Rose Tremain: A Gustav-szonáta "A zene végtelenül fontos az emberi életben. Olyan helyen érint meg minket, ahol semmi más."
A 21. Század Kiadó új sorozatot indított, KULT könyvek néven. Ebben a sorozatban jelent meg frissen Rose Tremain Gustav-szonáta című csodálatos regénye.
Az írónő 13. kötete számomra az év legjobb meglepetése lett. Nem olvastam még tőle, így nem tudtam mit is fogok kapni ettől a regénytől. Az igényes, csodaszép borító mögött egy gyönyörűen megírt, kissé melankolikus történetet olvashattam két gyerek életre szóló barátságáról. Gustav és Anton első találkozásuk idején öt évesek voltak. Különösen szép az, ahogyan Gustav és Anton mély barátsága kibontakozik a regényben.
A Gustav-szonáta három részre bontható: az első erőteljesen kezdődik, megismerkedünk főhőseink jelen életével. A fiatal Gustav, odaadó imádattal szereti hideg-rideg, merev tartású édesanyját Emilie-t. Empátiája a boldogtalan fiatal özvegy anyja felé végig lenyűgöző. Nagy szegénységben élnek: a lakás hideg, gyakran éhesek, a templomba járnak némi plusz bevételért takarítani. Emili munkája a sajtüzemben egyre rosszabb, majd megszűnik. A fiú egy imádni való főszereplővé válik a történetben. Fontos, hogy a semleges Svájcban játszódik a regény cselekménye, a háború után vagyunk két évvel. Ez a politikai semlegesség jelentős tényező lesz a történésekben. Gustav nem értette, mi a lélek, csupán csak azt látta, hogy a fényképről ismert apja egy jóképű férfi, aki magabiztos mosollyal, néz le rájuk. Anyja úgy nevelte, bárki bármit mondjon, az apja egy hős volt.
A regény második részében a narratíva a háború előtti évekhez kanyarodik vissza. A húsz éves Emilie megismeri és összeházasodik Erich Perle városi rendőrtiszt-helyettessel. A férfi harmincnégy éves, más a világképe, gondolkodása. Ez a rész különösen tele van érzelmekkel. Emilie története lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban megértsék, miért is nem szerető édesanya. Megismerjük Gustav születésének előzményeit, körülményeit. A házasságuk első éveit megfestő képek sokat elárulnak. Az írónő felfedi az igazságot Emilie és Erich házasságáról.
Így kerül sok apró részlet a helyére. Megtudjuk azt is, miért és hogyan halt meg Gustav édesapja.
Itt történik minden lényegi dolog, a gyerekek nevelése az önuralomra és mindenekelőtt a politikai semlegesség kérdése kap hangsúlyt. A svájci semlegesség bámulatos összetettségben jelenik meg az eseményekben, kalandossá és lenyűgözővé teszi a kötetet. Rosie Tremain a regényben feltett kérdése intenzíven aktuális: amikor a semlegesség gyávasággá válhat, ki a hős? Az erkölcsi bűn kérdése súlyos árny a történtben.
"Olyanok vagytok, mint Svájc" - mondja az anyja a két gyereknek. A miértek igen fontosak, a nemzeti öntudat és a háború fenyegető árnyéka jól érezhető. A felvetett probléma napjainkban éppen olyan aktuális ismét.
Nem kell mondani, hogy Anton szülei zsidók és gazdagok, apja bankár. Róluk is sok érdekességet árul el az írónő életük bemutatásával. A sorsuk és fiukra vetett nagy álmuk, hogy híres zongorista legyen Anton, gyakorlatilag a tehetséges gyereket gátolja a kibontakozásában. Az elvárások, a megfelelési kényszer bénítja a fiút. Érdekesség, hogy a gyerekek szülei nem igazán tudnak barátokká lenni, hiszen Emilie nem kedveli őket, megnyilvánulásai néhol nem kicsit antiszemiták. Ez természetesen kihat fia és legjobb barátjának életére is. Emilie karaktere pedagógiai tanulmánya lehetne annak, hogy a szegénység és a boldogtalanság mennyire megkeseríti és elveszi az életkedvét valakinek.
Anton csapongóan érzékeny lelke és Gustav között életre szóló szövetség alakul ki. Gustavot viszik magukkal, így rálátása lesz egy szebb, boldogabb életre, aminek a vágya benne is munkál. Megérti, ám rosszul viseli, hogy egy olyan élet amely a barátjához, Anton Zweibelhez tartozik, nem az ő kiváltsága. Bármi is volt a két fiú között, Gustav úgy érezte, hogy folyamatosan meg kell védenie Antont. Az idő múlásával alapos betekintést kapunk, mind a két család sorsába.
A harmadik és utolsó része a könyvnek az idősödő Gustav és az anyja közötti kapcsolatot mutatja a kilencvenes években, valamint Gustav és Anton sorsáról tudunk meg mindent, hogyan alakult az életük, mivé tudtak felnőttként lenni. Hogyan teljesedik ki végre a barátságuk a hatvanas éveikre.
Rosie Tremain előremutat, hogy ezeknek a múltbéli események miként alakítják jelen életüket, hogyan hatnak Gustavra és Antonra, akik immár középkorú férfiak. A két férfi, akiknek életét java részben a szüleik döntései alakították. Talán Gustav az, aki úgy gondolja, hogy az élet mindig rendeződik, Anton is megtalálja lelki békéjét, együtt a magány felett is győzedelmeskednek.
Tremain finoman mesél az irigységről, a feltörekvésről és a magányról, ez egy mesteri, meditatív regény. Egy erőteljes, mély és váratlan szerelmi történet is egyben. Egy olyan életmese, amikor a történelemnek az egyének életére gyakorolt hatásáról olvashatunk. Egy könyv a barátságról és a vágyakról, amely nem csak a történelem viharának esett áldozatul. Egy olyan finoman szenvedélyes könyv, amely rámutat a múltra, ami soha nem múlt el, de meg kell tanulnunk előre nézni. A boldogság lehetősége, a remény mindig jelen van. Számomra az év kedvence lett a regény.
A 21. Század Kiadó KULT könyveiről: Díjnyertes regények, bestseller lista-vezetők, hangosan provokálók, az olvasókat megríkató, megnevettető, sokakat felháborító művek, melyek témát adnak a kritikusoknak, újságíróknak, a közönségnek; melyekről beszélnek, vitáznak;
és melyeket tanítanak, betiltanak, istenítenek, elégetnek. A KULT-könyvek elhozzák Magyarországra az irodalmi izgalmat, a modern szépirodalom nagy műveit.
1943. augusztus 2.- London
Regényei és novellái világszerte 27 országban jelentek meg, számtalan díjat nyertek, beleértve a Sunday Express Év Könyve Díját a Restoration-nel (a regényt Booker-díjra is jelölték). A Sacred Country-val Franciaországban elnyerte a „Prix Femina Etranger”-díjat, a Music and Silence-szel a Whitbread Év Könyve díjat, és a Road Home-mal 2008-ban a regényeknek járó Orange-díjat. 1995-ben a Restoration-ből Változások kora címmel filmet forgattak, és 2009-ben színpadra is vitték. Legújabb regénye a sokat dicsért Gustav-szonáta, amiben Rose „páratlan tehetsége csúcsára érkezett” (Observer).
Rose Tremain korábbi regénye Színarany címmel jelent meg magyarul a Park Kiadó gondozásában.
XXI. Század, Budapest, 2017
318 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155638923 · Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése