2017. április 30., vasárnap

Inferno

Dan Brown: Inferno 




                                                                     






Az előző három Robert Langdon történetet nem olvastam, pedig Langdon professzor szimbólumkutató és nyelvész immár a negyedik Dan Brown könyvben bukkan fel. Sőt, eltekintve a Da Vinci-kód filmes változatától és a Digitális erőd regényétől Dan Brown sem szerepelt az olvasott könyveim között.


Amikor az Inferno megjelent Angliában és az Egyesült Államokban, már az előrendelésekben rekordot döntött, így valahol várható volt, hogy Dr. Langdon visszatér a filmvászonra is. Mind a három filmen Tom Hanks alakítja Langdon professzort, de a filmről most szót se... csak a könyv után!


Firenze, Velence, Isztambul mellett az olasz reneszánsz és Dante volt az, aki olvasásra biztatott.
Az Inferno cím Dante Isteni színjátékára utal, azon belül a Pokolra és annak mind a kilenc bugyrára. Igazán izgalmas alaptéma. Igazi erénye a kötetnek, hogy Dante alakját kicsit közelebb hozza a ma emberéhez, hogy ne csak egy kötelező és unalmas érettségi tételt lássanak benne.


A regény története Langdon professzor ébredésével indul. Ez azért is érdekes, mert a Harvard veszélyes kalandoktól, kihívásoktól sem visszariadó szimbólumkutatója ezt egy firenzei kórházban teszi, és nem tudja, hogyan, miért került oda. Azt a furcsa tárgyat sem tudja megmagyarázni, hogyan került hozzá, amit nála találnak. Egyébként lőtt sebbel ápolják...







Igazi akció-kalandok sora jellemzi a konspirációs thrillert, aminek helyszíne a szépséges Olaszország. Fontos lesz még Isztambul is. A fordulatokról még annyit, hogy tényleg sok van benne, ami szerintem kifejezetten jó lett a regény történetének. Simán letehetetlenné válik a viszonylag rövid fejezetek végén mindig valami félbemarad valamilyen izgalmas eseménysor. A követő fejezet pedig természetesen másik helyszínen, más szereplőkkel játszódik.




                                                                          Tagadhatatlan, hogy van pár nagyon kiszámítható fordulat, de mint minden jó krimiíró, Dan Brown is bevonja olvasóit a rejtély megoldásába, elhiteti, hogy tudjuk mi fog következni. Aztán erre alaposan rácáfol! Langdon és aktuális nőnemű segítője egyszerre kénytelen menekülni és nyomozni, mint egy James Bond. A regény filmes borítóval is megjelent.




Dante XIV. századi klasszikusa, az Isteni színjáték remek hátteret ad, tényleg jól épül be a történetbe. A cselekményszövésre nincs panasz, hamar rá lehet hangolódni. Bizonyára rengeteg kutató munka és utánajárás kellett a könyvhöz. Tetszett a helyszínek útikönyveket is megszégyenítő alapos és pontos leírása, a történelmi és művészettörténeti tények beépítése a cselekménybe. Magyarul: a valóság és a fikció mesteri ötvözése mellé az olvasó egy színes, mozgalmas kultúrtörténeti és képzőművészeti kaleidoszkópot kap.



Dante Isteni színjátékának a Pokol részének soraival leplezi le
a professzor a gonosztevőt, akit különféle rejtélyes feladványok megoldása után szorít sarokba, és a gonosz végül elnyeri méltó büntetését. Másik plusz pozitívuma a könyvnek, hogy a háttérben egy igencsak aktuális problémára helyezi a hangsúlyt, ami alaposan elgondolkodtatja az embert. Nem, nem is célzok erre, hogy mi az.

Talán kevesebb oldalból is kijött volna, elég vaskos kötet, bár nem fog unatkozni a kedves olvasó. Néhol kissé túlírt és erősen hatásvadász a könyv szerintem. Ahhoz kétség nem férhet, hogy Dan Brown napjaink egyik legjelentősebb bestseller írója. Műveit milliók olvassák, a kritikusok azonban nem egyértelműen pozitívan gondolnak rá. Nekik az a dolguk.

Az is tény, hogy az Inferno nem érte el a Da Vinci-kód eladási sikerét: a könyvet hat millió példányba vették meg három év alatt, bár ez tuti emelkedni fog. Ezzel szemben a Da Vinci-kód 80 millió példányban kelt el eddig. A regényből készült film 2016. októberében került a mozikba. Szóval aki kicsit is kedveli a szerzőt, annak kötelező, de aki ismerkedni akar írásaival tökéletes választás lehet. Nagy kedvet fog hozni az utazáshoz, felkeresni Firenzét, Velencét, ehhez is kedvet ad a könyv. Jó kis kalandos utazás volt, érdemes volt erre időt adni.



Dan Brown: Exeter, 1964. június 22. amerikai regényíró, művészettörténész.

Első regénye a Digitális erőd - 1998-ban jelent meg. Langdon professzor az Angyalok és démonok regényben (2000) tűnik fel először, majd a Da Vinci-kód (2003) után az Elveszett jelkép (2009) következett. Érdekes, hogy ebből nem készült film. A negyedik Langdon történet az Inferno 2013-ban került a boltokba, 2016-ban pedig a mozikba.








GABO, Budapest, 2013
656 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636897079 · Fordította: Bori Erzsébet

2017. április 26., szerda

Kéz a kézben

Nicholas Sparks: Kéz a kézben 





                                                   








A romantika nagymestere Nicholas Sparks ezzel az új regényével úgy gondolom, jól meglepi rajongóit. Nem a bevált recept szerint íródott meg ez a regény, kissé letért a szokott útról. Ami természetesen nem baj. Az ábrázolt helyzet nagyon mai, aktuális kérdéseket feszeget.


Sőt, meg merem kockáztatni a könyvhöz némi élettapasztalat sem árt, átélni egy válást, egy kiadós csalódást, egy gyermekelhelyezési per "élményei" után még átélhetőbb, elevenbe hasítóbb a történet. Sietek leszögezni: tetszett, sőt, fájt, nagyon mai a történet. Nem zavart a kevesebb marcipánrózsaszín idill hiánya, nem csordult túl a szerelem. Ami azért persze feltűnik, akad a történésekben. Csak nem úgy, ahogy azt már megszokhatták a rajongók. Jóval árnyaltabb a bemutatott kép, inkább valós. Talán a szerző saját élethelyzete adta az alapot, a válás, egy család felbomlása áll a középpontban a gyermekelhelyezéssel. Mindez -végre- a férfi, az apa szemszögéből.


Russell és Vivian története olvasmányos, megragadja a képzeletet. Jól átélhető, válás után főleg. Tetszett, hogy bár a nő mozgatja a szálakat, mégis inkább Russell vívódásait kísérhetjük nyomon,
az ő felnőtté válásának lehetünk tanúi. Mert ugyan felnőtt, felelősen gondolkodó apa, de férfi csak
a későbbiek során válik igazán belőle. Élete kerek, minden a helyén van: boldog házasságban él a feleségével és a hatéves kislányával, munkájában is sikeres. Van pénzük, ha nem is túl sok, de kényelmes életük működik. Azonban az életben csak egy dolog, ami állandó: a változás.

Jól fizető állását kénytelen otthagyni, saját vállalkozást indítani. Ami persze nem lesz sikeres rögtön... Élete összeomlik. Russell életébe nagyon bele tudtam magam gondolni. Átéltem min
megy át a regény történetében. Az elhidegülés, kiüresedő kapcsolat, amit a pénz tartott össze és a szeretett gyermek érdekei mellett bizony kicsit önzőnek is kellett legyen, hiszen saját élete is a tét volt, nem csak a lánya boldogsága. A téma súlyos, és aktuális. Nem csak a női önmegvalósítás, de
a kell-e minden nőnek gyerek, ha karriert akar kérdése is ott van a cselekményben. Egy házasság végnapjainak lehetünk tanúi.




Ezek a fordulatok a család sorsában is jelentősen beleszólnak, mindennapjaik felfordulnak. Különösen, ha egy eddig otthon ülő, unatkozó, vásárlásmániás nő a feleség. Vivian igazi karrierista, hideg, ("számító dög"). Magánakciója sikeres lesz, ő kezdi eltartani a családot, ám ez gyorsan látható, elhidegülés, külön számla és egy menő, milliárdos főnők mellett nem is tarthat soká. Russell is érzi, itt a vég, vége a házasságának. Azonban amíg a nő saját karrierjét "egyengeti", a válás mellett a közös gyermek, kislányuk sorsa kerül előtérbe. Szülőnek lenni huszonnégy órás munkaviszony. Vivian is szeretne remek anya lenni, de nem ér rá...
Russell ezt nagyon jól, ügyesen megoldotta családja segítségével. A kislányt, akit apu gondozott, látott el, mesélt neki este, bicajoztak együtt, hordta különórákra, hiszen anyuci napokig magukra hagyta őket... telefonon dirigált, volt jelen életükben. Mégis anyafüggőek voltak. Jól mutatja ezt a sok szakkör, balettóra, ahová a kislánynak csupán azért kell járnia, mert anno anyuci is balettozott... és jön az iskola, ami egyébként is egy újabb kihívás a kislány életében. Neki szeretet kell, és biztonság, törődés. Nem acsarkodó szülők...


Feltűnik Russell családja, nővérével való kapcsolata a testvéri összetartást jól mutatja. A szerelem múlása, a szeretet kiüresedése a férj-feleség között, a testvéri kapcsolat ereje, egy váratlan betegség,
a szülői háttér kerek egészet ad, igazi életmesét kap az olvasó. Bizonyos fokú szerelem van apa és lánya között is, amit anyuci elég nehezen tűr. Sőt, visszaél vele... a férfi ellen fordítja, ezzel tartja sakkban céljai eléréséhez. Pontosan tudja, Russell jó apa, és ezzel zsarolhatóvá válik. Russell menet közben érik be, áll a saját lábára, mer a saját elképzelése szerint cselekedni. Ezt jól mutatja, amikor átrendezi
a házat. Túl simulékony természete megedződik és kiáll érdekeiért. Eleinte a túl önzetlen, kedves fickóból, aki mindig a felesége kedvére tett, helyezte a sajátjai elé, már már naivan viselkedve, hogy ezzel jót tesz, lesz egy kompromisszum képes, saját érdekeit is szem előtt tartó, azért keményen küzdő férfiú. Nem hagyja magát eltaposni. Kramer kontra Kramer napjainkban, ahol a pénz irányít
és nem az érzelem.


                                                                 
Persze, mentsége van, hogy tényleg mindent megtett a kislányáért és ez akár példaértékű. Mégis éppen ezt használja ki a kedves ex neje.
Vivian úgy játszik a férjével, ahogy akar, elég a kislányra hivatkoznia...

Sok egyéb konfliktus, családi dráma után rendeződnek a dolgok, Russell munkája is beindul újra, mindenki élete sínre kerül. Barátságok alakulnak, érnek be szerelemmé.
Ki kivel találja meg a boldogságot, hol és hogyan kezdenek új életet, az legyen meglepetés!

Érdemes a férfilélek titkait is meglesni, Nicholas Sparks remekül ábrázolja a vívódó férfi lelkének hullámzásait, a döntésre váró helyzetet és a boldogság keresését. Jó volt az apa szemszögéből látni a helyzetet, ugyanakkor az anyát is megértem, hogy küzdeni akart. A szülői felelősség kérdése érinti mind a két szülőt. Nehéz, nem egyszerű helyzet ez, felelősséggel átlátni a helyzetet, akár saját érdekeinket háttérbe szorítani  a gyermek jövője miatt.


A lényeg, hogy a vége szinte happy end, de nem egészen úgy, ahogy előre gondolnánk. Az vitán felül áll, hogy mindketten szeretik a kislányt. Ha nem is kéz a kézben távoznak a bíróságról, ellenségekké sem válnak. Hogyan lesznek képesek ezeken túllépni és egy új életben boldoggá lenni, erről mesél most Nicholas Sparks. Sok érzelemmel, érzéssel, kendőzetlenül, ahogy az életmesékhez illik.




Nicholas Sparks amerikai bestsellerszerző 1965. december 31-én született a Nebraska állambeli Omahában. Regényeit 50 nyelvre fordították le és 97 millió példányban keltek el világszerte.


Sparks római katolikus vallású, ősei német, cseh, angol és ír származásúak. 1992-ben Sparks gyógyszerekkel kezdett kereskedni, és 1993-ban Greenville-be (Dél-Karolina) helyezték át. Itt írta meg szabadidejében 28 évesen a Szerelmünk lapjai című regényét. 1996 októberében megjelent a könyv, amely rögtön az első héten a New York Times sikerlistájának élére került.

Mindegyik könyve vezette a New York Times bestseller listáját. Tizenhét művéből tizenkettőt megfilmesítettek. Feleségével és gyermekeikkel a mai napig New Bernben élnek.

Néhány nagy Sparks-siker: : Üzenet a palackban (1999), Séta a múltba (2002), Szerelmünk lapjai (2004), Éjjel a parton (2008), Kedves John (2010), Az utolsó dal (2010), Igaz hittel (2011),Szerencsecsillag (2012) Menedék.
 szerző honlapja: http://nicholassparks.com/




Eredeti mű: Nicholas Sparks: Two by Two



General Press, Budapest, 2017
568 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634520030 · Fordította: Pejkov Boján

2017. április 24., hétfő

Felejtett álom

Patrick Modiano: Felejtett álom 






                                                                                           






Idehaza ez a hatodik kisregénye a Nobel-díjas francia szerzőnek
a Tarandus Kiadónál. A történet éppen olyan kissé misztikus hangulatú, megkapó ahogy az eddigiek.



Az események Modiano kedvelt helyszínén Párizsban indulnak. A hatvanas években járunk, szürke, hideg tél van, ami jelentőséggel bír a történetben. Modiano ezúttal is egy furcsa utazásra hívja olvasóit. A történet narrátora az egyik főhősünk, egy húsz év körüli fiatalember, aki régi könyvek eladásával házal. Ebből éldegél, álmodozik, vágyakozik. Egy eseménytelen, hideg napon megismerkedik Van Beverék-kel. A furcsa páros és a fiú kapcsolata barátsággá alakul igen gyorsan.


Együtt lógnak beleolvadva a Quartier Latin negyed diákjai közé, múlatják az időt az egyetemi negyedben. Olcsó kocsmákban, bárokban, mozikban telik el az idő felettük, ide húzódnak a hideg elől. Saját szegényes életük pocsolyájában vergődve reménykednek egy szebb jövőben.
A lány egy vékony bőrdzsekiben telel, köhög, étert szív. A barátja kaszinókban játszik kis tétekkel, ebből élnek. A két fiú és a lány saját életükben kóborolnak, keresik önmagukat, az élet értelméről ábrándoznak. A pillanatnak élnek. Felvillan a múlt, a szeretetlen gyermekkorra is van utalás.




A könyves fiú (akinek a neve sem derül ki) természetesen beleszeret Jacquline-be. Ő mozgatja az eseményeket, hiszen hamarosan feltűnik egy újabb férfiú, aki a párost régebbről ismeri. Pénz nélkül, hidegben álmodoznak Mallorcáról, ahol meleg van. Ez mint a távoli boldogság képe lebeg előttük.

Furcsa, kissé különös ez az utazás, amire elindulnak hőseink. Hiszen a fiút ráveszi a lány egy kis besurranásra, amiből pénzhez jutnak. A havas, ködös Párizsból az esős Londonban kötnek ki. Itt további kalandok várnak rájuk. Lényegében nem sokat változik életük, csupán London az új helyszín.
A történet több idősíkon játszódik, megjelennek újabb alakok, kapcsolatokat keresnek, próbálnak előre lépni. Mallorca viszont egyre távolodik.


Az összetartozás, barátságok és egyéb kapcsolatok érték nélküliek, jönnek-mennek életükben. Ahogyan néha a valós életben is. Az újabb pénzforrás egy lengyel származású, zsidó ember, aki ingatlanokkal foglalkozik, kereskedik. El is hangzik a segítségért amit önzetlenül nyújt: majd "természetben" megadják, ha más nem lesz.. , hiszen Rachman szereti a fiatalokat. Jacquline elég számító módon manipulálja a férfiakat maga körül. Gond nélkül lelépett Párizsból is, akkori párjától. Egy napon azonban ismét eltűnik.. a könyves fiú magára marad dédelgetett írói álmaival. Az átélt kalandok, életük részévé válik, a lepusztult szállodai szobák szaga is éppen úgy beépül életükbe, mint a régi kapcsolatok múlandósága. Az emlékezés és felejtés, a bűn és az identitás keresés után a fiúból sok évvel később író lesz. Egy napon megpillantja újra Jacqulinet...

Modiano műve ezúttal is tömör és filozófálós. Regénye olyan témát jár körbe, mint az emlékezés
a múltunkra, ami a jelen életük kialakításában játszott szerepet. Ezek hangulata jelenik meg, kerül bemutatásra. Álmodtuk, megtörtént valóság ez? Életünk és álmaink keveredésének meséje. Érdekes kaland ez, ahogyan az is, hogyan alakul a két egykori szerelmes találkozása.



Ezt és az eddig megjelent Modiano regényeket a kiadó honlapján kedvezménnyel tudod beszerezni!
 Katt IDE!



Patrick Modiano francia író (1945. július 30.)

Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’Étoile címmel. 1972-ben kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Prix Goncourt-t a Sötét boltok utcájáért. 2002-ben A Kis Bizsuért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat az Institut de Farnce-tól életművéért, 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját. 2014-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

A Tarandus Kiadónál eddig megjelent kötetei: A Kis Bizsu (2014), Éjfű (2014), Augusztusi vasárnapok (2014), Hogy el ne tévedj (2015), Nászút (2015).










Tarandus, 2017
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155584312

2017. április 20., csütörtök

Beatles vágatlanul

Benedek Szabolcs: Beatles vágatlanul





                                                                       






Beatles - van, aki nem ismeri ezt a nevet? Kétlem, mint, ahogy azt is, kétkedő kíváncsisággal fogadtam: mi újat lehet elmondani róluk? Lehet!



A többféle aspektusból elmesélt történetek adtak sok új, meglepő háttér-információt, átértelmeztek bennem dolgokat. Rávilágított bizonyos ki nem mondott, soha nem publikált titkokra, ami pedig ott volt a rajongók orra előtt. Színesen valósak, néha bizarrul sokkolóak is. Adalék, érdekességek a zenéhez. Sztorik, emlékek, ami a zene mögött van. A könyvborítón lévő 18-as karika sejtet valamit.


Hihetetlen jó érzés volt megidézni ezeket a zenéket, olvasni keletkezésük körülményeiről, elmerülni ebben a korszakban. Értő és alapos, hozzáértően sokoldalú, humorral, de pátosz nélkül jelennek meg
a fiúk. Mert bizony ők is emberek. Fiatalok, gondtalanul önfeledtek. Gyarlók, hisztisek vagy éppen már a sikertelenséggel küzdő, depressziós sztárok. Magányosak, szeretetre és figyelemre vágyók.

Nem tudok nem meghatódni, óóóh, azok a hatvanas évek!
Az évszázad legmeghatározóbb zenekarának története egy sokkolóan véres fotózást idéz meg - előszó helyett. Rögtön belecsapunk a közepébe. Bevallom, ez már új infó volt számomra, ezek a képek és az amerikai lemezborító története ismeretlen volt. A világháló segítségével rákerestem ezekre a fotókra, nos, valóban nem a megszokott "Beatles-imázs" részei ezen képek. Zenét hallgatni, filmeket nézni kifejezetten javasolt a könyv mellé. Úgy is az a lényeg! A ZENE! Ami, kiállta az idő próbáját, a ZENE, ami a mai napig meghatározó.


                                           
                                                                              Nagyon tetszett a könyv nyelvezete, kendőzetlenül őszinte, mesélős-beszélgetős stílusa. Maga a felépítése, ami azokat az időket jellemezte. Szex, drog, rock and roll! Erre az elhíresült életérzésre épülnek fel a sztorik.

A kezdeti évek, a sikoltozó lányok tömege, a menedzser következetesen szigorú, ám célra vezető, egyen-öltönye mellett Epstein és Lennon spanyolországi kéthetes nyaralásának titka. Ami már teljes bizonyossággal nem derül ki sosem, hiszen ez a titok sírba szállt velük. Az olvasó fantáziájára bízva: mi történt vagy nem a két ember között... Az én olvasatomban, igen, történt. Ennek a későbbi hatásán lehet tovább agyalni.




A feleségek elbeszélései legalább annyira valósághűek, hiszen ők épp úgy részesei voltak ennek az őrületnek. Harrison és Patti szimpatikus, összeillő házaspár volt, mégis egy évtized után a válásuk is több mint érdekes.
Eric Clapton szerelme Patti irányában már rég tudott, ahogyan a Layla keletkezése is. Mégis akad itt is új szín
a történések sorában. Valóban látványos, kifejező a "Fuss, Cyn, fuss!"rész is. Szegény nő, egy életen át Lennon árnyékában, fájdalmakat hordozva élt. Lennon sem volt olyan jó fej, mint az a média tálalta. Képes volt fiatal, életerős férfiként hagyni, hogy a neje vigye a két bőröndöt, rohanjon az elmenő vonat után... Ami tényleg elment Cynthiának... És itt nem csupán a drogok, vagy az apaszerep nehézségei játszottak még szerepet, amihez nem volt kedve, majd Ono is színre lépett.
Valóban jó lenne olvasni az ex feleségek által leírtakat. Patti és Cynthia testközelből élte meg ezeket az éveket, ahogy Maureen is, aki Ringo első felesége volt.




Ezt az őrületes tempót, sikereket nem is lehetett elviselni sokáig, drogok nélkül. Lépésről lépésre, egyre keményedett a dolog... a körülmények is, A magukra maradt -Epstein halála után- szétszaladó ménest nem volt, aki összefogja. Négy fiú, akiknek a siker szinte az ölükbe hullt. Jókor voltak jó helyen, és Epstein meglátta bennük a tudást. Epstein nélkül nem jött volna a siker, hiába akarták a hírnevet. A legendás munkakapcsolat és sok remek dal sem feltételez barátságot. A sors és a történelem idehaza is eljátszotta ezt: a Szörényi-Bródy sem puszi barátok, pedig mennyi remek közös daluk van! Egy dolog a közös cél, érdek, a jó munkakapcsolat.
A barátság valami más, több ennél... Érdekes lenne egy "magyar változat": az Illés, LGT, Omega - vágatlanul!



Amikor idehaza is megjelentek némi késéssel a Beatles lemezei, éppen a születésnapom volt.
Nagyim a sok családi, szokott és illő ajándékokon felül szerényen a zsebembe csúsztatott két piros Kossuth-ot.... "vegyél magadnak, amit szeretnél" mondat kíséretében. A lemezboltban szerencsémre éppen akkor érkezett meg az indiai licenclemez a Please please Me! Nem volt kérdés, mit választok... 190 huft értékben, 1982-ben... Azóta is tart a szerelem, ami igazából Lennon tragikus halálával indult el, hiszen elég nagy sokk volt a középsuliban az a decemberi nap. Egyszerűen nem akartuk hinni sem. Pedig nem a mi korosztályunk zenéje volt, ők már nekünk is a legenda volt. Kikerülhetetlenül alap a zenéjük a mai napig.



A rock and roll élet és ami vele járt. A világ és ami mögötte van-volt. Nem csak a vasfüggöny miatt érdekesek ezek a történetek. Hiába voltak népszerűbbek, mint Jézus... amikor az együttes feloszlik harminc körül járnak, épp kezdenek komolyodni, felnőni, más szemmel nézni a világot. Tetszett, hogy nem csak a zenéről szólt, nem azokat értékelte, nem a sikerlistákat hozta, hanem a siker mögött álló embereket mutatja meg. A Beatles vadabb dolgairól, lázadásaikról szólnak a történetek.  Ez nem
a Beatles biblia, nem a szokott sztár-életrajz, és mégis fontos a kép teljességéhez. Nyomon követhetjük a srácok életszemléletének változásait, mik vagy kik voltak hatással életükre, zenéjükre. Hogyan dolgozták fel a sikert, mennyiben változott meg életük és személyiségük ez által. Az első füves cigitől Bob Dylen-nel, a milliós autók, házak, női rajongóktól az utolsó koncertig. Tegyél egy Mágikus, misztikus utazást a hatvanas évekbe a Beatles oldalán! Yeah, yeah, yeah!


                                                                                                   
Kifejezetten jó a lezárás. A Beatles magyar vonatkozásait, kapcsolódási pontokat olvasva: koncerteket nézegetve, némi, pici közünk volt ehhez. Talán a legmeglepőbb a Liz Taylor 40. szülinapi partija Budapesten - 1972-ben! Ahol Ringo keveredett verekedésbe, és a magyar rendőrség is tiszteletét tette a bulin...

Ám Yoko Ono magyar származású barátja, vagy a Hungexpón adott koncertje is meglepő lehetett 1986-ban.

Kitűnő és olvasmányos, nem csak Beatles-rajongóknak szól ez a zene-történelem könyv. Ajánlom minden zenét szerető, kíváncsi olvasónak, nem fog csalódni, letehetetlenül jó és alapos összeállítás, élvezetes olvasmány. Természetesen jó néhány eredeti, fekete-fehér fotó is része a tartalomnak.




Benedek Szabolcs: 1973-ban született író, Beatles rajongó, szakértő, gyűjtő. Első novellája 1990-ben jelent meg nyomtatásban egy megyei napilapban, országosan 1994 óta publikál. Novellái, tárcái, kritikái és más prózai szövegei rendszeresen olvashatók napi- és hetilapokban, irodalmi folyóiratokban.

2010-ben József Attila Díjat kapott. Legutóbb A kvarcóra hét dallama regénye látott napvilágot 2015-ben. Új regénye A Fiumei cápa az idei könyvhét újdonsága lesz.




Trubadúr, Budapest, 2017
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632278759

2017. április 18., kedd

A Romanov-kereszt

Robert Masello: A Romanov-kereszt 



                                                                                                       





Épp most fejeztem be A Romanov-kereszt című frissen megjelent regényt és imádtam! Már előző regénye Az Einstein-prófécia is érdekes koncepción alapult. Itt tökéletesen lekötötte figyelmem, a három műfaj: thriller, történelmi fikció és a természetfeletti dráma mesterien adagolt elegye ez a regény.



A fő karakter a történetben dr. Frank Slater őrnagy, akit kényszerleszerelés után Alaszkába küldenek igen fontos és veszélyes feladat elhárítására. A járványtani szakértő és válogatott csapata az 1918-as spanyol nátha áldozatiból kell mintát vegyen, vajon a vírus életképes maradt-e még...
Ugyanis a Szent Péter szigeten egykor letelepedett orosz szekta tagjaival ez a betegség végzett. A tengerből pedig előbukkan egy koporsó...



Ez egy gyors tempójú történelmi thriller, a második történet a könyvben a balsorsú Romanov családé, akik az utolsó uralkodói voltak Oroszországnak. A Romanov-ház Oroszország második és egyben utolsó uralkodócsaládja, mely 300 éven át volt hatalmon. A Romanov családról és általában az orosz uralkodókról tudni kell, hogy elképzelhetetlen vagyont halmoztak fel.

II. Miklós cár akkoriban a világ egyik leggazdagabb emberének számított. A család kivégzése után ékszereik nagy része eltűnt... A gondosan elrejtett, elföldelt Romanov-holttestekre egyébként meglehetősen későn, az 1990-es években bukkant rá egy történész. Ő csak kilenc csontvázat talált meg, kettő hiányzott. Azok a későbbiekben kerültek elő, eloszlatva minden további legendát. Erről is pontos képet ad a szerző. A valóság és a legenda mellé Raszputyin alakja is erősen sokat ad regény történetéhez. Az ő egykor ajándékba adott keresztje körül bontakozik ki a bonyodalom. Ki kapta és miért, maradjon meglepetés, ahogy az is, ki a sziget "szelleme" és miféle titkokat őriz.            

                       
 Az olvasó kap egy jó adag orosz történelmet és egy csipet természetfeletti, misztikus vonalat is... Erről nem is mondanék bővebbet, izgalom garantált! Gondoljunk csak bele, Robert Masello találkozik Indiana Jones-sal. A természetfeletti elemeket is tökéletessé szőtte, kellően adagolja végig. Ez egy valóban nagyon érdekes olvasmány! Masello karakterei és a történet valóban életre kelnek a lapokon. Ő szemléletesen jeleníti meg leírásában a Bering-szoros és Alaszka zord éghajlatát, jellemzőit. A hideg tenger és a szél süvítése csontig hatol az olvasóban is.




A történet két fő szála tehát az orosz forradalom, Slater tudományos vizsgálata mellé kapunk egy kicsit a alaszkai folklór hagyományaiból és az 1918-as spanyol influenza járvány is fontos szerephez jut. Mellette feltűnik két helyi rosszfiú, egy testvérpár, afféle igazi balfékek, szerencsétlen alakok, akiknek semmi nem sikerül igazán. Kincsvadász akciójuk, a meggazdagodás reményében titokban indul a szigetre. Az ő karakterük hoz humort és megtölti élettel a történetet. A helyi polgármester is elég furcsa szerephez jut. Kik élnek, éltek a szigeten, mi is történt valójában velük? Ki éli túl az elhagyott kolónia utáni kutatást elég sok váratlan és misztikus elemmel megspékelt történetből derül ki. Izgalom és rejtélyek bőven akadnak, miközben erkölcsi és morális kérdéseket is feszeget a történet.

Az orosz vizsgálóbizottság 2011-ben zárta le a Romanovok meggyilkolása ügyében indított nyomozását, megállapítva, hogy Jekatyerinburgban 1991 júliusában talált csontvázak valóban a cári család tagjainak a maradványai. A gondosan elrejtett, elföldelt Romanov-holttestekre egyébként meglehetősen későn, az 1990-es években bukkant rá egy történész. Ő csak kilenc csontvázat talált meg, kettő hiányzott. Azok a későbbiekben kerültek elő, eloszlatva minden további legendát.

A valós tényeket remekül használja, építi be a regény cselekményébe Masello. A történelmi legenda mellé a valóság egy hihetetlen feszült és izgalmas kerettörténettel párosul. A végső üldözés és a megoldásnál leesett az állam! Kincsek, halálos vírus, szerelem és egy történelmi legenda mellé a csöppnyi misztikum pedig kellően hideglelőssé teszi az eseményeket.  Robert Masello lenyűgözött, megvett kilóra, remélem lesz még alkalmam olvasni tőle!



Robert Masello az Egyesült Államok egyik legsikeresebb történelmi és misztikus krimi írója. Díjnyertes újságíró, forgatókönyv író. Regényeit 15 nyelvre fordították le. Főiskolai egyetemi előadásokat tart, jelenleg a kaliforniai Santa Monicában él és alkot.
Idehaza eddig két regénye jelent meg: Az Einstein-prófécia és A Romanov-kereszt.




ITT tudod a kiadótól 20% kedvezménnyel megrendelni A Romanov-kereszt történetét!












XXI. Század, Budapest, 2017
495 oldal · ISBN: 9786155638329

2017. április 16., vasárnap

Nők a tűzvonalban

Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban 




                                                                   






"Igen, győztünk, de milyen áron? Milyen rettenetes áron?!"







Szvetlana Alekszijevics első könyve a Nők a tűzvonalban most először jelent meg magyarul teljes terjedelmében. Ugyanis az 1988-ban kiadott a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadónál megjelent A háború nem asszonyi dolog regényből akkor, 350 oldal egyszerűen kimaradt... Az újrafordított, immár teljes regény a Helikon Kiadó gondozásában került a boltokba.


A háború "hálás" téma a filmek és könyvek világának. Ma nők is lehetnek katonák, kapnak fontos szerepet a hadseregben világszerte. Azonban a mai katonanők és akkori katonalányok közti különbség hatalmas. A durva és valós igazság mindig sokkolóbb a szereplők szájából elhangzó tények ismeretében. Nem csodálkozom, hogy eleinte nehezen nyíltak meg a megkeresettek, nem akartak emlékezni az átéltekre. Örökre lelkükbe égett az átélt borzalom. Igazából felfoghatatlan amiről ezek a nők mesélnek. Emberfeletti, amit véghezvittek ezek a nők. Érthetetlen, hogy mindezek így megtörténhettek velük. A miértre pedig mindenki keresse meg a választ a könyvben saját elvei, nézetei szerint. Nem lesz könnyű!


2015-ben a belarusz irodalom fontos alakja, a tényíró Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat. Alekszijevics egész munkásságát végigkíséri a II. világháború. Kiválóan pontos, megrázó és tényszerű krónikák ezek a ma emberének.
Alekszijevics negyven évvel a háború befejezése után kezdte el megkeresni az interjúalanyait, akik akkorra már nagymamák, vagy a háború után egyedül maradt idős asszonyok lettek. Még mindig magukon viselték a háború bélyegét, hordozták lelki sebeiket. Lányok, asszonyok vallanak leplezetlenül a „nagy honvédő háborúban” eltöltött éveikről, az átélt, megélt drámájukról. Ami ott velük történt felfoghatatlan. Elhívatottságuk és bátor kitartásuk több mint embert próbáló volt. Nehéz lenne kiemelni a történetekből bármit, ezt olvasni kell. Leginkább vezető politikusainknak adnám oda olvasásra, ajánlanám figyelmükbe...



Az átélt és elmesélt történetek élnek a lapokon, az olvasó is megismerheti testközelből azt a drámát, amit kiálltak ezek a nők. A fájdalom és az átélt borzalmak, a kitörölhetetlen, felejthetetlen iszonyat lenyomata sikolt fel a lelkek mélyéből. Asszonyok mesélnek, akik gyermeküket hátrahagyva önszántukból, túlfűtött hazafias lelkesedéssel könyörögték ki magukat a tűzvonalba, lettek kiváló mesterlövészekké.

16-17 éves lányok, akik idősebbnek hazudták magukat, hogy harcba szállhassanak
a hazájukért. Lemondva minden lehetőségről, hogy nők tudjanak maradni. Elképesztő ez a tettvágy, ami az orosz nőkben munkálkodott. Ott és akkor, amikor már a férfiak sem bírták, elfogytak. Az emberi tűrőképesség határait túllépve, akár több számmal nagyobb bakancsban, egyenruhában, a kopaszra nyírt hajjal emlékeznek a harcok iszonytató kegyetlenségére. Alekszijevics nem a háborút akarta bemutatni, hanem az embert a háborúban. Mitől más a „nők háborújának” színe, illata? Érzelmeket felkorbácsoló, sírva olvasós történelem ez. Mert ki is csinálta ezt az egészet? Mi. Mi emberek tettük ezt egymással, tesszük ma is. Kivételesen erős lányok, asszonyok, sorsok ezek. Ez itt nem a hivatalos verzió. Ez a durván igaz valóság. Történelem test és emberközelből. Kegyetlen őszinteséggel, lélekbe markoló, fájdalmas és letaglózó, de el kell olvasni.

"Ne vájkáljon a lelkemben. Írjon arról, amiről a többiek, a kitüntetéseimről…"




Valóban szörnyű a háború minden perce, az emlékezés is, de még szörnyűbb, ha nem emlékezel.
 Az emberi gonoszság, úgy érzem, valóban végtelen. Már nem lehet felfogni csak történelemként. Van-e élet, és ha igen, vajon milyen a győzelem napja után? Hogyan lehet visszailleszkedni, lehet egyáltalán ott folytatni, ahol abba maradt az élet? Hogyan tovább? Nehéz kérdésekre kapunk választ. Elgondolkodtató, megrázó és sajnos ismétlődés is fenyegeti a világot.

Jó lenne erre is gondolni. Több száz asszony emlékezett vissza, mesélte az átélteket az írónőnek, aki hét éven át gyűjtötte az anyagot könyvéhez. A regény nők monológjaiból áll, akik a háború kegyetlenségéről, a nők szerepéről és az átélt szenvedéseiről beszélnek. Ahogyan a rendes napi életbe való visszailleszkedés is komoly traumákat hordoz magában, a győzelem után.




"Sajnálom azokat, akik elolvassák ezt a könyvet, de azokat is, akik nem…”



                                                                                                             



Szvetlana Alekszijevics
A fehérorosz írónő 1948. május 31-én született az ukrajnai Sztanyiszlavban. Iskolái elvégzése után újságíró lett.
A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network szervezet menedéket ajánlott neki és a következő évtizedben élt Párizsban, Göteborgban és Berlinben. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe. Több rangos nemzetközi díjat nyert a Nobel-díj előtt, amit az indoklás szerint: „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet" kapta meg az elismerést. Magyarországon eddig három kötete jelent meg.

További érdekességek az írónő honlapján:
http://alexievich.info/





Eredeti megjelenés éve: 1985



Helikon, Budapest, 2016
484 oldal · ISBN: 9789632277967 · Fordította: Földeák Iván












2017. április 14., péntek

Hétköznapi józanság

Sárhelyi Erika: Hétköznapi józanság  


                                                           



"Tudod, ez a könyv nekem gyermekem.
Ma még újszülött és jó szagú,
nekem mégis csuparánc világegyetem. "





Erika verseit hosszú évekkel ezelőtt fedeztem fel, szerettem meg.
A moly. hu portál szerencsés hozadéka ez a találkozás is. Ott már a hetedik évem taposom magam is, ott követtem új verseit.

Az ominózus vers szerepel a kötetben, kiemelt helyen. Mint a gyermek, aki ajándékot kap, én magam is úgy vettem kézbe a kötetet, rögtön ezt a verset keresve, vajon bekerült-e? Bizony benne van, elárulom a záró versről van szó. Olyan kis vidámnak tűnő, kedves hangulatot idéz, mégis elemi erővel tapintható benne a fájdalom és a féltés mellett a szeretett személy hiánya. Az élet nem csak és nem is csak a fájdalomról szóljon, hiszen van ott öröm, szép emlék is.



Éppen ezek a képek, érzések fogtak meg ebben a versben is. Ami bizony mindegyiknél ott van. A hétköznapok észre sem vett varázsa tűnik fel az olvasó előtt. A több részre osztott versciklusok átélhető, szerethetően mindenkinek. Ahogyan a fülszövegben írja Erika, több mint egy évtizednyi rímbe szedett gondolat az, amit megmutat nekünk. Tele vannak játékos képekkel, érzésekkel. Különösen a szerelmes részt kedvelem benne. A Szerelem grammatikája alcím alatt minden megjelenik a szerelemről. Kedves és élethű, ismerős pillanatok ezek. A kezdeti odanézéstől a születő vágyon át a lángoláson keresztül a se vele, se nélküled állapotig olvashatunk erről a csodálatos emberi érzésről.
Az élet sója bizony a szerelem, az egyik legtisztább és legfájóbb érzés lehet. Mindig a fájdalomból, tragédiákból születnek a legszebb versek.




A nyitó rész az Önkényes időszámítás címet viseli, én magamban időjárás-évszakok alcímmel illetném. Az élet olyan apró képeit, pillanatait idézi meg, amit mindenki észre vehet, ha figyel. Tetszettek a jól követhető érzések, felvillanó képek. Kiemelném a Láncra vert órák, Mikor a tél a lelkemhez ért, Álmatlan éj, Tavaszmarasztaló Eltévedt október vagy a nyertes vers a Körös-parti anziksz is itt olvasható. Finom, nőiesen érzékenyek, letisztultak ezek a képek. Érthetőek, szerethetőek nem túlcizelláltak, valósak mindenki számára.


Valódi lélekrezdülős pillanatok, őszintén fájdalmas képek jelennek meg a Pőreségem szakasz verseiben. Igazi lélekversek ezek, amihez bizony egy adag bátorság is kell. Mit és mennyit mutat meg érzéseiből, fájdalmából a szerző. Őszintén kitárulkozó, fájó része ez az életnek. Lírai képei, fájóan tiszta érzések jellemzik ezeket a verseket. A szülők alakja hogyan él bennünk tovább, hol és hogyan mozdulnak ők velünk, maradnak itt gondolatainkban, vagy egy nézésben akár. Velünk vannak, élnek tovább lelkünkben.

Hiányuk fájdalmas, a sors kegyetlen. Félúton és a Másmilyen karácsony mellett A nő, ha ötven és az Anyám alakja verseket említeném ebből a részből. Ezek kirángatnak a Hétköznapok fogságából.


"Bármi' nehéz is neked az élet,
csak huszonegy gramm benne a lélek."

Hangulatok, érzések, érzelmek kavarognak nem csak a versekben, de az olvasóban is. Kis huncut utalással: a Hajnali részegség után a Hétköznapi józanság képei ezek a versek. Kiolvasni nem lehet, ez nem olyan, de bármikor levehető a polcról és adott pillanathoz talál benne mindenki magának egy kis lélekerősítő simogatást, vigaszt. Jó volt elmerülni ezekben az érzésekben. Átélni, felidézni életem egyes szakaszait, pillanatait. Biztosan többször leveszem és olvasgatom, itt lesz kézközelben. Köszönöm Erikának az élményt! Megírta azt, ami valahol bennem is, a szívem, lelkem mélyén néha megmozdult. Jó volt egyben látni, olvasni azt, amit a neten már lélekdarabokban láttam, olvastam. A fejezetek elején stílusos, a versekhez jól illeszkedő grafikákat a Erika testvére készítette. Gratulálok, egy kerek egész született.

Ajánlom minden verset szerető olvasónak, akik igazi élményt kapnak a versek által. A néhány hónapja megjelent kötet sikerét mi sem bizonyítja, hogy már a második utánnyomásban kerül a boltokba. Van igény, kell a vers ma is! Az egyszerű tiszteletadás Attilának pedig végtelenül megkapóvá teszi ezt a könyvet. Látod, Attila... érdemes volt!





                                                       





A könyv fülszövege:

1965 ​szeptemberében születtem Budapesten. 2004 táján kezdtem írni, az interneten publikálva a verseimet – eleinte Netelka írói álnéven, majd idővel már valódi nevemet feltüntetve.

Kilépve a virtualitásból, 2008-ban könyv alakban, magánkiadásban megjelent Székely-Nagy Gábor és Savanya István alkotótársaimmal közös verseskötetünk, Adj jelet címmel. Ezt követően több, számomra igen megtisztelő meghívást is kaptam: így 2008 nyarán Kapolcson, a Művészetek Völgyében mutatkozhattam be a Ködlámpa Irodalmi Kávéház jóvoltából, majd 2010-ben a Muzsikus Rádióban Pécsi Marcell vendége voltam. A 2008 óta minden évben megrendezett NetVers – mai nevén VersDal – Fesztivál mindegyikén részt vettem a verseimmel, aminek köszönhetően több művem is megzenésítésre került. 2014–2015-ben költészet napi eseményeken, irodalmi esteken is volt alkalmam megmutatkozni.

Nagy örömömre 2014-ben, első alkalommal szakmai zsúri előtt I. helyezést értem el egy országos verspályázaton, 2015-ben II. helyezett lettem egy rövid prózámmal szintén országos pályázaton, majd idén, 2016 áprilisában önálló estemet tarthattam meg a XI. kerületi Malom Közösségi Térben.

Régóta dédelgetett álmom valósult meg ennek az önálló kötetnek a megjelentetésével, mely versválogatás tehát több mint egy évtizednyi rímbe szedett gondolat és lélekrezdülés – prózai életemből szőtt lírai önvallomás.




Hungarovox, Budapest, 2016


174 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155562600 · Illusztrálta: Sárhelyi András

2017. április 11., kedd

Amerikai vér

Ben Sanders: Amerikai vér 






                                         








Ben Sanders neve idehaza a krimikedvelőknek még ismeretlen. Első itthoni megjelenése után kijelenthetem: érdemes lesz figyelni a srácra!


Ben Sanders első három regényét még egyetemista korában írta Új-Zélandon. A siker nem is maradt el. Az Amerikai vér megjelenése, történetvezetése friss, fiatalos, lendületes. Bár olvasás közben kétségtelen hasonlóságokat véltem felfedezni nagy elődök történeteire (Ellroy, Child, Connelly),
de ez csak a regény előnyére vált. A krimiirodalom új és értékes felfedezettje Ben Sanders, aki képes volt egyéni hangján, saját írói képét kialakítva eredetit alkotni. Igazi amerikai sztorit kapunk, mesterien lebilincselő történetszövés, izgalmak garantálva.

Tökéletesen megértem, hogy a filmesek is azonnal lecsaptak a regényre, már elkelt a megfilmesítés joga. Tarantino biztosan remek filmet forgatna. Az olvasó előtt végig filmszerűen pörögnek az események, a regény hangulata, dinamikája úgy van felépítve, viszi, sodorja magával az olvasót. Kezdésnek is lendületes nyitásnak lehetünk tanúi.

Talán nem is csak egy thriller, sokkal inkább egy bosszú története is az izgalmas cselekmény. A történet csavaros, az emberi aljasság brutális, keményen csontig hatoló, a thriller műfaj minden jellegzetességét magán hordozza. Az író olyan hangulatot teremt, ami tényleg a legnagyobbakra jellemző. Főhősünk Marshall Grade az egykori new yorki rendőr szimpatikus, kemény figura.
Belső vívódásai lelki és érzelmi ingadozásai még közelebb hozzák az olvasóhoz. Bűntudata miatt alakja emberközelivé válik. Szikár, kemény fickó, aki szinte előbb lő, mint kérdez. Egy rosszul sikerült akció után került a tanúvédelmi programhoz. A háttérnek a sivatagos Santa Fé. Új-Mexikó
a drog paradicsoma, ezt nem is kell mondani. A kartell útját keresztező egykori nyomozó és a drogterjesztők párbaja adják a keretet. Feltűnik még egy nyomozónő is, aki.... !


Az emberi gonoszság határtalan, igazi arca jól megmutatkozik. Röpködnek a golyók, hamar eldurran a colt, folyik a vér, sikolt a körfűrész. Kemény történet, nem lányregény. Ismét bebizonyosodik, hogy a rossz és a jó között elképesztően vékony vonal húzódik. Ez egy összetett történet, ami váltott szemszögből íródott és társadalomkritikával is megspékelt. Sanders írói stílusa lényegre törő, talán szokatlan lesz eleinte,
a vérrel, golyókkal, részletekkel tényleg nem spórol. Erős, hatásos krimi. (Mellesleg komolyan érdekelne, vajon az első három korai regénye milyen lehetett? Nem mellékesem odahaza sikert arattak. Már csak ezért is remélem az itthoni olvasókat is megnyeri magának ezzel a krimivel.)

Miközben gonosz gengszterek akarják Marshallt kiiktatni, ő rendületlenül keresi az eltűnt lányt. Feltűnik egy titokzatos alak is ő, a Dallasi Ember. Bérgyilkos a keményebb fajtából. Ki ő, mi lesz a sorsa, vagy előkerül-e a nyom nélkül eltűnt Alyce? Ki a fő gonosz, ki irányít maradjon meglepetés.
A lezárás pedig egyértelműen a folytatás felé kacsint.


A gondosan felépített regény története végig feszült, hangulata lenyűgözött, pedig olvastam már néhány igazán kiváló krimit. Izgalmas volt, nyelvezete is rendben van, nekem tetszett. Precízen adagolt, egyre fokozódó feszültséggel, sok pörgő, véres akcióval, minden további nélkül valódi izgalmakat tartogat az olvasónak. Csak remélni tudom, hogy a folytatásban is képes lesz tartani ezt
a szintet, hiszen messze nem tucat krimit kap az olvasó. Erőlködés nélkül is letaglózó a történet, amiről talán nem is mesélek semmit, elég a fülszöveg. Persze az csupán az események láncolatának töredéke, lesz ott nem kevés akció és meglepő lezárás. Pengeéles, sodró és valós a történet, aminek sajátos humora mosolyt is csal olvasói arcára. Dőlj hátra és élvezd ezt a thrillert!


A könyv fülszövege:

A korábban New York-i rendőrként dolgozó Marshall Grade egy rosszul sikerült akciót követően, a tanúvédelmi program keretein belül a sivatagos Santa Fében rejtőzködik. A sokat látott, szűkszavú férfinak gengszterek pályáznak a bőrére, és egy Dallasi Ember néven ismert bérgyilkost is megbíztak az elintézésével. Ráadásul bűntudat gyötri, és a vezeklés érdekében nyomozni kezd egy helyi nő, Alyce Ray eltűnése kapcsán. A nő hollétéről csak egy drogkartell tagjai tudnak, és amikor híre megy, hogy Marshall mibe ártotta bele magát, elszabadul a pokol.




Ben Sanders: 1989-ben született Új-Zélandon.

2012-ben mérnöki diplomát szerzett, jelenleg az írásnak él. Egyetemi évei alatt három regénye jelent meg hazájában, sikerrel. Az Amerikai vér az első regénye, amely Amerikában is megjelent. A megfilmesítés jogait a Warner stúdió vette meg.
















Eredeti mű: Ben Sanders: American Blood
GABO, Budapest, 2017
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634063582 · Fordította: Varró Attila

2017. április 10., hétfő

Kaliforniai fürj

Oravecz Imre: Kaliforniai fürj 
A rög gyermekei II.



                                         






Az Ondrok gödre című regény szereplőinek, életének folytatása. Szépen megírt, érzésekkel teli családtörténet. A XIX. század végén Amerikába az ígéret földjére tömegesen kivándorolt és vendégmunkásnak szegődött magyar parasztság sorsát ismerhetjük meg. Árvaiék küzdelmei, boldogságkeresése révén az elszármazás jelenségét rajzolja meg.


A regény két fő helyszínen játszódik. Az első Toledo, a kohók és gyárak, fejlődő üzemek világa,
a másik természetesen Kalifornia lesz.

Toledoban már több ezer magyar él és dolgozik, kis kolóniában. A magyaroknak rossz hírük volt bármennyire keményen is dolgoztak. Beilleszkedésük nem ment zökkenők nélkül. Képzetlenek voltak, sokat ittak, az utcán vizeltek, hangoskodtak, akár verekedtek is. Ragaszkodtak hagyományaikhoz, megrögzött szokásaikhoz, ami szintén nehezítette a beilleszkedésüket. Ezért bizony lenézték a magyarokat, és általában a kelet-európaiakat is. Az otthontalanság a történet kezdetén nagyon jól érzékelhető. A paraszti lét pusztulásáról, egy család széthullásáról olvashatunk. Az otthonról érkező levelek mintha egy korábbi világról számolnának be.


A beilleszkedés része Anna fürdőruhája, rövidre vágott haja, (sok sok év után kerül erre sor), a fejlődés a háztartási gépek megjelenésén is jól nyomon követhető. Ezek a magyar paraszti világban
a XX. század elején úri huncutságnak, luxusnak számítottak volna, de igazából még ezek idehaza elképzelhetetlenek is lettek volna. István a beiciglijére spórolt, közel egy éven át nem ivott sört. Jószerivel centenként rakta össze a rávalót. Amit a történet előrehaladtával, évekkel később motorbeiciglire cserél. Hatalmas büszkeség és előrelépés ez számára. Sőt, későbbiekben megjelennek az automobilok is: A Ford T modell és a versenytársak autói is.


Részletesen olvashatunk a különböző ipari módszerekről és technológiákról is: a tempervasöntésről vagy amikor Kaliforniába kerül a család az olajfúrásról is. Ezek nagyon fontosak ahhoz, hogy a korabeli valóságot közel hozzák az olvasónak. Amerika ipari fejlődése is jól nyomon követhető. Oravecz történelmi tudása mellett tökéletesen hiteles képet rajzol a kivándorolt családok életéről,
a dolgos mindennapokról. Képet kapunk a küzdelmekről és örömökről, a tragédiákról vagy a korabeli amerikai társadalomról. Arról, mennyire keveset tudtak már akkoriban is rólunk magyarokról.
Árvaiéknál a föld szeretete utal az elveszített gyökereikre. Azonban az új helyzet, környezet, az egyre bővülő család egyben tartása a legfontosabb. Ami persze sok lemondással, megalkuvással is jár.

Árvaiék két gyermekkel vágtak neki az újvilágnak. A kinti évtizedek alatt újabb gyermekeik születnek, bár egyiket sem tervezték. Bözsike tragédiája után Anna is belátja: maradniuk kell.
A kislány sírja is odaköti őket. Később Jancsikát is elveszítik egy betegség során.

Az identitásuk keresése is nagy hangsúlyt kap a cselekményben. A hazatérés rendszeresen felmerül, ám ez okot ad ellentétek kibontakozására: a gyerekek nem vágynak a sosem látott nagyszülők, a távoli Magyarországra. Ott születtek, ott vannak barátaik, Amerikában szocializálódtak. Nekik már
a gyökereik is ott vannak. István és Anna mindig alapos észérvek alapján hozza meg a döntést: maradniuk kell. Lassan nincs hova visszatérniük, hiszen a történelem is besegít ezekbe a döntésekbe. Világháború, Trianon és a szegénység mellett a szülők, testvérek is elhalnak.



Szerettem olvasni István bátor, tettre kész, kihívásokat leküzdő gondolatait, érzéseit. István elvonulásait, erdőben, kanyonokban. Beicigliútjait, vagy szántókon tett bóklászásait, amikor leveszi a bakancsát, hogy kicsit mezítláb járkáljon a homokban. Ő ilyenkor élte meg az érzéseit, emlékeit, vágyait. Egy ilyen hajnali felfedezés eredménye a kaliforniai fürj csapat is. A regényben sűrűn felbukkanó madarak Kalifornia nyílt erdőségeinek és bokrosainak szabad madarai. Imre számára a csipogó kaliforniai fürjcsapat a természet és az óhaza világát idézi meg. Ezeknek a madarak hangjában az emberi lélek belső rezdülései szólalnak meg, ott bujkál a honvágy és a gyökértelen lét nehézségei. Ha valaki felnőttként kerül új közegbe, az elveszített otthona, családja és hazája után épp úgy vágyódik. Mellette az idő, az élet múlandóságának pillanata az, ami István és az olvasó lelkébe beég. Szép történet, fontos könyv. A lezárásban Istvánék farmot vásárolnak, ezzel visszatérnek a gyökereikhez. A föld Amerikában is föld, farmerek lesznek.



Magyarország sajnálatosan ma ugyanolyan élhetetlen hely, mint volt száz évvel ezelőtt. A remény sem igazán mutatkozik a gazdasági felemelkedésre. Ez félelmetesen aktuális hátteret ad a regénynek. Olvasmányos, jó stílusban megírt, minden sorát élveztem. A Kaliforniai fürj voltaképpen történelmi családregény, egy századfordulós történelmi krónika.






Oravecz Imre:
A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.





2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg; folytatása, a Kaliforniai fürj 2012-ben. Legutóbbi könyve, a Távozó fa című verseskötet 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Regényfolyamának új összefoglaló címe A rög gyermekei. Az első kötet (Ondrok gödre) új, átdolgozott kiadása a 2006-os Könyvhétre jelent meg, ezt követi a Kaliforniai fürj, a regénysorozat harmadik darabja pedig az Ókontri lesz.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Fontosabb díjak, elismerések

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj (2016)



Eredeti megjelenés éve: 2012

Magvető, Budapest, 2017

648 oldal · ISBN: 9789631435498

2017. április 8., szombat

Az idomár


Camilla Läckberg: Az idomár                                                                                              







Az Animus Kiadó gondozásában látott napvilágot Camilla Läckberg új krmije. A svéd krimikirálynő magyar nyelven megjelent kilencedik regénye Az idomár.







A helyszín ahogy már azt a rajongó olvasók tudják, ezúttal is Fjällbacka. A szép fekvésű, télen különösen csendes városka élete váratlanul ismét felpezsdül. Elszabadul, megelevenedik a pokol.
A kisváros melletti erdei országúton felbukkan egy négy hónapja eltűnt lány... akit egy éppen odaérkező autó azonnal elgázol. Kissé túl sok ez kezdésnek, ráadásul szegény lányról kiderül: több brutális sérülése is van. Ezeknek jelentőségük lesz a későbbiekben atörténetben.

Nem akarok poéngyilkos lenni, nem mesélek a történetről, csupán annyit, hogy nyomokban A tetovált lány történetére ismertem. Egészen pontosan a svéd eredeti cím jutott eszembe. Nem részletezném, olvassátok el ti is! Sötét és durva háttértörténet bontakozik ki a lapokon.

Camilla a már bevált és eddig jól működő sztereotípiáit hozza: Családon belüli erőszak, a nők megalázása, feltűnően béna rendőrök, Mellberg kifejezetten nagyon idegesítő figura már. Ilyen kétbalkezes rendőri vezető már egyenesen szégyen, túlzás. Elmehetne nyugdíjba, vagy érhetné egy véletlen baleset... Csak jót tenne a sorozatnak, ha kiírná belőle Camilla, hozna új szereplőket a színre.


Erica annyira zseniális, mindent hamarabb észrevesz, rájön összefüggésekre, már egyedül jobb, mint a teljes tanumshedei rendőrség. A húga Anna házassági válsága egészen felesleges és érdektelen, zavaró szál. Szerintem ezúttal túl sokat árul el, mutat be mellékszereplői életéből. Mondjuk az anyós megjelenéseit élveztem, az nagyon eredeti, életszerűvé teszi a sztorit. Kávé és fahéjas csiga pedig mindig akad, kerül az asztalra.


Ahogy megszokhattuk a jelen bűn mellett egy látszólag másik, különálló szál is kibontakozik Erica által.
Ő a nyomozónk Patrik, írónő felesége, (talán Camilla alteregója lenne?) aki új témát dolgoz fel készülő regényéhez. Egy több évtizedes gyilkosság elkövetőjével készít börtönbeszélgetéseket, próbálja megfejteni a régi titkot. A nő hallgat, bár érezhetően sokat tud. Dőlt betűs részekben a belső érzéseit, gondolatait ismerhetjük meg, amiből a régi bűn háttere kibontakozik. Az igazi okok kiderülnek, nem kis meglepetést okozva a regény végén.Talán nem fogja különösebben meglepni az olvasót, hogy ez végül kapcsolódik a jelen friss bűnéhez. Az eltűnt lányok története ad izgalmat, bár kétséget nem hagy Camilla sorsukról.  Az idomár személye és sorsa is lelepleződik.


                                                                                                   

A regények ugyan külön történetekről szólnak, ám a sorozatban Patrik Hedström nyomozó és társai életét, rendőri munkásságát követheti nyomon az olvasó. Patriknak ezúttal is akad tennivalója bőven:
a nyomozás eredményessége érdekében egy profilozót is felkérnek. A lovasiskola körüli titkok mellett édesanyja is okoz némi fejtörést neki.

A két, időben is elkülönülő történet szálait bogozgatjuk egymás mellett. A múltbéli eseményszál
talán erősebb is. A regény végén nyer csak értelmet, és csattanó állítja a feje tetejére a nyomozók és az olvasó elképzeléseit. Camilla Läckberg ezúttal is a helyiek életét szedi darabokra. A történet mozgatórugói elképesztően sokkolóak. Aki hallgat, az is bűnös, éppen olyan cinkos, mint az igazi elkövető. Elfogult anyai szeretet, a házasság börtöne és a bűn természetrajza adja a krimi hátterét.
A régi bűnök nem évülnek el, sőt, egyre nyomasztóbbá válnak. Alapos, csavaros történet garantált!
A könyvhöz ezúttal is gyönyörű szép, kifejező borítót kapunk, ami jól illeszkedik a sorozathoz.






Camilla Läckberg: azaz Jean Edith Camilla Läckberg Eriksson, (Fjällbacka, Svédország, 1974. augusztus 30.) a krimi műfajában az egyik legsikeresebb svéd írónő. Könyveiben a helyszín mindig szülővárosa, a nyugati parti, Tanum megyei kisváros, Fjällbacka, és az azt körülvevő többi város (pl. Uddevalla, Tanumshede). Közgazdasági diplomát szerzett, majd az írás felé fordult.
Akkori párja, testvére és édesanyja közös ajándékként beíratták egy krimi-író kurzusra, melynek elvégzése után rögtön meg is írta debütáló könyvét Isprinsessan (Jéghercegnő) címmel, ami 2003-ban jelent meg, nagy sikerrel. 2005-ben az év krimiírója címet is elnyerte. Jelenleg az írónő Stockholm mellett él négy gyermekével.




A sorozat idehaza megjelent kötetei:
Jéghercegnő, A Prédikátor, A kőfejtő, Vészmadár, Eltitkolt életek, A hableány, A toronyőr, Ártatlanok.






Animus, Budapest, 2017
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633244883 · Fordította: Dobosi Beáta

2017. április 6., csütörtök

Macskabölcső

Kurt Vonnegut: Macskabölcső 




                                                                                                   








Az első mondat szerint érdemes a könyvet olvasni:
„Ebben a könyvben egy szó sem igaz”.



Vannak olyan könyvek, amik valóban meghatározóvá válnak életünk során, beégnek az olvasó lelkébe. Amikor alig tizennégy évesen Solohov Emberi sors című kisregényét elolvastam, éreztem,
ez egy ilyen örök darab lesz életemben. Kurt Vonnegut nevére Az ötös számú vágóhíd kapcsán figyeltem fel először, még a film kapcsán. Az alcíme miatt tudtam, ez kell nekem (a gyermekek keresztes hadjárata). A közben eltelt néhány év a szocializmus dübörgő éveiben telt. Nem biztos, hogy rögtön és mindent értettem, de ez nem is baj. Rácsodálkoztam a világra, egy-két lépést hátra léptem és átgondoltam dolgokat. Mélyen megfogott, tudtam kell még olvasnom az írótól. Érdekes, hogy a filmesek is kedvelték, hiszen regényei közül az Éj anyánk is filmre került, ahogyan a Bajnokok reggelije is.




A Mester, negyedik könyvét 1963-ban vetette papírra, (hidegháborús időszak közepe) a sikert is ez hozta meg számára, és ő maga is az egyik legjobb alkotásának tartotta. Apró életrajzi érdekesség, hogy az egyetemet 1947-ben ugyan befejezte, szakdolgozatát azonban nem fogadták el...
A diplomáját a Macskabölcső megjelenését követően 1971-ben kapta meg, mivel a regényt végül diplomamunkaként fogadta el utólag az egyetem.




A Macskabölcső olyan jó, tipikus Vonnegut könyv: elvont, itt-ott groteszk, sokszor vicces, de akár meg is ríkathatja az olvasót. Ugyanakkor mély gondolatokat hordoz, ám polgárpukkasztó is a maga módján. Vonnegut különleges világlátása remek helyzetkomikumokat eredményezett. Vonnegut szellemes és lényeglátó szatírája írói stílusának fő eleme. A Macskabölcső karakterei jól példázzák, reménytelen teremtmény az emberi faj.




A címbéli macskabölcső arra a hurkolós-madzagos gyerekjátékra utal, afféle költői eszközként szerepel: el is hangzik a könyvben többször, hogy: „Hol itt a bölcső? Hol itt a macska?"




A könyv narrátora, John különös könyvet írna. A címe: Aznap volt a Világvége. Ebbe a könyvben megírná, mit cselekedtek a bomba ledobásának pillanatában a világ vezető tudósai. Lángelmék kócosan, gyűrötten, kisgatyában, emberi oldalról ábrázolva, hétköznapi tevékenységek közben.




Felix Hoenikker zseniális Nobel-díjas fizikus, aki felfedezi a szuperjeget. Halála váratlan,gyermekei kezében pedig ez az apai öröksége a világ pusztulását hozhatja. Bokoron vallás kitalálása: minden hazugság. A könyv kérdésfelvetése: tudomány vagy a vallás ad célt az életnek? A regény társadalomkritika: a lélektelen és világpusztító technikai fejlődésen túl a hatalom lélekrajzát is találóan festi meg az olvasónak. Keresve az élet értelmetlenségét és kuszaságát igyekszik megragadni, erre utal szimbolikusan a kötet címe is. Végig jól szórakoztam a lüktető abszurd fantázián, a nevetés gyógyír a léleknek, de az értelmetlenség leírása kissé komor befejezést hozott.



A bokononizmus Vonnegut Macskabölcső (Cat’s cradle, 1963) című regényében a fiktív karibi szigetország, San Lorenzo Köztársaság lakosainak vallása. A vallás alapítója, Bokonon, született Lionel Boyd Johnson korábban San Lorenzónál hajótörést szenvedett és a szigeten alapította meg vallását. Vezetéknevét San Lorenzo sajátos dialektust beszélő lakosai Bokononnak ejtik, innen a névadás. A bokononizmus szent szövegei a Bokonon által folyamatosan bővített, magyarázatokat és verses kalüpszókat egyaránt tartalmazó Bokonon Könyve (The Books of Bokonon) adja közre.

A Macskabölcső lehet egy jól irányzott pofon az emberiségnek. Ébresztő, amíg nem késő!




a könyv fülszövege:

A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltó szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére.
A sziget államformája a totális diktatúra, vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító bokononizmus. A vallás gyakorlására a hívek talpainak összeérintésével kerülhet sor, de az egyéb hittételekkel is részletesen megismerkedhetünk. A szuperjég pusztító erejének Bokonon próféta teremtő tanaival is szembesülnie kell. Ennek a találkozásnak a története a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő történet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót.







Kurt Vonnegut ( Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11) amerikai regényíró és esszéista. Pályája kezdetétől 195-ig Kurt Vonnegut Jr. néven írt. A XX. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta. Munkásságának terjedelme szerint a kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regény, háromkönyvnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez.

Legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije. Magyarul valamennyi regénye, két-két önéletrajza, elbeszélés- és esszékötete is megjelent. Több regényét saját maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival. Többször is kiállt a tömegmészárlások ellen, műveiben is hangot adott nemtetszésének, ellenérzéseinek. Vonnegut 2007. március végén New York-i otthonában elesett, végzetes agysérülést szenvedett, és pár héttel később, nyolcvannégy éves korában, április 11-én hunyt el.










Eredeti mű: Kurt Vonnegut: Cat's Cradle

Eredeti megjelenés éve: 1963



Helikon, Budapest, 2015
342 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274089 · Fordította: Borbás Mária, Orbán Ottó

2017. április 4., kedd

Menedék

Nicholas Sparks: Menedék 




                                                          







"Az életben az a legnagyobb öröm, hogy tele van második lehetőséggel."


A megindító, kellően romantikus történetek nagymestere Nicholas Sparks, valóban bestseller szerző. Jó néhány regénye került filmvászonra. A Menedék mellett az Éjjel a parton, Üzenet a palackban, Szerelmünk lapjai és a Kedves John is látható többek között vásznon.


Igazi romantikus történetre számítottam az eddig olvasottak alapján, bonyodalmakkal illetve krimiszállal megspékelve. Nem is csalódtam, éppen erre volt most szükségem. Megmutatja, hogyan és miért lehet az életet újrakezdeni, hogy mire is képes egy vadállatian zsarnok férj, aki visszaél a hatalmával. A főhősnő, pedig azt hiszi, hogy nem lehet már boldog. A történet persze elég kiszámítható, nem mondható teljesen egyedinek, de a végkifejlet hoz meglepetést. Felbukkan a történetben ellenpólusként egy egyedülálló, két gyermekes, megözvegyült férfiú, akit az élet viharai szintén megtépáztak. Sorsuk elrendeltetett, az isten és Sparks is egymásnak teremtette őket. A Sparks könyvek történetei könnyen belopják magukat az ember szívébe.




Nicholas Sparks bátran használta a képzelő erejét. Kemény témát választott, mert a családon belüli erőszak és bántalmazás sajnálatosan aktuális, és mindezt komolyan is közelíti meg. Nem túlírt, megfelelő terjedelmű, alapos a karakterábrázolása, különösen kevin alakja tökéletes. Ő nagyon szemléletes lett, a többieket tetteik alapján ismerjük meg jobban. Kibontakozik lassanként mindenkinek a saját története, életének drámája.


Egy titokzatos, gyönyörű nő érkezik Southportba, a tengerparti kisvárosba. Érezhetően fél, és menekül a múltja elől, amiről nem beszél. A múlt fizikai és lelki sebei elől menekülő, boldogságra vágyó,Katie új életét itt akarja felépíteni, újrakezdeni. Munkát vállal a helyi vendéglőben, házat bérel, nyugalomra vágyik. Lassan, lépésről lépésre nyit a világ felé. Áthatolhatatlan érzelmi falakkal védi magát, ami felkelti a kisváros boltosa és két kisgyermeke figyelmét. Alex, a volt katonai nyomozó, mint valami Jack Reacher-light figura tűnik fel életében, válik lassan biztos ponttá. Barátságukból vonzódás, majd szerelem lesz, ahogy az várható. Vacsorameghívások, tengerparti piknik, fürdés, borozgatás a naplementében, ahogy az kell. Katie lépésről lépésre újra megtanul bízni Alex-ben és a gyerekekben. Kap tőlük egy kerékpárt is, ami kibontakozó közös életük első fontos lépése lesz. A gyerekek is vágynak egy anyapótlékra, Alex ugyan gondoskodó apa, de anyára szükségük lenne.



A Katie karaktere körül érezhető sűrű titok fátyla lassan lebben fel, mire el meri mesélni életének sötét részét a férfinak. Alex története is megrázó. A frissen megtalált boldogságukra a fenyegető múlt vet árnyékot. Bostonból megérkezik a titokzatos idegen, Katie férje... Kevin rendőrnyomozó és alkoholista, szadista vadállat.

A többi már kitalálható, de olvassátok el, izgalmas és kalandos, drámai fordulatot vesz a regény cselekménye. Sparks állandó témaként foglalkozik a szerelemmel, a sorssal és a második eséllyel. Történetei mindig egy tragédia köré fonódnak, amely próbatételként nehezedik a hősökre. Ezúttal is a két felnőtt tétova boldogságkeresése ad jó alapot, akiknek a gyerekek is drukkolnak az egymásra találásban. A könyv sikerét a filmes feldolgozás is erősíti. Tipikus Sparks stílusa: idilli helyszín, kicsit naivan romantikus történetfelépítés, valami árny a múltból, de mégis olyan szép, lelket simogatóan andalító, mint a tengerparti naplemente.


Maga a történet ugyan emlékeztetett az Egy ágyban az ellenséggel c. filmre, ez az egyetlen komoly bajom csupán. Kevin mondjuk picit sok volt a végén, elképesztő, amit művelt. Jo alakja pedig a legérdekesebb lett. Ő végig gyanúsan sejtelmes alakja az eseményeknek. A titokzatos szomszédról meglepő és váratlan dolog derül ki a történet lezárásában. Eredeti, egyedi befejezést adva ezzel a regénynek.





Nicholas Sparks: 1965. december 31-én született amerikai szerző.

Az egyetem után megpróbált munkába állni egy kiadónál, illetve jogi tanulmányokat folytatni,
de egyik sem sikerült. A következő három évben volt ingatlanközvetítő, pincér, telefonos értékesítő és saját vállalkozásba is kezdett. Első művének sikere után New Bernbe költöztek.
Ezt követően sorozatban írta a nemzetközi bestsellereket, és 12 művéből film is készült. Feleségével és gyermekeikkel a mai napig New Bernben élnek.

Regényeinek témája többek között az Istenben való hit, a szerelem, tragédia és sors. Több regényéből film is készült: Üzenet a palackban (1999), Séta a múltba (2002), Szerelmünk lapjai (2004), Éjjel a parton (2008), Kedves John (2010), Az utolsó dal (2010), Igaz hittel (2011),Szerencsecsillag (2012)




Eredeti mű: Nicholas Sparks: Safe Haven

Eredeti megjelenés éve: 2010
General Press, Budapest, 2017
352 oldal · ISBN: 9789636439859 · Fordította: Szieberth Ádám

2017. április 2., vasárnap

Ne higgy a szemének!

Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének! 








"Titkok, titkok, titkok. Ha közelebbről megnézzük, az emberek csordultig vannak velük."









Valami egészen másfajta sztorira számítottam, valami sokkal borzongatóbbra, de szerencsére nem egészen így lett. Kaptam helyette egy lenyűgöző szerelmi háromszög-történetet, újszerű megközelítésben. Ebben a könyvben tényleg semmi sem az, aminek látszik.
A történet mondhatni sablonos, mégis már az elején egészen kiszámíthatatlan volt. Olvasóként kapkodtam a fejem, akkor most mi is van, ki kivel, vagy ki ellen? Mi fog ebből kikerekedni? A szerzőnő alaposan igénybe veszi az olvasó képzeletét!


Bevallom az egyik szereplő különösen emlékeztetett arra a bizonyos lányra, a vonatról. Louise tökéletes Reachel is lehetett volna. Elvált, gyermekét ugyan ő neveli, de a gyerek több esetben is ürügy, mentsvár neki a férje ellen. Akinek új és boldog életére féltékenyen néz a nő. Amúgy csak nyűg neki minden, belefáradt, önsajnálatban tocsogó nő. Folyamatosan alkoholizál, ami ugyancsak nem tette szimpatikus szereplővé. Magányos, élete romokban, képtelen önmagára találni. Amiért persze, mindenki más hibás. Már a kezdés is elég hihetetlen: este a kirúg a hámból, és egy szuperszexi, sármos, elegáns (és természetesen gazdag!) pasi véletlen megcsókolja őt a bárban.... akiről másnap kiderül, hogy Ő a nő új főnöke, aki ráadásul nős! Louise tipikusan olyan nő, aki egy csók után már arról fantáziál: hol, melyik egyetemre menjen tanulni a majdani közös gyerekük. ...


Innentől abszolút nem tudtam mi lesz a következő lépés, ugyanis színre lép Adele a feleség. Az kiderül hamarosan az olvasónak, nem véletlen ismerkedett meg titokban Louise-vel. Adele körül érezhetően sűrű titok lappang. Látszólag az unatkozó, gazdag feleség szerepét osztották rá, azonban ahogy halad a történet, kiderül, valami más és több van mögötte. Idilli életén lassan kezdenek megmutatkozni a repedések, lassan alakul ki, sejlik fel a múlt ködéből a régi tragédia. A két nő közt nem csak társadalmi ellentét van.


David sem az az igazi álompasi, ahogy elsőre várnánk. Sőt, zsarnok rabtartó, aki... na nem fogom elmesélni! A három ember élete folyamatosan és egyre jobban összegabalyodik. Ki az igazi hunyó, mi áll az egész mögött? Ki a bűnös, ki az áldozat? Régi szerelem története és egy családi tragédia áll mögötte, ami Adele és David életét egybe fűzi. Örökre. A pénz is fontos tényező, természetesen. Az mindig érdekes helyzeteket teremt, ha két nő küzd egy pasiért...
Mi bújik meg a látszatra tökéletes házasság képe mögött? A végére ez is kiderül.




Az, hogy minden szereplő erkölcsi nulla már meg sem lep. Voltak jó tulajdonságai a szereplőknek,
ám legalább ugyanannyi elképesztően rossz, már már gonoszság is akadt bennük. Igazán egyik
sem szerethető, sőt! Hiába az aranykalitka csodaház, Angelina Joli-szépségű feleség, Davidnak
a zaklatott életvitelű Luo kell... aki depressziós, alkoholista, rendetlen. Adele eleinte szimpatikus,
szánni való volt... Vagy ez sem igaz? melyik szereplőnek higgyünk? A történet folyamatosan kétségek közt tartja az olvasót. Hiába próbáltam megfejteni, nem ment. Titok, titok mindenütt, mindenki körül. De ki kit manipulál, és miért? Pszichothriller egy szerelmi háromszögben.


                                                                       
A pszichológiai thrillerbe hajló, misztikus elemeket is alkalmazó mese itt az álom ébrenlét határára sodorja az olvasót. Mi az álom vagy mi a valóság? Mi van a titkos ajtók mögött? A feszültség egyre nő, lehet gondolkodni. Az alvásproblémák miatt volt, hogy arra tippeltem nincs is két nő.

Sajnos be kell látnom, ez az új trendi, ami a Holtodiglan, Lány a vonaton típusú regényeket ihlették nekem nem a világom. Széteső, megfejtésre váró, ám tényleg képtelenség kitalálni, hogyan folytatódik, merre kanyarog a történet szála. Feltűnik egy régi barát, szerelem is. Rob története már sok volt az álmok, misztikus részek mellé. Nem volt életszerű már itt nekem a történet. Szerintem éppen olyan megosztó lesz, mint a vonatos lány. Nem egy szívet vidító olvasmány, azonban bekúszik, ott marad az olvasóban napok múlva is. Olvasmányos, erős atmoszférát teremt és tartja is végig.

A megoldás pedig még több és újabb váratlan fordulattal áll elő. Idegőrlő és misztikus, néhol fantasztikus, feszülten csavaros a történet. Nem véletlen csaptak le rá a filmesek is, vették meg a filmjogokat. Véleményem szerint ez a regény tipikusan az, ami filmen jobban működik, látványosabb lesz. Ahogyan a Holtodiglan is remekül elvarázsolta a nézőt. Nyomokban a könyv története a Végzetes vonzerőre is emlékeztetett. Nagy lehetőség van benne, az biztos, elég jól megkomponált a történet. Jól adja vissza a lelkek zaklatottságát. Maga a történet is erős érzelmeket váltott ki belőlem, ami miatt emlékezetes olvasmány marad. Tényleg ne higgy kedves olvasó a szemednek...  Igazi érzelmi hullámvasút!


A filmre még várni kell, addig előbb olvasd el a regényt! ITT tudod kedvezménnyel megszerezni:





Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszerű, sokszoros díjnyertes romantikustörténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! című regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók.

Eredeti mű: Sarah Pinborough: Behind Her Eyes
XXI. Század, Budapest, 2017
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155638442 · Fordította: Tomori Gábor