Pompeji

 

Gabriel Zuchtriegel: Pompeji
A pusztulás varázsa



                                            

Az összes történelmi korszak közül talán az ókor keltette fel legjobban az emberek képzeletét és kíváncsiságát. Talán mert időben olyan távoli, és éppoly keveset tudunk róla, ugyanakkor hihetetlenül gazdag örökséget hagytak ránk, gondoljunk csak egyiptomi, olaszországi vagy görög nyaralásunkra. Lépten nyomon ásatásokba, templomokba, szobrokba botlunk, melyeket ókori elődeink készítettek. Mértani, mérnöki pontosságú piramisok, csodás freskók, utak maradtak fent napjainkig, nem kevés fejtörést okozva tudósainknak, akik az ókoriak életét, mindennapjait, lenyűgöző technikáit igyekeznek megfejteni. Nincs két egyforma lelőhely, ásatás, azonban Pompeji a történelem legszörnyűbb vulkánkitörésének helyszíne kiemelkedik ebből a sorból.


Pompeji egy örök téma, nehéz is újat mondani róla. Teljesen ésszerű a magyarázat, hiszen a Vezúv lábánál elterülő város, Pompeji legendája tökéletesen kiragadott és kimerevített pillanatban maradt ránk. A vulkán kitörése által elpusztított városra tökéletesen találó a könyv alcíme „ A pusztulás varázsa”. Itt valóban egy fájdalmas és végzetes, de az utókor számára varázslatosan kiragadott momentum szemtanúi lehetünk. i.sz. 79-ben a Vezúv lávafolyama és a hamueső maga alá temette Pompejit a virágzó és gazdag ókori várost. A katasztrófa haláluk pillanatában őrizte meg a városlakókat. A láva- és a hamurétegek alatt valóban megállt az idő. Élesen emlékeztetnek minket ezzel a saját múlandóságunkra és a természet pusztító erejére. Persze, voltak előjelek, megelevenedik előttünk milyen is volt az élet Pompejiben.



A régészek és tudósok rendszerint nem a rendeltetési helyükön találnak meg tárgyakat, használati eszközöket, vagy éppen csontokat, épületmaradványokat. Pompejiben azonban szinte mindent ott tártak fel, ahol éppen használatban is voltak, fazekak, evőeszközök a konyhában pl, ékszerek a hálókban. Ki hinné, hogy a régésztársadalom is milyen összetett és szenvedélyes, bár egy ilyen hivatást valószínűleg csak ihletetten és némileg megszállottan lehet végezni. Ebben a könyvben izgalmas betekintést nyerhetünk a tudósok életébe is, hogyan dolgoznak és kutatnak. Meglepő volt arról olvasnom, hogy milyen messzemenő következtetéseket tudnak levonni néhány cseréptöredékből, vagy falmaradványból. Hát még ha egy nagyobb, épen maradt freskóval, szoborral van dolguk. Ókori falfirkák, afféle graffitik is láthatóak. Pompeji hálás téma, a szöveg tartalmas, könnyen befogadható, érdekes témákat vet fel. Sok olyan információt tudtam meg, amire egyáltalán nem gondoltam: különösen a vallással, a higiéniával és a szexualitással kapcsolatban. Bár az erotika idegen volt a rómaiak előtt, a nemi erőszak annyira gyakori volt, hogy nem is volt rá megfelelő szó. A fürdőkultúra is sok meglepő titkot tartogat az olvasónak.

Pompeji érthető módon a mai napig roppant érdekes terep a régészek számára, éppen ez teszi izgalmassá. Jelenleg is folynak a kutatások, leletmentések. Megtudtam, hogy az antik Pompeji lakóterületének mintegy harmada még feltárásra vár. Laikus szemszögből nekem több újdonságot adott, kíváncsivá tett. Szivesen elutaznék oda, amihez a látványosan szép, színes képmelléklet is kedvcsináló.

Megértettem, hogy ennek a városnak azért van felbecsülhetetlen jelentősége a régészet és az ókori népek megértése szempontjából, mert itt mindent a megfelelő kontextusban vizsgálhatnak a tudósok. Minden és mindenki a „helyén van”, megfelelő összefüggésekben láthatjuk a múltat. Pompeji, a halott város üzenete napjainkban is izgalmas, ehhez a kiváló történész ad nekünk informatív útmutatót. Érezhetően jártas a témában, szívügye a város története. Nem csak a történelem szerelmeseinek ajánlom ezt a kötetet, hiszen mindenkinek számtalan érdekességet, titkot üzen a múlt.



ITT kedvezménnyel rendelhető a könyv!





             

A szerzőről

Az 1981-ben született Gabriel Zuchtriegel régészetet és görög irodalomtörténetet tanult Berlinben és Rómában. A Bonni Egyetem doktori címének megszerzése után kétéves kutatási ösztöndíjat kapott a dél-olaszországi Alexander von Humboldt Alapítványtól. Ebből azonban több mint tíz év telt el, amikor Olaszországban kutatott, tanított és dolgozott a műemlékvédelem területén. 2021 áprilisa óta a Pompei Régészeti Park igazgatója.



Trend, 2023
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156469311 Fordította: Győri László

Tévelygő ​csillagok

 

Tommy Orange: Tévelygő ​csillagok




                                          

Kisgyerek koromtól kezdve valami megmagyarázhatatlan rajongással figyeltem az amerikai indiánok életét, történetét. Persze hamarosan jött a döbbenetes felismerés, hogy ez az NDK-s filmekből, Karl May vagy Cooper indiánregényeiből ismert vadromantikától a valóság messze van.


     

Amikor Tommy Orange néhány éve a nagyszerű Sehonnai regényével is megerősített, elénk tárta a szomorú valóságot az döbbenetes erővel bírt. A könyv három részből áll, amelyek a család hét generációját ismerteti meg velünk. Az intézményesített erőszak, a népirtás csak a kezdet volt.
Most új regényében az Amerikai Egyesült Államokban élő indián családok bonyolult történetét és traumatikus tapasztalatait vizsgálja. Több generációt, évszázadokon átívelő, történelmi tartalomban gazdag mű született. A regény a Sand Creek-i mészárlással kezdődik 1864-ben, és egészen napjainkig tart. Tommy ezúttal is több különböző szereplő történetét szövi egybe. A gyarmatosítás, az erőszakos asszimiláció és a generációk közötti traumák hatásaival, azok következményeivel küzdenek a szereplők.

Tommy Orange könyve egy borzalmas tragédiát mesél el, egy Cheyenne harcos történetén át, aki tanúja volt népe brutális lemészárlásának. Megszökik, és bebörtönzik Fort Marionba, ahol találkozik Richard Henry Pratt-tel, egy evangéliumi börtönőrrel, aki megszállottan amerikanizálja az indián őslakosokat. A teljes emberi mivoltukban megalázzák, elveszik tőlük hagyományaikat, tiltják szokásaik gyakorlását stb. Ezzel élni, tovább vinni a kapott örökséget több mint nehéz sors. Nem csoda, ha jön az alkohol, drogok, vagy bármi, ami segíthet túlélni. Hogyan lehet megőrizni és tovább vinni az ősi szokásokat, hagyományokat, miközben teljesen ellehetetlenítik az életüket ezeknek az embereknek? A generációs traumák számos érzelmi kontextusban jelennek meg a regényben. Minden generáció örökli ősei traumáját, miközben újabb igazságtalanságokkal kell szembenézzen. Pék Zoltán csodás fordítását olvasni élmény volt.   

              

Ez egyfajta előzmény és folytatás is a Sehonnai regényhez, de olvasható önállóan a visszautalások miatt. Orange maga is indián, már korábban is írt népe történetéről, most történelmi előzménnyel, utóhatással egy jelentős regény született. 

Nem túl vidám, de fontos témát tár az olvasói elé. Orange regénye kifejezetten fontos, személyes élményeken alapszik. Súlyos történeteket mesél el, bemutatva az embereket, akik túlélnek egy kormány által jóváhagyott gyilkosságot és kultúrájuk felszámolását. Sok esetben a Megfojtott virágok története is felrémlett előttem olvasás közben. Tommy Orange összetett kérdéseket vet fel, rendkívül hatásos történetében. Maga az írás stílusa is nagy hatással volt rám. Ajánlom!



ITT kedvezménnyel rendelhető! 




                            

Tommy Orange:

1982. január 19. (Oakland) –

Az oklahomai csejen és arapahó törzsek bejegyzett tagja. Sehonnai című regénye 2019-ben jelent meg magyarul. Jelenleg a kaliforniai Angels Campban él és tanít az Amerikai Indián Művészetek Intézetében.








XXI. Század, Budapest, 2024
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685318 · Fordította: Pék Zoltán

Hogyan ​neveljünk vikingeket?

 

Helen Russell: Hogyan ​neveljünk vikingeket?

Útmutató a boldog és vagány gyerekkorhoz





                                                     

Érdemes elolvasni, még akkor is, ha nem vagy éppen szülő. A könyv valószínűleg leginkább a kisgyermekes szülőknek szól, hiszen Russell három „mini viking” anyjaként írja le megfigyeléseit, tapasztalatait.

Ha tetszett Helen Russell előző, az Egy év a világ legboldogabb országában című könyve, akkor valószínűleg nem fogsz csalódni, ezt a könyvet is nagyon ajánlom. Russell most is ugyanabban a humoros stílusban írja meg öszehasonlító tapsztalatait, érzéseit. Ezeket szakemberek, barátok támasztják alá tényekkel és statisztikákkal, a fejezet végén pedig eredeti összefoglalókat találunk.


     

Élvezetes összehasonlításokban lehet részünk, irónikus humorral meghintve. Helen sajátos megfigyeléseit érdekes információkkal színezi. Voltak benne mindenféle valós tények, adatok, amiken érdemes elmerengeni. Egészségügyi ellátás, tanulás, de a komolyabb problémákat sem söpri a szőnyeg alá. A fiatalok és az alkohol kapcsolata, a drogok veszélye illetve a média szerepe is helyet kap. Ahogyan a viharos kamaszkor, a közös élmények, a család szerepe is kiemelten van jelen. Az egyik legfontosabb, hogy a skandináv gyerekek naponta órákat töltenek a természetben... már pici baba koruktól kezdve, pedig tudjuk, ott elég zord az időjárás. Viszont szerintem mindenki élvezettel merülhet el, hogy a dánok és más skandináv országok hogyan „csinálják” a gyereknevelést. Minden bizonnyal egészen más megközelítést alkalmaznak, ami számtalan jó ötletet adhat a saját tapasztalatainkhoz. Egy próbát bőven megér, kifejezetten poitívuma a könyvnek, hogy rengeteg ötletet ad.



Kiderül, a dán gyerekeket miként nevelik önállóságra úgy, hogy más hangsúlyt helyeznek a függetlenségre, a boldogságra, miközben arra ösztönzik a gyerekeket, hogy felelősségteljes, közösségtudatos felnőttekké váljanak. Lenyűgöző, humoros történetek sorjáznak a lapokon. Már rögtön a bevezető és az első fejezet rabul ejtett. Igazán szimpatikus Helen, aki ugye angol neveltetést kapott, és elvileg egy évre költözött Dániába... azóta tíz év telt el. Tetszett a közvetlen stílusa és a könyv felépítése is. Sok számomra megdöbbentő, érdekes dolgot tudhattam meg. Érdekes összevetni az északi kultúra hozzáállását az szülőséghez, a gyermekneveléshez.

A boldogság sok apróságon múló, összetett dolog. Ami évtizedek óta látványosan jól működik Dániában. Mozognak, táncolnak, énekelnek, élvezik az élet pillanatait. Igaz tény, hogy Dánia erősen adóztatott jóléti állam, ám a dánok szívesen adóznak, hiszen kapnak is cserébe az államtól. Már a születésüktől kezdve. 

A végkövetkeztetésem olvasás után igen szórakoztató, izgalmas és színes, ahogyan bemutatja a dán kultúra egészét, ami a közösségre, a bizalomra és a mozgásra épül. Ha szeretsz olvasni más országok életéről, különösen a gyermeknevelésről, akkor ez a te könyved, olvasd el! Ez a könyv minden mai szülőnek jól jöhet, amolyan "hogyan neveljünk jól gyereket, másképpen?" Inspiráló könyv.




IDE katt a kedvezményes rendelésért!




                 

Helen Russell brit újságíró, bestseller szerző és előadó. Olyan magazinoknak és újságoknak ír, mint a The Times és The Sunday Times, a Telegraph, az Independent, a National Geographic, a The Wall Street Journal, az Observer, a Metro, a Grazia és a Stylist. Eddig megjelent hat könyvét 21 nyelvre fordították le, magyarul a HVG Könyveknél megjelent könyvei: Egy év a világ legboldogabb országában (2020.), Boldogságatlasz (2020.), Hogyan neveljünk vikingeket? (2024. szeptember).
Világszerte tart előadásokat a boldogságról, változásról, munkahelyi kultúráról és arról, hogy mit tanulhatunk más népektől az érzelmeink kezeléséről – olyan szervezetek számára, mint a Google, a LEGO, a Novo Nordisk, a The Economist és a Carlsberg. TED-előadásait és Action for Happiness előadását több mint félmillióan nézték meg.





HVG Könyvek, Budapest, 2024
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635656035

Markurellék

 

Hjalmar Bergman: Markurellék
Wadköpingi történetek




                                      

A wadköpingi történetek második része különleges olvasmány, hol erősen ironikus, hol szatírába hajló. Egyetlen nap eseményeiről olvashatunk, ami kiemelkedik a városka mindennapjaiból. Az emberek életének és sorsának mélyreható és árnyalt ábrázolásával a szerzőnek sikerül erős kapcsolatot teremtenie az olvasó és a cselekmény szereplői között. 

Egy család történetét ismerjük meg, de ezen át belelátunk a város történetébe, látjuk, milyen a korabeli svéd társadalom, az emberek gondolkodása, a személyes kapcsolatok összefonódása. Ezek a belső viszonyok végig meghatározóak, a hierarchia működik itt is. A történések mellé erős karaktereket kapunk, a szerző alapos betekintést enged a 19. századi polgári társadalom összetettségébe. Wadköping kitalált városában játszódó hangulatos, alkalmanként vicces eseményeivel Bergman az első oldaltól az utolsóig megragadja az olvasóit. Ezúttal is egy erőteljes és eredeti figura áll a középpontban.

Hjalmar Bergman mesterien építi fel a Pléhkas fogadósa, Markurell úr sorsát, ami szorosan fonódik egybe a városka életével. 1913. június 6-a, az a nap, amikor Harald Hilding Markurell, Wadköping egyik legfontosabb emberének életét egy sor leleplezés megrázza. Ez a nap az, amikor egyetlen fia érettségi vizsgát tesz. A lassanként kibontakozó hazugságok szövevénye Wadköping egész pénzügyi életét is fenyegeti.

Apa és fia között elég furcsa kapcsolat van, talán nem is különbözhetnének jobban egymástól. Markurell kívülről durva, kissé faragatlan, míg Johan jólelkű fiatalember, akárcsak legjobb barátja, Louis. Markurell lelkében felsejlik, hogy van oka gyötrődni, talán nem csak Johan tanulmányi eredménye, a vizsga kimenetele miatt. Így támad egy ötlete, hogy meghívja az iskola vezetőségét egy finom ebédre.

Miközben megismerjük a városka életének múltját, titkait, ami még rosszabb, egy másik titokra is fény derül. Olyan titok ez, amit szinte mindenki tudott, sejtett, csupán az érintett nem... Ez Markurell egész létezését felforgatja, alaposan felkavarja az állóvizet. Markurell úr egész világa hirtelen fenekestül felfordul. Minden átértékelődik, más értelmet kap. Fanyar, kissé kesernyés lesz a cselekmény, amiben a szerelem is szerepet kap. Tény, hogy a végig gátlástalan Markurell úrnak egyetlen jó tulajdonsága a fia iránti szeretet. Ami romokba hever, lelkével egyetemben. Bergman családi történetében a szereplők szembesítése elkerülhetetlen. Van-e, létezik megbocsátás? Ha igen, kinek mit tartogat ez a megváltás. Egészen különleges atmoszférájú regény. Az egyik legszívszorítóbb apa- és fiú kapcsolat ábrázolása, amit eddig olvastam. A kispolgári társadalmi réteg felszíne alatt megbúvó, már-már görög sorstragédia lapul. Sokféle kérdést vet fel a szerző, ami választ keres. Már a kezdet kezdetén kiderül, hogy a főszereplő, Markurell úr 1916 októberében vérmérgezésben fog meghalni. A lezáró novellából ennek körülményeit ismerjük meg. Kíváncsian várom a Wadköpingi történetek további részeit.




Jelentős kedvezménnyel kapható a kiadó webshopjában, IDE katt!



                      

Hjalmar Bergman 1883-ban született Örebróban és 1931-ben halt meg Berlinben. Svéd regény- és színműíró, akit a skandináv regény megújítójaként tartanak számon. 1926-ban De Nios-díjat kapott. A Wadköpingi történetekkel saját írói univerzumot teremtett. Hjalmar Bergman több regényét is színpadra adaptálták.A regény- és színműíráson kívül a film világába is belekóstolt, még Hollywoodba is kiutazott, de nem találta meg a számításait. Egyre inkább eluralkodó depressziója, alkoholizmussal és a narkotikumok iránti szenvedélyével súlyosbítva, önpusztító életmódba sodorta, míg végül egy berlini szállodai szobában valószínűleg önkezével vetett véget az életének.


&, Budapest, 2024
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156402431 · Fordította: Dió Dávid

Egy ​város legújabb titkai

 

Kordos Szabolcs: Egy ​város legújabb titkai





                               

Harmadik remek válogatásával jelentkezik Kordos Szabolcs Budapest látnivalóiról. Az új kötetbe harminc különleges épület története került, Huszár Dávid pazar fotóival kiegészítve.


Szórakoztató és informatív élményt ad a kötet, rengeteg új és érdekfeszítő, izgalmas háttérinformáció van a történetekben. Megelevenedik Budapest történelmi múltja, régen élt hírességek, épületek és lakói sorsa, de felvillan a jelen is. A szerző történészekkel, írókkal, rokonokkal, bérlőkkel, építész szakértőkkel beszélgetve eleveníti fel az ikonikus épületek történetét, lakóinak életét. A főváros számos szegletét, közismert épületeinek izgalmas, vagy éppen elfeledett titkait tárja elénk a szerző. A város történelme, legendái között kalandozhatunk. A stílusa könnyed, olvasmányos, amihez a remek fotók adnak kivételes élményt.


Elsőnek egy nyolcszáz évvel korábbi, mára elfeledett település, Kána nyomait kutathatjuk. Az eltemetett, elfeledett Kána története valóban izgalmas és meglepő. A Grand Hotel Royál történetében a szerelem is fontos elem, Krúdy Gyula jóvoltából. Nemrégiben olvastam egy hazai krimit, aminek cselekménye a Gellért Szálloda előtt lévő hidroplán kikötőből indul. Nos, itt most a flotta teljes korabeli megszületése, működése feltárul előttünk. Igazán szuper lehetett ez a lehetőség akkoriban Bécsbe vagy a Balatonra utazni.


A másik legmegkapóbb a Westend története volt számomra. A mára már 25 éves bevásárlóközpont valójában város a városban, látványvilága még mindig elképesztő. A korszak kiemelkedő és meghatározó pillanata volt a megnyitása. Meglepő volt, hogy alig tizenhat hónap alatt épült fel. A tervezőjével, Finta Józseffel készült interjú a kötet végén sok részletre világít rá. Az év elején elhunyt építész egyik utolsó interjúját olvashatjuk a kötetben. Ő tervezte többek között a Teve utcai rendőrpalotát is.


Kiemelkedő volt ismét az irodalmi, művészeti rész is. Olvashatunk Ady első és egyetlen otthonáról, Benedek Elekről, Babits Mihály agglegénylakásába is beleshetünk, barangolhatunk a korszak nagy sztárja, Honthy Hanna pazar villájában, vagy a Madame Tussauds panoptikumának helyt adó épület története is megelevenedik előttünk. Jókai szerelmi fészke vagy Budapest vőlegénye is felbukkan a könyvben.
Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas, legendás művész, feltaláló alakja és története kel életre a kötetben. Ezek szorosan összefonódtak az épületek, paloták sorsával. Olyan helyek ezek, ahol naponta elmegyünk, és alig tudunk róluk valamit. Nem csak érdekességeket, háttérinformációkat, de honismereti tudást is kapunk. Megannyi érdekességre derül fény ismét az oldalakon. Kordos Szabolcs alapos kutatómunkát végzett. Régi újságok, naplóbejegyzések, levéltárak anyagait használta fel. Varázsa van a múltunknak, érdemes megismerni.  Imádtam olvasni Gül Baba sorsát, vagy Richter Gedeon kutatásairól, de Ganz Ábrahám tragikus élete is elgondokodtatott. 

Mindenkinek ajánlom (és az előzőeket is), aki szeretne elmerülni Budapest múltjában, megismerné a csodás és különleges paloták, épületek történetét, lakóinak múltját. Élmény volt a szépséges kivitelű, csodás képekkel illusztrált kultúrtörténeti csemegének is tekinthető könyvben beutazni, felfedezni ezeket a fővárosi helyszíneket.


ITT rendelhető a könyv kedvezményel!




                  

Kordos Szabolcs (42) tíz riportkönyv, az Egy város titkai című kötet, és több ezer cikk szerzője. Dolgozott a repülőtéren, újságíróként és lapszerkesztőként, jótékonysági szervezetnél, élt Észak- és Dél-Amerikában, jelenleg pedig egy kommunikációs ügynökség társtulajdonosa.







XXI. Század, Budapest, 2024
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635685530 Fotók: Huszár Dávid

A ​budai vár Vagányai

 

Monica Porter: A budai vár Vagányai





                                 

Hogyan szerettessük meg a kamaszokkal az olvasást és a történelmet? Csak adjuk a kezükbe Monica Porter kisregényét, és a könyv majd teszi a dolgát. Mondhatni, több legyet egy csapásra, hiszen ez a történet szórakoztat és leköt, okít és nevel egyszerre. Ha csak kicsit is fogékony gyerekek kezébe kerül, akkor talán újabb könyvmolyokat avathatunk, akikre nagy szükség van digitális világunkban.

Mert mit tud ez a könyv? Már kézbe venni is öröm, a borító is figyelemfelkeltő, gyerekek, kutya, részlet a várból és egy tank is, amin megakadhat a fiatalok szeme. Az elhíresült lyukas nemzeti lobogó is szerepet kap, ahogyan a belső illusztrációk is jól illeszkednek a cselekményhez.

A magyar történelem igazán szomorú és máig vitatott szakaszáról olvashatunk, tulajdonképpen a mai napig folynak a viták arról, hogy mi történt akkoriban. 1956 októberét írjuk az ország a kommunista hatalom alatt nyög, az emberek lázadnának, de vasmarokkal szorítják őket az Ávósok és a hatalom. A felkelés csírája azonban már növekszik az emberek szívében lelkében, már nincs visszaút, élteti őket a remény egy szabad életre. Az egyetemi ifjúság fontos szerepe is bekerült a történetbe, ahogyan a közismert helyszineken is jól nyomon követhetjük a forradalom eseményeit. A pillanatnyi szabadság azonban nem tartott soká, a szovjet tankok visszatértek...

Ebben a miliőben kalandoznak a Budai vár titkos alagútjain és folyosóin a Vagányok, egy csapat hazafias szívű, lelkes kiskamasz. Vezetőjük Riki, aki apjával a romos várban él. Tetszett, hogy lányok is vannak a baráti társaságban, de hűséges segítőjük még Bátor, egy kuvasz kutyus. A csapatban mindenkinek helye és szerepe van, és ami a legjobb, mindenki egyenlő. A gyerekek szeretik, tisztelik egymást, elismerik azt, amiben valaki jó és ügyes, és nem törődnek olyasmivel, hogy pl egyikük dadog. Kirekesztésről szó sincs, mind nemes szívűek, jó közöttük az összhang.

„Ünnepélyes pillantást vetett a fiára. - Ez már forradalom - mondta.

"Riki félt, a nap történései is kimerítették, mégis nagyon izgatott volt. Egyetlen égető kérdés foglalkoztatta: -Szerinted győzhetünk?”

Lelkes kíváncsisággal csatlakoznak az elnyomás ellen tüntetőkhöz, érzik, itt most valami sorsfordító történik. Dacolnak a félelemmel, a veszélyekkel, kiveszik részüket, és hozzájárulnak a forradalom sikeréhez. Sőt, egy kockázatos magánakcióba is kezdenek, amihez nem kevés vakmerő tettvágy szükséges, és lelkes segítők is, hogy a terv valóra válhasson. Ennek kimenetelét nem árulom el, mindenki kalandozzon ebben a történetben. Szemléletes képekkel kerül elénk a korszak hangulata. Felnőttnek, gyereknek egyaránt érdemes elolvasni, majd alaposan megbeszélni a történelmi eseményt, bár természetesen főképpen az ifjúságnak szól ez a kötet. Számukra az olvasás igazi sikerélmény lesz, hiszen a súlyos történelmi háttér ellenére kalandos olvasmánnyal lesz dolguk, a szereplők szeretnivalóak és izgalmas az események menete, jól követi a valós történéseket. Hasznos és informatív olvasmány a fiatalok számára.

Felnőttként ritkán gondolunk bele, hogy a gyerekek, fiatalok hogyan élték meg a történelem viharos pillanatait, pedig nem lehetett nekik sem könnyű. Ebből a történetből némi képet azért kaphatunk, és megérthetjük azt is, hogy a gyerekek is írhatják a történelmet. Egy diktatúra árnyékában cseperedni, élni, küzdeni ellene nem éppen veszélytelen, ha valóban harcoltak ilyen gyerekek is, akkor büszkék lehetünk rájuk.

„Ha most megkérdeznék őket, hogy mégis mi ellen lázadnak, a válaszuk az lenne: mindaz ellen, ami most körülöttük történik”

Olvastassuk bátran el az ifjúsággal ezt a regényt, ami a valóságot meséli el gyerekszemmel, gyerekeknek, fogyasztható formában ad ismereteket. Monica Porter olvasmányosan ír, az ifjú olvasó teljesen beleélheti magát az eseményekbe. A valóságot adja vissza, hiszen saját családja története elevenedik meg. Az ’56-os forradalom képei nem csak látványosak, a mögöttes eseményeket is remekül idézi meg. A szétlőtt város, tankok, Molotov-koktél, sebesültek és a félelmetes ÁVO, a nagypolitika valós szereplői bukkannak fel a lapokon. Kellően izgalmas és történelemhű volt, ami különösen fontos már egy ifjúsági könyv esetében is.

A lezárás is jól sikerült, a drámai végkifejlet mindenki életére befolyással van. A megtépázott országot sokan elhagyták, kénytelenek voltak elmenekülni. Riki élete is itt vett egy nagy ívet, jó volt sok évvel később viszont látni a szereplőket, megismerni további sorsuk alakulását. Sok ilyen regényre lenne szükség, várom a következőt!




ITT megrendelhető kedvezménnyel a kötet.





                 

A magyar születésű Monica Porter szüleivel 1956-ban emigrált, jelenleg Londonban él, de magyar gyökerei, és szülei, a híres énekes- és színésznő, Rácz Vali, és az elismert író, újságíró, Halász Péter történetei a mai napig sokat jelentenek számára.



Móra, Budapest, 2024
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636035990 · Fordította: Péter Zsolt · Illusztrálta: Ritter Ottó

Egy ​estély a kastélyban

 

Bauer ​Barbara: Egy ​estély a kastélyban







                                           

Bauer Barbara egyik legnépszerűbb regénye A leggazdagabb árva, amelyben Wenckheim Krisztina grófnő életét tárja elénk. Most ismét Szabadkígyósra és egy korhű időutazásra invitál bennünket, ám a grófnő már férjes, hét gyermekes asszony és éppen egy estélyt ad a kastélyban. Tizenkét fogás, tizenkét novella által ismerhetjük meg az est részleteit. 1893-ban járunk, egyetlen nap eseményét látjuk az akkori arisztokrácia életéből.


Egy letűnt kor világában kalandozhatunk, megható pillanatokat élhetünk át, részesei lehetünk Wenckheim Krisztina életéből egy napnak. De micsoda nap ez! Sokkal több mint aminek elsőre látszik, ez nem csupán egy egyszerű nap, hiszen híres és ismert vendégekkel estély készülődik a kastélyban.
Kora reggel indul a nap, Krisztina és kislányai ébredeznek, velük együtt fantasztikus utazásra indulunk mi is. Krisztina emlékei között kalandozunk, megismerjük életének fontos pillanatait, gyermekeit, terveiket, álmaikat, a régi kedves családtagokat és barátokat. Minden emlékképet átsző a szeretet és a család fontossága, egymás tisztelete és megbecsülése. Az életet árnyékoló gondok bár felvillannak, de háttérbe szorulnak, hiszen mindig van minek örülni, ezeket a szép pillanatokat kell megélni, és dédelgetni,megőrizni lelkünkben. Talán ezeket kellene legfőképpen megtanulnunk Krisztinától, hiszen ő is így őrizte meg lelkében. Egy tapasztalt, életvidám és bölcs asszony képe elevenedik meg előttünk.


Sokat olvashatunk Krisztina műveltségéről, kifinomult hozzáállásáról az élethez, rendkívül jótékony természetéről, gondoskodásáról a rászorultakról. Ő alapította az árvaházat Gyulán. Ezek mind dicséretes jellemvonások, példaértékűek lehetnek ma is a tehetősebbek számára...


Ahogy halad a nap a konyhán készülnek a finom fogások. Konyhai praktikák, a környezet és szereplői eleven képekkel varázsolódnak elénk. Meleghangú, lírai a próza, ahol a család ifjabb tagjai is elénk kerülnek. A már felnőtt, távol tanuló fiúk mellett a kastély kis hercegnői is ott viháncolnak, készülődnek az estére. A gróf úr is megjelenik természetesen, több férfivendéggel, ami keretbe foglalja az eseményeket. A bővülő vendégsereg beszélgetései igazi boldog békeidőkről árulkodnak, ahol kortársként bukkan fel egy-egy anekdotában Munkácsy Mihály, Jókai, vagy éppen Gárdonyi Géza alakja. A vadászat sem hiányzik a történetből, ami akkoriban igzán kiemelkedő esemény volt. Az Ybl Miklós által tervezett kastélyról és építéséről is megtudhatunk érdekes részleteket. Tudtad, hogy éppen annyi ablak van az épületen, mint ahány napja az évnek van? (365)

Tökéletes harmóniában olvashatunk az épületről, környezetéről tájleírásokat, párbeszédeket, és picit felvillan az aktuálpolitika is. A cselekmény szívhez szóló és elgondolkodtató. A legszebb történeteket valóban az élet írja. A történet ezúttal is a valóságra épül. Bauer Barbara érezhető szeretettel, és tisztelettel mutatja be karaktereit.

Estefelé, már egyre több szép emléket ismerünk meg, megidéződik Krisztina szerető nagymamája és gondoskodó gyámjának alakja is. Lassan érkeznek az első vendégek és családtagok, készülnek a csodás ételek és fogások. Mennyi emlék fűződik egy-egy sütemény, vagy főfogás készítéséhez! Számomra legkedvesebb a Fahéjas kalácsé és a kenyérsütésé, a kovász életben tartása igazán érdekes és megható. A leves fejezet is sok izgalmas emléket idéz meg. A finom és különleges fogások sora között tehetünk egy sétát a kastélyban, jó lehetett átélni, a családi legendárium részévé tenni, óvni az emlékeket és továbbadni. Krisztina családja igazán szerencsés, és mindenki, aki ezekben az időkben élhetett, és részt vehetett egy ilyen estélyen. A kötet végén pazar fotók, színvonalas receptek által részesei lehetünk az estély fogásainak. A vállalkozóbbak otthon is elkészíthetik akár valamelyik fogást Fodor Mihály mesterszakács újraálmodott receptjeit követve. 

Különleges olvasmányélmény a könyv. Szívből ajánlom ezt a regényt mindenkinek, aki szeretne elmerülni a magyar történelem boldog, békés idejében, aki egy szeretnivaló olvasmányra vágyik. Aki kedvet kap, látogassa meg a szabadkígyósi felújított kastélyt, valóban kivételes, pazar, csodás élményt ad.


ITT rendelhető kedvezménnyel a kötet! 

  

Bauer Barbara: (1974.) hosszú éveken át volt légiutaskísérő, miközben kommunikácó és PR diplomát is szerzett. Dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztő – műsorvezetőként is. 2012 – ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei: A Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta sikeres történelmi regényeit, A leggazdagabb árvát, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafenn, a Kétszáz éves szerelem és Az aranyműves fiát. Írt életrajzi témában is.

Jaffa, Budapest, 2024
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634759355