Boleyn Anna

Alison Weir: Boleyn Anna
Egy király rögeszméje
(Hat Tudor királynő 2)







                                                                 







A Hat Tudor királynő sorozat második kötete, követve az életbeli sorrendet Boleyn Anna nem túl népszerű alakját állítja a középpontba. Alison Weir ezúttal is a történelmi tényekre alapozva írta meg Anna vívódásokkal, harcokkal, szenvedéllyel teli életét, aki már az első részben is feltűnt.

Boleyn Annát nem királynőnek szánták. Viharos szerelme, majd rövid életű házassága VIII. Henrikkel mégis az angol történelem kulcsfigurájává tették alakját. Kétségtelen, hogy megosztó nő, de meghatározó is egyben.

Neveltetése, életének korai szakasza a grófkisasszonyok szokásos versengésével telt, hogy jó férjet (gazdag) házasságot kössön a családja javára. Okos volt, ami mellé még szépség is párosult. Így került be előbb Valois Margit udvarába tanulni, alig tizenévesen. Innen került Henrik húga, Mária királynő mellé a francia a királyi udvarba, majd hamarosan Aragóniai Katalin udvarhölgye lett. Mindezt ambíciózus, törtető apja segítségével érte el. Eredményes és gyorsan pörgő korai életét két majdnem házassággal tette emlékezetessé. Ebből komoly bonyodalom is lett, hiszen engedély nélkül jegyezte el magát Henry Percy-vel, akihez erős romantikus szálak fűzték. Henrik híresen nagy szoknyapecér volt, így előbb Anna nővérének, Marynek is csapta a szelet - sőt, a szeretőjévé tette a lányt. Ez a két nővér között folyamatos, további feszültséget generált, amiből addig sem volt hiány az életükben. Erről olvashatunk a regény első felében.


Henik a szerelemes király már kiábrándult öregedő feleségéből, akitől nem kapta meg a nagyon várt fiú utódot, így új partnert keres. Anna eleinte tartózkodóan fogadja a király közeledését. Ám Henriknek nem lehet nemet mondani. A kor szokásai, hagyományai és elvárásai tökéletesen jelennek meg a történetben. Anna sorsa igazi női sors a szerelem és a politika ütközésében. Erős akaratú, öntudatos nő, már-már feminista háttérrel, aki egy hisztis és zavarodott nő lesz a végére. Ő akar uralkodni Henrik felett, irányítani és erős befolyást gyakorolni rá. (Anna hatására többek közt kivégeztette barátját, Thomas More-t is.)
Ezeket a szeszélyeit eleinte a szerelmes Henrik tűri, majd egyre jobban kiábrándul a nőből.

Katalin és Henrik válása nem megy könnyen, hosszú és keserves évek vártak a szerelmesekre. Ez nem kicsit megviseli kapcsolatukat, Anna is egyre türelmetlenebbül őrzi ártatlanságát, míg Henrik betölti a negyvenedik évét. Ez lesz az egyik fő érv az anglikán egyház megalapítására, a pápával való szakításra, aki nem akarja a király előző házasságát érvényteleníteni. Közel hét éves udvarlás, huzavona után kerül sor az esküvőre. Anna már harmincévesen öregnek számít első szülőnek, és a születendő gyermek ismét lány... a későbbi I. Erzsébet királynő. Akkor még senki nem tudja, mennyire karizmatikus, erős kezű uralkodó válik ebből a lánykából, akit anyja is eltaszít, nem szeret. Anna nem mintaanya, ez kiderül a történetből. Henrik tovább űzi Annát, rögeszmésen fiút szeretne. A házasságot három év alatt három halott fiúmagzat teszi végleg szerencsétlenné. A tények ismeretében tökéletesen érthető, miért vágyott rögeszmésen fiú utódra Henrik. Férfiközpontú ez a világ, ahol Anna törekvéseit elítélik, bukása borítékolható.



Anna jelleme, érzelmeinek változása és gondolkodása végig jól nyomon követhető. Végig az ő szemszögéből olvashatjuk a történéseket. Életének ábrázolása hiteles betekintést nyújt egy olyan nő belső erejébe, önzéseibe, akit a történelem megosztóvá tett. Nem lett szimpatikus, hiszen Katalin és
a lánya, Mária elűzése, megaláztatásai mögött Anna állt. Egyenesen a halálukat akarta, ami némileg ugyan érthető, ám ez a "cicaharc" még Henriknek is sok lett. Kiállt és harcolt érzéseiért, de elbukott. A korai évek, majd a királynősége pillanatai után egy pergő lezárással ismerjük meg a szomorúan tragikus véget, ami a Towerbe vezet, majd a halálával zárul.


A végén lévő szerzői jegyzeteket is érdemes elolvasni, amiben Weir tisztázza, mi a fikció, mi a valóság. Anna után kevés levelezés, dokumentum maradt fenn. A Tudorok világával való további ismerkedésre tökéletes a regény, elmerülhetünk az intrikákkal és árulásokkal, cselszövéssel, teli királyi udvar titkaiba, Anglia legelőkelőbb kulisszái mögé leshetünk be. Anna meghatározó és fontos személye számtalan egyéb kötetben, filmen tűnik fel. Az külön öröm, hogy a történelmi témájú regényt egy történész írta. Erős, dinamikus karakterek tűnnek fel, akad bőven feszültség, tragédia, intrika.
                                                                                                     
Az írónő megnyerő és izgalmas képet mutat be, jó stílusa olvasmányossá teszi a történelmet. Érdeklődve várom a folytatást, hiszen Jane Seymur úrhölgy már színre lépett, és rövidesen beköltözik a királyi lakosztályba.









Képek:
Clouet, Francois portréja Annáról
ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik portréja, 1536.
Boleyn Anna a Tower fogságában; Eduard Cibot festménye











Művelt Nép, Budapest, 2019
670 oldal · ISBN: 9786155905667 Fordította: Sillár Emőke