Janne Teller: MindenA dán írónő 1964-ben Koppenhágában született. Közgazdaságtant és jogot tanult, majd az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként dolgozott szerte a világban. Munkája során olyan veszélyeztetett térségekben is tevékenykedett, mint Tanzánia, Mozambik vagy Banglades.1995. óta teljesen az irodalommal foglalkozik.
A Semmi hatása példátlan volt Dániában: eleinte betiltották az iskolákban, majd a megjelenést követő évben (2001) váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját – azóta kötelező olvasmány.
A botránykönyv nemzetközi bestseller lett; 2008-ban megkapta a legjobb ifjúsági regénynek járó francia díjat (Le Prix Libbylit). Dániában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Franciaországban színdarab formájában is előadják. Magyarországon is műsorra tűzték.
A Semmi után itt a Minden.
Az írónő Minden című új novelláskötetében nyolc írás olvasható, ezek közül három most először jelenik meg. Ahogy megszokhattuk, Janne Teller ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek. A tömören megírt, már-már nyers szöveg a kirekesztésről, előítéletről és intoleranciáról, gyilkosságról és halálbüntetésről, erőszakról és bosszúról mesélnek. Erős szöveg, az olvasót gondolkodásra és vélemény alkotásra készteti. A főleg fiatalokról szóló történetek közös összefogó eleme az erőszak.
Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszúra lehet elfogadható indíték? Egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Janne Teller érdekes ír, de amit leír az jó. Gondolatokat ébreszt és beszélgetésre is alkalmat adnak ezek a novellák. Miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett? Miért vagyunk erőszakosak? Miért élünk vissza a bizalommal? Örökzöld témák ezek még mindig. A gyermekmunka, kizsákmányolás és gyermekprostitúció kérdése sem oldódik meg egyhamar. Mindent akarunk, de ha nem vigyázunk, bizony semmivé lesz. Gondolkodni tanítanak ezek a fájóan szép novellák. A fiatalabb korosztálynak is ajánlott, feléjük is nyitnak ezek a történetek. Van, ami lenyűgözött, van, ami elborzasztott. Sőt, provokatívnak éreztem, hiszen MINDEN csupán nézőpont kérdése...
Két történetet emelnék ki, amik hozzám közel jöttek, beférkőztek a bőröm alá.
A Sárga fény és a Nyalóka gyermekszereplői korán felnőtté váltak, akaratuk ellenére és mindegyikük más módon. A családi boldogság vagy éppen boldogtalanság kérdései, és az elmagányosodást járjuk körbe. Néha nagyon kevés is elég - lenne - a boldogsághoz. Valakihez tartozni, aki számít ránk, akinek fontosak vagyunk. Ezt a figyelmet, szeretetet akár néhány nyalókával is elérhetjük, mindenáron. A magányos és befelé forduló gyerekből magányos és szomorú, kirekesztett felnőtt válik, ha nem figyelünk és törődünk vele.
A címadó Minden novella az írás nehézségeiről szól. Az alkotás fázisai, pillanatai jelennek meg a sorokban. Amikor a Semmiből megszületik a Minden. Kemény és fájdalmas folyamat, vagy éppen könnyű? A pillanat varázsa és a lelki állapot függvénye, mikor egy regény vagy novella végleges alakot nyer. Nagyon megkapó írás. Jól zárja az előzményeket. A Semmi elől menekülve eljuthatunk a Minden-be. Itt minden összefügg mindennel, valamiért történik, ahogyan az életben is.
Csak a Minden számít, ahol béke várhat és szeretet. Ami a világot mozgatja, lendíti előre a nehézségeken át. A magyar kiadáshoz írt szerzői utószó külön érdekessége ennek a tartalmas kis kötetnek.
A fentiekben bízva:
"Drága istenem, suttogom. Jön valaki, és segít nekünk?
Jössz?"
Az írónő honlapja: http://www.janneteller.dk
Scolar, Budapest, 2015
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632445595 ·
Fordította: Weyer Szilvia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése