Meddig jössz

Sándor Erzsi: Meddig jössz 




                                                                                                       




"Úristen, ez egy egyszemélyes színház, egyszemélyes nézőtérrel."







Sándor Erzsi a szívmelengető Szegény anyám, ha látnám és az édesanyja emlékét megidéző Anyavalya után harmadik kötetével jelentkezett. Izgatottan vártam a Meddig jössz című új regényt a vidéki színészek életének történetét. Ezt is úgy érzem, bátran vehetjük önéletrajzi ihletésűnek, hiszen Sándor Erzsi pályáját színésznőként kezdte. Természetesen minden hasonlóág csak a véletlen műve. Ha röviden kellene összefoglalnom, ajánlanom a könyvet, azt mondanám: Imádni valóan mai történet a szenvedélyről, vágyról, szerelemről.


A fiatal vidéki színésznő, Lili és a neves, Kossuth-díjas budapesti rendező szerelmén keresztül a színészélet minden színéről és fonákjáról kapunk képet. Ismeretségük még a főiskolás évekre tehető, azonban akkor válik az érzelmeknek ellenállni nem tudó szerelemmé, amikor Miklós rendezni érkezik a vidéki színházba. A darab női főszerepe Lilié. A próbafolyamatok, a darab felépülése és a premier pillanatáig kísérjük fokról fokra és mélyedünk el az érzelmek viharában. Az olvasó ott érzi magát a színpadon, az öltözőkben, átélheti és részese lehet a verejtékes próbáknak.

Nagyszerű volt a történet felépítése, ami egy lopott, közös Londonba vezető úttal veszi kezdetét. Egy fotó történetén át kezdünk szereplőinkkel és kapcsolatukkal megismerkedni. Innen kanyarodunk vissza, Lili monológjain keresztül bontakozik ki a közös vágy, ami szerelemmé növi ki magát. Hatalmas életigenlő érzés, remény van Liliben. Az érzelmek széles skáláját fogja át, mutatja meg Sándor Erzsi.  A kiugrásra, pesti szerződésre, elismerésre, társra, komoly kapcsolatra. A vidéki színészházi életet egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb létre cserélni. Sándor Erzsi finom női érzékenységgel nyitja ki a színházi világ kapuit. Valós emberi történet, humorral és tragikummal fűszerezve.




"A szerelem jó, a szerelem fáj" ezt mindenki megtapasztalhatta, aki egyszer is volt mélyen és őszintén szerelmes. A repülés, a boldogság és a féltés keveredik a regényben a bizonyítás erejével. Ezek a fázisok velejárója ennek a kapcsolatnak is. Presser Gábor dalai, Dusán veretes versei tökéletesen adják ezt vissza, amiből minden fejezet előtt egy-egy részletet olvashatunk. Érdemes a CD-t is meghallgatni Lili és Miklós történetéhez. Amikor már nincsenek szavak, kimondani sem lehet, de nem is kell, hiszen a zene erről szól. Az élet ezen kínzóan szépséges pillanatairól. A vágyról. Tartozni valakihez, aki szeret és számít ránk. Azt gondolom, ezek az érzések, tiltott, lopott édes pillanatok, a valakihez tartozás küzdelme mindenkinek ismerős lehet. Függetlenül, hogy színházi ember vagy egyszerű civil.



"Teljes fegyvertáramat bevetve ugrálok a színpad közepén, és próbálom magamra irányítani a figyelmet."


Lili érzelmi viharai, szeretetvágya, a megélt pillanat varázsa, majd az újabb alkalom, lehetőség megteremtésének kínjai, nehézségei átélhetőek és izgalmasan valósak. Tudom, hiszen színház nélkül ebben élek jelenleg már két éve magam is. 

Ismerősek és valósak ezek a helyzetek, alkalmak. Várni a másikra, eljátszani a külvilágnak azt, ami nincs és közben lehetőleg boldogak lenni. Nem csak a lopott órák, napok alatt megteremteni kettőjük 

kis privát világát, boldogságát. Ezek adnak erőt, visznek tovább 

a szürke mindennapokon. Lili is pontosan tudja, nem fog Miklós elválni, hisze a házassága "működik". Mókásan izgalmas volt a hasonlat a házasság és a csapágyas mosógép közötti párhuzam. Sándor Erzsi bájos humora, kegyetlen pontos érzelmi meglátásai ezúttal is lendületet, egyedi színt ad a történetnek. Jó volt olvasni, megismerni a két ember vágyait, belső érzéseit, azon keresztül belesni a színház sajátos, zárt világába. A próbák nehézségein, gyötrelmein át a darab megszületéséig nehéz az út. A színész valóban adja testét-lelkét. Ebből is épül fel a szerep. A beépített színházi sztorik hatásosak, a megjelenített karakterek igazi egyéniségek.

Shakespeare már megírta: "Színház az egész világ,És színész benne minden férfi és nő".


Szerepeket játszunk nem csak a színpadon, de az életünkben is. Igyekszünk megfelelni a rendezőnknek, az igazgatónak, anyánknak és külvilágnak. Nem mindig alakítunk tökéletesen, bár igyekszünk és ebbe néha bele is halunk kicsit. Lilivel sem lesz ez másképp. A vége megrázott, valahogy nem pont ezt vártam. Lili mégis úgy éli meg ezt az egészet: igen, ez egy szép és fontos állomása életének. Ide, ebbe az emlékbe mindig jó lesz visszamenekülni erőt meríteni. Érzékenyek és sérülékenyebbek a színészek, ám az élet nagy játékai és a színpad varázsa talán ad kárpótlást.

Van, amikor a játék komollyá válik és egy életre meghatározó lesz. Erre a pillanatra érdemes koncentráltan figyelni. Ha szerencsések vagyunk talán időben felismerjük. Sándor Erzsi ismét elvarázsolt, a női és férfi lélek titkaiba avatja be olvasóit. Volt, hogy kacagv nevettem, de olyan is, amikor a szívem szakadt bele. Különösen a végén. A legszebb érzelmekről olvashatunk kendőzetlen őszinteséggel, a próba sikerült az előadás telt házzal megy tovább.


"Tessék engem szeretni most azonnal. Mindig ide, ehhez a rohadt szeretethiányhoz lyukadok ki, mint az összes hülye színész. Sikert akarok bármi áron, holott tudom, hogy a sikernek ára van, és nem receptje."

ITT tudod megrendelni a könyvet! 

Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten. Tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztő-riportere és újságíró. Néhány éve a Magyar Színház sajtósa. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban, a nagy sikerű Anyavalya pedig 2016-ban jelent meg.


Fotó: Horváth Judit



Park, Budapest, 2019
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554258