2019. június 23., vasárnap

Napfénytető

Légrádi Gergely: Napfénytető 



                                                                         














Mondhatnám, talán kissé becsapós a cím.  A Napfénytető novellái egyáltalán nem túl napfényesek. Nehezen rázódtam bele, szokni kellett. Kerestük a fogást egymáson.
Talán nem vagyok hozzászokva az efféle tömör és ütős, fájón meghökkentő novellákhoz. Többször előfordult, lapoztam tovább, és kiderült, vége... ennyi volt. Tudom, ketten alkotjuk az olvasás élményét, ám itt mintha sokat bízott az olvasóra a szerző. Szóval legtöbbnél én még vártam volna azt a bizonyos levezető, magyarázó két-három, öt mondatot. Érzésem szerint kellett volna az. Pedig szeretem a jóféle novellákat. Azért ez a kötet tetszett. Érdekes. Új. Hatásos. Más.



Nem szabad egyszerre elolvasni, hiába alig kétszáz oldal a kötet. Idő kell hozzá, elmélyülés. Megálltam, visszaolvastam. Néha zavart, hogy a legtöbb történetet befejezetlennek éreztem. Kiragadott életpillanatok, helyzetek és szereplők az élet minden szegmenséből. Honnan és hová tartanak? Tartanak egyáltalán bárhová is? Miért is történik az, amiről olvastam? Hmm.. lehet gondolkodni, mert azt kicsit sem mondanám, hogy túlírt, ez aztán tényleg sallangoktól mentes, szikár szöveg. Egyszerű és egyenes, valós. Kreatív alkotások az bizonyos. Némi humort, érzelmet még elviselt volna talán az olvasó. Nem a szívet tépőt, azt, ami kissé elandalítja, hogy az élet bár kegyetlen, de mégis szép. Ezt a megbújó szépséget alig fedeztem fel. Szomorú pillanatfelvételek, elgondolkodtató helyzetek vannak a történetekben/mögött. (magány, szeretetvágy, betegség, öregség, halál). Nyögve-nyelős boldogság ez.


Öt részből áll a válogatás, amiből nekem legjobban a két középső ciklus tetszett igazán. A nyitó Az üzenet írásokból a címadó mellett A pálcikaember fogott meg. Ezek a kis történetek a kapcsolatokról mesélnek. A második és harmadik etap a Családban marad és az Időben vagyok? történetei voltak. Ezekből a Calvados, Sárgarépa télire, Pillanatragasztó és a családi titkot elmesélő Puzzle-darabok volt a kedvencem. A múlt hatásai a jelenünkre, apró titkok súlya mennyire válik teherré. A másik csoportból az Egy kedden, Az élet értelme és Az ég kékje volt kiemelkedő számomra. Tény, hogy intelligens módon fontos gondolatokat közvetítenek ezek a novellák. A címadó talán mégis azt súgja: van remény, ott fent a felhők mögött süt a napocska. 
Az olvasottaknál éreztem van közünk egymáshoz. Megrázó pillanatképek, kevéske boldogság-morzsákkal. Kis életfoszlányok, apró történetek emberi kapcsolatokról. Bizony akadt amelyik fájón a lelkembe mart. Sőt, a novellák nagyobb része ilyen volt. Az abszurdhoz vonzódók biztosan örömködnek majd a mű olvasása után. Az is tény, üdítően hat egy-egy ilyen abszurd könyv, ami gondolkodtat. Meghökkent. Ledöbbent. Az alapötlet jó, szeretni való, talán kissé szokatlan.


Ordódi Tamás borítója és illusztrációi kifejezőek, ötletesek, jól illenek a tömör szövegekhez. Kedvencem volt A pálcikaember, a Calvados, és Az élet értelme írásokhoz készült grafika.




A kötet ITT rendelhető!


Légrádi Gergely: ügyvéd, aki szabadidejében ír, olvas és kertészkedik, három gyermekes családapa.
Ez a negyedik önálló kötete a Titokfa (2007), Szemben (2016), és a Nélkülem (2018) után.


Jaffa, Budapest, 2019
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751588

2019. június 22., szombat

Isten választottja

Benkő László: Isten választottja
(Mátyás király 1.)



                                                                                           













Mindig érdeklődéssel várom Benkő László történelmi regényeit. Nem csupán jó olvasni ezeket a történeteket, de mindig beszippant a stílusa, a sodró és mozgalmas, színes és eleven történelem.
Itt és most talán merésznek tűnő vállalkozás tanúi lehetnek az olvasók. A történelmünk egyik legdicsőbb és legkiemelkedőbb hőse a Hunyadi család sorsa került terítékre. Ahogyan elvárható a történelmi tények mellett megismerhetjük a kor mindennapjait, szokásait, a kisemberek és a török fél gondolatait. A sokadik olvasott Benkő László történelmi regény után nehéz bármit is írni. Aki ismeri és szereti az írásait az tudja, színvonalas olvasmányt kap.



Hunyadi János erdélyi vajda, majd Magyarország kormányzója nem véletlen lett korának hőse. Karizmatikus alakja jól megrajzolt. Nem csupán az ország egyik leggazdagabb földesura, egyben kiemelkedő hadvezére is. A regény 1442-ben veszi fel a történelem fonalát. Mivel ez a része és az eseményei elég közismert történelmünknek, nem spoiler, ha elárulom, hogy az első részben Mátyás királlyá választásáig jutunk el. A szegedi könyvbemutatón elhangzott, már szinte kész a második kötet kézirata is, a szerző már a harmadikon dolgozik.

A tények ismertek, ám a háttér, a miértek, a szereplők döntéseit befolyásoló okok kevéssé. Valóságos történelmi krimit kap az olvasó. Hunyadi karizmatikus alakja végig kiemelkedik. A családfő mellett a két fia sorsa az, ami az ország helyzetére is erős hatással lesz. Szeretett felesége, Szilágyi Erzsébet éppen életet ad második fiuknak, Mátyásnak. Az ő alakja, életének szakaszai, fejlődése jól nyomon követhetőek a történetben.


Megismerjük neveltetését, felnőtté válásának szakaszait. Kiváló képességeit, kitartását, éles eszét jól kamatoztatja a fiú. A katonai kiképzése mellett az akkori általános műveltség alapjait és nyelvtudást is szerzett. Alig 12 éves, amikor természetesen politikai okok miatt feleséget is kap. Aki nem más, mint a Hunyadiak nagy ellenfele, Cillei Ulrik tízéves leánykája. A házasság előnyös politikai háttere elgondolkodtató. Az eljegyzést nem követte esküvő, a lányka korai halála miatt. Az ellenségeskedés és belső forrongás tovább nőtt. A királyi udvar intrikái, Cillei galád, képmutató alakja és hazugságai, tökéletes ármánykodása a gyenge és irányítható László király felett az elvakult gyűlölet motivációja tetten érhető. Ennek később véres következményei lesznek. Hiába ismert a történet, bizony izgalmas fordulatait olvasva elfogott a félelem, az aggódás a Hunyadi-fiúk sorsáért. Szilágyi Erzsébet az aggódó anya, szertő hitves, kivételesen okos alakja szemléletes, erős karaktere a regénynek. Az önös érdek, rosszindulat és irigység végig fontos eleme a történéseknek. A szereplők jelleme érzékletes, a szóhasználata a kornak megfelelő. Tetszett az egyszerű emberek életének, sorsának ábrázolása: kalmárok, halászok mindennapjait ismerhetjük meg. Ott lehetünk nem csak Hunyad, de Buda és Pozsony utcáin, a szultán udvarában, beleshetünk a politikai játszmák mögé. A magyar történelem talán utolsó dicső korszaka ez, rohanunk Mohács felé.



Murád szultán kihasználva ezeket a belső a zűrzavaros időket, hatalmas sereggel megindult, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. Talán nem meglepő, hogy csak Hunyadi sietett a szorongatott erőd védelmére. A bárók késlekedtek kissé, nehezítve Hunyadi helyzetét. Neki mindig fontos volt a családja és birtokai, vagy az ország biztonsága. Legfontosabb azonban most a török megállítása. Hunyadi János legnagyobb győzelme, a csata mozgalmas képekben elevenedik meg. Ágyútűz, lovasroham, emberfeletti küzdelem a túlerővel győzelemre  segíti a magyarokat.

A háborús események velejárója a fekete halál, azaz a pestis azonban sajnos Hunyadi Jánost is legyőzi. A krimiszál itt erősödik fel igazán a történet izgalmas fordulatai tovább nőnek. A két fiú sorsa megpecsételődik. A béke látszólagos a királyi udvarral. Az ármány és fondorlat győz a józan ész felett. Hunyadi László sorsa mint az ismeretes kegyetlen véget ér, Mátyás "csupán" fogsággal megúszta. A bizonytalanság növekszik. Nem csak a fiatal fiúban, de az országban is. Amikor V. László hirtelen meghal patt helyzet alakul ki. Mátyás királlyá választása a Duna jegén szinte közfelkiáltással dőlt el, másképp ez nem is lehetett volna. A trónra lépés pillanatával zárul az első kötet.


Benkő László mozgalmas és lendületes regénye jó összefoglalója ennek a korszaknak. Megvilágítja a politikai játszmák hátterét, a nagy tragédiák és a nagy győzelmek hatásait.
A valós szereplők sorsa, alakja segítségével közel hozza ezt a zűrzavaros időszakot. Behatóan ábrázolja szereplői érzelmeit, lelkivilágát, gondolatait és tetteik hatását. Jó korrajzot kapunk. A regény olvasmányos, kellően részletes, érezhető az írói felkészültség. Jól bánik a szavakkal, a cselekmény felépítése tökéletes. Várom a folytatásokat.

A kötet a Lazi Kiadótól itt megrendelhető! IDE katt!



Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.







Lazi, Szeged, 2019
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674155


2019. június 20., csütörtök

Miért nem szóltak Evansnak?

Agatha Christie: Miért nem szóltak Evansnak?   




                                                      








A krimi királynőjének ezen története 1934-ben látott napvilágot először. Azóta számtalan újrakiadást és két filmes feldolgozást is megért a regény. Nem véletlen tartják számon a legjobban sikerült krimik között ezt a színvonalas kikapcsolódás nyújtó Agathe Christie írást.


Ez a krimi is azok közé tartozik, ahol nem bukkan fel sem Hercule Poirot, sem Miss Marple. Alkalmi amatőr nyomozópárosunk azonban ügyesen, leleményes keretek között oldja meg a szövevényes ügyet. Nem maradt hiányérzetem a krimivel. A helyi lelkész negyedik fia, a huszonnyolc éves, kissé álmodozó Bobby Jones mellé a női társ a talpraesett és kalandvágyó Lady Frances Derwent lesz. Helyszín a csendes békés, walesi tengerparti város, Marchbolt. A kisvárosi hangulat garantált, ahogy a történet titokzatossága is.


Bobby és Thomas doktor éppen egy unalmas golf játszmával múlatják idejüket, amikor a labda egy sziklamélyedésbe repül. Bobby a labdát keresve egy feltehetőleg lezuhant embert pillant meg a mélyben. Amíg az orvos segítségért indul, a fiú próbál segíteni. A férfi csupán egy pillanatra eszmél fel, ekkor hangzik el a címadó mondat a haldokló szájából: Miért nem szóltak Evansnak? Azzal meghal itt hagyva a rejtélyt: ki is ő tulajdonképpen, mi történt vele, miért is kellett volna szólni Evansnak, és amúgy egyáltalán: ki is az az Evans? Ez a kérdés végig ott lebeg a történetben, csupán a legvégén ad frappáns és meghökkentő választ Christie.



A halott embert Alex Pritchardként azonosítja a nővére, Amelia Cayman. A halottszemle természetesen balesetnek minősíti a férfi halálát. Ám a titkok, furcsa véletlenek ezután kezdenek sűrűsödni. A férfi zsebében Bobby egy gyönyörű nő fotóját találja, aki viszont érzése szerint nem lehet a húga. Bobby nyomozni kezd, és hamarosan kiderül, hogy a végzetes zuhanás nem véletlen történt: ez bizony gyilkosság. Innét lesz a látszólag egyszerű történetből sötét krimi.



Hiszen Bobby élete is veszélybe kerül, egy mérgezett sör okoz félelmekkel teli izgalmakat, ez pedig végleg arra serkenti őt és Frenkie-t, hogy a szaporodó rejtélyek végére járjanak.

A két kéretlen magándetektív, Bobby Jones és Lady Frances Derwent párosa észérvek, és a logika mentén igyekeznek a bűntény végére jutni. Elég összetett és szövevényessé válik a végére. Igazi összeesküvés-elmélet bontakozik ki a történetben. Rengeteg váratlan kaland, fordulat, humor van a lapokon. A szerelem is felbukkan, képbe kerül egy titokzatos orvos és magánklinikája is. A szálak azonban még messzebb, régi titkokhoz vezetnek vissza. Hőseink furfangos módon megtalálják a fénykép "eredetijét". A megoldás azonban nem ennyire egyszerű, a krimi tele van fordulatokkal, váratlan helyzetekkel. Ahogyan az áldozatok száma is egyre szaporodik a történet előrehaladtával. Képbe kerül egy végrendelet és egy sötétkék Talbot autó is, ami a megoldáshoz vezethet. A kicsoda is Evans után már egyértelmű, miért is nem szóltak neki!

Agatha Christie csodálatos történetében a nagy kérdésre a válasz tényleg meglepő lesz. A történet szórakoztató, Frankie és Bobbie remek páros. Elszánt kitartással leleplezik a gyilkosságok mögött megbúvó okokat is. Tetszett, hogy amikor azt gondoltam, már tudom ki a gyilkos, Agatha néni meglepett, nem kicsit. Egy jó kis kreatív, régimódi detektívtörténet Agatha tollából.

ITT tudod megszerezni kedvezménnyel a könyvet!




Agatha Christie: 1890. szeptember 15. (Torquay) – 1976. január 12. (Wallingford)

A krimi koronázatlan királynője Agatha Mary Clarissa Miller néven született.

1920-ban látott napvilágot első krimije, melyben először bukkant fel az általa teremtett legendás nyomozó, Hercule Poirot. 1926-ban jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, amely az első lépést jelentette a világhír felé. 1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét. Mintegy nyolcvan krimijét több száz nyelvre fordították le és több százmillió példányban vásárolták meg a hűséges olvasók.




Helikon, Budapest, 2019
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792376 Fordította: Kada Júlia

2019. június 19., szerda

Smörgås

Tanja Dusy: Smörgås
Finomságok a deszkán










                                                                                       






A kiváló és egyedi hangulatú skandináv krimik térhódítása után az északi szépirodalom is kezd hazánkban egyre nagyobb teret nyerni az olvasóknál. Figyelő szemünk az északiak életvezetését is egyre jobban magáévá teszi. Tudjuk a dánok boldogságának titkát, a hygge alapjai nálunk is hatásosan működnek. A svédek lagom életérzése és a fika is begyűrűzött hozzánk.




A stresszmentes élet, a relax életvitel néha még nehézségekbe ütközik, ám egyre jobban érezzük a pillanat megélésének fontosságát. A skandináv életmód terjedésével most egy új mágikus szó kerül a figyelem középpontjába: Smörgås. Ez a skandináv terülj-terülj asztalkám igazi szín és illat orgiája az egészséges ételek mellett még izgalmas is. Most különösen szezonja van a baráti-családi összejöveteleknek, kerti partiknak, hétvégi találkozóknak. Kiülni a kertbe egy finom, hideg limonádéval, jó társasággal eltölteni egy kellemes nyárestét, önmagában élmény lehet. A magyaros vendéglátás legalább olyan közismert, ahol az asztali örömök, ételek körül forog minden ilyen társas rendezvény.

Már a könyv látványa fenomenális! A hangulatos fotók étvágygerjesztőek. Ettől bizony beindul az olvasó nyálelválasztása, megkordul a gyomra.

Biztos vagyok benne, minden olvasó talál kedvére való finomságot, új receptet, amit szívesen kipróbál. A Smörgås egy nagyszerű recept gyűjtemény válogatás. Színpompás fotói, igényes kivitele kiemelkedik a szakácskönyvek közül. 15 témakörre lebontva, évszakoknak megfelelően fedezhetünk fel új ízeket, könnyedebb ételeket. Itt mindenkinek van valami: zöldfűszeres sajtkrémek, hal, hús, zöldség, gyümölcs és sajt, mártások, és kenyérfinomságokkal adhatunk valami újat vendégeinknek, barátainknak. Hozzunk ki többet a vajas kenyérből, fedezzük fel (újra) a csicseriborsót, legyen színes és látványos, no és finom a kínálat. Érdemes erre egy kis időt szánni, frissíteni, megújítani a kerti partik ízvilágát.




A sült, grillezett kolbászfélék finomak, ám nehezen emészthetőek, így fontos szempont a nyári melegben nem leterhelni a gyomrot. A zsíros és meleg sültek mellett inkább a sajtokat, salátákat részesítsük előnybe. Érdemes az egészséges táplálkozás felé nyitni. Jóllakni másképp is lehet, ha nem is űzzük végleg el a kolbászokat, húsokat asztalunkról. Szezonja van a gyümölcsöknek, színes zöldségeknek, érdemes új ízeket, másféle recepteket kipróbálni, felfedezni a finom falatok tárházát.

A sokféle zöldséges nyers ételek, gyümölcs és egyéb hideg finomságok egyszerűen elkészíthetőek, túl nagy szakács-tudományt nem igényelnek.


Mindig minden függ az alkalomtól, és a vendégektől. Gondoltak a vegánokra, a glutén és laktóz-érzékenyekre is a receptek válogatásánál. A további receptek olyan országok ízeivel, ételeivel ismertet meg, mint Görögország, Olaszország, Spanyolország vagy India. Kiváló ötlet, hogy
a négy évszak szerint vannak a finomságok a vendégek kínálására. Találunk ropogtatni való nasit, édességek is, vagy szendvicseket a szivárvány szerinti összeállítások. Van ünnepek szerinti kínálat is. A svédasztal fogalma új tartalommal telt meg. Tetszett a könyv szerkezete a sok könnyen és lazán, változatosan megvalósítható receptek gyűjteménye. Kis kreativitással elkápráztathatjuk a vendégeinket, akik jóllakottan távoznak majd tőlünk.
Izgalmas és finom, változatos  kirándulás ez a kötet nem csupán az egészséges életmód vagy az újdonságok kedvelőinek. 100 recept található a könyvben.


ITT tudod megrendelni ezt a receptgyűjteményt!




Tanja Dusy: Több szakácskönyve jelent már meg, hiszen tizenöt éve írja ezeket. A konyhában érzi jól magát. Vallja, az egészséges ételek mellett az egyszerűség is fontos.




Partvonal, 2019
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155783227
Fordította: Farkas Sylvia

2019. június 17., hétfő

A két fejedelemasszony

Csikász Lajos: A két fejedelemasszony
(Rákóczi 2.)




                                                                                         












Kicsit messzebbről futok neki ennek az ajánlónak. Egyik kedvenc szépíróm, Grecsó Krisztián mesélte egy író-olvasó találkozón néhány éve: egy könyv mindenkiben van, talán kettő is. Ám a harmadik (és utána a többi) megjelenése után merte Ő magát halkan írónak nevezni. A Csikász-univerzumra én is a harmadik "liliomos kötet" után figyeltem fel. Jól tettem, hogy csatakoztam, természetesen az első résztől olvasva a sorozatot. Azóta Csikász Lajos bőven meggyőzött: jó író.

2017 őszén számomra az év történelmi könyve Az utolsó oroszlánkölyök lett. Nem kis izgalommal, türelmetlenül vártam a folytatást. Ez most megérkezett, ami Lajos tizedik könyve! Mindenképpen elismerésre méltóan szép teljesítmény. A Rákóczi-történet a második részéhez érkezett.



Megbízható, egyenletesen jó színvonalú könyve továbbra is a történelmi tények és az írói fantázia színvonalas terméke. A mesélő stílussal megírt, kellően izgalmas és fordulatos, színes történet ezúttal a családi lélektan mélységeibe enged bepillantani a két asszony párharcán, érzelmein keresztül. Igazából nem bántam, hogy kevesebb a vérgőzös csataleírás, mert néha úgy érzem, a történelmi regényírók egyik-másika szinte versenyre kelve "ki tud minél drasztikusabb, véresen sokkoló jelenetet írni" módszert alkalmazza. Azért akad itt is némi kard villantás, harc. A kurucok és a császáriak nem maradnak nyugton. A borsi vár és környéke lesz erre most helyszín. A történetben feltűnik Ilona testvéröccse, Zrínyi János is, ahogyan Öcsöd most is említésre kerül.

A regény cselekménye két idősíkon fut. Ahogy az első kötetben most is a regény vázát II. Rákóczi Ferenc visszaemlékező múltidézése adja. A rodostói száműzetése idején meséli tovább családja történetét Mikes Kelemennek. Az írnok alakja is emberközelibbé válik ezáltal. A hű krónikás is már idősödő ember, és a fejedelem is érzi közeledni a véget. Fontosnak tartja a valót megörökíteni, az igazság maradjon meg az utókornak.


A regény kezdetén Ilona még mindenórás, viselős. A boldog szerelemben élő ifjú párhoz megérkezik a kedves mama, a szigorú és rideg Báthory Zsófia. A két nő viszonylagos békéje, a rövid fegyverszünetek az ifjú Rákóczinak és az unokáknak tudható be. Szinte végig állandó a nézetkülönbség közöttük. Zsófia nehéz természet, nem tűr ellentmondást. Két segítője a háttérből Kiss Imre páter és tulajdon testvérhúga, az apáca Hedvig. Ők igen erős befolyással vannak az idős fejedelemasszonyra. Ez már az újszülött fiú névadásánál megmutatkozik. Valahogy én magam sem tudtam, hogy II. Rákóczi Ferenc Lipót is volt... a meghökkentő miértre ad választ a regény. Persze ez az adott történelmi helyzetben érthető, ám ezt egy Zrínyinek eltűrni és hagyni nem kis feladat.




Ez csupán egyetlen apró tényező a számtalan pillanatból, ami anyós és menye között vitához vezetett. Zrínyi Ilona azonban nem csupán szép és okos, művelt nő volt, szerencsére jó diplomáciai érzékkel is megáldotta a teremtő. A Zrínyi és a Rákóczi család fokozottan terhelt múltja súlyos teherként nehezedik az utódokra. Az örömöt hamarosan a dráma váltja fel, hirtelen váratlansággal, alig három hónappal fia születése után elhalálozik az amúgy jó egészségnek örvendő, fiatal apa. I. Rákóczi Ferenc 31 évesen távozott. A halálának pontos okát valószínűleg sosem tudjuk meg, ám Csikász Lajos mesteri elmélete egészen hiteles, megállja a helyét. Az összeesküvés elmélet, a mérgezésre hihető. Háttérben természetesen a Habsburg ház áll, akik még mindig tartottak egy fiú utódtól. Nem is beszélve az akkori törvényekről, hogy a hatalmas birtokok bevételére, a kincsekre is igényt tarthatott az udvar. Ez a regény egyik fő csúcspontja. A figyelmes olvasónak a finom áthallások jelen korunkra kiolvasható a sorok között.




A kis árva fiú anyja és nagyanyja szeme fénye volt. Ilona beköltözött Munkácsra, ami anyósa fennhatósága alatt állt. II. Rákóczi Ferencet már katolikus szellemben is nevelték. Az előzmények itt is fontosak. A két nő lelkében dúló érzelmek szemléletesek. Nem kevés fondorlat és nehézségek árán sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi árvák gyámságát ne Lipót kapja. Elképesztő a háttér, az emberi sorsok kiszolgáltatottsága, ami a politika kereszttüzében állt. Igazi családregény, belső személyeskedésekkel és a hatalom árnyékával spékelve. Szerelem, összeesküvés, érzelmek kavarognak a történelem viharában. Természetesen a jól ismert Csikász-humor is megjelenik a lapokon. Szépirodalmi igényességgel megírt, finom lírai részekkel tűzdelt a regény. Ok és okozatok, a miértek adnak választ a történelmi tényekre.




A kém és orrgyilkos alakja remek negatív karakter, ahogyan Zsófia asszony két "lelkiismerete" a páter és Hedvig nővér is elképesztően gonoszak. A két egészen külön gondolkodású, fejedelemasszony igazi egyéniség. Párharcuk I. Rákóczi váratlan halála és temetése körül is megjelenik, összecsapnak az indulatok. Ahogyan néhány évvel később, Thököly felbukkanását sem nézi jó szemmel Zsófia asszony, aminek természetesen hangot is ad. Ilona többszörösen nehéz helyzete, sorscsapásokkal teli életútja, példás helytállása elismerést érdemlő. Jó példa ez arra, hogy az okos és határozott döntéseknél az érzelmek is szerepet kapnak, ahogyan a nők is. A szereplők emberi oldala, érzelmei és hibái is megjelennek. Árnyalt és kiváló korrajz. Nagyszerű ötlet, hogy a Vörös-kék lobogók története finoman belefolyik, szereplői itt is megjelennek. A borító ismét kiváló munka, Csikász Katalin érdeme.



Zsófia fejedelemasszony elhalálozása után Ilona marad az egyedüli fejedelemasszony, akinek örömmel esküdnek fel a munkácsi vár lakói. Természetesen a Báthory kincsek és a fejedelemasszony végrendelete a páter "jóvoltából" még okoz nem kevés kalamajkát. A hatalmas Rákóczi vagyonra és a Báthory birtokra, a várakra többen is igényt tartanának.

A regény hangulata és a történet elgondolkoztató, igazi háttérdokumentum, olvasmányos formában. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Egy újabb kitűnő történelmi regény Csikász Lajos műhelyéből. Kíváncsian várom a folytatást. Szerezd meg te is kedves olvasó, érdemes! Már e-könyvben is kapható!

Köszönöm! :)


ITT tudod a Gold Book Kiadótól megrendelni! 


Csikász Lajos: (1964.)


Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2018 tavasza egy zseniális előzmény-történtet hozott a Megátkozottak címmel.
2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd a folytatás A kuruc király és az Arany és vér lett ennek a sorozatnak a harmadik kötete.
Szegeden él feleségével és két fiával.







Gold Book, Debrecen, 2019
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634265368

2019. június 16., vasárnap

Meddig jössz

Sándor Erzsi: Meddig jössz 




                                                                                                       




"Úristen, ez egy egyszemélyes színház, egyszemélyes nézőtérrel."







Sándor Erzsi a szívmelengető Szegény anyám, ha látnám és az édesanyja emlékét megidéző Anyavalya után harmadik kötetével jelentkezett. Izgatottan vártam a Meddig jössz című új regényt a vidéki színészek életének történetét. Ezt is úgy érzem, bátran vehetjük önéletrajzi ihletésűnek, hiszen Sándor Erzsi pályáját színésznőként kezdte. Természetesen minden hasonlóág csak a véletlen műve.


A fiatal vidéki színésznő, Lili és a neves, Kossuth-díjas budapesti rendező szerelmén keresztül a színészélet minden színéről és fonákjáról kapunk képet. Ismeretségük még a főiskolás évekre tehető, azonban akkor válik az érzelmeknek ellenállni nem tudó szerelemmé, amikor Miklós rendezni érkezik a vidéki színházba. A darab női főszerepe Lilié. A próbafolyamatok, a darab felépülése és a premier pillanatáig kísérjük fokról fokra és mélyedünk el az érzelmek viharában. Az olvasó ott érzi magát a színpadon, az öltözőkben, átélheti és részese lehet a verejtékes próbáknak.

Nagyszerű volt a történet felépítése, ami egy lopott, közös Londonba vezető úttal veszi kezdetét. Egy fotó történetén át kezdünk szereplőinkkel és kapcsolatukkal megismerkedni. Innen kanyarodunk vissza, Lili monológjain keresztül bontakozik ki a vágy, ami szerelemmé növi ki magát. Hatalmas életigenlő érzés, remény van Liliben. A kiugrásra, pesti szerződésre, elismerésre, társra, komoly kapcsolatra. A vidéki színészházi életet egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb létre cserélni. Sándor Erzsi finom női érzékenységgel nyitja ki a színházi világ kapuit. Valós emberi történet, humorral és tragikummal fűszerezve.




"A szerelem jó, a szerelem fáj" ezt mindenki megtapasztalhatta, aki egyszer is volt mélyen és őszintén szerelmes. A repülés, a boldogság és a féltés keveredik a regényben a bizonyítás erejével. Ezek a fázisok velejárója ennek a kapcsolatnak is. Presser Gábor dalai, Dusán veretes versei tökéletesen adják ezt vissza, amiből minden fejezet előtt egy-egy részletet olvashatunk. Érdemes a CD-t is meghallgatni Lili és Miklós történetéhez. Amikor már nincsenek szavak, kimondani sem lehet, de nem is kell, hiszen a zene erről szól. Az élet ezen kínzóan szépséges pillanatairól. A vágyról. Azt gondolom, ezek az érzések, tiltott, lopott édes pillanatok, a valakihez tartozás küzdelme mindenkinek ismerős lehet. Függetlenül, hogy színházi ember vagy egyszerű civil.



"Teljes fegyvertáramat bevetve ugrálok a színpad közepén, és próbálom magamra irányítani a figyelmet."


Lili érzelmi viharai, szeretetvágya, a megélt pillanat varázsa, majd az újabb alkalom, lehetőség megteremtésének kínjai, nehézségei átélhetőek és izgalmasan valósak. Tudom, hiszen színház nélkül ebben élek jelenleg már két éve magam is. Ismerőse és valósak ezek a helyzetek, alkalmak. Várni a másikra, eljátszani a külvilágnak azt, ami nincs és közben lehetőleg boldogak lenni. Nem csak a lopott órák, napok alatt megteremteni kettőjük kis privát világát, boldogságát. Ezek adnak erőt, visznek tovább a szürke mindennapokon. Lili is pontosan tudja, nem fog Miklós elválni, hisze a házassága "működik". Mókásan izgalmas volt a hasonlat a házasság és a csapágyas mosógép közötti párhuzam. Sándor Erzsi bájos humora, kegyetlen pontos érzelmi meglátásai ezúttal is lendületet, egyedi színt ad a történetnek. Jó volt olvasni, megismerni a két ember vágyait, belső érzéseit, azon keresztül belesni a színház sajátos, zárt világába. A próbák nehézségein, gyötrelmein át a darab megszületéséig nehéz az út. A színész valóban adja testét-lelkét. Ebből is épül fel a szerep. A beépített színházi sztorik hatásosak, a megjelenített karakterek igazi egyéniségek.

Shakespeare már megírta: "Színház az egész világ,És színész benne minden férfi és nő".


Szerepeket játszunk nem csak a színpadon, de az életünkben is. Igyekszünk megfelelni a rendezőnknek, az igazgatónak, anyánknak és külvilágnak. Nem mindig alakítunk tökéletesen, bár igyekszünk és ebbe néha bele is halunk kicsit. Lilivel sem lesz ez másképp. A vége megrázott, valahogy nem pont ezt vártam. Lili mégis úgy éli meg ezt az egészet: igen, ez egy szép és fontos állomása életének. Ide, ebbe az emlékbe mindig jó lesz visszamenekülni erőt meríteni. Érzékenyek és sérülékenyebbek a színészek, ám az élet nagy játékai és a színpad varázsa talán ad kárpótlást.

Van, amikor a játék komollyá válik és egy életre meghatározó lesz. Erre a pillanatra érdemes koncentráltan figyelni. Ha szerencsések vagyunk talán időben felismerjük. Sándor Erzsi ismét elvarázsolt, a női és férfi lélek titkaiba avatja be olvasóit. Volt, hogy kacagv nevettem, de olyan is, amikor a szívem szakadt bele. Különösen a végén. A legszebb érzelmekről olvashatunk kendőzetlen őszinteséggel, a próba sikerült az előadás telt házzal megy tovább.


"Tessék engem szeretni most azonnal. Mindig ide, ehhez a rohadt szeretethiányhoz lyukadok ki, mint az összes hülye színész. Sikert akarok bármi áron, holott tudom, hogy a sikernek ára van, és nem receptje."

ITT tudod megrendelni a könyvet! 



Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten. Tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztő-riportere és újságíró. Néhány éve a Magyar Színház sajtósa. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban, a nagy sikerű Anyavalya pedig 2016-ban jelent meg.


Fotó: Horváth Judit



Park, Budapest, 2019
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554258





2019. június 14., péntek

Cellába zárva

Christine Leunens: Cellába zára 
Az eltitkolt béke rabja


                                                     

                                                                                                   




"A szeretet nem birtoklás, nem arról szól, hogy ketrecbe zárunk valakit a magunk kedvéért."






Christine Leunens regénye 1927-ben, Ausztriában veszi kezdetét. Ekkor születik meg a történet főhőse, narrátorunk Johannes Betzler. A regény kezdete, nyitó sorai a boldog gyermekkort idézik fel költői szépséggel. Megismerjük a családi hátteret, nagyszülőket, és az akkori életről kapunk néhány képet. Az írónő néhány mondattal lenyűgöző pszichológiai tanulmányt ad a családról. Az olvasó számára megelevenedik a Betzler-ház és környezete, látja maga előtt a "schönbuni sárgára" festett házat és lakóit. Johannes nővérének hirtelen halála és a második világháború kitörése felforgatja nem csak a család életét.


Johannes Betzlerrel egy átlagos kisfiú, amikor a politika ráhatása megváltoztatja a gyerekkorát, jellemét és gondolkodását. Kiválóan jeleníti meg a náci eszmék hatását a fiatal gyerek szellemi fejlődésére. Ez fokozatosan komoly nézetbeli különbségekhez vezet, különösen az apjával szemben. A szülők hiába óvnák a fogékony és lelkes ifjút, az agymosás kezdetét veszi és hatásosan működik. Alig tizenkét évesen már a Jungvolk boldog tagja. Büszkén feszít az egyenruhában, örül a tagságnak. Ezzel elindul az eszmét követve azon az úton, ami egyre nagyobb szakadékhoz vezet a szülőkkel. Tenni nem tudnak semmit, hiszen ez kötelező a Hitlerjugendbe kerülés előtt. A náci gépezet tökéletesen működik, jelenik meg "áldásos" tevékenysége, léleknyomorító hatása a fiatalokra. Első nagy feladatuk a könyvégetésben való tevékeny segítés... Szívszorító, szomorú volt olvasni erről.


A történet erős képekkel ábrázolja a történelem borzalmait. Az elvakult eszmekövetés, annak hatásai a fiatalokra különösen lélekölő hatással van. Valósággal "bedarálja" őket az eszme. A német birodalomban egyre erősödött és lett veszedelmesebb a hitleri gondolatok féktelen hirdetése, ami Ausztriában is veszedelmes méreteket öltött. Az Anschluss idején járunk, Németország megszállja Ausztriát.

Megdöbbentően hatásos a nácizmus terjedése, hatásainak ábrázolása. A szülők és a saját gyerekük közti távolodás lélektana szomorú, de valós. Egy kamaszodó fiú, aki ártatlanul a lelkébe fogadja a náci álmot. A háború őrültsége visszavonhatatlanul belépett Johannes életébe, egészen magával ragadja. Elég hamar kijózanodhatna, komoly sebesülést kap, elveszíti fél karját. Ám ez sem rettenti el, nincs visszatartó ereje. Ambíciója töretlen, vakbuzgó hittel éli mindennapjait. A második világháború félelmetes hátteret ad a bécsi család történetének.



A Betzler-ház falai között valami titok lappang. Felbukkan egy fiatal zsidó nő, Elsa, akit a fiú tudta nélkül rejtegetnek a szülők. Nem kis kockázatot vállalva ezzel. A lány nem csak a világ elől bújt el, kezdetben a fiú elöl is. A hazugságok hálója egyre szorosabbra fonódik. A történelem zajosan dübörög, elsodorja az apát is a családtól. A pszichológiai kapcsolatok finoman árnyalt helyzetekben jelenik meg a történetben. A történelem és az érzelmek viharai zajlanak a lapokon. Fontos szerep jut a nagymamának, ő az egyik legszínesebb, legeredetibb karakter, aki tiszta szemmel látja a világot.


A hazugságok sem semmisítik meg a valóságot, amikor a fiú felfedezi a lányt. A regény feltárja Johannes cselekedeteinek motivációit és következményeit, valamint az Elsa között kialakuló kapcsolatot.
Megtetszik neki, a vágyak és az ösztön működésbe lép. Az önmaga megtévesztő hazugságaival eléri, hogy fogva tartja a lányt. A "szerelem" , mint egy ritka madár a két fiatalt egymás karjaiba sodorja, bár elég egyoldalú ez a vonzalom. Elsa kiszolgáltatott helyzetben van, szívében már van egy másik fiú. Johannes pontosan tudja, hogy Elsa csak addig maradhat az övé, amíg tart a háború… Kierőszakolt, rabságban tartott helyzetében Elsa kiszolgáltatott minden tekintetben. A szeretetet, szerelmet kierőszakolni nem lehet még háborúban sem. Tovább bonyolítja a kialakult helyzetet, egy napon a béke elérkezik. Johannes azonban megtévesztő híreket ad Elsának, német győzelemről mesél, akik még mindig a zsidókat üldözik.


Johannes és Elsa története itt fordul át szomorú és bizarr helyzeteket adva. A történet érdekes és elgondolkodtató, hogyan lehet ebből a helyzetből kikerülni, mi a jó megoldás? Lelkileg hogyan élik meg nem csak a háború rémségeit, de fogságot is. A zsidóüldözésről nem is beszélve, oda az eszmébe vetett hit, hiszen Elsa zsidó származású. Johannes és Elsa között a végére komoly párharc zajlik. Furcsa, abszurd helyzetek váltják egymást a regényben, amíg a megoldás megérkezik.

A regényből a világhírű rendező, Taika Waititi készített filmet Jojo Rabbit címmel, főszerepben Scarlett Johansson, Sam Rockwell látható; Adolf Hitlert a rendező játssza. A filmet 2019. november végén mutatják be az Egyesült Államokban.




ITT tudod megrendelni a regényt kedvezménnyel!






Athenaeum, Budapest, 2019
328 oldal · ISBN: 9789632938332 · Fordította: Tábori Zoltán