Georges Simenon: Maigret emlékiratai
Elöljáróban annyit: Ez nem a tipikus Maigret krimi, aki valami újabb nyomozós történetet vár, lehet, csalódni fog. Ez egy váratlan vállalkozás volt Simenontól. Még csak nem is a valamiért jelentős, kiemelkedő egykori nyomozásokra emlékezünk vissza. Szerintem érdekes háttértörténet arról, hogyan lett Maigret közrendőrből felügyelő és az olvasók kedvence.
Sok háttérinfóval megirt történet ez Georges Simenon híres fiktív nyomozójáról, Jules Maigret-ről. Megismerhetjük életének korai korszakaszát, ahogyan megalapozza karrierjének különböző szakaszait. A felidézett emlékek egészen a gyerekkorig nyúlnak vissza. Anyja korai és tragikus elvesztése milyen nyomot hagyott a lelkében, mennyire befolyásolta ez apjával való kapcsolatát.
Mindeközben megismerjük a fiatal író, Georges Simenon személyiségét és munkamódszereit is.
Hogyan és mit vett át a valós rendőri tapasztatokból, hogyan alakította az olvasók kedvére a felügyelő alakját. Jellemzően elsődlegesen a karakter fő jellegzetességeit emelte ki: pipa, termet, kalap. Fokozatosan, az olvasók szeme előtt alakult, formálódott a felügyelő alakja, nem is beszélve ízléséről, kalapjairól, ruháiról. Miért sarkalatos kérdés a puhakalap, vagy keménykalap? A pipagyűjteményről nem is szólva, hiszen maga az író is pipázott.
A Maigret regények általában biztonságos játszótérnek számítottak az írónak, ez egy eredti vállakozás. Bemutatni, hogyan született meg és lett sikeres az általa kitalált, teremtett karakter. Miközben természetesen a valóságos felügyelőt is megszemélyesíti. Már a kiindulásnak Maigret érdekes történetet mesél el, egy véletlen találkozásról, azaz: hogyan is lett belőle rendőr. Miként változott meg az élete, kapott célt, értelmet, amikor egy párizsi nyomozóval találkozott. Nekem tetszett Maigret korai életének háttere és pályafutása, főleg jövőbeli feleségével való megismerkedésének története, humoros pillanatai. Ez a kapcsolata lett életének fő fordulata a rendőri pálya sikerei mellett. A filmes megjelenésekről is esik szó.
Néha elgondolkodtató, hogy Simenon ötletei a valóságban hogyan keltek életre. Az író alakítja főhősének jellemét, szokásait, vagy a valódi felügyelőtől várják el, viselkedjen úgy, mint a regénybeli nyomozó. Egy idő után elkezdesz azon gondolkodni, hogy ki a karakter és ki az író. Valahogy megható, ahogyan a szerző magát a történetbe írta. Érezehtően szoros a két férfi kapcsolata.
"Az igazság soha nem tűnik igaznak," mondja Simenon.
Néha kell alakítani, színezni is, attól eredetibb, izgalmasabb lesz, mintha a csupasz és nyers tényeket tárja az olvasói elé. Valóban érdekes, mert lehetővé teszi, hogy megismerjük Maigret életének különböző aspektusait, a családi kapcsolatait, az elkötelezettségtől vallott nézeteit, a nyomozások során tanúsított viselkedését, amelyeket az élet és a személyes élmények formáltak.
Az ifjú nyomozó szerelme mellett Madame Maigret bemutatása is jól sikerült. A másik kiváló korrajz és momentum, kik voltak a „szöges zoknisok”? Erre is választ ad Simenon. Vagy Maigret. Ezt döntse el a kedves érdeklődő olvasó.
Ez egy szórakoztató kiegészítő epizód a sorozathoz, amelyet nagyon ajánlok a rajongóknak.
Georges Simenon (1903. február 13. (Liège, Belgium) – 1989. szeptember 4. (Lausanne, Svájc) a XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Irodalomjegyzéke majd 200 regényt, több mint 150 novellát, néhány önéletrajzi művet, számos cikket és rengeteg ponyvaregényt tartalmaz, amiket több mint két tucat név alatt írt. Összesen körülbelül 1,4 milliárd példányt nyomtattak műveiből.
Agave Könyvek, Budapest, 2017
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634193081 · Fordította: Ertl István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése