Bíborszín

Alice Walker: Bíborszín 




                                                                             




"Isten tebenned van, meg mindenki másban. Istennel jössz a világra. De csak azok talájják meg akik belül keresik."







Alice ​Walker 1982-ben megjelent Kedves Jóisten című levélregénye 1983-ban Pulitzer-díjat nyert. Elsőként kapta meg női író a díjat, aki még fekete bőrű is. A regény Steven Spielberg rendezésében került filmre 1985-ben. A filmet 11 Oscar-díjra jelölték, és mint az Oscar-díj nagy vesztese tartják számon. Ugyanis a 11 jelölésből egyetlen egyet sem tudott díjra váltani. Mégis Steven Spielberg egyik legjobb filmje, szerintem.

A történet tele van drámával. A Bíborszín egy egyszerű, tanulatlan fekete nő, Celie életét követi nyomon 14 éves korától.

A történet az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól: bemutatja, hogy milyen az, amikor a kislányt megerőszakolja az a férfi, akit apjának tud, aztán később megerőszakolja a férje is. Milyen érzés utolsó cselédnek lenni a házban, ahol csupán lenni lehet. Őszinte, tiszta, gyermekien naiv gondolatit megismerve írja le vágyait a Jóistennek címzett leveleiben, amiből kibontakozik a történet. Megismerhetjük milyen tudatlannak és kiszolgáltatottnak lenni, milyen elveszíteni az egyetlen embert, akit szerettünk. Akit azért veszítünk el, hogy megvédjük a megerőszakoló "apától". Milyen az, amikor tudjuk, soha senkitől nem számíthatunk együttérzésre és segítségre. Nem csupán mert nő, de a feketék társadalmában is másodrangú:
Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy."




„Eccerűen nem értettem minek is él az ember ha többnyire csak rohattul érzi magát”.



Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától kísérhetjük figyelemmel, lassan mer lépni, lassan ébred öntudatára. Ezt a bátorságot egy másik nő, a szerelem adja meg Celie számára.

Amikor az életébe megérkezik ez a csoda, a szerelem igen kanyargós úton jön. Hiszen Shug Avery is nő, szabad asszony, művész, énekesnő. És ő lesz az, aki elindítja Celie-t az emberré válás nehéz útján. Amibe még az is belefér, hogy gyilkossá is lehet lenni. Nagy utat jár be Celie, igazi fejlődésregény a történet. Nem nehéz elképzelni milyen élete volt: Nem elég, hogy szegény, néger, amit állandóan az orra alá dörgölnek, még azt is, hogy nő, aki nem tud főzni. Önbizalma letaposva, csírájában elfojtva sokáig. Majd éppen a férje szeretője felnyitja a szemét, amivel a szája is megnyílik.

Érzelmileg nagyon megfogó, elgondolkoztató, lélektani dráma mind a regény, mind a film, aminek van mondanivalója és tanulsága. Igaz, a kivitelezése tipikusan amerikai, végletekig tele közhelyekkel. Mégis hatásos, működik. A fiatal Whoppi Goldberg alakítása felejthetetlen. Nincs rá jelző, egyszerűen telitalálat. Talán a színésznő egyetlen komoly, drámai szerepe volt ez a film. A szereplők közt találjuk Mr. szerepében Danny Glovert, de feltűnik még Oprah Winfrey is.


                                                         
                                                                                                                             

Mélyen megrázó, húsba vágó Celie tönkretett életének tragédiája. Már a kezdő képsorok is erősen drámaiak, megalapozzák a film reményvesztett hangulatát. Később sem lesz habos lányregény a történetből. A két testvér elszakítása szintén sokkoló, elemi erővel tör fel a lelkekből a fájdalom.

Majd az évek múlásával a hősnő belenyugvása a sivár, elnyomott és kiszolgáltatott helyzetébe elkeserítő. Lebilincselően fonódnak a történet szálai, több erős karakter tűnik fel a történetben. Képet kapunk más nehéz és küzdelmes életutakról is: Sophia vagy Shug Avery élete, Nettie és Celie gyerekeinek kalandos sorsa. Van itt homoszexualitás, diszkrimináció, a feketék lenézése, a velük való aljas bánásmód korhű ábrázolása. A regény kitűnő példája a másokkal szembeni elfogadásnak.

Mélyen megrendítő és elkeserítő, mégis alázattal és empátiával megírt fekete történet ez. Női sorsok a történelem és a férfiak uralta társadalom tükrében. Ne felejtsük el, az 1900-as évek elején járunk.

Hű képet nyújt a történelmi háttérről is, betekinthetünk a déli feketék társadalmába és reménytelenül nehéz sorsába. Olvasd el a zseniális regényt, majd utána nézd meg a filmet.




"… Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csunya, és meglehet hogy főzni se tudok, mongya egy hang mindenkinek, aki odahallgat. De itt vagyok. Ámen, mongya Shug. Ámen, ámen."


ITT rendelhető a kiadótól a könyv! 



Képek a filmből!












Európa, Budapest, 2018
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059158 · Fordította: Dezsényi Katalin