(Évszakok 4.)
"Mert mihez kezdjen egy rövidnadrágos középkorú férfi a szabadsággal?"
A norvég író Évszakok sorozatának negyedik könyve a Nyár, amely ismét sajátosan vegyíti a naplóbejegyzéseket és a legkisebb lányának címzett személyes enciklopédiás bejegyzéseket. A kötetből kiemelkedik egy hosszabb szépirodalmi rész, amely a második világháború idején játszódik, és a nagyapja által elmondott történet az alapja. A boldogtalan kapcsolatból menekülve, a szabadságot azaz a boldogabb lét lehetőségét választva ki mer lépni a nő a bizonytalan felé.Ez önmagában is egy kis remekmű a kötetben. A szabadság, mint fogalom több formában felbukkan.
A személyes feljegyzésekben ismét több meglepő tárgyról, élőlényről olvashatjuk Knausgard eszmefuttatását. Kezdésnek rögtön a kerti szórófejekről elmélkedik. Több, a nyárhoz kapcsolódó témakör is megelevenedik. A Rövidnadrág, Kemping, Fagylalt és a Bicikli, vagy éppen a Nyári délután melankóliája mellett a Nyári éjszaka szépsége is látványos képekkel ad gondolkozni valót az olvasónak. Ezek az őszinte írások kapcsolódnak természetesen a saját gyermekkori emlékeivel. Felidéződnek akkori élmények, illatok, a nyár ízei. A Ribizli a szülői ház körül, az édesanyja szilvabefőttjei és persze az apa jelenléte is megidéződik. Kifejezetten tetszett a kamasz Knausgard és a zene találkozása, jelen esetben Sting kapott egy önálló írást. A kamasz az kamasz, akár Norvégiában, akár Kelet-Európában nőtt fel. A szabadságvágy, a kitörés lehetősége a zenében talál utat.
A tengerpart elmaradhatatlan lakói a sirályok is feltűnnek. Akad bejegyzés a kutyákról, macskákról, lepkékről, denevérekről, vagy a meztelen csigákról is. Gleccserekről vagy darázstámadásról, makrélahalászatról és a nyári búzatáblák szépségéről, a világ apró rezdülései jutottak eszembe. Ami mellett legtöbbször elmegyünk... valahol mély rokonságot érzek ezzel az elmerengő negyvenes férfival és gondolataival. Ezért is szerettem olvasni ezeket az esszéket. A kortárs létről is szó van, a Tavasz kötet kritikáin keresztül. A hihetetlenül természetes őszintesége, a gyerekkorral és családi élettel, meglátásai a természetről, a gondolkodásmódja teszi egyedivé. Knausgard már szinte egy „nyitott könyv” az olvasói előtt. Világossá teszi az őt körülvevő világot, ráközelít személyes motivációira, vállalva tévedéseit. Igyekszik megérteni a gyerekeit, a táj, az idő és a művészet hatását, a dolgok mélyére próbál látni, láttatni. Érdekes, hogy a feleség és anya, Linda csak kétszer szerepel az egész könyvben.
"Kis életünket nagy mozgások rendítik meg, földcsuszamlások a mindennapok mélyén."
Naplója egyszerre meditációnak is olvasható a világról, és a lányának szánt gondolatai találkoznak az olvasó emlékeivel, élményeivel. A szerző felfogása annyira sajátos, és szemléletes képekkel kel életre előttünk, hogy a világ végül Knausgard elméjének egy hatalmas, és gyakran lenyűgöző kivetülése lesz. Ez a gyűjtemény összességében olyan pillanatokra épül, amikor a hétköznapiság rendkívülinek tűnik, és ez az egyszerűségében zseniális meglátások mindig elmondanak valamit a művészet természetéről és arról, hogy mit is jelent értelmet adni az életnek. Egy katicabogárrajjal való találkozással zárul a kötet, ez az egyik legerősebb írás. Ami kicsiben aranyos, kedves, tömegében félelmetes lehet. Így a végkicsengése is elég szomorú, bár valósnak, találónak érzem. Reméljük még megy a világ előre, a felnövekvő ifjú generációnak is lesznek hasonlóan szép élményei, mielőtt elpusztulna minden.
"Erős nyugtalanság vett rajtam erőt, mert, ahogy a zöld, fényes füvön álltam, és néztem a kék, napfényben ragyogó öblöt, amely fölött hatalmas ívben magasodott az Öresundbro hídja, megértettem, hogy egyszer, egy ugyanilyen csodás és átlagos napon, mint a mai, elpusztul a világ." (utolsó mondat)
ITT lehet tiéd kedvezménnyel a kötet!
Karl Ove Knausgård: norvég író, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat. Ez a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában is.
Díjai: Norvég Kritikusok Irodalmi Díja (1998), Brage-díj (2009), NRK P2 Hallgatók Díja (Norvég közszolgálati rádió) (2009), Év Könyve Díj, a Morgenbladet című norvég hetilapban (2010), Welt-Literaturpreis – a Die Welt nemzetközi szerzőknek ítélt díja (2015) néhány az elnyert számtalan sok elismeréséből.
Magvető, Budapest, 2022
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631441673 · Fordította: A. Dobos Éva · Illusztrálta: Anselm Kiefer
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése