Történetek a török hódoltság korábólszerk: Bíró Szabolcs
A Fiatal magyar prózaírók negyedik kötete a török hódoltság éveibe kalauzolja el olvasóit.
Ahogy az előző novellaválogatásoknál most is egy témára fűzték fel a kötet írásait.
Kis történelmi kitekintő:
Az 1520-as elején az oszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, amit sikeresen át is törték. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás 1526-ban, amely a mohácsi vereséghez és azt követően az egységes Magyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok Budáról, és Bécs sikertelen 1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó magyar belviszály miatt 1541-ben az török csapatok elfoglalták Budát, ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt: a Királyi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra, ami 1570-től Erdélyi fejedelemség lett, illetve a hódoltság területére.
A nyitó novella és a záró mindig fontos. Ennél már csak a közti részek tartalommal való megtöltése nehezebb. Ez esetben remekül működik a könyv.
A legnagyobb búzaszem című kezdő novella a barátságot helyezi a középpontba.
Egy török és egy magyar fiúcska barátságát meséli el F. Kosztyu Viola. Az idegengyűlölet és a szülői féltés keveredik benne.
A két kisfiú önfeledten játszik, ismerkedik egymással. Azonban a szülők mindkét részről elültetik bennük a gyűlölet kis búzaszemét. Ami természetesen tragédiába torkollik. A békés egymás mellett élés, elfogadás itt nem működik. "Háborúban nincs barátság". Ez a mondat adja történet lényegét.
Igaz ugyan, hogy történelmünket mi magunk irányítjuk, írjuk, azonban ellenségek igaz baráttá
nem tudnak válni háború idején.
A záró novella is egy női szerző alkotása. Pusztai Andrea novellája A vörös lobogó Zrínyi Ilona alakját idézi fel. Munkács várának elfoglalása egy sakkjátszmában ölt képet. Amikor az ellenfél elismeri a másik nagyszerűségét és tisztelettel adózik nemcsak női mivoltának, hanem a stratégiai
hadviselésének is. 1688-ban a tél is kemény és hideg volt. Nagyszerű hangulati képekkel indul a novella. A labanc tábor a vár alatt időzik már jó ideje, Zrínyi Ilona pedig mint a vár hős védője
éppen babát vár. Azonban nemcsak a várat veszíti el, hanem a gyermeket is. Ez az egyéni tragédia mégis erőt ad neki a helytállásban. Pedig akkoriban ez főleg nem volt egyszerű egy védtelen nőnek.
A császári seregek parancsnoka tárgyalni akar, ami az említett sakkjátszmán csúcsosodik ki.
A tét: Munkács vára. Azonban hiába nyeri a partit Zrínyi Ilona, Lipót császár amnesztiájának a vár feladása a tétje. Ötletes és fordulatos, jó karakterekkel, helyzetekkel megtűzdelt novella zárja a kötetet.
A kötet többi tizenkét novellája is sok tragédiát, fordulatot tartalmaz, néhol humorral vegyítve.
Olvashatunk Buda cselvetéssel való elfoglalásáról, aminél bevallom, elszorult a torkom. Vízkeleti Krisztián nagyszerű emberábrázolása jól megjelenik ebben a kis történetben. Nyomot hagy az olvasóban.
Ignácz Ágoston egy legendáról írt, hogyan keletkezett az a történet, amit A Vár-völgy szelleme mesél el nekünk. A hősiességről, hazaszeretetről a Hősök zsoldja írás ad képet. Az emberi odaadás, összetartás jó példájáról ír ebben a történetben Gönczi Gergő.
A törökök által egykor elrabolt magyar fiú sorsa, tragédiája bontakozik ki benne. Janicsárrá való kiképzése teljesen azért nem ölte ki belőle magyar mivoltát. Az elásott kincs keresés közben azonban a véletlen sors sokkal nagyobb kincset juttat neki. Nem árulom el a történet végét, sem a drámát, de nagyon remek, ütős írás lett!
Sárgai-Szabó Anna talán minden eddigi kötetben szerepelt remek írásaival. Most is élmény volt olvasni sorait. A Haza című novellája hatalmast szól.Tartalma hasonló, ám egy másik szemszögből láttatja azt. Olvassátok el, érdemes!
Bökös Borbála novelláját emelném még a kedvenceim közé. Az aga fia története szívet melengető. Az apai szeretet, és a gyermek féltése, majd elvesztéséről mesél. Hiszen a törökök is emberek voltak, az utódlás kérdése pedig mindig is fontos kérdés volt. A vér szerinti öröklés pedig nem mindig sikerült.
Losonczy Attila ...és pernyét könnyezett az Úr! novellája pedig a másik kiemelkedő alkotás.
Olvashatunk még Szolnok ostromáról Szabó Lilla írásában, vagy Oláh Tibortól azt is megtudjuk, Hogyan születik a vers?
Méltó folytatása az előző novellaválogatásoknak ez a könyv is. Hangulatában, stílusában és tartalomban is kiváló. Volt, amit megkönnyeztem…, de volt dráma és humor is a történetekben.
Jó kikapcsolódás és szórakoztató történelem óra. Emlékezés történelmünk egyik fontos részére, hőseinkre, harcokra. Amit nem mindig csak fegyverekkel vívtak.
A könyvborítón Székely Bertalan: Egri nők festménye nagyszerű emlékezés a hősies nőkre.
Hiszen ők is részesei voltak ezeknek a harcoknak.
A kötet novellái:
F. Kosztyu Viola: A legnagyobb búzaszem
Petyovszki Tamás: Lila alkony
Ignácz Ágoston: A Vár-völgy szelleme
Vízkeleti Krisztián: Őrségben
Gönczi Gergő: Hősök zsoldja
Szőllősi-Kovács Péter: Akik kincsre leltek...
Háromszéki Nándor: Váradi ráják
Sárgai-Szabó Anna: Haza
Szabó Lilla: Szolnok ostroma
Oláh Tibor: Hogyan születik a vers?
Bökös Borbála: Az aga fia
Losonczy Attila: ... és pernyét könnyezett az Úr!
Sz. Perjési Katalin: A szalamander vár bukása
Pusztai Andrea: A vörös lobogó
Historium, Dunaszerdahely, 2014
232 oldal · ISBN: 9788089649167
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése