2018. október 12., péntek

A leggazdagabb árva

Bauer Barbara: A leggazdagabb árva 




                                                                 

                                                               











Bauer Barbara az idei év felfedezettje nekem. Amikor januárban kezembe került a Porlik, mint a szikla kötete bevallom férfiasan, voltak fenntartásaim, ám a kíváncsiságom győzött. Nem bántam meg. Olvasmányos volt a múlt titkait boncolgató családregény, érdekes a történelmi háttérrel egybefonva. A szálak összeértek, jó volt olvasni. A könyvfesztiválra megjelent újdonságot már vártam. Az élet hangja komor, tragikus történelmi háttérrel mesélte el a két lánytestvér sorsát. Itt a drámai helyzetek kiemelkedően sokat tettek a történethez. A család összetartó ereje itt is központi szerephez jutott. Elgondolkodtató mennyire meghatározó tud lenni életünk első néhány éve, a hagyományok és főleg a történelem viharai a kisemberek életére.


Most furcsa érzés kerített hatalmába olvasás közben. Valami olyan, mintha otthon jártam volna. Ismerős vidék elevenedett meg a lapokon, hiszen jártam már Kígyóson a Wenckheim kastélyban, némileg ismerem Békés megyét.

Hangulata varázsa van az egész regénynek, amit lenyűgözően szép mondatai, jól felépített története, gördülékeny stílusa mellett a történelmi valóság is emel. Ismét a családi kapcsolatok, a szeretet ereje és az intrikák, a buta irigység adja a történet érzelmi töltését. Az 1800-as évek második felében járunk, a viharsarki Kígyós és környékén a Wenckheim család birtokán.




Mit ér a vagyon, mesés gazdagság, nagy uradalom, jövedelmező bírtok, a rang és a pompa, ha nincs ott a szertő anya és a gondoskodó apa? Mit fog föl ebből, hogyan találja meg a helyét a világban egy hároméves lányka, aki történetesen grófkisasszony? Wenckheim Krisztina élete és sorsa sok érdekes és meglepő fordulattal bír. Szerencsére ott van a nagymama, Katalin asszony és a nagy műveltségű, nyitott és merész szellemiséget képviselő, érző és gondolkodó Göndöcs Benedek, aki Újkígyóson pap. Ők a történet valós központi alakjai. Benedek igazi világpolgár módra gondoskodik és terelgeti az életben Krisztinát. Elképesztően tájékozott, a világ dolgaiban járatos ember, nagyon jó karakter.



Megismerjük a könyvből III. Gróf Wenckheim József Antal és lánya, Krisztina életét, sorsát. A családi intrikáktól sem mentes viharsarki élet, a bálok, kastélyok világa színes képei remekül adnak ízelítőt a kor emberének gondolkodásáról, szokásaikról. Megtudhatjuk hogyan lesz kicsi, árva Krisztina grófnőből, Sissi császárné palotahölgye. A felnőtté válás útja akkoriban is rögös volt, még egy grófkisasszonynak is. Krisztina ugyan kivételes helyzetben volt, lehetőségeivel ügyesen élt. Tanult, követte apja példáját, korához képest okos és rátermett, bájosan őszinte teremtés volt. Filmen nagyon látványos lehetne, el tudnám képzelni a történetet mozivásznon. Barbara biztos kézzel vezeti végig az olvasóit, jó arányt tartva a valóság és az írói képzelet között.








A regény egyik fő női alakja Katalin asszony az anyai nagymama, aki igen rátermett és erős nő, szimpatikus szereplő. Izgalmas volt apránként megismerni a múltba nyúló szerelem szálait, annak hatásait a családra. Amikor tudomására jutott, hogy a 67 éves grófnak megtetszett az akkor még 22 éves fiatal lánya, és udvarolni is kezdett neki, akkor ő és a lánya azonnal felmondott a grófnál, és el is akarták hagyni a kastélyt. A gróf azonban igazi úr volt, felvette a díszmagyar ruháját és szabályosan megkérte Krisztina kezét. Amire Katalin asszony áldását adta. Ebből a házasságból született meg Krisztina, majd néhány év múlva lett a leggazdagabb árva. Édesanyja a szülés után nem sokkal, apja pedig három évvel később követte felségét a halálba. Itt jegyezném meg, hogy Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét Krisztina apjáról mintázta. Ez is a regény egyik fontos jelenete. Az apa alakja emelkedik ki a történetből, még halála után is egy igazodási pont a lánya számára. Például a gróf gondoskodását, jótékonykodásait, lánya is követte, fontosnak tartotta a birtokon élőkkel szemben. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Nem elég, hogy a mesés vagyon és két szomorú házassága után nem hunyt el az örökösök örömére, de egy polgárlányba szeretett bele, aki mellesleg törtvénytelen gyermek is volt... Akkoriban ez eléggé kiverte a biztosítékot a rokonságnál.

Szívhez szóló és elgondolkodtató emberi történet az egész regény.




A valós történelmi eseményeket felhasználva egy békebeli történet bontakozik ki a regény lapjain. Egy család sorsán, kálváriáján keresztül pillanthatunk bele ebbe a korszakba.Kik vagyunk, honnan jöttünk, mi dolgunk a világban nem rang és vagyon kérdése. A gyökereink és hagyományaink megőrzése, továbbadása fontos feladat. A generációk közötti párbeszéd szintén örökzöld probléma. Érdekes volt olvasni Ferenc József és Sissi látogatására emelt diadalív történetéről. Érezhető az alapos háttérmunka.
Jó volt elmerülni a korabeli főváros nyugodt, lassú életében, ami igen szemléletesen jelenik meg. Élmény volt olvasni egy egy társadalmilag jelentős eseményről: bálak, egy csónakázás, színházi előadások vagy éppen a hercegi pár látogatása Békés megyében. Az intrikák és az emberi gonoszság, irigység, a korabeli média is kitett magáért. Krisztina kibontakozó szerelme szépséges jelenetek ad a történethez. Hálás vagyok, hogy Barbara életre hívta, megelevenítette mindezeket regényében.
Mozgalmas és lüktető, fordulatos, tanulságos Krisztina sora.
Érdeklődéssel várom az írónő új, immár tizedik regényét, ami október végén kerül a boltokba.



Bauer Barbara: Budapest, 1974.-

Légiutas-kísérőként kezdte pályáját, manapság a legnépszerűbb női írók közé tartozik. Első regénye (Légikisasszonyok) 2012-ben jelent meg

A Jaffa Kiadónál eddig megjelent kötetei:

Légikisasszonyok (2012), Két út között (2013), Magánutak (2014), Vakrepülés (2015), Elsuttogom százszor (2016), A leggazdagabb árva (2017), Porlik, mint a szikla (2017),  Az élet hangja (2018).


Jaffa, Budapest, 2017
338 oldal · ISBN: 9789634750888

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése