullának lenni, hogy jó legyen a krimi.

Már nagyon vártam ezt a folytatást. Szerintem érezhető a szerzőkön, hogy forgatókönyvírók, hiszen szinte filmszerűen peregnek az események. A szerzőpáros remekül hozta a formáját, ezúttal is egy kiváló, olvasmányos krimit írtak. Ami nem mellesleg elég sok gondolatot vet fel napjaink "celebjeiről", a médiáról, annak hatalmáról, szerepéről. Egy sorozatgyilkost keresünk, aki a média által agyonsztárolt, üres fejű celebeket gyilkolja. Olyanokat, akik -szerinte- méltatlanul nagy figyelmet kapnak, érdemtelenül állnak a középpontban. Mintát, viselkedési formát adva sok fiatalnak. Úgy gondolom, idehaza is tudna mondani mindenki kapásból több ilyen "hírességet", akik minden különösebb szellemi vagy egyéb értékelhető produktum nélkül állnak a média érdeklődésében. Nem feltétlen ez a jó megoldás, mégis azt kell mondjam, magam is meglepődtem és szimpatizáltam az alapötlettel...


Nem szeretnék a történetről spoilerezni, kezdeném a végével! A második rész, A tanítvány óta sikerül olyan jelenetet illeszteni a végére, hogy frászt kap az olvasó! HOL a folytatás? Azonnal akarnám olvasni, mi történik tovább! Fantasztikus lezárást, vagy nyitást (?) kapunk ezúttal is! Talán ez a befejezés übereli az összes előzőt is. A hatodik rész azt gondolom nagyon sok meglepő, váratlan fordulatot, izgalmat fog tartalmazni.

Lányos apaként még többet akarok olvasni Sebastianról és a lányával való kapcsolatáról. Nagyon sok fontos apró momentum, érzelem van elrejtve egy - egy mondatban. Imádom Sebastian észérveit Vanja meggyőzésére. Nem nyomul, nem nyomja a "mennyire hiányzol, szeretlek, összetartozunk" szöveget, de egy jól elhelyezett mondattal többre is jut, javítva kapcsolatukat. Ami most újabb megmérettetés, fordulópont előtt áll.

Ez a történet is egy jól megírt krimi, ami szociális kérdéseket vet fel és egy aktuális témát állít
a középpontba. Gyilkosunk agyafúrt, a világban csalódott, megkeseredett ember. Afféle egyszemélyes keresztesháborút indít az emberi butaság ellen. Végig megtartja a feszültséget az első oldaltól az utolsó oldalig, lekötött, szórakoztatott. Több ízelítőt kaptunk a karakterek érzéseiből, gondolataiból, tetteiből. A Királyi Nyomozócsoport tagjainak személyisége külön - külön is majdnem olyan érdekesek, mint a tényleges gyilkossági rejtély. A csapat magánélete mind Sebastian, Torkel, Billy, Ursula, mind Vanja élete is tele van érzelmekkel, indulatokkal. Billyé különösen nagy fordulóhoz érkezik, ahogy azt már az előző, A néma lány történetben felsejlett. Felnőtt emberek, akik már csalódtak, elváltak, keresik a boldogság lehetőségét. Sokkal félénkebben, óvatosabban, nehezebben  mozdulnak ki érzelmeik csigaházából, nyitnak új kapcsolat felé. Most Torkel életébe hoz változást egy régi iskolatársa, egykori szerelme felbukkanása, ám mindenkire vár valami új. A szerzőpáros nagy mestere az emberi kapcsolatok ábrázolásának. Igen, Sebastian nagyképű, szexmániás, kissé öntelt, élete tragédiájával küzd. Ám roppant okos, szakmai tudása vitathatatlan, hiteles figura. Ahogyan a további szereplők is sok jellemző tulajdonságokkal bírnak, amivel azonosulhat az olvasó.


A valóságshow szereplők gyilkosának sorsa megpecsételődött, egy nagy hajrával elkapják, de a folytatás további merész izgalmakat ígér. Mind a nyomozás, mind a magánéleti szálak nagyon jó egységet alkotnak. A karakterek kidolgozottak. Kerek egész a történet. A végén szereplő cliffhanger miatt kíváncsian várom a hatodik folytatást!


Michael Hjorth 1963-ban született, producer, rendező és forgatókönyvíró. Az ő nevéhez fűződik például a Henning Mankell regények megfilmesítéseihez írt forgatókönyvek.

Hans Rosenfeldt 1964-es évjárat, szintén forgatókönyvíró, valamint Svédországszerte ismert rádiós és tévés műsorvezető. Első közös munkájuk az Ingovány 2012-ben került a hazai könyvesboltokba, majd A tanítvány 2014-ben. Ezt követte a Sír a hegyekben 2015-ben.

A Sebastian Bergman sorozat eddigi részei idehaza az Animus Kiadó gondozásában jelentek meg: Ingovány - 2012, A tanítvány - 2014, Sír a hegyekben - 2015, A néma lány - 2016.

ITT megvásárolhatod ezt  a legújabb részt, vagy akár ez előzőeket is kedvezményes áron!

Animus, Budapest, 2017
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245309 · Fordította: Dobosi Beáta

2017. szeptember 3., vasárnap

Zeusz küszöbén

Szabó Magda: Zeusz küszöbén 




                                       


Mert hisz Zeusz küszöbén két hordó áll, tele rosszal
duzzad az egyik, a másikban van a jó, amit ő ad.
Van, kinek összevegyítve ad onnan a mennyköves isten…

(Íliász, XXIV. ének)
(Devecseri Gábor fordítása)







Remek és egyedi úti élmények sora ez a könyv, ott utazhatunk Szabó Magdával és férjével Szobotka Tiborral Görögország szerte, velük együtt érezzük hogyan fojtogat a meleg, ámulhatunk az ókori görög csodákon,  bejárjuk a híres műemlékeket, majd mehetünk zuhanyozni a szekrénybe. A két svábbogár megszemélyesítése pedig külön kis humoros pillanatkép a szállásról.  Az írónő 1966 nyarán járt Hellászban, egy hat hetes utazáson. Amit ott látott, tapasztalt, átélt élmények, emlékek adják az útirajzba foglalt vallomást.



Görögország nagy kedvencem volt mindig, most még több apró dolgot tanulhattam is a regényből. Pontosítások, kiegészítések a régen tanultakhoz. Több dolognak néztem utána olvasás közben: mitológiai hősök történetei, a régi emlékhelyek története, létrejötte és a mai állapotuk is sok izgalmas kalandot adott. Valódi útleírás, az érezhetően átélt személyes élményekkel, melynek jelentős része az olvasó lelkéig hatol. Gyönyörűek tájleírások, olvasáskor érezhető 
a napfény ereje, hallható a tenger morajlása. Az élményeket belengi a számtalan szépséges virágfüggöny és fűszerbokor illata. A nyüzsgő, lüktető Görögország bája elvitathatatlan szépségeivel jelenik meg. A kissé lerobbant szállodától a kávéházak, bazárok forgataga is szemléletes leírást kap.


Az úti célok közé került többek közt Athén Akropolisz (kihagyhatatlan), Mükéné fellegvára, Olimpia múzeuma, Krétán Minosz király labirintusa, Rhodosz és a Rózsák szigete, Kósz sziget, Delphi jósdája, ahol egy rövidzárlat is okoz váratlan bonyodalmat, vagy a csodás Epidurosz színház, igazán sok érdekes adalékkal fűszerezve. Az átélt csoda, amit az utazó tapasztalhat a világ számtalan sok csodájából, az európai kultúra bölcsőjénél állva érezhet. Talán soha többet nem jut el még egyszer ide. Személyes tapasztalat, a látvány pedig kárpótol mindenért, mindent megér. Szabó Magda élvezetes stílusa, hatalmas tárgyi tudása ezúttal is lenyűgöző, látványos útikalauz kerekedett a élményekből. 


Elgondolkodtatóak voltak mai szemmel olvasva is ezek az élmények. Visszagondolva a kispénzű magyarokra külföldön, kivételes lehetőség volt az írónő számára már 1966-ban eljutni Hellaszba. Amikor a magyarok nagy többsége SZOT-beutalóval talán két hétre a Balatonra ha eljutott. Neki ott és akkor már Az őz című regényének kiadása volt az apropó. A görög fordító lelkes kalauzolásával és segítségével szép emlékeket gyűjthettek. Különösen tetszett, hogy a könyv nemcsak történelmi és mitológiai, de irodalmi kirándulás is egyben. Szabó Magda extra élményként, a bejárt görög helyszínekhez illeszkedő, főleg magyar költőktől származó idézetetekkel ajándékozza meg az olvasót. Volt 50 fokos hőség, letört táskafül, dagadó láb, fájó hát, váratlan betegség, és a hazai turistákra olyannyira jellemző spórolás, sok kellemetlen, nyaralást zavaró apróság, hiszen az író Fantáziában él, az elképesztő pech-sorozatot egyetlen dolognak tulajdonítja: Apollón szobrát a múzeumban nemes egyszerűséggel le-playboyozta...
Nándor kutyát nem lehet feledni, kihagyni a történésekből. A történet legdrámaibb része ez. Ám a kutya sorsa mindent felülírt. Szabó Magda állatszeretete itt is megmutatkozik.


"Rengeteg nézni való van itt, nem csak görög, római kori emlékek, maga a táj is olyan különös, olyan varázslatos: itt jóshely is volt valamikor, itt állt a híres olümpiai jósda. A napfény sűrű lombokon át aranylik, arany és zöld egyszerre villog a romok felett."


Szórakoztató útleírás, a könyvet olvasva nekem is kedvem támadt újra eljutni Görögországba. Jó lenne újra látni, átélni ezt a csodát, rég volt már, amikor arra jártam. Különösen a Kréta szigetén az élmények voltak kedvesek még számomra. Ami külön tetszett, hogy a mitológiai utalások is hibátlanok voltak. Érezhető az alapos ismeret, mély tudás, a klasszikus oktatás háttere. Ő maga is mint egy görög sorstragédia hősnője éli meg az élményeket, utazza be Görögországot. Jó volt Szabó Magdával átélni ennek a különleges utazásnak az élményét, kalandozni az Istenek földjén. Sok apró adalékot is ad az életműhöz.


"Milyen furcsa, hogy csak a kő örök."
"csak sose vesszen ki az emberekből a szépség utáni szomjúság."


A Zeusz küszöbén, ahogy az írónő fogalmaz, 
„egy kezdő utazó boldog fuldoklása az élmények árjában”, amely azonban nemcsak kezdő, de haladó utazóknak is melegen ajánlható! Mindenkinek, aki egy éles szemű megfigyelő és egy kivételesen tehetséges írónő sodró lendületű leírásából akarja megismerni ezt a sokszínű országot, s rejtélyekben gazdag múltját.







A Szabó Magda életmű-sorozatban megjelent köteteket a Jaffa Kiadótól tudod kedvezménnyel megrendelni. IDE katt!








Jaffa, Budapest, 2017
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155715228

2017. szeptember 1., péntek

Belgravia

Julian Fellowes: Belgravia  




                                                       









Nagyon élveztem a Belgravia-t, az utóbbi hónapok legjobb története volt. Nehéz spoiler nélkül írni róla, az olvasási élményt nem szeretném elrontani. Lehet, hogy egy idő után kiszámítható a történet, viszont remekül felépített, szórakoztató, fordulatos és remek hangulata van. A regény egyszóval látványos.




Julian Fellowes regénye a Belgravia egy titok története. Egy olyan titok, amely a londoni arisztokrácia ajtói mögött rejtőzik. A regény hajtóereje ez a titok, ami Brockenhurt hercegné, Anne
és a férje, valamint az ifjú reménybeli örökös, James grófja életét köti össze szorosan. Kicsoda az ifjú üzletember, Charles, és miért kap ilyen jelentőséget a négy ember életében. Ez a titok feltárása, amelyhez a regény elvezeti az olvasót. 11 fejezetre osztva ismerjük meg a hátteret és a titok hatását a négy ember életére. Tűpontos képet fest a társadalmi különbségekről, a szokásokról és a meggyökeresedett hagyományokról.



Az események a Waterloo-i csata előestéjén Brüsszelben kezdődnek 1815-ben. Richmond hercegnőjének híressé vált bálján két család élete örökre megváltozik. Sophia Trenchard és Edmund Bellasis fiatalok és szerelmesek. A háború veszélyes árnyékában élnek, és igyekeznek minden egyes csepp varázslatot kihozni kevéske tapasztalataikból. Lehetőségük és esélyük sincs túl sok, mert Sophia egy kereskedő lánya, míg Edmund hercegi sarj. Ám a szerelem nem ismer társadalmi és rangbeli akadályokat... A fényes bálon libbennek a szoknyák, villannak a mosolyok, folyik a pezsgő, ám jön Napóleon és az ifjú herceg lelkesen távozik a csatába, ezzel az álmok és remények végleg összetörnek.


Nagy ugrással a történet ezután 1841-ben Londonban folytatódik. James Trenchard, Sophia apja
szerencsével és ügyességének köszönhetően a kereskedelemből átváltott az ingatlan szakmára. Ez nem csak társadalmilag emelte feljebb a ranglétrán, de a család anyagi helyzetének is jót tett. Anne Trenchard, Sophia anyja, kellemetlennek találja, hogy beilleszkedjen egy olyan társadalomba, amely a valóságban elutasítja az őt. Bár szembe bókolnak és mosolyognak nekik, lenézik a felkapaszkodott családot. James rátermett és lelkes a társadalmi felemelkedéstől, ügyesen használja ki az adódó lehetőségeket. Mégsem fogadják be igazán köreikbe a született arisztokraták. A hangsúly és a fő bonyodalom a két család, az arisztokrata Bellasises-ra, akik a Belgrave téri kastélyában laknak évszázadok óta, amíg a Trenchardok a "kevésbé csodálatos" Eaton téren laknak. A nagy titok előbb ellenségekké, később szövetségessé teszi őket. Nem csak romantikus a regény története, de kőkemény lélektani drámák sora is. Feszes jelenetek, szikrázó párbeszédek, filmszerű képek jellemzik.



Tetszett Fellowes drámai iróniája is. A szöveg finoman kidolgozott, és harmonikusan bontakozik ki, mint egy velencei csipke Anne ruhájáról. A karakterek élénkek, erős személyiségek, több változó nézetből ismerjük meg a történetet. Izgalmas a szereplők hozzáállása és felfogása, a különböző szemszögek bemutatása aprólékos, pontos hátteret ad.
Mi, az olvasók, egy idő után pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mi a titok. Ki pontosan Charles Pope aki körül forognak az események. Azonban ez csak a feszültséget és a drámát fokozza a regényben. Nyilvánvalóan Fellowes nagyon jól használja ezt a technikát. Feltűnik Sophia egykori szolgálója, és néhány régi levél, ami további izgalomra ad okot. Az csak hab a tortán, hogy valaki ellopja ezeket a leveleket saját önző érdekei miatt. Annyit még talán elárulhatok: egy hatalmas családi vagyon, mesés örökség húzódik a háttérben. Egy olyan örökössel, aki minden szempontból méltatlan erre léhűtő élete miatt.


Közben megismerjük Londont a 19. században, és megmutatja az arisztokrácia életének fontos és jellemző dolgait: a ruházat, a mindennapi szokások, az egymáshoz való viszonyok , az ételek, minden életre kelnek: idejüket a vadászat, klubok, jótékonysági bálok, tea-délutánok, egyéb társadalmi eseményekkel múlatják kényelmes, elpuhult életüket. Fellowes valóban remekül kiemelni a mesélő részleteket és árnyalatokat, amelyekkel a történet a korai viktoriánus korszakot megidézi. Valahol minden a pénz és a gazdagság körül forog, az érzelmeket is ez irányítja. Van apa-fiú konfliktus, széteső házasság, intrikák és egy titkos szerelmi viszony is bonyolítja a dolgokat. Itt kiemelném Susan karakterét, talán az ő jellemfejlődése a leglátványosabb, bár csupán mellékszereplője az eseményeknek.


A további karakterek is élénk, erős személyiségek. többségüket a harag, kapzsiság, és a becsvágy motiválja. Különösen az idős hercegné, aki a fő intrikus, igazi méregkeverő, ám egy idő után ő is nagy változáson megy át. A több változó nézet, a szereplők hozzáállása és felfogása, hogy szembesülnek a saját rossz énjükkel egészen jól követhető még a cselédeknél is. A finálé várhatóan nagyot szól! A történet igazi kosztümös darab, egy szuggesztív és reális hangulatot áraszt.

A „Belgravia” egy jól szerkesztett, magával ragadó, hangulatos történelmi regény. Sok izgalmas fordulattal, intrikákkal és remek befejezéssel ad élményt olvasóinak. Olvassátok, élmény lesz!


A könyvet ITT tudod kedvezménnyel megvásárolni!





Julian Fellowes: (1949. augusztus 17. Kairo, Egyiptom)

Angol színész, regényíró, forgatókönyvíró és rendező.

Robert Altman filmjének a "Gosford Park"-nak ő írta a forgatókönyvét, melyért 2002-ben Oscar-díjat kapott. Ő a megálmodója és a szerzője a hatalmas sikert aratott Downton Abbey című sorozatnak, amellyel három Emmy-díjat nyert.
































General Press, Budapest, 2017


460 oldal · ISBN: 9789634520375 · Fordította: Gieler Gyöngyi