"Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát,"
Ez a könyv volt a hatodik olvasásom az írótól. Visszavonhatatlanul rajongó lettem. Tetszett már az alap gondolata is: " „Vannak női városok és vannak férfivárosok is," Szeretem a stílusát, azt a hangulatot, ami Kőrösi könyveiből árad, ahogy mesél. Szeretem az ismétléseit. Meglepő, de ugyanazok a szavak, mondatok néha egészen mást idéznek fel másodszorra, mint előszöri olvasáskor.
Kőrösi szereti a Ferencvárost ez kiderül ebből a könyvből, ahogyan a fülszöveg is ígéri: Budapestet és főleg szűkebb lakhelyét, Belső-Ferencvárost jeleníti meg könyvében. Erről olvashatunk novellákba szőtt meséket, gondolatokat. Néha csak épp egy vagy két mondatos kis gondolatszilánkokat.
" Hit
Azt mondja, megbizonyosodott, arról, hogy nem csak a test pusztulhat el úgy, hogy a lélek tovább él, de a lélek is kiröppenhet a testből, s az mégis működhet tovább."
Ez volt az egyik kedvencem a könyvből, ez az, ami megfogott. Mély igazságtartalma nem kérdéses.
Arrafelé talán még az eső is másképp esik.
"Mifelénk még az is szép, ha esik az eső, akár apró szemmel permetezget, akár kövér buborékokkal pattog az aszfalton, sűrűn záporoz,"
Andalítóan szép a hangulata, kivitele ennek a könyvnek. Megelevenedik a múlt és nem csak képekkel. Olyan "kézen fogsz és haza vezetsz" szerű.
Sétálunk az íróval, Ő pedig mesél nekünk. Mesél szerelmekről, tulipánokról, kidobott heverőkről és a dzsumbujról is. A történetekben pedig emberek, sorsok villannak fel. Nem jó egyvégtében elolvasni a könyvet, mivel az ismétlések miatt unalmassá válhat, de elő-elővéve, olyan megnyugtató és elvarázsoló, békebeli hangulatot hoz elénk, amire szükségünk lehet. Alig 224 oldal, egy hétig olvastam. Szemezgettem, lassan élvezve különleges ízét, hangulatát. Nem lehet, és nem is kell mohón befalni ezt a könyvet. A hangulata este megnyugtatott, velem jött másnap is. Andalítóan szép élmény volt!
A Ferenc-körút régi házai
Tetszett a régi női bölcsesség:
"Arra a kérdésre, hogy vajon mi volna a hosszú és boldog házasság titka, egyszer egy okos asszony habozás nélkül vágta volna rá a választ: etetni kell a bestiát!, tévedés ne essék, ő valóban az evésre és valóban a férjére gondolt, s arra, hogy a legérzékenyebben rezdülő szívhez is a gyomron át vezet az út,"
Régi kávéházi hangulatok, éttermek és kifőzdék, a Vásárcsarnok hangulata is felvillan a történetekben. Budapest az imádott nő. Néhány novella már ismerős volt a Milyen egy női mell? - Hazánk szíve című regényből. Mégis jó volt újraolvasni. Izgalmas és tanulságos történetek elevenednek meg a lapokon a Ferencváros házairól, jellegzetes épületeiről, régi emberekről.Nem mellékesen korabeli, gyönyörűségesen szép fotókkal van illusztrálva, ami még jobban hozzájárul a hangulatkeltéshez.
Néha csak egy lámpaoszlop, az idő varázsa, elmúlt pillanatok, emberi életek elevenednek meg a képek segítségével. Természetesen már a borító fotó is megragadja a szemünket, Czabán György fényképeit és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény archív fotográfiáit láthatjuk a kötetben.
A Bakáts-tér temploma
Nehéz kiemelni a novellák közül, hiszen, valami miatt mindegyik megfogott. Persze a hosszabb írásai hangulata és történetei jobban fogják az olvasót. Jobban belefeledkezik ebbe az elmúlt világ pillanataiba, történeteibe, régi emberek, épületek sorsába. Néhány a szívemnek kedves történet: a kezdő Szerelem, majd a Tulipán, Eső, A por szaga és a Hókígyó, Pápa, Fúj a szél, és a Meggyvér címűeket választanám. Ajánlom mindenkinek ezt a kötetet, akár a szerzővel való ismerkedésre is remek alkalom. Nem csak Budapestet ismerheti meg, de aki netán még nem olvasott semmit az írótól, kezdő, ismerkedő olvasásnak is remek kötet! Utána jöhet sorban a többi könyve, nálam a kortárs magyar írók között bizony kedvencem lett Kőrösi Zoltán. A Budapest, nőváros című könyv 2004-ben az Édes Anyanyelvünk pályázat 1. díját nyerte el, illetve megkapta 2005-ben az Év könyve kitüntetést. Ebből a kötetből tv-film is készült Vizy Mária rendezésében, 2008-ban.
Kőrösi Zoltán:
1962. március 14-én született Budapesten. A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon diplomázott 1987-ben. 1989-ben Lisszabonban, Portugáliában élt. 1990-2007 között a Magyar Rádióban dolgozott, 1995-től a Magyar Rádió Irodalmi szerkesztőségének vezetője, 2002 júliusától 2007 áprilisáig a (a megszüntetésig) a Művészeti Főszerkesztőség főszerkesztője volt. 2007. december 31-én távozott a Magyar Rádióból.
Volt lapszerkesztő (Kritika) és könyvsorozat (JAK-füzetek) felelőse, dramaturg és forgatókönyvíró, tanár és műsorkészítő. 1998 óta több éven keresztül tagja volt a MEDIAWAVE-Fényírók fesztiválja nemzetközi zsűrijének, illetve 2001-2008 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmes szakkollégiumának.
Foglalkozott tanítással is: néhány szemeszteren át a Színház- és Filmművészeti Egyetemen volt óraadó.
Első napvilágot látott novellájával 1992-ben megnyerte a Magyar Napló című irodalmi hetilap Örkény István-novellapályázatát. Ugyanebben az évben jelent meg első kötete, a beszélgetéseket tartalmazó Felrombolás című kötet. 1996-ban megnyerte az ÉS novellapályázatát. 2006-ban József Attila-díjat és Jelenkor-nívódíjat kapott, ebben az évben jelent meg a Milyen egy női mell? – Hazánk szíve című regénye. 2011 márciusában pedig A hűséges férfi - boldogságnovellák című kötete, majd 2012 májusában tizennegyedik könyve: Az utolsó meccs - történetek a titkos magyar focikönyvből című gyűjtemény és a Magyarka című regény. 2014 októberében kerül a boltokba a Szívlekvár című új regénye.
Eredeti megjelenés éve: 2004
Kalligram, Pozsony, 2004
224 oldal · ISBN: 8071496332
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése