A jezsuita

Jean-Pierre Montcassen: A jezsuita
Fonyódi Tibor forgatókönyve alapján









                                               







Eddig néhány novellájával találkoztam a szerzőnek, ezért nehéz véleményt írni, mert olyan ez a regény, mint egy szokásos jó történelmi kalandregény. Kína pedig színes és szagos adalék, érdekes keretet és helyszínt ad. Amit fel is tüntettek a kötet végén: forgatókönyvnek lett szánva, egy film alapja lenne a történet. Ez tipikusan az a regény, ami igazán életre kelhetne a vásznon. A helyszínek, a keret és a történelmi háttér valóságosan élne, lüktetne a filmen. Reméljük, talán elkészülhet egyszer, megérné a látvány miatt is. Elég lenne csupán a császári palotára gondolni.




Több minden tetszett, mint nem: az, hogy több szereplő szemén át követhettük végig az egész történetet, megjelennek a kínai találmányok, hiedelem és hitviláguk mellett a meseviláguk is szerephez jut pozitívan hatott. Ezekről jó volt olvasni, még a köpenyek színvilága, mintázata is hordoz jelentést. A női szereplők közül kiemelkedik Jádevirág alakja. Érzékletesen, finoman ábrázolt, izgalmas szereplője az amúgy főleg férfiakat felvonultató történetnek. Egy roppant aljas, gonosz bérgyilkos is akad még, aki alaposan bonyolítja a szálakat. Valós és kitalált személyek alkotják a szereplőgárdát. Jean-Pierre Montcassen alias Cselenyák Imre egy monumentális történelmi kalandra hívja olvasóit.



Főhősünk egy olasz jezsuita szerzetes, Matteo Ricci, aki téríteni megy Kínába. Igazi láuadó figurája a regénynek, aki szereti az új kalandokat, nem ijed meg a kihívásoktól. A mesés távoli kelet, Kína új lehetőséget kínál, az amúgy vallási ellentétektől is forrongó XVI. századi Európából elmenekülni. Az evangélium üzenet idegen a kínaiaknak, ez nem is kell mondani. Egy már kialakult, megrögzött több évszázados hagyományokon lehet-e változtatni? Megéri-e, mennyi időbe is telik? Mennyire kell jellemben és szellemben, gondolkodásban átalakulnia Matteonak is? Hiába az elkötelezett gondolkodása, hithűsége, Kína nehéz dió. Mellette fehér folt, ahogyan Európa is ismeretlen a kínaiak előtt. Matteo Ricci nehezen, de bejut Kínába és terjesztheti az Evangéliumot. Mennyire "vevők" erre a kínaiak, hogyan ügyeskedik Matteo, hogy ráébressze őket az vallási forma lényegére, annak fontosságára? Szinte nem is értettem miért is akarjuk őket "megtéríteni"?? Ez valami európai mánia, akár indián, akár bennszülöttek, vagy most a távoli Kína, ami ötezer éve létezik, él és virágzik, fejlődik, mi európaiak pedig, rájuk akarjuk de mindenáron a kereszténységet tukmálni, majd mi megtérítjük szegényeket, elhozzuk nekik a földi mennyországot, a tévelygőknek...minek is? Messze előttünk jár a kultúrájuk, csak csupán vannak dolgok, amit másképp látnak, más a véleményük. Egy távoli kultúra ütközik az európai felfogással. Ez aztán szereplőink életébe sok sok ellentmondást is hoz, a nehéz pillanatok mellé.

Szépen megfogalmazott mondatok, megjelenített emberi érzések, a szereplők belső vívódásai mellé fordulatos cselekményt kap az olvasó. Jól felépített kalandokban bővelkedő történet egy távoli, ötezer éves kultúráról, annak izgalmas világáról. Kína egy csoda, egy meseszerűen távoli, egzotikus helyszín. Nem csak a teakultúra, porcelán és puskapor, iránytű vagy a csillagászat jelenik meg a regényben. A nagy földrajzi felfedezések korszaka ez.

A férfiak és nők közötti különbségek, elvárások, hagyományos szerepformák is jelenetős hangsúlyt kapnak. Kína egysége és fejlettsége elvitathatatlan volt. A történet során a családi és emberi kapcsolatokban felmerülő problémák is megjelennek. Olvasmányos, kalandok sora adja a regény cselekményét, ami több évtizedet ölel fel. Valahogy a férfi főhős karaktere nem fogott meg, nem került közel hozzám. Matteo Ricci elég semleges maradt nekem. A vallási különbségek és a tudományos fejlettsége lenyűgöző volt Kína sok újat mutatott nekem. Ezeket a részeket szerettem főleg a regényben. A kínai szokások, hagyományok, társadalmi és vallási elkülönülések mellett a női és férfi szerepek adtak még sok tanulságot a cselekményhez. A szerelem finomsága kifejezetten élvezetes szín volt a történetben. Átélhető, ezért érezzük magunkat nagyon otthonosan Kína sajátos világában.
Nem csak a történelmet kedvelőknek, de főleg azoknak is ajánlanám, akiket érdekel a kínai kultúra, egy idegen világ szokásai, társadalmi szerkezete, embereinek sajátságos gondolkodása.



A regényt ITT tudod megvásárolni a kiadótól kedvezménnyel!

Cselenyák Imre (Nyírkáta 1957. január 1.) magyar író, zenész, dalszövegíró, a Magyar Prózaíró Műhely Egyesület alelnöke, a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, valamint a Történelmiregény-írók Társaságának tagja. Több mint harminc mű szerzője, az idei könyvhétre (2017) jelent meg "Áldott az a bölcső" című Arany Jánosról szóló életregénye.


(forrás: wikipédia)











Hystoricum, 2017
438 oldal · puhatáblás ISBN: 9786158084536