Elveszett ​lelkek

 

Anders de la Motte: Elveszett ​lelkek
(Leo Asker 1.)



                                   

Bár nagyon vártam Anders újabb, igazi skandináv krimijét, ez nem lett kedvencem. A négy évszak köré épülő sorozatának bármelyik része jobban tetszett mint ez a misztikus thriller, ami a "döglött akták" témára épül. Jussi Adler-Olsen ezt jobban csinálja. Szórakoztatott, de nem izgatott, nem lett érdemben az a krimi, amire eleinte számítottam. Jó a cselekménye, de túl kiszámítható, és zavart az időben való ugrálás is. A krimi két műfaj határán egyensúlyozik. A sötét skandináv krimi és a misztikus thriller elemei keverednek. Aki ezeket szereti, nyert ügye van. 

Tény, hogy iszonyú jól indul, (és ezt a tempót hozza a lezárás is) eleinte borzongató félelem tartja rettegésben az olvasót. Az első 50-80 oldal pazar, sokat ígér, ahogyan a vége is félelmetes. Közben a rendőrségi belviszály, a családi konfliktusok, sok-sok évvel korábbi traumák veszik át a terepet, ami lassítja a cselekményt. Kínlódva vártam, "történjen már valami" érdemleges a nyomozást illetően. Az egész szövevényes ügyet kicsit túlbonyolítottnak éreztem.

Kezdésnek egy látványos emberrablási ügy hátterét látjuk kibontakozni, ami a svédországi Malmőben játszódik. Ez lehetőséget kínál Leo Asker nyomozófelügyelőnek, (aki amúgy nő, ez is valahogy végig zavart) hogy a nyomozás sikere esetén előléptessék a bűnüldözési osztályának vezetőjévé. De nem sokkal a nyomozás megkezdése után áthelyezik egy másik osztályra, amelyről korábban soha nem hallott. Gyorsan rájön, hogy tulajdonképpen kirúgták... elvették tőle az ügyet. Mégis, a több mint furcsa társai segítségével az eltűnt fiatal nő felkutatására indul. Bízik az ösztöneiben, és gyanítja, hogy még él, elkezdődik a személyes harca a nyomozást vezető nagymenő kollégával, ami bizony versenyfutás az idővel. Askernek egyedül és titokban kell nyomoznia, mivel az eltűnt fiatal pár ügye már nem az övé. Sok mindent felfedez, amit a nagymenő nem, jobban átlátja az egész ügyet. Az eset háttere, az urbex, valamint az erdei barlangok témája eredeti, ahogyan a lemodellezett gyilkosságok is.

                     

Leo Asker személyisége nem túl eredeti, önfejű, traumákkal terhelt, nem lett kedvencem a karaktere. Apránként ismerjük életének nyomasztó titkait, családi hátterét, ami lassítja a krimit. Olyan kamaszkori traumákkal rendelkezik, ami érezheően a gyilkosunkat is kínozza... elveszett lelkek ők maguk is. Nem rossz krimi, vannak "meglepetések", erős a hangulata is, hátborzongató és kísértetiesen misztikus.

Anders de la Motte jó író, könnyen olvasható írásmóddal meséli el a történetet. A feszültség végig jól felépített a könyv eleji emberrablással, és véleményem szerint folyamatosan szinten marad. A sok fordulattal járó hektikus nyomozás nekem mégis néhol zavaros, erőltetett maradt, túlságosan mesterkélt. A könyv vitán felül a karaktereiből nyeri varázsát. Leo Asker nyomozó és gyerekkori barátja, Martin Hill hozzájárulnak a regény sikeréhez. A zseniális befejezés, amely könnyen érthető és meglepő, garantáltan a folytatás felé kacsint.

Összességében az Elveszett lelkek szerintem mégis borítékolhatóan egy sikeres kezdete egy új krimisorozatnak, amely alapvetően Jussi Adler-Olsson Q-ügyosztályára emlékeztetett.



ITT rendelhető kedvezménnyel a krimi, akár E-könyvben is!



         

Anders de la Motte: (1971) nyolc évig a svéd rendőrségnél dolgozott, később az egyik nagy IT-cég biztonsági szakértője lett, jelenleg pedig nemzetközi biztonsági szakértőként tevékenykedik. 2010-ben elnyerte a Svéd Bűnügyi Írók Akadémiájának elsőkönyves díját, 2015-ben pedig a legjobb kriminek járó díjat.






General Press, Budapest, 2024
408 oldal · ISBN: 9789634528920 · Fordította: Dobosi Bea