Szent szó

Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Szent szó




                                                            

"mintha arra számítana, hogy választ kap az élet legnagyobb kérdésére: Valójában mit keresünk mi itt?"


Hatalmas örömmel vettem kézbe az izlandi szerző második kötetét. A 2019-es Margó Irodalmi Fesztiválon bemutatott Sziget című első regénye is nagy hatással volt rám, nem csak a szerzőnő személyiségének kisugárzása miatt.

          

Az új regény a Szent szó az idei megjelenések között az egyik legkülönlegesebb tartalommal bír. Egy jól megírt családi dráma, titokzatos és bizonytalan háttérrel bontakozik ki a lapokon. Björnsdóttir gyakran az érzelmekre játszik, szokatlan helyzetekbe hozza karaktereit. Persze ettől jóval több ez a történet, ami felépítésében is egyedi irányokat mutat. A családi kapcsolatokról szóló, jól felépített, fordulatos történet leple alatt a „szent szó” az írás nélküli világról, a kommunikációról és a nyelvről, a szavakba kódolt érzelmekről gondolkodtatja el az olvasót.

"Az írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot. Az írás a tűz megszelídítése óta az emberiség legnagyobb hatású eszköze."




Főhőseink Edda és Einar. Testvérek, egy apától és két anyától. A családi helyzetük nem mondható tipikusnak. Anyáik ugyanis úgy döntenek, hogy együtt élnek, és közösen nevelik fel gyermekeiket, amikor filmrendező apjukról kiderül, hogy bohém, felelőtlen, szabadságát őrző férfiú. Igazán nem lehet haragudni rá. Apa a későbbiekben is feltűnik, részese az eseményeknek, a két nő és gyerekek sorsának.Bár a testvéreket a kezdetektől fogva egyedülálló kötelék fűzi össze, kapcsolatuk titokzatos megértésen alapul. Edda és Einar elválaszthatatlanok. Szimbiózisban élnek. Kiegészítik egymást, és nem képesek hagyományosan működni a másik személye nélkül. Miközben természetesen megismerjük a családot, a két anya eleinte gyűlölködő, majd szeretetteli kapcsolatát. Abszurd, néha groteszk humorral fűszerezve mesél Björnsdóttir. Nyelvezete rendkívül könnyed, olvasmányos stílusa viszi előre a kíváncsi olvasót.

Az emberi érzések és érzelmek hullámzásának leírására jól érzékelhetően jelenik meg a cselekményben. A szerző ebben hihetetlenül pontos. Tökéletesen ábrázolja az emberi lélek titkait és a rejtett érzelmeket, a legapróbb részletekre is odafigyelve, még a jelentéktelennek tűnőre is, ami később kap hangsúlyt. A két nő személyisége elég eltérő, azonban a kapcsolatuk egy mély, lelki alapokon nyugvó, érzelmeket nem nélkülöző életet mutat be. Sorsuk szavakba foglalja azt, ami örökre kimondatlan marad. A többgenerációs történetben a meghitt testvér kapcsolatnak van tudományos magyarázata. Az egyedülálló génnel megajándékozott Edda és Einar bizonyos betegségekben szenved: Edda hiperlexiában szenved, és az általa olvasott történeteken keresztül kommunikál a világgal. Einar viszont diszlexiában szenved, és nehezen tud olvasni. Ami öröm az egyik számára, és az egyetlen módja az élet örömeinek, az a másik számára átok. A szerző felhívja a figyelmet az írásra, mint a kommunikáció nyelvére, az érzelmekre és szándékokra, a bölcsességre és az ostobaságra, amelyeket történetekbe kódoltak. 

        

"Nincs felfoghatatlanabb és iszonyatosabb dolog, mint amikor egy anya megtagadja és elhagyja a gyerekét."

A "Szent szó" kiváló és érdekfeszítő, krimialapokon nyugvó olvasmány. Edda a szülése után néhány nappal eltűnik. Senki sem tudja, hol van, mi áll az eltűnése hátterében. Hamarosan kiderül, hogy a népszerű blogger, influenszer nő útja New Yorkba vezet. Edda anyja, Júlia kérő parancsára elindul Einar is, aki úgy tűnik, az egyetlen, aki megtalálhatja Eddát. A New York-i kalandok és a múlt képeiből kirajzolódik a nő nyomasztóvá váló, felszínes élete, megtudjuk mi áll igazán az eltűnése hátterében. 


"A lelkiismeret-furdalást és a megbánást nem lehet kiműteni."

Björnsdóttir prózájában van egy bizonyos hangulat az izlandi sötétségből. A kilátástalanság és a tehetetlenség érzése a természet és a nagyvilág törvényeivel szemben, az élet értelmének kutatása a szereplők életében jelentős mozzanat. A töredezett családi emlékképekből egy koherens, több rétegből kibomló történet áll össze. Főhőseink motivációját értettem, de sodródásuk engem néhol megzavart, hogy van, lehet ilyen. Végig a kapcsolataink és az érzelmeinket befolyásoló tényezők állnak a középpontban, erre van helyezve a hangsúly. Ez pedig viszi, fogja az olvasó lelkét. Döntéseink jellemzően érzelmi alapon történnek. Milyen hatása van egy-egy sorsfordító, meghatározó pillanatnak életünkben ez egy izgalmas kérdés. Főleg, hogy az idő múltával, hogyan értékelődnek át dolgaink.

       

A regény kidolgozása páratlan és merész. Hatalmas élményt jelentett megismerni ezt a történetet, ahol az emberi kapcsolatok bonyolultsága adja a regény sava-borsát. 

Mindig vevő vagyok az igazán egyéni látásmódú történetekre, ez pedig ilyen. Végig átitatja a cselekményt az izlandi atmoszféra és gondolkodás. Színes, mozgalmas, de nem válik melankolikussá. Érzésem szerint ez egy univerzális helyzet, amivel könnyen lehet azonosulni. Számos társadalmi és szociológiai kérdéssel is foglalkozik, ezért is az egyik legegyedibb idei kötet. Patat Bence ismét remekelt, fordítása színvonalas, élmény volt olvasni. Tökéletesen adja vissza Björnsdóttir személyiségét, eredeti gondolatait.

A gyönyörű borító Szabó Imola Julianna munkája.




ITT megvásárolhatod kedvezménnyel a regényt! E-könyv formátumban ITT kapható! 


                         

Sigríður Hagalín Björnsdóttir: ( 1974. 02.11.)

Az Izlandi Televízió újságírója. a spanyolországi Salamancában és New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanult, majd mielőtt visszatért volna Izlandra, Koppenhágában élt és dolgozott. Első könyve, A sziget Európa-szerte komoly figyelmet keltett, és számos nyelven – így magyarul is – megjelent.

Cser, Budapest, Magyarország, 2021
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632786704 · Fordította: Patat Bence 

fotó: Learn More, Barbara Gabriella / Népszava