Millennium trilógia II. Csak hiszed hogy vannak titkaid!
A svéd összeesküvés elmélet folytatódik:
Az első rész izgalmai után, ha lehet még jobban felpörögnek
az események, kedvenc újságírónk Mikael és Lisbeth körül.
Egy nyugodt nyaralással indul a regény. Aztán Larsson úr "belecsap a lecsóba", és alig győzzük kapkodni a fejünket a sok eseménytől! A kellemes utazósebességről, hirtelen 220-ra kapcsol.
Nem akarnám elmesélni a történetet, amit így nem is lehet, mert annyira jól felépített, kidolgozott.
Kerek a sztori, minden okkal történik, ebben a történetben sincs üresjárat. Lekötött, izgalmas volt
és érdekfeszítő. Mesterien felépített történet, elképesztő fordulatokkal.
Lisbeth továbbra is a kedvenc karakterem, szimpatikus, nem lehet nem szeretni. Mikaelt is kedvelem. Kerek történet, ami nagyszerűen bemutatja a világ romlottságát.
Van itt minden: oknyomozó- leleplező cikk, korrupt és fafejű zsaruk, lelkes amatőr nyomozók, szerelem és karrier, perverz pszichiáter, politikai összefonódás a felsőbb szervek részéről, orosz maffiózó, és Lisbeth. Nekem nagyon szimpatikus nő, erős, jó karakter, tetszik az életfilozófiája:
"Lisbeth Salanderrel nem jó kikezdeni. Az egész világhoz úgy áll hozzá, hogy ha puskát fognak rá, szerez egy nagyobbat."
Nem bánt ő senkit, CSAK, ha őt bántják. Jól elvan a szuper lakosztályában, éli az életét, nyaralgat, nem függ senkitől és lett melle is, amitől az önbizalma is megnőtt, no meg a bankszámlája, mert Lisbeth a világ legügyesebb hackere is! Mondhatni: A tetovált lány felnőtt életét ismerjük meg ebben a részben.
A könyv egyik legmegrázóbb jelenete szerintem, mikor az üres lakásban elsírta magát.
Lisbeth nagyon is képes az érzelmekre. Megvédi nem csak magát, de a barátait sem hagyja cserben. Igazságérzete hatalmas. Neki magának is akad szerencsére néhány segítője. A régi munkaadója, egykori gyámja és Mikael személyében.
Minden alak valóságos karakter ettől válik végig hitelessé is a történet. A másik kedvenc részem:
Ahogy a két motorossal elbánik Lisbeth a nyaralónál, no az nem semmi! Jól lealázza a két nehézfiút, némi leleménnyel, amivel a "kicsi a bors, de erős" magyar közmondást igazolja. Nem mellékesen arról is képet kapunk, hogy a svéd hatóságok is elnézőek a prostituáltak klienseivel vagy a nők elleni erőszakkal szemben, ha az elkövető magasabb körökben mozog.
Röviden: Ha skandináv krimi, akkor a trilógia alap darab, amolyan erősen javasolt, kihagyhatatlan. Végtelenül jól megírt, stílusos olvasmány a noir krimik legjobbja, sodró lendülettel. Végig fent tarja az érdeklődést, nincs üres járat a történetben. Ja, és ahogy befejezi... na, Mr. Larsson!
Javaslat: Csak akkor érdemes elkezdeni ezt a részt, ha AZONNAL kézközelben van a harmadik!
Valóban függőséget okoz, de jó értelemben. A könyvek mellé a svéd filmes feldolgozást is merem ajánlani.
Hibátlan történet!
5/5.
Eredeti megjelenés éve: 2006
Animus, Budapest, 2009
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése