2018. december 12., szerda

Az ötödik áldozat

J. D. Barker: Az ötödik áldozat 
(4MGY 2.)




                                                                 












Az idei év legnagyobb durranása idehaza szerintem J. D. Barker Negyedik majom krimije volt. Egyszerűen mindent vitt, nálam lesöpörte a nagynevű szerzőket, skandináv krimiket, újszerűsége felülmúlta a többieket.
A siker összetevője ez esetben a csavaros, meghökkentő és jól felépített történetben van. Zseniális karakterek, jellemrajzok uralják a történetet. A két látszólag külön szál mesterien szövődik egybe.
Így nem véletlenül a tél leghúzósabb zászlóshajója az Agave kínálatában a nagyon várt folytatás lett.



Igazából nem okozott csalódást, remek most is a történet, mégis némileg hümmögök. Nem tudom azt mondani, hogy jobban tetszett mint az előző kötet, nekem az első rész nagyobbat szólt. Barker rögtön magasra tette a lécet, és bár tény, ezt is élveztem olvasni, hiszen bonyolult, nagyon összetett, sötét, velejéig gonosz. A történések most is néhány nap eseményeit követik, több visszautalással a múltra. Képbe kerül az anya, mert ugye a gyilkos is ember, őt is anya szülte. Mondhatnám, ez egy családi ügy. Ráadásul olyan befejezést kapunk, ami a folytatásért kiállt. Thomas Harris rajongói megnyalhatják mind a tíz ujjukat. Rutinosan megírt, az eddig bevált recepten nem módosított semmit az író. Barker Az ötödik áldozattal hozza azt a színvonalat, amit az első résznél kaptunk. Talán egy lapáttal még rá is tesz. Ami kimondottan tetszett az a finom humora.


A Négy Majom Gyilkosa (alias Anson Bishop) olyan emberek gyermekein áll bosszút, akik hite szerint valamiért megérdemelt büntetést. Márpedig minden áldozat családban akad egy súlyos bűnelkövető, de hogy az ártatlan bűnhődjék, ezzel okozva kínszenvedést, háát... elég sajátságos valóban.

Ebben a folytatásban kezdésnek a több hete eltűnt 15 éves Ella Reynolds jégbe fagyott holtteste kerül elő, aki egy másik frissen eltűnt lány ruháit viseli... A történet végig tele van csavarokkal, meglepő és váratlan fordulatokkal. Letehetetlen, valóban száguld a történet, az áldozatok száma egyre nő. Barker nem hagyja egy pillanatra sem az olvasót unatkozni, pörgős és váratlan fordulatok halmaza a regény. Néha ugyan hatásvadásznak éreztem, kicsit már fárasztó is a sok név, adat, visszautalás, mire azt reméli az olvasó, igen érteni véli, kezdi sejteni mi lehet a háttérben, minden fejre áll, lassan az ellenkezője sem igaz annak, amit gondolunk. A Hannibál-filmek vagy a Hetedik stílusát, hangulatát idézi. Aki szereti az ilyen beteg, gonosz történeteket jól fog szórakozni. Sötét és kegyetlen, ám helyén van minden. Érdekelne, vajon Barker pszichológusa mit is mondana erről, ha olvasta.


Sam Porter nyomozásba kezd, egy régi nyom izgatja, amit nem tud elengedni. Ennek eredménye, hogy egy hétre felfüggesztik Portert. Pedig Chicago utcáit egy újabb gyilkos gonosztevő járja. Az újabb karakterek közül az ügyvédnő alakjára érdemes figyelni.

Barker jellemábrázolása mellett a részletekre is nagy figyelmet fordít, ami lenyűgöző. Olvasmányos, sodró a krimi, több megválaszolatlan kérdéssel a cselekményben. Szóval azért: hűazta! Izgatottan várom a befejező részt.




Jonathan Dylan Barker:

1971-ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti diplomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel nevű magazin munkatársa volt. Popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugh Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajában alkotott.









Agave Könyvek, Budapest, 2018
528 oldal · ISBN: 9789634195368 · Fordította: Bosnyák Edit

2018. december 10., hétfő

Arany és vér

Csikász Lajos: Arany és vér 


                                                     











Nincs könnyű helyzetem, hiszen Csikász Lajos nagyívű történelmi kalandregény-sorozatáról már sok jót leírtam. Lajos kifogott rajtam, magamat ismételhetem: ezúttal is jól szórakoztam, tetszett a történet felépítése, sodró lendülete, humora. A Félhold alkonya sorozat harmadik része Arany és vér címmel került a boltokba. A török uralom utolsó évtizedeiben járunk az 1680-as években.

A történet most is irodalmi igénnyel megírt, cselekményes, fordulatokban bővelkedő, sokszor széles mosolyra is késztető, szórakoztató történelmi kalandregény. A remek tempójú, sodróan izgalmas cselekményben akad ármány és szerelem, harc és árulás, cselvetés és kalandok sokasága. Imádtam az ízesen humoros, színes magyar nyelvezetét. Csikász Lajos úgy mesél, hogy leköti, megragadja és nem engedi az olvasó képzeletét. Teszi ezt egyenletes színvonalon, regényről-regényre. Írói kvalitása, tudása egyértelműen az egyik legjobb történelmi regényíróvá emeli. Számomra Az utolsó oroszlánkölyök és a liliomos sorozat 0. része a Megátkozottak az etalon. Azóta Lajos, akár a telefonkönyvet is megírhatja, tőle bármire vevő vagyok, elolvasom. Íme ismét egy remek történelmi regény, ahol az eseményeket több szemszögből ismerhetjük meg. 


Már a cím sokat mondóan sejteti a kalandokat. Arany és vér! Nagyon kifejező, az arany bizony elveszi sokak eszét, tisztánlátását. Az pedig egyértelmű, ha többen is pályáznak ugyanarra az aranykészletre, bizony vér nélkül nem megy! Itt is folyik a hősi vér, fondorlat és kaland bőven adja magát. Legtöbb esetben Erdélyt siratjuk, ám a Felvidék aranybányái is súlyos veszteség az országunknak, erről meggyőzött a regény. A korabeli politikai viszonyok bemutatása is szemléletes. Képet ad a mindennapokról, az emberek szokásairól és életéről.

A szereplők zseniális karakterek, Lajos remek jellemrajzokat szőtt a regénybe. Életteli a történet, gyarló és esendő figurákkal. Kiemelkedik Légrády Gáspár és a szolgája Vas Pongrác. Nagyon kíváncsi leszek, milyen sorsot szán nekik a szerző. Finoman romantikus, picit pajzán Lapu Piroska és a szende Orsolya kisasszony karaktere. A bimbózó szerelem szárba szökken és a barátság is békés mederbe ér általa. A martalóc útonállók közt is akad két fontos női mellékalak.Ők még veszélyesek is nem csak szépek. Itt kiemelkedik még a bandavezér, Tiborc figurája. Agyafúrt, kellően gonosz alakja az eseményeknek. Méltó párja Pongrácnak. A gyors meggazdagodáshoz sosem vezetett sima, egyenes út.


Minden történelmi regénybe kell egy kis harc, egy kis csata, ahol izgulhat az olvasó a szereplőkért. Fülek eleste, vagy a pénzverde kirablása ilyen kaland az olvasónak. Hatalmas cselszövések, mindenkinek az aranyra fáj a foga. Sütögetik a saját pecsenyéjüket, ám, hogy ki lesz a nyerő az maradjon titok. A két szerelmes barát, Lehoczky Ferenc és Szentiványi Péter is visszatér. Ők katonai tudásban, jellemben emelkednek ki a többi szereplő közül. Természetesen kiegészülve néhány új karakterrel.


Thököly nekem elég vérszegény, szinte mellékszereplő, engem nem győzött meg. Sem hadi tudásáról, sem pedig karizmatikus voltáról. A basa és a Bécsi udvar között ő egy ügyes próbálkozó. Mellette a kuzinja, Petrőczy sokkal erőteljesebb figura. Olvastam volna többet a kis Rákóczi Ferke és Thököly kapcsolatáról is. A regény egyik leghumorosabb, legeredetibb része számomra egy vers volt, amin könnyesre vigyorogtam magam, percekig nem tudtam az olvasást folytatni. Tinódi Lantos Sebestény is megirigyelhetné, amit nagy vígságában Csikász "Lantos" Lajos papírra vetett. A történet legfőbb erőssége a kalandok mellett, irodalmian szép nyelvezete, leíró részei. A szépséges borító ezúttal is Csikász Katalin keze munkáját dicséri.


A Félhold alkonya sorozat kötetei: Vörös-kék lobogók, A kuruc király, Arany és vér.








Csikász Lajos: 1964. 03. 08. Kunszentmárton

földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír.
1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat, ami az egyetlen jelentősebb hazai sci-fi elismerés. Időjárőr kisregényéért kapta meg. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.

















Gold Book, Debrecen, 2018
320 oldal · ISBN: 9789634265177



2018. december 9., vasárnap

Árulkodó nyomok

Jeffrey Archer: Árulkodó nyomok  


                                                         










Jeffrey Archer az egyik világszerte legismertebb angol regényíró.
Mindig örömmel olvasok egy könyvet, ha a szerzője Lord Archer. Egyik kedvenc sorozatom a Clifton-krónika lezárult, így most a szerző már nem is először visszatért a novella műfajához. Jeffrey Archer nagyon jól ír, mesél, most is bemutatja képességeinek teljes skáláját.




Összefoglalva stílusos, szellemes és szórakoztató, ami elmondható erről a tizenöt történetről. Számomra olvasás közben többször Roald Dahl Meghökkentő mesék sorozatát idézte meg. Már az első történet az Egyedi példány is "meghökkentett", nem csupán rövidsége miatt. A továbbiakban olvashatunk a háború, a barátság, a korrupció, a rablás, a házasságtörés, sőt a gyilkosság témaköréből novellákat. Minden írása jellemzően rövid, csattanós, humoros vagy szatírikus.
Jeffrey Archernél nem meglepő a váratlan befejezés sem. Erre itt is akad példa. Nem mellékesen nyolc történetet a valóság ihletett, egy pedig Rupert Colley ötlete alapján született. A Gyónás 1941-ben játszódik és négy ember sorsa fonódik össze. Ez talán a leghosszabb írás a kötetben, némi misztikummal és bravúros befejezéssel. A második történetben egy rendőr első letartóztatása és egy Cezanne- festmény kapcsolatáról olvashatunk. A humort nem nélkülözi ez sem. A Szerelemben, háborúban és A parkolóőr írások is a meglepetésre, váratlan fordulatra épülnek. Igen jó kikapcsolódást, szórakoztatást biztosítva az olvasónak. Az egyik legérdekesebb az Álomnyaralás című írás három lehetséges változatot is kapott a befejezést tekintve.


Az egyik legötletesebb írás számomra az Egy elpocsékolt óra volt. Egy fiatal, stoppos lány utazásáról ad információkat. Nagyon frappáns írás. Ide sorolnám a Felszarvazva, Egy damaszkuszi út és a Pénzfeldobás történeteket is. A bűn valamilyen formában mindegyik novellában tetten érhető, a gyilkosság az utolsó kettőben kap helyet. A Ki ölte meg a polgármestert? humoros és váratlan befejezése az egyik legjobb írás. Ez Nápolytól nem messze, egy olasz kisvároskában játszódik, ahol még sosem történt gyilkosság. Hangulata is elvarázsol.
A Tökéletes gyilkosság minden elkövető álma. Nos, itt lehet megvalósult? Jó fantáziával, pontosan száz szóban megírt novella lett. Kevesen tudnak ilyet, úgy vélem. Sallangoktól mentes, kerek ütős a történet.
Az élet sokszínűségei, furcsaságai, az emberi gyarlóság végig benne van ebben a válogatásban. Ezek a mesék elsődlegesen a kikapcsolódásra íródtak, nem körömrágós izgalmak, de remek olvasmányok minden korosztálynak.


Jeffrey Archer: 1940. április 15-én Londonban született
Lord Archer-t híres íróként ismeri a világ, de konzervatív politikusként is szép pályaívet futott be. Élete is regényes.
A Clifton-krónika sorozatot 2011-ben kezdte írni, 71 évesen. Archer 32 éves koráig egy sort sem írt. Első regénye 1975-ben jelent meg Se több, se kevesebb címmel. 1979-es regénye a Párbaj jogait már hárommillió dollárért vette meg a kiadó. A sikerre jellemző, hogy Angliában a megjelenés hetében egymillió példány talált gazdára. Több novelláskötetnek is szerzője (S ezen áll egy mese, Egy tegez nyílvessző, Tucatnyi félrevezetés).


A könyv fülszövege:

Jeffrey Archer monumentális családregény-sorozata, a Clifton-krónika után ezúttal tizennégy rövidebb írással jelentkezik. Az Árulkodó nyomok különböző időben és helyszíneken játszódó novelláinak pontosan megrajzolt karakterei, váratlan és fordulatos cselekményszövése ezúttal is kitűnő szórakozást ígér a klasszikus történetek szerelmeseinek. Minden napra egy elgondolkodtató mese korunk egyik legnagyobb történetírójától.



General Press, Budapest, 2018
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522058 · Fordította: Gieler Gyöngyi

2018. december 8., szombat

Írjál és szeressél

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél
125 szerelmes levél és történet





                                                                         











Ismét egy nagyon szép és igényes könyv Nyáry Krisztián műhelyéből. Tetszetős, remek irodalmi szerelmes levél gyűjtemény, amit felüdülés olvasni. Tetszik, ahogy Nyáry Krisztián felépítette a könyvet.

A szerelem stációit járjuk körbe, tizennégy fejezeten át, lépésről-lépésre 125 levél segítségével. A fellobbanó vonzódástól, szenvedélyen át olvashatunk nem csak a leánykérésekről vagy a harmonikus kapcsolatokról, de a szerelmi háromszögekről, rabságból írt leveleket, vagy a korkülönbség adta érzésekről. Ahogyan az várható, legdrámaibb részek a betegség, halál árnyékában kibomló szerelmek. Ami sok esetben jótékony hatásával erőt adott, meghosszabbította az életerőt.




Kiderül a sok kedves kedvencről, hogy bizony ők is emberek voltak. Szerettek, vágyódtak és szenvedtek, megcsaltak, elhagytak és hűségesek voltak. Nem csupán a vágy, de a féltékenység is velejárója a szerelemnek. Mindig izgatottan olvastam egy -egy kedvenc életének eme meghatározó mozgatórugójáról. A kapcsolatok hálóját szemezgetve, fejezetenként kis szünettel érdemes felfejteni. Bevallom, én egyből a kedvenceimet vettem előre, azaz nem sorban olvastam a könyvet. Elsőnek a nyolcadik fejezettel kezdtem, aminek Hárman a címe. Itt még jobban megismerhettem Szabó Lőrinc, Mikes Klára és Korzáti Erzsébet huszonhat éven át tartó kapcsolatát. Szenvedélyes, hullámzó, de kétségtelen, hogy nagy szerelem volt mind a három résztvevő részéről. Történetük megmutatja, közelebb hozza ezeknek az embereknek az évtizedekig tartó vívódásaikat, érzéseiket.


Nagyszerű és alapos összefoglaló fejezet jutott Krúdy Gyula kalandjainak is. Van is bőven levél és adalék erről is. Izgalmas volt a szakítás, elválás szakaszait megismerni. Szakítani is tudni kell, elengedni a másik felet. Lukács György, Ady Endre vagy Csáth Géza történetei ismertek ugyan, viszont nagyon emberiek. Fájón megrázóak a Rabság fejezet levelei. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bethlen István vagy Déry Tibor és Zelk Zoltán férfivágyai, érzései okos gondolatai a ma szerelmeseinek is üzenhet. Elgondolkodtató, amikor az alkotó életút a politika viharaiba kerül.










"Szerelem, szerelem édes gyötrelem"


A Féltékenység, hűtlenség is önálló fejezet kapott. Itt egyértelműen Kosztolányi Dezső és Radákovich Mária szerelme a legszebb, legizgalmasabb. Olvashatjuk a feleség, Harmos Ilona reagálását is, ami ugye nem véletlen az irodalomtörténet legkegyetlenebb, ugyanakkor legszórakoztatóbb leve lett.

Nyáry Krisztián emberien, mellébeszéléseket kerülve mutatja be a szereplők lelkivilágát, tetteik hátterét, egyes művek keletkezésének történetét. Ez pedig egyáltalán nem árt, így jobban közelebb kerülhetünk a műveikhez, vagy az alkotóikhoz. Jó ha tudjuk, kihez és miért születtek. Vissza viszi az olvasót a múltba, egy mára már eltűnt világról is képet ad. Az egykori szerelmes férfiak és asszonyok érzései ma is léleksimogatóan szépek. Ugyanakkor jó volt Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva izzó, szenvedélyes érzelmeiről is olvasni. A levelek, fejezetek végén találunk további információkat arról, melyik Így szerettek ők kötetben olvashatunk még több részletet a kapcsolatról.


Főleg azok a történetek tetszettek, amik valódi, kitartó szerelemről szóltak. Füst Milán és Jaulusz Erzsébet hatvan évig tartó kapcsolata nekem új információ volt. Persze a harmóniáról is jó volt olvasni, erre is akadt példa bőven: Móricz és Holics Janka, Jókai és Laborfalvi Róza, majd Nagy Bellához fűződő érzelmei meghatóak vagy Örkény István és Radnóti Zsuzsa kapcsolata.



A lezáró fejezet címe: Búcsú az élettől. Innen Szilágyi Domokos zaklatott életét és József Attila sorsát emelném ki. Szilágyi Domokos költészetét, életét, öngyilkosságát a diktatúra elleni küzdelem szimbólumaként szokták értelmezni. Bátor volt, én úgy érzem, hiszen halálát nagyon pontosan, tudatosan megtervezte. Nagy Mária pedig elismerést érdemlően engedte, hogy a szétesett család tagjai legalább halálukban együtt legyen. A képen a költő Hervay Gizellával látható.


Sok izgalmas és meghatározó szerelem van a lapokon. Ahogy az előszóban, én is továbbadva arra biztatom az olvasót: vegyen elő egy lapot, tollat és írja meg a legfontosabb embernek, aki hozzá közel áll érzelmeit, gondolatait, vagy egy köszönő levélkét. Mai rohanó, elgépiesedett technika uralta világunkban a kézzel írott, valódi levél sajnos szinte nem is létezik már. Pedig ez kincs, érték és személyesebb mindennél.

Kedvcsináló kötet, plusz információkat adhat, tovább olvasásra sarkall. Keresni kezdi az olvasó a személyekhez kötődő írásokat, verseket.

Soha, vagy ritkán látott családi fotókat láthatunk. Szemet gyönyörködtetően igényes a kötet dizájnja. Szép a kivitelezése, a borító, a lapok, a betűtípus. Jó kézbe fogni, nézegetni, a hangulatot garantálják a fotók is

Minden irodalom iránt fogékony, érdeklődő embernek ajánlom! Nagyszerű könyv!




Nyáry Krisztián: (Budapest, 1972. július 6.-)

kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvsikerek szerzője.








Corvina, Budapest, 2018
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631365368

2018. december 6., csütörtök

Hallgasd a holtak énekét

Jesmyn Ward: Hallgasd a holtak énekét! 




                                                                             

"Egymás kezét fogjuk, és úgy teszünk, mintha felejtenénk."











Ezt a könyvet nem tudtam letenni, mert magával ragadott a történet. Szinte egyvégtében végig olvastam. Ezzel elmondtam mindent erről a remek regényről. A XXI. Század Kiadó fantasztikus válogatása a KULT könyvek szívbemarkolóan fontos darabja ez. Ismét, tegyük hozzá, hiszen nem ez az első olyan regény, ami nem csupán letehetetlen, de a történet és a nyelvezet minden egyben van. Ez a sorozat kiváló válogatás, garancia nem csupán arra, hogy irodalmi csemegét kap az olvasó, de arra is, hogy valami felemelő, jelentős történetről olvashat.



Erős könyv, nem lesz könnyű olvasni, de minden percet meghálál. Számomra szorosan ott van a Föld alatti vasút, Bádogember, Gustav-szonáta vagy az Engedetlenség mellett. Egyértelműen kedvenc lett. Az év legjobbjai közé került azonnal. Nehéz dolgom lesz idei kedvencet választani, hiszen a Nyúlcipő is szívszerelmem, bár az nem a sorozat része.






A történetnek súlya van. Aktuális, okos, néhol megfejtésre váró rejtélyekkel. Gondolatokat ébresztő, részeiben is egész a cselekmény. Az a fajta könyv, amiről már az elején érzed, hogy később is elolvasod majd. Beléd mászik, lelkedig hatol, ott marad az agyadban. Fordulatos, ötlet- és részletgazdag, komoly és erős mű, kézzel fogható korrajz. Olyan problémát tár fel, amiről beszélni kell, tenni érte, hogy változzon a világ és benne az emberek sorsa. ne az legyen lényeges, milyen színű az ember bőre. Az írónő beletette a szívét, lelkét. Elgondolkodtató ez a regény, minden egyes szava a helyén van, élmény volt olvasni, Megrázó és döbbenetes, de élmény. Valahogy az egész megszépül a végére. Komoly társadalmi kérdéseket feszeget szépirodalmi köntösben a regény.


Az írónő mindvégig tökéletesen uralta a sztorit, amiről nem mesélnék. Legyen annyi elég, hogy egy család bensőséges története, portréja. Főhőse a tizenhárom éves Jojo, az ő születésnapjával indul a regény, aki igyekszik megérteni, mit jelent férfivá válni. Nem kis feladat ez, hiszen anyja kábítószerfüggő, apja éppen a börtönből szabadult. Családja igazi vegyes család, fehér és fekete ősökkel. Mindez Amerika déli részén a Mississippi folyó partjain. Amikor találkozik egy másik tizenhárom éves kissráccal, aki egy halott fegyenc szelleme a történet misztikus utazásra hív.

A kötet erőssége a társadalmi keresztmetszet, amely felvillantja a megoldásra váró problémák sokaságát. Mélyebb értelmet rejt magában az egész regény. Ward tudja, hogy a történelem rémálom, különösen ott délen, ahol a Mississippi mellett élő három generáció küzd múltjával és jelenével. Ezt pontosan ábrázolja, nem szépítve ehhez ragaszkodik. A múlt igazságtalanságai és a jelen kétségbeesése közötti kapcsolat egyértelmű. Megindító, fájdalmas, néhol durva, ami sajnos nem túl meglepő egy feketékről szóló regényben.
Költői szépségű írás a szerelem és felnőtté válásról, a halál kulisszái között. Fájdalom és a gyönyör, testiség keveredik a beteljesülésre váró boldogság reményével. Szívesen olvasnék még az írónőtől.
Emelem kalapom a kiadónak, nagyon kellenek az ilyen irodalmi csemegék. Köszönet érte! Mind a gyors megjelenésért, mind a nagyszerű fordításért.


Jesmyn ​Ward az első női szerző, aki kétszer is elnyerte az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award); ezért a regényéért kapta meg másodszor. A könyvet ugyanakkor 2017 legjobbjának nevezte a Time, és hónapokig szerepelt a The New York Times sikerlistáján is – számtalan egyéb díj és elismerés mellett.






XXI. Század, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155759642 · Fordította: Pék Zoltán



2018. december 4., kedd

Alfahímek

Jens Lapidus: Alfahímek 





                                                                           












Amikor 2016-ban elolvastam az előző regényt Teddy-ről és Emelie-ről, már vártam a folytatást. A börtönt megjárt Teddy és a sikeres, fiatal ügyvédnő nem mindennapi párosa izgalmas és lenyűgöző képet festett a stockholmi alvilágról. Szerettem Lapidus korábbi könyvét, az Eltörölve kiemelkedően okos, gondolkodásra késztetően csavaros bűnregény. Nem a jól megszokott, átlag skandináv krimi ez sem. Igazi látlelet az alvilág szereplőinek életéről, már-már dokumentum-tényregényként is olvashatjuk.


Az Eltörölve után Jens Lapidus ott és úgy folytatja, azon a színvonalon, ahol a történet véget ért. Igazából nagyon szeretem ezt a sorozatot, még úgy is, hogy az első része idehaza valamiért nem jelent meg. Ami elég fura, valljuk be. A könyvet önmagában is lehet olvasni, ami nagy erénye, hiszen a cselekmény önálló, sok a visszautalás, amiből kirajzolódik a régi történések, és azok háttere.

A cselekmény próbára teszi az olvasó türelmét és memóriáját, bár akad azért váratlan és izgalmas fordulat is. Olyan világba viszi az olvasót a szerző, ami valóban kemény és férfias, ahol egy tévedés az életedbe kerülhet, nincs pardon még a rokonoknak sem. A "Stockholm-noir találó és valós. Egy valóban nagyszabású bűntény bontakozik ki a lapokon. Vannak itt okos, öltönyös gazfickók és külvárosi vagányok is. Mindeközben a rendőrség sem ül ölbe tett kézzel, figyel és létrehozott egy speciális csapatot. Teddy és Emelie élete többször kerül veszélybe. A lezárás mesteri és nem kicsit megdöbbentő.


Teddy határozottan igyekszik a társadalomba visszailleszkedni, ami egyáltalán nem megy könnyedén. Lapidus a modern társadalmat elég reálisan ábrázolása. Teddy és a munkaügyes nő kezdő jelenete nagyon kifejező. Jens Lapidus hiteles, minden oldalról meggyőző és lenyűgöző egyszerre. Érezhetően jól ismeri a megjelenített világot, annak szereplőit. Alapos társadalomkritika is van a történetben a későbbiek során is.  A magyar fordítás címe és a borító egyaránt kiváló. Nem véletlenül hihető és szemléletes, jól felépített a regény világa, hiszen Jens Lapidus hosszú évekig volt a svédországi alvilág ügyvédje. 



A sikerről és annak fokmérőjéről, a pénzről szól a történet. A kapzsiság, ami párosul a hatalommal, kombinálva természetesen szexel. Ezekből az alkotórészekből épül fel, bontakozik ki a dráma. Belvárosi tőzsdeügynökök, külvárosi bűnözők, betelepült szerbek, arabok kontra a rendőrség. A történet egy évvel az előző események után indul. Teddy még mindig munkát keres, Emelie saját ügyvédi irodával rendelkezik, és akad egy új ügyfele, ahol Teddy is képbe kerül. A nő és férfi kapcsolata végig erős, bár rég nem találkoztak, egymásra vannak utalva, mégis szinte kerülik egymást. A szerelem ugye... legyőzi őket a nagy érzés. Természetesen itt van Teddy unokaöccse, Nikola is. Amikor valami történik ezzel felborítva a kényes egyensúlyt. Nikola lába alól is kicsúszik
a talaj. Minden adott egy szövevényes bűnesethez. Bosszú és drog, pénz, rengeteg pénz, börtönviszonyok és árulók közt kavarognak a szálak. Emelie új ügyfele kapcsolódik az előzményekhez. Feltűnik néhány újabb mellékszereplő is. Roksana és barátja Z , bajba került, és segítségre (pénzre) van szüksége. Nem is kevésre, de gyorsan ám. Eredeti ötletet látunk a nagy pénz megszerzésére tett kísérleteik soráról. Megismerjük az összefüggéseket Teddy gyerekkorát meghatározó egy karton radírgumi és a jelen élete között. Meghökkentő következtetés ez. Emelie életét nem csupán a nyomozás és Teddy ártatlansága teszi izgalmassá, de egész további sorsára kiható, komoly döntés elé állítja az élet.
Érzékletes korrajz bontakozik ki a jól felépített cselekményből. Összetett a történet, számtalan adat név, helyszín dokumentálja a történéseket. Remek stílus és nyelvezet jellemzi.




Számomra Jens Lapidus még mindig a legjobb. Fantasztikus íráskészsége, történetvezetése valóban egyéni a skandináv krimiszerzők között. Nincs üresjárat: a sok apró, megidézett régi emlékek sokat tesznek a figurák karakteréhez, motivációjuk megértéséhez. A bűnözőknek is van lelek, és ezt alaposan megismerhetjük az események során. A bonyodalmak csak fokozódnak, amikor a karakterek egymás útjait keresztezik. Néhány új figura izgalmas színt hoz az eseményekbe, van bőven valós elem a krimiben. Remélem hamarosan kapunk még Lapidustól újabb krimit. Az „Instant dohány” bőven megérdemelné az újra kiadást!






Jens Lapidus:

1974. május 24-én született. Az alvilág jogi képviseletét látta el évekig. Első regénye 2006-ban jelent meg, amit azóta továbbiak követtek. Hazánkban Instant dohány címmel 2009-ben adták ki ezt a regényt. Ebből film is készült, amit nagy sikerrel játszottak a mozik. Krimijei kíméletlenül valósághű, őszinte képet adnak a stockholmi alvilág gondolkodásáról és működéséről. Több mint 30 országban jelennek meg  regényei.








Animus, Budapest, 2018
462 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245910 · Fordította: Erdődy Andrea

2018. december 3., hétfő

Egyik a másikban

Monique Schwitter: Egyik a másikban




                                                                                         













A fiatal írónő regényére a meghökkentő címe és borítója hívta fel a figyelmem. Igazi irodalmi csemege a stílusa, a történet fiatalos és könnyed hangvétele miatt lehet érdekes a szépirodalmat kedvelőknek.

"A 2015-ös Svájci Könyvdíj nyertese", hirdeti a felirat a borítón, ami még vonzóbbá tette a regényt.

Témája a szerelem, ami jön és megy az életünkben. Erről már sokan sokféle módon írtak értekezést, elmélkedtek mibenlétéről. Mitől másabb Monique regényének megközelítése? Leginkább abban, hogy az életében felbukkanó férfiakkal való kapcsolatát fűzi fel. Fogalmam sem volt, hogy mi kerekedik ki belőle Szokatlan könyv, gyakran nem könnyű követni ezt az érzelmi hullámvasutat.
A szerteágazó részletek tekintetében elég komplex. Egy trükkös, játékos írás a valós élet és a fikció között. Persze, mondhatjuk, mi értelme van a "mi lett volna HA" kérdésnek? Semmi, de jó eljátszani a képzelettel, és ugyan kivel nem fordult elő hasonló, hogy elmerengett: igen, HA ott és akkor másképp döntök... HA nem történik, vagy éppen megtörténik az a valami az életünkben, mekkora gellert kapott volna sorsunk. Egy szerelmes történet az élet nagy és fontos kérdéseiről, amiről legtöbbször csupán sokára, az idő múltával fog kiderülni tényleg helyes döntés volt-e? A regény az olvasóban is emlékeket, régi szerelmeket, hangulatokat idéz fel.


A szórakoztató történet egy mindennapi, idillikus jelenettel veszi kezdetét. A regény minden egyes eseménye a negyvenes éveiben járó nő körül forog. Boldogan él a házában férjével és két gyermekével, kutyájával. Egy fárasztó nap után eszébe jut az első szerelme. Vajon mi lehet vele, merre, hol él, merre fordult az ő életének kereke. A Google segítségével utána keres és döbbenten tapasztalja azt, amire nem számított. A férfi 8 éve öngyilkos lett... A döbbenetet nem kell ragozni.


A kétségbeesés és a meglepetés hozza, hogy élete minden fontos, valamiért jelentős kapcsolatát feltérképezze. Rokon, barát, testvér régi szerelmek, vagy amit ott és akkor annak remélt. Mi is tulajdonképpen a szerelem? Mitől jön oly váratlanul, csap le ránk és miért lesz vége? Ha véget ért, hogyan lehet túllépni, túlélni? A főszereplő is megkérdezi önmagától, hogy a szerelem mennyire ugyan az az érzés a két résztvevő félnek? Az egyik mindig jobban szeret. Mennyire merünk őszinték lenni, kiadni magunkat és érzéseinket, vágyainkat a másiknak? Mennyire változik saját érzelmünk egy egy újabb szerelem során? Bizonyára vannak önéletrajzi töredékek, emlékek is a történetekben.


A kötet második felében kissé leül a történet, a rövid fejezetek nem igazán adnak választ, csapong, innen nehezebb követni. Feltűnnek különböző férfiak, újabb volt szerelmek., hiszen főhősnőnk tovább kutat életében. Andreas, Jacob története mellett Nathanaelé tetszett még a kilenc további epizódból. Érdekesség, hogy a tizenkét férfi a tizenkét apostol nevét viseli a Bibliából. Könnyed, hangulatos a történet, túl mély vagy komoly irodalomra nem kell számítani. Olvasmányos, szórakoztató, bár az álomképek néha zavarossá tették a történetet, figyelni kellett erősen. A rég halott nagyi ismétlődő tanácsai nekem kissé kilógtak a sorból.

Bizony néha fájdalmas, ahogyan a szeretet és az együttélés különböző fokozatai megjelennek, hiszen nem csak öröm és mosoly a szerelem sem. Kis lelki utazás önmagunkba a történet. Itt már mélyen moralizálós részekkel is találkozhatunk. Soha sem tudhatjuk, hogy az amit teszünk vagy nem teszünk, milyen következményekkel lesz sorsunkra, életünkre vagy kapcsolatainkra. Mi mit hagyunk magunk után a másikban? Bármennyire is igyekszünk jól dönteni, erre csak az idő ad majd választ.

Összességében egy olyan könyv, amit érdemes olvasni, de nem ad biztos tippet a párkapcsolatokról, kialakuló félreértésekről, konfliktusokról. Jön egy pillanat és az ember egészen máshogy látja a világot. Mindegy kik vagyunk, kit szeretünk, a szerelem tényleg nem válogat.


                                                 

Monique Schwitter:
1972. március 2. Zürich, Svájc
Író és színésznő. Jelenleg Hamburgban él.
2002-től számos irodalmi folyóiratban jelennek meg írásai. Első kötetét 2006-ban adták ki. Ez az ötödik regénye.










Athenaeum, Budapest, 2018
304 oldal · ISBN: 9789632938523 · Fordította: Csősz Róbert