2020. október 9., péntek

Pulitzer

Wisinger István: Pulitzer







                                                                   




Wisinger ​István nagyszerű sorozata harmadik részéhez érkezett. A dokumentumregény olvasói most végre megismerhetik a Makón, zsidó családban született Pulitzer József kalandos életét, hogyan lett belőle Amerika első számú sajtómágnása, Joseph Pulitzer újságíró, lapkiadó. Színes és mozgalmas utat járt be, kitartó munka eredménye vezetett a sikerhez.


Büszkeségeinkről, a kivándorolt és világhíressé lett magyarjainkról meglepően keveset tudunk. Különösen nagy érdeklődéssel vártam ezt a könyvet. Makón, Pulitzer szülővárosában is csupán az elmúlt pár évtizedben vált igazán széles körben közismerté élete és munkássága. Ehhez ez a dokumentumregény sokat tesz hozzá, világít meg hátteret és összefüggéseket.

Pulitzer József egy jómódú, makói gabonakereskedő fiaként született 1847. április 10-én. Miután apja meghalt a család elszegényedett. A fiú a katonai pályára készült, ám rossz látása és gyenge tüdeje miatt visszautasították, (ez egész életét végig kísérte, később megvakult), míg 1864 nyarán egy hamburgi sorozáson az amerikai hadsereg felvette. Pulitzer mindössze tizenhét éves volt ekkor. Tízhónapos katonáskodás után leszerelték. Az amerikai németek akkori fővárosában, St. Louisban telepedett le. Itt a német nyelvű Westliche Post napilapnál kezdte újságíró karrierjét. A fiatal Pulitzer színes, szatirikus írásaival sikeres lett. Jelentősebb újítása volt, hogy a szórakoztatás mellett az objektivitást is megtartotta. Innen hogyan vált belőle a médiatörténelem egyik legjelentősebb alakja, milyen megpróbáltatásokon és kihívásokon ment keresztül, amíg elérte célját, megalapítva médiabirodalmát ezt az utat kíséri végig lépésről lépésre, olvasmányos formában Wisinger István. Izgalmas módon a már betegeskedő, visszavonultan élő sajtómágnás kezdi mesélni életét Rodinnak, aki éppen mellszobrot mintáz róla.


   



Színes és informatív életrajzi kötet, valódi kordokumentum, hangulata mellett sajtótörténet is egyben. Számtalan közismert művész, politikus és közszereplő tűnik fel a lapokon. Ez sok-sok apró információt, történetet tesz hozzá az életrajzhoz. Nem maradhat el a családi háttér, a magánember alakja sem. Nem volt egyszerű eset, zsarnoki elvárásai voltak otthon is, nem ismert kompromisszumot. Feleségével és gyermekeivel való kapcsolata elég labilis volt, bár mindent megadott nekik. Ezt nem csupán a személyisége, de állandó betegségei is fokozták a kór előrehaladtával. Nem csak munkatársaival szemben követelt minőséget, példamutató életet élt. Befolyása és vagyona folyamatosan gyarapodott, 1883-ban 346 ezer dollárért megvette a New York World című újságot. Pulitzer lett kora legnagyobb médiamogulja, alapjaiban reformálta meg a lapot. Ő nyitott először a női olvasók felé is. Pulitzer meghonosította az amerikai újságírásban a tényfeltáró riportokat, képillusztrációkat, valamint a sportoldalt, nem kerülve ki a szaftosabb botrányokról szóló tudósításokat sem.

Számtalan történelmi esemény megelevenedik a lapokon: Pulitzer folyamatosan küzdött a korrupció ellen, nem félt nekimenni Roosevelt elnöknek sem.. de kiemelném a franciáktól ajándékba kapott Szabadság szobor felállítása körüli akcióját is. A könyv másik fő eleme a William Randolph Hearst sajtómágnással vívott heves konkurenciaharc története. Itt az amerikai sajtótörténelembe leshetünk be. Pulitzer gondolatai, szavának súlya és a tanítás volt a fő célja. Ezt elérte, bár a nehéz természete, betegségekre fogékony szervezete miatt a magány szorításában szinte egyedül élt negyvenéves korától a világban utazgatva. Súlyosbodó szembetegsége mindkét szemét érintette, depresszíós volt. Kedvenc jachtján a Libertyn, 1911. október 29-én, hatvannégy évesen érte a halál.

Nagyon tetszett, hogy az életét végigkövetve, a mellékszereplők sorsa is kerek egészet ad. A gyermekei sorsa, vagy a feleségének élete is tökéletes képet ad a családról. Halála után is számtalan módon őrzik emlékét, viszik tovább azt, amit megteremtett. Az amerikai független, modern hírlapírás atyjaként emlegetik nevét. A Columbia Egyetem 1917 óta ítéli oda Amerikában a Pulitzer-díjakat, ami az újságírók legnagyobb elismerésének számít. A kötet végén bőséges fotóanyag teszi teljessé a képet erről a karizmatikus férfiúról.


ITT tudjátok kedvezménnyel beszerezni a könyvet!


  



WISINGER ISTVÁN (1943–) Pulitzer-emlékdíjas és Aranytollas újságíró, médiaszociológus, főiskolai tanár. Már egyetemi évei alatt (1965-től) a Magyar Rádió Hírszerkesztőségében dolgozott. 1967-ben a II. Riporter kerestetik című vetélkedőben sikeresen szerepelt. 1970-ben került át a Magyar Televízióba, ahol 2000 nyaráig előbb szerkesztő-riporterként, majd 1989-ben az egyes csatorna intendánsaként dolgozott. 1997 és 2004 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége választott elnöke volt. Oktatói tevékenysége már a hetvenes évek végén elkezdődött, 1999 óta több felsőoktatási intézményben volt tanár (Kodolányi János Főiskola, IBS, Gödöllői Egyetem, Zsigmond Király Főiskola, Corvinus Egyetem). 2008-ban a Színház és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában szerzett DLA tudományos fokozatot.










Athenaeum
, Budapest, 2020
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632939018

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése