2025. november 30., vasárnap

Oltári ​vagyon

 


Richard Osman: Oltári ​vagyon
(A csütörtöki nyomozóklub 5.)






                                           







A nagy sikerű csütörtöki nyomozóklub tagjai, Cooper's Chase lakói, Elizabeth, Joyce, Ron és Ibrahim visszatértek egy újabb fondorlatos rejtély megfejtésére. A cselekmény szokás szerint pörgős és jóféle, a szórakoztató angol humor mellett érzelmeknek is bőven jut szerep.


Joyce lányának esküvője a kiindulási alap. Itt aztán Elizabeth egy olyan helyzetbe keveredik, ami 350 millió fontnyi bitcointról szól. Hatalmas pénz ez! Csupán ehhez valakit meg akarnak ölni... ő kér segitséget. A történéseket bonyolítja egy eltűnt vőlegény, egy autóba rejtett bomba, ami fel is robban... a gonosz szerepében egy gyilkos szándékú kokainfüggőt találunk.

                      
A négy főszereplő már az első résztől fogva a szívemhez nőtt.
Ezzel a négy nyugdíjassal lenni, az őrült és meglepő körülmények ellenére, mindig olyan érzés, mintha régi barátokkal lennénk. Akikhez színes mellékszereplők társulnak. Ehhez hozzá járul Osman lelkes, nagyszerű karakterábrázolása. Az események sora egyre bonyolódik, váratlan és őrült helyzetek sora követi egymást. Osman ismét mesterien építi fel a feszültséget. A nyomozás sok meglepő titokról lebbenti fel a fátylat. Semmi nem egyszerű, semmi nem az, aminek elsőre látszik. Eleinte nekem nehezen idult be a dolog, de utána végig szórakoztató és izgalmas a sztori. Már nézném a belőle készült filmet, bár arra még biztosan várni kell. A Netflixen futó, sztárokat felvonultató első rész nekem tetszett. A remek karakterek éltették, vitték előre a bájos történetet. Ezeket a nyugdíjasokat nem kell leírni, ötletesek, tapasztaltak és remekül jár az agyuk, jól kombinálnak. Az érzelmek is most nagyobb teret kapnak Ron tinédzser unokája szerepeltetésével.

A rejtély megoldása mellett több mindenről szól, jellemzően fontos társadalmi kérdéseket is felvet a regény (barátság, veszteség, gyász és újra kezdés) Osman rendkívül érzékenyen nyúl ezekhez a témákhoz.
Sok szálon fut az okos történet, de minden letisztul a végére, megkapjuk a néhol meglepő és váratlan válaszokat. A titokzatos kód, ami az oltári nagy vagyonhoz vezet, a milliókat érő cetli is előkerül... azonban itt több meglepetés vár nem csak az olvasóra. A finálé lenyűgözően pazar befejezést ad. Nyugdíjas hőseink újabb kalandja a cosy krimi kiváló példája. Karakterközpontú, fordulatos és meglepő, ahol a humor is fontos és jellemző eleme a történéseknek. Összességében egy könnyed, szellemes történet, pont annyi rejtéllyel, hogy ne tudd letenni. Nagyon ajánlom, ha szereted a műfajt, vagy egy kis kikapcsolódásra, egy jó kis szórakoztató gyilkossági rejtélyre vágysz!




A krimi kedvezménnyel puhatáblás változatban ITT rendelhető! Ám lehet rendelni keménytáblás változatban is! 



     
Richard Osman: 1970. november 28. (Billericay, Egyesült Királyság) –
író, producer és televíziós műsorvezető. Az első három regénye, A csütörtöki nyomozóklub, A férfi, aki kétszer halt meg és Az eltévedt golyó világszerte több millió példányban kelt el, és több könyveladási rekordot is megdöntött. Az utolsó ördög a negyedik könyve. Osman jelenleg Londonban él feleségével, Ingriddel és macskájukkal, Liesllel.





Agave Könyvek, Budapest, 2025
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635984756 · Fordította: Orosz Anna

2025. november 28., péntek

Kuruc ​vér

 



Benkő László: Kuruc ​vér


                            

                                                  







„Pro patria et libertate”




Benkő László hazánk egyik legjobb történelmiregény-írója. Profizmusa, tudása vitathatatlan, ennek bizonyítéka legújabb regénye a Kuruc vér. Könnyen érthető,világos és gördülékeny írás a magyar történelem egyik legellentmondásosabb időszakáról. A szerző már többször bebizonyította, hogy jól ír. A gördülékeny írói stílus lenyűgözött. A történelem és a fikció keveredése tökéletes összhangot ad. Az események hátterét is megvilágítva figyelemreméltó jellemrajzokat kapunk, amihez a humor ad szórakoztató keretet. Él a lendületes, színes, többszörösen összetett történet. Kifejezetten tetszett a korszak hangulata, az emberek életszemlélete, a regényben meghúzódó egyik szál, a krimiszerű háttér. Kiváló történelmi kalandregényt olvashattam.


           
A sodró lendületű történelmi kalandregény főszereplője II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc vezére. Ezt megtanultuk anno az iskolában. Azt ismerhetjük meg, hogyan vált a szabadságharc vezérévé, kik voltak a segítői, hogyan alakult általa a történelem kereke. 1697-ben indul a történet fonala. Van itt sok érdekes háttér, összetett lendületes történetet kapunk a megszokott Benkő-féle minőségben. Kémek és kisemberek, politikusok csatája ez, ahol a kuruc virtus is tetten érhető a bécsi udvar intrikus politikája mellett. Egy fontos és nagyon emberi érzésekkel táplált barátság története is kibontakozik előttünk. Nem spoilereznék, érdemes elolvasni, az utóbbi idők egyik legjobbja ez a regény. A történelem mellett akad bőven kaland és csata, hűség és árulás, szabadságvágy, és egy pici romantikus szál is megvillan. A szereplők emberiek és szerethetőek, a negatív karakterek is jellemzően izgalmasak, a párbeszédek életszerűek. Sötét és gonosz a háttér, azaz feszült és végig izgalmas, fordulatos. Élmény volt olvasni, ízes meseszövése eredeti, szépirodalmi nyelvezettel megírt regény, ami szerintem kiemelkedő az életműben.

Meghatározó alakja a regénynek Bottyán János és Ocskay László, de a kitalált szereplő a Párizsból hazatelepülő Tőzsér doktor alakja is fontos az eseményekben. Mindvégig élvezetes, nagyon „fogyasztható” regényt kapunk, szemléletes csatajelenetek adják vissza a szabadságharc jellegzetes pillanatait. Szerintem nem csak az olvasót ragadja magával a történet, de a szerző is élvezettel merült el a korszak bemutatásában. Itt aztán minden a helyén van, kerek és alapos a regény.

A regényt fordulatos meseszövés jellemzi, hiteles korrajzot kapunk, szép magyar, ízes nyelvezete és emberközeli hősei, hősnői teszik tanulságos olvasmánnyá. Kifejezetten jó ötlet a fejezeteket indító kuruc nótákból való idézetek, a regény választékos szóhasználattal és jó stílusban tárja elénk a történéseket.
Ritkán mondok ilyet, de ez a regény úgy tökéletes, ahogy van! Köszönöm az élményt és várom a folytatást! Mert az ott lappang a lezárásban, a kötet vége folytatásért kiált. Gratulálok ehhez a nagyszerű műhöz! Nagy élményt kaptam, melyet hálás tisztelettel köszönök az írónak. Benkő Lászlót előadásain is élmény hallgatni, ahogyan olvasni is kivételes. Szívből ajánlom mindenkinek!




Kedvezménnyel  ITT  rendelhető a regény!


      

           
Benkő László: (Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás, Tatárjárás trilógia és a Szent László, Mátyás király vagy Corvin János életét bemutató sorozat. Feldolgozta többek között Kinizsi és Balassi Bálint életét, vagy A pozsonyi csata eseményeit is. Legutóbb Őfelsége lovagja, a Napmadár Itália felett, és a Hollójárta Mohács regénye került a boltokba. 







Családi Könyvklub, 2025
534 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158192729



2025. november 26., szerda

Szigorúan ​ellenőrzött vonatok

 

Bohumil Hrabal: Szigorúan ​ellenőrzött vonatok





                                                 






Hrabal életművének egyik legfontosabb, meghatározó remekműve ez a kisregény. Minden benne van, amiért szeretjük, tiszteljük az alkotót. Számomra is meghatározó olvasmány, olyan, ami nyomot hagyott. A filmes feldolgozás is alap darab, tökéletesen adja vissza a történéseket. A zseniális és csodaszép Menzel-film 1966-ban debütált, és megérdemelten kapott Oscar-díjat a legjobb küldöldi film kategóriában.


Egyszerre tud tragikus és szomorú, vicces és hangulatos, groteszk lenni. Hrabal remek mesélő, a történet ma is aktuális. A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. Az állomáson nap mint nap létfontosságú hadianyagokat szállító vonatok dübörögnek át, amit az ellenállás nem nézhet tétlenül. Hrabal figurái egyszerű hétköznapi emberek. Az állomásfőnők el van a galambjaival, Hubička forgalmista úr merészen és rámenősen szoknyavadászkodik, ő egy bohém életművész. Aki látta a filmet, a "fenékpecsételős" jelenetet sem felejti. Ebbe a közegbe kerül be Milos, akit a politika nem érdekel, számára a szüzessége elvesztése a fő probléma, valamint az ejaculacio praecox (korai magömlés) leküzdése. Ezek állnak szegény fiú öngyilkosságának hátterében. Az egyéni dráma a háború árnyékában.

Tökéletes a kisvárosi idill, miközben a férfivá válás problémája, az ellenállás az értelmetlen háború borzalmai villannak fel. Természetesen a történelem és a politika fontos szerepet játszik, de a fő kérdés mégis csak Milos, az ifjú forgalmista öngyilkossága mögött meghúzódó probléma áll. Mert háború idején is tombol a szerelem ellenállhatatlan vágya. Mása a kalauzlány pedig igazán csinos és kedves. Érzékeny, többrétegű történet van a lapokon. Hrabal azt mutatja be amikor a kisember át tud lépni önmaga árnyékán, hiszen Milos hős lesz, bár akarata ellenére. Hrabal tükrében megismerjük a háború hogyan hat, szól bele az emberek életébe. Mindezt megindító, mély mondanivalóval, komor történelmi háttér előtt teszi. Egyszerűen zseniális. Az utolsó záró mondat örökre velünk marad: egyszerű, kifejező összefoglalása az eseményeknek: merthogy mindenkit haza várnak!

"Maradtatok volna otthon a seggeteken..."


Kedvezménnyel ITT rendelhető! 



Az Európa Kiadónál sorra jelenik meg igényes borítóval az életmű. Az eddig megjelent kötetek Hrabal-rajongóinak: Én és a macskáim, Túlságosan zajos magány, Sörgyári capriccio, Véres történetek és legendák, Őfelsége pincére voltam, Gyöngéd barbárok.


   
Bohumil Hrabal 1914-ben született Morvaországban, Brno-Židenice-n.
Több regényét is sörözőkben írta, talán ettől is olyan ember-közeliek a karakterei, akikről olyan különleges szeretettel beszél, mintha valóban a barátai lennének, nem elképzelt figurák. Hrabal műveiben mindig megjelenik az élet szeretete, mesélői hangja annyira egyedi, hogy a legegyszerűbb kezdőmondatával is maga után tudja vonni az olvasókat. 1997-ben halt meg galambetetés közben: kizuhant a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről.



Európa, Budapest, 2025
92 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635049349 · Fordította: Zádor András




2025. november 24., hétfő

Egy ​perc csend

 

Cecilie Enger: Egy ​perc csend




Cecilie Enger könyve csendesen folydogáló történet, mégis bekúszik és ottragad az olvasó lelkében. Megrendítő és meglepő, ahogyan az élet mozaikjai összeillettek a regény valóságával.

Az Egy perces csend egy regény a felismerésről és az identitásról, arról, hogy mely emlékek élnek bennünk, és melyek tűnnek el, valamint arról, hogy menekülnél a saját életedből – és talán önmagadból is. Az emberi élet törékeny. Egy váratlan, rossz pillanat és összeomlik minden. Aki ezt megtapasztalja közelről, az tudja mennyit ér az élet. 

     
Egyszerre szomorú, de szép, melankólikusan rövid, nagyon erős történet Cecilia Enger idehaza megjelent negyedik kötete. Megfogott a stílusa, az egyszerűsége, a mondandója. Ahogyan az Anyám ajándékaiban is, itt is erősen elgondolkodtató és némi távolságtartással ismerjük meg főhősnőnk életét, annak meghatározó állomásait. Egy egyszerű történet az idősödő Åsta életéről, aki agyvérzést kap, és elveszíti az angol beszéd képességét. Asa természetesen értetlenül áll és nem érti, miért vele történik mindez? A mindennapok küzdelme még hátra van. A betegség következménye komoly kihívás elé állítja a párt.


Åsta afáziája nem a történet legfontosabb eleme, bár az állapot természetesen meghatározó keretet ad, erős hatással van Åsta pszichéjére. Azt mondanám, hogy érdekes módon maga a nyelv van a középpontban, hogy mekkora ereje lehet a szavaknak. A nyelv elvesztése, ahogyan a lengyel logopédus mondja egy lelki katasztrófa. Nem más ez, mint a világ elvesztése, a kommunikáció korlátozottsága erős hatással bír nem csak a nő, de a pár életére is. Enger gyönyörűen, empátiával és fájdalommal, gyengédséggel, keserűséggel, dühvel és humorral ír. Nagyszerű, ahogyan felépíti a történetet. Enger regénye egyszerre ad némi társadalom- és korrajzot, a családtörténet mellé. Látszólagos egyszerűsége ellenére, a sorok között fontos témákat és kérdéseket is boncolgat a kisregény. Tele van lélekkel, ahogyan ezek a mindenkit érintő témák előtérbe kerülnek.


Angol diplomata férjével a világot járva, a jelenben a pár Varsóban él, amikor a nő agyvérzést kap. Azt javasolják neki, hogy fogadjon fel egy norvégul beszélő segítőt, amit meg is tesznek. Érdekes volt olvasni arról, hogyan bánnak a nyelvvel, és nem utolsósorban arról a kapcsolatról, amely Åsta és Ane, a kihívást vállaló harmincéves hölgy között alakul ki. Barát és segítő támasz lesz a nő mellett, amitől a remény is megcsillan. A férje, Thomas által a házasságukba is bepillantást nyerhetünk. A korábbi döntéseik és azok következménye, hatásai most kapnak igazán hangsúlyt.


A fejezetek jelentős részét a múltbeli visszaemlékezések teszik ki. Visszarepülünk Åsta gyermekkorába, fiatalkorába, fiatal felnőttként töltött életébe, és a férjével leélt hosszú évekbe. Jó volt megismerni a könyvben a norvég szokásokat, életformát, irodalmi érdekességeket. Megismerjük ahogy az élete drámaian megváltozott a sztrók hatására. Újraéli a gyerekkora, fiatalkora meghatározó pillanatait, átértékelődnek a múlt történései. A könyv záró része már a jelenben játszódik, és arról a lelki küzdelemről szól, hogyan lehet túllépni a tragédián. Mennyiben és hogyan változik az élete, mi várhat rá ezek után. Cecilie Enger lírai hangvételű könyve meglepő fordulattal zárul.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a kisregény! 

   
    
Cecilie Enger (1963) a norvég Asker városában él. Újságíróként dolgozik a Dagens Næringsliv norvég üzleti napilapnál. Szükség című első, öt kisregényből álló műve 1994-ben elnyerte a norvég Nota Bene Díjat. Az Anyám ajándékait 2013-ban a Norvég Könyvkereskedők Díjával ismerték el.


Typotex, Budapest, 2025
188 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634933458 · Fordította: Petrikovics Edit

2025. november 23., vasárnap

Az ​alvajáró

 



Lars Kepler: Az ​alvajáró

(Joona Linna 10. )




                                          







A Lars Kepler álnév mögött Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril áll. Az, hogy ketten írják a krimit csak erősíti az alapokat. Egy alapos, jól felépített rejtély Az alvajárók, rég olvastam ennyire összetett és izgalmas krimit. Keplerék soha nem írtak "lányregényt" tudja mindenki, aki olvasott már tőlük. Igazi keményvonalas, skandináv krimit kapunk most is. Véres és brutális, kegyetlenül sötét történet vár az olvasóra. Megkockáztatom, hogy bár várhatóan megosztó lesz, de ez most a sorozat egyik legjobb része lett. És egyben a legvéresebb is. Egy rémálomszerű történet, ahol versenyt futunk az idővel. Gyengébb idegzetűek, talán hagyják ki, ugorják át a gyilkolós részeket. Ez nem egy egyszerű krimi thriller!

               
És igen! Keplerék megint megcsinálták, bizonyították, hogy ők bizony a legjobbak közt vannak. Engem mindenképpen legyőztek. Kepler rajongói tudják, hogy Joona Linna nyomozásait olvasni szédítő, a tempó gyors, a cselekmény csavarjai pedig sokkolóak és váratlanok. Mondhatnám, Joona Linna minden egyes krimije egyre sötétebb. Tény, hogy brutális és erőszakos, véres a történet, Az alvajáró tulajdonképpen egy feszes családi dráma. A cselszövés lenyűgöző, okos és elegáns. Az alvajáró egyszerűen egy nagyon jól megírt történet, igazi klasszikus Kepler-stílusban. Itt nem az ötórai teapartin járunk, nem mérgezett süti a gyilkosság eszköze, hanem egy balta... ami számtalanszor és kegyetlenül lecsap áldozataira, hiszen sorozatgyilkossal van dolgunk. Apró érdekesség, hogy idén ez a második skandi, ahol előkerül a balta, hiszen Yrsa tettese is ezt választotta a Zárkózz be! nagyszerű krimijében. 
A feszültségteremtésben profik Keplerék. Feszes és nagyon kegyetlen, mégis nekem jobban tetszett, mint az előző Kepler-krimi A pók. Szerintem ez komplexebb történet, Keplerék a gyökereikhez tértek vissza. Határozottan nem árt hozzá a jó gyomor és idegek.




Nem is spoilerezek, bőven elég a fülszöveg, ide felesleges minden szó. Ezt olvasni kell, lehetőleg minden háttér info nélkül. A krimi abszolút olvasható önállóan is, hiszen minden kötetben egy megoldásra váró esetet dolgoznak fel. Ha akarod, elkezdheted Az alvajáróval, de egyértelmű, hogy ha kronológiai sorrendben olvasod őket, lehetőséged nyílik lépésről-lépésre követni a főszereplők életét. Itt újra felbukkan és fontos szerepet kap az első részben megismert dr. Erik Maria Bark, a híres hipnotizőr. Sőt egy kicsit Saga Bauer is feltűnik. A háttérben az orvosi szál is érdekes és alapos, meghökkentő, az Alváskutató Klinika és orvosa nekem azonnal a Kóma történetét juttatták eszembe. Nem is jártam túl messze a valóságtól. Az elkövető személye is csavaros és furmányos. A szálak természetesen a régmúltba nyúlnak vissza, a gyerekkori traumák következménye minden. Pazar és véres, de alapos a történet, mindenre kapunk választ. Érezhető Keplerék profizmusa, hogy arra törekszenek, maximális legyen a feszültség. Egy okosan felépített krimi, ahol egy meglehetősen bonyolult kirakós játék részesei lehetünk. Még ami meglepő, hogy erősen szexuális tartalmak is akadnak, de helye van az események menetében, erősen része a történet hátterének. Jó, talán nem lett volna fontos ennyire részletezni, de szerintem nem zavaró, nem válik hatásvadásszá. Néhol még a humor is megvillan, ami oldja a feszültséget. Az olvasó a székéhez ragad, valóban nem tudja letenni, tudni akarja a folytatást, bármennyire véres és sokkoló. A hóvihar, a befejezés filmszerűen felpörög, igazi adrenalin bomba. Mesteri, az év egyik legjobbja. Végre egy ízig-vérig igazi skandináv krimi. Remélem a szerzőpáros már a folytatáson ügyködik.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi!





          
A Lars Kepler írói álnév mögött alkotó házaspár
Alexandra Coelho Ahndoril (1966) és Alexander Ahndoril (1967) már több közösen jegyzett bestsellert alkottak együtt. A Lars tisztelgés a svéd krimiíró, Stieg Larsson előtt, aki inspirálta a duót a krimiírás elkezdésére. A Kepler név a német tudósról, Johannes Keplerről (1571–1630) ered.
Lars Kepler az egyik legnépszerűbb skandináv krimiszerző, akinek tíz éve futó Joona Linna-sorozatát 60 nyelvre lefordították és 40 millió példány fogyott belőle világszerte. Lars Kepler 2021-ben, 2023-ban és 2025-ben is elnyerte a BookBeat díjat az év svéd krimiírója kategóriában.



Animus, Budapest, 2025
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636148096 · Fordította: Erdődy Andrea

2025. november 21., péntek

Bűntények ​Londonban

 



Agatha Christie: Bűntények ​Londonban





                                              








Agatha Christie novellásköteteinek legújabb darabja, ahogyan a cím is sugallja, a Londonban játszódó titokzatos történetekkel van tele. A tizenkét nyomozás1923 és 1942 között írt történetet, és egy bevezetőt tartalmaz AC életrajzi kötetéből. Azt az időszakot villantja fel, amikor a háború alatt Londonban élt, és férje a Légügyi Minisztériumban dolgozott.

Tizenkét rejtvény, meglepő novella vár a nyomozni vágyó, kikapcsolódást igénylő olvasóra. Szórakoztatóak, finom angol humorral megírt kis kalandok ezek. Nagyon jó volt a Vád Tanúja című krimi előzményét olvasni. Itt ezúttal Áruló kezek címmel szerepel. Nem véletlen, hogy ezt később önálló regénnyé bővítette Christie, majd filmet is forgattak belőle.   


                  
AC kedvenc nyomozói, Parker Pyne és Harley Quin mellett itt van Miss Marple és persze Poirot, aki négyszer jelenik meg. Az elrabolt miniszterelnök történetet emelném ki a négy Poirot nyomozásból. Itt a szürke agysejtek ismét gördülékenyen hozzák el az igazságot. Poirot páratlan éleslátása itt különösen csúcsra jár. Jellemzően remek karakterábrázolást is kapunk ezekben a kis történetekben néhány mondatban. Érdekes volt a kevésbé ismert főszereplők eseteit olvasni. Az elégedetlen katona esete egy Parker Pyne történet, vele még alig olvastam nyomozást. Igazán meglepő fordulattal zárult A listardale-rejtély és a záró novella, Az olcsó lakás esete, ahol ismét a kis belga nyomoz.

Az itt összegyűjtött történetek többsége Christie pályafutásának legelejéről – az 1920-as évek elejéről – származik, és nagyon szórakoztató látni, mennyire befolyásolta Conan Doyle a kezdeti időszakban. Poirot sokkal jobban hasonlít Holmesra, mint amikor már befutott, és Hastings valóban Watsont személyesíti meg. Igazi detektív történetek, hagyományos krimik, jó hangulattal, ahol az elkövetési mód a legérdekesebb. AC.olyan novellákat tudott írni, amik rövidségük ellenére is tartalmasak, de legfőképpen időt állóak.

Hangulatos szórakozás ez a válogatás, jó alkalom ismerkedni a krimi királynőjével, irói stílusával.




 Kedvezménnyel ITT rendelhető a kötet!










Helikon, Budapest, 2025
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636207311 · Fordította: Etédi Péter, Gy. Horváth László

2025. november 20., csütörtök

Valami ​az emeleten

 


J.D. Barker: Valami ​az emeleten



                                                







J.D. Barker újdonsága mindig kiemelt esemény, fokozott figyelemmel várom. Igyekszem a 4MGY trilógiát most elfelejteni, az minden tekintetben zseniális volt. Aztán a Szíve helyén… is kedvencem lett. Majd három könyv erejéig elkezdett együttműködni Pattersonnal, és ez rányomta a bélyeget a minőségre.
Barker ezúttal kapott hideget-meleget, ez a könyve különösen megosztó lett. Izgalmas és meglepő, egy újabb thriller vagy inkább horror a kiszámíthatatlan történetek világából. Barker esetében adott, hogy sötét és lebilincselő történetet kapok, ez most is működött.


Ez afféle tinihorror, ahol a gonosz az árnyékban leselkedik. Ami eleinte egy nagyszerű kiruccanásként indul a történet hamarosan veszélyes fordulatot vesz, és hátborzongatóvá válik.
A történet egy tipikus kisvárosi gyerekek nagykorúvá válásáról szóló nyári történet. Az elbeszélőnk Billy Hasler, egy 17 éves fiú, akinek legjobb barátja, Spivey egy magányos szigetet és azon álló házat örököl a tiokzatos körülmények közt elhunyt nagyanyjától.
Sok minden adott volt a jó és borzongató szórakozáshoz. Tetszett a rejtélyes örökség, ami váratlanul hullik főhősünk ölébe, háttérben egy alig ismert nagymamától. Az örökség ráadásul egy felettébb különös sziget, ahol a ház sötét múlttal rendelkezik és roppant furcsa szabályokat kell betartani. Kamaszok, akik alig várják, hogy birtokba vegyék és felfedezzék ezt a titkokkal teli világot... Hamarosan azonban egyre gyűlnek a megmagyarázhatatlan események, és lassan már nem egy izgalmas kaland részesei vagyunk, hanem egy borzongató rémálomé. Az olvasó csak kapkodja a fejét, már nem tudni kinek, minek hihet az ember.

      
Ebben a könyvben minden megvolt, amit általában szeretek: egy titokzatos ház, tengerparti környezet, nyári barátságok és egy baljós múlt, ami csak arra vár, hogy feltáruljon. A hátborzongató sziget hangulatát és a kísérteties képeket jól sikerült visszaadnia, Barker írásmódja valóban kiemelkedő, élénk és filmszerű, a rövid fejezetek miatt halad az eleinte lassan építkező sztori. A kisvárosi hangulat egyre baljóslatúbb, fenntartja az olvasó érdeklődését. Mi az a valami, ami az emeleten van? No, és ki lehet Emerson, akit etetni kell? Izgalmas kérdések, mégis értem, miért kapott eddig vegyes értékeléseket és kritikákat a könyv. Kicsit idegen talajon mozog a szerző, az volt az érzésem. Az is tény, hogy a hangulat megidézi King történeteit.


Amikor lassanként kiderül, hogy nincs minden rendben a házban, Billy és barátai saját nyomozásba kezdenek, ami hamarosan kicsúszik az irányításuk alól. Számos dolog történik, ami nemcsak a fiatalokat nyugtalanítja, hanem veszélyérzetet kelt mindenkiben. A ház David számára többet rejt, mint pusztán családi emlékeket, rémálmok gyűjteményét, amelyektől senki sincs biztonságban. J.D. Barker úgy alkotja meg ezt a történetet, hogy az olvasót egészen a végéig lenyűgözze, miközben megpróbálja megfejteni az igazságot ezekről a hátborzongató dolgokról. Az írásmód, ahogy azt már Barkertől megszokhattuk most is olvasmányos és könnyen követhető, néha mégis elképesztő.
Az összkép érdekes volt, van itt minden, mint a búcsúban. Vannak itt ördögök, szellemek, zombik, vámpírok a kísértetjárta házban, ahol egy szerelmi történet is kirajzolódik. Ahogy haladunk előre, egyre furcsább dolgok történnek.
A feszültség hol felfokozott, hol laposodik, és amikor az olvasó levegőt venne, Barker bedob egy újabb csavart. Vannak kimondottan jó részei a történetnek. Nem tagadom, néha mégis elvesztettem a fonalat... néhol zűrzavaros ez a misztikus mese, vagy már kinőttem az ilyenekből. Ízlés kérdése, kit mi fog meg ebből a történetből, bár nagyjából sejtettem mire számíthatok.


Barker nevével ma mindent el lehet adni, és tényleg minden könyve jó, vagy nagyon jó, prémium kategóriás író. A siker borítékolható, csak találja meg a közönségét a könyv.
Összességében ez egy sötét, rendkívül hangulatos, hatásos történet a természetfeletti gonoszról, amely már évszázadok óta létezik, és most újra felébredt. A műfaj rajongói megtalálják a könyvben amit keresnek.

Kedvezménnyel ITT rendelhető a regény!







                


J.D. Barker: 1971. január 7. (Lombard, Illinois, Egyesült Államok) –
számos könyv, például a Dracul és A negyedik majom-trilógia szerzője. A regényeit két tucat nyelvre lefordították, és elkeltek a megfilmesítési jogaik is. James Patterson-nal három közös krimit írt.
Barker a New Hampshire-i tengerparton lakik feleségével, Daynával, és lányukkal.





Agave Könyvek, Budapest, 2025
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635984299 · Fordította: Sepsi László 

2025. november 18., kedd

Hibakód

 



Mészáros Dorka: Hibakód



                               






Egyik könyv tényleg hozza a másikat. Néhány napja fejeztem be a Vércseppek a havon kriminovellákat tartalmazó válogatást, amiben az egyik legjobb írás Mészáros Dorkáé volt. Rögtön kíváncsi lettem az újonan megjelent, idei regényre. Nos, röviden: a novella jobb volt.


Az, hogy ma szinte mindenki krimit ír, fellendítve a műfajt, nem lenne baj. Csak ahogyan tengersok krimi jelenik meg, bizony a kínálat is hígult... Ebben persze nem csak a szerzők a ludasak. Talán a kiadóknak sem kellene erőltetni a szerzőktől minden évre egy krimit. Lehetne több idejük jó ötletet találni, azt kidolgozni és az olvasó is tűkön ülve lesné, mikor jön újabb történet a kedvenc szerzőtől. Anno az átkosban még a szocialista krimiken kezdődött az elkötelezettségem a műfaj iránt. Most látom és érzem mennyire remek volt Mattyasovszky Jenő és karaktere Hód, vagy Szamos Rudolf, Kristóf Attila és Mág Bertalan krimijeit olvasni. Volt írói vénájuk. Az idő a legnagyobb kritikus, ezek a mai krimik zömmel felejthető, egyszer olvasós, mély nyomot nem hagy az olvasóban. Amolyan tucatkrimik a javából. Rengeteg hiba van ebben is.


Mészáros Dorka talált egy jó ötletet, a megvalósítás -lehet a sürgető határidő miatt is- nem túl jó lett. Nagyjából az első 100 oldal rendben van, ígéretesen indul a mai történet. Utána már nyögvenyelőssé válik, nyomozás alig, csak időhúzás van, a végén a soft-pornó jelenetek erősen giccses romantikába fulladnak. A főhős a svéd techguru, Lars Olsson igazán jófigura, bár szerintem többet ki lehetett volna hozni belőle. A környezeténél vártam, mint Agatha néninél, előbb-utóbb mindenkiről kiderül, lenne oka a férfi megölésére. Nos, ilyen nem lett. A felvetett probléma mai, jellemzően fontos.

Nem ártott volna egy szemfüles és kemény kezű szerkesztő, vagy nem rokon előolvasó. A sok krimibe nem illő rész csak az oldalakat növeli, a történésekhez nem tesz hozzá, nem illik oda, felesleges. Erősen megakasztja a lendületet, nem izgalmas. Ezeket bizony ki kellett volna húzni. Kit érdekel a babaszoba berendezése, mennyi kakaót kap vagy nem kap a kislány, hány mese után alszik el?? Azt mondják a hollywoodi filmeket feldobja a gyerek és kutya jelenléte. Itt inkább idegesítő, felesleges, sok. Na, és egy alig két évesről van szó.... amikor a végén a fő rendőrezredes akárki vigyáz rá, tök életidegen, bohóckodós komolytalan. Ráadásnak még a kutyák... Az ergonómikus székről már nem is szólok, az is ezerszer ki van hangsúlyozva...Szóval ezek olyan kis apróságok, de bántóak, felelegesek. Én ezt kriminek nem tudom komolyan venni. 

A történetet hagyjuk is, az jó lenne, különösen a vége, az ok volt még jó. Sajnos a kidolgozás darabos, a karakterek elnagyoltak. Kár érte. Ami az áldozatról kiderül is tökéletesen hihetetlen... mindezt tizenkilenc évesen... aha, persze. A múltban felmerülő baleset is csak kellék, semmi funkciója nincs. Ez érzésem szerinint nem megírt, hanem összerakott valami. A pornós részek kifejezetten sokkoltak. Főleg ismerve Réka előéletét, olyat produkál, hogy egy diplomás örömlány is megirigyelhetné... Azt egészen halkan kérdezem, minek is kellett ezt ennyire részetesen taglalni? Ilyet legutóbb Stieg Larsson-nál olvastam, ahol volt helye és értelme a megjelenített szexnek. Itt csak az oldalszámot növeli... Az állandó lelkizése sem tetszett a nőnek. Munka vagy gyerek? Maradna otthon és örülne, nevelné a kétévesét, hiszen erre lenne szüksége. Mindkettőjüknek. De ő ezerrel nyomoz, paráználkodik és szenved, miközben Gergő gondozza, látja el a gyerekét, akihez semmi köze. Nagyon nehezen hihető, kilóg a történetből. Nem mellékesen a térdlövés is legalább háromszor előbukkan, feleslegesen. A térd a legbonyolultabb izület, kétlem, hogy fél év alatt ennyire redbe jönne. 
Szóval ilyen egy mai magyar trendi krimi. Kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk.




Csak csendben, egészen halkan a végére: „érted haragszom, nem ellened”
(legyen már a minőség is fontos!)















General Press, Budapest, 2025
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151040775

2025. november 16., vasárnap

[18:48: ​telefon]

 



Szilasi László: [18:48: ​telefon]



                                    





"Anyám 2022. december 5-én halt meg."




A generációkon átívelő, egyedülálló szépséggel megírt gyásztörténet megható és felzaklató. Szilasi végig nyilvánvalóan önéletrajzi elemekből építkezik, róla szól, az érzéseit, gondolatait ismerjük meg az élet dolgaiban. Jó volt olvasni a letisztult mondatait, néhol zaklatott sorait. Személyes és hétköznapi, amely mindannyiunkkal megtörténhet. Egyfajta számvetés az életről, visszatekintés, de a fő téma az elengedés, a gyászfeldolgozás. 

           
Számomra már Szilasi előző könyve a Saját élet is telibe talált. Igazi kortársak vagyunk, édesanyáinkat is szinte egyszerre, alig egy év különbséggel veszítettük el. A gyász folyamata egyéni mindenkinél. Az hogy meddig tart... érzésem szerint egy életen át ott van az ember lelkében, viszi, hurcolja a hiányt, ha nem is zuhan már össze nap mint nap. A fiúknak különösen meghatározó az édesanya az életükben. A halál misztériuma pedig mindig ott lebeg az életünkön. Megismerjük a régmúlt gyerekkort, honnan is származik az édesanyja. Ezekből a felidézett emlékszilánkokból és a jelen történéseiből kerekedik ki a gyásznapló.


"nem tudom, milyen ember lettem volna, ha te nem vagy ilyen"



Sajnos az élet véges. A minden esti 18:48-as telefonhívások szokása, a beidegződések működnek a halál után is. Úgy felhívnám, elmondanám neki az adott nap eseményét, váratlan örömét, bánatát, csak már nincs kit felhívni. Marad az üresség, a kapaszkodók keresése a továbbéléshez. Az író számára adott a gyásznapló írása. Talán az segíti a végleges búcsút, ha kiírja magából ezeket az emlékeket. A stílus és a rövid fejezetek megkönnyítették az olvasást. Nekem nagyon érdekes volt Békéscsabáról, a gyerekkorról olvasni vagy később a felnőtt lét pillanataiba belesni Szegeden. A nosztalgiafaktort, a Kádár-korszak életképei hozzák el az olvasónak. A család élete, titkokkal, emlékekkel felidézett múltja remek hangulatot ad a jelen valóságához, ahol a magány, betegség, az idő múlása a főszereplő. Mindezzel szembesülni, néha egészen váratlanul, nem egyszerű.

Szilasi és az ő sajátos univerzuma ledarált, majd összerakott. Bár számítottam rá, mégsem volt ez az olvasás könnyű menet. A sok hasonló életesemény, a megidézett nosztalgikus múlt adott néhány váratlan gyomrost. Ez a mély őszinteség egyszerre váratlan és megható. A fájdalom és a hiány, a szeretett édesanya elvesztése végig ott lappang a sorokban. Szilasi egy ügyesen felépített, többrétegű könyvet alkotott. Mindezt úgy teszi, hogy közben szépirodalom tud maradni.

Ez manapság nem csak idehaza, de a világirodalomban is egyre több szerzőnél jelenik meg. Kérdés, hol a határ, meddig lehet érdekes, mennyiben tartozik a családtagok sorsa, története az olvasóra? Megjelennek betegségek, szerelmek, válások, exek, gyerekek és testvérek, kollégák a történésekben. Ez a szűk és zárt kisközösség az életet viszi tovább, segít a mindennapokban. Remek az a dramaturgiai fogás, hogy egy -egy bejegyzés egy végtelenített mondattá vált. Többnyire személyes és szomorú dolgokról van szó. A prózája tiszta, közérthető az írás. 

        
Akaratlanul is önvizsgálatra késztet, nálunk ez hogyan is történt, milyen emlékeket idézett meg bennem Szilasi története. A megfogalmazás végig gyöngéden bensőséges, szeretettel fordul a környezete felé. Ezek az egyszerű, hétköznapi életpillanatok lendületesen sorjáznak, fonódnak egybe. Minden ember élete kész regény. Hatásosan felépített, egy idő után engem teljesen magával ragadott és elgondolkodtatott. A vallásos édesanya szerepét egyszerre az olvasó veszi át, a szerző gondolatait, érzéseit mi kapjuk. Az öregséggel, elmúlással kapcsolatban hasonlóan vélekedünk. Tetszett, ahogy a végére megjelenik valamiféle belenyugvás, elfogadás. Ezt talán a remek borító is sugallja. Eltelt két év. Félelmetes és szívszorító ez a feloldás, az élet valóban megy tovább.

Már több Szilasi-könyvet olvastam, szerintem kiváló író, ez nem kétséges. Ez az elmélkedésekkel megspékelt emlékezés témájában és nyelvezetében is hatásos, érezhetően őszinte. Talán éppen ez az erőssége a regénynek. Örülök, hogy ezt is olvashattam.




A kötet kedvezménnyel  ITT  rendelhető!



                
Szilasi László (Békéscsaba, 1964. január 1. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi docens. A 90-es évektől meghatározó kritikusi és esszéírói tevékenysége, 2010-től jelennek meg a Magvető Kiadónál szépirodalmi regényei.
Szentek hárfája (2010), A harmadik híd (2014), Amíg másokkal voltunk (2016) Luther kutyái (2018) Kései házasság, Tavaszi hadjárat, Saját élet (2023).

Díjai: Rotary Irodalmi Díj (2010), Déry Tibor-díj (2013), Mészöly Miklós-díj (2015) Szépíró Díj (2018)

Fotó © Szilágyi Lenke



Magvető, Budapest, 2025
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631446050

2025. november 14., péntek

Vércseppek ​a havon

 



Cserháti Éva – Hidas Bence – Mészáros Dorka Mészöly Ágnes – Pálmai-Lantos Éva – Zajácz D. Zoltán: Vércseppek ​a havon
Hat karácsonyi kriminovella




                                            








Először is: mint mindig, most is igyekszem objektív maradni. Szerintem remek ötlet volt ennek a kötetnek a létrejötte, a General Press Kiadó krimiszerzőit egy kötetben összegyűjteni egy-egy karácsonyi novella erejéig. Lehetne sorozat, minden karácsonyra... a novella nehéz műfaj, röviden, tömören, de hatásos, kerek történetet alkotni, különösen krimi esetében kihívás. A kedvenc szerzőim nem okoztak csalódást, és jó alkalom megismerni azokat, akiktől még nem, vagy alig olvastam. Afféle kedvcsináló alkalom is egyben a többi szerző alkotása. Nem titok, krimi ügyében akad bennem némi fenntartás a hazai női szerzőkkel kapcsolatosan. Vannak ügyes próbálkozások, de valahol mindegyiknél azt érzem, olyan "nagyonnagyon" jót akar, mindent bevet, ami mai, trendi és elveszünk a részletekben. Körülményes, akadozó és darabos lesz a krimi, elveszik a feszültség, kevés az igazán eredeti ötlet. Egyik kedvenc Vonnegut idézetem jutott eszembe most is olvasás közben. „Kezdd a történetet minél közelebb a végéhez!” Némely novella már szinte kisregény lett... nagyobb izgalmakra vágytam volna olvasás közben. Általánosságban, minden szerzőnél a terjedelmi korlátok adták fel igazán a leckét, érzésem szerint. Érdekes, hogy a páratlan számú novellákkal akadt némi bajom ( 1, 3, 5). 

       
Ezzel már elárultam, hogy Hidas Bence, Mészöly Ágnes és Zajácz D. nyert nálam. Mészáros Dorka is épp csak lecsúszott a képzeletbeli dobogómról. Ott érdemes lett volna picit rövidíteni, az első 20-25 oldalt pörgősebbre venni, amitől feszültebb lehetett volna az egész. Amúgy igazán ötletes, izgalmas és jó novella lett, ahol az ünnep is szerepet kap. Sőt, némi humor is megvillan! Összességében jó az arány, hat novellából négy sikeres szerintem. Erős négy csillag részemről. Szinte biztos, hogy minden olvasó talál kedvére valót ebben az antológiában.

Cserháti Éva: Tíz kicsi vércsepp

A nyitó novella Cserháti Éváé, ami kifejezetten ötletes, Agatha Christie életművére, munkásságára épül, már a címe is erre utal. Klassz a Christie-s áthallás, de ennyi. Túl hosszú, körülményes, nem izgalmas és egyszer csak vége. Hmm. Nekem túl modoros, maníros, izgalommentes az egész.



Hidas Bence: Bosszú három lapban


Nagyon vártam ezt a novellát és alapjaiban tetszett is. Egyszer, a vége felé éreztem, le kéne már zárni... de volt még vagy 10 oldal. Vagy csupán izgatottan vártam a megoldást?
Hangulatában is jól működött, itt Dickens klasszikusa a Karácsonyi ének motívumai bukkannak fel. Bence regényeinek főhőse, Pinelli mint magánnyomozó lép színre. 1926 havas karácsonyán járunk. Egy véletlen baleset avagy gyilkosság a fő kérdés. Csavaros, ötletes és meglepő volt, az ügy a múltba, egészen 1913 karácsonyáig nyúlik vissza. Összetett, többrétegű, ahol tetszett a misztikus szál és működött a korszak hangulata. Jó kis bosszú-történet kerekedett ki, ahol izgalom is akadt, és a kéményseprő sem mindig hoz szerencsét...Nem is szólva a csavaros befejezésről.


Mészáros Dorka: Karácsony a nagy házban


Egy családi karácsony, havazás miatt elzárt, vidéki kastély, és a családi titkok mérgező kapcsolata. Meglepő befejezése adja az erejét, ami a bűntény kulcsa is egyben. Néhol kissé túl trendi nekem (azok a nevek), de tetszett, működött az ötlet, hatásos lezárással. Christie ötletei, hangulatai itt is megjelennek, viszik előre a jól felépített sztorit. 


Mészöly Ágnes: Last Christmas


Igazi meglepetés volt! A sorozatból már megismert Szabó Ágota mint szerelmes, pályaválasztás előtt álló kamaszlány tűnik fel. Ki gondolná, hogy éppen egy gyilkosság segít neki ebben a nehéz döntésben?
Itt is egy családi ünneplés, baráti társaság adja a hátteret, vissza nyolcvanas -kilencvenes évek fordulójára, sok zenével. Ötletes megoldásai, nyelvileg és zeneileg is remekül működnek. Walkman és Warthburg, vezetékes telefon, némi politika. A téli sítúra a Magas-Tátrában adja a hangulatot, a mélyben izzó indulatok pedig elszabadulnak és gyilkosságba torkollanak. Jól eltaláltak az arányok, mind a politikai háttér, mind a krimi és szerelem jó arányban keveredik. A beépített nosztalgia is jót tett a novellának. Valós, életszagú, ötletes történet. Agatha néninek is tetszene szerintem.


Pálmai-Lantos Éva: Marita


Na, ez nekem nagyon kilógott. Ez inkább szórakoztató olvasmány, ami nyomokban krimit is tartalmaz. Olvasmányos az tény, a mögöttes ötlet is működik az ellopott festmény körül, a végére egészen érdekessé válik. Ez is inkább túlírt, elveszik a feszültség, nincs valódi izgalom. A két botcsinálta nyomozó is eléggé csetlik-botlik, ez nem igazán krimi.


Zajácz D. Zoltán: Északi fény

A záró novella szerintem a legsikerültebb, Zajácz D. Zoltán ez esetben ellopta a showt! Ez olyan, amit vártam: rövid! kerek! ütős! Véletlen sem túlírt, hangulata van, és jó a történet háttere. Különösen tetszett az északi, skandináv, számi vonal. Látnom kell az Északi fényt, nincs mese! Még izgalmas is, amit némelyik novelláról sajnos nem tudok elmondani. Pedig ugye, krimi esetén ez kifejezetten fontos lenne... nem a síanorákok színe, vagy a feltálalt menü, avagy egy hópihe libegése három-négy oldalon át... más egyéb dolgot kéne kiemelni, szerintem. Zajácz prózája letisztult, pontos, és ettől hatásos! Ez a novella jó lezárása az egésznek, teszi fel a koronát a kötetre. Ami ötletes, vagány kivitelű, színeiben is a karácsonyt idézi. Jó olvasást minden krimikedvelő rajongónak. Érdekes és remélem nem egyszeri alkalom volt a kiadó szerzőit összegyűjteni egy kötetre. Az egész válogatás nagyon olvasmányos, könnyen fogyasztható, szórakoztató, üde színfolt a kínálatban.




Az antológia ITT rendelhető, akár Ekönyvben is  ITT!








General Press, Budapest, 2025
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151040812


2025. november 12., szerda

Hercule ​Poirot karácsonya

 



Agatha Christie: Hercule ​Poirot karácsonya





                     





"Derék fickó maga, Poirot."





Idén nyáron újra "felfedeztem" Agatha Christie krimijeit. A bőséges életműből szemezgetve, stílusosan most egy karácsonyi történetet választottam. Már többféle címmel jelent meg, először Angliában került forgalomba 1938 karácsonyára. Főhősünk a kis belga nyomozó, Poirot felügyelő. A történetben megvan az Agatha Christie krimik jellegzetes hangulata. Ebből a krimiből is készült filmes feldolgozás.


     
Egy ünnepi családi összejövetel fordul tragédiába. Az öreg és beteg, nehéz természetű, és nem mellesleg multimilliomos Simeon Lee váratlanul meghívja családját otthonába karácsonyra. Azt gondolnánk, hogy az öregember szentimentálissá vált, és a kibékülést reméli felnőtt gyerekeivel. Azonban ez messze nem így van. 

A vendégek meglepődve, mi több gyanakodva fogadják a gesztust, hiszen a meleg családi érzelmek nem jellemzőek erre a családra. Azonban a családi béke érdekében megjelennek az apai háznál, bár a család több tagja nincs jó viszonyban, különösen a fekete báránynak kikiáltott Harryvel. Még egy elveszett unoka, Pilar is feltűnik Spanyolországból. A testvérek közül senki sem találkozott eddig a korábban elhunyt nővérük, Jennifer lányával, aki egyből az öreg kedvence lesz. Az öreg Simeon kegyetlen játékot akar űzni családja érzelmeivel. Megalázza őket, erősen kritizálja életvitelüket, kifejezi elégedettlenségét gyerekei felé. Közli velük, hogy karácsony után új végrendeletet tervez írni.... ezzel a nyugodt ünnepnek és a meghitt családi békének annyi. Senki nem ilyen karácsonyestére vágyik. Ráadásul szenteste még egy meglepetésvendég is érkezik. Ő a korábbi gyémántbánya tulajdonos-társának a fia, akit Simeon kedvesen fogad.


Ezen aggasztó előjelek után senki nem csodálkozik, hogy az öreg Simeon még Szenteste alkalmából gyilkosság áldozata lesz. Nem is akárhogyan végez vele a gyilkosa, az indíték is meglepő. A megoldás valóban elképesztő, körmönfont. Persze az lesz a tettes, akire a legkevésbé sem gondolnánk. Agatha egyébként már az ajánlásban jelzi, jó kis véres gyilkosság vár ránk.


"Mindent elborított a vér. A szoba olyan volt, mint egy vágóhíd." 


       
Roppant bosszantó, ha éppen az ünnepekre romlik el a fűtés... ezzel Poirot felügyelőnek is meg kell küzdenie. Barátja, Johnson ezredes látja vendégül, így éppen kéznél van, hogy ezt a karácsonyi gyilkosságot segítsen felderíteni.
 
Agatha Christie egy olyan szerző, aki mindig megtréfál. Christie jellegzetes csavarjai, kedvelt fordulatai remekül működnek. A bezárt szoba rejtélye itt csúcsra jár... ez kifejezetten ötletes és rafinált történet.


Nem jöttem rá, ki volt a gyilkos, a rejtély megfejthetetlen, csak Poirot szürke kis agysejtjei boldogulnak vele. Imádtam Christie okos, félrevezető, afféle "mindenki lehet gyilkos" , hiszen lenne oka hátterét. A genetika játszik még fontos szerepet a krimiben. Pazar jellemrajzokat kapunk a jól megteremtett feszültség mellé. Kedvencem a macskaléptű inas és Lydia volt. Szerintem a legjobb AC krimik között a helye.

 
Stílusosan megírt, igazán szórakoztató és fordulatos krimi az utolsó pillanatig izgalomban tart, és megdöbbent a végén. A gyilkos személyét szerintem nem lehet kitalálni, erre a befejezésre nem számítottam! Karácsonyra kimondottan hangulatos olvasmány minden AC rajongónak, vagy, aki ismerkedni szeretne a krimi királynőjének munkásságával. Agatha Christie valóban a krimi koronázatlan királynője.




Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi!









Helikon, Budapest, 2025
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636204839 · Fordította: Gálvölgyi Judit

2025. november 10., hétfő

Benedek ​Elek karácsonya

 



Benedek Elek: Benedek ​Elek karácsonya



                                              







Szép és igényes a könyv kivitele, jó volt kézbe venni. Az ünnepi készülődéshez egy csodálatos könyv, hangulatos, kedves történetekkel. Tökéletes ráhangolódás lehet az adventi időszakra, készülődve a karácsonyra. A tél, a téli ünnepek sora, a Karácsony misztériuma, az emberiség legszebb mítoszának születése mindenkit megérint.


Az év végéhez közeledve, az ember, akarva akaratlanul is örömmel adja át magát a várakozásnak, a karácsonyi készülődés izgalmainak. Benedek Elek nem véletlenül a gyerekirodalom megteremtője. A rendkívül gazdag népmesevilág segítségével teremti meg a gyerekek sajátos világlátását, növeli a képzelőerejét. A felnőtt olvasónak is fontos lehet, karácsony előtt lassítani, megállni, magunkba elgondolkodni saját és családunk, gyerekeink mindennapjain, egymás közti kapcsolataikon. A figyelem középpontjában a szeretet, az összetartozás, az egymásra figyelés, a segítő szándék vagy éppen a természet szeretete álljon.


Szeretet, reménység, öröm, hit. Ezek vannak jelen a válogatott írásokban, hiszen ezek az érzelmek a karácsonyban is benne vannak. A nyitó részben az ünnepre való készülődés öröme, izgalma, régi telek varázsa villan fel. Ezek a tárcanovellák, kis történetek a régmúlt ünnepek csodáját idézik meg. Benedek Elek itt mint az egykori budapesti újságíró mutatkozik be az olvasónak. Ez a történetcsokor az otthon melegéről, a szeretet fontosságáról, a Karácsony valódi jelentéséről, lényegéről szól. Ebből a tizenegy írásból A karácsonyi levél és Az első hó mellé az Erdőzúgás lett a kedvencem.


Ez egy remek gyűjtemény, feledteti a mai karácsonyok rohanó, fáradt hangulatát, és sokkal inkább a meghittebb, békésebb közérzetteremtésre törekszik. Ki ne emlékezne gyerekkorából a várakozás izgalmára, az örömmel készített gyermekrajzokra, apró díszekre? Az ünnep csodája az előkészületekben rejlik. Gyermekkorunk régi karácsonyestéin, amikor végre szabad volt belépni a szobába, ahol ott állt a feldíszített fa, alatta ajándékokkal.Van köztük megható, sziporkázóan vicces, szórakoztató, hangulatos példamesék ezek, ahol a nyelvi és érzelmi gazdagság tetten érhető.
Volt olyan amit már ismertem, de jó volt újra olvasni. Mivel válogatás, és a kevéssé ismert mesékből áll össze, néhányat talán kihagytam volna. A halál témája egy ilyen ünnepi csokorból nekem nagyon kilóg, nem ide illő szerintem. Pedig ez is felbukkan néhány mesében. Összességében jó volt olvasni, új történeteket megismerni a mesék gazdag tárházából.


          
A megidézett régi hangulatok, a hó roppanása, a hideg téli esték varázsa az, ami megindító, hangulatot emel az olvasó lelkében. Ezek felidéznek sok olyan családi percet, amik ugyan elmúltak, de mégis ott vannak a szívünk mélyén. Egy egy meseolvasást a gyerekeknek, nézni a csillogó szemű gyermekarcokat, amint átélik a történet varázsát. 

Benedek Elek a nagy mesemondó, bepillantást nyújt a hagyományos magyar karácsonyi szokások múló emlékeibe, amivel varázslatos világot teremt.
Hagyományokról mesél, régi népszokásokat elevenítenek fel. Megjelenik a vallás, a hit szerepe. Több mese főszereplője Krisztus urunk. Ezek a kötet végén találhatók, oktató, tanító jellegű rövid mesék, történetek. Meghatóan elgondolkodtató vagy éppen kacagtató, néhol bús történeteik hatására karácsonykor egy kis időre elfeledhetjük szívünk minden szomorúságát és figyelmünkkel végre őszintén egymás felé fordulhatunk a népmesék segítségével. Hatásos, egyszerű mesék kerültek a kötetbe, ahol a segitő jó szándék áll a középpontban. 
Biztos vagyok benne, hogy minden korosztály megtalálhatja benne a kedvére való karácsonyi olvasmányt, a kisgyerektől a nagyszülőkig. Igazán szép kivitelben jelent meg a könyv, ajándékötletnek is hasznos, ez a tartalmas válogatás.






A könyv kedvezménnyel ITT rendelhető.





Corvina, Budapest, 2025
puhatáblás és keménytáblás, élfestett változatban is kapható · ISBN: 9789631371383

2025. november 7., péntek

A ​javítóintézet

 



Tananarive Due: A ​javítóintézet




                                           









Főhősünket, a kis Robbie Stephens Jr.-t, hat hónap büntetésre ítélik, amiért a nővére, Glória védelmére kelt... Már a kiindulópont egyértelműen igazságtalan, bicskanyitogató helyzetet teremt. A fiúiskola avagy a javítóintézet a környéken elhíresült bűntanya, ami csak ront az idekerült fiatal és kiszolgáltatott fiúk életén. Úgy vélem, mindenki olvasott már, látott ilyet filmen, mi folyik egy ilyen intézményben...

A lebilincselő regény nemcsak a túlélés történetét meséli el, hanem feltárja az elkövetett tragédiákat és egyéb, folyamatos atrocitásokat is. Az is hajmeresztő döbbenet, hogy mennyi ember tudta, mi történik a falak mögött, és nem tettek ellene semmit. Bár ez a konkrét történet teljesen fikció, nagyon szomorú, hogy valódi emberek élete és története ihlette, és valós eseményekre épül. Erős történet, drámai a helyzet, nem könnyű olvasmány. Mégis van valami gyermeki bája, ahogyan a megváltás reménye ott bújkál a fiúkban, hogy eljön az igazság pillanata. Várják, talán eljön számukra a megváltó szabadság. A gyermeki szemszög jól működik a cselekmény olvasmányos, a fiúk egyértelműen nap mint nap a poklok poklát élik át. Megrázó, elgondolkodtató sorsok villannak fel. A szégyen és a félelem tapintható. Garantáltan emlékezetes olvasmányt kapunk. 

A Gracetown Fiúiskola sötét és veszélyes hely a fiatalok számára, különösen, ha még szinesbőrű is az illető. Halmozottan hátrányos élet vár itt rájuk, mindenért komoly büntetés jár. A fiúkat keményen dolgozni kényszerítik, fizikai és érzelmi bántalmazásnak, megalázásnak vannak kitéve. Ez egy hátborzongató és érzelmes történelmi fikció/horror regény az ötvenes évekbe repíti vissza az olvasót. A körülmények döbbenetesek, erre nem igazán van szó, ami ott folyik. Mindez törvényi segítséggel, háttérrel... elképesztő, hogy mennyire nem veszik emberszámba ezeket a fiatalokat, simán megölik őket, ha a helyzet úgy hozza. A rasszizmus nagyon is valós, minden borzalma megjelenik a regényben. A megalázottság érzése örökre ott marad bennük. 

            
Az 1950-es évek Floridájában játszódó történet a tizenkét éves Robert sorsát követi végig. A történet mélyen belemerül az intézményesített rasszizmus, a rendszerszintű bántalmazás és a trauma tartós hatásainak sötét világába. Robbie anyja halála óta látja a szellemeket, ez adja a misztikus szálat. Teljesen fogyasztható formában jelenik meg, eredetibbé téve a sztorit. Az intézetben meghalt, (megölt) fiúk szellemei beszélnek hozzá. Egy régi tűzvész emléke is kisért. Mocskos, roppant aljas dolgok derülnek ki. A javítóintézet a történelmi tényekre épül, és a természetfeletti horror mesteri keveréke. Borzalmas belegondolni,hogy ez valóban megtörténhetett bárhol. Erősen felkavarja az olvasó érzelmeit, dühítő a tehetetlenség.

Erős és többdimenziós karakterfejlődés figyelhető meg ebben a regényben, ahol a család fogalmát is kivesézzük. Glória mindent megtesz öccse kiszabadítása érdekében. A két testvér között erős a kapcsolat. Nemcsak lebilincselő, hanem érzelmes és erőteljes narratívával megírt történet. Egy idő után már csak a bosszú hajtott, vártam, miképp bűnhődik az igazgató és csapata. 
A regény igencsak lesújtó képet fest az amerikai társadalomról, és az ottani igazságszolgáltatás gépezetéről. A rasszizmus és az igazságtalanság mély sebeket okozott ezeknek a fiúknak az életében, már aki szerencsésen kijutott az intézetből. Mély és hatásos, drámai történet, ami a Pokoli lecke, vagy a Nickel-fiúk testéve. 


Kedvezménnyel  ITT rendelhető a regény! 




   

Tananarive Due megrázó és felejthetetlen történelmi regénye 2024-ben elnyerte többek közt a Bram Stoker-, Shirley Jackson-, Ray Bradbury- és World Fantasy-díjakat, és megszerezte olyan nagyságok elismerését, mint Stephen King és S. A. Cosby. Tananarive Due tizenhat könyv írója, köztük A javítóintézeté, melyet 2024-ben díjesővel tüntettek ki, a horroroknak járó jelentős irodalmi díjakat kivétel nélkül mind megkapta. Jelenleg a fekete közösségek élményeiből táplálkozó horror és az afrofuturizmus témakörét oktatja a UCLA-n.





Magnólia, Budapest, 2025
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635984336 · Fordította: Neset Adrienn

2025. november 5., szerda

Paddington ​16.50

 



Agatha Christie: Paddington ​16.50
(Miss Marple 8.)



                                                 






Amióta nyáron ismét felfedeztem magamnak Agatha klasszikus krimijeit, beigazolódott, hogy valóban kihagyhatatlan, megkerülhetetlen a munkássága. Arról nem is szólva, mennyire bőséges az életmű, van miből válogatni. Most egy régi kedvencemet olvastam újra, amiből csak a vonatos jelenetre emlékeztem hosszú évek távlatából. Mondjuk ez éppen a kiindulás, fontos és különös eleme a kriminek. 

              
A Paddington 16.50 a nyolcadik Miss Marple történet, Angliában 1957-ben jelent meg eredetileg. Nálunk 1972-ig kellett várni, hogy a magyar olvasók is kézbe vehessék.
Természetesen a többszöri filmes feldolgozását sem kerülte el a regény.
Miss Marple egy rendkívül különös esettel szembesül: kedves barátnője Elspeth McGillicuddy érkezik hozzá látogatóba, aki egy szörnyű bűntény részese volt. Elspeth meg van győződve róla, hogy a 16:50-es vonaton, mely a Paddington állomásról indult egy gyilkosságnak lett szemtanúja, amely a mellette elhaladó vonatban történt.

Miss Marple egyébként egy tipikus, igazi vénkisasszony. Hozza a formáját ezúttal is. Komolyan veszi barátnője esetét, nem kételkedik, mint a rendőrség. A nyomozás szálai az ő kezében futnak össze, a megoldás is neki köszönhető, ám a fő segítsége más lesz. Miss Marple útmutatása oldja meg a bűntényt, mivel nagyon kevés nyom van, csak a logikus következtetés segít a tettes leleplezésében. A kirakós darabkái lassan, de biztosan kerülnek a helyükre. Csak a legutolsó oldalon fedi fel a teljes igazságot Agatha néni.

Az okos és talpraesett Lucy Eyelesbarrow "beépül" mint háztartási alkalmazott a gyanús családhoz, ezzel a helyszíni megfigyeléseivel segíti a nyomozást. Lucy nagyszerű karakter, kár, hogy más krimikben nem bukkant fel. A család furcsa története és a szereplők viselkedése több okot is ad, jó nyomon járnak hőseink. Az idős, excentrikus, rendkívül fösvény apa jó karakter, beteg és haldoklik. A kötelességtudó lánya, Emma és a három fiú verseng a vagyonért. Azonban ha pénzről van szó, egyesek kapzsik lehetnek. Feltűnik egy unoka is, a jellemrajzok a krimi erőssége. A szerzőnek van bátorsága meghosszabbítani a feszültséget az első holttest kilétével kapcsolatban. Az első gyilkosság áldozatának kiléte sokáig homályban marad előttünk. Igazi klasszikus AC-től, mesterien felépített cselekményével.

Már csak a holttestet és az indítékot kell megtalálni a gyilkos személye mellé... jó kis csavaros, rejtélyekkel teli Miss Marple-sztori bontakozik ki előttünk. Természetesen lesznek még áldozatok, a klasszikus mérgezés kerül elő, a családi vagyon öröklése körül számtalan bonyodalom és titok akad még. A rendőrség élén Craddock felügyelő tüsténkedik. Christie szórakoztat miközben a bűntény háttere megvilágosodik az olvasó előtt. A bezárt szoba effektus itt is jól működik, a zárás meglepő. A hangulat a vidéki angol kúriával és lakóival egy hagyományos, szórakoztató, ötletes sztorit eredményez. Kiváló olvasmány, amely megerősíti, hogy Christie valóban a bűn királynője.
















Eredeti megjelenés éve 1957
Helikon, Budapest, 2020
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634794707 · Fordította: Karig Sára

2025. november 3., hétfő

Zárkózz be!

 



Yrsa Sigurðardóttir: Zárkózz be!

(Tükörjég-sorozat 1.)




                                           







Ez a krimi azonnal, már a sokat sejtető borítójával torkon ragadja az olvasót. Az elzárt, magányos tanya, hátborzongató, komor hangulata hatásos, erős krimit ígér. A hideg borzongás, az elszigeteltség, a hóviharok és a magányos táj fenséges gyönyörűsége együttes erővel valósággal letaglózza az olvasót. Tökéletes hátteret biztosít a sötét bűnügynek és a csavaros titkoknak. Egy olyan skandináv krimit olvashattam, amely elsősorban a hangulatával ragad magával.

Yrsa Sigurdardóttir izlandi szerző, aki számomra új felfedezés. Bár tudtam róla, de valamiért nem került "célkeresztbe", ez a második olvasásom tőle. Asszem a Freya és Huldar-sorozatát gyorsan pótolnom kell! A Préda már bizonyította számomra, hogy kellő tehetséggel rendelkezik ahhoz, hogy a hideget, az elszigeteltséget és a hosszú éjszakákat önmagukban is karakterekké varázsolja, történetei főszereplőjévé tegye. Aztán tavaly a könyvfesztiválon volt szerencsém találkozni vele, meghallgattam a vele készült beszélgetést, ahol sok érdekesség hangzott el, majd dedikált is.


           
A Zárkózz be! egy új sorozat nyitánya. Az olvasót azonnal kitöri a frász, ahogy kézbe veszi ezt a remek krimit. Tudjuk, sokkoló dráma, borzongató izgalom vár ránk, de önként és dalolva megyünk Yrsával a sötétbe... bezárkózhatunk, de az bizony nem sokat segít. 

A kezdet, a bűncselekmény felfedezésével egy lakatlan fjordban, valóban felkavaró. Főleg, hogy két gyerek is az áldozatok közt van, hiszen a teljes családot lemészárolta valaki... A Týr, Idunn és Karólina vezette nyomozás következetes pszichológiai réteggel rendelkezik. A karakterek rejtélyekkel és titkokkal épülnek fel, a befejezés pedig nem robbanékony, hanem inkább nyomasztó döbbenet. Szóval, minden benne van, amiért kedvelem a műfajt!

A rettegés szinte végig tapintható. A történetet két nézőpontból, két idősíkon keresztül mesélik el: a szimpatikus, kissé fura figura, Týr rendőrként a jelenben kalauzol minket, amíg, Sóldís az új alkalmazott pedig a gyilkosságokat megelőző napokban ismerteti a család életét a magányos tanyán. Ez utóbbi nézőpont a legnyugtalanítóbb, mivel az olvasó számára a tanyaházban történt furcsa események egyértelműen a későbbi borzalomhoz vezetnek. Az előjelek is idegesítőek, félelmetesek. Feszültség árad a lapokról, és éppen amikor azt hiszed, hogy tudod, mi történt, kihúzzák a lábad alól a talajt... Ügyes, nagyon ügyes és meglepő történet ez a krimi. Yrsa a skandináv krimi erős mezőnyének kiemelkedő képviselője. Biztos kézzel teremti meg az atmoszférát, jó karaktereket mozgat.

"A félelemnek nem állták útját a zárak."


Krimi esetében kerülve a spoilert: Egyszerre izgalmas és szívszaggatóan tragikus történet bontakozik ki előttünk. Egyből megragadott, valóban nem tudtam letenni. Faltam a lapokat, derüljön már ki a tettes személye és a miért. Teljesen magával ragadott a hangulat, a krimiben megbúvó rejtély. Rutinos skandi olvasóként erős idegrendszerrel rendelkezem, de ez a könyv és Yrsa a frászt hozta rám, kellően meg tudott lepni!
 

"Nagyon érdekes dolog az agy. Különösen akkor, ha nem működik rendesen."


Yrsa profin szőtte egybe a szálakat, a végső csavar elképesztő...végig az orránál fogva vezeti (félre) az olvasót. Kétségtelenül brutális, végig lebilincselő, lélegzetelállító olvasmány. A krimi egyes darabjai a végén állnak össze, sok meglepetést okozva. Jól felépített, feszült lélektani dráma van a lapokon. A záró rész az, ahol minden felrobban és a helyére kerül, őszintén szólva zseniális. Yrsa sűrű atmoszférárát teremt, pszichológiai árnyalatokkal teli thrillert alkotott, ahol bámulatos érzékenységgel mutatja be szereplői minden lelki rezdülését. Yrsa csodálatos mesélő. Történetei hangulatosak, kellően titokzatosak és zseniálisan kidolgozottak. Mindehhez a csontig hatoló, Izlandra jellemző hideg időjárás, a hóvihar ad izgalmas hátteret. Nem tehetünk mást, szót fogadunk Yrsának, bezárkózunk és olvassuk az új krimit Torma Péter remek fordításában.

Ezt minden skandináv krimit kedvelő rajongónak érdemes elolvasni.Az év egyik legjobbja szerintem. Várom, máris olvasnám tovább Týr történetét, mert ahogyan kell, a nyomozó múltja még fontos szerepet kap a későbbiekben, Már amit eddig megtudunk róla, az is meghökkentő és odaszegezi az olvasót... Lesz itt még váratlan fordulat, izgalom!




A krimit kedvezménnyel ITT rendelheted!



     
Yrsa Sigurdardóttir: 1963. augusztus 24. (Reykjavík) – izlandi író, aki krimiket és gyermekirodalmat egyaránt ír. 1998 óta jelennek meg könyvei. Idehaza a Freyja & Huldar-sorozata népszerű. 2005-ben debütált krimi kategóriában az Utolsó ritus krimivel. Azóta számos elismert, önálló thriller regényt írt, amelyeket a mai napig több mint 30 nyelvre fordítottak le.

2003-ban elnyerte az Izlandi Gyermekkönyv-díjat a Biobörnnel. Yrsa házas, két gyermeke van, és építőmérnökként dolgozik.



Animus, Budapest, 2025
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636148072 · Fordította: Torma Péter