"A természet nem tárgyal. Nem lehet meggyőzni, sem megnyugtatni, sem megfenyegetni."
Azt hiszem, hogy ez a regény már régen nem utópia, nem csupán az írói fantázia alkotása. Ahogyan az egyre több hasonló témával foglalkozó irodalmi alkotások száma is rohamosan emelkedik, úgy sajnos ez mára teljesen aktuális és elgondolkodtató téma. Biztos vagyok benne, hogy valahol a bolygón, emberek, családok pont ebben a rémálomban élnek, menekülni kénytelenek. Viszont, mi szerencsések vagyunk, kényelemben, a fotelben olvasunk erről. Néha már szinte "katasztrófaturistának" éreztem magam, minden jóval körülvéve. Talán pont ezért olyan nehéz elhinni, hogy ez már a valóság, amiről azt hisszük, hogy csak másokkal történhet meg. Holott már körbevett és próbára tett minket számos nagy erejű vihar, kibírhatatlan hőség, melyek nekünk lassan megszokottá válnak.A klímaváltozás hatásait már saját bőrünkön érezhetjük, itt vagyunk, élünk a katasztrófák árnyékában. Amit persze nem akarunk elhinni, felfogni. A világ számos pontján vannak intő jelek, de erre csak legyintünk legtöbben. Jens Liljestrand regénye szórakoztató és elgondolkodtató a probléma felvetésével. A fogyasztói társadalomról szóló kritikája éles.
Nagyszüleink még régi nagy havazásokat emlegetnek, amilyenek manapság csodaszámba mennek. Tagadhatatlanul és érezhetően változik a klíma, a természeti erők kiszolgáltatott játékszerei vagyunk csupán, egyelőre csak sejtéseink lehetnek arról, hogy mi vár még az emberiségre.
a jövő határán játszódik. Svédország fele lángokban áll, tombolnak a erdőtüzek. A városokat és falvakat kiürítik. Jens Liljestrand négy, egymással összefüggő történetben olyan életekről mesél, amelyeknek meg kell találniuk az utat, amikor a végzet mindennapos rémálommá válik. Négy különféle korú és gondolkodású ember áll a történések középpontjában. Számomra a klímakatasztrófát tagadó influenszer, Melissa.volt meglepő karakter. Talán ő képviseli az emberiség nagy átlagát, akik nem veszik komolyan a változásokat. A romokban lévő házasság jó háttér, kamasz gyerekekkel, csecsemővel, de érezhetően reménytelen az ügy. Didrik, a negyvenes családapa vergődése, házassági válsága átélhető és mindennapos. Elég naivnak tűnik nekem, elmenni fél évre Thaiföldre és megjavul a kapcsolat. Úgy éreztem Didrik nem csak az erdőtűz, de a házassága elől is menekül. Ez a rész, bár olvasmányos, de picit túlsúlyba is került néhol.
Fontosak az ilyen könyvek, egyrészt ráirányítja figyelmünket a problémára, másrészt teret ad arra, hogy elgondolkodjunk. Mégpedig azon, hogy mi vajon hogyan állnánk helyt, mit tennénk hasonló helyzetben. Valószínűleg sok mindent máshogy csinálnánk, mint ahogy olvassunk, de csak óvatosan az ítélkezéssel, veszélyben minden és mindenki más, otthonaink biztonságából most még könnyű dolgunk van. Számomra épp ez a regény fő erőssége, hogy beleképzelhetjük magunkat ebbe az apokaliptikus helyzetbe, a menekülésbe, akár tervet is kovácsolhatunk. A tűz folyamatosan terjed észak felé, embereket evakuálnak, az életükért menekülnek. Jensen érezhetően megfogalmazza saját éleményét a kialakult helyzetről. A címmel élve, Ha minden véget ér is, talán a remény maradhat, hiszen a természet irányít. Az élet jelene közötti ellentmondás erős, valós képekkel kel életre előttünk. Egyszerre tud a történet megrendítő és szórakoztató lenni. A regény fordulatos, magával ragadó és letehetetlen, végig olvasmányos.
A természet ereje hamarosan fejetlenséget szül, hiszen nem vagyunk felkészülve ilyen szituációkra. Érdekes olvasni, ahogy lehull a jólneveltség álarca, már nem számítanak a szabályok, törvények, csak mentsük az irhánkat. Fontos ez a könyv, hiszen rávilágít, hogy már nem dughatjuk a homokba a fejünket, visszafordítani már nem lehet a klímaváltozást, ezért nekünk is változnunk kell. Durván szembesíti az olvasót, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. A legtanulságosabb az volt számomra, ahogy a különböző életkorú szereplők viselkedtek, illetve igyekeztek helyt állni.
Fontosak az ilyen könyvek, egyrészt ráirányítja figyelmünket a problémára, másrészt teret ad arra, hogy elgondolkodjunk. Mégpedig azon, hogy mi vajon hogyan állnánk helyt, mit tennénk hasonló helyzetben. Valószínűleg sok mindent máshogy csinálnánk, mint ahogy olvassunk, de csak óvatosan az ítélkezéssel, veszélyben minden és mindenki más, otthonaink biztonságából most még könnyű dolgunk van. Számomra épp ez a regény fő erőssége, hogy beleképzelhetjük magunkat ebbe az apokaliptikus helyzetbe, a menekülésbe, akár tervet is kovácsolhatunk. A tűz folyamatosan terjed észak felé, embereket evakuálnak, az életükért menekülnek. Jensen érezhetően megfogalmazza saját éleményét a kialakult helyzetről. A címmel élve, Ha minden véget ér is, talán a remény maradhat, hiszen a természet irányít. Az élet jelene közötti ellentmondás erős, valós képekkel kel életre előttünk. Egyszerre tud a történet megrendítő és szórakoztató lenni. A regény fordulatos, magával ragadó és letehetetlen, végig olvasmányos.
A természet ereje hamarosan fejetlenséget szül, hiszen nem vagyunk felkészülve ilyen szituációkra. Érdekes olvasni, ahogy lehull a jólneveltség álarca, már nem számítanak a szabályok, törvények, csak mentsük az irhánkat. Fontos ez a könyv, hiszen rávilágít, hogy már nem dughatjuk a homokba a fejünket, visszafordítani már nem lehet a klímaváltozást, ezért nekünk is változnunk kell. Durván szembesíti az olvasót, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. A legtanulságosabb az volt számomra, ahogy a különböző életkorú szereplők viselkedtek, illetve igyekeztek helyt állni.
"Meg kell tanítanunk nekik, hogy nem az lesz a legrosszabb, amit a természet tesz velünk. Hanem az, amit egymással fogunk tenni."
Azt gondolnám, részemről eléggé elítélendő módon, hogy a mai Z generációnak titulált fiatalság szinte életképtelenül viaskodna a helyzettel. Internet, és egyéb modern kütyük hiányában mintha lépni sem tudnának, nemhogy életben maradni, megoldani egy vészhelyzetet. Míg velük szemben a mai középkorú társadalom, józan paraszti ésszel, és a régmúlt időkben tanult praktikákkal, azt hinném, hogy némileg előnyben vannak. Éppen erre világít rá a regény, hogy ez nem feltétlenül van így. Hiszen pont a lázadozó, határokat feszegető Vilja lesz a történet igazi hőse, aki az egyik menekülő család tinédzser lánya. Nos ő lesz az, aki magabiztosan lép a tettek mezejére. A könyv a klímaválságot egy gyerek szemével láttatja.
Park, Budapest, Magyarország, 2024
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633558393 · Fordította: Patat Bence
Azt gondolnám, részemről eléggé elítélendő módon, hogy a mai Z generációnak titulált fiatalság szinte életképtelenül viaskodna a helyzettel. Internet, és egyéb modern kütyük hiányában mintha lépni sem tudnának, nemhogy életben maradni, megoldani egy vészhelyzetet. Míg velük szemben a mai középkorú társadalom, józan paraszti ésszel, és a régmúlt időkben tanult praktikákkal, azt hinném, hogy némileg előnyben vannak. Éppen erre világít rá a regény, hogy ez nem feltétlenül van így. Hiszen pont a lázadozó, határokat feszegető Vilja lesz a történet igazi hőse, aki az egyik menekülő család tinédzser lánya. Nos ő lesz az, aki magabiztosan lép a tettek mezejére. A könyv a klímaválságot egy gyerek szemével láttatja.
Elgondolkodhatunk, hogy miért is volt annyi botladozó, cselekvésképtelen felnőtt a történetben? Talán mert a jó 40-50 es korosztály szeret magas lóról beszélni, pedig éppoly elkényelmesedett, mobilfüggő réteg lett, mint a gyerekeik. Akiket alig ismernek már, pedig a mai fiataloknak nem könnyű ebben a világban felnőni, számos háború, járvány, katasztrófa köszön vissza rájuk. Biztos, hogy ha módjuk lenne rá, szívesen visszamennének az időben, hogy kipróbálják az idősebbek gyerekkorát. Ez érdekes forgatókönyv lehetne, amely a jövőben nagyon is valósággá válhat. Simán el tudom képzelni, hogy ez megtörténhet.
Sok nehéz helyzetben állnak helyt a mai fiatalok, akár egy számítógépes játék is olyan feladványokat nyújt, melyek fejlesztik a túlélési ösztönöket. A végtelenül unszimpatikus és önző emberekben való mély lelki merülés egy idő után nyomasztóvá válik. Liljestrand pszichológiailag finoman hangolt regénye hatásos és elképesztő. Különösen ajánlom azok figyelmébe a könyvet, akik hitetlenkednek a problémák árnyékában.
ITT rendelhető a kötet!
Jens Liljestrand svéd újságíró és író. Korábban a Sydsvenskan és a Dagens Nyheter kritikusa, az Expressen kulturális rovatszerkesztője. Vilhelm Mobergről írt életrajzi bestsellerét August-díjra jelölték. A Ha minden véget ér is az első regénye.
Sok nehéz helyzetben állnak helyt a mai fiatalok, akár egy számítógépes játék is olyan feladványokat nyújt, melyek fejlesztik a túlélési ösztönöket. A végtelenül unszimpatikus és önző emberekben való mély lelki merülés egy idő után nyomasztóvá válik. Liljestrand pszichológiailag finoman hangolt regénye hatásos és elképesztő. Különösen ajánlom azok figyelmébe a könyvet, akik hitetlenkednek a problémák árnyékában.
ITT rendelhető a kötet!
Jens Liljestrand svéd újságíró és író. Korábban a Sydsvenskan és a Dagens Nyheter kritikusa, az Expressen kulturális rovatszerkesztője. Vilhelm Mobergről írt életrajzi bestsellerét August-díjra jelölték. A Ha minden véget ér is az első regénye.
Park, Budapest, Magyarország, 2024
496 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633558393 · Fordította: Patat Bence
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése