Ó, evés gyönyörűsége és A sör

Ó, evés gyönyörűsége  
A gasztronómia füveskönyve




                                                     



"Minden gomba ehető. Igaz, némelyik csak egyszer."








Ebben a könyvajánlóban a Lazi Kiadó két frissen megjelent füveskönyvéről olvashatunk. Előbb merüljünk el a gasztronómiában, majd igyunk rá. Evés után leöblítjük a finom falatokat egy jó kupa sörrel!


Az evés az élet alapvető és fontos része. Az étkezés története egyidős az emberiséggel, hiszen táplálék nélkül nem tudnánk létezni. Tagadhatatlanul élvezetes a finom falatok fogyasztása. A magyar konyha is méltán ismert és híres.

Maga a szó közismert, de nézzük, mit is takar?
A szó gyökere a görög „gaszter” vagy „gasztrosz”, ami gyomrot jelent és „gnomosz”, tudás vagy törvény. Együttesen tehát, az ételek és az italok kifinomult és szakértő ismeretét jelenti. Tágabb értelmezésben az étkezés kultúráját, a magas szintű szakácsmesterséget, ínyencmesterséget foglalja magába. Az érzékeink a finom ízek, illatokra azonnal beindulnak. Akár egy finom paprikás, sütemények vagy italok aromájára. A főzés nem is kérdés, tudomány. Hagyományai folyamatosan alakultak, változtak a korok, ízlések szerint.

Móra Ferenc megállapításával a három legkelendőbb könyvek egyike mindig a szakácskönyv. Receptgyűjtemények, egyéni alkotások cserélnek gazdát, mesterszakácsok és felkapott idolok mutatják be a nagyérdeműnek főzőtudományukat. A régi rómaiak feljegyzései a pompás lakomákról közismertek, de a szakácskönyvek közül a legismertebb Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755–1826), Az ízek élettana című könyve a 19. század utolsó éveiből. Ezen műből is több megállapítás bekerült ebbe a remek gyűjteménybe. Tetszett, ahogy a népek konyháját körbejárta, jellemzőit sokszor humorosan bemutatta, jellegzetesebb típusait felsorolta ételeiknek, boraiknak.


Azt is rég tudjuk, társaságban jobb ízű a falat. A magyar ismert szakácsok és irodalmi alakok idézetei is helytállóak a mai napig. Sok bölcs és találó megállapítás van a kötetben Emma asszony, Gundel Károly és Magyar Elek konyhájából. Olvashatunk és elmélkedhetünk még Krúdy Gyula, Márai Sándor, Hamvas Béla, Dobbos C. József cukrász ételekről, étkezéssel kapcsolatos bölcsességein. Természetesen a finom étkek mellett a desszertek, kísérő italok is szóba kerülnek. Meglepően informatív könyvecske ez. A régi hagyományok, korok szokásai és az újabb ízek megjelenése és elterjedése függött a földrajzi felfedezésektől.




Kifejezetten tetszett az ételek, italok megjelenése az irodalomban rész. Hugo, Dumas, Mikszáth, József Attila vagy Agatha Christie mellett a mai kor fontosabb gondolkodóitól is akad idézet az ételekről, finomságokról a vendéglátásról. Így Vinkó József, Váncsa István észrevételei is olvashatóak a válogatásban. Közmondások is adnak ízelítőt a világ konyhájáról, az evés filozófiájáról vagy a szakácsok lelkéről. Valóban érdekes elgondolkodni a különböző kultúrák étkezési szokásainak kialakulásán, jellemző finomságaikról.
Az evés filozófia, amiről ez a kötet sok jellemző gondolattal ad bepillantást az evés gyönyöreibe.
A végére egy találóan bölcs gondolat:


"Az étel a paradicsomtól és a bazsalikomtól olaszos, a bortól és a tárkonytól franciás, a tejföltől oroszos, az oregánótól görögös, a szójaszósztól kínai lesz. A fokhagymától finom. "






Lazi, Szeged, 2017
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673370




A sör füveskönyve


                                                             



"Sörből is lehet túl sokat inni.
De eleget soha!"






Ezzel a roppant elmés megállapítással indul a kötet. A sör talán a legnépszerűbb itallá lett napjainkra.

Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is. Gondoljunk csak a görög mondákra és az isteni italra a méhser-re! (már megint a görögök). Már a suméroktól is maradtak fenn olyan kocsmadalok, amelyben a sör dicséretét zengik.
Irodalmi életünkre is erősen hat, jelen van és játszik szerepet az alkohol. A sör kiemelkedően fontos már az ókor irodalmában is. Megjelenése daloktól kezdve a klasszikus művekig sorolhatnám számtalan előfordulásait. Talán a legközismertebb egyike Hrabal, aki köztudottan sörkedvelő volt. A Sörgyári capricció klasszikus filmen is. Persze, hogy szerepel ebben a válogatásban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül.



Mellette még a korábbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… illetve jegyzik meg elmésen ötletes, találó gondolataikat a sörről.
Köztudottan a sörgyártás bizony szinte egyidős az emberiséggel. Sört már az ókorban is készítettek. Az elterjedésében nagymértékben hozzájárultak a szerzetesek, kolostorokban főzték a seritalt.
Az irodalmi és történelmi kitekintő mellett napjaink zenéire is gondolt a szerkesztő a Sörömzene részben.
Világos vagy barna, árpa vagy búza sör, csak hideg legyen. Jó elmélkedő olvasást egy korsó párásan hideg sör mellett a kötethez!


"Három sör után az ember idióta, tíz után géniusz."

Bohumil Hrabal






Lazi, Szeged, 2017
176 oldal · ISBN: 9789632673288