2017. június 28., szerda

Odakint sötétebb

Veres Attila: Odakint sötétebb 






                                                                                                     







A 80-as években újfajta, eddig nem ismert, fura csápos lények jelennek meg Magyarországon. Rengeteget elpusztítanak közülük, mire rájönnek, hogy az általuk termelt kristálytej gyógyító hatású. Az állatokat nem lehet kivinni az államból és lefotózni se lehet őket. Az állam a meglévő populációt megóvandó telepeket, kristálytej-gazdaságokat hoz létre.




Főszereplőnk, Gábor is egy ilyen kristálytej-gazdaságban kezd dolgozni a történet elején. Hosszas kiválasztási folyamattal tesztelik, alkalmas-e a munkára, és hogy az állatok elfogadják-e őt. A munka banálisan unalmasnak tűnik. Az amúgy semmi mást nem fogyasztó cellofoidákat zselés cukros anyaggal etetik naponta kétszer, foglalkoznak velük, és kitrágyáznak alóluk Szabolccsal.

De vajon jó jel-e, ha az állatok kiválasztottak maguknak, mire rendeltetett Gábor? A furcsa események, álmok és képzelgések meglepőbbnél meglepőbb fordulatok egyre feszültebbé teszik a sztorit, és egyre gyorsabban sodródunk a megmásíthatatlan felé. A könyv egészen szürreális a fura csápos lényekkel, az ugrálásokkal a valóság, az emlékek és a képzelet között. A cellofoidák által lakott területeken a furcsa események, pszichés zavarok, nyomasztó álmok és az öngyilkosságok száma egyaránt erősen megnövekedett, de a világon mindenki ezeket a lényeket akarja látni. Külföldi igazi hippi fiatalok hada zarándokol ide, hogy megnézhessék ezeket a különös lényeket.

Minden fejezet előtt idézeteket találunk, amelyek mindegyike származhatna bármelyik napilapból vagy Erős Antónia szájából is. Ezek, és a nagyon jól ismert, olyan igazi magyaros jelenetek - koszos-kopott, zajos, cigifüstös MÁV járatok, lepukkant vasútállomás, füstös kocsma, a hátsó kertben össze még véletlenül se illő, szedett-vedett bútorok – mind gyakorlatilag olyanná teszik a történetet, mintha ténylegesen itt zajlanának ma Magyarországon. Nagyjából húsz oldalanként történik valamit teljesen váratlan, vagy legalább meghökkentő a regényben. Tetszett, hogy nem tocsogtunk a vérben, nem volt a regény hangulata nyomasztó. Az író valami zseniálisan és szemtelenül jól ír, igazán élvezet olvasni. És amit ír, az meg annyira érdekes, hogy tényleg muszáj olvasni. Én gyakorlatilag alig (mertem) letenni a könyvet. A második fele már kissé erős volt az ízlésemnek azért. Egy igazán jól megírt, kalandokban és meglepetésekben bővelkedő történet ez. Ami külön öröm: hazai szerzőtől.


Veres Attila Odakint sötétebb című, 2017-ben megjelent regénye a könyvhét slágerkönyve elismerő kritikákat kapott az olvasóktól és a kritikusoktól egyaránt. Az utóbbi évek egyik legerősebb magyar SF megjelenése, mind ötlet mind pedig tartalom tekintetében, amihez a remek borító figyelem felkeltő. Meggyőzött arról, érdemes kilépni a komfortzónából.




Veres Attila író, forgatókönyvíró. 1985-ben született Nyíregyházán, a Pécsi Tudományegyetemen végzett film szakon, félévet töltött az Oslói Egyetemen ösztöndíjasként. Magyarországon és külföldön is dolgozik filmforgatókönyveken. Kedveli a furcsa történeteket, az izgalmas, új tájakat és a bakelitlemezeket.


Agave Könyvek, Budapest, 2017
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192961









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése