Kalandok és életképek a magyar középkor világábólTamási Izabella (szerk.)
Egy igazi különlegességet szeretnék ajánlani, bemutatni. Különösen történelemtanárok részére, iskoláknak lenne fontos erről a novellaválogatásról tudni.
Ez a kis kötet a Történelmiregény-írók Társaságának különleges vállalkozása. A 2013-ban kortárs írókból alakult szervezet célkitűzése elismerésre méltó. A jövő olvasóit szeretnék közelebb hozni, figyelmet ébreszteni az adott korszak iránt. Ez esetben a magyar középkor a téma. Nem kell mondanom, mennyire színes, tartalmas, friss írások születtek. Igazán figyelmet érdemlő kötet lett.
Olvasás közben ami elsőre szemembe ötlött: a novellák főhősei gyerekek. Körülöttük alakul, zajlik a cselekmény. Bármennyire furcsa, igen, minden király volt gyerek. Tetszett ez a megközelítés, hogy megismerhetjük Corvin János, a majdani Vak Béla királyunk vagy Kun László királyunk gyermekéveinek pillanatait. Nem volt egyszerű ezeknek a gyereknek a sorsa, több nehézséget kellett legyőzzenek, kilépve apjuk árnyékából. Corvin Jánoska gyermekéveibe Dr. Várkonyi Tibor novellája által nyerünk bepillantást. Ő már 7 évesen győri püspök volt... Bakócz Tamás igazi ügyeskedő, ármánykodó, kapzsi figurája ennek az írásnak. Hogyan csalta ki Mátyás kálváriáját a fiútól, ami ma a középkor egyik legdrágább ékszerkincse. Trux Béla írásában a gyermek László király éppen súlyos, lázas beteg. Visszapillanthatunk zaklatott kis életének előzményeire is a betegség előtt. A nyulak szigetén ápolja édesanyja, amikor végső elkeseredésében, reményt keresve folyamodik Szent Margit fátyolfőkötőjéhez. A gyermekéért aggódó édesanya képe lenyűgöző. Babona avagy legenda, de a főkötő segített. Kiszívta a mérget, levitte a gyermek lázát. Ott és akkor megmenekült. Mesésen lírai, igazán szép történet ez. Nem csak a betegségek és ragályok, a gyógyszerek hiányára irányítja rá a figyelmet.
Kun László felnőtt királyként is visszatérő szereplő Csikász Lajos novellájában. A címe Farkasok, bár egy darab farkas sincs konkrétan a novellában, mégis nagyon kifejező cím. Ugyanis rég tudjuk, ember embernek farkasa. Szeretett kunjai kezétől halt meg IV. László Életének kettőssége vezetett tragédiájához is. Bors Kopasz udvarában jártunk, ahol László követeit fogadja a várúr. A három kun: Árbóc, Törtel és Kemence egy merész húzással megváltoztatja sors kerekét. Erről az összeesküvésről, előzményeiről és hátteréről olvashatunk ebben az izgalmas történetben.
Visegrádon biztosan sokan jártak és csodálták meg a Fellegvárat. Építésének titkát ismerhetjük meg Cselenyák Imre írásából. A tehetséges magyar kőfaragóknak állít emléket a Gyönyörűséges Esztergom, ami Lipták Gábor mondájának felhasználásával íródott. Megjelenik benne Margit királyné, aki Dénest a nyomorék kőfaragót megbízza a munkálatok befejezésével. A francia mesterektől tanult legény számára felemelkedést és szerelmet is hoz a palota befejezése. Jó volt olvasni ezt a sok érdekességet tartalmazó történetet. Az építőknek, a mestereknek a tudásnak állít emléket. A kő örök, állandó, hirdeti a jó kőfaragó mestert. Nem csak ott és akkor lett Európa-szerte elismert a palota, ez mind a mai napig így van.
Egy családon belül is akad nézeteltérés, viszály. Koronás fők esetében sincs ez másképp. Két király nem lehet, ez az elsőszülött fiú joga. Így a második általában egyházi méltóság lett. A Könyves jelzővel illetett Kálmán király beteges, vézna, rossz tartású férfiú volt. Öccse Álmos herceg termetes dalia, királyibb termet. Azonban a sorrendet ő sem tudta megváltoztatni A Nap és Hold novella erről szól. Kálmánnak a trónkövetelő, ám szeretett testvéröccsével kell megbirkóznia. Álmos nem akar Hold lenni. Kálmán pedig nem akarja megöletni a testvérét, nehéz ilyen esetben bölcs döntést hozni. Ezért ahogy már ismerjük, uralkodásra alkalmatlanná teszi őt és fiát, Bélát. Megvakíttatja őket. A sors fintora, hogy (Vak) Béla mégis remek király lett a későbbiekben. Ezt Soós Tibor dolgozta fel novellájában aminek remek karakterábrázolása van.
Gáspár Ferenc: Megérte novellája nagyon elgondolkodtató volt számomra. Mire képes jó pénzért az ember? Ajj-ajj. Pete László Miklós novellájának tárgya egy alkudozás István király udvarában. Elgondolkodtató ez a novella is. Mindegyik hangulatos, remekül idézi meg a kort, tárgyak, eszközök segítségével is. A hozzájuk kapcsolódó kérdésekre a választ is megtaláljuk a kötet végén. Izgalmas olvasmány, érdekfeszítő feladatokkal kombinált, hasznos, tanulást segítő kötet ez. A jó ötlet mellé egy nívós kivitelezés társult.
A fülszövegből:
A 12 és 18 év közötti korosztály számára összeállítanak egy komplex, művészeti ágakon átívelő, oktatási-nevelési segédanyagot. A kötetben kifejezetten erre a célra készült, történelmi tárgyú novellák kaptak helyet, amelyek a történelmi ismeretek bővítése mellett az általuk feldolgozott korszak építészetének, képzőművészetének, iparművészetének sajátosságait játékkal, kooperatív technikákkal, kreatív feladatokkal teszik szemléletessé és megtapasztalhatóvá. Úgy képzeltük, hogy ezt a kötetet elsősorban az iskolák tudják majd használni, az oktatás színesítésére, illetve tematikus program hetek megszervezésére.
A program megvalósításában nyújtott segítségért hálás köszönet illeti a Magyar Művészeti Akadémiát, amely jelentős pályázati támogatással segítette a kötet megjelenését.
A művek szerzői: Bányai D. Ilona, Cselenyák Imre, Csikász Lajos, Dr. Várkonyi Tibor, Gáspár Ferenc, Pete László Miklós, Soós Tibor, Trux Béla, Urbánszki László
Történelmiregény-írók Társasága, Budapest, 2017
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158078900 · Borító: Novák Andor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése