2020. november 11., szerda

A varjúkirály

Jászberényi Sándor: A varjúkirály
Nyugati történetek




                                                                                  



"Magyarország ilyen hely. Ha ideszülettél, még megszökni sem tudsz előle. Veled utazik, bárhová is menekülsz. Ott van a csomagod alján."


A megjelenés híre óta izgatottan vártam ezt a könyvet, ami most születésnapi ajándékként került végre hozzám. Olvastam a szerző előző két novelláskötetét, figyelemmel kísértem pályája alakulását, a várakozás felfokozott volt, nem csak a csodás borító láttán. Talán elég is lenne röviden annyi, hogy idén ez a negyedik kötet, ami után azt mondom, de jó, hogy megjelent. Jászberényi Sándor könyve az egyik legjobb az idei termésből, nálam mindenképpen dobogós.


Jászberényi a mai magyar kortárs irodalom meghatározó alakja. Nem csak a Libri-díjas előző könyve, A lélek legszebb éjszakája miatt. Egyéni látásmódja és hangja jól felismerhető, nem véletlen hasonlítják Ernest Hemingwayhez írásait. Ez a férfias vadság, nyers erő kifejező, tökéletesen illik ehhez a világhoz.

Tizennégy novella és egy kisregény alkotja a kötetet. A novellák mindenféle életpillanatokat idéznek fel, a világot járó Maros Dániel újságíró és haditudósító életéből. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy az olvasó felfedezze, Maros a szerző alteregója, aki azért nem minden novellában tűnik fel. A szögesdrótok árnyékában egy távoli kultúra háborús konfliktusaiba, feszültségeibe leshetünk be az első novellánál. Durván valós ez a kép. Megfogott, hogy a saját életéből merítő szerző elénk tárja ezeket, majd jó érzékkel váltva a gyerekkor és a felnőtté válás emlékei jönnek. A valóság érzékletes ábrázolása így sokkal erősebb, hitelesebb, hogy az író a saját megélt élményét, tapasztalatait olvashatjuk. Finoman beleszőtt véleménye objektív képet ad világunkról, hangulatai viszik az olvasót. Kifejezetten tetszett, jól működik Jászberényi egyéni stílusa. Megelevenednek a születés és halál, a helykeresés, férfivá érés képei. Az olvasó könnyen beleélheti magát a megelevenedő helyzetekbe. Nekem ezek a részek tették még életszagúbbá, még közelebbivé ezeket az írásokat.



A finoman feltárulkozó múltból a gyerekkor képei, a családi emlékek voltak szívmelengetően szépek. Ez ad egy újabb színt, ahogy a szülőkről, nagyszülők vagy az élet dolgairól ír. Érzésem szerint a férfias vadság, keménység, igazi érző szívet takar. Ez lehet egy önvédelmi álca, egy tökéletes szerep, ami illik is a szerzőhöz. Az erősen szakadozott szociális háló több témát is ad, ami bennem is felidézte a szocializmus végóráit, a rendszerváltás kuszaságait. Nem csak a cigányság kódoltan hordozója a hagyományoknak, mélyszegénységnek. Nyugati történetek, de bárhol Magyarországon reálisak ezek az írások. A Keresztelőben megjelenő társadalomkritika több más írásban is tetten érhető. Vállalhatóan ott hordozzuk a nyomasztó múltat, ami a jövőt is sejteti. A Hosszú hétvége novella a migránsok furcsa helyzetét a másik oldalról hozza fájón közel. A valóság mindig megdöbbentő, az élet valóban eredeti helyzeteket produkál. A tizennégy novellából több is kedvencem lett, (Rá se ránts, Nyugati történet, White Madness), de kettőt emelnék ki, ami különösen megfogott. A Verébfióka és a Kétcsík írások számomra többet is üzennek. A saját háttérországunk, a család szerepe és fontossága meghatározó. Hiánya pedig lélekromboló. Itt két különböző életpillanatban sejlik fel. Az apává lenni mély és őszinte pillanatai megindítóan valósak, miközben ehhez a hátteret egy New York-i könyvbemutató adja. A férfias érzelmek merész felvállalása itt sem fordul giccsbe, nem lesz hatásvadász. Őszinte, letisztult, erős és pontos szövegek ezek a novellák.  


"A leghangosabbra állította a rádiót, hogy ne hallja a varjak károgását odakint.
Mégis hallotta őket."

A politika agymosása sajnálatosan működik, több novellában érzékelhető. Ez A varjúkirály kisregényben teljesedik ki. A történet tömör és nyílt őszintesége mellbevágó. Két főhősünk múltja szorosan összefonódik, előrevetíti sorsuk reménytelenségét. Az árvaházi két barát, Csontos Tamás és a cigány származású Csabi barátsága igazi véd és dacszövetség. Az ábrázolásmód és a megjelenített világ tökéletes lenyomat. A kilátástalan és súlyosan reménytelen helyzetük a mélyszegénységben tartja őket. Céltalanul tengetik életüket a szerb határmenti lepusztult faluban, Átokházán. A hirtelen és viszonylag könnyen jött pénz sosem hoz jót, nem eredményez tartós boldogságot. A migránshelyzet, az ország és a határ védelme durva és elképesztő helyzetet eredményez. A menekülő migránsok helyzete is döbbenetes és megindító. A társadalomkritika egyértelmű. Az érzékeny Csabi lelkét ez jobban megviseli, bár Tamás is erősen küzd a saját démonaival. A pillanatnyi jobb élet magában hordozza a zuhanást. Az önbíráskodás nem vezet jóra. Áldozattá válnak, miközben már eleve azok voltak. A történetben végig ott van vészjósló szimbólumnak a varjúk serege. Eljön a varjúkirály, benyújtja a számlát. A félelmek realizálódnak.

A történetekben mindenütt fölleljük a szerző tehetségének egyéni jegyeit: a karakterek megformálásának nemes vonalú, kifejező egyszerűségét, az őszinte érzelmek és gondolatok emberi sajátosságait, jellemzőit, a tragikus helyzeteket is elviselhetővé szelídítő humort, miközben a világ csúfságait remekül és szemléletesen idézi az olvasó elé. A játékosan könnyed, néhol kifejezetten költői képeit, nyelvezetét öröm olvasni. Ha most egyetlen könyvet vihetnék magammal arra a bizonyos lakatlan szigetre, ez lenne az. Élmény volt olvasni. 


"Az Isten ugyanis csak úgy ad a magyarnak, hogy ugyanannyit vissza is vesz valahonnan. Ezzel volt tisztában a nagyapám. Ezt pedig azért csinálja a Jóisten, nehogy azt higgyük, hogy pertuban vagyunk vele."


E-könyvben ITT tudod megrendelni, de ha hagyományos formában olvasnád IDE katt! 

       
Jászberényi Sándor 1980-ban született Sopronban. Az ELTE-n hallgatott magyart, művelődésszervezést, arabot, filozófiát és esztétikát, magyar-művelődésszervező szakon szerzett diplomát. 2006-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal Egyiptomban él. Többek között tudósított a darfúri konfliktusról, a jemeni szeparatista mozgalmakról, a 2009-es Öntött ólom hadműveletről a Gázai Övezetben, a nigériai lepra- és tuberkulózis járványról, a 2011-es egyiptomi forradalomról és a líbiai polgárháborúról. A Kalligramnál két könyve jelent meg: Az ördög egy fekete kutya és más történetek (2013), A lélek legszebb éjszakája (2017).

Már az első Jászberényi novelláskötet, Az ördög egy fekete kutya komoly nemzetközi karriert futott be. Megjelent az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Franciaországban, Szerbiában. A szerzőt Kirkus- és Pen díjra jelölték érte. Jászberényi második, A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetével elnyerte a Libri szakmai díjat, a könyv szintén megjelent az Egyesült Államokban és Indiában, jelenleg készül a francia, urdu és német fordítása.
A szerző portréját Soós Eszter készítette.


Kalligram, Budapest, 2020
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634681809

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése