2025. április 30., szerda

Cserhalmi

 



Csáki Judit: Cserhalmi
Nem lehet mindennap meghalni






                                                  





Cserhalmi igazán kiemelkedő, karizmatikus színművész. Pályája során több mint 200 filmben tűnt fel, rengeteg színpadi szerep fűződik nevéhez. Ha Cserhalmi, akkor nekem elsőre a Kísértet Lublón főszerepe ugrik be, ott figyeltem fel igazán rá, még javában kiskamaszként. Ezen kosztümös, kalandos romantikus filmje után jöttek sorban a nagyszerű K.O., kicsit később a Dögkeselyű, Hajnali háztetők vagy a Nagy generáció. Sajnos színházban nem volt szerencsém látni, csak tv-közvetítések által láthattam, illetve a Férfi és nő koncerten, amiről itt nem igazán esik szó.


Tetszett ez a mesélős, anekdotázós történetvezetés, ami visszatekintés, összefoglaló pályakép is egyben. Feltűnnek a régi nagyok, meghatározó szerepek, filmek sora. Nem volt zavaró számomra az időben való ugrálás, sőt, sokkal barátibbá tette a beszélgetés atmoszféráját. Amolyan monológ-szerűen elevenedik meg az élete, szerepeinek sora. A kaszkadőrködésről, a vívásról, lovakról való elmélkedése is fontos adalék a könyvben, vagy a jelen élete. 

Értékválsággal ​küszködő világunkban a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Cserhalmi önazonos, végig hiteles, olyan, amilyennek megismertük, megszerettük. Érdemes a sorok közt is olvasni a kultúrpolitikai alakok hozzáállásáról, elismerésekről, vagy éppen kollégákról. Sűrű szöveg, informatív, sok meglepő háttér elevenedik meg, világít rá összefüggésekre. Család, szerelmek, barátok, emlékezetes szerepek sora kel életre. 

Kifejezetten érdemes odafigyelni gondolataira, ő hogy látja maga körül a világot, a szakmát, a forgatásokat megidézve, avagy a kollégákról emlékezik. Vitathatatlanul az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színész, aki színháztörténelmet mesél, a vagány srác a pesti éjszakai életből a debreceni évek indulásáról is megemlékezik, ami a családi hátterét is megmutaja. Szomorú volt olyanokról olvasni, akik már nincsenek velünk, mégis formálták, nyomot hagytak. Balkay Géza, Bódy Gábor vagy Zala Márk... elképesztő végig a névsor. 

     
Tetszett, ahogy reflektál napjaink színházi történéseire, ahogyan a politika belemászott a művészek életébe. Barátságok szakadtak meg, alakultak át. Véleménye fontos és végig kordokumentumnak is olvashatjuk...eleinte a szocializmusról, később pedig a jelen helyzetről. Felidéződik az ominózus 12 pont elmondása is, ami meghatározó állomás volt. 

A díjakról is esik szó, ahogyan jó volt visszaidézni az elmúlt évtizedek kiemelkedő kollégáit. Latinovits barátsága, Major, Gobbi, Törőcsik portréi villannak fel, de olvashatunk a rendezőkről is, akikkel dolgozott. Nem pletykál, véletlenül sem bulvár, egy lebilincselő életrajzi kötet. Nem felsorolásokból áll, egy kiemelkedő pálya színes és mozgalmas pillanatairól, szereplőiről mesél. Remek volt a címválasztás, valamint az, ami mögötte van. 
Cserhalmi személyisége végig remekül érezhető, fesztelenül, őszintén mesél, vállalja érzelmeit, gondolatait. Eleven színháztörténet, amiből kirajzolódik az ember. Számtalan fotó teszi teljessé az összképet. 

Olvastam volna még, ha kétszer ilyen hosszú is.







   
Cserhalmi György 1948-ban született Budapesten, jelenleg Kékkúton él. 1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Többek között a Nemzeti Színház és a Radnóti Színház tagja, a Katona József Színház alapító tagja volt. A magyar filmművészet megkerülhetetlen és legendás alakja, aki olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Makk Károly, Szabó István vagy Tarr Béla.



Open Books, Budapest, 2024
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635725090

2025. április 28., hétfő

Az ártatlan

 



David Baldacci: Az ártatlan

(Will Robie 1.)





                                             








Egy újabb politikai akcó-thriller sorozat kezdetének lehetünk tanúi, Baldacci mestertől. Érdekesség, hogy ez a sorozat eredetileg 2012-2017 között jelent meg, de nálunk eddig nem került kiadásra. Most a Generál Press Kiadó pótolja a hiányt, elhozta a rajongó olvasóknak. A John Puller és Amos Decker történetek közt született sorozat főhőse Will Robie, aki egy tapasztalt CIA-ügynök és bérgyilkos, aki az amerikai kormánynak dolgozik.


Először akció, munka közben látjuk, ismerjük meg Will Robie-t. Pörgős a történetkezdés, munka közben látjuk a bérgyilkost. Amikor visszatér Amerikába a szokott, látszólag csendes életéhez, érkezik egy új megbízás. Robie sorsa itt megpecsételődni látszik, ugyanis megszólal a lelkiismerete... a bérgyilkos is ember. Szabotálja a kapott feladatot, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Robie elmenekül a helyszínről és itt indul el igazán a története. A politikai háttér erős, ahogy megszokhattuk Baldaccinál. Sok szereplővel dolgozik, a szokott paneleket ügyesen mozgatva épül fel a történet. Csak kapkodjuk a fejünket, sodródunk az eseményekkel, sokáig fogalma sincs az olvasónak, mi miért is történik. Izgalmas, pörgős akciók, rengeteg áldozat fokozza a feszültséget. Megismerjük a kormányzati bérgyilkosunk életét, gondolkodását és még a romantika is felbukkan életében.

Ráadásnak megjelenik egy menekülő kamaszlány, aki természetesen Will karjaiba sétál. A két karakter közötti kapcsolat az, ami igazán megmutatja Baldacci erős jellemábrázoló tehetségét. A férfi lelkiismeretére hallgatva próbál segíteni a lánynak, aki igazán nehéz helyzetbe került. Sorsuk hamarosan összefonódik, mivel egy nagyszabású összeesküvés kellős közepén találják magukat, a szálak pedig messze fel a magasba nyúlnak. Az olvasó és a szereplőink hamarosan a hazugságok és megtévesztések örvényében találják magukat. Látszólag senkiben sem lehet, nem érdemes megbízni...

    
Nem részletezném, de a sűrű történet szálai egyre kuszábbá válnak. Lassan sejlik fel, mi is lehet a háttérben. Az öbölháborút megjárt veterán katonák története és a jelen politikája adja a kulcsot a megfejtéshez, de legyen ennyi elég. Baldacci még mindig a szakma csúcsán van... Aprólékosan bontja ki a hátteret, a bonyolult összefüggések elképesztőek. Baldacci a már bevált „gyors, rövid fejezetek” formát használja a krimiben, ezzel a tempót feszesen tartja, végig képes megteremteni az igazi thriller legfontosabb elemét: a feszültséget.

Az, hogy mindez véletlen történések sora, nehéz elhinni, nem is az. Ki mozgatja és miért a háttérből a szálakat meglepő és váratlan befejezést ad a történetnek. A hátborzongató és meglepően kegyetlen akciók sora az első oldalon kezdődik, és az utolsóig nem is szűnik meg... Az ártatlan most meglepően sok ártatlan életet is követel. Nemcsak ijesztő olvasmány, de szívszorító is. David Baldacci egy izgalmas politikai thrillert alkotott ismét. Érdeklődve várom a sorozat további részeit.



Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi! 



  
             
David Baldacci a világ egyik legkedveltebb történetmondója, a könyvei rendre felkerülnek a sikerlisták élére. Több mint negyvenöt nyelven és nyolcvan országban jelentek már meg az írásai, és világszerte összesen százötvenmillió példányban keltek el. A regényeiből mozifilmek és tévéfilmek is készültek. David Baldacci – a feleségével együtt – a Wish You Well Foundation nonprofit szervezet alapítója, amely az analfabetizmus ellen harcol Amerika-szerte.

www.davidbaldacci.com















General Press, Budapest, 2025
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529743 · Fordította: Szabó István




2025. április 26., szombat

A ​Long Island-i kompromisszum

 



Taffy Brodesser-Akner:
A ​Long Island-i kompromisszum






                                                  














Végig fordulatokkal teli, sűrű a történet, nem is kezdődhetne izgalmasabban, mint egy emberrablással...
Családi dráma van a lapokon, erős karakterábrázolásokat kapunk, ahol a generációs traumák hatásai állnak a középpontban. Egy gazdag Long Island-i zsidó család tagjainak szemszögéből ismerjük meg az átfogó történéseket, életüket. A regény felépítése, és történetvezetése Jonathan Franzen könyveit juttatta eszembe.


A regény lazán három részre oszlik, amelyeket a három, most a harmincas éveik végén és a negyvenes éveik elején járó gyermekek harmadik személyű nézőpontjából mesélik el, bemutatva a lappangó generációs traumákat és azok hatását a család életére. A jellemábrázolások kifejezetten nagyon jók. 
A nyolcvanas években járunk: Carl Fletcher napja szokásos módon kezdődik, amikor munkába indul. Azonban csak az autójáig jut el, amikor elrabolják. Senki nem vesz észre semmit, a rendőrség tehetetlenül bénázik. Napok múlva érkezik a váltságdíjról a telefon, amit a várandós felesége rohanva teljesít. Az élet megy tovább, de a traumák gyökere mégis mélyre nyúlik. Az emberrablás minden családtagra kihat, életük alaposan megváltozik, bár a pénz jelenléte, a jólét és a bőség biztos hátteret ad életükhöz. Nagy ugrással a felnőtt gyerekek életénél folytatódik a végig olvasmányos, lebilincselően fergeteges történet.


„Úgy költötték a pénzüket, mint a harmadik generációs amerikai gyerekek: gyorsan, és anélkül, hogy túlságosan sokat gondolkodtak volna rajta.”


                             
A Fletcher család vagyonának forrása a Carl apja által alapított gyár, amihez furcsa módon jutott, miután épphogy megmenekült a náci Lengyelországból. Ennek története is érdekes színfolt az események menetében, ahogy a múltba visszalépünk. A zsidóság kérdése, hagyományok erős jelenléte ez esetben végig jellemzően meghatározó. A történet szerteágazó, sok szálon fut, de szépen kapcsolódnak egymáshoz. Az amerikai kispolgári család tagjai jellemzőek és tökéletes karakterek egyénenként is.


A második fiúról, Beamerről szóló első rész rendkívül szórakoztató és meghökkentő. Talán a három gyerekből Beamer a legkiemelkedőbb karakter. Filmes berkekben mozog, és valahogy csupa olyan forgatókönyvet tud alkotni, ami emberrablásra épül... Apja elrablása idején még kisfiú volt, de az ő életére is rányomta bélyegét az a néhány nap. A szerző sok humorral megírt, sűrű és empatikus családregényt ad olvasóinak. Különösen tetszett Phyllis a nagymama-anyós alakja, de döbbenetesen hatásos volt a befejezés is. 40 év után végre kiderül, ki is állt az emberrablás mögött... annak hatása pedig elképesztő Carl későbbi életére.


A második rész az idősebb fiúról, Nathanról rántja le a leplet. Az élet nem habostorta akkor sem, ha kellően vastag a családi bankszámla. A rossz döntéseket, vagy az emberi hibákat a pénz nem menti. Az egymáshoz való viszonyok színesek és emberien gyarlók. Ezeket a viszonyokat, helyzeteket közelről ismerjük, hiszen rólunk szól a mese. Elég nyugtalanító kérdések köszönnek vissza a történésekből.


Jenny áll a harmadik rész középpontjában. Nekem az ő alakja tűnt kevésé kidolgozottnak, inkább személyiségjegyek villannak fel és életének rossz döntéseinek sorozata alapján mutatja be őt a szerző. Ő sem tud igazán önálló életet élni, a családi függőség nála is kiütközik. Az is meglepő, mi is lesz a család sorsa a későbbiekben.


"Az első nemzedék felépíti a házat. A második nemzedék lakik benne. A harmadik nemzedék porig égeti."


Néhol groteszk és szürreális, jól megírt könyv, ami gondolkodásra késztetően magával ragadó történet. Igazi csemege a KULT-könyvek között. Aki szerette Taffy Brodesser-Akner bemutatkozó regényét a Fleishman bajban van címűt, ezt se hagyja ki!




Kedvezménnyel ITT rendelhető a kiadótól!



    

Taffy Brodesser-Akner a New York Times Magazine állandó szerzője. Első regénye, a Fleishman bajban van (21. Század Kiadó, 2020) New York Times bestseller lett, tucatnyi nyelvre fordították le, a belőle készült minisorozatot Emmy-re jelölték.













XXI. Század, Budapest, 2025
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685820 · Fordította: Kepes János

2025. április 24., csütörtök

A ​harmadik birodalom

 



Karl Ove Knausgård: A ​harmadik birodalom
(Hajnalcsillag 3.) 






                                              








Ez a harmadik rész a Hajnalcsillag című sorozatban, színhely ismét Norvégia. A könyv különböző részekre oszlik, amelyek mindegyikében egy főszereplő szemszögéből ismerhetjük meg a történéseket. Knausgård visszatér az első könyvhöz, és egyfajta folytatást ad arról, ahol az egyes szereplők története abbamaradt, de ezt valaki más szemszögéből teszi. Több szereplő visszatér, folytatódik illetve ugyanazt az eseménysort más szemszögből mutatja be a szerző.

Olvastam már Karl Ove Knausgård minden idehaza megjelent könyvét, de ez teljesen összezavart. Sokáig nem fogott meg, nem vonzott be a történések sora. Olyan darabos, szaggatott volt, mintha ugyanazt olvasnám, picit másképp. A brutalitás részletezését feleslegesen hatásvadásznak éreztem, az első részben rituálisan legyilkolt zenekar tagjai esetében. A lelkésznő és Syvert részei, valamint Line kalandja kifejezetten tetszettek. Egy fényes csillag jelenik meg az égen, és úgy tűnik, lehetetlenné teszi, hogy bárki meghaljon... Talán az utolsó 180-200 oldal lett érdekes, de ez nekem nem mentette az egészet. Ez a másféle nézőpont zavart, nem tudtam befogadni. Menet közben teljesen elvesztettem az érdeklődésem. A norvég sztáríró elérte, hogy egyáltalán nem érdekel tovább a folytatása... Érdekes és egyben zavaró könyv az életről, a halálról, a fényről és a sötétségről. KOK úgy tűnik megszállottja az angyaloknak, démonoknak és a Bibliának. Sokféle értelmezési lehetőséget kínál a szerző, a cím is érdekes értelmet kap.

Van néhány új szereplő is, akik segítenek fókuszba helyezni a történetet, új megvilágításba helyezik a dolgokat, és számos nyitott kérdésre választ adnak. Néhány, a második könyvből származó szereplő is felbukkan. Habár továbbra is sok mindenre hiányzik még a válasz, a könyv elolvasása után már nem érzek további kíváncsiságot, pedig nagyon vártam ezt a részt is. Kicsit úgy érzem, most én vagyok az a bizonyos autós, aki szembe megy a forgalommal. A hiba természetesen az én készülékemben lehet... 
Az évek során Knausgårddal úgy tűnik megromlott a kapcsolatom...most tökéletesen elérte, kicsit sem érdekelnek a továbbiakban a filozofálgatásai, a karaktereinek sorsa. 
Bár olvasmányos, és az előző két részhez képest sokkal rövidebb is ez a rész, lakonikus megfogalmazásaival néhol képes lenyűgözni, stílusa ugyanakkor nagyon egyszerű és időnként banális. Összességében kicsit csalódottan tettem le a könyvet.
 

Kedvezménnyel  ITT  rendelhető a könyv! 


    
Karl Ove Knausgård: norvég író, Oslo, 1968. december 6-án született; legismertebb műve a Harcom (Min Kamp) című hatrészes önéletrajzi regénysorozat. Ez a norvég irodalom egyik legkiemelkedőbb teljesítménye: az alig ötmilliós országban a Min Kamp-ciklus több mint 450 000 példányban kelt el.
Knausgård tanácsadóként közreműködött a Biblia norvég újrafordításában is.
Díjai: Norvég Kritikusok Irodalmi Díja (1998), Brage-díj (2009), NRK P2 Hallgatók Díja (Norvég közszolgálati rádió) (2009), Év Könyve Díj, a Morgenbladet című norvég hetilapban (2010), Welt-Literaturpreis – a Die Welt nemzetközi szerzőknek ítélt díja (2015)




Magvető, Budapest, 2025
512 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631445268 · Fordította: Kúnos László




2025. április 22., kedd

Keiko ​vegyesboltja

 


Murata Szajaka: Keiko ​vegyesboltja
Éjjel-nappal Tokió


                       






Murata Szajaka regénye ironikus, olykor szürreális stílusával és fanyar humorával nyert meg. Jelenleg az egyik legfelkapottabb könyv, megérdemelten. Az európai szokásoknak, világnézetnek kissé idegen, mégis tartalmas és fontos emberi problémákat vet fel. Aki nyitottan áll hozzá és érdeklődő a japán kultúrára, szokásokra és hagyományokra, igazi kincset talál.


Rövid, könnyed könyv, olvasmányos és szerintem minden furcsasága ellenére szórakoztató. A számunkra szokatlan történet aktuális és komoly témákat feszeget. Az volt az érzésem, hogy mind a stílus, mind a hangulat nagyon jellemző lehet a japánok életszemléletére. Főhősünk Keiko önértékelési, beilleszkedési problémákkal küzd, ami már gyerekkorában is megmutakozott: különös dolgokat gondolt, mondott és tett, szüleinek nem kis gondot okozva. Szeretne hasznos tagja lenni a társadalomnak, de kerüli az emberi kapcsolatokat, magányosan éli világát. Nem keresett párt, férjet sem magának, hiába a család biztatása. Nem igazán találja helyét az életben, mégis tökéletesen jól érzi magát a bőrében. Miután egy újonnan nyíló élelmiszerboltban helyezkedik el, a nő világa kinyílik. Csak az üzlet, a boltban történtek töltik ki napjait, ez lesz a fontos és meghatározó neki. Úgy érzi, most helyére került a világban, apró, de fontos csavar a gépezetben. 18 évet húz le a boltban, igazi veterán dolgozó lesz, valóban a bolt az élete. A bolti mindennapok jellemzőek és szemléletesek.




Keiko furcsa életszemlélete, karaktere eleinte nem feltétlen szerethető, de megérthető. Sajátos gondolkodása számunkra szokatlan lehet. Azt mondanám, nagyon japán a sztori, mégis több olyan probléma kerül középpontba, ami társadalmunkra is jellemző.
A helykeresés, párkapcsolatok kialakítása, vagy a
beilleszkedési gondok sokakat érintenek. Az egzisztencia és a családalapítás nem izgatja, hiába az elvárások, külső nyomás. Komoly társadalomkritika van a lapokon, szarkasztikus humorba
csomagolva. Mi is a "normális" mi van, ha valaki másképp éli az életét és kilóg az elvárásokból? Keiko 36 évesen meg sem próbál idomulni, megfelelni. Itt már nagyon megértettem, tudtam kedvelni, megértettem Keiko érzéseit. A nő belső világa néhol nyomasztó, meglepő, de érthető. A történet előrehaladtával értelmet nyernek furcsaságai. Az élethez nincsenek kőbe vésett szabályok, csak érezzük jól magunkat itt a földi létben.


"A normálisnak tartott emberek élvezik, ha ítélkezhetnek azok felett, akik mások, mint ők."


A teljességgel szokatlan történet ott vesz fordulatot, amikor új munkatárs, Siraha érkezik a boltba. A férfi hasonlóan kívülállóként éli az életét, életszemlélete furcsa és meredek. Ő még különcebb, nehezebben szerethető szereplő. A két magányos ember hasonló gondolkodása összehozza őket, de nem a szokott romantikus-rózsaszín végre kell gondolnunk. Nincs feloldás, a két fura fazon élete mégis lendületet kap. Alkalmazkodnak, igyekeznek beilleszkedni, bár a férfiről ez kevéssé mondható el. Kifejezetten élősködő, a nőt kihasználó figurának tűnik, aki életmódjával még zavarosabbá teszi a világot a nő számára. Gondolatébresztő történet, ami érzékeny témákat jár körbe: a gyermektelen, magányos nők élete, párkapcsolati problémák vagy az egzisztencia megtalálása. A befejezés eredeti, és feloldás nélküli, nincs igazán konklúzió. Az élet ilyen (is) megy tovább. Kivételes élményt ad a történet, érdemes megismerni. 




A kisregény  ITT   rendelhető kedvezménnyel!


     

Murata Szajaka (1979. augusztus 14. -) nemzetközi hírű japán író. 2016-ban a Keiko vegyesboltja című regényével elnyerte a legtekintélyesebb japán irodalmi elismerést, az Akutagawa-díjat. Ez az első magyarul megjelenő műve. Hőséhez hasonlóan a szerző tizennyolc éven át (1999-től 2017-ig) bolti eladóként dolgozott Tokióban.





Európa, Budapest, 2025
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786151060063 · Fordította: Dési András György

2025. április 20., vasárnap

Végzetes ​meghívás

 



Ande Pliego: Végzetes ​meghívás




                              






Papíron minden megvolt ebben a történetben, amit egy krimiben szeretek, ígéretesen indult. Azok az olvasók lesznek előnyben, akik szeretik a rejtvényeket, a bezárt szobák rejtélyeit és persze Agatha Christie krimijeit, ők tuti élvezni fogják Pliego első kötetét, ami a jó kezdéssel és a különösen meglepő befejezésével nyert meg.

Amikor a neves, és titokzatos szerző, J. R. Alastor úgy dönt, hogy hat másik krimiszerzőt meghív a saját szigetére, amolyan írói workshopra, azonnal megragadja mindenki a lehetőséget, hogy találkozzon a név mögött rejtőző szerzővel. Amikor megérkeznek az exkluzív szigetre, a feltörekvő író, Mila del Angél fogadja őket és házigazdájaként üdvözli őket. No, de hol van J. R. Alastor? A történetbe a titokzatos szerző első sikerregényéből vannak beépítve részletek, ami szórakoztató és érdekes, igyekszik misztikus hangulatot teremteni.

Egy heti játékot terveztek, a klasszikus krimi felállás hamar kialakul, miközben vihar tombol, és a csoport elszakad a külvilágtól, és egy holttest is felbukkan. Egyre több az áldozat, a bezárt szoba -effektus jól működik. Persze itt mindenkinek vannak titkai. A meghívottak ráébrednek, ez itt a sokkoló valóság, nem egy kitalált könyv alapanyaga. Ebben a történetben elég sok szereplő mozgott, és kicsit nehéz volt nem összekeverni őket. Ilyen nagy szereplőgárdával nem könnyű feladat mindegyiküket egyedivé és érdekessé tenni. Ráadásul senki sem tűnt igazán szimpatikusnak. Ami viszont tetszett, az a hangulat és a sziget atmoszférája. Voltak részei a könyvnek, amiket élveztem, és olyanok is, ahol szerettem volna, ha kicsit gyorsabban halad, pörgősebb a sztori. Volt néhány meglepő csavar, fordulat és leleplezés, egyre összetettebb és bonyolult lett a cselekmény. 

     
Érezhető, hogy a szerző, Ande Pliego igyekezett alapos munkát végezni, bár a rutin még hiányzott. Tetszett a váltakozó nézőpont, minden fejezetet más karakter szemszögéből olvashatunk. Jó volt az Agatha -féle alap kiindulásnak, az írói eszköztár nem is volt még letisztult. Ha nem is lesz az év krimije, egy szórakozásnak tökéletes. 

Nem sorolnám a körömrágósan izgalmas krimik közé, bármennyire is értékelem a bonyolultságát és a lehető legtöbb félrevezető cselekményt, ami néha inkább egy kusza káoszra emlékeztetett, mintsem egy kiszámított eseménysorra. A bűntudat, a vallomások és a titkok, rejtett kamerák a feloldozás témái tették lebilincselővé, és a puszta szórakoztatáson túlra tudta emelni a krimit. Úgy éreztem, bár mindegyik karakternek megvolt a saját személyisége, sosem tudtam igazán szeretni őket, bár szurkoltam nekik, hiába haltak sorra. A végére nagyon tudni akartam, mi a végső csavar, és kicsoda is Alastair. Itt ezzel sikerült meglepnie a szerzőnek.


Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv, akár Ekönyv formátumban is elérhető.









General Press, Budapest, 2025
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529606 · Fordította: Kajsza Krisztina

2025. április 17., csütörtök

Lent ​a völgyben

 



Paolo Cognetti: Lent ​a völgyben




                                                           








A Nyolc hegy megérdemelt sikere óta Paolo Cognetti a kedvenceim közt van. Örömmel fedeztem fel új kisregényének megjelenését, kifejezetten tetszik a lírai finomságú, szikár történet. Hat életképet kapunk a kedvelt hegyei közt élő emberek sorsáról, világlátásáról mindent felkavaró érzelmeikről. A Valsesia folyó mentén az erdőben barangolva valami "vissza természethez" érzés keríti hatalmába az olvasót.


Gyönyörű történet, amely mélyre hatol az olvasó lelkében. Érett és kifinomult Cognetti látásmódja, megértéssel és empátiával fordul az elbeszélések főhősei felé. Paolo Cognetti jól ír, szemléletesen mutatja be a karakterei lelkében dúló viharokat. Jellemző portrékat kapunk, a szereplők egyszerű, hétköznapi emberek, akik küzdenek a sorsukkal, esendőek, emberiek. Cognetti a völgyben élők egyszerű életének történetét villantja fel. Itt a napi apró örömök gyorsan kimerülnek és alkoholban oldódnak. 


                      
A történet két testvérről, két kutyáról és két fáról szól, de ettől mélyebb és elgondolkodtatóbb a történet, ahogyan összekapcsolódnak a szálak. A két kutya indítja a történéseket, ami elég brutális kezdés, de tökéletes áthallást ad az emberek durva, gyilkos világára. Kegyetlen az élet, a gyilkolás ösztöne mélyen gyökerezik az állatokban. Cognettinek különleges tehetsége van a hegyi világ látványos megteremtésében, az ott élők mindennapjainak ábrázolásában.

 

A két testvér sorsa két fa képében jelenik meg. A fákat az apa ültette a két fia születésekor, két különböző fát, mintha előre tudta volna, mennyire eltérő lesz a két fiú személyisége. Egy vörösfenyőt az első fia, Luigi születésekor, aki most erdészként éli mindennapjait, még soha nem hagyta el a völgyet. Kedvesével, Bettával éppen első gyermekük születésére készülnek. A másik fa egy egy jegenyefenyő, Alfredo érkezésekor került ültetésre. Szemléletesen szimbólikus a két fa illeszkedése a természetbe, erősen kifejezve a két testvér eltérő jellemét. Alfredo valahogy mindig az árnyékban jár, ahogy a fája is árnyékkedvelő. Évekkel korábban Kanadába szökött, az élet viszontagságai elől.... most hat év után, apja tragikus halálát követően Alfredo visszatért Valsesiába, az apai örökség, a szülőház megosztása miatt. Cognetti újraértelmezi ezt a testvéri kapcsolatot. Alfredo kiszámíthatatlan őrülete sejteti a várható tragédiát. Eltemetett indulatokat felszítva, érezhető a lelkben lappangó feszültség. A két testvér története a kimondatlan dolgokról mesél, előítéletekről, de a megbocsátást keresve.


Paolo Cognetti elvezeti az olvasót és bejárjuk kedvelt tájait, a Rosa-gleccserekről, le a völgy mélyén lapuló emberi fájdalmak közé. A szövege merengő, filozofáló, összetett képet ad. Mi csak apró részesei vagyunk az erdő, a hegy és a táj összességének. A változásokat a haladás jelképezi, amely azonban elpusztítja a hegy ökoszisztémáját, a csúcsoktól a völgyben élő életig. Kell az erdőbe sífelvonó? Megéri a fák elpusztítása árán a fejlődés nevében? A rövid, szűkszavú, mégis kifejező történetek valóban Jack London-élményt adnak. A finoman adagolt, jól elhelyezett hangulati elemekkel, tájleírásokkal még életszerűbb a történetek atmoszférája. Cognetti mestere annak, hogy folyamatosan adagolja az információkat, ami teljes képet ad. A kötet végi szerzői megjegyzés Cognetti különleges tisztelgése. Bruce Springsteen zenéje és Paolo Cognetti melankolikus történetének összefonódása gyönyörű, letisztult prózát ad az olvasónak. Egy megindító emberi történet Fontana Freddából, a hegyek mélyéről.


A kisregény ITT rendelhető kedvezménnyel! 




      
PAOLO COGNETTI 1978-ban született Milánóban. Az egyetemen matematikát tanult, majd dokumentumfilmeket forgatott. 2003 óta jelennek meg ifjúsági művei és novelláskötetei. Első regénye, a Nyolc hegy 2017-ben elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Stregát, valamint a Prix Médicis étranger-t. Közel negyven nyelvre fordították le, 2022- ben pedig a belőle készített filmet a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Zsűrijének díjával tüntették ki.




Jelenkor, Budapest, 2025
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635183838 · Fordította: Lukácsi Margit