(A félhold alkonya 1.)"Minden magyar tud lovagolni, legföljebb nem telik neki nyeregre meg lóra."
Csikász Lajos az Anjou-lobogókat Vörös-kékre cserélte, egy újabb korszakba viszi el olvasóit. Ezúttal egy picit közelebbre utazhatunk vissza a történelmi időkben. Az 1680-as években kezdődik
az új regény cselekménye, ami a kor és a szereplők megismertetését hívatott bemutatni.
A történések egy hóviharral veszik kezdetüket, Fülek várából indulunk. Kaland, szerelem és ármánykodás, titkok ezúttal is a történet fontos részei. A vár kapitánya, gróf Koháry István és emberei eddig is sok borsot tört a törökök orra alá. Két fiatal hadnagyát a vihar után portyára küldi, nem is eredménytelenül. Ők bukkannak rá a félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és megfagyott kíséretére. Szentiványi Péter és Lehoczky Ferenc a történetben nem csak vitézségükről
és régi barátságukról tesznek tanúbizonyságot, hanem emberségből is jelesre vizsgáznak.
Ez a kezdés, mint valami korabeli krimit sejtet, ám a háttérben egészen más húzódik meg.
A több szálon futó cselekmény izgalmai nem csak az ország helyzetéről mesélnek. Remekül megrajzolt portrét kapunk a szereplőkről: a két hadnagy mellett a valós történelmi alakok életébe is bepillantást kapunk, ami igazán érdekessé teszi a képet. Lipót császár zeneimádata, Zrínyi Ilona mint szerelmes, boldogságra vágyó asszony jelenik meg, míg Thököly alakja is a fiatal szerelmes férfi és a bátor, uralkodásra vágyó vezér képét mutatja be. Az ő lobogóját hímezi rendkívüli odaadással Ilona, egyik oldalán vörös, másikon kék selyem alapon. Kifejezve az egységes Magyarország reményét, szabadságvágyát.
Igazán jó ötlet volt, hogy a ki nem mondott gondolatok, érzések is megjelenek, olvashatjuk őket. Ezek szintén sokat elárulnak a szereplők érzéseiről, motivációjukról. Nem csak a szolgák, titkárok gondolataiba, de Lipót vagy a várkapitány érzéseibe is bepillanthatunk. Ettől emberibbek lesznek
a szereplők. Egyik kedvenc figurám a történetben a Légrády uram aljasul gonosz, de roppant ügyes szolgálója, Pongrác. Remélem fog még ármánykodni és keményen megbűnhődik majd az elkövetett gaztetteiért. A másik szimpatikus figura Lipót küldötte, Albrecht Caprara gróf volt.
Ő a két év múlva lejáró vasvári békeszerződést hívatott Konstantinápolyban meghosszabbíttatni.
A Bécs - Konstantinápoly távolság két hónapos utazást jelent, mint kiderül, ami ismét számtalan kaland forrása. Korhű és izgalmas, sok életpillanatot felvonultató történet szálai néha keresztezik egymást, mielőtt természetesen összeérnek. Szókimondó humora, ízes nyelvezete teszi élvezetessé
az olvasást. Leíró részei jól oldják a komorságot, finom lírája megkapó, kifejező. Csikász Lajos ismét kitett magért, olvasóiért. Minőségi történelmi kalandban lehet részünk. Valósághűen bekerült a történetbe a szilvórium, amit a magyar ember napjainkig is minden bajra jó orvosságként használ.
A végvári katonák élete, a kurucok tábora vagy a császári udvar és a Porta viszonya tartogat meglepetéseket még. Kara Musztafa ambíciózus katona, remekül átlátta a magyarság helyzetét,
Bécs jogos félelmét. Szerencsére a 150 éves török uralom a végét járja, ahogyan a cím is sejteti,
bár ezt a törökök sem tudják!
Légrády Orsolya csupán mellékalak marad, az ő története még a későbbiekben folytatódik
érzésem szerint. A két hadnagy pedig a szépfiú szerepből kilépve vitézségükről is adnak ízelítőt.
A lezárás igazán mozgalmasra sikerült az ostrom képeivel. A kézifegyverek ekkoriban kezdtek elterjedni a kard, szablya ellenében. A csata után a vörös-kék lobogók győzedelmesen lobogtak.
Az olvasónak javaslom mielőtt belekezdene az új regény megismerésébe, szemlélje meg a kötet
belső oldalán látható térképet, ami egyrészt jó ötlet a kiadó részéről, másik oka pedig kis hazánk akkori állapotáról sokat elárul. A három részre szakadt országunk helyzete nem kicsit volt zilált,
bár lent az Adria mosta határainkat. Országunk nagyobb részét a török foglalta el, tartotta megszállása alatt, Habsburg Lipót hiába magyar király, nem igazán foglalkoztatta a magyarság sorsa.
Ehhez a politikai helyzethez jöttek még Thökölyék és az ő lázadó kurucai, az Erdélyi fejedelemség támogatásával. Mondhatni, mindenki tartott és harcban állt mindenkivel. Filmszerű képeivel egy korabeli, kosztümös kalandregényt olvashattam. Persze egész mást ezt most olvasni, mint akkoriban megélni!
Nagyszerű kalandok, mozgalmas, eleven tabló egy olyan korszakról, ami eddig nem került előtérbe. A történet legfőbb erőssége irodalmian szép nyelvezete, humora. Ez teszi igazán olvasmányossá a fordulatos történetet. Thököly törekvései és a kuruc világ Magyarországon tartogat még titkokat az olvasónak. A folytatást kíváncsian várom.
földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír.
1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, ami az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés. Időjárőr kisregényéért kapta meg. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.
Az Anjou-lobogók alatt kötetei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok.
Gold Book, Debrecen, 2016
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634264316
Borító: Csikász Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése