„A versen kívül nincsen életem:
a vers vagyok.”
(Vagyok, mit érdekelne)
Petri György (1943–2000) a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb, legegyénibb alakja. Sajnos már tizenöt éve halott.
A közelgő szomorú évforduló okán jelent meg ismét a Magvető Kiadónál Keresztury Tibor nagyszerű és átfogó monográfiája. Minden, amit Petri életéről, szellemiségéről és versben megírt érzéseiről tudni érdemes.
Petri György 1943. december 22-én született Budapesten. Szülei a mai Vajdaság területén ismerkedtek össze, házasságkötésük után, hosszú éveken át (1941-ig) Belgrádban éltek, a második világháború idején menekültek Budapestre.Nevelkedésében fontos szerephez jutott a rokonság: anyai ágon a nagyszülők és nagynénjei figyelme, gondoskodása, apai ágon pedig a szétszóródott család tagjainak változatos élettörténetei, amelyek egzisztenciális és históriai tapasztalatokat egyaránt közvetítettek számára. Elég hamar nyílt meg előtte a publikálás lehetősége: első verseit a hatvanas évek legelején az Élet és Irodalom és a Kortárs közölte. Ezekkel a művekkel szinte már megjelenésük pillanatában elégedetlen volt (soha nem is engedte újraközölni őket). 1966 őszétől aztán az Eötvös Loránd Tudományegyetem beiratkozott hallgatója lett, magyar–filozófia szakon.
aki Maya néven annyira költői jelenséggé változott a művekben, hogy blaszfémia lenne a polgári névformája szerint említeni.
A rendszerváltás utáni időszakban pedig szenvedélyes ragaszkodássá teljesült régi ismeretsége Pap Máriával.
1996-ban Kossuth-díjat kapott, amit kisebb politikai botrány előzött meg. 1996-ban az országgyűlésben Torgyán József interpellált, szerinte elfogadhatatlannak tartva Petri György és Esterhásy Péter író Kossuth-fíját. Petri György Zakatol a szentcsalád / Isten tömi Máriát… kezdetű Apokrif című verse illetve Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat! című hangjátéka kapcsán, vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta meg a kormány kultúrpolitikáját. A megvádolt írókat Radnóti Sándor és Pető Iván vette védelmébe.
1998-ban bizonyosodott be, hogy gégerákja van. Szervezetét egyre mohóbban emésztette a halálos kór, szellemi integritását azonban a súlyos megpróbáltatások sem kezdték ki: 1999-ben kötetbe szerkesztette a legutóbbi életmű összegzés óta született verseit, amely még ugyanez évben meg is jelent a Magvető Kiadónál Amíg lehet címen.
2000. július 16-án halt meg, temetése július 22-én volt Dunaalmáson: a ravatalnál Réz Pál, a sírnál Várady Szabolcs búcsúztatta.
Petri György üstökösként tűnt fel, már a '80-as években legendává vált. Olyan évek is voltak, amikor hallgatott. Kissé zűrös magánélete ugyan verseiben kiteljesedik, ez alkotó kedvét is meghatározta. Életét végig kísérte a tragikusan viharos szerelmi élete.
Örök ellenzéki maradt élete végéig a Kádár-rendszer ellensége, cinikus, akár a trágárságig őszinte módon nyilvánult meg. Halálos betegen is őszintén írt az elmúlásról, abba beletörődve, elfogadva a megmásíthatatlant. Irodalmi életünk legendásan kiemelkedő alakja, több, mint tíz verseskötete jelent meg, munkássága három évtizeden ívelt át.
Személyes kedvenceim tőle: Csak egy személy, Örökhétfő, Ötven felé.
2010-ben megalapították a Petri-díjat a fiatal, tehetséges alkotóknak, akiknek még nem jelent meg önálló kötete.
Keresztury Tibor átfogó és alaposan részletes, valóban mindenre kiterjedő monográfiája bepillantást enged a költő személyiségébe, gondolatiságába. Versei létrejöttébe, amit a kor politikája és adott szerelmei határoztak meg. Végig nyílt és szókimondó módon alkotott, még súlyos betegségéről is morbid módon tudott írni. A költő megismeréséhez kitűnő segítséget ad a kötet. Tartalmas és jó ismereteket közvetít az érdeklődő olvasónak. Verselemzések, régi interjúk, az élete, amiről őszintén vallott. A lelke kerül közelebb az olvasóhoz.
Szilágyi Lenke ritkán vagy még sehol nem látott fotói teszik teljesebbé a Petri Györgyről eddig ismert képet.
Magvető, Budapest, 2015
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631432640
Második, javított kiadás
Forrás: Wikipédia, Petri György honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése