Wass Albert: Eliza
Az élet olyan, mint a víz: csak folyik, egyre folyik, soha nem áll meg egy pillanatra sem, hanem magával ragad mindent, ami beleesik, magával ragadja valahová, amit az ember úgy hív, hogy "örökkévalóság".
Wass Albert Erély hegyeit elhagyva, második választott hazája történetét dolgozza fel ebben a regényében. Egy könyv a tisztességről, a becsületről, az őszinte szerelemről és emberi érzésekről, gyarlóságról a világ változásairól mesél. Mindenről, ami fontos lehet az életben, ember és természet kapcsolatában. Kemény világ ez, sokszor embertelen, de mégis emberközpontú.
Az író történelmi regénynek nevezi. Érdekes volt olvasni ezt a színes és mozgalmas, a 19. századi Amerikában játszódó történetet, ahogy a szemünk előtt "felépítik" , alakítják ki a betelepülők.
A cselekmény 1832-től az évszázad hetvenes éveinek elejéig terjed, nem árulok el nagy titkot, Eliza halálával zárul. Férje, Jacob Heatherington nem csak házat épít, de emlékművet állít szeretett feleségének. Ezzel elismerve ragaszkodó, tiszta szerelmüket, összetartozásukat. Az életük során tíz gyermeket szült és nevelt fel a nő, amiből kettőt különböző betegségek miatt elveszítettek.
A könyv Ohio állam 18. századbeli úttörőinek éppúgy állít emléket, amint azt az író maga is bevallja, ez a regény történelmi jellege ellenére, vagy talán éppen azért, a máról és a ma emberének szól.
Jacob és Eliza az elsők, a vadnyugat első telepesei, az ő küzdelmüket, életüket mutatja be a könyv. Jacob tizennyolc éves, egyszerű szénbányász fiú, aki önálló útra lép. Ezt családja, különösen zsarnok anyja nem nézi jó szemmel, további konfliktusokhoz is vezet. Olvasni sem tud, ám van két ügyes, dolgos keze és tervei, kitartása és hite, hogy többre vigye az életben. Eliza szintén egy egyszerű lány, anyja neveli, akivel egy fogadóban dolgozik. Jacob ötleteivel, erejével, jó munkabírásával egyre több mindent ér el, egyre nagyobb hatalom veszi körül őket önálló életükben.
A regény letisztult nyelvezetével, természet- és emberszeretetével, megszemélyesítésekkel mutatja
be az Ohió-parti kisváros kialakulását, az észak-déli háborún át, (minden részrehajlás nélkül) a 19. század Amerikájának folyamatos fejlődését. Mellékszereplők közt angolokat, skótokat, németeket találunk akik ezen a tájon keresik a boldogulásukat. A történetben kalandorok, prémvadászok is feltűnnek a menekülő néger rabszolgák mellett. A szereplők valamiféle tisztább, romlatlanabb élet reményében költöznek ebbe az új, maguk teremtette világba. A regény jó példája annak, hogyan csináltak egykor az emberek a semmiből valamit. Megművelve a földeket, bányát építve, puszta két kezük munkájával, kitartással előrébb jutva. Fontos szereplő Jack, az öszvér is! A kétkezi munka diadala, elismerése a regény. Iskola, templom és közösség épült. Jacob Heatherington a vidék gazdagság egyik megteremtőjévé válik. Sokszínű paletta ez a regény. A különböző életek és sorsok ábrázolásával egy egységes egészben áll össze. Minden körülmények között becsülettel dolgozni
és helyt állni.
Az is elgondolkodtató, hogy egy családban a sok gyerek mind-mind más jellemű ember lesz, hiába a
jó szülői példa, ugyanazok a körülmények és nevelési elvek. Jacob elsőszülött fiával való konfliktusa ide vezethető vissza. Kár, hogy ezek csak felvillannak, nincsenek kibontva, ábrázolva. Inkább csupán tényszerűen jelennek meg a regényben. Wass Albert történetei mindig meghatóak és szívhez szólóak, de ez az egyik leginkább ilyen szép története. Az élet szeretete van benne.
„Háromféle ember van a világon: azok, aki a maguk urai, azok, akik másoknak dolgoznak, valamint azok, akik egyszerűen kerülik a munkát. Akik a maguk urai, azok a mindentudók, mert uralják a sorsot. Ők azok, akik városokat, országokat, nemzeteket képesek felépíteni. Ők azok, akik a világot olyanná teszik, amilyennek lennie kell,” - mondja el véleményét Jacobnak a folyami gőzős kapitánya, Otis McDuff.
Az Eliza című könyvet Wass Albert amerikai feleségének, Elizabethnek és családjának ajánlotta.
A regény Eliza és a ház amit Jacob épített címmel is megjelent a Mentor Kiadónál.
Wass Albert erdélyi magyar író, költő:
1908. január 8. (Válaszút) – 1998. február 17. (Astor, USA)
Művei hazánkban a rendszerváltás óta jelennek meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. 2005-ben
a Nagy Könyv című magyarországi szavazáson az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult:
A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében nyugszanak.
Kráter, Pomáz, 2004
384 oldal · ISBN: 9639472816
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése