Vérszagra gyűl

Urbánszki László: Vérszagra gyűl


   "Gyakran megesik, hogy a vadászból zsákmány válik, ha nem figyel eléggé. Sokszor még akkor is, ha figyel."
                                                           

Magyarország történelmében sok nagy pusztítás, nemzeti tragédia van. A tatárjárás (1241-42) ezek egyike.
A „második honalapítás” néven is elhíresült esemény alaposan megtépázta az ország népét. Kis történelmi kitekintés:
Kik is azok a tatárok?   

Ők is lovasnomádok voltak, életmódjuk és harcmodoruk nagyon hasonlított a honfoglaló magyarokéra. Ázsia nagy részének meghódítása után a Mongol Birodalom nyugati irányban, Európa felé terjeszkedett tovább, miközben az útjába kerülő népeket leigázta és magába olvasztotta. 
A mongolok gondosan szervezett, a kor viszonylatában félelmetes fegyverekkel és létszámmal bíró hadsereggel rendelkeztek. A sereget tizedekre bontották, a tizedek századokká, majd ezredekké álltak össze. 10 ezred alkotott egy tüment, melyből a mai tömény szavunk származik. Bevett szokás volt, hogy az első sorokba a hadifoglyokat küldték, hiszen a túlélési esélyek ott voltak a legcsekélyebbek.

                     

A mongol harcosok erőssége az íj volt, így ha mód volt rá, elkerülték a közelharcot. Ennek ellenére természetesen rendelkeztek közelható fegyverekkel is, mint a kard, a kopja, vagy a lándzsa. 

 Urbánszki László IV. Béla uralkodásának ezt a második, tatárjárás utáni, küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regényében. A Vérszagra gyűl című regény a mongol betörés évében játszódik, egy békés kis faluban Ladánybenén. Rögtön egy lendületes akcióval veszi kezdetét a történet: elkapják a király hírnökét a  kereskedőknek álcázott mongol felderítők. Nincs kegyelem!

A kémek érkezése az idilli nyugalmat valóságos rémálommá változtatja a faluban. A magyar puszta
és a pusztai egyszerű emberek a regény főhősei.: Halászok, parasztok, nők és gyerekek küzdenek az életükért. Leleménnyel és a hely ismeretét kihasználva a mocsárba menekülnek.
A kis közösség összefog a nagy és szervezett, jól képzett harcosok ellen. Nekik a túlélés a tét!

Urbánszki László remek mesélő, ezt eddigi két könyvében is bizonyította. Most mégis még jobban elvarázsolt, nagyot lépett előre. Olyan aprólékos gondossággal megírt, történelmi tablót festett fel, ami lenyűgözött. Jó ezer évvel ezelőtti történések szemtanúi lehetünk. Így történhettek, ilyenek lehettek az események. Keményen és brutális őszinteséggel,  életszerű hitelességgel megírt sorok ezek. Harcok és csaták, fogolyvallatások és apró politikai szemfényvesztések ezek.

 A történet szereplői hiteles, emberi alakok. Nagyon szerethető a két kiemelkedő női alak: Gyöngy és Szépa. A gyerekek is kiveszik részüket a harcokból. Fondorlatos és humorral átszőtt történések sokszor torokszorítak is. Livünti - Levente volt a legkedvesebb karakter még nekem. Remélem a folytatásban is benne lesz. Ő magyarrá lett mongol hős, a magyarok titkos fegyvere.
A harc a kegyetlenségig folytatódik, de a falu népe nem adja fel.

Megismerjük az ellenség taktikáit, harcmodorát, fegyvereit is. Roppant módon alaposak, képzettek voltak. Vezetőjük keményen fogta össze a csapatot, méltó ellenfél volt. Ő maga saját embereivel szemben sem volt elnéző, ha azok hibáztak. Ördögi, igazi démon szállta meg a lelkét, mesterien tudott vallatni, élvezte a másik szenvedését.

Nagyszerű emberábrázolásaival most is lenyűgözött a szerző.  Gyönyörű hangulatfestő tájleírásaival ott lehettem a nádas mélyén. Érezhettem a kiomló zsigerek, a vér szagát. A felégetett házak füstje messze szállt.
Életpillanatokat, sorsokat mutat meg néhány mondattal. A kikapós özvegytől az egyszerű, ám jó lelkű nádi emberig minden szereplő hiteles. Nyelvezete pedig zseniálisan hozza a hangulatot. Nagyszerű és színes történelmi tabló, a ma emberének elmesélve.
Magával vitt a történet folyama. Tanulságos és fogyaszthatóan izgalmas, kemény küzdelemben győz az igazság.

5/5.

A folytatás hamarosan a boltokban! November 18-tól már kapható Fegyver csörög címmel.

Köszönöm az élményt!



        

       Gold Book, Debrecen, 2014

320 oldal · ISBN: 9789634262770

              

Az Esti ködök kertje

Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje


 "A leghalványabb tinta is túléli az emberek emlékezetét."
                                                                                                                    

Számomra az év egyik legjobb, legmeghatározóbb könyve ez a történet. Lebilincselő könyv
Szívfájdítóan eleven, lélegzetelállító kifinomultsággal megírt, ami elolvasása után is sokáig bennem marad. Összetett történetét sok szál alkotja. Eredeti, magával ragadó a hangulata. A gyönyörű szép borító alatt érték lapul. A külcsín és belbecs között harmónia van. Igényes kiadvány

Nézzük az eseményeket: Jün-lin bírónő kezdődő betegsége miatt úgy dönt, hogy nyugdíjba vonul.
A friss diagnózis szerint el fogja veszíteni emlékezetét, a beszédformálás és -értés képességét, a kommunikáció lehetőségét. A szellemi leépüléssel járó betegségről, az afáziáról van szó. Ezért visszatér fiatalkora színhelyére és Malajziába utazik. Meghatározó volt számára az a hosszú idő, amit itt töltött el, és nekilát leírni emlékeit, ameddig még képes rá. Így tesz kísérletet arra, hogy megértse életét, mi miért történt, s minek mi az értelme.

Egzotikus világba viszi el olvasóit  Tan Twan Eng. A természet és az ember kapcsolatát hozza hozzánk közelebb. Izgalmas képek és hangulatok világa ez. A japán kultúra, gondolkodás és filozófia mellett megismerhetjük a japán kertek világát, kialakulásukat, és annak a lényegét, hogy ott minden növény, kő elhelyezkedésének helye fontos. A víznek, madaraknak is különös jelentőségük van a japán emberek érzéseiben, gondolataik kifejezésében. A lélek, a belső harmónia megtalálása ez.
A kertépítés filozófiája, a kert tervezése nem olyan egyszerű, mint azt európai szemmel gondoljuk. Az igazi japánkert kialakítása legalább tizenöt év...

           

 Hogy mi is az apropója mindennek?  A II. világháború és Malajzia japán megszállása adja a történet
másik fő vonalát. Ugyanis a fiatal Jün-ling és nővére japán fogolytáborba kerültek, ahonnan csak Jün-lingnek sikerült kimenekülnie. Megrázó tudósítást kapunk a táborban eltöltött évekről, a foglyok életéről. Majd arról, hogy a japán kapituláció után mi történt a táborral. Elképesztően hasonlóak és lehangolóak az ilyen táborok és az ott élőkről olvasottak. Akár a dzsungel mélyén, akár éppen Recsken van az a tábor. A ki az igazi bűnös, lehet-e megbocsájtani kérdése itt is felmerül. Természetesen lehet, de az nem egyenlő a felejtéssel!
                                                     

Jün-ling elhalt nővére emlékének akar építtetni egy japánkertet, mert az valósággal szerelmese volt ennek. Itt jön a képbe a regény másik főhőse a különös és nagyon eredeti Aritomo. Ő a japán császár egykori kertésze. Őt szeretné megbízni a kert elkészítésével, amit azonban nem vállal.
Helyette azt ajánlja Jün-lingnek, hogy dolgozzon nála tanoncként, tanuljon tőle, hogy aztán majd megépíthesse a saját kertjét.  Ahogy halad előre a történet  egyre több titokra derül fény Aritomo személyével kapcsolatban. Végül nyilvánvalóvá válik, hogy részt vett a háborúban egy titkos, Aranyliliom fedőnevű japán küldetésben.  Aritomo sosem beszélt erről senkinek.  Fordulatos és izgalmas a történet sodra. Nagyszerű olvasmány, nem csak a keleti kultúra, történelem és irodalom iránt fokozottan érdeklődőknek lehet élmény.

A regény további ismereteket ad a japán íjászatról, amely az összpontosítás művészete. Nem csak jó szem, de összpontosítás és komoly légzéstechnika is kell hozzá.
A tea cserjéről,  a teázás szertartásáról és fontosságáról is olvashatunk.
A japán tetoválóművészetről és annak történetéről, hagyományairól is alapos képet kapunk.  Ezek a részek különösen tetszettek. Persze, ne  a mai tetoválási szokásokra gondoljunk! Érdekes és meglepőek ezek a részek is.
Mi a jelentősége ennek a japán metszetek világában és persze az egész keleti, japán kultúra és gondolatvilágban?  
Miért dönt úgy Jün-ling, hogy mielőtt meghal, el kell tüntetnie a nyomokat, és újjá kell építenie Aritomo kertjét?  A feloldozás és megbocsájtás a két ellentétes nemzetiségű szereplő gondolatain, tettein át egy idegen kultúra világába viszi el az olvasót.
Mi is lesz a sorsa, hogyan zárul a történet az olvassátok el, mert érdemes, élmény lesz. Misztikus és titokzatos utazás egy furcsa és elvarázsoló világba.

5/5.

                                                                    

Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Jogot tanult Londonban, majd ügyvédként dolgozott Kuala Lumpurban, mielőtt minden idejét az írásnak szentelte. Jelenleg Fokvárosban él.
2007-ben kiadott, The Gift of Rain című első regényét több nyelvre lefordították, és jelölték a Man Booker-díjra. Az Esti ködök kertje a második regénye, a 2012-es Man Ázsiai Irodalmi Díj nyertese, a Man Booker-díj döntőse, 2013-ban elnyerte a Walter Scott-díjat történelmi regény kategóriában, 2014-ben pedig bekerült az IMPAC Dublin Nemzetközi Irodalmi Díj legjobb jelöltjei közé.







A Tarandus Kiadó  újdonsága, az Esti ködök kertje már e-könyvben is kapható!
https://www.ekonyv.hu/hu/konyv-reszletei/az-esti-kodok-kertje?eid=5781

Eredeti mű: Tan Twan Eng: The Garden of Evening Mists
Eredeti megjelenés éve: 2012

  Tarandus, Győr, 2014

480 oldal · ISBN: 9786155261732 · Fordította: Hegedűs Péter

Koszorúfonat

Fábián Janka: Koszorúfonat
                                              
                                






                                              


Fábián Janka az olvasóit 1867-ig vezeti vissza és harminc évet ölel át a regény története. Azt már minden érdeklődő olvasó tudja,
hogy az új történet, bár nem szorosan vett folytatása a Lotti öröksége könyvnek, mégis sok szereplő valamilyen módon visszatér. Sőt, a két főhősnőnk Lotti dédunokái, az ő életüket ismerhetjük meg.



Zemplén vármegyében, Ágfán indul a mese, itt él Lotti és Móric már idősödő lánya, Tinka mama.
Ő a regény egyik legkarakteresebb főszereplője, a szálak sokszor futnak össze az ő kezében. Erős egyéniségével és rátermettségével a család biztos támasza és segítsége. Szimpatikus, szeretett alak.
Az ő sorsa szinte ismétlődik az idősebb lány, Ella életében. Rá különösen erős hatással van Tinka mama, nagyon jól megértik egymást. Nem csak a külső adottságaik miatt van ez így. Sűrű fekete hajuk és hajviseletük visszatérő téma a regény során. A cím is erre utal: mindketten koszorúfonatba fésülve viselik frizurájukat. A külső és nem túl szerencsés adottságokon túl, Tinka mama vitte tovább Lotti örökségét a gyógyítás tudományát is. Ő a környékbeli betegek gondozója, gyógyfüvek ismerője.
Arany szíve van, igazi "javasasszony".

Ella mellett a másik főszereplő hölgy születése a történések kezdetére esik. Blanka ugyan csak féltestvére Ellának, mégis erős kötődés alakul ki  a két lány között. A kezdeti ellenérzések megszelídülnek és a testvéri szeretet jó példáját adják. Ella az apai részre hasonlít,  markáns vonásaival, míg Blanka  édesanyja szépségét, nyúlánk alakját és fehér bőrét örökli.
Szükségük is lesz egymás támogatására, hiszen a történet során jönnek a család életére erős hatással lévő tragédiák, majd később a szerelem is okoz gondokat.

Fábián Janka regényeiben már megszokhattuk, hogy a történelem erősen jelen van. Ő maga is elmondta már interjúkban, hogy nem történelmi regényeket ír, de felhasználja a történelem eseményeit a romantikus regényeiben. Mesterien teszi ezúttal is! A kiegyezés és a Millennium békeévei remek hátteret adnak az eseményeknek, hitelesebbé teszi a családregényt.

Kézen fogja az olvasót és végig vezeti a századvégi események egész során. Ott lehetünk Tinka mamával és Ellával 1867. június 8-án a tömegben, amikor királlyá koronázták I. Ferenc Józsefet.
 A tömeg már hajnalban ellepte az utcákat, hogy a szertartás valamelyik eseményének nézője lehessen. Még a Lánchidat is lezárták, amíg elvonult a koronázási menet. Ferenc József lovon, Sissi pedig hintón érkezett. Fontosnak érzem, hogy ilyen történelmi tényeket épít be nem csak a történetbe, de az olvasók tudatába is az írónő. Később olvashatunk a bécsi világkiállítás érdekességeiről, majd együtt örülhetünk Pest, Buda és Óbuda egyesülésének is. Követhetjük a  a főváros szimbólumának tekinthető Országház építkezésének munkálatait is. Steindl Imre a dualista Magyarország legjellemzőbb művét teremtette meg két évtizedes munkájával. A Parlament épülete méreteivel az ezeréves, erejének teljében levő hazát szimbolizálja.  A regény elolvasása után két nappal volt szerencsém ott sétálni nekem is. Valóban csodálatos épület! Elgondolkodtam, hogy itt sétálgatok, nézelődök én magam is, ahol Fábián Janka új regényének főszereplői is jártak, egyik fontos eseménye is történt. Fordulatos történetvezetése teszi érdekessé a regényt.

Átsétálva a Lánchídon, megcsodálhattam a gyönyörű kilátást és a híd pilléreinél az oroszlánokat.
Remek történelmi mesét olvashattam, szerintem az egyik legkerekebb és legnépszerűbb történet lesz ez az új regény. Varázsa, bája, épp úgy el fogja varázsolni olvasóit, mint maga a századforduló nyugalmas évei. Biztosan nem lesz olyan megosztó, mint Adél és Alíz története.
Igaz, ebben akkora meglepő csavar, fordulat sincs. Egy szép, virágzó korszak ez a magyar történelemből, romantikával finoman átszőve. Fábián Janka "hozza a papírformát", olvasmányos története biztosan sokak kedvence lesz! Hangulata és stílusa ezúttal is tökéletes.
A női romantikus történelmi regények kedvelői remek kikapcsolódás részesei lehetnek. A történet üde színfoltja Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni, valamint egy csoda szép bross is okoz még bonyodalmat.
Maga a trónörökös is feltűnik a lapokon. Rudolf nem csak a tragikus halálával bolygatja fel Bécset és Charlotte néni lelkivilágát...
                                                                             
A századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változások közül kiemelném még az első magyar női orvosnő, Hugonnai Vilma történetét.
Bevallom, én magam is utánakerestem a világhálón. Tanulságos és elgondolkodtató emberi sorsok bukkannak fel a regény lapjain.  A természettudományok iránt érdeklődő nemesi származású nő 1872-ben beiratkozhatott a zürichi egyetemre - férje jóváhagyása kellett hozzá - , amit 1879-ben sikeresen elvégzett, orvossá avatták. Idehaza, hosszas procedúra után 1897-ben! ismerték el orvosi diplomáját... Úgy gondolok, hogy ez a fontos momentum sokat elárul a nők akkori helyzetéről, lehetőségeikről.
Ella felnőtt életében segítő és fontos szerepe van a doktornőnek.

Hogyan fog zárulni Ella és Blanka története?  Mely szereplők között szövődnek szerelmek,
hogyan és ki mellett talál rájuk a boldogság, azt olvassátok el, jó szórakozás lesz.

4,5/5.



Köszönöm a varázslatos időutazást Fábián Jankának.



 


Libri, Budapest, 2016
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634330004

Ulpius-ház, Budapest, 2014

ISBN: 9789633832097

Faldöngető

Alice Clayton: Faldöngető
                                                                      


Nem tudtam, mire is számítsak, de kimondottan kellemes kikapcsolódás volt ez a könyv. Erotikus műfajban a jobbak közé tartozik.  Persze, minden a szex körül forog, de nem az az egyetlen és kizárólagos téma, hogy éppen ki kivel, hol és hogyan lesz boldog.  Végül is életünk egyik legfontosabb része ez is. Ahogyan az evés, ivás része az életünknek, ugyanúgy fontos egy alapos és minőségi szex is. Hiba minden, ha napról napra, hétről hétre nincs, aki jól megölelgessen bennünket.
Nézzük a könyvet!

Főhősnőnk: Caroline Reynolds egy fantasztikus, új lakásba költözik be San Franciscóban. Van egy irigylésre méltó háztartási robotgépe, amit a huncut és kedves barátnőitől kapott és egy cicája, aki a Clive névre hallgat. Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz,szóval látszólag minden rendben van körülötte.
Azonban életéből O-t nélkülözni kénytelen...  Hiába a menő állás, a jól felszerelt kégli, ha  egyedül  van a hatalmas ágyában.
Új szomszédját különös körülmények között ismeri meg beköltözése éjszakáján.  Nem véletlenül Faldöngető a könyv címe, ugyanis a pasi nem hagy ki egy éjszakát sem, hogy döngesse az ágyát, és azon persze valakit. Caroline kezdetben csak meglepetten hallgatja az átszűrődő zajokat. Amikor éjszakáról éjszakára ismétlődő akciók fültanúja lesz, oda jut a dolog, hogy fogja magát és (kialvatlanul és kielégítetlenül), a kis rózsaszín hálóingében átrohan, a szomszédba. Az első találkozás mondhatni eléggé maradandó élményeket hagy a két szomszédban!
Humor bőven akad a történetben. Aki egy könnyed, vicces, laza könyvre vágyik, most megkapja.

                                               

A szomszéd természetesen nem más, mint egy szexi pasi, Simon.
Meg kell jegyezzem, mint férfi olvasó: végre nem szőke és kék szemű ez a Simon, mint a mesebeli herceg. Szimpatikus, hús - vér alakja a történetnek, ahogyan a többi szereplő is. Simon fotós, aki vándor életmódja miatt még nem állapodott meg. Tudja, mitől döglik a légy. Igazi szívtipró, természetesen abszolút udvarias.
Nem önző, kifejezetten odaadó, partnernőit magas fokon, igényeik szerint teszi boldoggá. A házi péksütemények iránti rajongás egészen kisfiússá tette.

Érdekes volt a szereplők közti sms-eket olvasni, amiből kirajzolódtak a történések. Kedves figurák
Caroline barátnői is. Igazi csajos könyv ez! Sok romantikával, humorral és persze sűrűn átszőve erotikával. Mert bizony minden szál az orgazmus körül forog! Kissé meglepő volt az, ahogyan beszélget az orgazmusával Caroline.  Olyan ez, ami hiányzik és a teste is jelez, (de nagyon!), hiába nem vesz tudomást róla... mégis kívánja. Nincs is ezzel baj, hiszen fiatal és a hormonok tombolnak benne is.
Kicsit a cicát sokallottam. Aranyos, de valahogy túl sok szerep jutott neki a történetben. A lepisilt pulóver nekem erőltetett volt, meg ahogy átrohant a szomszédba az a herélt kandúr. Na, az tényleg cirkuszira sikerült. A végkifejletet is a cicus szemszögéből látjuk, ami ugyan meglepő, de mindenképpen érdekes befejezést ad.
                                                                       

Caroline 26 éves: okos, rátermett és szimpatikus női alak. Ő viszont - szerencsére szőke-. Nekem temperamentumos és talpra esett figura volt, olyan Samantha Jones a Szex és New Yorkból. Meri és akarja élvezni az élet örömeit, de ésszel.
Nem nyavalygós, a konyhában kifejezetten jól boldogul. Sőt, még örömét is leli benne. Simonnal kötött fegyverszünete a barátság fázisában a jó szomszédi viszonyt jelenítette meg. A történet fontos üzenete is, szerintem az együtt, a barátság apropója. Vágyakozás.
Persze, ahogyan ez várható Simon lelkesen orvosolja Caroline O nélküliségét...

 A helyzetet bonyolítandó, mint új ügyfél a régi ex barát is feltűnik. Míg Simon "háreme" elfogy, addig ők ketten is egymásra találnak. Csajos érzések, romantika, és cukkinis kenyér sütés.
Legjobb jelenet a kocsiban hazafelé utazás, leírva mindenkinek az aktuális monológja.
Szex és New York most San Franciscóban.
A lényeg: O nélkül lehet élni, de… jobb vele!
Igazi szórakoztató regény, amitől nem kell többet várni, mint ami a célja: szórakoztasson és kikapcsoljon. Sokkal jobb volt, mint amit sokan gondolhatnak a mostani szex és erotikus könyv dömpingben. 
        


Köszönöm az Ulpius-ház Kiadónak!


Eredeti mű: Alice Clayton: Wallbanger 
Eredeti megjelenés éve: 2012

  Ulpius-ház, Budapest, 2013

424 oldal · ISBN: 9789632548043 · Fordította: Balázs Júlia

Japán szeretők

Junicsi Vatanabe: Japán szeretők





            "Milyen szörnyű, hogy egy idő után elmúlik a szerelem."















Egy megosztó történetet olvashatunk egy szerelmespárról. Abban egészen biztos vagyok, mély nyomot hagy az olvasóban ez a regény. 
A férfi és nő kapcsolata egy kiégett, unalmassá vált, elfáradt házasság után kezdődik. Amikor már nem várja az ember, hogy jöhet még a nagy érzés, ami mindent felforgat. Érzelmek és szokások csapdájában vergődnek, lopott boldogságukban ott rejlik a szomorú vég. Egy teljesen más kultúra, más hagyományok és értékrend szerinti kapcsolat története ez.
Nekem tetszett, megértettem őket. Egy távoli kultúra, furcsa és kötelező hagyományai kötik őket gúzsba. Felvállalják érzéseiket, nem akarnak a látszat mögé bújni. Bátrak. Szerelmesek.

A könyv fülszövegéből:
Házasságtörés, végzetes szenvedély… Egy különleges erejű regény az „Érzékek birodalmából” – Japánból. Hogyan éget fel minden hidat maga mögött, hogyan adja át testét és lelkét a mindent elsöprő szerelemnek két olyan ember, aki évtizedekig élte az átlagemberek átlagéletét? A Japán szeretők bepillantást enged egy távoli, különleges ország életébe, filozófiájába. Kendőzetlenül beszél a testi szerelem és a gyönyör ősi titkairól, praktikáiról, szabályairól, egy nagyon is mai pár szenvedélyes viszonyán keresztül.

Tetszett ez az ábrázolt világ, amibe az író elvitt. Olyan  puha, nedves, és súlyos érzelemfolyam ez, ráadásul egy férfi szemszögéből, ami ritka az irodalomban. Egy olyan kultúrában és társadalomban, ahol kötik az embert a hagyományok és a szokások, a tisztelet a legnagyobb dolog. A nő egy belekényszerített házasság csapdájában él, míg a férfié ellaposodott. A könyv témája súlyosabb, mint ahogy azt várni lehetne. Tényleg csak felnőtteknek. És aki már nagykorú, még nem biztos, hogy valóban felnőtt, ehhez a regényhez.
Amennyiben ki tud lépni az európai hagyományok és megrögzött szokások hálójából, eléggé nyitott és kíváncsi a távoli Japán hagyományaira egy érdekes és jó történettel lehet gazdagabb az olvasás után. Olyan történettel, amit biztosan nem fog akár évekig sem elfelejteni. Ha erre nyitott és befogadó, különlegesen szép és fájó dráma részese lehet.
Aki elgondolkodott már mélyebben egy emberi kapcsolat, vagy párkapcsolat miértjeiről, annak izgalmas a szereplők beszélgetése. Hiszen a szerelem társasjáték. Izgalmas, ahogy a pár szabad szellemiséggel tud „filozofálgatni”, ahogy a férfi érzékeli saját és a nő testiségének változásait.
Végre egy szerető férfi, aki abban leli örömét, hogy a másikat eljuttatja olyan tartományaiba az érzékeknek, amikbe addig még senki.

Kouki ötvenes, érett férfi. Tapasztalt. A szerelem csupa rejtély, csupa titok a női test, valóban mint egy hangszer. A szerelem csodálatos dolog. Nagyszerűen összefoglalja a férfi lélek tapasztalatait, már tudja önmagát kívülről nézni: huszon-harminc éves korig ha csak lehetett, minden nőt meg akart kapni, leigázni, negyven évesen már a gyengédség felé tolódott  a hangsúly. Most, ötvenhárom évesen már "beérett". Rutinos és tapasztalt, aki a partnerére is figyel. Sőt! Az a célja elsődlegesen, hogy a nő jól érezze magát. Neki ez ad örömet.

A nő: Macubara Rinko unalmas és szürke házassága rég elfáradt. Férjéhez soha nem fűzték érzelmek, belekényszerítették a hagyományok miatt a szülők. Számunkra érdekes lehet: amikor anyjának megemlíti, van valaki, akit szeret és  rossz házasságát felbontja, az anyja szinte kitagadja, hazazavarja. Érezhető: a nő érzéseire, vágyaira senki nem kíváncsi... alárendelt szerepe van évszázadok óta.
  
         

Ahogy a véletlenül kialakult kapcsolatuk elmélyül és halad előre a történet, egyre jobban előrevetül a szomorú vég. Ami talán csak nekünk meglepő. Ha a japán szokásokra gondolunk: harakiri, kamikaze pilóták, nem olyan meglepő, hogy ide jutnak. Miután a férfit módszeresen ellehetetlenítik a munkahelyén, a válása is megviseli, (lánya ellene fordul), érthetővé válik: ott és akkor, a boldogságuk csúcsán és együtt akarják életüket befejezni. Persze, ezzel lehet vitatkozni, nem megérteni és valójában talán nem is tudunk mit kezdeni, ez az ő döntésük.

Sok érdekesség is akad a könyvben: Nagyon megfogott Japán gyönyörű helyszíneinek a leírása, ahol a történet egyes részei játszódnak. A nó színház, a halottak ünnepe és az elmaradhatatlan cseresznyevirágzásról is még többet megtudhattunk. Ugyanez a helyzet a kiotói Dai-mondzsi-szertartással, ahol minden nyáron tüzet gyújtottak a hegyen, hogy így búcsúzzanak a halottak szellemétől.
Gondold el, milyen lehetett egy szabadtéri nó-előadás régen, amikor medence is volt a színpad mellett, és az előadást mindössze a szélben lobogó lángok vízen tükröződő fénye világította meg. Jóval erőteljesebb és romantikusabb lehetett a hatás, mint manapság. Varázslatos…”


 A könyvből az is kiderül, hogy a halottaikat nagyon tisztelik a japánok:
Az Obon fesztivál az európai halottak napjának felel meg, július 13-tól 15-ig tart, s Japán-szerte ünneplik. Úgy tartják, ilyenkor a halottak lelke visszatér egy kis időre régi otthonukba, hogy viszontláthassa családtagjait. A Bon ünnepek általában négy napig tartanak, mécseseket úsztatnak a folyókon.

Nehéz beszélni a könyvről, megfogalmazni azt, amit a lelkemben hagyott. Érzelmek kavalkádja, megrendítő a történet, nagy hatással volt rám. A végével igazán nem is tudtam mit kezdeni, de elfogadtam és megértettem az ő tetteik mozgatórugóját. Vatanabe művének különleges erotikája, stílusa, filozófiája lesz akit felháborít, lesz akit értetlenséggel tölt el. A regény közel négymillió eladott példánnyal az elmúlt évek legnagyobb sikere volt Japánban.


5/5
                           
Eredeti cím: Junicsi Vatanabe: A Lost Paradise

Eredeti megjelenés éve: 1997

  Ulpius-ház, Budapest, 2001, 2004, 2007

378 oldal · ISBN: 9789639752863 · Fordította: Tótisz András

Mocsok

Irvine Welsh: Mocsok

                         















A történet főhőse Bruce Robertson rendőr őrmester. Élete éppen leszállóágba ért: felesége és lánya elhagyta. Ő az a fajta zsaru, aki szinte folyamatosan részeg, kollégáit egymás ellen uszítja, kokain szippantása nélkülözhetetlen a napjából. Ugyanis enélkül már működni sem tud.  Az ő élete adja az események egyik szálát. Jó történet egy szánalmasan elrontott életről.


A regény erősen kezd, egy brutális gyilkossággal indul. Ez az ügy lesz a történet másik vonala,
ami mentén Bruce életének is részesei lehetünk. A nyakába szakadt gyilkossági ügy tetteseinek felkutatása, és a rendőrőrségen egy előléptetésért folyó harc, minden erejét elveszi. Természetesen
ő szeretné megcsípni az előléptetést, amiért mindet elkövet: értsd, vetélytárs kollégáját is jól
lejáratja, meggyanúsítja homoszexualitással, majd nyilvánosan is kellemetlen helyzetbe hozza.
Bruce nem könnyű eset, elég beteg lelkű alak. Bruce alámerül az ügy által Edinburgh és saját maga legmélyebb bugyraiba, miközben ezerrel készül hagyományos év végi szex és drog túrájára Amszterdamba. Ez élete fontos eseménye.

A főhősünk számára semmi és senki sem szent, könnyedén gázol át mindenen és mindenkin.
Ritkán találkozhatunk ennyire betegesen perverz, mocskos alakkal, aki még a tetejébe rendőr is.
A Mocsok bár valódi kemény dráma, sőt,  brutális ámokfutás, szerencsére bőven tartalmaz egy 
nagy adag humort is. Bruce és társainak története szórakoztató és nagyon is olvasmányos.
Talán szánni való figura, bár egyszerre szórakoztató és gyomorforgató az események sora.
Őt azonban nem kell sajnálni, nem is hagyná magát. Függőségei kínozzák: a drog mellett ekcéma
is gyötri, ami a legkényesebb szerve körül alakult ki. A testében növekvő galandféregről már nem
is szólva. Folyamatosan éhes és zabál, mégis erőteljesen fogyni kezd. Plasztikus képekben mesél
a szerző. Humora és remek stílusa ellenére is csak erős gyomrú és idegzetű, felnőtt olvasóknak ajánlott.

Érdekessége a regénynek, hogy időről időre a galandféreg érzéseit, gondolatait is megismerjük. Ezekből a részekből tudjuk meg Bruce gyermekkorát és felnőtté válásának menetét. Ami természetesen eléggé meglepő fordulatot vesz a könyv végére. Ám nincs az a rossz helyzet, amiben ne találná fel magát, hogy kihozza a lehető legjobbat belőle. Ez lehet akár egy kiskorú gyanúsítottal lefolytatott spontán, gyors orálszex, vagy a kollégája feleségét is lazán elcsábítja. Karaktere nyomot hagy az olvasóban. Drogfüggő, szexista és korrupt alakjával mégis jó volt kalandozni. Meglepő olvasmány, betekintést nyer az olvasó a civilizált rosszfiúk világába, akik bizony, köztünk járnak, egyenruhában. A bűnöző sem mindig az aki, aminek látszik, sokszor akiről nem is gondolná az ember, a legnagyobb gonosz. Remekül ábrázolja azt a világot, izgalmas és érdekes képet ad az olvasónak Irvine Welsh. Nem csoda, hogy filmre került a sztori.

A rendőrőrs tagjai sem teljesen százasok, de a legjobb figura mégis Bruce haverja, Bladesey volt.
Ő az ultra-lúzer könyvelő, akit maga Bruce is több alkalommal hoz megalázó helyzetbe. Persze csak a vicc kedvéért...  kíméletlen fekete humora van. A könyv egyik remek humorral is bőven átszőtt jelenete a "méretmániás" kolléganő elcsábítására tett kísérlet, a faszfénymásolás, illetve az alapján beazonosítani a kollégákat...


Irvine Welsh-regénye ugyan több szálon fut, mégis jól követhető és olvasmányosan szórakoztató. 
A Trainspotting igazi kultuszregénnyé vált 1993-ban. Szerzője most is hűen követi azt a vonalat. Nem okoz csalódást. Írói pályájának nagy lökést adott, hogy a Trainspotting százötvenezer példányban fogyott, ám ez a szám rögtön a duplájára nőtt, mikor Danny Boyle 1995-ben bejelentette a könyv megfilmesítését. A Mocsok sem kerülte el ezt a sorsot, a filmet 2013-ban mutatták be a mozik James McAvoy főszereplésével. Remek karakterei, egyéni és sajátos humora adja is magát a filmnek.

A sokkolóan tragikomikus sztorik problémás hőseihez Welsh azóta többször is visszatért, de újabb regényeiben jó pár további eredeti és zűrös figurát is teremtett. Emlékezetes történet, jó volt kicsit elmerülni a mocsokban, bármennyire is közönséges és undorító. Az emberi leépülés könyve . Ennyi mocskot régen toltak a képembe, mégis azt mondom olvastatta magát.

Romantikus széplelkeknek nem ajánlom, mindenki másnak azonban igen! A 18-as karika persze, nem véletlen, kéretik figyelembe venni!


5/5.


Irvine Welsh:  1958-ban született skót író. Életéről elég sok legenda kering, a rosszmájúak szerint ezek egy részét ő maga alkotta. Ez a harmadik könyve, több novelláskötetet is tudhat maga mögött.
Témái főként a szex-drog és az ebből adódó helyzetek megjelenítése. Edinburgh alvilági alakjai, zsarui, és életérzést adó szövegei remek módon közvetítik azt a hangulatot.
Welsh jelenleg Dublin és Chicagó között ingázik, de gyakran hazalátogat Edinburgh-ba is. Válása után egy 22 évvel fiatalabb nőt vett feleségül. Talán további írásaival is megismerkedhetünk idehaza.




A könyvet köszönöm a kiadónak!



Trubadúr, 2014

496 oldal · ISBN: 9789632275383

Pillanatragasztó

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó






                                           


      

Tóth Krisztina első könyve 1989-ben jelent meg, az Őszi kabátlobogás. 1989-ben volt Magyarországon a rendszerváltás. 
Pontosan 25 történet került be az új kötetbe, öt fejezetre bontva. Egy - egy kis füzér, éppen öt novellát tartalmaz.





A sokféle történet szereplői mind itt élnek, köztünk járnak. Olyan ez, mintha velünk történtek volna, vagy nekünk mesélte el valaki. Meglepő volt most olvasni a telefonfülkés telefonálási lehetőségről, lejáró telefonkártyáról. Ami akkoriban újnak számított. Hol voltak még a mobiltelefonok...  A környező világról, történéseiről olvashatunk kis pillanatképeket. Nem ismerjük meg minden szereplő teljes életét, csupán egy szeletét villantja fel az írónő. Ami jellegzetes és meghatározó. Ám ezek a pillanatok néha beszédesebbek, többet elárulnak a már megélt dolgokról.

Boldogságkeresők, ez jutott eszembe a kötet életmeséit olvasva. Legtöbb szomorú, lemondó
vagy elkeseredett harc, hogy boldog pillanatot éljünk meg. Néha ott van az orrunk előtt a boldogság lehetősége, csupán nem veszünk róla tudomást. Amint elmúlt rögtön mégis hiányzik. Érzelmi biztonságunkhoz ragaszkodva, hajszoljuk az újabb lehetőséget. Nem mondom, hogy könnyen olvastam ezeket a történeteket. A Pixel humora, bája hiányzott nekem. Durván arcul csapott a szomorúság, az elkeseredett, csalódott reményvesztettség érzése.

Amíg az Akvárium című regényében sok iróniával, fanyar humorral találkoztam, addig ezek a történetek legtöbbje nyomasztó volt nekem. Kiábrándító, néha már groteszk, amilyen a világ is.
Alig villant fel apró kis boldogságmorzsa, remény és lehetőség a jobb, szebb életre.
Amikor mégis, az is csúfos véget ér: kilenc emelet mélybe zuhan... Számomra ez a novella volt
az egyik legdrámaibb, megrázó reményvesztett lehetőségével. Nem kevésbé volt hatásos az Ahogy eddig című történet sem. Jó volt visszaemlékezni, megidézni a Napfogyatkozást.
A Kacér szereplője pedig nagyon drámaian mutatta meg az anyai szeretetet. A történet pedig érdekes fordulatot vett, mint az élet. Nagyon szerethető eset volt.

Faludy György is azt írta egyik kötetében:
 "az ember a legkétségbeejtőbb körülmények közt jobb verseket tud csinálni, mint a boldogság ideális állapotában."

Talán ettől olyan jók ezek a novellák. Elképesztenek, meghatnak,  érzékenyen érintenek, bemásznak a bőröd alá. Borzongatóak, de felejteni nem tudod őket. Szeretem őket. A valós életről szólnak.
A két kedves csokrom volt a Játszódjatok! és a Végül is még nyár van összeállítás.
Drámai és nagyon "ütős" történet az erdélyi vendégmunkásokkal utazni. Nemkevéssé drámai az
egykori celeb nő énkép kereső története. A címadó Végül is még nyár van történet házaspárja hozza
a humort. Az összetartozást, talán a vágyat a jól bevált régi, de elmúlt boldogság után.

Beszarás, ez jó volt!
Igaz nem rózsaszín és idilli a kép, de hatásos, amit felvillant nekünk az írónő. Ledöbbent, felráz.
Ez van ma, ilyen ma Magyarországon élni. Érezhetően nyitott szemmel jár - kel közöttünk és ezt látta, tapasztalta. Erről szólnak a hírek. Ezért is nézek kevés TV műsort. Nagyszerűek ezek a novellák, de így összegyűjtve rendkívül tömény, sehol egy kis megcsillanó remény vagy egy pozitív gondolat, pici humoros irónia. Megkeseredett, beszürkült emberek kergetik vágyaikat, álmaikat, keresik saját énképüket. Középkorúak és fiatalok keresik a helyüket, mert úgy érzik, ami van az nem jó.
De hol van a boldogság mostanában? Részeg állattá válnak a jól végzett munka után, vagy csalnak és csalva vannak. Hogyan rontjuk el a saját és a közvetlen környezetünkben élők meglévő, de észre nem vett boldog pillanatait. És miért? Az elmúlt 25 év szilánkjai, cserépdarabjaiból ezt ragasztotta össze nekünk Tóth Krisztina.

Ami eltört, de javítható, érdemes még arra, hogy használni tudjuk, meg kell ragasztani.
Akár boldog pillanatainkat, hogy újraéljük. Nyom nélkül nem javítható, a ragasztás mentén ott marad a törésvonal, mégis kell valami biztonságérzetnek. Hogy tudjuk volt, és erőt adjon ahhoz, hogy legyen még sok olyan boldogságban részünk. Csak vegyük észre és tudjuk értékelni, örülni az élet adta boldogságpillanatoknak, vagy éppen tovább lépni, ha elmúlt.

Kedvencek a kötetből:

Napfogyatkozás
Ez milyen mozi?
Játszódjatok!
Kacér
Tímár Zsófi muskátlija
Végül is még nyár van
Egyszer már nyertem

4,5/5.
                           

Tóth Krisztina: 1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán.

Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet.
A Vonalkód novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát, kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A kötetből hangoskönyv is készült.

A Kerge ABC, amely Szabó T. Annával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével.

Tóth Krisztina 2005 óta vezet kreatív írás szemináriumokat.
 A Magvető Kiadónál megjelent könyvei még:
Pixel - 2011.,  Hazaviszlek, jó?  - 2009., Akvárium - 2013.








 Magvető, Budapest, 2014

228 oldal · ISBN: 9789631429046

Benkő László Makón

Történelmi kalandozás Benkő László íróval
                     
                      
                

Benkő László:  Író, tanár, romantikus és történelmi regények szerzője, a Történelmiregény-írók Társaságának alelnöke, a Honfoglalás és a Viharlovasok sorozatok szerzője az alig néhány hete megjelent Szent László - A lázadás parazsán és sok más könyv írója volt a makói városi könyvtár vendége 2014. 10. 08-án.
"Történelmi kalandozás" hirdették a plakátok az eseményt, amelyen a beszélgetőtárs
Rozsnyai János író volt. Neki köszönhetjük A táltos keresztje kötetet.

Első fontos kérdésnek a beszélgetés a kezdetektől indult.
-  Mi volt az ok, honnan az indíttatás az irodalom felé, azaz: hogyan lettél író? - kérdezte RJ.

 A szálak a gyerekkorra nyúlnak vissza, amikor is a nagyapa volt a család olvasó embere. Olvasási élményeit kivel mással, mint az unokával osztotta meg. Laci hallgatta és csodálattal figyelte.
Később, elárulta nem igazán volt jó gyerek. Ha kötelező olvasmány, na azt biztosan nem olvasta el...
(ugye, voltunk ezzel így néhányan). Később, már fiatal felnőttként pótolta ezeket. Mindenesetre annyit elért a nagyapa, hogy felkeltette az érdeklődését a könyvek iránt.

Tanulmányai befejeztével nem igazán tudta, merre tovább. Némi tapasztalatszerzéstől és kalandvágytól hajtva postásnak állt a Balaton parton. Itt nem kisebb neveknek vitt táviratot vagy csomagot, mint Gobbi Hilda, vagy Passuth László. Egyik ilyen alkalommal elbeszélgetett vele Passuth. A fiatalember félve vallotta be: novellákat írogat és szeretne író lenni. Passuth közölte vele: kitartással és tanulással célt érhet, de készüljön: a világ legmagányosabb foglalkozását választja. Ami, ismerte el, valóban így van. Hiszen a kutatások, források keresése, majd az írás folyamata magányos dolog. Elmondta, éppen ezért jár örömmel író - olvasó találkozókra. Ez remek alkalom találkozni és az olvasói visszajelzéseket meghallgatni. Ez erőt is ad a következő munkákhoz.

Sok izgalmas téma mellett a történelem volt, ami igazán közel állt a szívéhez. Egyik meghatározó olvasmánya volt az Esőisten siratja Mexikót című Passuth László könyv, míg a másik Hemingwaytől a Búcsú a fegyverektől. Az alapos és kidolgozott háttér, a sok érdekes és színes információ, a kalandos történet elvarázsolta. Ezt a mintát követve kezdett anyaggyűjtéshez. Hosszú évek munkája nyomán kezdett írni. Elmesélte, hogy most van előnyben, mert ami témák foglalkoztatták, ahhoz utánakutatott. Most már csak írnia kell. Mindezt sok sok év főiskolai tanítás után teszi.

János kérdésére azt is megtudhattuk: igaz a mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll.

                                                      

Felesége támogatja és segíti munkájában. Első és legfontosabb kritikusa is.  Kikapcsolódásnak tekinti utazásait, ami számos élmény forrása is. Regényeibe ezeket is beépíti.
Ugyanis különféle álneveken, de húsz női regényt is publikált.
Érdekes kihívásnak tartja női fejjel gondolkozni, belehelyezni magát egy nő érzelem és gondolatvilágába. Itt megtudtuk azt is, hogy harmincadik regénye, a Spanyol grófnő, ami a 2013-as Ünnepi Könyvhét egyik slágerkönyve volt valós alapokon nyugszik. Ez új vonulatot jelent munkásságában: a legújabb kor eseményeit feldolgozó regényét a személyes élmények érzékelhető jelenléte és a történelmi hitelesség jellemzi. Az alapötlet itt egy véletlen találkozás adta egy spanyolországi utazásakor. Ugyanilyen a közelmúltunk történelmi kémregénye a Drezdai emberünk története is. Szereti és érdekesnek érzi az ilyen kihívásokat.

Rozsnyai János kérdezett a TRT-ről, kollégákról és a hobbi, kikapcsolódás is szóba került. 

A történelmi regények reneszánsza, szerencsére sok írót foglalkoztat. Benkő László elismeréssel beszélt Fonyódi Tibor, Marcellus Mihály, Bán Mór és Trux Béla köteteiről. Kiemelte Urbánszki László humorát, eredetiségét. Fábián Janka pedig a történelmi tényeket építi be mesterien a történeteibe, amiben nagyon sok érzelem is található. Ezek együtt adnak remek szórakozást és kikapcsolódást az olvasóknak. Nagyon jónak találja azt, hogy mindenki más más aspektusból közelíti meg az adott kort. Ezzel olyan élményekkel gazdagítják az olvasókat, hogy egyre kíváncsibbak lesznek. Örömmel említette a fiatalabb generáció, Bíró Szabolcs munkáit is.

Hobbiként az állatok szeretetéről beszélt nekünk Benkő László. Elmondta, mindig kutyás ember volt. Megtudhattuk a Szívhangok 2006-os kötetének történetét is. Ez egy kiskutya igaz történetéről mesél.
Említette meghatározó szerző számára Fekete István is. Az ő regényeiben is fontos szereplők az állatok.

A közönség kérdésire válaszolva:
Melyik könyveket vinné el egy lakatlan szigetre?
Természetesen egy Hemingway összest és Robert Graves: Én, Claudius és  Claudius az Isten könyveit említette.Szerinte ezek mind a mai napig élményt és tartalmas szórakozást adnak.

                                                         

 

Új regényéről elmondta:
A későbbi Szent Lászlót, mint fiatal, tudásra szomjazó hús-vér embert ábrázolta. Erényekkel, hibákkal, de kiváló  hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regénysorozat nyitó kötete. Szereti és fontosnak érzi a saját történelmünk mélyebb megismerését. Kiemelte, hogy a Táltos fia kötetben ír a pozsonyi csatáról, ami nincs az iskolai tananyagban. Pedig fontos és dicső része múltunknak. Örül a nagy érdeklődést keltő Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok sikerének.
Jelenleg a Viharlovasok - Aranyasszony - kötete után a nyárra várható, negyedik részen dolgozik.

Jó kérdésekre alapos és bőséges válaszokat kaptunk. Élmény volt ez az este a két íróval a közönségnek.
A tapsok után a beszélgetés dedikálással zárult.
Ezúton is köszönjük Benkő Lászlónak a nagyszerű estét, a tartalmas előadást!

A jó hangulatú baráti beszélgetést a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány szervezte.

  

Az ember, akit Ovénak hívnak

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
                                                                                       

Aztakutyafáját! Le vagyok nyűgözve! Régen olvastam ilyen nagy hatású könyvet!

Talán Ove történetében semmi különös nincs, és mégis éppen ettől remek. Emberi, tragikomikus mese napjainkból. Ove nem rossz ember, sőt! Csupán idegesítően ragaszkodik saját és a társadalmi szabályokhoz.  Ove 59 éves. Saabot vezet, ami számára egy világnézet. Elnézően lenéző a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát vezetni svéd létükre.


Ove elvesztette a feleségét. Sonja volt az egyetlen ember, aki igazán szerette és megértette őt. Aki mellett fontosnak érezhette magát. Az egyetlen nő. Negyven évig. Akihez ő is kitartó szeretettel ragaszkodott. Sonja az élete biztos pontja volt. Ove saját világa összeomlik. Nem sokkal később Ovét munkahelyén idő előtt nyugdíjazzák. Nem csoda, ha az ég beborulni látszik felette. Értelmetlenül üresnek érzi napjait. Tétlenségre van ítélve. Egyedül van. Ove meg akar halni.

Ove naponta látogatja Sonja sírját, kedvenc virágait viszi neki. Beszélget vele. Beszámol minden történésről, fontos dologról. Az emberekről a sorházban, ahol negyven évig közösen éltek.
Arról, hogy mennyire megváltozott a világ körülöttünk. Mesél arról, hogy az új szomszéd, még tolatni sem tud utánfutóval... Innen indul el a kalandok sora.

Ezekből a "beszélgetésekből" megismerjük az életüket, személyiségüket, tragédiájukat.
Példamutató szeretetben élték le egymással az életüket. Nem spoilerezek, nem írok ezekről.
Érdemes elolvasni ezt a könyvet. Sírva nevetős, torokszorító. Néha egyszerre mindkettő.
Nagyon szerethető minden szereplő. Ilyen és hasonló alakok élnek a szomszédainkban, találkozhatunk velük az élet színpadán. Ha figyelünk rájuk. Ha félre tudjuk tenni meglévő beidegződéseinket. Maró gúny és igazi szatíra ez a fogyasztói társadalomról is.

"Az emberek mindig azt állítják, hogy Ove fekete-fehérben látja a világot. A lány pedig színes volt. 
Ő volt Ove összes színe."

Ove és szomszédai pergővé és nagyon mozgalmassá teszik a történetet. Akár a fiatalok, Jimmy, Mirsad és Adrian, vagy a másik baráti házaspár Anita és Rune életével is megismerkedhetünk.
Rune a Volvo-ra esküdött egész életében. Ovéval való kisded játszmáik egyik forrása ez volt. 

Minden karakter igazi emberi érzéseket képvisel és ezzel sok sok apró, de fontos kérdést is felvet.
Nem csak a szomszédok egymáshoz való viszonyáról, hiszen a békés egymás mellett élés okán óhatatlanul is belelátunk a másik életébe. Az elfogadás és a megértés különösen fontos.
Apa-fiú kapcsolatokról, összetartásról és szeretetről szól Ove és barátainak története.
Igazi életpillanatok ezek. Ove felnőtté válása pedig megmagyarázza minden későbbi tettét.
Az aktakukacokról és a bürokráciáról való véleményét mélyen osztom én magam is.

Az ember, akit Ovénak hívnak, és a macska, akit Ernestnek, különös kapcsolatban vannak.
Ove nem is szereti a macskákat, mert megbízhatatlanok szerinte. Mégis, valami Sonjára emlékezteti benne. Befogadja, ahogyan Mirsad is otthonra lel nála. Ove segítőkész ember, még ha
ez elsőre nem is tűnik úgy. Megtanítja vezetni a szomszéd állapotos feleségét, a saját Saabján beviszi a kórházba a "mamlaszt", aki még egy ablakot sem tud kinyitni, hiszen informatikus. Inkább képes leesni és lábát törni az Ovétól kölcsönkapott létráról...

Az új szomszéd, Patrick és iráni felesége Parvaneh három és hétéves lánykái is fontos szereplők. Igazi gyerekek, ez különösen a kórházi jelentben csúcsosodik ki. Ennél a résznél hosszan és szívből tudtam jót nevetni, ami rég volt már olvasmány esetén. Remek karakterábrázolása van minden szereplő esetében.

Nem kell mondanom, hogy Ovét a szomszédok egyszerűen vagy véletlen, de nem hagyják meghalni. Mindig történik valami, még ha ezt a véletlenre fogják is. A mogorva, magának való alakból kihozzák a szeretetet, feladatokat kap. Ez éltető elem lesz Ovénak.  Hiába készül különböző módon, igen alaposan az öngyilkosságra, hogy végre újra Sonjával legyen, mindig rátörnek a semmit nem gyanító szomszédok. Szükségük van rá. Ove ezermesterségét jól kamatoztatja: mindig akad valami, ami elromlik, egy csavar, ami ki, vagy éppen beszorul.Ő pedig enged a szelíd erőszaknak. Tartozik ismét valahová. Számítanak rá.

Hogyan zárul a történet? Mi is lesz a végkifejlet, mire tanít bennünket Ove? Olvassátok el!
Az élet valóban figyelemre méltó dolog. Számomra az idei év egyik legjobb könyve.
Mind stílusában, mind felépítésében élmény volt olvasni. Hangulata is jól érezhető a remek fordításnak köszönhetően.

A  kiadó kinek is ajánlotta ezt a könyvet:
Ajánljuk szomszédoknak, ezermestereknek és kétbalkezeseknek, morcosaknak és életvidámaknak ezt a nagyszerűen megírt, mély emberismeretről tanúskodó, hol nevettető, hol torokszorító történetet, amely minden idők egyik legnagyobb könyvsikere a kilencmilliós Svédországban 600.000 példány kelt el eddig a műből.
Én megértem és nem is csodálkozom ezen. Jó volt Ovét megismerni, olvasni róla és szomszédjairól.
Hiszen kicsit mindnyájunk szomszédai is.

Kinek is köszönhetjük Ove kalandjait? 
Fredrik Backman 1981-ben született, debütáló regénye, Az ember, akit Ovénak hívnak 2012 őszén jelent meg Svédországban, és még 25 országban aratott óriási sikert.
Magyarországon szeptemberben az Animus Kiadónál jelent meg.

         

Második regénye, a My Grandmother Sent Me to Tell You She’s Sorry 2013 szeptemberében látott napvilágot. Fredrik úgy tervezi, évente írni fog egy könyvet. Stockholm külvárosában él a feleségével és két gyermekével.
Bizakodva várom a következő magyar nyelvű megjelenést.

5/5.


Köszönet az Animus csapatának!



Animus, Budapest, 2014

336 oldal · ISBN: 9789633242384 · Fordította: Bándi Eszter

Dobos az éjszakában

Faludy György: Dobos az éjszakában
  válogatott versek















                                                         

A könyv Faludy György saját válogatása alapján szerkesztett kötet. 1992-ben jelent meg, azóta sem. Aki ismeri a költő életútját az tudja, hogy 1947 és 1988 közt Magyarországon nem jelent meg verses kötete. Ez a könyv jó kétszáz versét tartalmazza. Tényleg a legjobbakat, afféle eszenciája ez a költői pályának. Jól nyomon követhetőek a világban való utazgatások, emigrációban töltött évek is. Nézzük az életútját.

Faludy György (született Leimdörfer György Bernát József) (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.
Első versei a harmincas évek elején jelentek meg a Dénes Béla által szerkesztett Független Szemlében és a Magyar Hírlap című napilapban. 1937-ben adta közre Villon-fordításait, átköltéseit, ezek zajos vitát okoztak, ám a lelkes olvasók pillanatok alatt kultuszkönyvet csináltak belőle.

1938-ban a nácizmus elől Párizsba utazott, ahonnan Marokkóba, majd 1941-ben az Egyesült Államokba költözött. 1943 és 1945 között három éven át szolgált az amerikai hadseregben, ezért a csendes-óceáni hadszíntérre is eljutott. 1945 végén leszerelt, 1946-ban hazatért Magyarországra.
A Népszava szerkesztőségében helyezkedett el. 1950. június 14-én koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. 1953-ban a tábor felszámolását követően szabadult, ezután műfordításaiból élt. 1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsa újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Az 1956-os forradalom idején az Írószövetségben és a megújult Népszavánál tevékenykedett, a szovjet invázió után nyugatra menekült. Párizsban, majd Londonban élt. 1963-ban felesége meghalt. 1964-ben Firenzében, 1965-ben Málta szigetén élt, végül 1967-ben a kanadai Torontóban telepedett le. 1976-ban kanadai állampolgárságot kapott, két évvel később a Torontói Egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott neki.
1968-ban a New York-i Columbia, 1971-ben a New Jerseyben lévő Montclair Egyetem, majd a philadelphiai egyetem tanáraként is dolgozott.
1988-ban hazalátogatott, 1989 márciusában végleg hazatért Budapestre.

1990-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

2006. szeptember elsején hunyt el.

 Legjelentősebb művei:  Őszi harmat után, Emlékkönyv a rőt Bizáncról, Pokolbéli víg napjaim., Rotterdami Erasmus, Levelek az utókorhoz, Börtönversek. 1949–1952., Dobos az éjszakában,   
Jegyzetek a kor margójára, Vitorlán Kekovába. A Pokol tornácán  bemutatóját már nem érhette meg.


A kötet tartalmazza a Máltán keletkezett erotikus versek jó részét is. Kevesen tudják, hogy ezek egy férfihoz íródtak. Eric Johnson hosszú évekig volt a titkára, társa Faludynak, aki sosem titkolta biszexualitását.  A 28 éves Eric Johnson két év kutatás után, 1966-ban, Máltán talált rá az akkor 56 éves Faludy Györgyre. A fiatal balett-táncos New Yorkban olvasta el a magyar emigráns költő Pokolbéli víg napjaim című önéletírását. Addigra már a háta mögött tudott egy katonai szolgálatot Koreában és egy sikeres táncosi karriert Párizsban. A férfiakhoz vonzódott, ezért is tetszett neki a magyar költő könyve, melyben feleségei és női szeretői mellett kendőzetlenül beszélt a marokkói arab fiatalemberhez, Amárhoz fűződő szerelméről is. A könyv alapján azt is érezte, hogy világlátásuk, művészeti ízlésük is hasonló. Elolvasta Faludy angolul elérhető verseit, és elhatározta, hogy mindenképpen találkozik a szerzővel, ezért Budapestre utazott. Nem tudhatta, hogy a költő recski raboskodása után évtizedekkel sem térhetett vissza hazájába. Hivatalos kiadványban még a nevét sem volt szabad leírni...

Németországba, ahol a BBC segítségével rábukkant a költő nyomára. Faludy éppen második feleségét, Szegő Zsuzsát gyászolta Málta szigetén. 1966-ban kapta meg az amerikai fiatalember levelét, aki azt írta, hogy szeretne közelebbről megismerkedni Faludyval, és hogy a legnagyobb álma teljesülne, ha a költő küszöbén alhatna. A költő megígérte, hogy ha legközelebb Németországban jár, felkeresi lelkes olvasóját. Erre azonban nem volt szükség: Eric nem bírta tovább a várakozást, és maga indult el Máltára.
Szinte azonnal szerelem lobbant a sármos, középkorú költő, és a fiatal, rendkívül szép külsejű táncos között. Szerelmük emlékét őrzi Faludy 1966-os máltai szonettcsokra.
„Ha nézlek, háttér nélkül látlak, / ha hallgatsz, senki mást nem hallok. / szépséged elfed minden tárgyat, / szépséged elnyel minden hangot.”

Eric 36 évig maradt Faludy mellett. A költő hivatalosan titkáraként mutatta be mindenkinek, de ismerőseik előtt nyilvánvaló volt kapcsolatuk. Eric rendben tartotta az özvegysége után kallódni látszó Faludy életét. „A sótartóban mindig volt só, a kenyeres dobozban friss kenyér, a fürdőszobában szappan, a szekrényben frissen vasalt ing. Ott vártak rám, de soha nem láttam, hogyan kerültek oda.” Faludy mellett Eric is költő lett.

                     
1988-ban Faludy és Eric közös könyvet is írtak, Feljegyzések az esőerdőből címmel. Egy évvel később az emigráns költő visszatért Magyarországra, ahol egy kanadai cikk szerint „az emberek imádták Faludyt és eltűrték Johnsont”. Eric azt tervezte, hogy idős társa mellett marad, amíg lehetséges. „Vigyázok rá élete végéig”, mondta egyszer „ez az én életem.” „Eric egy nagyon különös, különleges lény” – nyilatkozta Faludy, „Nélküle aligha hiszem, hogy 90 évig éltem volna.”

Történetük mégsem úgy fejeződött be, ahogy arra számítani lehetett. Faludy beleszeretett egy nála 65 évvel fiatalabb lányba, Fanniba. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a viszony komoly, sőt, esküvő is lesz belőle, Eric úgy döntött félreáll. Faludyék kérték, hogy maradjon mellettük, de ő elköszönt tőlük és Európától is. Indiába, majd Nepálba utazott. Rövid ideig dolgozott a dalai láma mellett is, amerikai ismerőseinek pedig arról írt, hogy elégedett az életével. Akkor már áttétes rákja volt. 66 éves korában lett öngyilkos Katmanduban, Himalájára néző szállodai szobájában. Előtte megmaradt pénzét és vagyontárgyait a szegények között osztotta szét. Személyazonosságát csak hosszú idő után sikerült azonosítani. Faludy György két évvel élte túl egykori szerelmét.

   

Igazi érték, tartalmas kötet minden vers és Faludy rajongó számára.
1935 és 1989 között született verek legjavát adja közre a kötet. A Michelangalo utolsó imája, József Attila temetése, A húszéves magiszter,  A haláltánc ballada, Karinthy Frigyes temetése, Elmondom, úgysem értik talán csak a legközismertebbek. Van két olyan vers is, ami 1936-ban íródott és a könyv kiadásának évében (1992) először jelent meg magyar nyelven. Ott a helye mindenki polcán.
Olvassátok, forgassátok és éljétek át a csodát Gyurka bácsi soraival.



5/5

Magyar Világ, 1992

320 oldal · ISBN: 9637815430

Gertruda esküje

Ram Oren: Gertruda esküje 




„Vannak jó keresztények és rossz keresztények, s vannak jó zsidók és rossz zsidók – mondta. – A legfontosabb, hogy jó emberek-e, akik szeretni fognak, és akiket szeretni fogsz."


                                                                             


Ram Oren ma valószínűleg a legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig.  A tényregényként jegyzett Gertruda esküje az idei olvasmányaim egyik legmegrázóbb, ugyanakkor legmaradandóbb élményét adta. A könyv története olvasmányos és beszippant. Nem könnyű, nem vidám. Nem is lehet, hiszen a holokauszt adja az alapot hozzá.
A háború nem a kedvenc témáim közé tartozik, mégis kíváncsivá tett a könyv története és nem bántam meg! Olvasmányélmény volt a javából. Fontos és elgondolkodtató mű. Fordulatos és nagyon emberi, furcsa lehet, ha azt írom: szép történet. Ami ráadásul még igaz is.

Mindenkinek jó szívvel ajánlom. Ezt nem csak az érdeklődőknek, de mindenkinek el kellene olvasnia! Okulásul, hogy ne történhessenek meg újra ilyen társadalmi és emberi drámák.
Vigyáznunk kellene a világra. Nem gyűlölködni, viszályt szítani. Úgy élni, hogy a békés és boldog élethez a jogát mindenki megtalálja. Elkerülni egy újabb világégést, borzalmat.

Ram Oren a holokauszt két különböző, emberi drámáját szőtte lebilincselő módon össze. A szerző írásának hála, az események peregnek az olvasó szemei előtt. A sok párbeszéddel és eredeti fényképekkel megjelent könyv így még hitelesebb, kiemeli életrajzi elemeit. A korabeli történelmi események is megjelennek a történetben: a "Kristályéjszaka" leírása dokumentum értékű.

Röviden a tartalomról:
 Gertruda Babilinska a keresztény nevelőnő többször is saját élete kockáztatásával menti meg a lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermekét. A család drámáján keresztül követhetjük nyomon a világháború kitörését, annak pusztítását. Emberi sorsok villannak fel a történet során. Az esztelen gyűlölet és a népirtás borzalmai döbbenetesek még olvasva is. Ők ezt át, szerencsével pedig túlélték.

                           
A varsói zsidó család egyetlen gyermeke Michael Stolowitzky története izgalmasan kapcsolódik össze Karl Rink SS százados életével. A német férfi, aki szerelemből házasodva zsidó nőt vesz feleségül, majd a gazdasági válság idején belép a pártba, és SS tiszt lesz... Több, mint érdekes életút vár rá is. Naivan hisz az eszmében, hogy "elnézik" neki a felesége vallását, és ő maga sem hiszi, hogy ez események ennyire drámai fordulatot hoznak nem csak az ő, de az egész világ életébe is.
Feleségét sem tudja megmenteni parancsnokai karmaitól, csupán a kislányát. Később már lehull a szeméről a hályog, menti és segíti az embereket.

A Gertruda esküje mégsem elsősorban a szenvedésről, hanem az emberségről, a túlélésről és az odaadó feltétlen szeretetről szól. A híres Exodus hajó egyetlen katolikus utasaként is elhíresült Gertruda Babilinska, valamint Karl Rink SS-százados emberségének hála, az ötéves korában elárvult Mike elkerülhette a lágerek poklát. Hihetetlen sok gyötrő kaland után 1947-ben nevelőanyjával elindulhatott Izrael felé. 

  

                                              Az Exodus hajó


 A többi is történelem: az Exodus utasait visszatoloncolták Ciprusra, majd Franciaországba. Megrázó az utazás leírása, körülményei.Valóban hihetetlen menekülésük volt. Emberi drámák sora olvasható a lapokon.
Gertruda és Mike végül szerencsésen eljutnak Izraelbe, de addig még többször is el akarják szakítani őket egymástól. Példaértékű az asszony szeretete és kitartása. Az élet kárpótolta, Gertruda hátralévő életét boldogságban jó egészségben élhette meg. 
Michael Stolowitzky, a nevelőnője által megmentett zsidó kisfiú ma már természetesen felnőtt ember. Magyarország a tizenegyedik ország, ahol nagyszerű történetükkel találkozhatnak az olvasók.
     

                            




Atlantic Press, Budapest, 2014

352 oldal · ISBN: 9786155332562 · Fordította: Szántó András