2021. szeptember 16., csütörtök

Az egri bikavér


Szilágyi Réka - Csutorás Ferenc - Pap Péter István: 
Az egri bikavér

Egy legendás bor története




                                                     







"Az egri bikavér egy csodálatos borvidék több évszázados vívódásának gyümölcse."






Történelmi bortúra a fotelből. Az egri bikavér kétségtelenül Magyarország egyik legrégebbi és legközismertebb bormárkája. A bikavér 150 éves múltra tekint vissza, ezt mutatja be a szerzőtrió. Csutorás Ferenc egri bortermelő, Szilágyi Réka kulturálisörökség-referens és Pap Péter István történész összefogtak és hosszú évek munkája eredményeképp az 1800-as évektől napjainkig ismertetik a bor történetét. Igazi hiánypótló kis kötet került ki a kezeikből. 


                                         
A három részből álló könyv levéltári anyagokra alapozva a korabeli sajtó írásait felhasználva ismerteti a meghatározó és jelentős mozzanatokat, történéseket, hogyan lett az egri bikavér vezető márka, aminek ma ismerjük. Elsőnek a háborúk utáni időszak újratervezése és a filoxéravész alapos ismertetése adja a témát. Mindkettő hatalmas károkat okozott... Az 1884-ben kitört filoxéravész döntően meghatározta és átalakította az egri borvidék sorsát. Ahogyan a háborúk is. Akkoriban a bikavér még nem egy konkrét termékre utalt, csupán a mély színű, testes vörösbort említették így.

A szőlőt évtizedek gondos telepítése, gondozása jellemzi, mire bőtermőre fordul. Alapos és kitartó ápolás mellett az időjárási tényező sem elhanyagolható. Trianon új határai itt is megjelentek, hatással voltak a vidékre. Izgalmas és szemléletes háttér elevenedik meg a lapokon. Nem csupán a borkészítésben jártas olvasót, de az érdeklődő, kíváncsi laikus is meglepődhet a tények sokaságán, összjátékán.

                
A filoxéra a fajtaszerkezet átalakulásához, megújulásához is vezetett. Megismerjük az újabban telepített fajták sajátosságait, kipillantunk a fehér borokra, a siller és a burgundi, vagy a kékfrankos térhódítására. A borházasítás nem is olyan egyszerű folyamatából is képet kapunk. Eger az egyik legszebb magyar város, környéke pedig kiváló termőhelye lett ezeknek a szőlőfajtáknak. Az érseki szőlőktől az egyszerű bortermelő parasztcsaládokig megismerhetjük a borkészítés, a bikavér titkait. A nehéz évek kedvezően hatottak a borhamisításnak, ami elég fajta és minőségromboló lett. Ennek az 1924-ben életbe lépett szigorú bortörvény vetett véget. Az egri bikavér márka lett, de ehhez hosszú és kanyargós út vezetett. Erről a háttérről olvashatunk számtalan információt, a meghatározó borászcsaládok emlékei alapján. A garantált minőséget elérni összefogással és kitartó munkával tudták. Ez hosszú időt vett igénybe, de megtérült,hiszen 2017 óta hungarikumnak számít. 

                    
Mindezek után a záró fejezet volt igen tanulságos: A bikavér és a szocializmus elég meglepő és néhol durva tényei megleptek,  elgondolkodtatóan fájóak. Talán nem is kell mondani,a mennyiségi termelés fontosabb lett, mint a minőség. 
Az egyedi karakterrel rendelkező vörösbor útja tényleg izgalmas és érdekes lehet, nem csupán a borkedvelő olvasóknak. Kordokumentum is egyben. A történelmi, politikai döntések hatása sok esetben nem volt igazán kedvező. Az Egervin utód nélküli megszűnése is egy ilyen pont, ahogyan a keleti piac összeomlása is.

A mai egri bikavér minősége garantált, eredményesen szerepel borversenyeken. Nem csak a meghatározó fajták állandóak, de a szüretelés ideje, vagy a kiszerelés is adott. Olvasás mellé ajánlott egy pohárral elkortyolgatni, megízlelni az olvasónak. Elvégre, magyar ember bort iszik. Egészségünkre!















Jaffa, Budapest, 2021
200 oldal · ISBN: 9789634754664

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése