25 nyár

 

Stephan Schäfer: 25 nyár



                                               

Gyönyörű borító, csábító cím. Rövid debütáló regényében Stephan Schäfer olyan témát állít a középpontba, amit szerintem némi élettapasztalat után mindenki tud - elméletben. Elgondolkodtató történetet olvashatunk arról, hogy mi is számít igazán az életben, mi a fontossági sorrend, (munka, család, szabadidő) hogyan gyűjtsünk emlékeket, tegyük tartalmasabbá földi tartózkodásunkat.

Az egyszerű történet olvasmányos, arra biztosan jó, hogy a szürke hétköznapokból kiszakadjunk, lassítsunk a taposómalom nyomásán. Néhány közhelyes, Coelho-féle bölcsességgel is találkozhatunk, ez próbál mélységet adni az egyszerű történetnek. Egy névtelenségben maradó, munkamániás negyvenes férfi találkozik egy idősödő, élettapasztalt gazdával, aki szabad szellemben éli az életét. Boldogan. Lassan.

A szorosan beütemezett napi rutinjába zárva hősünk éppen kiszabadul egy hétvégére, amikor találkozik Karllal, egy egyszerű és laza krumplitermesztővel. Ez a találkozás sorsdöntőnek ígérkezik, egy beszélgetést indít el a két férfiú közt az élet nagy kérdéseiről – az időről, a munkáról, a barátságról és arról a tudatos döntésről, hogy ne csak éljük az életet, hanem hogy igazán élvezzük azt.

A karrierista férfi vágyik a menekülésre, érzi a nyomást, az elvárások sokaságát, szeretne kilépni a mókuskerékből. A hétvégét a vidéki házában tölti, és kocogás közben kitérőt tesz, és találkozik Karllal, aki meztelenül úszik egy tóban. Hogy ezt miért volt fontos kiemelni,a könyvben, nem tudom. Talán ez is szimbolizálja Karl szabad gondolkodását, életmódját. Mindenesetre hősünk is követi a példáját, és ettől kezdve vele tölti a hétvégét. Hirtelen országos jó barátok lesznek, azonnal kialakul valamiféle lelki összetartás. Jókat esznek, kávéznak, rengeteg idejük marad, szundikálnak Karl könyvtárában. Karl osztatlan figyelmet szentel a főszereplőnek, fontos kérdéseket tesz fel neki az életről. 

      

Ez a beszélgetésfolyam adja a történet gerincét. Könnyen olvasható és élvezetes, a téma ismerős, már sokan sokszor megírták. Főleg akkor érezheted magadénak, ha van már némi élettapasztalatod. 

Ami igazán zavaró volt, azok a nyelvi klisék, mint például az „egy nő olyan, mint a nyári rét”. Sok része nagyon is kiszámítható, és egyes részek túl szájbarágósak. Schäfer ügyesen szövi bele a mély bölcsességet a mindennapi élet apró, vibráló jeleneteibe, világos és empatikus stílusban. 

A könyv akaratlanul elmélkedésre és önvizsgálatra ösztönöz, és sok olvasóra nyugtató és inspiráló hatással lehet. Mindenképpen arra készteti az olvasókat, hogy a legtöbbet hozzák ki az „utolsó 25 nyarukból”, és jobban élvezzék az életet. Hiszen az időnk véges. Az azonban kétséges, hogy főhősünk tud-e változtatni, építkezni a baráti beszélgetésből. Sajnos a lezárásból ez nem fog kiderülni.

A kísérlet, hogy rosszul utánozzák Paulo Coelho szentimentalizmusát, és az egészet telepakoljanak giccssel, bulvárhangulattal és egy egyszerű romantikus történettel, nekem zavaró volt. Bár semmi mélysége nincs, de mégis jól működött. Lehetséges, hogy a könyv mindenki számára tartogat meglepetést – nyomás, garancia nélkül késztet önvizsgálatra. Talán végül egyszerűen csak egy pihentető, kikapcsolódást adó könyv lesz, amely néhány szép órát szerez az olvasónak.




Kedvezménnyel ITT rendelhető! 














General Press, Budapest, 2026
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786151040942 · Fordította: Tihor Szilvia