A ​féltestvér

 

Lars Saabye Christensen: A féltestvér


  

                           

Egy gigantikus családi eposz, amely Norvégiában játszódik 1945 és az 1990-es évek vége között. A fő témák az idő, a szeretet hiánya, a hovatartozás, a családi kapcsolatok és a hazugságok. Nagyrészt Norvégiában játszódik, mégis univerzális mű, szerelem, szenvedély, harag és fájdalom van a történetben.

Barnum Nilsen, a főszereplő és narrátor valójában forgatókönyvíró, több filmes utalás felbukkan, és egy filmforgatókönyv is helyet kapott a történésekben.

A könyv tehát egy nagyívű, több rétegből kibontakozó családtörténet, melynek középpontjában az öccs - Barnum - és féltestvére, Fred kapcsolata áll. Fred egy durva tragédia következtében született, ez a cselekmény indítása is: anyját, a fiatal Verát megerőszakolja egy német katona, pontosan a háború befejezésének napján, 1945. május 8-án. Ami egy örömteli és boldog nap volt egész Európában, beleértve Norvégiát is. A terhesség alatt Vera megnémul, egy szót sem szól, egészen addig, amíg egy taxiban meg nem szüli a gyermekét. Frednek nevezi el a gyermeket, ami norvégul békét jelent. 

       

Három nő él együtt, az emlékeinek élő, egykori dán némafilmek sztárja, lánya Boletta és az ő lánya, Vera. Színes családi minta bontakozik ki előttünk a három nő egymáshoz való viszonyát megismerve. Öt évvel később érkezik az életükbe Barnum, aki a későbbiekben forgatókönyvíró lesz. A regény egy berlini, italozással meghintett filmfesztiválról is tudósít az elején. Éles váltásokkal, alapossággal ballag a történet. A szeretetéhes Barnum gyermekkora adja talán a történet gerincét. A gyermeki szemszög jól működik, a felnőttek világa érdekes képekkel kel életre, ahogyan a két féltestvér viszonya is.

Úgy vélem, a monumentális regény jellegzetes elemei a mesés, időnként szürreális hangulat és a filmes mozzanatok, élénk és erőteljes képekkel tárulnak elénk. Nem árt tudni a történelmi hátteret, hogy amikor a németek megszállták Norvégiát, katonáiknak azt a parancsot adták, hogy minél több norvég nőt ejtsenek teherbe. Az „élet forrása” elnevezésű hivatalos német program azzal érvelt, hogy északi népként igazi árja vér csörgedezik bennük, ezért fontos a megtermékenyítés. De ez csak a horrorisztikus valóság első része volt. A következmények szomorú valósága az élet hétköznapiságát is felülírta. Amikor ezeket a nőket, anyákat szó szerint kiutálták, akik egyedül maradtak a nemi erőszakokból született gyerekeikkel, kiközösítették, sokuknak el kellett hagynia az országot. Azonnal eszembe jutott a svéd négyes, az ABBA énekesnője Annifried, aki egyedüli norvég volt a zenekarban és anno pár évesen hasonló okokból került Svédországba.


Az élet adta tragédiák, titkok és elhallgatások, ki nem mondott gondolatok, a boldogság vágya és a meghatározóan fontos események ellenére a könyv valójában érzelemgazdag, olvasmányos és magával ragadó történet, különösen a narráció miatt. Remek jellemábrázolásokat olvashatunk, igazi "nagyregény" és nem csak a terjedelme miatt. Jól felépített sztori, igazi szívszorító embermese, ahogyan egy család életét, sorsát követhetjük több generáción keresztül.

Bár a könyv a második világháború utolsó napjával kezdődik, és Norvégia talpraállását, fejlődését tárja elénk az 1980-as évekig, valójában egy nagyszerű történet a felnőtté válásról – vagy éppen a nem felnőtté válásról – annak minden nehézségével együtt. Néha a hallgatás többet mond, ha értőn figyelünk rá. A testvéri kapcsolat bensőségességéről, az ellentétekről és az anyaságról is mesél. A könyv alapos leírást ad a két féltestvér meghatározó kapcsolatáról és eltérő életútjukról. A gazdagon árnyalt regény négy generáció történetét öleli fel, és összeolvasztja a valóságot és a képzeletet. Patat Bence előtt ismét főhajtás a remek, értő és érző fordításért. A szöveg él, lüktet, sodor magával. A maradandó olvasmányélmény garantált. Lars Saabye Christensen személyében új kedvencre találtam. Köszönet a Cser Kiadónak, hogy elérhetővé tették ezt a könyvet.

A regény elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját, számos nyelvre lefordították, filmsorozat is készült belőle.


 Kiadói kedvezménnyel ITT rendelhető! 




     

Lars Saabye Christensen 1953. szeptember 21. (Oslo) –Oslóban született, dán állampolgár, de Norvégiában nőtt fel, és norvégul ír. Irodalmi debütálása az 1976-ban megjelent Historien om Gly című verseskötettel történt. Lars Saabye Christensen regényíró, irodalomkritikus, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító és dalszerző is. Több mint 40 regényt, köztük gyermekkönyveket is írt, és a Norvég Nyelvi és Irodalmi Akadémia tagja.



Cser, Budapest, 2025
624 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632787718 · Fordította: Patat Bence