A Hatodik

David Baldacci: A Hatodik 


                                           
                  
                                    


"Annál, hogy nem látjuk a fától az erdőt, csak egy dolog lehet rosszabb: Ha nem látjuk az erdőtől a fát."




Az olasz származású David Baldacci a Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Diákként novellákat írt a szabadidejében, később ügyvédként kilenc éven át Washington D.C. környékén élt és praktizált. Korai novelláit és forgatókönyveit nem sok siker koronázta. Kétségbeesésében a regényírás felé fordult. Első nemzetközi sikere az Absolute Power című könyve volt 1996-ban. Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével, Michelle-lel és két gyermekével Virginiában él. Hazánkban eddig tizennégy kötete jelent meg az Európa Kiadó gondozásában.

Az Órajáték, a Tizedmásodperc, az Agytröszt és Az elnök családja hősei, Sean King és Michelle Maxwell visszatérnek kettejük eddigi legfélelmetesebb kalandjával.
Bevallom, töredelmesen....én MOST fedeztem fel Baldacci könyveit, ez az első olvasásom. Ha nem túl merészség kijelenteni, kedvencem lett! Lesz, mit pótolnom...

 David Baldacci vitathatatlanul korunk thriller-irodalmának élmezőnyébe tartozik, regényei rendre
az Egyesült Államok legtitkosabb, legbefolyásosabb és legérdekesebb köreibe engednek bepillantást. Ezúttal is letehetetlen regényt nyújt át olvasóinak. Feszült, fordulatos
és nagyon elgondolkodtató krimit olvashattam.

Államérdekek, politikai összefonódások, hírszerzés és hatalomvágy, valamint, amit mindez mozgat a Pénz. Sodró, olvasmányos, végig pergő történet, tényleg a "letehetetlen" kategóriájú könyv.

Röviden a történetről:
Edgar Royt sorozatgyilkossággal vádolják, és egy erődszerű, szuperbiztos szövetségi börtönben várja a tárgyalását. Majdnem biztos, hogy el is ítélik. Sean Kinget és Michelle Maxwellt Roy ügyvédje, egyben Sean régi barátja és egyetemi oktatója, Ted Bergin alkalmazza, hogy segítsenek kibogozni
az ügyet. Ám a nyomozás már azelőtt kisiklik, hogy elkezdődhetett volna: az ügyvéddel tervezett
első találkozójukon holtan találják Ted Bergint. Ám ez csupán a kezdete a történetnek, számtalan fordulat, csavar, meglepetés lesz még, a végén már senki sem az, aminek látszik...
A politikai thriller kedvelői nem fognak csalódni, ebben a könyvben sem. Magávalragadóan pörög
a történet, még humora is van, ami krimik esetében különösen pozitívum.

" – Visszakaphatnám a stukkeremet? Tisztára meztelennek érzem magam nélküle."

Pontos, érdekes képet fest a hírszerzés világáról. A két főhős szimpatikus, szerethető figura. Emberi tulajdonságaikat jól megismerjük, ahogyan a múltjukból is felvillannak epizódok. Jól illenek egymáshoz, kiegészítik egymást.

"A hírszerző ügynökségek a játékszereiket és alkalmi sikereiket a rivális szervezetek rovására szerzik meg. Mindennap minden percében megpróbálják egymást víz alá nyomni. Legalábbis így működik a második világháború óta."

Remek kikapcsolódás, izgalmak garantálva. Ami még megfogott a történetben: a nyomozó páros szimpatikus figurák, rátermett alakok, az olvasó velük együtt készül az akciókra. Elgondolkodtató képet fest elénk Baldacci. Erre mondják, van ebben valami, és ha már fele igaz, az is sok. Ez van, ilyen a világunk most. Lektűr ide vagy oda, remek szórakozás a történet.
A Hatodik önmagában is élvezhető darab, még ha egy sorozat - amúgy - ötödik kötete is.

Az író honlapja: www.davidbaldacci.com további érdekességekkel, hírekkel.

 5/5

Eredeti megjelenés éve: 2011.

Európa, Budapest, 2013

432 oldal · ISBN: 9789630796170 · Fordította: Vraukó Tamás

Egy EMBER, kék szemekkel - Paul Newman

Shawn Levy: Paul Newman














"Sosem találkoztam Paul Newmannel."

(első mondat)

Az egyik legjobb színészéletrajz, amit valaha is olvastam! Alapos, pontos, nem csak a csillogásról, díjakról szól. Bemutatja az EMBERT, akinek nem mellesleg hihetetlen kék szemei voltak. Ez az adottsága az egyik védjegyévé vált, amitől tagadhatatlanul a fél világ a lábai előtt hevert. A női része biztosan. Mindezek mellett remek színész is volt.

"Aztán ott volt a szeme... Az a hátborzongatóan lazúrkő-búzavirág-kobalt-nyáriég-színű szempár, amely azonnal magához vonzotta az ember tekintetét. E szemeket mindig megemlítették, ha róla volt szó."

Paul Newman igazán egyszerű ember tudott maradni, kiváló színész és szerető családapa volt. Karrierjét, mint oly sokan előtte, a Brodway deszkáin kezdte James Dean,  Steve McQueen, Marlon Brando kortársaként. Humorát végig megőrizte, szerény tudott maradni a későbbiekben is.

Élte az életét, vállalta a veszélyes kikapcsolódást nyújtó rallysportot, szerette a sört, és nem hordott zoknit a mokaszin cipőihez. Cingár lábait nem szívesen mutogatta, imádta a feleségét, Joanne-t, akit sok közös filmben is partnerül választott, vagy épp rendezett is. Oscar-díjas volt és megtört apa, akit mélyen megviselt egyetlen fia, Scott elvesztése. Apaszerepben nem nyújtott túl kiemelkedőt, és ezt volt bátorsága elismerni is!

Próbált mindig is hétköznapi ember maradni, úgy élni. Szerette a vicceket,színészkollégáit megtréfálni a forgatásokon. Egyik legeredetibb vicce volt: 150 tekercs WC papírt gyártatott Robert Redford képével, és a stábtagoknak kiosztotta közös filmjük forgatásán.

Sok érdekességet, háttér információt tartalmaz még a könyv, ami érezhető alapossággal íródott. Honnan indult és hogyan ért célba, valósította meg álmait. Mi alapján választott szerepeket. Forgatásokról, filmek elkészültéről, vagy épp a visszaadott szerepekről is olvashatunk. Newman interjúk, egyéb megjelenésekből gondosan összeállított, érdekes történetté válik, Joanne ennek épp úgy fontos része, mint az életének. Newman is pontosan úgy segítette a neje karrierjét, filmjeit, mint ahogyan őt hagyták élni.

"A csavar ott volt a dologban, hogy Newman nem kölyköket, hanem felnőtteket játszott – pontosabban olyan felnőtteket, akik még nem nőtték ki fiatalos hajlamaikat, vágyaikat és hibáikat,
és talán nem is fogják soha."

"Több mint harminc évébe került, hogy azzá a Paul Newmanné váljon, akit a hátralévő évtizedeiben mindenki ismert. És ettől kezdve ilyen is maradt – jellegzetességeivel, ellentmondásaival, hibáival, tehetségével, hajlamaival, vonzalmaival, hóbortjaival és emberségével együtt."

http://youtu.be/RSAXZHvaKEA 

Az örökölt jó gének mellett ettől is maradhatott örökké fiatal, bohém, mégis elhívatott, komoly férfi.
Tudta, hol a határ. Komolyan vette a világ problémáit, próbált is segíteni ezeken a Bátor tábor alapítványokkal. Minden szinten kiemelkedőt nyújtott. Szép kort megért szerencsénkre, és megajándékozott sok-sok jó alakítással. Soha nem a pénz, a gázsi motiválta egy-egy szerepválasztását. A könyv végéről egy filmográfiát nagyon hiányoltam, bár a könyv minden filmjéről ír, mesél a létrejöttükről. Érdekes, tartalmas olvasmány, kulisszatitkokkal, a pletykákat kikerülve.  Minden filmrajongónak kihagyhatatlan forrás!

Karrierjét 1954-ben színpadi színészként kezdte a Broadway deszkáin. Később televíziós és filmszerepek követték egymást életében. 1958-ban már Oscar-díjra jelölték a „Macska a forró bádogtetőn” című filmben nyújtott alakításáért. Partnere Elizabeth Taylor volt.

Szerette a western műfaját, azonban a valódi sikert A ’hallgatag ember’ ember hozta meg számára  1967. –ben. Robert Redforddal 1969 –ben voltak nagyon sikeresek a ’Butch Cassidy’és a ’Sundance’ kölyök című filmmel. Szinte évente, kétévente tudott újat mutatni, produkálni filmbéli alakításaival a szakma előtt. A ’nagy balhé’ című gengszter filmje szintén világ, és kasszasiker volt. Még a filmszakmát is meglepte, hogy a hét Oscart nyert filmhez nem jelölték Newmant a díjra, erre 1987-ig várnia kellett.

Paul-t összesen kilencszer jelölték Oscar-díjra. Egy alkalommal producerként, és nyolc alkalommal színészként. Rendezői pályafutása alatt elért legsikeresebb filmje: A ’Gamma-sugarak hatása a százszorszépekre’ amelyben a főszerepet felesége, Joanne Woodward játszotta.

Néhány kiemelkedő alakítása, filmje, megnézésük erősen javallott a könyv mellé:

Valaki odafönt - 1956

Macska a forró bádogtetőn - 1958

Exodus - 1960

Az ifjúság édes madara - 1962

Hud - 1963 

Bilincs és mosoly - 1967

Győzni Indianapolisban - 1969

Butch Cassidy és a Sundance kölyök - 1969

A nagy balhé - 1973

 A pénz színe - 1986

Senki bolondja - 1994

A kárhozat útja 2002

 5/5

General Press, Budapest, 2009

456 oldal · ISBN: 9789636431785 ·  
Fordította: Valló Gábor, Szieberth Ádám

Kapcsolatok szivárványa

Vas Maya: Kapcsolatok szivárványa

"A mások is egyformák, az egyformák is mások." 

Volt már válás után  leszbikussá váló történet,  (Gyere haza - Jodi Picoult ) ill: két fiatal srác szerelmi kapcsolata, egymás vállalása (Mennyi időnk van? - Katona André ). Ezt a riportkönyvet az élet írta. 

Olcsó poén, ha azt írnom: mind a három történetet "melegen ajánlom" mindenkinek! Okulásul, szemléletváltásnak tökéletesek. Elgondolkodtató, nem vulgáris egyik sem. Röviden összegezve: a boldogsághoz mindenkinek joga van. Akármilyen nemű partnerrel találja azt meg.

Sajnos, erre ma Magyarországon kevés az esély, inkább ellenérzést váltanak ki a melegek, mint elfogadást, megértést. A toleranciáról csak beszélünk, de hol van? Még családon belül is marad a titkolózás, a kamu kapcsolatok a magány. Kevésen tudnak felnőni egy ilyen kapcsolat elfogadásához, megértéséhez.

14 különböző történet férfiaktól és nőktől, arról, hogyan élték meg ők és a környezetük a "másságukat". Vannak jó gondolatok, sztereotípiák, könnyebb, nehezebb helyzetek, elfogadás és tagadás. Itt is minden előfordul: volt, aki már tudta, érezte kamaszként, volt, akit rokon rontott meg, volt, aki válása után két gyerekkel a háta mögött jött rá: neki egy igazi barátnő kell, nem férfi.

"Magyar sajátosság, hogy mindenhez borúlátóan közelítünk. Miért ne lehetne szépet álmodni? Még ha nem is válik valóra, az álom a sajátunk. Legalább a gondolataink legyenek szabadok, ha a valóságban még nem is lehetünk mindig azok."

Ezt kellene szem előtt tartani: " Az utcán ugyanúgy sétálok, mint mindenki. Nem szeretnék egyszemélyes felvonulást tartani. Ugyanúgy öltözöm, eszem, kelek, fekszem, ugyanúgy moziba járok, tévét nézek, olvasok, dolgozom, mint a többiek. Ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más."

 Bármennyire elutasítjuk a másság létezik, van. Kell egy ilyen valós történeteken alapuló riportkönyv ...a fiataloknak, talán az ő gondolkodásukat, ( elő )ítélkezésüket még tudja formálni, alakítani. Ezt a könyvet még a homofóboknak sem lenne nehéz elolvasni, bár sajnos éppen ők nem fogják. Nem "reklám", a homoszexuális élet bemutatása benne valós élethelyzeteken alapul. Ezt maga az élet írta történetek, elgondolkodtatóak, igazi emberi sorsok vannak a lapokon. Köszönet Vas Mayának, hogy beszélgetett és csokorba gyűjtötte ezeket az életmeséket. Nem kevesebb elismerés illeti a megszólalókat, hogy vállalták a megszólalást. Okulásul, tanulságul mindenkinek. 

A kötethez Lakatos Márk írt szívhez szóló,  nyíltan őszinte szavakat. 

Jaffa, Budapest, 2011

256 oldal · ISBN: 9789639971684

A Megváltó

JO NESBO: A MEGVÁLTÓ
 (Harry Hole 6.)
                                                          


                                                       







Fülszöveg részlete:
Egy héttel karácsony előtt, Oslo legforgalmasabb bevásárló utcáján a karácsonyi forgatagban agyonlövik a norvég Üdvhadsereg egyik munkatársát. Az eset előtt mindenki értetlenül áll. A nyomozást vezető Harry Hole-nak és csapatának szinte semmi kiindulópontja nincs: sem használható bűnjel, sem indíték, de még egy valamirevaló személyleírás sem. Mindössze annyit tudnak meg, hogy a tettes piros kendőt viselt a nyakán.

Krimiről nehéz spoiler mentesen írni, most főleg nem szabad "lelőni"  a poént sem! Mert az van, nem kevés! Próbálok nem többet elárulni, mint ami a fülszövegből is kiderül.

Ennél a skandináv kriminél fordult elő először, hogy azt mondtam: ZSENIÁLIS!
Nem kicsit esett le az állam. Mindenesetre nálam a toplistán van azóta is, Nesbo egyik legjobb története, véleményem szerint. Nesbo tökéletesen, aprólékosan, és élvezhető stílusban húzza csőbe olvasóit. Engem is. Teszi ezt úgy, hogy a gyilkos, elkövető lelkivilága, gondolkodása is feltárul az olvasó előtt. Bizonyos fokig, meg is érti azokat.

Nézzük a sztorit: Robert Karlsen-t "munkahelyi baleset" éri, amennyiben a gyilkosság annak számít. A nyílt utcán a tömegből egyszer csak puff-puff, és holtan esik össze. Természetesen senki nem lát semmit, illetve mire észlelik, mi is történt, a tömegben eltűnik a tettesünk.
Nesbo nem sokáig rejtegeti a gyilkosunkat, kiderül ki is az: Christo Stankic a jugoszláv háború kipróbált bérgyilkos a hunyó. Igazi katonai kommandós kiképzésben részesült, harcedzett figura.Aki volt katona, az még jobban bele fogja képzeni magát önkéntelenül is az adott helyzetbe. A parancsot felülbírálni nem lehet, azt végre kell hajtani. Minden körülmények között!

Ez azért túl egyszerű lenne, mire eddig eljutunk a izgalom, körömrágás nem is kevés akad! Ugyanis kiderül az áldozat "véletlenül" volt épp akkor szolgálatban, műszakot cserélt a testvérével, Jon Karlsen-nal, azaz: nem neki lett szánva az a golyó! Fokozódik az izgalom, bonyolódnak a szálak, feltárul a szereplők múltja is. Bérgyilkosunk lelkiismeretes, rájön, tévedett, mellé lőtt, (szó szerint ugyan nem) és akkor nem jár a fizetség, hiszen NEM végezte el a vállalt munkát. Áldozat ugyan van, de nem az, akinek kellett volna lennie. Érdekes felvezetés, ezek után ugyanis a rendőrség szeme is az életben maradt testvéren van.
Norvégia ünnepi hangulata, a fagyos éjszakák bizony feladják a leckét Stankicnak. Az idő pedig szorítja!
"Vis major" az időjárás lesz.

"Belépett az indulási csarnokba. Az első meglepetés a hatalmas panorámaablakból nyíló kilátás volt. Merthogy semmiféle kilátás nem volt, ugyanis a hó fehér függönye mindent eltakart előle."

 Jo Nesbo elegáns írói stílusa különleges, néhol már súrolja a szépirodalomra jellemző hangulatot.

"mindent vállal az ember azért, hogy egy kedves szót kapjon, egy ölelést, talán egy csókot is, mielőtt a nő elmegy. Szeretetet koldul, ahogy az összes szerelmes idióta teszi. Életkortól függetlenül."

vagy:
"A csupasz fák télfekete ujjai az eget karmolásszák."

Igazán gyönyörű hangulatfestő mondatok egy krimiben! Átvezetésnek, feszültségoldásnak is szép sorok. Tényleg élmény olvasni. A sorok között kirajzolódik a két testvér kapcsolata, gyermekkora, egymáshoz való viszonyuk is. Nem egészen volt felhőtlen a kapcsolatuk, a szerelem okot adott a nézeteltérésre.

Közben fordulatos, eseménydús, társadalmi problémákat céloz meg, amiket az olvasó előtt boncol fel. (van testvérviszály, féltékenység és szerelem, ingatlanpanama, belső korrupció, kamasz -szerelem...) Szeretem az olyan sztorikat, amikor kiderül: valami oltári nagy "disznóság", bűn történt egyszer régen, aztán az a bűn most végre bosszúért kiált! Az író karakterei igaziak, emberiek, humora is kiemelkedő. A történet hihető, szórakoztató és mindvégig izgalmakkal teli. Ki a tettes és ki is az áldozat? Jó kis fogócska után kezdünk nyomra akadni. Semmi nem az, aminek látszik, aminek hittük!

Harry Hole az alkoholista rendőrfőtiszt karaktere azért szimpatikus leginkább, mert tökéletlen, emberi. Mértéktelenül cigizik, depresszív alkat, magányos farkas, sok zenét hallgat. A zenéknek is van szerepük, mondanivalójuk a történetben. Harry mégis vágyik a szerelemre, szeretetre, családra.
A skandináv krimikre jellemző pszichológiai lélekelemzések sem maradnak el egészen a gyilkos lelkéig. Ez szinte már-már szimpatikussá teszi a gyilkost. Aki elszántsága ellenére is emberi vonásokat mutat. Ő csak egy katona, aki a parancsot teljesíti. Hiába na, lelkiismeretes bérgyilkossal van dolgunk.
Az üdvhadseregnél pedig, alapos tisztogatásra van kilátás. Ami pedig mondani sem kell az események legfőbb mozgatórugója: az a PÉNZ!

" Harry igyekezett figyelmen kívül hagyni a kolbászosbódé polcain sorakozó üvegeket, de már messziről felismerte öreg barátját és esküdt ellenségét, Jim Beam-et."

Az emberi gyarlóság, a félelem, kitartás hiánya, a kísértés, mind ott lebeg Harry Hole karakterében.
Nem érdemes kihagyni ezt a könyvet azoknak, akik skandináv krimi kedvelők.  Ismerkedésnek, kezdésnek is egy jó történet ez, aki még nem olvasott volna skandináv krimit. Sőt, a későbbi történeteket is jól felvezeti.

Az hogy kinek és miért is állt érdekében gyilkoltatni, ezzel egy fondorlatos gaztettet leplezni, az kötet végére természetesen kiderül. Harry a végén különös módon értelmezi az igazságot, de valahogy "belefért", én azt mondom. Gyorsan és egyszerűen zárta rövidre a történéseket. Azt gondolom, a férfimosdós zárójelenet sokáig megmarad az olvasóban! Egyébként pedig senkiben ne bízzatok a történet szereplői közül!
Harry Hole zseniális nyomozó! Lehet, maga Nesbo?

5/5.


Eredeti cím: Frelseren
Eredeti megjelenés éve: 2005
 Animus, Budapest, 2010

460 oldal · ISBN: 9789633240151 · Fordította: Petrikovics Edit

Milyen egy női mell?

Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell?
 Hazánk szíve

                      


                                             
           
             




A negyedik olvasásom Kőrösi Zoltántól, ez a történet ismét elvarázsolt, beszippantott! Szeretem a családregényeket, de ez egy különleges, szívemhez közel álló darab. Szerintem nagyon dinamikus, az időkezelése különleges, jól követhető. Hol lassabb, hol gyorsabb, egészen egyedi ritmusú. Lenyűgöző családtörténet, amiben a történelmünk fontos eseményei úgy jelennek meg, hogy könnyen beleképzelhetjük magunkat. Bele kell merülni a könyvbe, a szövevényes eseményeket csak így lehet követni. Mint valami különleges palack, testes óbor. Lassan, ízlelgetve adja ki minden aromáját. Finom volt, alapos. Sorsok, nők, szerelmek. Az életünk és a történelem. Közel kétszáz éven átívelő, csodaszép történet,  ahol két család sorsát a közép-európai történelem tapasztalatai alakítják.
Hol csípős füst, hol a muskátlik keserű szaga, hol egy sárga kartonruha... Hol üvegcsilingelés hol kakastollak, hol pedig csonka falak.

„Ha a szívnek olyan sok kamrája van, akkor miért nincsen legalább egy ablaka.”
Mi ez, ha nem a boldogság?

 Érdekesek voltak a motívumok, amik vissza- visszatértek. A karkötő, ahogy vándorol csuklóról csuklóra, néha a gyerek helyett ebben öröklődik tovább a múlt, önmaga meg a tökéletes kör. Hogyan jár körbe,  mégis halad. Valószínű a stílusa is máshogyan nyugtató, kicsit pozitívabb a kicsengése is, a jól felépített ritmusa és üteme miatt.

"Tudjad, hogy ez a karperec nem csak a levelek és indák, összefonódó ágacskák szövedéke, hanem
én is vagyok. Én is, a nagyanyád is, s az ő nagyanyja is, akik ebbe a karikába bújtatták a csuklójukat.
Ahogy a kör a visszatérés jele, úgy ők is itt vannak, ők is mozdulnak veled. Érted, amiről beszélek, kishúgom?"

" – Tudod, ahhoz, hogy szeressenek bennünket, előbb nekünk is szeretni kell. Akkor kaphatsz szeretetet,
ha te is adsz."

 Mélabúsan csodaszép regény ez, a hangulat, a stílus csillagos ötös, a történet elvarázsolt. Szerteágazó családtörténet szerelmekkel, tragédiákkal, ahogy az élet hozza, alakítja sorsunkat.
Szerethető, életszagú helyzetek, szereplők. Olyan, amibe mindenki megtalálja önmagát, belegondolhatja, átélheti a történetet. Háttérben pedig a történelem viharaival.

15 mondat. Vagy kicsit több? Ennyi egy élet. Tényleg ennyi? Visszatérő mondatok, körforgása.
Na és Anya és Apa búcsúja...  kevés szóval is mennyire! Köszönöm az újabb élményt!
Kedvenc köteteim sora ismét gyarapodott.  Gyönyörű szép történet, szeretettel, mindenkinek ajánlva!

"Liszi felszaladt a gangra, onnan nézte Apát és Anyát.
Ölelték egymást, mint a fiatal szerelmesek.
Apa olyan volt, mintha kirándulni menne, húzta a hátát a hátizsák.
Bakancs volt rajta, itthonra így soha nem öltözött.
Egy turista, aki hosszú útra készül."


" – Be kell hoznunk az életet! – kiabálta Zoli bácsi. Mindent be kell hozni!
– Mit akarsz behozni, Zolikám?
– Az időt! Azt! Amit elvettek tőlünk."

És hogy milyen is egy női mell??
Szép és kerek, amire figyelni kell, ami nélkül nem tudunk élni. Az életünk  a nőkkel teljes, velük kerek. A történelem adja magát ehhez.


Ritkán ragadtatom el maga ennyire...  A kedvenc magyar íróm lett egy pillanat alatt. Gyönyörű lírai mondatok, értéklátó és álló, tiszta gondolatok. Kőrösi rengeteg érzelemmel, finoman ír. Nagyon tud szeretni.



A szív a titka mindennek. Cuore. A szív és a ritmus.
Hogy milyen egy Kőrösi könyvet olvasni? Az ember közben csak  "pislog, mint a rimóci nyúl a kandallóban." Csodálkozik, mosolyog, komorul. Érez valami keserű, édeskés szagot, a szíve bizsereg. Az idő fennakad, visszafelé jár mielőtt előre mozdulna. Álmodik. Nem is aludni jó, de továbbaludni a legjobb. 

Hangoskönyv formátumban is elérhető.

 Kalligram, Pozsony, 2006

288 oldal · ISBN: 8071498203

Vészmadár

Camilla Läckberg: Vészmadár






                                     


Az Animus Kiadó könyvheti újdonsága a gyönyörű írónő immár negyedik, idehaza megjelent könyve. A Fjällbackái gyilkosságok rajongói már a nyolcadik kötetnél tartanak, 
de gyanítom itthon is jönnek sorban a további kötetek. 
Az ötödikből épp most készült  mozifilm, amit információim szerint ősztől a hazai mozik is bemutatnak.

Nézzük a könyv fülszövegét:
A Tanumshede melletti országúton fának rohan egy autó. Vezetője – az ütközésnél életét vesztő Marit Kaspersen – szervezetében hatalmas mennyiségű alkoholt találnak. Adja magát a feltételezés, hogy ittasan vezetett, és ezért nem volt képes bevenni a kanyart. A boncolás azonban hamar kideríti, hogy a nő a baleset pillanatában már halott volt: alkoholmérgezés végzett vele. Ám közeli hozzátartozói – volt férje, lánya és leszbikus élettársa – szerint Marit soha életében nem ivott. ...
 Tényleg érdekes alaphelyzet. A leszbikus szál érdekesebbé teszi a krimit. A nagy egyetértésben élő két nő, a volt férj, mint férfiasságában sértett fél, a mindent tudó tini lány, vagány humora  szimpatikus szereplőgárdát alkotnak.

"– Kit akartatok ti átverni? – nevetett újra Sofie. – Azt a komédiát, amit ti itt játszottatok! ….
…
Jézus isten, de röhejes volt! Manapság már mindenki homo vagy bi! Ez ilyen!"

 Amikor kiderül, hogy a halálos baleset egy veszekedés után történt, valamint, hogy nem is balesetről van szó ez további izgalmakhoz vezet.  A volt férj figurája nagyon is élethűre sikerült, aki az előítéleteivel küzd, a  múlthoz ragaszkodik, nem tud, nem akar tovább lépni, végig azt sugallta, ő lesz a hunyó! Nos, az túl egyértelmű lenne, Camilla ennél izgalmasabbra vette a történetet

"Patrikot szinte fojtogatta a karosszékben ülő férfiból sugárzó előítélet. Nehezen gyűrte le az ingert, hogy megragadja az ingét, és helyre tegye néhány keresetlen szóval."

Ekkor hirtelen az unalmas kisvárost egy másik gyilkosság is felbolygatja.
Az onnan közvetített valóság-show egyik főszereplőjét is holtan találják...
Nem mesélném el a krimit, érdemes elolvasni, végig izgulni. Érdekes hangulatú, elgondolkodtató hátteret fest a szereplőkről. Alapos, kidolgozott, hihető, mai történettel találkozunk. Nekem első olvasásom volt az írónőtől, bár már a Jéghercegnő és a Kőfejtő könyvei is felkeltették érdeklődésemet.  Igyekszem beszerezni, pótolni.

Szimpatikus a nyomozó páros is. Az esküvőjére készülő fiatal rendőrnyomozó, Patrik és az 
ő családi háttere, az új nyomozónő kolléga megjelenése., aki okoz meglepetést még az olvasónak. A médiafelhajtás az ügy körül mind mind valóságos, hihető elemek. Fordulatos és izgalmas módon tálalja a "krimikirálynő"  Camilla. Aki olvasott már tőle nem fog csalódni ezúttal sem. A régmúlt és a jelen lassan kirajzolódik és összekapcsolódik. 

 A végére ezerrel pörögnek az események, fontos és nagyon tetszetős elem egy régi mesekönyv
 lapjainak megjelenése az áldozatok mellett. Maga az egész ok, és a sorozattá váló gyilkossághullám izgalomban, feszültségben tartja az olvasót. 
Gondosan rajzolódik elénk egy évek óta tartó, különös hangulatú sorozatgyilkosság. 
Afféle "döglött aktákká" válik, egyre újabb esetek kerülnek elő, amik összekapcsolódnak. 
Ez a rendőröknek is meglepetést okoz, nem csak az olvasónak. Végül egy igazi pörgős akcióval zárul a nyomozás.

A nyár nem marad izgalmak nélkül, ha kézbe vesszük Camilla Lackberg új krimijét. 
Alapos, csavaros történet garantált! A könyvhöz ezúttal is gyönyörű szép borítót kapunk. Hideg kék színek, a madarak tényleg jól illenek a skandináv krimik világához, ehhez a történethez.


 4/5.

Néhány szó az sorozatról és az írónőről:

Az Animus Kiadó 2008 végén-2009 elején Skandináv krimik címmel sorozatot indított el, melyben svéd, finn, norvég és izlandi írók műveit vonultatják fel. Minden kötet újratervezett, puha kartonborítással, ragasztott kötéssel kerül kiadásra.
Camilla Läckberg első könyvét 2009-ben jelentették meg Jéghercegnő címmel, majd 2010-ben megjelent A prédikátor is, amit 2012-ben A kőfejtő követett. 2013 júniusában boltokba került a Vészmadár is. A további kötetek magyar megjelenési ideje folyamatosan várható.


                         

                                                Fjällbacka      





  Camilla Läckberg, teljes nevén Jean Edith Camilla Läckberg Eriksson, ( Fjällbacka, Svédország, 1974. augusztus 30.) a krimi műfajában az egyik legsikeresebb svéd írónő. Könyveiben a helyszín mindig szülővárosa, a nyugati parti, Tanum megyei kisváros, Fjällbacka, és az azt körülvevő többi város (pl. Uddevalla, Tanumshede).
 A párja, testvére és édesanyja közös ajándékként beíratták egy krimi-író kurzusra, melynek elvégzése után rögtön meg is írta debütáló könyvét Isprinsessan (Jéghercegnő) címmel, ami 2003-ban jelent meg, nagy sikerrel. Jelenleg az írónő férjével Martin Melinnel, és három gyermekével, Willével, Mejával és Charlieval él együtt Stockholm mellett. ( forrás: wikipédia )

Köszönet az Animus Kiadónak a kötetért!

 

Animus, Budapest, 2013

336 oldal · ISBN: 9789633241059

Fordította:  Torma Péter

A siker neve: OSCAR

Bokor Pál: A siker neve Oscar
 Nyolcvan éves az Oscar-díj

                                                             















Először is: bevallom, kissé irigykedve olvastam Bokor Pál sorait. Ő ugyanis nem csak összeállította ezt a könyvet, de személyesen is ott lehetett több Oscar-díj átadón! Ami nem kell mondani, mekkora élmény egy filmrajongónak. A személyes tapasztalatoktól még jobb, tartalmasabb könyv kerekedett. Bokor Pál, aki korábban riporterként és washingtoni tudósítóként számolt be Oscar-díj átadásokról, most a legnagyobb nyertesek és vesztesek példáján mutatja be, hogyan lett az aranyszobrocska minden szeszélyével együtt a filmvilág legfontosabb trófeája.

Minden filmrajongónak kötelezően ajánlott olvasmány. Sok meglepő érdekességgel szolgál, magáról a díj létrejöttéről, az átadásokról ki, mikor, miért kapott, vagy NEM kapott Oscar-díjat.
Bepillanthatunk a függöny mögé az átadási és jelölési ceremóniákba, egyéb praktikákba, hogyan kampányolnak a stúdiók egy-egy filmjük mellett. Meglepően sok mindent bevetnek. Amit a leírtak alapján egy-egy film reklámkampányára elköltenek, abból simán lehetne egy jó magyar filmet leforgatni idehaza! És ez nem túlzás. Csupán az arányok érzékeltetésére:

"A film az amerikai gazdaság öt legfontosabb export cikke közé tartozik, és a hazai forgalmazás is több százmilliárdos nagyságrendű üzlet."

 Hiába, a siker mércéje a mozikasszák mellett az annyira vágyott Oscar! Amit mégis sokan leszólnak, ám vágynak rá, majd mikor végre elnyerik úgy örülnek, mint egy kisgyerek. Aztán jöhetnek a vége nincs köszönőbeszédek. Sok megható és könnyes beszédet láthattunk már az évek során. Vannak, mint minden díj esetében, akiknek hosszú éveket, akár évtizedeket is kell várniuk rá, vannak, akik kimaradnak valamiért.

"Az Oscar-díj odaítélésének szabályai a nyolcvan év folyamán szünet nélkül változtak, s még gyorsabban változtak maguk a kategóriák."

Fontos megjegyezni a sok magyar oscarost, akikről úgy gondolom, elég keveset tudunk.
Külön fejezet foglalkozik, gyűjti össze a magyar elismeréseket, jelöléseket. Szabó István Mephisto-ja és Rufusz Ferenc A légy című kisfilmje mellett még - szerencsére - jó néhány díjat tudhatunk magunknak, mi magyarok.

Sok régóta Hollywoodban dolgozó magyar van, ez köztudott.  A talán kevéssé ismertek közül: Pál György, aki már 1943-ban díjat kapott az általa kifejlesztett, úgynevezett "Puppetoons" technikáért. Tudtátok?
Rózsa Miklós 3 remek filmzenéért kapott Oscart, ebből az egyik a nagy klasszikus a Ben Hur volt.
Kovács László vagy  Zsigmond Vilmos neve is közismert, aki Szegeden született, nem mellesleg.
Lehetne még sorolni, és lehet büszkélkedni! Sok esetben már maga a jelölés is nagy elismerés.

 "Oscar-jelölésekkel azonban nem lehet, vagy csak ritkán lehet komoly karriert csinálni, még kevésbé lehet nagy pénzeket keresni a világfilmben, s ez a körülmény számos esetben válik filmes karrierek kerékkötőjévé. A jelölés közelebb hozza, de nem mindig teszi elérhetővé a délibábot."

Egyetlen hibát, elírást vettem észre: sajnos Annette Benning nem kapott Oscart a Csodálatos Júlia című Szabó István-filmért, mert Hilary Swank (A fiúk nem sírnak-ban nyújtott alakítása után másodszor is) elhalászta előle az elismerést.... Igen, ami siker az egyiknek, csalódás a másiknak! Anette pontosan kétszer járt így, hiszen az én egyik kedvenc filmem az Amerikai szépség-ben nyújtott parádés alakításáért sem kapta meg Oscart... (én átadtam Neki, gondolatban ).

Összességében: Nagyszerű kis könyv: informatív, rendkívül élvezetes volt olvasni. Jó ötlet volt, hogy tematikus fejezetekben tárgyalja a díj történetét, jól szerkesztett. Rávilágított arra is: mi van egy egy jelölés, díj mögött. Nem csak mint színészi alakítás, de akár marketing munka is! Ami szintén nem keveset ad a sikerhez.

Alapos és érdekes, sok háttér információval. Filmrajongóknak erősen javallott! Külön erénye a könyv végén található összefoglaló táblázat.


Atlantic Press, Budapest, 2007

200 oldal · ISBN: 9789638516220

Nappá lett lámpafény

Potozky László Nappá lett lámpafény




                              





A könyvheti újdonságok közt fedeztem fel a fiatal író, Magvető Kiadónál megjelent novellás kötetét. Olvasás után megfogott a hangulata, ironikus humora nagyon megérintett. Fog még kellemes meglepetést okozni nekünk olvasóknak ez a fiú! Nézzük, ki is Ő?




 Potozky László:
(Csíkszereda, 1988. szeptember 27. –) erdélyi magyar prózaíró.
Érettségi vizsgát 2007-ben tett a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceumban. A Szabadság napilap külső munkatársa volt 2008–2009 között. A Bretter György Irodalmi Kör elnöke 2009–2011 között. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, 2011-ben újságíró-szakos diplomát szerzett.
Írásai a Körkép, Erdélyi Szép Szó, Az Év Novellái című antológiákban jelentek meg, továbbá magyarországi, erdélyi, felvidéki és vajdasági folyóiratokban pl:  Helikon, Látó, Korunk, Székelyföld,  Litera.hu, Bárka, Magyar Napló, Kortárs,  Új Forrás, Irodalmi Jelen, Irodalmi Szemle, Tiszatáj. Első kötete  Áradás címmel(rövid prózák, Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2011) jelent meg.

 A Nappá lett lámpafény 15 novellát tartalmaz. Ezeket három részre bontva olvashatjuk:
A nyitó novella "Csendélet a bányatónál" az elbeszélő és haldokló szerelme elvonulásáról szól,
 afféle "vissza a természetbe" módon. A magányt, a nyugalmat keresés, elvonulás természetes módja.
 Megkapó fájdalma, szomorúsága van. Amikor az emlékezés is fájdalmas, szürreális képekkel megrajzolt novella arról az elmúlásról, ami mindig túl korán érkezik.

 "A ház telis-tele volt múlttal: mintha minden ott töltött pillanatot átéltünk volna már egyszer."

Az első részhez tartozó "Csirke" novella kisfiú szereplője, aki a magányosságát egy fehér galambbal igyekszik oldani. Vágya a barátok társasága után, letisztult soraival az egyik legmeghatóbb novella.
A "Gátépítők balladája" a szokásokkal, előítéletekkel állítja elénk a három árva fiút, akik cigányok.
Az önfeledt nyaralás, strandolás és a magukban hordozott végzet ez a novella. Az elkerülhetetlen tragédia végig ott bujkál a sorok között. A "Csomag a nadrágban" családi összetartozásról szól humorral. Ide sorolható a "Disznóölés" testvérpárjának története is. A második, egyben címadó novellát is tartalmazó részben vannak a személyes kedvenceim:

"Az akvárium lakói" groteszk humora a szenvedély elhatalmasodásáról szól. "Az ég szerelme", és
a címadó "Nappá lett lámpafény" különös varázzsal bír. A valóság és a képzelet illetve a megvalósuló vágyakról számol be elgondolkodtatóan. Legkedvesebb az egymondatos, ám pár oldalas "Mi minden fér az esőbe?" novella volt. Mint egy oldalakon átívelő szakadó eső, sok humorral, kikacsintással az életre. Hangulata elvarázsolt, nagyon megfogott. Minden novellája csodálatos képeket mutat. Életszerűek, hihetőek. Drámaiságuk mellett ott van bennük a humor is. A szeretet vágy, barátság és összetartozás fontos motívumai.

A harmadik rész öt novellája a gyerekkori vágyálmokról, elvágyódásról a kitörés vágyáról
 (Madárles, Hámozott fatörzsek) mesél. Ki nem álmodozott volna gyerekkorában? A gyermeki fantázia végtelen színes álmai, vágyai ezek. Itt is nagyszerű sorokat, történeteket olvashattam.

"Aznap az isten szabadnapos volt, vagy talán nem is létezett soha."

A "Kiképzés" fiatal íróhőse nagyon kedves figura, aki akár az író is lehet. Ez a novella is szívhez szóló, a fiatal írótehetség és az idősödő, megfáradt író barátságáról mesél megkapó humorral, iróniával. Ez a másik kedvencem, de nehéz lenne kiemelni csak egyet-kettőt a novellákból, mert mindegyikben volt valami emberi,  ami hangulattól függően kiemeli őket. Az egész kötet az idei év terméséből az egyik kedvencemmé vált. Ezek az írások nyomot hagynak az ember lelkében olvasás után is, beszippantanak a történetek.

"Én is ugyanúgy sétáltam be a szerkesztőségbe, mint mindenki más, aki húszévesen megrögzötten bízik önön zsenialitásában, és képzeletben már százszor elsírta magát a stockholmi városházán, miközben kezet rázott a svéd királlyal."

Kiforrott, érzelmes és érzékeny lélekről vallanak a sorok.
Mindenkinek ajánlani tudom a fiatal, tehetséges író novelláit. Határozottan, minden sallang nélkül ír. Számomra az idei év top 10 kötetei közt, ez a könyv biztosan helyet fog kapni! Érdemes odafigyelni rá! Alig 200 oldalon sok szép gondolat, érzés, és kedves történet olvasható. Érdeklődve várom a folytatást.


4,5/5

  Magvető, Budapest, 2013

204 oldal · ISBN: 9789631430851

Néma üvöltés

Martin Pistorius: Néma üvöltés













Használhatnék nagy szavakat itt és most az sem lenne túlzás. Bajban vagyok ezzel a könyvvel. Meglepett, megdöbbentett. Hol iszonyún sajnáltam Martint, hol a könnyeimmel és érzéseimmel viaskodtam.
Ezt tényleg el kellene olvassa mindenki, mert a történet nagyon NEM MINDENNAPI!
Igen, döbbenetes, megrázó és tanulságos... és elgondolkodtató, mind ez egyszerre. Minden túlzás nélkül szerethető és erőt is adhat sokaknak. Képzeljük el, nem inkább ne! Valós, megtörtént esetet olvashatunk, ez NEM az írói fantázia műve. Ez maga az élet! Nézzük mi is történt ami Martin életét megváltoztatta.

Boldog család: papa, mama és a gyerekek. Martin 12 éves, okos, érdeklődő gyermek. Aztán egy napon hirtelen belázasodik, nyelni is alig tud, nincs hangja,  majd fokozatosan leépül az ismeretlen betegségtől. Az orvosok is tanácstalanok, vizsgálják, tömik gyógyszerekkel.. majd 1 év után feladják. Elképesztő ez minden szülőnek, látni a tehetetlenséget, és az ép, egészséges gyerekük "elvesztését". Martin a saját teste foglya, kiszolgáltatottá válik, éber kómás állapotba kerül hosszú évekre. Lát, hall és érez, de önálló cselekvésre nem lépes.

Évek telnek el, majd, kezd tisztulni az értelme, egyre többet érzékel a külvilágból. Sajnos, mindezt
Ő nem tudja jelezni, a világ pedig nem igazán figyel rá. Ott van. lát és hall, de nem tud viszont kommunikálni. Némán üvölti a világba fájdalmát.

"Huszonöt éves vagyok. A legelső múltbeli emlékképeim mégsem a gyerekkoromhoz kötődnek, hanem ahhoz a pillanathoz, amikor – az ismeretlenben való bolyongás után – visszatértem az életbe."

Mindent pontosan ért, érez, de jelezni nem tudja, amíg egy gondozónővér felfigyel Martinra, egyszerűen csak kicsit jobban figyel rá. A csoda elkezdődik, újabb állapotfelmérések, kezelések, kúrák miközben a család csodával határos módon nem hullott szét. Pedig jó esélyük volt rá, közel jártak hozzá.
Nem volt könnyű, anyukáját jobban megrázta, megviselte fia "elvesztése". Egyszerűen egy idő után magát okolta a történtekért és nem tudott mit kezdeni a saját fiával. Édesapja volt, aki végig hitte, Martin meg fog gyógyulni! Martinnak is apa volt a ments vára, ő hitt és bízott a fia felépülésében.

"Tizenkét óra múlt, tehát édesapám nem egész öt óra múlva értem jön.
A nap fénypontja mindig a délután öt óra, mert Apa akkor vesz fel, és végre haza mehetek."

Martin a világból végig mindent érzékelt, látott:  azt is, hogyan vesztik el türelmüket a szülők, hogyan félti a két egészséges gyermekét az anyja és valljuk be, igen nehéz lehetett az életüket Martinhoz igazítani.
Gondozása, ellátása komoly és hosszú, évekig tartó feladatot adott szüleinek. Amihez az anyagi háttér is komoly összeget jelentett. Ám itt az olvasó már átgondolhatja azt, mennyire sokat ér az egészség. Az, ami másnak természetes...

"Egy-egy különösen heves összeszólalkozást követően előfordult, hogy Anya kirohant a szobából. Egy alkalommal azonban Apa unta meg: beültetett az autóba és elhajtott. Fogalmam sem volt, visszamegyünk-e még valaha, mindenesetre úgy éreztem, hogy mindez az én hibám, hogy én tettem tönkre a családot. Mindezért én vagyok a felelős."

Martinnak remek, ironikus megfigyelései vannak, az őt körülvevő, sajátos világról, ami humort is hoz a feszült drámába:

"Bár e sok nő egyénisége különböző, egy dologban mind megegyeznek: imádnak trécselni, fecsegni és pletykálni..."

"Megfigyeléseim szerint a nők társalgása során három téma tér vissza rendszeresen: a férjük, akivel gyakran elégedetlenek, a gyerekeik, akik rendszerint csodálatosak, és a testsúlyuk, amely mindig több a kelleténél."
 
Ezt a csodát, ami megtörtént el kell olvasni, ahogy Martin visszatér az életbe, mire képes az odafigyelés és a hit, no meg a szeretet! A történet talán egyszeri és megismételhetetlen, miért is ne lehetne ez isteni csoda. Mindenkinek adhat reményt, vigaszt, aki kicsit is hasonló helyzetben él.
A fiatal szervezet regenerálódásához ez is adhatott erőt és segítséget. Ez maga a valóság.
Ma Martin boldog férj, megtalálta párját. Persze a múlt nyom nélkül nem múlik el, minden nap egy újabb kihívás, de ez egy szerető társ mellett már könnyebb, még kerekesszékkel is.

Megrázó és elképesztő Martin története, megfigyelései a  bentlakásos intézetek dolgozóiról, az őt ért szexuális megaláztatásokról, egyéb aljas dolgokról írt sorai. Amikor a legalapvetőbb dolgokat sem tudta közölni, talán megérthetjük a helyzetét.  Nem szabad feladni és a csoda megtörténik, létre jön!!
Figyeljünk egymásra.
 


Athenaeum, Budapest, 2013

ISBN: 9789632932545 · Fordította: Mente Éva 

Szakítópróba

Cora Carmack: Szakítópróba

                                                     


                                                   







A könyv fülszövege:
Szüzesség.
Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy
már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egy éjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be.
És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…

A fentiek alapján egy mókás, vidám, kalandos "szüzességelvesztésre" számítottam. 
Valami kis hiányérzetem mégis van, annak ellenére, hogy a könyv elég szórakoztató, friss, olvastatja magát. Hiányoltam egy mélyebb tartalmat legalább... miért is volt még mindig szűz Bliss huszonpár évesen...? Rossz tapasztalat, várta a herceget? Alkalom nem volt? Bár a nők hajlamosak "túlagyalni", bonyolítani a dolgokat. Anyucinak is több szerepet adtam volna, érdekesebbé tehette volna a történetet. Az adódó véletlen, mármint: épp azt a pasit szedi fel egy bárban, aki az új tanárja lesz, és aki még mindezek tetejébe természetesen sármos, fiatal, szabad pasi, és épp ott kap lakást, ahol a lány is lakik. Kicsit túl sok véletlen. Disney-hercegnős, mai történetté vált az egész.
Persze, némi élettapasztalattal már könnyebben gondolkodik az ember. Pontosan tudom mekkora "probléma" lehet, a szüzesség...

 "Az életben néha az ijesztő dolgok a legértékesebbek."

Ráadásul a lány szép, és még okos is, talán túlságosan is. Veszélyes kombináció lehetne. Van egy vagány, belevaló barátnője is, aki minden áron akar segíteni neki. Néha már zavaróan.

" – Ha nem vagy leszbikus, és nem Jézusnak tartogatod magad, akkor csak nem találtad meg a megfelelő pasit vagy mondjam inkább, hogy a…..megfelelő dákót."
 Amúgy nem is értettem igazán: miért akkora nagy probléma 22 évesen,HA még szűz..?

Bonyodalom akad, amit az ijedtség, tapasztalat hiányára lehet fogni. A férfi-nő barátság is szóba került érintőlegesen, mármint: létezik ilyen..?  A színházi próbák színesítik a sztorit. Jó volt olvasni, hiszen ami a színpadon történt, azt az élet is produkálta, érdekes keretet adtak a sztorinak. A barátnő, Kelsey alakja és Cade figurája szimpatikusak voltak. Talán jobban is mint a "tökéletes" Garrick..
A macskás kifogás pedig, egészen eredeti ötlet! Az, hogy ezek után elmegy és örökbe fogad egy cicust... .Hamlet a lány macsek, aki utálja a saját gazdiját. Aztán gyorsan vége is lett.
Összességében a lány túlragozta a dolgot, és erről szólt az amúgy könnyed történet.
Nincs benne sok csavar, se dráma, mégis szórakoztató. Sajnáltam, több is lehetett volna ebben a sztoriban. A tizen-huszon éves lányok bizonyára imádni fogják. Igazi kikapcsolódás, laza, nyári, egyszer olvasós strandkönyv.




Content 2 Connect, Budapest, 2013

ISBN: 9786155248108 · Fordította: Lukács Andrea 

A szerzőről:

Cora Carmack egy huszonegynehány éves író, aki huszonegynehány évesekről ír. Sok mindennel foglalkozott már életében. Volt unalmas munkája (pl. egy hipermarketben), izgalmas munkája (pl. színházban), stresszes állása (pl. tanárként) és álommunkája (pl. az írás). Imádja a színházat, az utazást és bármit, ami megnevetteti. Szereti a szereplőit a lehető legképtelenebb helyzetekbe hozni, és miközben segít rajtuk, megpróbálja őket összeboronálni valakivel. Hiszen a kétbalkezes embereknek is szükségük van szerelemre… 

Gyere haza

Jodi Picoult: Gyere haza





 "Minden élethez tartozik kísérőzene."








Már nem számít újnak ez a könyv, (2012. májusi megjelenés), mégis érdemes, érdekes kézbe venni, aki még nem olvasta.
Volt szerencsém olvasni akkor, és amiért elővettem újra az egy skandináv krimi miatt volt. Spoiler nélkül: ott az áldozat válása után összeköltözik barátnőjével, és tizenéves lánya is fel-fel bukkan a történetben, és a "férfiasságában" megsértett férj is.... Valahogy egyből Picoult könyve ugrott be, pedig ez nem kimondottan krimi.
Jodi a kapcsolatok mélységét, lelkét írja meg ebben a történetben.

"– Beszüntethető a szeretet csak azért, mert nem olyanok vagyunk, amilyennek akarnak?"

 A könyvről röviden: Max kertész, Zoé zeneterapeuta, negyvenéves. Valaha boldog házasságuk gyermek nélkül maradt, hiába tettek meg mindent. A többszöri hiábavalóan görcsös próbálkozások, vetélések megviselik a kapcsolatukat. Nem csak érzelmileg, de anyagilag is eltávolodnak egymástól. Max már csak mint "lehetséges kéznél lévő donor"-nak érzi magát, és nézi párja egyre reménytelenebb, elkeseredett próbálkozásait. Ő feladja, belefárad. Elválnak.

"– Miről beszélsz? Még mindig akarlak!
– Te a spermámat akarod. Ez… ez a baba-dolog… sokkal nagyobbra dagadt, mint mi ketten. Már nem is ketten vagyunk benne. Csak te és a gyerek, akit, úgy látszik, nem kaphatunk meg, és minél nehezebb lesz, annál több levegőt szív ki a szobából, Zoe. Nekem nem maradt hely."

Max gondjaiba nagyon bele tudtam képzelni magam, átéreztem mennyire fontos lenne ez a gyerekdolog neki is, az önértékeléséhez, ami romokban hever, hiszen még egy gyereket sem
tudott produkálni. A nők pedig két dologért mindenre képesek: legyen avagy ne legyen gyerekük. Néha bármi áron is.

"Közismert, mi mindenen mennek keresztül a nők, akiknek nem lehet gyerekük – de a férfiakról
nem szól a fáma. Úgyhogy hadd mondjam most el: lúzereknek érezzük magunkat. Valamiért nem vagyunk képesek arra, ami másoknak próbálkozás nélkül is sikerül…"

Nagyon jól ábrázolt férfilélek Maxé, aki ugyan úgy szenved, ám ereje elfogy és nem akarja görcsösen, mindenáron a gyereket. Élhetnének teljes életet gyerek nélkül is. Mégis elengedik egymást.

A válás után lép a képbe Vanessa, aki iskolai felügyelő. Zoé teljes lelki-testi depresszióban van kilátástalannak, értelmét vesztettnek látja életét 40 évesen. Kezdeti barátságuk szerelemmé érik,
amit nyíltan vállalnak. Azonban a társadalom és az egyháza támadásának vannak kitéve, főleg,
mikor a Zoé és Max lefagyasztott embriójáért indulnak harcba. Mert ez harc a javából!
Max eleinte természetesen hallani sem akar a dologról. Vanessa megszülné a babát, innen övé
a főszerep. A boldogsághoz MINDENKINEK joga van! Még mindig jobb 2 anya mint egy sem,
illetve egy távoli, de szerető apa.

"nem a nemi identitás a fontos egy családban, hanem a szeretet. Nincs szükség egy apára meg egy anyára, sőt még két szülő sem szükségszerű. Csak egyvalaki kell, akire számíthatsz."

Az egyházat képviselő, már-már szekta szerű elveket valló pap szerepe nagyon megosztó, szinte "bicskanyitogató" érvei, ellenségeskedéseivel kimondottan negatívvá válik. Talán Jodi így nyilvánít véleményt a kérdésről. Izgalmas mellékszál Zoé munkája, annak bemutatása. Kimondottan érdekes egyik tanítványával,  Lucyval való kapcsolata. Kár, hogy a végére ez nem zárul le, elvarratlan marad.

"Ez mindenkire igaz: a zene, amelyet választunk, tisztán tükrözi, kik vagyunk igazából."
"A zene, amit hallgatunk, talán nem határoz meg minket.
Viszont piszok jó kiindulási pont."

A könyv érdekessége, hogy fejezeteihez egy-egy zenét is társítottak, melyek Jodi Picoult honlapján meghallgathatók és letölthetők.
5 ember küzdelme egy gyermekért, aki a boldogságot jelenti nekik, HA megszülethet!

Mindehhez a homoszexualitás, vallás nehéz témák, de nagyon
is érdemes elolvasni! Szívből ajánlom mindenkinek. Nem nyári "strandkönyv", attól jóval többről szól! Felkavaró, mély érzésekről, érzelmekről az egymáshoz való viszonyainkról, elfogadásról, a boldogságról, annak kereséséről. Biztosan megosztó lesz sokaknak a két nő szerelme miatt. Jodi Picoult ismét egy remekül megírt, mai  történetet tár elénk, semmi kiábrándító nincs a két leszbikus nős szerelmében sem, nagyon árnyaltan ír róla.




 "Zoe énekhangjának melegsége olyan, mint egy csésze tea egy esős délutánon, mint egy pokróc a didergő vállán. Sok nőnek szép a hangja, de az övének lelke van."

" Először is, a homoszexualitás nem életstílus, hanem adottság. Másodszor, nem határoztam el, hogy a nők vonzanak, csak vonzódtam hozzájuk. Maga eldöntötte, hogy a nőket választja? Serdülőkorában történt? Vagy amikor érettségizett? Szerepelt a felvételi kérdések között? Nem. A homoszexualitást ugyanúgy nem választjuk, mint a heteroszexualitást."

 Örültem a két nő boldogságának, és Max is apává lett, így szép befejezést kapott a történet, olyan, "mint a mesében", boldogan éltek, míg. Megküzdöttek érte!

 4,5/5

 Athenaeum, Budapest, 2012

472 oldal · ISBN: 9789632932071 · Fordította: Sóvágó Katalin
http://www.jodipicoult.com/ 

Férfiak földjén

Hisham Matar: Férfiak földjén                                                                                                          

                                                                  

Az Animus Kiadó igazi könyves csemegével jelentkezett a könyvhétre. A már megismert, megszokott Harry Potter sorozat és a Skandináv krimik népszerű kiadója egy szépirodalmi csemegét kínál az olvasóknak. Nézzük ki is az író, Hisham Matar:

1970-ben született New Yorkban, líbiai szülők gyermekeként. Apja Líbia ENSZ delegációjának tagja volt. Hisham 3 éves volt, mikor a család visszatért Tripoliba. Ott éltek 9 éves koráig, amikor is menekülniük kellett. Apja a Kadhafi-rezsim politikai üldözöttje lett. Matar 16 éves koráig élt és tanult Kairóban, majd Londonba költözött, és építészmérnöki diplomát szerzett. Már Londonban kapta a hírt, hogy apját elrabolták és visszahurcolták Líbiába. Matar 2010-ben hallott utoljára apjáról.
Férfiak földjén című regényét 23 nyelvre fordították le, ezaz első munkája volt, ami rögtön felkerült a Booker-díjra jelölt kötetek listájára. A következő kötete már magyarul is előkészületben van.

 A könyv története egy igazi családi portré a Kadhafi-rezsim alatt. Szulejmán 9 éves kisfiú szemén át ismerjük meg a történetet. ( aki nem nehéz kitalálni maga az író, Matar ).

 "Az utolsó nyarat idézem most fel, az utolsót, mielőtt elküldtek. 1979 volt, és a nap betöltötte az eget. Tripoli ragyogva és mozdulatlanul nyúlt el alatta."

Az  önfeledt játék, gondtalan gyerekkort beárnyékolja az imádott apa egyre többszöri el-eltűnése, anya félszeg rettegése. Mindebből eleinte alig érzékel valamit a gyermek, de figyelmét több különös dolog is felkelti, érzi valami történik, valami nincs rendben. Egy alkalommal a város főterén észreveszi apját, akiről úgy tudja, üzleti úton van, s bár még parfümje illatát is érzi, ahogy elmegy mellette, apja egy pillantást sem vet rá. Ettől kezdve válik a világ egyre félelmetesebbé a kis Szulejmánnak. Látja anyja tétova szenvedését, idegességét, és mivel nem kap csak kitérő magyarázatokat nem igazán tud mit kezdeni a kialakuló helyzettel. Ő maga is szomorkodik és próbálja a megoldást megtalálni. Kemény, férfias ez a világ.

"Bementem nézni az alvó mamát. Leültem mellé, és először megbizonyosodtam róla, hogy egyenletesen emelkedik és süllyed a mellkasa. Felidéztem a szavakat, amiket előző este mondott: „Mi egy lélek két fele vagyunk, egy nyitott könyv két oldala” – a szavakat, amelyeket kellemetlen ajándéknak éreztem."

" Annyira szerettem volna tenni róla, hogy mama boldog legyen, olyan boldog, amilyennek akkor tűnik, ha papa otthon van. Bár, igazából nem is boldogság volt az, ami akkor eltöltötte, hanem önbizalom vagy valami ahhoz hasonló."

Szerencsére mi nem láttunk, nem éltünk át háborút, most erről olvashatunk ebben a könyvben. Milyen az, amikor a barátoktól is félni kell nem lehet kimondani a gondolatokat, illetve halál jár mindenért, amit az adott rendszer rossznak ítél.

A zsarnokságról, diktatúráról, személyi kultuszról írtak ismerősek voltak, mert az elnyomás az mindenütt elnyomás. Itt aztán férfinak lenni sem könnyű, nemhogy nőnek, gyereknek.
Borzalmas dolgok ezek egy nyíladozó értelmű kisfiúnak. Míves mondatai vannak.  A szerető szülők féltése, a tehetetlenség érzése, a vágy a boldogabb életre áll a központban.

Matar műve sok minden lehetett volna, de ezekből csak felvillant valamit jelzésszerűen: fejlődésregény, anyaregény, aparegény, történelmi regény, regény a totalitarizmusról. Valahogy minden téren megmaradt a jelzések szintjén, anélkül hogy hozzáadott volna bármit is ahhoz, amit eddig is tudtunk, láttunk, olvastunk erről az időszakról, erről a Líbiáról.
Matar személyes tapasztalatai képet adnak erről, de kevéssé tudunk a hetvenes évek Líbiájának életébe bepillantást nyerni. Szulejmán sem érti ezt a személyi diktatúra miatt megváltozott világot, nem találja benne a helyét. Gyermeki lelkébe a gyanú és a félelem költözik. Az elvett gyermekkor mély sebeket hagy a lelkében. Nem érti miért is akarnak "megszabadulni" tőle a szülei, mikor elutaztatják Egyiptomba.....később érti meg, ez volt a menekülés egyetlen módja.
Szomorúan olvastam ezekről a dolgokról. Hihetetlen mit tud tenni a politikai diktatúra. Ez a regény tényleg elgondolkodtató, mély érzésekről mesél egy távoli országból. Érdemes elolvasni!

4/5

Animus Kiadó, 2013
288 oldal · ISBN: 9789633240984 · 

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár

Akvárium

Tóth Krisztina: Akvárium

                    

Bevallom, én igazából MOST 2013-ban első regénye megjelenésekor fedeztem fel Tóth Krisztinát. Eddig csupán
a Nők Lapjában írt rövid kis tárcáit olvastam. Tudtam előző köteteiről, azok sikeréről, de most az első regénye lett az első olvasásom. Tagadhatatlanul elvarázsolt, tetszett a stílus a történet az elsőtől az utolsó mondatig magával ragadó, fanyar, majdhogy nem fekete humora zseniális! Figurái valósak, életszerűek.

      

Tóth Krisztina: 

Első kötetét Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmazták, amely 1989-ban jelent meg Őszi kabátlobogás címmel. 2001-ben Porhó címmel a Magvető Kiadó jelentette meg az addigi életművét bemutató verseskötetét. A kiadványt az ezredforduló egyik legjelentősebb magyar irodalmi vállalkozásaként értékelték és elnyerte a rangos Palládium-díjat.
2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet. 2005 óta vezet szemináriumokat a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK)  prózaírói, költői, műfordítói és kritikaírói kurzusain. 2000-ben József Attila díjat kapott, 2007-ben Márai díj, majd 2009-ben Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal ismerték el eddigi munkásságát.

A regény három részből áll: az első a jelenbe enged bepillantást Vera kislányát és Klárimamát ismerhetjük meg. Klárimama elég fura figura, minden tette ellenére mégis szimpatikus alakja a történetnek. Éli a maga kis életét, és nagyon is jól érzi magát a bőrében. Szemléletes bemutatása, sokat elárul. Klárimama szabad és független személyisége szeretni valóan kedves jelensége e történetnek.

"Egyáltalán nem olyan volt, mint egy normális nagymama: rúzsozta a száját, idegborzoló ízléstelenséggel öltözködött és állandóan hazudozott."

A második rész teszi ki a regény gerincét: visszakanyarodunk Vera ovis korához és felnőtté éréséig, esküvőjéig követhetjük életét, ami igen csak érdekesen, izgalmasan alakult. 

Edit néni és Jóska bácsi, akik felnevelték a maguk szoba-konyhás nyomorában Verát, meghatározó alakok. Edu, a sérült, nácik által lelkileg is megnyomorított, gyerekként kezelt testvér mellett éli mindennapjait Vera. Edit néni szigorúsága racionális gondolkodásával fogja össze a kis családot:
ő mindig tudja mikor, kinek mit kell tennie, mi a jó... rájuk telepszik, uralkodik rajtuk. Erős egyéniség. Amolyan mindig csak mindenkinek jót akarok, majd én tudom mit és hogyan típus.

Egyik legszebb pillanat amikor Jóska bácsi igazi akváriumot akar és meg is valósítja tervét. A
felsőbb réteg jólétét is szimbolizáló akvárium nagyon idegen a komfort nélküli lakásban. Jelképpé válik. Nagyon magyar, szürke, komor és szívszorító. Mégis, a fájdalom és szenvedés ellenére Tóth Krisztina úgy adagolja ezeket az érzelmeket, hogy emészthetőek, olvashatóak, szerethetőek lesznek. Engem megfogott a történet, színtiszta élet van a lapokon. Érződik a remekül megidézett korszak minden jellegzetessége.

"Egy darabka tenger"... a vágyak netovábbja, amit esélyük sincs elérni... csak akvárium formájában.

"De ő biztosra akart menni, a csütörtököt tűzte ki végső határidőnek: péntek reggel már úgy akart ébredni, hogy ha oldalt fordul az ágyban, akkor egy darabka tengert lásson."

Tengert, amit soha nem láthat a valóságban, még talán a Balaton is elérhetetlen vágy csupán.

Rengeteg sok mellékszál, és mind izgalmas, életszerűen valós helyzeteket ábrázol. Jól és finoman megrajzolt a kor, annak hangulata, illata, finoman átszőve a politikai helyzettel. Lantosék, Lali megjelenése majd a lángossütő bódé a kiemelkedés vágyainak szimbólumai nagyon jellemzőek
az akkori lehetőségekre. Mindenki próbált "magánvállalkozni", gebinesnek lenni, kitörni.
Vera vágya: angolul kezd tanulni esélyt kapva egy jobb életre, ami mégsem jön el. Talán nincs
elég bátorsága kilépni az akváriumból. A biztonságos, bár szűk "komfortzónát" nem meri elhagyni.

" – Gazdag?! De hát mi szegények vagyunk! Aki szegény, abból sohase lesz gazdag. Sohase. Legföljebb csak olyan szegény, akinek van pénze. Gazdag sohase. Ezt tanuld meg! – nyomatékosította a kezét megszorítva."

Itt már a harmadik résznél járunk, ami Vera kudarcra ítélt házasságát mutatja meg. Elkeseredett belenyugvását kiábrándultságát.  Életük akváriuma a gangos bérház, és a valós akvárium igen szórakoztató, mégis szomorú olvasmány. Tanulságos is, kordokumentumnak is remek:  

"Az ötvenes évek szűk levegője" olvasható a könyv oldalán, amitől a hatvanas-hetvenes években
a Kádár-korszakban végig fulladoztunk. Mindez nagyon szemléletesen, filmszerűen jelenik meg
a regényben. 

Köszönöm az élményt kedves Tóth Krisztina!
Visszamenőleg is keresni fogom, pótolom az eddigi novellákat, verseket. Nagy hatással volt rám, hiszen akkoriban voltam gyerek, olyan emlékeket idézett fel, amik megvoltak, átéltem magam is. Szinte egy nap alatt kiolvasta nem tudtam letenni! Egy fővel biztosan bővült a rajongótábor.

 5/5





Magvető, Budapest, 2013
328 oldal · ISBN: 9789631430936

 Tóth Krisztina korábbi kötetei: Magvető Kiadónál megjelent művei: 
Porhó (2001), Síró ponyva (2004), Vonalkód (2006), Állatságok (2007), Vonalkód – hangoskönyv (2007), Szabó T. Anna–Tóth Krisztina–Varró Dániel: Kerge ABC (2008), Magas labda (2009), Hazaviszlek, jó? (2009), Pixel (2011)

A végső titok

J. R. dos Santos: A végső titok
Egy Bibliai rejtély nyomában


                                                     






 A könyv fülszövegéből: dos Santos regénye szokás szerint valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. A szerző ismét bebizonyítja, hogy a rejtély nagymestere. Ám Az utolsó titok több mint regény: az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről rántja le a leplet. Felteszi a nagy kérdést: Vajon mit szólna maga Jézus Krisztus, ha látná, milyen vallás épült az alakja köré? És vajon az egyház hogyan fogadná a visszatérését? Valóban azt tanította-e a tanítványainak, amit ma róla tanítanak? Ki volt ő egyáltalán?



Első olvasásom az írótól. Még a Könyvfesztiválon gondoltam, lesz ez olyan érdekes, hogy kell ez nekem. Nem utolsó sorban a szerző személyes dedikációját is sikerült begyűjtenem, mivel a Kossuth Kiadó vendége volt. Nem is bántam meg! Olvasmányos, érdekesen elgondolkodtató, szinte már elképesztő magyarázatokat kapunk a Biblia közismert történetei mellé. Pontosabban kiderül, nem minden van úgy ahogy azt tudni véljük. Tudományos tények köré épül fel a történetet, amely során közérthető nyelven elmagyarázza az álláspontokat is.

" – Ön szerint elképzelhető, hogy egy római katona értette az arámi nyelvet? És híven vissza tudta adni a haldokló szavait? Az igazság az, hogy nincs közvetlen tanúnk, mindent csak „valaki mondta, hogy valaki mondta” alapon tudunk."

Egy roppant izgalmas nyomozás keretében egy szimpatikus olasz rendőrnő, Valentina és a portugál történész Tomás segítségével eredhetünk a profi gyilkos nyomába. Ki ő, és miért történnek gyors egymásutánban a gyilkosságok? Mit rejtenek a régi iratok? Mit titkoltak el évezredek óta előlünk, illetve mik azok a dolgok, amit nem is úgy meséltek el, ahogy megtörténhetett?

Milyen titkokat is rejt a Biblia? A nyomozás ezekre a kérdésekre igyekszik a válaszokat megtalálni.
Tomás nyugodtan magyarázza sorra el a rejtélyeket Valentinának, fejti meg a holttestek mellett hagyott üzeneteket. Eljutnak a Szentföldre lerántva a titkot az Újszövetségről is. Elképesztő nyomozásuk
 Jézus Krisztus valódi identitását próbálja megfejteni,  rendkívül érdekes és kényes dolgokkal hozakodott elő. Számomra nem megrázó volt, inkább csak elgondolkodtató. Mindezt közérthető olvasmányos formában teszi. Történelem, teológia, biológia, kaland, gyilkosság…mozgalmas egy regény!
Mellesleg kaptunk egy elgondolkodtató kérdést: Mi lenne, ha Jézus visszatérne a Földre?
Szerintem erre mindenkinek magának kell  a saját válaszát megtalálnia.

" – Engem mindig zavart ez a dolog,hogy Jézus meghalt értünk a kereszten – vallotta be. – Akárhányszor meghallottam ezt a mondatot, mindig azon törtem a fejem, hogy vajon mitől mentett meg minket. Hogyhogy értem halt meg? És mitől váltott meg?"

Mondom, izgalmas és elgondolkodtató a könyv!  Érdemes elolvasni, elmélyedni benne. Keresni fogom az író további köteteit. Élmény volt olvasni.
Köszönet a Kossuth Kiadónak a remek történetért. A kemény táblás, védőborítós, igényes kivitelért!

José Rodrigues dos Santos egyetemi tanár, a BBC munkatársa, riporter, népszerű televíziós személyiség. Tényfeltáró riporterként bejárta a világot, számos háborús konfliktusról személyesen tudósított. Kommunikációtudományból doktorált, jelenleg a Lisszaboni Új Egyetem tanára és az RTP újságírója. A CNN és a Portugál Újságíró Szövetség több ízben is rangos kitüntetésekkel ismerte el munkásságát.

Kossuth, Budapest, 2013

460 oldal · ISBN: 9789630974899 · Fordította: Nagy Viktória

Könyvheti pillanat - avagy az Ekultúra kérdezett...

 Június 6-10 ig rendezték meg idén a szokásos éves könyvhetet. Immár ez volt a 84. a sorban.
Néhány emlék, a beszerzéseim, és életem első interjúja bloggerként az Ekultúrának.
 Ezek a srácok most azt találták ki, hogy a téren feltűnő, vállalkozó kedvű a bloggereket kérdezik.
 Lámpalázas pár perc után , még legalább 10-15 percet beszélgetem velük kamerán kívül kedvenc írókról, könyvekről és kiadókról. Élmény volt, így sikerült:
     http://youtu.be/RRf6qmROCAk
  Dedikáltatni Kőrösi Zoltánnal és Vámos Miklóssal volt szerencsém. Vámos úr szakadó eső és ernyők alatt nyugodtan, érdeklődve állta az elemek és a rajongó olvasók kérdéseit, rohamát. Kedves, érdeklődő volt. Erről a rossz idő miatt kép nem készült.
 Kőrösi Zoltán 14 órától a Kalligram Kiadó standján, napfényben kezdett dedikálni. Vele a sok hasonló élményen át, mint új kedvencemmel is jót beszélgettünk. A régebbi történetek, a borítók is szóba kerültek. Utána még a nagyszínpadon is volt vele a Magyarka kapcsán egy nagy beszélgetés.
Jelenleg 4 könyve van meg a birtokomban és mind a 4 dedikált. Most is nagyon szép. szívhez szóló dedikálást kaptam.
    Nagyon érdekes volt, jó volt hallgatni. Sok érdekesség elhangzott a regény születéséről, körülményeiről. A történet valódisága és a párhuzama a valós élettel meglepő. Nem tudom ki, hogy van vele, de ha egy könyv megfog, érdekel az író többi könyve is. Mint írtam, nekem Kőrösi igazi "új felfedezésem" jönnek sorra az előző könyvei, ezért is vettem most meg egy korábbi könyvét. Szépen ír, hangulata van a történeteinek.

 Bíró Szabolcs és a Historium Kiadó 15 órától kezdett dedikálni. Nagyon örültünk egymásnak a személyes találkozásnak. A Non nomis, Domine egykötetes példányát itt sikerült beszereznem, dedikáltatnom.
 Volt egy nagyon jó program még az Athenaeum Kiadó standján a friss  krimi sorozat írói dedikáltak. Ezen hol a tömeg, hol az eső miatt nem igazán tudtam részt venni, pedig ott voltam. Inkább csak láttam a programot és az írókat.
Áztam még Kulka Jánossal a Kossuth standja mögött, Ő is dedikált.
A további beszerzéseim: skandináv krimi, szépirodalom, egy régebbi, de nekem új Kőrösi könyv,  2 ajándék példányt is kaptam az Agave és az Atlantic Press Kidók standján.. 10 új könyv jött haza velem.