Nemtelen nemesek

Urbánszki László: Nemtelen nemesek
Jól élni, délig heverészni, és bejutni minden szoknya alá

Első olvasásom az írótól. Remek hangulatú, kalandokban bővelkedő regényt olvashattam. Ez valóban a magyar vadnyugat!

Nagyszerű mesélő, jól megírt karakterek és szép tájleírások színesítik a történetet. Kalandokban nincs hiány! Lecsúszott nemesek, rablók, haramiák, kikapós fogadósnék, marhakupecek a szereplők. Hol véres csaták, hol sikamlós történetek részesei lehetünk, az ízes magyarsággal megírt regényt olvasva.
Olyan szépen mesél, mintha ott lennénk a fogadóban, a tűz körül ülve, vagy a hideg hóban a farkasokkal harcolva. Tét a túlélés!

Ladányfi Bene apjának másodszülött fia, a dolgozni nem szertő, lecsúszott nemes, és a piaci csavargó árva gyerek, Urlas barátsága adja a történet alapját. Kettejük egymásra találása számtalan kaland forrás lesz. Hozzájuk csapódik még a magányos Szabolcs az erdei ember, így alkotnak remek kis csapatot. Baráti összefogásukra, harci erejükre és Bene pörgő nyelvére szükségük is van. Jól kiegészítik egymást. Az olvasót viszi a kalandok sora, benne él a történetben. miközben jól szórakozik a hősök kalandjain.

A remek kártyás Bene a marhakupecektől, rablóktól sem fél, Ő a holtat is kidumálja  a sírból.
Urlas jó tanítványa lesz. Szabolcs magánakvalósága, félszegsége a lányokkal sok humoros kaland forrása. Ízes beszéde üde szín a történetben, humora eredeti.

"Kít napig talán ölíg a' ennivaló, ha jól beosztjuk, gondolta, közben komoran megrántotta a vállát,
és vigyorgott. A holnapon ráérsz akkor agyaskodni, ha megíred. Okos ember ez a nemes, hogy ilyen jókat kitalál."

Nagyon tetszett az íjkészítésről írtak. Sok érdekességet tudtam meg, hogyan is készül e jó íj.
 Szerethető, igazi csibészek, hús-vér karakterek a szereplőink. Afféle "rejtői humor" jellemzi  ezeket az alakokat. Gyönyörű, hangulatos  tájleírások színesítik a regényt. Lírája is gyönyörűséges.

"Az ég fekete takarójában rideg fénnyel tündököltek a csillagok. Néha-néha megzizzent egy gally, amikor elengedte hóterhét, vagy reccsent, mert eltört a súlya alatt.Újra csönd uralta a tájat, a Gerecse erdejében elcsitult az élet zaja."

Elvarázsol, magával ragad, beszippant. Igazi kalandok részeseiként sok  humorral találkozhatunk a regény lapjain. A szereplőkkel lehet azonosulni, Urlas és Szabolcs figurája nagyon kedves, életre való, vagány  srácok. Míg Bene leleményessége, harci tudása irigylésre adhat okot, jó csapatot alkotnak. Valódi farkasok mellett, emberfarkasokkal, rablókkal is megküzdenek. Kitartásuk, erejük példaértékű, ha vesztésre állnak sem adják fel. Történelem egy másik megközelítésben, ami az iskolai könyvekből kimaradt: életképek avagy a  középkori Magyarország alulnézetből. Az egész történetből árad az életszeretet, a túlélni, humorral, leleménnyel, némi huncutsággal legyőzni az akadályokat. Olyan igazi magyar virtus módra.

"Most azonban, közvetlenül a nagyvásár után, nem a lányoké volt a főszerep, hanem a kártyáé. Nemrégiben hozták be Szent István országába az Ördög bibliáját, de a magyar nemeseket mintha az Odafent Lakozó is arra teremtette volna, hogy hajnalig tartó, hatalmas csatákat vívjanak."

Azért a szerencse is mellettük áll. Nagy harcok, a pusztában és a fogadók asztalánál kártyában, buja bókok, borok, és a magyar vidék élete olvasható a lapokon. Mindegyik szereplő a saját boldogulását keresi, ki így ki úgy. Maga a történet kisemberekről szól, nem a lovagok, nemes urak a főszereplők.
Jól szórakoztat, élmény volt olvasni!
Keressétek, olvassátok,  kalandozzatok Benével és barátaival! Jó móka lesz.

A könyvhöz remekül illő, szemet gyönyörködtető szép borítót  Viola Ferenc készítette.


 5/5

Urbánszki László - az Odakint, a pusztában egyedi hangú szerzője - új könyvében esendő emberek indulnak neki a világnak, és keverednek torokszorítóan izgalmas kalandokba. Életművészek, szeretni való csibészek, buja fogadóslányok és veszett emberfarkasok élik világukat a "magyar vadnyugat" színes forgatagában.

http://youtu.be/iCg-D2wzXxQ

www.historiumkiado.eu
www.facebook.com/historiumkiado

   

Historium, Dunaszerdahely, 2013

256 oldal · ISBN: 9788089649006

Aquincum farkasa

 Marcellus Mihály: Aquincum farkasa










Történelmi regényeknél nagyon fontos, hogy igényes, pontos korrajzot adjon. Ilyen tartalmú könyvekből elég kevés van ami még kikapcsol és remekül is szórakoztat. Ha mindezt a magyar történelemhez tudom kötni, az külön öröm! A Historium Kiadó felfedezése után ilyen könyvek kerültek a kezembe. Ez volt a 4. kötet, amit a kiadótól olvastam. Mindegyikre jellemző a remek hangulat, jól megírt történetvezetés. Ez a kötet is kedves darabja lesz a könyvtáramnak. Ezúton is köszönet a kiadónak az igényes kiadványokért!

Marcellus Mihály írásaival nem találkoztam eddig, még álnéven sem. Mint a könyv utószavából kiderül ez egy korábbi, még Michael Mansfield néven megjelent munkája.
Röviden értékelve: Leesett az állam! A történelmi háttérbe egy misztikus kalandregény elevenedik meg. Nagyon izgalmas a történet, végig lekötötte a figyelmem, izgalommal vártam a végkifejletet!
A meglepetés ott sem maradt el, mit tagadjam, én a boldog vég, a szerelmesek egymásra találására számítottam, ám az író, még ott is csavart egyet a történeten. Nagyon jól tette, nem lett szokvány, előre borítékolható a befejezés.

A címből sejthető, mikor is játszódik a mese.  Mert mese ez a javából, történelmi keretben.
A Római Birodalom tönkreteszi a helyiek békés életét. Nem a legkíméletesebb eszközökkel, ártatlan családok, gyerekek esnek áldozatul az oktalan vérengzésnek. A   Hatalom igazságtalanságai döbbenetesek. A vezetők szabad kezet kapnak a csalásra, vesztegetésre. Magyarán: azt tesznek, ami jól esik nekik.
A három " bajtárs" a saját szórakoztatására falvak előre megrendezett felgyújtásával, eraviscus embervadászatot folytat pusztán csak úgy, unaloműzésből. Egy tizenkét éves fiú a főszereplőnk, akinek névtelensége még inkább hangsúlyozza a leigázottak sorsát.  A  Fiú  sorsa megpecsételődött, amint a szeme láttára gyilkolják le a családját. Nagyapja még utolsó erejével különleges erővel ruházza fel. Itt jelenik meg először a misztikum a történetben.

Egyedül, magányosan és elszántan küzd a Hatalom ellen, kevés eséllyel. Rabszolgaként évekig dolgozik a kőfejtőben, várva az alkalmas pillanatra, hogy bosszút álljon.  Az idő neki dolgozik.
Nagyon érdekes volt, hogy a történéseket a leigázott eraviscusok oldaláról láttatja. A Kelta szív alcím is erre utal és a szerelemre, ami erőt ad. Santia színesíti a mesét, ő hozza a szerelmi vonalat a romantikát. 

"Egyetlen időmérő eszköze a vágy volt, mely jelezte az egymás nélkül töltött órák gyors múlását. A szív sietős dobbanásai mutatták a mohó perceket, és figyelmeztették arra, hogy nem várhatnak tovább: találkozniuk kell Santiával."

 Életképeket olvashatunk a korról, szokásokról. A misztikus rész jól adagolt, hihető együtt izgulunk a főhőssel a sikeres bosszúért. Minden gonosz úr elnyeri "jutalmát". A sok ármánykodás, gonoszság nem marad bosszú nélkül. Hősünkre mégis a magány, az erdő vár. Nagyon hangulatos képeket fest elénk az író:

"A ház elnémult, megtelt éji árnyakkal. Az átrium bejáratánál a korinthoszi oszlopok vigyázzba merevedett katonák módjára tartották az emelet homlokzatát.
Árnyékuk az éles holdfényben a sima pázsitra meg a kútra vetődve olyannak tűnt, mintha büszke kolosszusok őriznék a kertet."

" Az erdő jajongott a szélben. Alázatosan hajbókoltak a faágak a végtelen erő alatt, ahogy a vihar haragvó istene végig kaszált a vadon sűrűjén. Dühétől reszketve bújtak el a vadak…"
A regény  nekem Steven Saylor könyveinek méltó párja. Örülök, hogy a kezembe került, keresni fogom az író további köteteit is.
A könyv videó ajánlója és az író honlapja:
http://youtu.be/BbAM9k7O5QU

http://michaelmansfield.hu/

Historium, Dunaszerdahely, 2012

416 oldal · ISBN: 9788097077853

A fogoly királyné

Alison Weir: A fogoly királyné




                                                                       




Alison Weir a történelmi regény koronázatlan királynője.  Lady Elizabeth és Lady Jane című bestsellere a magyar olvasókat is meghódította. Remekül megírt, korhű hangulatú kitűnő olvasmány mind két regény. Új regényében Aquitániai Eleonórával ismerkedhetünk meg. Ki is volt ez az elbűvölő, gyönyörű és művelt  hölgy?

Aquitániai Eleonóra (1122 – 1204 ápr. 1.) Aquitánia  és Gascoigne  hercegnője, Poitou grófnője, valamint Franciaország és Anglia királynője, a késő középkor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nőalakja, azon kevés nők egyike, akinek a XII. századbanjelentős szerepe volt kora kulturális és politikai életében. A határozott elvekkel rendelkező, művelt és igényes királyné autonóm személyiségként viselkedett, még szentföldi zarándoklaton is részt vett.

Eleonóra első házassága révén Franciaország, majd második házasságában Anglia királynéja volt, és fiai közül ketten is Anglia királyai lettek. ( Oroszlánszívű Richard és János király )

Két részre osztható a történet.


Az eleje amolyan „szürke” történelmi háttérrel. Eleonóra királyné egy nagyon is belevaló, vagány nő volt, aki még bátran merte is élvezni a testi örömöket. Nagyon is, de ez nem lehet baj. Harminc évesen, tizenöt év házasság és két leánygyermek után, pápai áldással elválik a francia királytól, és feleségül megy a tizenegy évvel fiatalabb Henrikhez. Aki igen potens férfiú, nos erről szól a történet eleje. Szerintem nagyon is emberi dolog, mint ahogyan Henrik ki is nyilvánítja, a szerelem fontos része az életnek, és ők nagyon szerencsésen találtak egymásra. Oroszlánok házassága volt az övék, ahogy a fejezet címe is mutatja. Csodálatosan illettek egymáshoz, ami abban az időben is már-már csodaszámba ment. Nem házassági "kötelességet" teljesítettek, a tizenegy gyermek születésével, hanem nagyon is élvezték a testi együttlétet. Eleonóra vagány, mondhatni merész nő volt az akkori mérce szerint. Ahogyan a Lajossal kötött első házassága gyümölcseit szinte nem is látta, úgy ragaszkodott a Henriktől született fiaihoz. Sőt, itt még a lányok is fontos helyre kerültek anyai aggodalmaiban. Az első 13 év a házasságban is jól működött. Henrik partnerként kezelte a királynőt, véleményére kíváncsi volt, sok dologban szabad kezet kapott.

Ám az ifjú trónkövetelők felnőttek, címet, rangot kaptak, de hatalmat nem. 
A konfliktusok ezzel csak fokozódtak. Innen veszi kezdetét a történet második része. Eleonóra bölcs asszony volt, szemet hunyt a hűtlenségeken, sőt egyik "eredményét" még az udvarban nevelte. Azonban a távollétek sem igazán kedveztek a kapcsolatuknak. Anyaként természetesen a fiai pártján volt, hiába próbálta Henrik királyt meggyőzni, az nem akart osztozni az ifjú királlyal a hatalmon,gyermekeit sokszor mint sakkfigurákat kezelte, a birodalom érdekei szerint jegyeztette el, illetve adott vagy vett vissza címeket, birtokokat tőlük. A királyné vívódásai a fia és a király között igazán jól ábrázoltak:

"– Nehéz egy apának elfogadnia, hogy a gyermekei felnőttek. – csillapította Eleonóra –, és még nehezebb, hogy egy napon a birtokukba kerül, ami az övé. Apád igen büszke a birtokaira. Egyetlen angol királynak sem volt korábban ilyen birodalma. Azt tanácsolom, fiam, légy türelmes, és cselekedj megfontoltan minden dologban.
Fiatal vagy még, és bizonyítanod kell a kiválóságodat."

A házasságuk válsága és a gyermekek uralomra törése csak mélyíti a szakadékot köztük.
" Eleonóra szívében keserűség volt. Több mint egy éve nem látta Henriket: az nem jött el megnézni az újszülött kislányát, Johannát, és még karácsonyra sem jött haza. Ez kegyetlen csapás volt, hiszen azelőtt sohasem töltötték külön a karácsonyt, és Eleonóra még mindig őrizte a benyomást, hogy a dolgok javulóban vannak közöttük. Legalább a gyerekek csalódottságára gondolhatott volna, ha az enyémre nem is, gondolta bosszúsan."

 Eleonóra 10 kemény évet kapott rabságban, bezárva, gyermekeit is alig láthatta. Majd épp a gyerekek határozott kéréseire, ez a rabság enyhült, bár még 6 évig tartott, ám Henrik maga is érezte csak az asszony az, akitől igazán vigaszt kaphat, neki tudta elmondani igazán a gondjait, bajait. Sajnos erre az ifjú Henrik halála vezette rá, a két ember  megtört szülőként újra egymásra talált.
Főleg emberileg, lelkileg volt egymásra szükségük.
Viharos, mély szerelem fűzte össze őket. Bármi történt meg tudtak egymásnak bocsájtani.
Remekül megrajzolja Eleonóra formálódását, lelki vívódásait a keményfejű, csapodár Henrik oldalán. Nagyszerűen ábrázolja Henrik ragaszkodását rengeteg sok szerető, vita után is.
Talán a hangulat az, ami nem úgy jött elő, illetve néha  túl mai, modern köntösbe volt öltöztetve a történet.

Mégis egy emberileg is elgondolkodtató, szép és izgalmas regényt olvashattam. Eleonóra portréja jól megrajzolt, hitelesek az alakok, történések. Szép borítójával illik a másik két könyvhöz.
Kitűnő segítség a családi ki kicsodában a könyv elején található családfa. Nagyon tetszett a regény, másként, mint a Lady Jane, ahol egy naiv, tizenhét éves lányka történetéről van szó. Az talán mint első olvasás adott többet. A történet második részében  itt is hozza a formáját az írónő. Eleonóra rendkívül szép kort ért meg a maga 82 évével. II. Henriket is túl élte, élete utolsó éveit visszavonultan töltötte. Imádott Richard fia és II. Henrik mellé temették el.

Igazán jó volt olvasni, érdekes történet egy szenvedélyes, okos asszonyról, akit a szerelem mellett az esze, műveltsége is kiemelt a kor királynői, asszonyai  közül. Imádta a férjét, ember tudott maradni a rabság évei alatt is, gyermekeiért szembe mert szállni a királlyal is. Olvasmányosan megírt, valós történet.

Ulpius-ház, 2012

ISBN: 9789632547114

Fordította: Tomori Gábor

Hősnők és Írók

Scherter Judit: Hősnők és írók 
Nőnapi elmélkedések


                                                                                   






"Én a figuráimba mindig szerelmes vagyok. A férfiakba is. A nőkbe pedig különösen."








Részlet a könyv fülszövegéből:
Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi?
Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság?

Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz.
Nők, hősnők, regényhősnők – csodálatos, titokzatos világ.

Kilenc nagyszerű, mai magyar férfi íróval beszélgetett az írónő. Azért csak kilenc, mert egy valaki visszavonta a gondolatait, Rubin Szilárd pedig sajnálatosan váratlanul elhunyt. A kilenc író akikkel beszélgetett Scherter Judit: Darvasi László, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kukorelly Endre, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György.

Ők kilencen hogyan látják az irodalmi nőalakokat, rájuk hogyan hatottak, illetve első élményük, találkozásuk, szerelmeikről beszélgettek.  Ők maguk miből építik, alakítják ki a női karaktaereiket, illetve a környezetükben élő nők hatása regényeikre.
Érdekes válaszokat kaptunk! Szinte első komoly női minta, ki más, mint az édesanya lehet, majd az első szerelem, ami akár a Kék Tündér is lehet... a mesék hatása a gyermeki lélekre.
Férfiíróink szerint kik azok a megkerülhetetlenül fontos irodalmi nőalakok? Akiket szinte mindenki kiemelt: Anna Karenina, és Bovaryné. Sajnáltam, hogy Závada Pál nincs a megszólalók közt, mert az ő nőalakját, Jadvigát több írótársa is említi. Érdekes lett volna az ő válaszait is olvasni erről a kérdésekről.Nagyon tetszettek a férfilélek rejtelmeiről való írók vallomásai.
Mert azért jócskán bepillantást nyerünk oda is, miközben magát "A NŐT" próbáljuk megfejteni.

Mindenki a maga sajátos stílusában, ugyanazokra a kérdésekre válaszolt. Nagyon színes, érdekesek az emlékek, válaszok. A beszélgetések végén egy-egy kis jellemző részlet olvasható az írók ismert regényeiből, novelláiból. Kedvenceim tetszettek a leginkább, de Kukorelly Endre és Nádas Péter válaszai is jók voltak arra, hogy felkeltsék az érdeklődésem a műveik iránt. Tőlük ugyanis még nem olvastam. Valamint egy régi adósságom: a Jadviga párnája kötetet "ezer éve" tolom magam előtt... ezt az adósságom hamarosan törlesztem!

Igazi baráti beszélgetéseket olvashatunk, egyáltalán nem sablon válaszokkal. Néhol egyetértettem hasonló élményeimmel, illetve rácsodálkoztam: jéé.... mik vannak! Kire mi, milyen hatással van.
Mi férfiak a nőket hogyan képzeljük, kezeljük, mennyire fontosak, milyen szerepet töltenek be az életünkben. Mitől is "NŐ" a nő?
Óhatatlanul Karinthy idézete jutott eszembe:
"Férfi és nő, hogyan is érthetnék meg egymást amikor mind a kettő mást akar; a férfi a nőt, a nő a férfit..."

Néhány részlet  a válaszokból kedvcsinálónak:
" A kortárs nők között aki nagyon izgalmas volt, akit nagyon szerettem, Jadviga. A bűnös nő, aki valójában csak egy kikerülhetetlen szerelem, egy eleve elrendelt helyzet miatt bűnös. Az örökké vágyott és soha meg nem kapható nő." - Grecsó Krisztián
"Amikor leáll a nemihormontermelés , vagy már nem olyan erős, akkor látszik, hogy a nő és a férfi legfőképpen ember. - Nádas Péter
"Ahogy azt mondom: Hamlet és Othello, úgy mondom: Anna Karenina és Bovaryné. Ez a két nő megkerülhetetlen." - Forgách András
"Én a figuráimba mindig szerelmes vagyok. A férfiakba is. A nőkbe pedig különösen." - Darvasi László
Szerintem nagyon érdekes kis kötetet kapunk, érdekes, élvezetes gondolatokat olvashatnak, akik kézbe veszik, akiket érdekel, mi van a férfilelkek mélyén. Elsődlegesen emberek vagyunk, vágyakkal, érzésekkel. Aztán férfiak és nők, ahogy Nádas Péter mondta.
A nagyszerű borítón Canzi Ágost: Nő képe 1845, festménye látható.

Scherter Judit 1945 augusztusában, Békéscsabán született. Többnyire falun élt, ott nevelte később gyermekeit is.
Budapestre ’84-ben költözött, akkoriban a Monteverdi Birkózókörben játszott, családját alkalmi szellemi munkákból tartotta el. Ez okból kezdett el románcokat is írni – álnéven –, később számtalan interjút, gasztronómiai témájú írást és két könyvet (Nagymamakönyv, Nők délutáni fényben) publikált. Ha teheti, falusi magányban festeget.
Új könyve Hősnők és írók (2013) a Magvető Kiadónál jelent meg.

A könyv kitűnő párja egy másik Magvető által kiadott könyvnek: Kováts Judit - Megtagadva regényének! Ott is női sorsokról olvashatunk megrázó őszinteséggel. 

 Magvető, Budapest, 2013

288 oldal · ISBN: 9789631430707

Egy tucat esztendő

Muhary Zalán: Egy tucat esztendő 





                                                                           












A kalandos és fordulatos regényt így tudnám összefoglalni: Orvoslás, politika és egyházi intrikák a 18. századi Egerben!
Kis történelmi emlékeztető:
Markhot Ferenc (Vittenc, 1718 (?) – Eger 1792.május 25.) a 18. századi magyar orvostörténet kimagasló személyisége. Orvosi tudása messze földön híressé tette. Tevékenységére fölfigyelt Barkóczy Ferenc egri püspök is, aki 1758-ban Egerbe hívta.
 1769. november 25-én nyitotta meg Egerben, az irgalmas barátok kórházában az első hazai orvosiskolát. A Scola Medicinalisnak a nyitó tanévben tíz hallgatója volt. Orvosképzési elvének a maga korában kimagasló voltáról tanúskodik, hogy a hallgatók nem csak elméleti képzést kaptak, de tudásukat kórházi gyakorlattal is fejlesztették; így vált iskolája a klinikai rendszer korai előfutárává. Mária Terézia 1772-ben megtiltotta, hogy az iskola doktori oklevelet adhasson ki. Ezért az intézményt 1775-ben be kellett zárni, de az itt végzett medikusok a Nagyszombati Egyetemen csak csekély tanulmányok után megkapták az orvosi diplomát.

Magyarországon a Kalapos király, II. József uralkodik., Egerben az egyház és  egyéb szerzetesrendek küzdenek a hatalomért (szerviták, ciszterciek, jezsuiták, minoriták, ferencesek, rácok, habánok). 1781 őszén kezdődik a regény. Fontos megjegyezni, bár a történetben több valós szereplő van, maga a történet fiktív. Nagyon izgalmas, korhű, néhol misztikus a történet, amolyan "bepillanthatunk a függöny mögé". Muhary József sebészmester, Markhot tanítványának naplója adja az alapot.
Teljesen szubjektív, egyes szám első személyben meséli el az eseményeket a szerző. Érezhető a gondos és alapos háttérmunka. Tetszett a regény felépítése, nyelvezete is illett hozzá, adta a hangulatot. Itt említeném meg Kovács Péter szemet gyönyörködtető grafikáit is. Csodaszépek, illenek ide, még hihetőbb, még valósabb a történet.

A történéseket Miklós a minorita szerzetes öngyilkossága indítja el... erről a két orvos gyorsan kideríti, bizony ez egy álcázott gyilkosság volt! Nincs megállás, pörögnek az események a püspöki könyvtárban, palotában épp úgy, mit az Eger alatt húzódó pincerendszerben. Micsoda titkokat rejtenek ezek! A korabeli város eleven és színpompás képekkel jelenik meg a regényben. Nem csak az eltűnt ládákat, titkos iratokat, könyveket, gyémántokat. Helyszínként feltűnik Bécs, Budapest, részesei lehetünk több hónapos országgyűlésnek, titkos császári látogatásnak is. Markhot és Muhary valós  küzdelme az orvosi iskoláért, a politika kereszttüzében elgondolkoztató. Szívhez szóló volt olvasni az idős mester haláláról:

„A jó pap holtig tanul, a jó orvos pedig a pap halála után is.” 

Igaza volt, Esterházy alatt tovább fejlődtünk, és a Mester halála napjáig küzdött. Bár az orvosi iskola ügye másodszor is elvérzett, de a betegeit nem hagyta cserben, búskomorságán felülkerekedett. Most viszont elment. Messzire és végleg. Itt hagyott."
Emberi sorsok, egyéni drámák, harcok, intrika bőséggel. Lendületes, élvezetes olvasmány.

A kötet végén található "ajánlott irodalom" remek kiegészítést ad, a szövegben előforduló korabeli szavak, események magyarázata is a lapok alján rögtön olvasható. Minden történelem iránt érdeklődőnek ajánlom.Akár, mint helytörténeti kalandregényt is. Magával repít egy eltűnt korba, sétálhatunk gondolatban  a barokk Egerben. Mesélnek az utcák, épületek, könyvek. Nagy öröm volt olvasni, napokkal később még él bennem a történet, örülök, hogy a kezembe került! Végre egy kiadó, akinek fontos a magyar történelem! Személyes kedvencem Eger, így még érdekesebb élményt kaptam a könyv által. Bár Muhary Zalán a legenda szerint valóban élt a múlt század elején Egerben, (1892. december 12-én született) ez esetben most írói álnévről van szó a szerző személyét tekintve. Aki valóban Egerben él és orvos, járatos az orvoslásban, ismeri az idevágó történelmi dokumentumokat.











Köszönet a Historium Kiadónak.
 A kötet videóelőzetese:
http://youtu.be/BieVSjyn9Ic
 A barokk Eger:
http://youtu.be/tLbTyW6VHyY

Historium, Dunaszerdahely, 2012

312 oldal · ISBN: 9788097077891 · Illusztrálta: Kovács Péter 

A háború gyermeke

Benyák Zoltán: A háború gyermeke











„A háború: különleges élmény. A háború: életforma. A háború: rend."





Rövid, de annál érdekesebb Benyák Zoltán: A háború gyermeke regénye. Úgy ír a háborúról, annak hatásairól, hogy magát a harcokat, a frontvonalakat nem is közelítjük meg. Az olvasót a háttérben zajló események kötik le. Mégis döbbenetes, magával ragadja az olvasót!

1933-ban Berlinben a híressé vált könyvégetéssel indul a történet. Sophie Andersch történésznő egy régi térképet keres. A nácik is. Sophie elrablása igen árnyalt, hiszen közlik vele ő nem fogoly a wewelsburgi kastélyban, hanem addig nem mehet el, amíg a náci régészprofesszorral meg nem fejtik a térkép titkát. Ez bizony évekbe telik. A lány naplófeljegyzéseiből megtudjuk: zsidó férjétől és 4 éves kislányától szakították el. Egy eleve kudarcra ítélt szökési kísérlet után kényszerítik, hogy a professzorral a tibeti hegyekig menjen a Hold gyermekeit megtalálni.

Sophie kalandjai persze ott még nem érnek véget. Itt egy hirtelen fordulattal már egy új fajelmélet is a képbe kerül. Ez erősen emlékeztetett Mengele elhíresült "ikerkísérleteire".
A tibeti hegyekből szereplőink az Antarktiszra menekülnek, ami már már "Verne-i" fordulat.

Van kaland bőven, az öt fejezetben! Az események végkifejlete elgondolkodtató. Remélhetőleg nem lesz újabb világégés. Hiszen mindannyian a háború gyermekei vagyunk, akár mint túlélők, akár mint késői utódok!
" – Nem csak a gonoszok végzik a pokolban, Otto, hanem a szolgáik is. A bűn alól nincs mentség."

Benyák Zoltán, avagy Jonathan Cross honlapja:
http://www.jonathancross.hu/


Videóelőzetes a Youtube-on:
http://youtu.be/mTvabsvttVQ

A könyvért köszönet a Historium Kiadónak!
http://youtu.be/mTvabsvttVQ

Historium, Dunaszerdahely, 2012

208 oldal · ISBN: 9788097077860

Megtagadva

 Kováts Judit: Megtagadva 








"Soha nem akartam emlékezni. Egész életemben próbáltam elfelejteni mindazt, ami történt. Hiába, nem szabadulhatok.”







Ezekkel a sorokkal záródik Somlyói Anna visszaemlékezése az életéről, amit összetört a háború. Somlyói Anna vidám, önfeledt diáklány volt a történet kezdetekor 1942-ben. 

"A '42-es volt az utolsó tanév, amikor szeptemberben rendesen megkezdődött, júniusban pedig befejeződött a tanítás"

A világ nagy változásai hogyan hatottak a hatodik gimnazista lány egész életére, erről olvashatunk a könyvben. Hogyan lett felnőtt nő, élte túl a háború borzalmait. Milyen hatással volt az ő fiatal lelkére, világlátására, gondolataira  a világégés. A holokauszt borzalmát nem lehet elfeledni. Amikor a legjobb barátnőjét családostul elviszik értetlenül áll a történtek előtt, akkor még kalandnak tűnik, hogy kenyeret csempésszen be a táborba Goldberger Etának. Látni a többiek kiszolgáltatottságát, megérteni azt, amit nem lehet.

Aztán jön a szomorú valóság. A szeretett édesapa behívója, majd a borzalmak csak fokozódnak. Látni elpusztulni az ismerősöket, szeretteit, az éhínség, a túlélés reménye, felfogni a felfoghatatlant. Olvasni is döbbenetes, átélni egészen más. Kováts Judit nagyszerű mesélő, magával ragadóan írja, tárja elénk a kor összes borzalmát. Ott vagyunk Annával lélekben a történetben. Anna története nagyon is szubjektív, az ő szemszögéből éljük át, látjuk a történelmet. Hiteles, pontosan megrajzolt alakok adnak képet a közelmúlt borzalmairól: "málenkij robot",egymás beárulása, az élelem hiánya, a félelemről. Túl kellett valahogyan élni!

Amikor minden Egész eltörött, nem csak a feldúlt házak bútorai, emberek élete omlott össze egy pillanat alatt.Most a cserepekből egy húsba vágóan őszinte embermesét olvashatunk ki. Az elmondás, talán oldja az egész életre kiható félelmet, fájdalmat. Nagyon megindító rész volt, amikor Anna az elveszett szerelemről emlékezik, Andrásról, akivel szinte alig kezdődött el köztük valami, már eltépték egymástól őket. Az első mély érzések egy életre elkísérik a lányt.

"Ébren és álmomban, mindig őt vártam. Akartam, hogy jöjjön, bár tudván tudtam, hogy nem jöhet, mert még húsz éves sincs, és messze áll a nősüléstől, mert a felnőttek semmit nem tudnak a szerelmünkről, és mert a leventékkel valóban elment nyugatra. Akartam hogy jöjjön, és rettegtem, mi lesz, ha megtörténik a lehetetlen. Mocskosan, megrontva, összepocsékolva, hogy kellenék neki vagy bárkinek a világon?"

 A fülszövegből egyértelmű már, mi is történik Annával, és sok sok magyar asszonnyal, leánnyal. Nem csak a tankok,a bombák okoztak hatalmas pusztítást. Ami a lelkekben lezajlott arra talán csak az idő lehet gyógyír. Lehet? Lehet ezt elfelejteni? Szembe nézni a múlttal, még ma sem könnyű. A fájdalmak sokszor feloldhatatlanok maradnak. Mindenkinek a kezébe adnám ezt a könyvet. Érték van benne!
A könyv borítója drámaian egyszerű, kifejező.

 http://youtu.be/bxgHvx_75wE

A könyvről további infók, hírek dedikálásokról, közönségtalálkozókról:
  www.facebook.com/megtagadva

Néhány szó a szerzőről:

Kováts Judit író, korábban történész-levéltáros.

Számos tudományos munkája – kötete, tanulmánya, szakcikke – jelent meg a 19. századról, azon belül is a reformkorról. Kutatási területei közé tartozott a hadtörténet és a katonai térképészet is. Elbeszéléséket, novellákat, tárcákat publikált különféle irodalmi folyóiratokban és portálokon. A Megtagadva az első regénye.

 A szerző portréját Csutkai Csaba készítette.

 Magvető, Budapest, 2012

256 oldal · ISBN: 9789631430370

Sár, vér, levendula

 Sár, vér, levendula
 Novellák és elbeszélések a sötét középkorból
(szerk:Bíró Szabolcs)















Részlet a könyv fülszövegéből:
"E rendhagyó, tematikus antológia segítségével különleges időutazást tehetünk a kilencedik és a tizenhetedik század között. Átélhetjük annak a harcosnak a vívódását, akinek a törzse megölte Gellért püspököt. Megismerhetjük az ingatag, részeges Vak Béla király feleségét, aki Aradon hatvannyolc magyar nemesnek nyújtja át a mérges kelyhet. Együtt kereshetjük a Szentföldről hazatérő, kiábrándult lovaggal János pap országát. A török által ostromolt nagyváradi végvárban megtudhatjuk, miféle titkos fegyvert agyalt ki és rejtett el költeményeiben Janus Pannonius."

Nagy érdeklődéssel vettem kezembe a tetszetős kivitelű, gyönyörű szép borítós könyvecskét. 12 novella a sötét középkorból nagyon is érdekesnek, izgalmasnak ígérkezett. Minden ígéretét beváltotta a könyv. Időrendben felfűzve tehetünk egy igazi időutazást a tényleg sötét középkorba.
A szereplők hétköznapi emberek és valóban élt történelmi személyiségek. Az egyszerű füvesasszony, dolgozó, földművelő embertől Könyves Kálmán, Vak Béla királyon át Gellért püspökig megtalálhatóak a mesékben. Szerelem, ármánykodás, önfeláldozó testvéri szeret, a hit kereséséről szólnak a novellák. Erős válogatás, tehetséges alkotók bemutatkozása ez a kötet.

A kezdő novella jól megalapozza, afféle hangulatot ad a könyvnek. Ez Losonczy Attila remek kis írása a Tavaszból a télbe. Kedves, humorral megírt szerelmes történet két leányról, akik ugyanazt
a vitézt szeretik, ám mindketten csalódnak. Jön új tavasz és új szerelem az üzenete.
A Hét év, három nap a sámánok, hiedelmek világát varázsolja elénk Mészáros Péter írása. A régi hit, és a kereszténység összecsapása itt már kezd kirajzolódni. Magával ragadó, érdekes történet egy sámánfiú születéséről.
Szőllősi-Kovács Péter: Arany Atyácska könnyezik. Vata-féle pogánylázadás, a régi hit és a kereszténység véres összeütközése, Gellért püspök meggyilkolása... az első igazán megrázó, elgondolkodtató történet. Kiemelkedően jó, egyik  kedvencem lett, ha szabad választanom.

Horváth Gábor: Egy sáros kor alkonya hozza legjobban mind azt, amiről a cím is szól. Itt minden együtt van a sár, a vér, és a levendula is. Igazi sötét, középkori eszmefuttatás a mindennapokról.
Baka L. Patrik: Hatvannyolc című írása a másik nekem kedves novella. Erős jellemrajzaival, töményen adja a történelmet. Hihetetlen jó írás. Ezt akár még bővebben, jobban kibontva is szívesen olvastam volna. Ilona királyné igen erős, meghatározó alakja a történetnek.Szívhez szóló, elgondolkodtató, megrázó.



Köcsky Rudolf: János pap országa. Szintén  található benne sár, vér és levendula is bőséggel. Kiemelkedően jó ez a novella is, mint a csattanójával kiugró,  Sárgai-Szabó Anna: A szekér története. Nem lennék "poéngyilkos" nagyon jó történet, mint a következő Bukros Zsolt: A gyám írása is.
A csattanó itt is nagyot szól. Az emberi lelemény, furfang és gonoszság elképesztő.
A záró novella is a kedvesek közé tartozik:  Bökös Borbála: Janus öröksége arról, " Jól figyelj rám: ez a fegyver túl veszélyes, és én nem akarom, hogy bárkinek is a kezébe kerüljön, főleg nem magyar kézbe. Tudod, miért? Mert holló hollónak vájja ki a szemét. Ti, magyarok gyorsan egymás ellen fordultok, és egy ilyen szerkezettel egykettőre elpusztítanátok egymást." Valóban elgondolkodtató sorok.
A végén még egy, amolyan feloldás, bónuszként egy novella a créyi csatáról 1346-ból. Pollák Gergő: Crécyi komédia.Ez a poénjait tekintve valóban megosztó lehet. Bár valós a történelmi alap, mégis a stílusa kilóg a sorból.


Összességében egy nagyon izgalmas, jól olvasható kalandos-szórakoztató történeteket magába foglaló könyv a Historium Kiadó novella válogatása. Öröm volt olvasni a kor hangulata, emberei tökéletesen lettek megidézve. Remek fiatal szerzőket ismerhetünk meg az oldalakon.  Ajánlom minden érdeklődő, történelem iránt fogékony embernek. Élvezetes, kellemes kikapcsolódást fog nyújtani. „Egy sáros kor alkonya”. Ha figyelmesen olvassuk, még a levendula illata is érezhető!

A sorozat következő kötete, A holló évszázada idén májusban jelenik meg,  Bán Mór előszavával.
Az olvasás élményéért, a  kötetért hálás köszönet Bíró Szabolcsnak és a Historium Kiadónak!

                                                                                                                 

Historium, Dunaszerdahely, 2012

224 oldal · ISBN: 9788097077846

A császár sírja

Steve Berry: A császár sírja



                                                                                             




"Vitathatatlanul a műfaj mestere"
                              Dan Brown 

Steve Berry: (1955) amerikai író, professzor és volt ügyvéd.

Könyvei a történelmi eseményekkel, titkokkal, összeesküvésekkel foglalkoznak, tele kalanddal és akcióval. Miközben ügyvédként dolgozott, 1990-ben elkezdett írni. 12 évbe tellett (85 elutasítással
5 különböző regényre), míg megjelenhetett első könyve, A Borostyánszoba a  Ballantine Books könyvkiadónál.  Azóta sorra jelennek meg könyvei, melyek közül több  New York Times bestseller  lett. Regényei 45 nyelven, ötven országban több mint tízmillió példányban keltek el. A császár sírja a 6. Cotton Malone története.

A történészprofesszorból lett író új könyvében a múlt homályából Kínába repít. Csak emlékeztetőül: a kínaiaknak köszönhetjük többek között  a papírt, selymet, porcelánt, az iránytűt, asztrológiát és a puskaport is. Berry nagyszerű kalandja most Kínát mutatja be, ide helyezte a történet fő cselekményét. Kínában 221 óta az államforma császárság. A kínai császárok sorában "a" császár
Csin Si volt. Ő az, aki egyesítette a birodalmat, az ő emlékét őrzik az agyagkatonák. Ez adja a sodró és lendületes történet alapjait.

Emlékeztetőül: az  agyagsereget 1974-ben fedezték fel Hsziantól (Xian) 35 kilométerrel keletre
kutat ásó parasztok. A leletet a modern-kori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják.
Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, technikai okok miatt szüntették be.
A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált. Berry bemutatja az olvasónak Kína történelmének egy szeletét, politikáját és a filozófiájukból is kapunk ízelítőt. 



A kalandokhoz kell még hatalomra törő kínai politikus, egy szovjet tudós és elrabolt kisfia, egy negyvenes, nyugállományú könyvesbolti eladó, (aki személyesen Cotton Malone, volt  amerikai kém) és segítője a nagyszerű nő, Cassiopeia Vitt, aki már megmentette Malone életét néhányszor. Nos, most éppen ő kerül szorult helyzetbe. A sok kínai találmány mellett ők fúrtak először olajat is!

A történet fő szálát ez adja, a szervetlen olaj keresése, annak birtoklása. A fikció és a valóság keveredik remekül a történetben. Ráadásul az eunuchok serege is nagyon érdekes és fontos szerepet kap. Különös világ, annyi szent.
A hatalomra törő politikusok is mindenre képesek, ez talán nem lep meg senkit. Az újdonság a módszerekben van. Nem mondanám el a poénok sorát, el kell olvasni! Izgalomban nem lesz hiány.
Steve Berry hozza a megszokott színvonalat, nagyszerű élményt ad ez a könyve is. Ajánlom a szerző utószavát is, mindig érdemes elolvasni!



Idehaza megjelent könyveiből:
 Borostyánszoba, A Templomosok öröksége, Alexandria link, A velencei árulás, Nagy Károly nyomában, Vérbosszú Párizsban vagy Az elveszett parancs sorába jól illik ez a könyve is.
Az igényesen szép borító most sem marad el, talán a sorozat egyik legszebbje ez a borító.
Aki még teljesebb képet szeretne a kínai császárságról, nézze meg Bertolucci: Az utolsó császár című filmjét is a könyv mellé.

Újra megjelent a GABO Kiadónál 2018 nyarán.




GABO, Budapest, 2018
568 oldal · ISBN: 9789634066552 · Fordította: Lantos István

 Ulpius-ház, Budapest, 2012

574 oldal · ISBN: 9789632546964 · Fordította: Lantos István

A szultán asszonya

Jane Johnson: A szultán asszonya






Kaland, misztikum, a 17. századi Afrikában és Londonban. Hatalmi harcok a szultán országában és a szerájban a feleségek között. Ízek, imák, szerelmek, ármány és árulás izgalmas keveréke a fordulatos történet. Szimpatikus szereplőkkel a talpraesett Núsz-Núsz, 
az eunuch és az elrabolt angol lány Alys története.

Részlet a könyv fülszövegéből:

1677-et írunk. A két szolgálóleányával London felé, jövendőbelijéhez tartó szőke és kék szemű angol lány, Alice hajóját kalózok támadják meg. A kalózok a szép szüzet a szultánnak szánják, s nagy haszonnal el is adják a meknesi háremébe. A Versailles-i kastélyt felülmúlni vágyó, nagy lendülettel épülő meknesi szultáni palota legtöbb lakójának sorsát és mindennapjait a szultán kegyetlensége, és első felesége, Zidana intrikái határozzák meg.

Igazi történelmi háttérrel valódi kalandokat olvashatunk  Jane Johnson A szultán asszonya című regényében. Valóban történelmi regény hiszen  a 17. század végén járunk, valóban kalandok sorát fogja átélni át főhősnőnk a szőke angol lány, aki két szolgálóleányával londoni jövendőbelijéhez tart. Akkori szokás szerint természetesen a jövendőbelivel még nem is találkoztak, csupán egymásról festett portrét láttak. A kalandok azzal kezdődnek, hogy Alys hajóját kalózok támadják meg.

A barbárok a szép szüzet a szultánnak szánják, s Meknészben nagy haszonnal el is adják a
háremébe. Igazi megpróbáltatások sora vár szegény Alysre. A szultán beleszeret, ám ahhoz, hogy vele töltse kedvét előbb a muzulmán hitre kell áttérnie, ami nem megy könnyedén. Hiszen egy hitetlennel még a szultán sem bújik ágyba. Itt lép a képbe a díványkönyvet vezető Núsz-Núsz az eunuch. Ráébreszti Alyst az életben maradás, a túlélés egyetlen formája a formális megadás.
Núsz-Núsz nagyon jól látja a dolgokat, ügyesen oldja meg a problémákat. Egymásra utaltságukban igazi segítői lesznek egymásnak. Núsz-Núszt ugyanis a börtönből hozzák elő, hogy az angol lányt jobb belátásra bírja. A börtönbe pedig egy mondvacsinált okkal került. Színesíti a képet a főfeleség ármánykodása, gátlástalansága, aki természetesen vetélytársat lát Alysban.

Egy szerencsés véletlen során Núsz-Núsz bekerül a Londonba induló küldöttségbe. Egy nem
minden napi csellel kilopják az országból az időközben megszületett szultánfit, Momot.
A kalandok Londonban sem érnek véget, hiszen Alys titkos levelét nem egyszerű a királynak eljuttatni, de Núsz-Núsz leleményessége segít a megoldásban. Itt jön a nagy poén: Alys valójában Károly balkézről született leánya.

A végére természetesen minden jóra fordul. Momo megmenekül, ahogyan Núsz-Núsz és Alysra
is rátalál a boldogság.A cselekményes, fordulatos mese jó véget ér. Igazi érdekesség a helyi szokásokról, hagyományokról, az arab emberek vallás világáról, gondolkodásáról a regény. Szerelemmel, cselszövéssel, kalandokkal. Kellemes kikapcsolódást nyújtó olvasmány.

A könyvet köszönöm az Athenaeum Kiadónak!
Athenaeum, Budapest, 2013

512 oldal · ISBN: 9789632932293 · Fordította: Kocsis Anikó, Szigethy-Mallász Rita

Két kedvencem...

József Attila: Kopogtatás nélkül és Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
A vereseket Latinovits Zoltán előadásában lehet meghallgatni.

KOPOGTATÁS NÉLKÜL

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethesz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

1926. ápr.

http://youtu.be/BHF4rWXXCUA 

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani

 A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindíg, mindíg játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfõre ülni,
borból-vízbõl mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú õszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubinteát és sárga páragõzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

http://youtu.be/wEcsTntVxq8

Mennyi időnk van?

 Katona André: Mennyi időnk van? 






"Most boldog vagyok, szeretnék csak erre koncentrálni, és nem arra, ami lesz.
Ki tudja, mennyi időnk van? Mennyi időnk van itt a földön? Mennyi időnk van együtt? Kár volna stresszelni magam. Inkább a jelennek élek. És hidd el, egy ilyen párkapcsolatban a jelen is épp elég kihívás." (részlet a könyvből )


A könyv fülszövegéből:
Két huszonöt éves, gyermekkori barát vívja harcát az ellenük dolgozó idővel. Bence, a tettek
embere még csak ismerkedik a szabad akarattal, és a szívére hallgatva próbálja megtalálni önmagát. Noel, a gondolatok embere sosem akart megfelelni senkinek, és kamaszkora óta nyíltan vállalja másságát.

A közös múltból merítve táplálják közös jelenüket. De vajon lesz-e közös jövő?
Igazi érdekesség a mai magyar könyvpiacon a két fiú szerelmét elmesélő történet. Nagyon mai, érdekesen megírt történetet olvashatunk Katona André tollából. A regény egyik erőssége a
különleges felépítése.

Nagyon tetszett, ahogy a szereplők gondolataiba belelátunk, ugyan azt többféle oldalról megvilágítja. Még a mellékszereplők gondolatait is. Egyik kedvenc ilyen pillanatom, még a regény elején a pincérfiú érzései. Amikor a moly, hu oldalon olvastam a regényről, kíváncsi lettem a történetre.
Ezt el kell olvasnom, hiszen vannak ilyen barátaim, akik ugyan ebben a cipőben járnak, van némi rálátásom az örömeikre, gondjaikra. A boldogság mindenkit megillet! Mindegy ki a másik fél, akár hetero, akár homoszexuális a kapcsolat. A szerelem nem nézi milyen nemű a másik fél.


Noel és Bence története  nagyon is mai, hihető és érdekes eset. A kempingben Noelre támadó
látens, homoérdeklődésű pasi, a barátok, szülők viszonyulása a két fiú barátságához napi
problémákat vetnek fel. Ők maguk, ahogy próbálnak boldogok lenni, ezért küzdenek együtt!
Mert ez a kulcs szó, úgy gondolom. Együtt! Csak úgy van értelme mindennek, és Bence igazából hezitál.

Imádja Noelt, jól érzik egymást, mégis, őt valahol a lelke mélyén zavarja ez a kapcsolat bélyege.
Hiába ismerik egymást régóta, hiába a közös múlt, a közös jelen, a közös jövő nem jön el. A dőlt betűs oldalak sejtetik is a szomorú véget. Azt hiszem ez az egy gondom volt csak: a két fiú túl
agyalta a gondokat, sokat rágódtak azon mi is volt régen, mi miért történt, vagy épp nem történt. Olyan szépen megfogalmazta Noel: közös emlékeket, boldog pillanatokat gyűjtsünk együtt és abból kikerekedik a boldogságuk. Amire jó lesz visszaemlékezni. Nagyon bátor volt, hogy el tudta engedni Bencét. Igazán szép gesztus, ez is mutatta: valóban szereti a fiú. Fontos volt neki a másik boldogsága is. Nem volt önző egy pillanatra sem. Ez is egy fontos, mély üzenete a történetnek.

Látszott mennyire ismeri a fiú lelkét, gondolatait. Felajánlotta a választás lehetőségét neki, és
Bence nem őt választotta. Tuti biztos, mindkettőjükben mély nyomot hagy ez a szerelem.
Mégis, nekik ennyi idő jutott belőle, ennyit kaptak az élettől, egymásból.

"Olyan jó lenne így leélni az életünket. Az ölelését érezni mindennap. Imádom a karjait. Együtt szeretnék megöregedni vele, és vadlesekbe felmászni, világot látni... De nem tehetjük meg. Tudom, hogy nem szabad."

 Elgondolkoztató az történet, sőt megrázó. Egy párkapcsolatban mindig a két félen múlik, hogy mi lesz a végkimenetele a dolognak, és mégis mindent befolyásol a környezetünk is. Ez a könyv pedig nagyon hűen ábrázolja a mai társadalmat az előítéleteikkel együtt. Katona André remek leírásokkal színesíti a történetet, élmény volt olvasni. Mindenkinek ajánlani tudom. Ígazán jól sikerült első regény, várom a folytatást.
Külön kiemelném a remek könyvborítót! Nagyon szép, ötletes a két szín, a két srác profilja, közte  a nagy kérdés, a könyv címe: 
Mennyi időnk van? Ezt szerencsére senki nem tudja, de kívánom merjen boldog lenni mindenki a választott párjával, gyűjtsön sok szép emléket, amire jó lesz visszaemlékezni. És mindenki találja meg azt a párt, akivel igazán boldog lehet. Ne csak ideig-óráig, inkább egy életre.
A könyvet köszönöm az Ulpius Kiadónak!

Ulpius-ház, Budapest, 2012

488 oldal · ISBN: :9789632546391

Édeshármas

Szántó T. Gábor: Édeshármas






"Van úgy, hogy az embert a titkai tartják életben"








Az Édeshármas című regény, amelyről azt ígéri a fülszöveg, hogy szerelmes regény, annak is olvasható. Mégsem az igazán, bár vannak szerelmi részei. Afféle útkeresés ez a boldogsághoz.
Három főszereplője van: az öreg mester, a szatmári jesivát (vallási iskolát) járt reb Slojme, aki Amerikából egyetemi tanárként tér haza és tanítványokat gyűjt maga köré. Túlélő, aki menteni próbálja az ezredfordulón a zsidó múlt még fellelhető maradékát, és mániákus megszállottsággal átadni a tudását.


Miklós a fiatal tanítvány és az ő szerelme, Sári alkotják az "édeshármast". Nagyon kedves életmese ez, elgondolkodtató a történet. A bölcs öreg mester szerethető, szimpatikus figura, bár néha direkt akadékoskodóan okoskodó. Vibráló lénye, életszeretete példaértékű a visszahúzódó Miklósnak is. Filmes nyelven kissé el is lopja a helyzeteket, övé a főszerep. Miklós és Sári epizódista mellette.
Sári felbukkanásai viszont remekül színesítik a képet. A mester, a tanítványa és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjén. A koravén ifjú író, az örök-gyerek vénember, és a nő kapcsolata baráti. Emberiek, csetlő-botló valós szereplők, akikkel lehet azonosulni.


"Gyógyítgassa magát. Keressen valami vidám kompániát. Én erre nem vagyok alkalmas. És forogjon egy kicsit női társaságban. Az gyógyít."


A zsidó identitás tudat a vallásosság kérdései a mai Magyarországon egy párkapcsolat bemutatásával. Többször egyértelműen kiderül Sári és Miklós nagyon is jól megértik egymást, ám valami mindig közbe szól a boldogságuknak. Mégis visszatalálnak egymáshoz, keresik a másikat. Sári lendülete, életrevalósága mindig új színt hoz a regénybe. Hol együtt, hol külön a múlt árnyaitól szabadulva keresik a boldogságukat. Az öreg mester viszi magával, kirángatja az életbe a fiatal írót. Gyűjtsön élményeket, lásson és tapasztaljon, ha írni akar az életről. Bölcs apafigura Miklósnak. Nagy szerencse, hogy az ő kapcsolatuk ennyire barátivá lett. Egy sokat látott, tapasztalt, életvidám öreg úr tanácsait érdemes megfogadni, odafigyelni rá. Nagyon drukkoltam Miklósnak és Sárinak, de nem lett rózsaszín befejezés. Az "édeskettes" nem jött össze.

A könyv borítója is kiemelkedő, nagyon ötletesen adja vissza a regény hangulatát.

A végére egy bölcs tanács reb Slojmétól, mindenkinek:
"A lépcsőfordulóban jártam már, amikor utánam szólt:
– Miklós, hall engem? Legyen egy kis humora. Az is kell az élethez."

Szántó T. Gábor:
Budapesten született 1966. július 10-én.
1990-ben diplomázott az ELTE Állam-
és Jogtudományi Karán, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és judaisztikát hallgatott. Irodalmi munkásságát versekkel, kisprózákkal kezdte.

1991-től főszerkesztője a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóiratnak. Legutóbbi kötetei: A szabadulás íze (versek, 2010), Édeshármas (regény, 2012). Novelláit, esszéit számos nyelvre lefordították.




A könyvért köszönet a L'Harmattan Kiadónak!

L'Harmattan, Budapest, 2012

276 oldal · ISBN: 9789632365527

Mirelit

 Nagyon remélem a szerző nem saját élményből írta ezt a kis regénykét. Nagyon érdekesen indult, vidám, kedves kis történetnek tűnt. Már amikor kézbe vettem a borítón a régi-régi embléma miatt is.
 Szóval lelkesen, bizalommal fogtam a könyvecskéhez....
 Ez úgy az 58. oldalig tartott, amikor is a főhős volt barátnője emígyen nyilatkozik:
 "Te még egy villanykörtét sem tudsz önállóan kicserélni…” 
Na, ennyit a nagy szerelemről, mert arról semmi nem derül ki....az elmúlt érzésekről. Csak azt lehet észlelni, a "támasz" elvesztése átcsap kóros önsajnálatba és ott is ragad végig. Szóval egyet értettem Zsófival. Ez a srác harminchárom évesen egy éretlen, tizenhat éves szintjén maradt....idétlenné váló focimeccs bemondások, régi reklámszlogeneket fúj és nem tud önállóan létezni. Valami olyasmi, mint Móricka, mindenről a volt barátnő jut eszébe... Rendre eléri mindenféle betegség, komoly gondot jelent neki, elfelejtett szocializálódni. Csak VELE mi lesz? Hiába javasolja a barát is, hagyja  fenébe, reménytelenül ott ragad egy kimúlt kapcsolatban. A csúcs, amikor magánnyomozót fogad...hát kedves GG, ezt tényleg kihagytad,  ideje felnőni, edzeni, elfoglalni magad és lépni tovább, új barátnőt keresni.... A Xanax és a hibernálás semmit nem oldanak meg! A gond attól gond, és ott marad! Jó lett volna valami boldog vége lett volna, egy hirtelen feltűnő leány, aki feledteti a régit, és végre túl lép azon, ami elmúlt. Semmi jellemfejlődés, sajnos. Nekem olyan esetlennek tűnik ez a főhős, biztosan vannak ilyenek, de azért mégis! Azt vártam eljutunk A-ból, B-be, de ez nem történt meg. Arról is igen keveset olvashatunk miben is állt, milyen volt ez a kapcsolat két és fél évig?
Sajnos nem is tudtam azonosulni a főhőssel, és ami viccesnek lett szánva, egy idő után sajnos inkább kínos volt. Kikapcsolódásnak érdekes olvasmány egy "elsőnagyszerelmen" átesett tiniknek. Nekik érdekesek a régi szocializmust idéző antireklámszövegek, talán a gugliban rákeresnek arra, ki is volt a nagyszerű humorista Peterdi Pál, ha ez fejből nem menne. Inkei Bene könyve azon a ponton jó, hogy valóban, érzi úgy az ember: igen, jó lenne elbújni, elfutni a gondok, problémák elől. Azonban, nem ez a megoldás...meg kell küzdeni a napi apró, vagy nagyobb gondjainkkal, amit az élet elénk dob. Nekünk kell legyőzni a hétfejű sárkányt.  Máskülönben elbukunk, más viszi el a királylányt előlünk.
A könyvért köszönet a L'Harmattan kiadónak.

                 

L'Harmattan, Budapest, 2012

172 oldal · ISBN: 9789632365534

Szerettem másképp is

 Tore Renberg: Szerettem másképp is     


                                                                          




  
A norvég Tore Renberg  a magyar olvasóközönség számára még talán kevéssé ismert, de annál inkább javasolt a megismerése. 







Az 1972-ben Stavangerben  született író ugyanis, aki egyben zenével és irodalmi kritikákkal is foglalkozik, hazájában gyakorlatilag kult-státuszba került bemutatkozó könyvével, az 1995-ben írt Szerettem másképp is című regényével.  A könyvből mozifilm is készült 2008-ban!

 A főszereplő srác Jarle Klepp útkeresése, felnőtté válása adja a keretet. Kedves, naiv figura, aki a szokásos kamasz gondokkal küzd: önértékelési gondok, szex-szerelem, lázadás és a szüzességének mielőbbi elvesztése ad némi problémát. 

Rockzenekarban játszik, a Mathias Rust Band énekese, gitárosa. Kifejező választás ez a név! 
Van barátnője, szülei elváltak. Éli a norvég tinik mindennapjait. Csak önmaga fontos, környezetére nem figyel. Kamasz.
Ebbe a helyzetbe jelenik meg Yngve az új osztálytárs... aki történetesen fiú. Egészen más
mindenben mint Jarle és társai. Nem iszik, nem akarja a füvet sem kipróbálni, régi zenéket hallgat
és teniszezni jár. Mégis, talán éppen ezért, magával ragadja Jarle képzeletét, barátkozni kezdenek.
Ő is teniszezni kezd, megragadja az alkalmat, hogy együtt lehessen újdonsült barátjával. Jarle nem érti, küzd az érzései ellen, de nem tehet semmit a dologból vonzódás bontakozik ki. A kamaszkori útkeresés, a nemi identitás és érzelmek zűrzavarát remekül ábrázolja Renberg. Jarle lelke zaklatott
és nincs kihez forduljon. Önmaga küzd érzelmeivel. Lélektani regény és egyféle korrajzként is olvashatjuk. Persze az északiak eléggé szabadon, könnyedén kezelik a szex kérdését. Természetesebben, egyszerűbben. Fontos része ez a regénynek, de nem a lényege. Csak adalék, színesíti a történetet. Amúgy, meg a kamasz fiúk közti "vonzalom" adódik a sok együtt töltött időből, egymás és saját testük felfedezésének egy módja ez is.

Tore Renberg remekül ábrázolja a nem is olyan távoli, színes 80-90-es éveket. Nálam a korszak nem stimmelt, mégis tökéltes hangulatot, képet adott, vitt vissza a saját kamaszéveimbe.  
Hangulatos korrajzot, impulzív történetsort kapunk a generációs problémákról, elvált szülőkkel. Alapos betekintést kapunk a felnőttek gondjairól is. A válás megtépázza mindkét szülő lelkét, önértékelését. Az időközben állását elveszítő édesanya jól példázza ezt. Megindító volt olvasni az anya gondjairól, amikor a fia a segítségére, támaszára szorul, hogy elmenjen a Munkaügyi Hivatalba. Komoly lelki teher neki már a válás is és a tudat, hogy ő most életében először, negyvenévesen munkanélküli lett. Kezdhetne élni, bátortalanul, a saját elképzelésének, saját kedve szerint újra építheti az életét. Nem is egyszerű negyvenévesen új életet kezdeni.

Jarle apja is küzd a maga démonaival. Próbálja az elvesztett családot összehozni, de erre esélye sincs.
Keresi az okokat, a magyarázatot, hol romlott el, önigazolást önmagának, hogy ő mindent megpróbált. Mindenki a saját boldogságát keresi, de a másik nélkül igyekszik arra rátalálni.
 
Jarle és Ynge furcsa barátságát végig valami kis titok, homály járja át. A végén kitisztul a kép, kiderül az ok is. Tore Renberg elvarázsol, remekül mesél, az olvasó benne él a történetben. Mindezt jól színesíti a nyolcvanas évek zenéivel, kult előadóinak dalival. Feltűnik a kötetben többek közt a norvég sikercsapatok mellett a Duran Duran is.

Jarle, Jarle, lehettünk volna barátok! Imádni valóan mondja ki azt, ami sok emberke, kamasz lelkében lezajlik míg a felnőtté válás rögös útján lépdel. A felnőtté lenni, az önálló életre való törekvés Norvégiában is okozott gondot a kamaszoknak.

A mai 30-40-es olvasók is szembesülhetnek egykori kamasz önmagukkal. Az alap problémák azonosak voltak vasfüggönyön innen és túl is.
És igen, lehet szeretni másképp is. A könyvet, Jarlet, Yngvét és mindenkit is. 



5/5

L'Harmattan, Budapest, 2009

346 oldal · ISBN: 9789632361451 · Fordította: Ambrus Orsolya

Egy remek interjú Tore Renberg íróval a könyvről:

http://mno.hu/grund/a-felkapott-kamaszregeny-titka-1088767


A könyvért köszönet a L'Harmattan Kiadónak!






 

Így szerettek Ők

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők


                                                             


A könyv fülszövege:
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Nagyon ledvelem ezt a könyvet! Ott kellene legyen mindenki polcán. Albumszerű, minőségi papírra nyomtatva, gyönyörű kivitelű, gazdag képanyaggal kiadott könyv. Afféle hiánypótló kiadvány. A száraz tananyag megelevenedik, érdekesebbé válik. Közelebb hozza a tankönyvekből ismert költőket, írókat. Megvilágítja érzéseiket, esendő emberi vonásaikat.
A legszebb emberi érzésről a szerelemről szól, ezúttal közismert írók, költők érzéseit ismerhetjük meg. Közelebb hozza, emberivé teszi az ismert férfiak és nők lelkivilágát.

Egy jó részt eltűnt világról is szól. Amikor tudtak gálánsan lelépni, merészen dönteni, kiállni egymásért. Kiderül akár férfi, akár nő is volt a szerelem tárgya, bizony sok sok szenvedés is társult
 a szép érzések mellé. Sok meglepő dolgot megtudhatunk kedvenceinkről, finoman, árnyaltan kicsit sem bulvár szinten, holott a könyv felvállalja az "irodalmi bulvár" jelzőt, mégsem közönséges. Nem vájkál, csak kicsit fellebbenti a fátylat, hogy mögé lássunk.

Nekem Petőfi története, Babits  és Szabó Lőrinc barátsága,  a Lesznai Anna gyönyörű szerelme, Nagy László - Szécsi Margit történetei volt talán a legérdekesebb. Meghatóak ezek az embermesék, kiderül ők is szerettek, szenvedtek, megküzdve előítélettel, korral és társadalmi ranggal is.

Magávalragadóan, elgondolkoztató szép történetek, alkalmasak arra, hogy nem csak a diákok érdeklődését felkeltse, kíváncsivá tegye a szereplők alkotásai után is az érdeklődő olvasókat is. Külön érdeme a könyvnek, hogy a függelékben megtalálja az ajánlott szakkönyveket, tanulmányokat, ahol mélyebben utána tud keresni a szereplőknek. Én bizony jó néhány szereplőre "rákerestem", olvastam el az említett vereseit is. Talán ez lehet a kötet egyik legnagyobb titkos fegyvere. Tovább olvasásra sarkall. Keresni kezdi az olvasó a személyekhez kötődő írásokat, verseket is.

Rengeteg újdonságot mondott nekem a kötet és nálam abszolút elérte azt a célját is, hogy kíváncsi legyek az egyes emberek részletesebb történeteire és műveire is. Köszönet érte.
Kiemelkedő a kötet képanyaga! Soha, vagy ritkán látott családi fotókat láthatunk. Mindegyik történet után egy szép vers teszi teljesebbé a képet. Szemet gyönyörködtetően szép a borító.
Minden irodalom iránt fogékony, érdeklődő embernek ajánlom!

5/5.

  Corvina, Budapest, 2012

132 oldal · ISBN: 97896313609

A kötetért köszönet a Corvina Kiadónak!

Végakarat

 Harlan Coben: Végakarat

                                                       






"Nincs az a kíméletes hazugság, ami jobb lenne a legszörnyűbb igazságnál"









A Végakarat című krimiben a már korábban megismert páros Myron Bolitar és barátja Win nyomoznak. A történet nagyon mai, egy facebook hozzászólás indítja el a lavinát.
Suzze T az egykori teniszcsillag gyermeket vár. A boldogságbába azonban elég csúnyán be(le)szólnak: ezt írja kommentben valaki: " NEM TŐLE VAN".

Nos ez a három szó több ember életébe hoz felfordulást. Még Myronéba is! Talán ez most picit személyesebb ügy lett.  Frappánsan megfogalmazott véleményét Myron ki is mondja:

"Az internet jó oldala: mindenki elmondhatja a véleményét. Az internet árnyoldala: mindenki elmondhatja a véleményét."

Fontos a családi szál, a testvéri kapcsolat bemutatása, az apa-fiú viszony, a nevelési kérdések és a szülői felelősség felvetése. Coben nagyon jól ír, mesterien fűzi a szálakat.  Ért hozzá, miként kösse
le az olvasó figyelmét, tartsa izgalomban. Mindeközben humora is van, nem csak fordulatos és érdekes a történet. A laza viccek jól oldják a feszült helyzeteket. A borotva reklámos rész külön megérdemelne egy fejezetet, elmés beszólások színesítik a sztorit.
Van itt becsületesnek álcázott maffia főnök, visszavonult teniszező, kivénhedt rock-sztár és drogos sógornő. Kétségtelenül szórakoztató, néhol megindító a történet. Myron és Win jó páros együtt! Sajnos sejthető, hogy a nagyon keresett tesó már nem kerül elő élve. Ám néha a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalanság.

Remek kikapcsolódást fog nyújtani, aki leveszi a polcról. Harlan mai, mesteri története egy hétvégi olvasmánynak, vagy utazáshoz tökéletes időtöltés. Harlan jól ír, tökéletesen tudja, mit kell az olvasónak adnia, terjedelemben, karakterekben , humorban és izgalomban. Mégis, van ettől jobb krimije, hiszen a lényegi történés a kötet utolsó 50-60 oldalára összpontosul. Az utolsó oldalon is tartogatott olyan meglepetést, amire azért nem számít az olvasó.  Olyan igazi, jól összerakott mestermunka, ahol a mellékszál szinte izgalmasabb lett számomra. Ha van is ennél jobb vagy feszültebb regénye is az írónak, mégis kétségtelenül szórakoztató tud lenni a fejtörés mellett.

4/5

Harlan Coben 1962. január 4-én született a New Jersey állambeli Newarkban. Napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Regényeit a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon, eddig 40 különböző nyelvre fordították le, és közel 50 millió példányt adtak el belőlük világszerte.  A középiskola után politikatudományt tanult, majd az idegenforgalom területén dolgozott. Jelenleg Ridgewood városkában él, feleségével és négy gyermekével.






Eredeti mű: Harlan Coben: Live Wire
Eredeti megjelenés éve: 2011





Jaffa, Budapest, 2012

300 oldal · ISBN: 

 9876155235221

 A Jaffánál megjelent kötetei:

• Bűnösnek nyilvánítva
  
• Vér a véremből
  
• Végakarat
  
• Maradj mellettem
  

A könyvért köszönet a Jaffa Kiadónak!

Csótányok

 JO NESBO: Csótányok
 ( Harry Hole 2. )






Idehaza, időrendben a legutolsó, legújabb Harry Hole sztori a sorozat második része a Csótányok.
Aki olvasott Nebo krimit, megszerette Harry esendő figuráját igazából mindegy is melyik rész ez. Igazi élményt ad mindegyik történet, ez a mese sem okozott csalódást.

A remek helyszín adja magát a történethez, Thaiföldön megölik a norvég nagykövetet. Nem is akárhol... fokozva az izgalmakat egy kis politikai szál is belekerült ezúttal: kiderül a jelenlegi miniszterelnök egykor igen közeli jó barátjáról van szó, aki nem véletlen lett nagykövet éppen Thaiföldön...

Harry az ausztráliai kaland után, Jim Beam mentesen nyomozza ki, kinek milyen érdeke is fűződött a nagykövet halálához. A helyi erőkkel az egzotikus, fülledt Thaiföld, a józan, hideg norvég zsaru különleges párost adnak. A helyi szokások, a nyüzsgő Bangkok képei elevenednek meg a lapokon, míg nyomozunk. Most is szövevényes, többszörösen összefonódó szálakat kell kigubancolni.
 Ez a történet még nem olyan sodró, mint mondjuk majd a Hóember, de remekül szórakoztat, kikapcsol. Lehet izgulni, a gyilkos személye nekem sokáig kérdéses volt most is. Jól megalkotott karakter, igazi "szemétláda" figura. Okos, agyafúrt gyilkos és egy még okosabb zsaru macska-egér játéka. Az első oldaltól az utolsóig remek krimi, minden benne van, ami egy jó, izgalmas krimihez kell.  Harry erős akaratú, gondoskodik a húgáról és vág az esze, mint a borotva. Emberileg is szerethető figura. A Denevéremberhez hasonlóan itt is sok plusz információt beleszőtt a történetbe Nesbo.


A remek fordítás is sokat tesz, jól visszaadja a stílust.
Bravó Nesbo, bravó Harry!

 5/5



Animus, Budapest, 2012

380 oldal · ISBN: 9789633240830 · Fordította: Petrikovics Edit