Paolo Cognetti: Nyolc hegy
"Az utóbbi időben szokásommá vált, hogy egy sarokból figyeljem a családi életünket, a kívülállók könyörtelenségével."
Gyöngyszemre bukkantam a Jelenkor Kiadó kínálatában. Cognetti regényére a legújabb megjelenése miatt figyeltem fel. A magányos farkas boldogsága a címével fogott meg, amikoris kiderült, hogy a szerző előző regénye is kapható idehaza, amiből film is készült. Haladjunk sorban, gyorsan beszereztem a Nyolc hegy kisregényt, és az év egyik legszebb élményét adta.
A könyvet jó volt olvasni, egészen magával ragadott a táj, a hegyek varázslatos leírása. Köszönet a fordítónak, hogy élt a táj, a természet képei látványosan elevenedtek meg. Mint alföldi emberke ez főleg nagy hatással volt rám. Cognetti szabadidejében maga is hegymászó, nyelvezete költői és hangulatos. Cognetti átélhetővé teszi, közel hozza kisregényében ezt a világot, stílusa megfogott, elvarázsolt.
Valóban sok olyan dolgot cipelünk magunkkal akaratlanul is, ami a múltunkhoz húz vissza. A magány egy izgalmas kérdés itt a regényben a transzgenerációs örökség mellé. Kell és jó is elvonulni, merengeni, a hegyek varázsa, a természet üdítő közelsége elementáris erővel hat az olvasóra is. Melankóliája elgondolkodtat és az élete átértékelésére biztat. A generációkon átívelő családi kapcsolatok, férfibarátságok és érzelmek átöröklődnek. Apa -fia kapcsolata erősen hullámzó. Bruno elvből is lázad, míg egyszer váratlanul ráébred, éppen olyan módon reagál dolgokra, mint az apja. Ekkor kezdi megérteni édesapja gondolkodását, érzelmeit a hegyek iránt. Cognetti a hegyek és a Monte Rosa lejtőin ülő magányos lelkek világáról mesél. Cognetti egy harminc évig tartó barátságról beszél, egy családról, amely felnövekszik és szétesik, miközben fenntartja a hegyhez fűződő felbonthatatlan kötelékét.
„A hegy nem csak hó és sziklák, gerincek, patakok, tavak, legelők. A hegy egy életforma."
Bruno és Pietro között olyan barátság van, amilyennek talán mindenki elképzeli a nagybetűs, igaz barátságot. Pietro magányos és kissé rosszkedvű városi fiú. Pietro szüleit egy közös szenvedély köti össze: a hegyekben találkoztak, egymásba szerettek, majd össze is házasodtak. Ez a szenvedély összefogja őket az életben. Pietro gyerekként köt életre szóló barátságot Brunoval. Meglepő kérdéseket hoz, hogy amíg Pietro apja élete szorosan egybefonódik a természettel, a hegymászással, addig fia elvágyódik. Járja a világot, míg Bruno a hegyen találja meg élete örömét, sehová nem megy, nem vágyik el. A vándorlás és az állandóság értékéről is kapunk értekezést. Az apa-fia közötti feszültség egyre nő az évek alatt, majd az apa szívrohamban meghal, Pietro visszatér. Fura volt látni, hogy a két barát, hogy szakad el egymástól, majd találnak vissza a múltjukhoz. Jó volt megismerni a gyerekkori barátságot, az évek múlva történő újbóli találkozás hatását, erejét. Nekem egy belső, afféle lelki-camino volt ez a regény.
"Bruno korán reggel jött értem. Férfi lett, akit nem ismertem, de valahol ott rejlett benne a kisfiú, akiről jól tudtam, milyen."
Pietro a hegyekben tölti a nyarat, távol Milánótól, anyjával és apjával. Apa szeret hegyet mászni, anya odaadóan szolgálja a fiúkat, a szomszédok gyermekeit, és időtöltésként barátkozik a falu többi lakójával. Itt a nők ragasztóként működnek, kisimítják az élet okozta hullámokat. A szabadság ereje árad végig a történeten. Bárhová is megy Pietro magában hurcolja apja hegyeit. Hatásos, koherens és realista marad. A nyolc hegy üzenete a regény utolsó harmadában villan fel. Pietro és az idős nepáli ember elmélkedése adja a regény bölcsességét. Az egyszerű cselekmény szerkezetileg és tartalmilag lehetővé teszi Cognetti számára, hogy bőséges teret szenteljen szereplői belső gondolatainak, érzelmeiknek teret enged. Egyetlen, mélyreható narratívában tükrözi a múltat, jelent és jövőt. A regény filmváltozata idén került a mozikba, 14 kategóriában jelölték Oscar-díjra a filmet.
Kedvezménnyel ITT megvásárolható a kötet!
Paolo Cognetti (1978. január 27. (Milánó) –)
Bruno és Pietro között olyan barátság van, amilyennek talán mindenki elképzeli a nagybetűs, igaz barátságot. Pietro magányos és kissé rosszkedvű városi fiú. Pietro szüleit egy közös szenvedély köti össze: a hegyekben találkoztak, egymásba szerettek, majd össze is házasodtak. Ez a szenvedély összefogja őket az életben. Pietro gyerekként köt életre szóló barátságot Brunoval. Meglepő kérdéseket hoz, hogy amíg Pietro apja élete szorosan egybefonódik a természettel, a hegymászással, addig fia elvágyódik. Járja a világot, míg Bruno a hegyen találja meg élete örömét, sehová nem megy, nem vágyik el. A vándorlás és az állandóság értékéről is kapunk értekezést. Az apa-fia közötti feszültség egyre nő az évek alatt, majd az apa szívrohamban meghal, Pietro visszatér. Fura volt látni, hogy a két barát, hogy szakad el egymástól, majd találnak vissza a múltjukhoz. Jó volt megismerni a gyerekkori barátságot, az évek múlva történő újbóli találkozás hatását, erejét. Nekem egy belső, afféle lelki-camino volt ez a regény.
"Bruno korán reggel jött értem. Férfi lett, akit nem ismertem, de valahol ott rejlett benne a kisfiú, akiről jól tudtam, milyen."
Pietro a hegyekben tölti a nyarat, távol Milánótól, anyjával és apjával. Apa szeret hegyet mászni, anya odaadóan szolgálja a fiúkat, a szomszédok gyermekeit, és időtöltésként barátkozik a falu többi lakójával. Itt a nők ragasztóként működnek, kisimítják az élet okozta hullámokat. A szabadság ereje árad végig a történeten. Bárhová is megy Pietro magában hurcolja apja hegyeit. Hatásos, koherens és realista marad. A nyolc hegy üzenete a regény utolsó harmadában villan fel. Pietro és az idős nepáli ember elmélkedése adja a regény bölcsességét. Az egyszerű cselekmény szerkezetileg és tartalmilag lehetővé teszi Cognetti számára, hogy bőséges teret szenteljen szereplői belső gondolatainak, érzelmeiknek teret enged. Egyetlen, mélyreható narratívában tükrözi a múltat, jelent és jövőt. A regény filmváltozata idén került a mozikba, 14 kategóriában jelölték Oscar-díjra a filmet.
Kedvezménnyel ITT megvásárolható a kötet!
Elsőkönyves szerzőként 2017-ben elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Stregát, valamint a Prix Médicis étranger-t, és a Nyolc hegy harminchét országban jelenik meg.
Eredeti megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés éve: 2016
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése