2019. november 30., szombat

Nyúlháj

John Updike: Nyúlháj 




                                                                       




"Nyúl, gyerekkora óta most először, egyszerűen örül, hogy él."









Az életműsorozat gyönyörű, egységes borítója, a friss újrafordítás nagyszerű élményt adott. A Nyúlháj eredetileg 1981-ben jelent meg, amiért Pulitzer-díjat kapott John Updike.
Harry Angstrom azaz Nyúl története, a kisvárosi átlag amerikai tökéletes mintaképe. A sorozat harmadik része önállóan is olvasható, mégis szorosan kötődik a Nyúlcipő, Nyúlketrec regényekhez, azokra épül.


Tovább ismerkedhetünk Nyúl lelkének hullámzásaival, belső vívódásaival, gondolataival. A családregény további szereplői is tökéletes karakterek, hétköznapi emberek. Feltűnnek régi szereplők, de újak is gazdagítják a történetet. Nyúl beérkezett, megállapodott, meghízott és meggazdagodott. Mondhatjuk, Nyúl kikapta a tutit, megörökölte apósa Toyota autókereskedését, él, mint hal a vízben, mégsem igazán boldog. Már egyre jobban észre veszi az élet múlandóságát, foglalkoztatja a halál, tudja, már kevesebb lehet előtte, mint mögötte. Negyvenhat éves, megállapodott, jól menő üzletember, aki családjával is békében, látszólagos nyugalomban él. Elég felszínes, sekélyes élet ez.

Janice még mindig iszik, Nyúl még midig a szexről fantáziál, mindenről „az” jut eszébe. Finoman, de kíváncsian figyeli a baráti kör nőtagjait, férfias gondolatait a szex mozgatja. Fontos és meghatározó mellékszereplő az anyós, Springer mama. Ezt a békés, langyos állóvizet az első nagy olajválság borzolja, megindult az infláció, ami erősen hat az amerikai gazdaságra is. 1979-ben járunk, a történet ismét tíz évet mesél el.




Azonban mindennél jobban megtöri az idillt, borzolja a kedélyeket és Nyúl idegeit a fiatal Angstrom, az egy szem fiú utód hazaérkezése. Nelson otthagyja az egyetemet, és váratlanul beállít egy barátnőjével.

Aki, valóban csak barátnő, de az időzített bomba hamarosan robban, megérkezik Pru, az igazi menyasszony is, aki már terhes.... A kínosan lezajló, sebtében összehozott esküvő kívülről több mókás momentumot ad a történésekhez. Nyúl természetesen féltékeny a fiára, saját fiatalkori hibáit látja ismétlődni, amitől próbálná óvni a fiút. Nelson azonban eltökélt, kész terve van arra, hogy beszáll ő is a családi vállalkozásba, helyet kér. Ennek Nyúl a legkevésbé sem örül, bár a két Springer-nő (a mama és lánya) ezt helyesnek ítélik, támogatják a fiút. A családi konfliktus a szokott formáit hozza, ahogyan az egy ilyen helyzetben megszokott. Nyúl és a fia kapcsolata ingataggá válik, bár igazán sosem volt ez nagyon szoros. Most sem találják a közös hangot. A miért az előző kötetből derül ki. Updike remekül ábrázolja az apa-fiú kapcsolat konfliktusát, mélységét. Nyúl ugyan ötvenhez közeledik, ám eszében sincs az ifjú trónkövetelőnek továbbadni a stafétabotot. A generációs különbségek megnyilvánulása több esetben is tetten érhető. Még Nelson sem tudja igazán mit kezdjen önmagával, próbálgatja az első lépéseit a felnőtt létben. Ehhez kellene némi segítség, támogatás a családtól.

Mindeközben alapos, szemléletes képet rajzol Updike az amerikai fogyasztói társadalomról. Hiteles társadalmi és korrajz a keret. Megidéződnek zenék, filmek és politikai történések is. Updike zseniális stílusban olyan látványos és hiteles társadalomképet és hangulatot teremt, ami az olvasóban is felidézi a saját emlékeit erről a korszakról. A hetvenes évek fordulójának Amerikája a változások előtt áll.
A Toyota kereskedés is új alapokra helyezi az autók forgalmazását, szempont a takarékosság. Nyúl bizalmasa és barátja a görög munkatárs, Charlie Stavros, akire már nem neheztel, amiért egykor a felesége szeretője volt. Meglepő, de Charlie már-már családi barát státuszba került. Mint kívülálló jól látja Nyúl és Janice kapcsolatát, szinte az ő sugallatára végre önálló házba költöznek az anyós mellől. Ezzel megteremtve a saját kis világukat is. Nyúl aranyat vesz, befektet és nagypapa lesz. Mindezek mellé a régi kalandja is feltépi az emlékek sűrű pókhálóját. Ruth keresése, az esetleges lánya megtalálása hoz még izgalmakat a regénybe.


Nyúl életének ezen szakasza most egy közös baráti karibi nyaralással zárul, ahol a felszínesség eléri
a csúcsát. A gátlástalan erkölcsök még jobban el-felszabadulnak. A párcserés szex ötlete a baráti társaságon belül elég meglepő dolgokat eredményez. Thelma és Nyúl párosa megható, érzelmileg is jól működik. Nyúl élete igazi fejlődésregény. A nagyszülői szerepet örömmel fogadja, ez újabb kihívásokat adhat az ő életének is. Itt és most nagy drámák, tragédiák vagy sorsfordító események nincsenek, mégis visz a történet sodra. Az élet hétköznapi valósága ismerős pillanatokat ad az olvasónak, könnyen találhat kapcsolódási pontokat. Updike egyedi stílusa, nyelvezete most is gondolatébresztő olvasmány. A szülő-gyerek kapcsolat, a fiatalok új szemlélete, vagy az elmúlás fájdalma kendőzetlen őszinteségében tárul fel előttünk.

Updike a 20. századi Amerika egyik legkiválóbb prózai mestere. A lírai részek megnyugtatóan idilliek. Elképesztő pontossággal tud emberi helyzeteket megjeleníteni, érzékletesek a szereplői lelkében dúló viharok. Kíméletlen őszinteséggel adja vissza a családi és társadalmi problémákat, amit magunkénak érezhetünk. Önismeretnek is felfogható Nyúl sorsa, hiszen ezek a hétköznapi problémák mindannyiunké. Várom a további két kötetet, jó lesz egyben látni ezt az új, igényes kiadást. Nagyon megérdemelte ezt a sorozat.


A regényt ITT tudod kedvezménnyel beszerezni a kiadótól! 




John Updike: 1932. március 18. (USA, Shillington, Pennsylvania) 2009. január 27. (Amerikai Egyesült Államok, Beverly Farms, Massachusetts) író, forgatókönyvíró. a New Yorker folyóiratnak írt cikkeket és kritikákat, és itt jelentek meg első novellái és versei is. 1957-ben azonban úgy döntött, hogy minden idejét a szépirodalomnak szenteli


Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért A Nyúlháj (1981) és a Nyúlszív (1990) Kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot.
76 éves korában tüdőrákban halt meg 2009 január 27-én.









XXI. Század, Budapest, 2019
464 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155759741 · Fordította: Gy. Horváth László



2019. november 26., kedd

Madárasszony

Finy Petra: Madárasszony




                                                                                     












Finy Petra első, felnőtteknek szóló, 2012-ben megjelent különleges családtörténete most új borítóval ismét az üzletekbe került. Kivételes, egyedi hangulatú a regény. Témája a depresszió, öngyilkosság, önmagunk megtalálása és a túlélés. Mert az bizonyos, hogy minden drámaisága ellenére a regény az élet szeretetéről szól.


Linger Lea élete nem könnyű. Keresi önmagát, helyét a világban egy terhelt, nehéz gyermekkor után. A gyermekkor mindig erősen meghatározó, sorsformáló az életünkben. Lea életének főszereplője, az édesanyja igen hamar kilépett a kislánya életéből. A korán félárvaságra jutott lányka felnőttként emlékidézésre indul. Igyekszik kideríteni mi történt, mi állt az események hátterében, mi vezetett az elkerülhetetlen tragédiához. A depressziós, madár- és természetimádó anya életének mozaikjait a családtagok, barátok elbeszéléseiből ismerheti meg. Ez is egy érdekes adalék, ki mire, hogyan emlékszik vissza évek távolából. Az életük részleteit összerakni nem kis feladat. A depresszió lehet népbetegség, de a többi családtagot is megviseli ám. Lehet ez elvont, idegen attól, aki kiegyensúlyozott életet él. Megérteni nem könnyű. Segíteni sem az. A múltbéli szál bizony kemény, de valós történetet mutat.


Édesanyja, aki jobban szerette a madarakat, mint az embereket, a természetben érezte igazán otthon magát. Erre volt is bőven oka. Rövid fejezetekből, emlékmorzsákból rajzolódik ki a kislány és az anya, valamint a többi szereplő kapcsolata, életük közös pillanatai. A történésekből kibontakozik a depresszió számtalan tünete, jellegzetessége. A nő rövid, de boldog életének szakaszai, a családi kapcsolatok és konfliktusok hálója. Sajnos egy kicsit sok a probléma családon belül is. Szinte mindenki küzd valamivel, terheltek a családtagok is. Ebben a környezetben cseperedik a kislány. Tetszett, amikor a két szülő, mint két boldog, gond nélküli szerelmes jelenik meg, vagy Böbebú alakja is eredeti. Ő egy "boszorkány", akitől azért nem kell tartani.

Szerkezetét tekintve különleges könyv ez. Olvashatjuk akár egy határozó kötetnek is, megelevenedik benne hazánk színes rovar és madárvilága, növényei. Pillangók, lepkék, hernyók és madarak, madarak mindenütt. A hattyús rész a regény egyik kiemelkedő része. Már a fejezetcímek is egyediek: Kobaltkék, Jancsi és Juliska, Töviskoszorú, Kenderkötél, Csíkkirály, Lepkeorchidea, Füstifecske Ájtatos Manó.. stb. A fejezetek pontosan illeszkedve épülnek egymásra. A rövid, kemény mondatok töredezetté, zaklatottá teszik a regényt, ami jól adja vissza a nő lelkiállapotát, érzelmeit, fájdalmát. Számtalan jelző, költői kép, hasonlat és leírás egyéni hangulatot ad a regénynek.

A természetközeliség, határozza meg Lea minden létét, pillanatát. Két testben él, ahogy később az apa jellemzi őt.Társa, kísérője egy holló. A kislány igyekszik, próbál anyjával rezonálni, együtt repülni vele, alkalmazkodni az asszony furcsaságaihoz. A gyermeki lélek egyszerűen érzi, tudja, a felnőttek titkolózása ellenére is, anyával baj van. A pszichésen sérült nőnek is eleinte jót tesz a lányka közelsége. Izgalmas látni, mennyire hatnak a régi emlékek, a múltban gyökerező jelen képei meglepőek.
A visszaemlékezések legtöbbször borongós, szomorúak, de ez lélekgyógyító a felnőtt lány számára.
A Lea életében fontos emberek által elmeséltekből ismerhetjük meg, hogyan süllyedt egyre mélyebbre az édesanyja lelke. Ebből a posványból nehéz, szinte lehetetlen kirepülni. Lehúz, meggyűr, szárnyaszegetten hullik a porba. Ez sajnos borítékolható. Természetesen akadnak vidám, örömteli pillanatok is azért. Ezekkel a részekkel az írónő megtöri a drámai visszaemlékezéseket. A történetmozaikokból egy kerek egész családtörténet áll össze a végére. Kemény és személyes, fájdalmas dráma bontakozik ki a lapokon.


Számomra döbbenetesen pontosan sikerült ábrázolnia a depresszió tüneteit, az asszony lelki hullámzásait, egyéni küzdelmeit. Nagyon megindító regény. Éppen úgy szól emberi kapcsolatokról, a depresszióban elmerülő személyiségről, mint a természet megnyugtató hatalmáról, varázsáról. Eredeti, színes képekben tárul elénk a a madarak különleges világa, ami körbe öleli az emberekét.
A Madárasszony persze nem csupán a madarak, lepkék vagy szitakötők miatt lesz maradandó olvasmányélmény. Az oknyomozásból kibontakozó identitástörténet lelkileg is hat az olvasóra.



Finy Petra 1978-ban született Budapesten. Első felnőtt könyve a 2006-ban megjelent „Histeria grandiflora” című verseskötet, 2008 óta több nagysikerű gyerekkönyvet írt. Ez az első felnőtt regénye. Ezt követte az Akkor is 2018-ban a Marlenka 2019-ben jelent meg.


Eredeti megjelenés éve: 2012
Athenaeum, Budapest, 2019
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632939360

2019. november 24., vasárnap

Aranylövés

Réti László - Vanicsek Olivér: Aranylövés 
Az utolsó szállítmány




                                                               











Réti László neve már jól ismert márka, garancia arra, hogy egy remek történetet olvashatunk. Ma a hazai krimi-irodalomban magasan Ő a legjobb. Vanicsek Olivér neve az olvasó előtt az Aranyélet-sorozatból lehet ismerős. Most, mint társszerző egy tökéletes együttműködést eredményezett. Nincs kétségem egy sikerkönyv született.

Brutális, erős kezdéssel egy olvasmányos, fordulatos, feszült cselekményű történet az Aranylövés.
Talán egy percig sem szabad komolyan venni ezt a könyvet, hiszen csak szórakoztatni akar, de azért valóban ad gondolkodni valót is az olvasónak. Azt, hogy kinek mit, az egyéni lesz azt hiszem. Éppen ez benne a jó. Van stílusa, és van koncepciója, ám számomra a nyolcvanas évek hang-alámondásos VHS-korszakának ikonikus akciósztárjainak filmjeit idézte meg. Főszerepben Eric Roberts vagy Dolph Lundgren.


2004-ben, Dél-Szudánban indul a történet, ami a későbbiek alapját adja. A kétségtelenül ritka, durván kegyetlen nyitás után ugrunk 15 évet napjainkra. Főhősünk Szász Ádám igazi kemény csávó, sebzett szívű zsoldos, gátlástalan és profi bérgyilkos. Az ő karaktere az, akit picit mélyebben megismerhetünk. Életének fordulatai, tettei adják a regény motorját. Meglepő, de egy idő után nem a főhősnek drukkoltam, aki egyre jobban váltott át egy érzelmek nélküli gyilkológép-üzemmódba. Ádám élete lassan ugyan, de fordulni látszik, mégis reméltem nem jut haza. Pedig ez a nagy vágya, 15 év után szeretne hazajutni a családjához, végre megismerje a fiát. Amiért sem barátságot, sem a társai életét nem kíméli. A lehetőség egy titkos aranyszállítmány fegyveres kísértének lehetőségében érkezik. Az arany két és fél tonna... nos, nem kell mondani, ennél lényegesen kevesebb mennyiség is kísértésbe hozná az embereket. Az arany útját rengeteg veszély nehezíti a gondos szervezés ellenére is. Ez a két hetes út, amiről szól a történet, pontosan hétezer-kilencszáztizenegy kilométer a célig. Át a háború sújtotta kontinensen, terroristák és helyi kiskirályok állnak az útjukban, mindenki az aranyat akarja. Kalandúra ez a javából, keresztül-kasul Afrikán, a Száhel-övezeten, Ghánából Mombasáig. Ez a háttér alapos, érezhetően tudják, miről írnak.


A stílus néhol nyers és durva, ami tökéletes ehhez a keményen férfias történet világához. A kötet igazán erőteljes, végig lendületes, nincs üresjárat. Nem mondom, talán némileg megviseli az olvasót, mind fizikai, mind érzelmi szempontból.
Akik kedvelik a naturalista leírással ábrázolt nemi erőszakot is tartalmazó történeteket, a brutálisan véres gyilkosságokat, erőszakot, háborús helyzetet nem fognak csalódni. Kegyetlen világ ez. Van itt minden!

Az események filmszerűen pörögnek, végig feszültség alatt tartja az olvasót. Sok az akció, izgalom, szinte folyamatosan történik valami. Végig fenn tudja tartani a két író a figyelmet, ami elismerést érdemel. Egy kitalált történetről van szó, de mégis tökéletesen épül bele a hétköznapok hátborzongató valósága. A történet dramaturgiája sok ismert fordulatot, jól bevált panelt használ, de működik. Minden brutalitása ellenére a tartalom és a forma egy tökéletes egységet alkot. Nincs eredendően jó vagy gonosz szereplő, csak emberek, akik azt teszik, amit ott és akkor helyesnek vélnek. Dolgozik az adrenalin, kemény, lőporszagú, igazi macsó regény ez. Összeszedett cselekményvezetése adja az erejét.



Aki szerencsés, sosem tudja meg, milyen üldözöttnek lenni Afrikában, vagy gyermekként átélni, ahogy fegyveresek lemészárolják a családját. Itt megtörténik ez is. Érzelmi szál, háborús lelki traumák, bőven akadnak. Annak ellenére, hogy mennyire brutális, sötét a cselekmény, némi humor is megcsillan. Gyors ütemű olvasmány, ami a fordulatokban nem sok újdonsággal kecsegtet, elég kiszámítható néhol a történet. Amit viszont nyújt, azt korrektül keveri egybe, ad egy szórakoztató elegyet annak, aki erre vágyik.

Ez a regény tökéletesen illik napjaink politikai világába, a forró és átláthatatlan konfliktusokkal terhelt, fekete Afrika jelenéhez. A kontinensen dúló bandaháborúk belviszálya tökéletes háttér. A legkifizetődőbb és egyben legkegyetlenebb játék a politika, erről ismét meggyőződhet az olvasó. Ez bőven jelen van a kötetben, irányítja az eseményeket. Tapasztalhatjuk, hogy a politika és a gazdasági bűnözés immár elválaszthatatlan.

A szereplők életéből, múltjából is felvillannak képek, ki miért is került oda. Akad sok titok és hazugság, fájdalmas történet. Elveszett lelkek ők, akik a jobb élet reményében küzdenek. Mivel ez egy válogatott csapat, előtte nem ismerték egymást, így nem a hagyományos viszony alakul ki közöttük. A bajtársias érzelmek itt nem igazán működnek közöttük. Kiemelkedik a karakterek közül az amerikai Kurt Thompson és a helyi Nas Ogawala alakja.


A számtalan kaland, nehézség és bandaháborúk után az arany és Ádám élete is révbe érni látszik.
Itt tetszett a végső lezárás, ez tökéletes befejezés volt. Nincsenek elvarratlan szálak, lebegtetés, végre nincs benne a folytatás lehetősége.
A könyv egy remek szórakozást nyújt a megfelelő olvasónak. Összességében egy összetett, feszes tempójú, kalandokban bővelkedő politikai thrillert olvashattam.

Az Aranylövést keresd a könyvesboltokban vagy ITT rendeld meg!
Már e-könyvben is kapható! IDE katt érte! 


Réti László: 1972. december 26-án született.
Rendőrtiszti főiskolát végzett, 20 évig volt rendőrtiszt, vezető beosztásban dolgozott Budapesten. Eleinte álnéven publikálta regényeit. Sikeres könyvei: Célpont Párizsban, Kaméleon trilógia, A parfümőr, A kandahári fogoly, Falak mögött, Budapest boulevard. Európa halála.


Vanicsek Olivér (1990. december 22. Budapest)
Los Angelesben tanult forgatókönyvírást, majd New Yorkban filmrendezést. Miután leszerződtette egy hollywoodi ügynökség, hazatért, hogy csatlakozzon az Aranyélet záró évadának írói csapatához. A Forbes magazin 2018-ban beválogatta a 30 legsikeresebb magyar fiatal listájára.




Művelt Nép, Budapest, 2019
318 oldal · ISBN: 9786156022349


































2019. november 22., péntek

A Szellemidéző és a Tiszteletes

Kim Leine: A Szellemidéző és a Tiszteletes




                                                           













Kim Leine új regényét az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon személyesen mutatta be lelkes olvasóinak. Leine nem először járt hazánkban, és nagyon remélem tiszteletét teszi még más alkalommal is. A beszélgetés és személyisége még közelebb hozta a regényeinek világát, hangulatát.


A Szellemidéző és a Tiszteletes egy nagyszerű történet Grönland gyarmatosításáról, a két kultúra közötti találkozásról, a természet hatalmáról. Egy komor és néhol nyomasztó, ám humorral átitatott történet, pontosan mint a Végtelen-fjord prófétái volt. Ez a regény most jelent meg, de annak az előzménye. Mintegy 50 évvel korábban járunk (1724-ben) - nevezetesen az első dán kolónia építéséről olvashatunk.


Két ellentétes szemléletű, már-már összeférhetetlen ember története, akik küzdenek saját hitükkel, érzelmeikkel és szellemiségükkel. Egy őslakos vallási kolónia létrejötte, annak kialakulásának háttere a dán uralom alatti élete áll tehát a fő vonalban. A másik vonal az apa-fiú kapcsolatokba enged bepillantást, ami elég kegyetlen és lélekölő harcot hoz. Mindehhez a keretet a természet adja. Nem csak az emberi természet természetesen.
A lélek sötét útvesztőiben járunk. Leine fogja az olvasó kezét a kalandok során. A könyv Egede tiszteletesről, egy vallásos emberről szól, aki meggyógyítja a grönlandi sámán fiát. Ez adja a konfliktust, hiszen a fiút nem adja vissza apjának, kikereszteli és felneveli.

Egede elhívatott feladata, vallásos küldetése a kultúrák ütközése mellett számtalan egyéb okot szolgáltat még a cselekményben a hitről és vallásról polemizálni. A vadak keresztény hitre való átnevelése-térítése sosem volt egyszerű feladat. Ahogyan az is elképesztően döbbenetes, mi minden történt a kereszt árnyékában.



A tökéletes hangulatteremtés és jellemábrázolások magával ragadja az olvasó képzeletét. Kim Leine lirája, leíró és megjelenítőképessége szemléletes képekkel varázsolt el. Sodortak az események, éreztem a hideg szelet a sós tenger vizét, a mindenféle illatokat, ott voltam a 18. századi történések között. Átéltem a történet minden szenvedélyes vonulatát, mozzanatait. Az események töredéke élethelyzetek, pillanatokból épül fel. Kim Leine valami olyat tud, amit A Végtelen-fjord prófétái regényben már megtapasztalhattam. A nyelv és a képzelet színes és lendületes, néhol rendkívül naturalista. Ez velejárója, jellemzője Kim Leine prózájának, ami ad egy sajátos elegyet a regénynek. Ezek teszik Leinét a mai északi szépirodalom kiemelkedő alakjává, akire érdemes figyelni.

Elég keveset tudtam Grönlandról, a múltjáról főleg. A grönlandi közösség a természet közelségében, annak kiszolgáltatva él. A kolónia lakosságát, kell-e mondani, fegyencek és kurvák alkotják. Hatalmas empátia kell olvasni nyomorúságos életkörülményeikről: főleg a higiénia hiánya, a tudatlanság is sok áldozatot szed. Életük fő örömforrása a szexuális élet is számtalan problémát vet fel. Az éhség és a betegségek mellé a lakáskörülmények is elképesztőek. A halál lenyűgöző egyszerűségében szinte mindennapos. A történetek izgalmasak - szívfacsaróak. Grönandon az élet, néha maga a pokol: minden fájdalmával, szenvedésével és szépségével.

Kim Leine egyszerűen jól ír, és a szavak mögött nyers őszinteség van, amelyek elvarázsolják az olvasót. A stílus egyszerű, képszerűen látványos. A legfélelmetesebb élettapasztalatokat jeleníti meg, építi bele a mindennapi események közé. Van valami nagyon paradox módon lélegzetelállító ebben a hevesen bensőséges ábrázolásban. Aki olvasott már tőle, tudja ezt.

Kim Leine szuggesztív erejű, gyönyörű ábrázolása az emberi élet mélységeibe vezet el.
Megismerjük az erőszakot, az erotikát, a szenvedély pillanatait, a szabadságot. Itt valószínűleg semmi sem irigyelhető, a közösséget belülről ábrázolja, ahol a fény és a sötétség gyakran változik, ami nagy ellentéteket eredményez a történésekben. Olvashatunk a halálról és a gonoszságról, az apákról és a fiakról, valamint az ember lelkében lakozó ördögökről. Kim Leine a dánok és a grönlandiak furcsa és végzetes találkozásáról ad képet.
Ez ismét egy gazdag és erős olvasási élmény volt, egy mély és kalandos történetet olvashattam.
Kim Leine története ugyanolyan kivételes pillanatokat adott, mint az előző könyvei. Figyelemre méltó, átfogó regény. Érdeklődéssel várom a trilógia újabb részét.


A Scolar Kiadótól ITT tudod megrendelni 40% kedvezménnyel most a regényt!


Kim Leine 1961. augusztus 28. (Bø, Norvégia) –

jelenleg Dániában él családjával. Minden idejét az írásnak szenteli, műveit dánul írja. Eddig négy regénye és két novellás kötete jelent meg. A Végtelen-fjord prófétái című regényével 2013-ban elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját.





Scolar, Budapest, 2019
544 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635090594 · Fordította: Soós Anita

2019. november 19., kedd

A nagy Gatsby

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby 




                                                                                           




"És hajtottunk tovább a halál felé a hűvösödő alkonyatban."








Úgy gondolom ez a regény alap, mindenki ismeri, tud, hallott róla. Az még jobb, ha olvasta is. A hat különböző filmadaptációnak köszönhetően is népszerű. Ezek közül az 1974-es Robert Redford és Mia Farrow főszereplésével és a legutóbbi, a 2013-ban Leonardo DiCaprio-val és Carey Mulligan-nel készült a legismertebbek. A regény színpadi változata is elkészült. A szerző életművének ékköve, hiszen F. Scott Fitzgerald ezzel ért írói pályája csúcsára 1925-ben. Nem véletlen tartják a regényt a világirodalom egyik meghatározójának.




Történetünk az 1920-as évek Amerikájába viszi az olvasót. Ennek már eleve van valami varázsa, bája, ami a prózában is tetten érhető. A friss, fiatalos lendület, a felszabadultság, a korlátlan lehetőségek és az életörömök hajszolása, a csillogás mellé a jazz és az alkohol ad feloldozást. A feltörekvő, újgazdag generáció az életörömöket hajszolja. Számukra nincs lehetetlen, az élet egy hatalmas parti. A regény hangulatát alapvetően a gazdagok csillogó, de végtelenül felszínes világa szolgáltatja. A romantikus, nosztalgikus hangulat keretbe foglalja a cselekményt. Azért persze van kontraszt is. A csillogás mellé a szegényebb réteg mindennapi küzdelmeiből, keserves életéből is felvillan valami. Erre az autószerelő Williams jó példa. Az ő sorsa adja a drámai véget, ami Gatsby bukását is eredményezi.

Narrátorunk Nick Carraway az egykori Wall Street-i alkusz, Gatsby szomszédja és egyetlen barátja. Őt éppen szanatóriumba kezelik depresszió és alkohol problémáival. A visszaemlékezéseiből elevenedik meg Gatsby története. Igen izgalmas történet a múlt század húszas éveiből, szerelemmel, rejtélyekkel, bűnüggyel.

Gatsby alakját eleinte igen furcsának és különcnek ismerjük meg. Jay Gatsby, a felkapaszkodott, titokzatos milliomos felemelkedése magában hordozza a bukást is. Ami mozgatja a történetet az a halhatatlan, örök szerelem. A titokzatos milliárdost szinte senki nem ismeri, nem tud róla semmi konkrétumot. Legendák övezik alakját, alacsony sorból, nem egészen tisztességes úton küzdötte föl magát. A vagyonnal azonban a megbecsülés nem jár együtt, ahogyan a boldogság sem garantált.
Bár látszólag befogadták, a házában megrendezett egzotikus partik tették ismerté, aki csak számít ott mulat. Főhősünk éppen a csúcson van, meghatározó alakja ennek a közegnek. Ez a szemfényvesztés, pazarló fényűzés a múltat is jól elfedi. Az amerikai felső tízezer üres és hazug világa napjainkban is időtálló. A felvetődő morális válság, lelki egyensúly és lovagiasság aktuális téma. Lendületes történet, ami a friss új fordításnak is köszönhető. Wertheimer Gábor megőrizte az eredeti szöveg mondatainak a ritmusát és Fitzgerald stílusát, tökéletesen adja vissza a hangulatot.


Gatsby nemcsak okos, sármos, de egy nagy álmodozó, aki egy régi nagy szerelem emlékét hajszolja. A fiatalkori szerelmét, az igen bájos Daisy Buchanant akarja visszakapni, aki a pazar villákkal övezett Long Islanden éppen a szomszédja... az irányt adó zöld fény az olvasót is vezeti ebben a mesés világban. Hogyan és miképp, ez adja a történéseket, ami több más életképet is felvillant. Varázslatos ez a világ, ám a boldogság illékony. A hatalmas életöröm mellé nagy fájdalom is jár. A regény pontos és hiteles képet fest, kellően emberi. A gyarlóságok és érzelmek szenvedélyes elegye, az egyén sérülékenységéről, kiszolgáltatottságáról, ahol a pénz sem védi meg. Az ember mindig egyedül van. Az írót ezért is szokták az "elveszett nemzedék" írójának is nevezni. Ez adja a felkavaró befejezést.










Francis Scott Fitzgerald: 1896. szeptember 24-én született a Minnesota állambeli St. Paul városában, és1940. december 21-én halt meg Hollywoodban.
Az irodalomtörténet szerint a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója volt.
Utolsó regénye, Az utolsó cézár már az író halála után jelent meg 1941-ben.







Európa, Budapest, 2019
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635041077 · Fordította: Wertheimer Gábor

2019. november 17., vasárnap

Pokoli tél

Anders de la Motte: Pokoli tél 




                                                                   













Anders de la Motte üdítő jelenség a skandináv krimiszerzők között. Egyéni, szépirodalmi stílusával kiemelkedik a nagy átlagból. Feszült, múltba nyúló, sötét családi titkokról szedi le a pókhálót. Nem a véres borzongással, vagy az áldozatok számával lepi meg olvasóit. Lélektani hátteret kapunk, igazi drámák bontakoznak ki a történeteiben. Az évszakokra épülő sorozat harmadik, legújabb része a Pokoli tél.


A hangulat, a helyszínek, a múlt és jelen váltakozása, a szereplők közti viszonyok árnyalt bemutatása magával ragadott. Két szálon ismerjük meg az eseményeket, a bevált recepten nem változtatott Anders. A jelen és egy 30 évvel korábbi tűz áll a cselekmény hátterében. A mögöttes történet családon belüli erőszak, nyereségvágy és szerelem. Laura 1987-ben járt utoljára az álmos kisvárosban, ahol nagynénje élt. Most az ő halála miatt érkezik vissza a temetésre, mivel ő az örököse. Lassanként megannyi titok kerül felszínre, egyre több gyanús körülmény merül fel Hedda halálával kapcsolatban. Az egyszerűnek tűnő ügy csavaros és sejtelmes lesz. A szálak 30 évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor a Luca-napi tűzeset borzolta a kedélyeket. A baleset áldozata a városka befolyásos családjának mintagyermeke, Laura barátnője volt. Nem csoda, ha Laura félelmei a tűztől ide vezethetőek vissza.


A szürke kisváros és lakói nem felejtenek, ami biztosítja az izgalmakat. A krimi erőssége az intrikák és a kisvárosi hangulat megjelenítése, a zárt kisközösség összetartása. Az elfojtott gyűlölködés, vélt vagy valós sérelmek, hazugságok további titkokat eredményeznek. A karakterek színes palettája jelenik meg. Ettől emberi az egész krimi.

Fokozatosan kiderülnek a titkolt kamasz-szerelmek, és egy szörnyű családi titok vezet el a borzalmas éjszakához. Laura és barátai életét örökre meghatározza az az éjszakai tűz. A barátság köteléke mellett ez az, ami egy életre összeköti ezeket a fiatalokat. Nem csak az átélt lelki traumák hatnak a későbbiekben, de Laura élete is itt vett éles kanyart. Most feltépve a régi sebeket izzik fel a szunnyadó parázs a mára már lepusztult üdülőtelep körül. Az elkeseredett fájdalom, a düh és a bosszúvágy pokoli dolgokra képes, elegye működésbe lép.




Lassanként le sem lehet tenni, Laura érkezése és a történések fellobbantják a régi tüzet. Szó szerint is. A krimi a lélektaniságával üt, lehull a lepel a "tökéletes, mintacsaládról", ami további torz viszonyokat eredményez. A régi barátságok, kapcsolatok viszonyrendszere és Hedda néni múltja váratlan fordulatokat produkál. A titkok hálója egyre áthatóbb. Laura azonban nem ijed meg, le akar végre számolni a múltjával, tudni akarja kinek és miért állt útjában az idős nő. A sztori az egyre érdekesebb, tartogat váratlan dolgokat nem csak a vége. A gyilkos személye valóban váratlan, ilyen fordulattal ritkán találkozni még skandináv krimiben is.


A kisvárosi gyilkosság ad egy sajátos atmoszférát a történetnek. A beépített zenék remekül hozzák a nyolcvanas évek hangulatát. Egy élvezetes, jó krimit olvashattam, ahol eleinte lassabban fog tüzet a történet, sokáig izzik a parázs, mire igazán fellobbannak a lángok. Utána azonban perzsel, éget, egy olyan befejezéssel, ami többszörösen meglepi az olvasót.
Az utolsó fejezetekben tetőpontra hág az izgalom, Anders de la Motte még itt is tud valódi meghökkentő csavart beépíteni. A kirakós darabjai átrajzolják a múltat és a jövőt is. Nem csak a főhősnő, Laura életét változtatja meg gyökeresem a befejezés, de az egész történetet átírja.
Ez a krimi is megvett magának, ahogyan az előző részek. Várom az író következő könyvét, bízom benne, Halálos tavasz várható! Ami legalább ilyen jó lesz, mint az előző részek.




A skandináv krimi kedvelői most a sorozat első két kötetét (Végzetes nyár, Halálos ősz)
akciósan vásárolhatják meg: IDE katt!!

A Pokoli tél ITT rendelhető kedvezménnyel! 



Anders de la Motte (1971. június 19.)

Első regénye 2010-ben jelent meg, amely megnyerte a Svéd Krimi Akadémia "Első Könyvdíját, 2015-ben övé lett a legjobb svéd krimi díja.
Egykor rendőr volt, majd dolgozott nemzetközi biztonsági tanácsadóként is.




General Press, Budapest, 2019
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634523253 · Fordította: Dobosi Beáta

2019. november 16., szombat

Szerotonin

Michel Houellebecq: Szerotonin








                                                                                         









Pontosan négy évvel a Behódolás regénye után a francia író most sem kerüli el a bátor politikai állásfoglalást. Érzésem szerint vélhetően a Szerotonin regénye ismét megosztó lesz. Tökéletesen eléri, hogy odafigyeljenek, beszéljenek róla.
Egyáltalán nem számítottam arra, amit ebben a könyvben találtam, bár volt elképzelésem. A 2015-ben megjelent Behódolás mindenképpen megosztó regény volt, így nagy kíváncsisággal csaptam le a francia irodalom fenegyerekének új regényére.


Az írás minőségének örültem. Lendületes, átélhető és hatásos próza. Houellebecq nem menekül el a saját koruk problémái elől, ez adja most is az egyik fő hátteret. A mű kísérlet a személyes emberi sorsok és a napjaink történelmének összefüggéseinek ábrázolására. Ez a kölcsönhatás pedig elgondolkodtató és fájó végkövetkezésekhez vezetett.
Tetszett és érdekes volt, számomra is átélhető az idő múlásáról, a férfi lelkének belső életéről, a titkokról írt gondolatai. Egy öregedő, negyvenes férfi személyes sorsába tekinthetünk bele. Ennek az embernek komoly pszichés problémái, önértékelési zavarai vannak. Jó úton van a mentális széthullás felé. Florent-Claude ráébred, bizony valamit elrontott, zsákutcába került az élete. Ő keresi az élet értelmét, amennyiben van ilyen.

Az egzisztenciális és pszichés gondok tökéletesen kifejezik a zaklatottságot, a lelki bizonytalanságot, a talajvesztettséget. A depresszió korunk népbetegsége, amit kezelni kell. Antidepresszánsokkal, orvosi segítséggel, életcél és életminőség javulással. Ez komoly kihívás, nehéz feladat, bizony önmarcangolásra készteti az egyént. Mit és hol rontott el, futott mellékvágányra az élete? A mellékhatás pedig még lehangolóbb. Lehet, javul a kedve, de a szex bizony akadozik, nem megy. Maradnak az emlékek, régi élmények. Ami viszont nem pótol semmit a jelen állapotban. Fusztráló valóság ez a férfi életében, aki amúgy szexmániás. A felmerülő összes problémát a szerelem felől közelíti meg. A szerelem, a szex mozgatja és határozza meg világát.



Főhősünk és narrátorunk Florent-Claude, aki szinte mindent un és utál maga körül, még a saját nevét is. Személyes élete, lelke romokban, szétesett. Ő maga egy két lábon járó depresszió. Az önértékelés hiánya a depresszió szorításában, impotenciával súlyosbítva nem csak a nyugati ember végzete... Vajon az elszalasztott boldogság lehetősége végleg elillant, vagy van még remény elkapni?

A munkáját tekintve agronómus főhős (mint Houellebecq), így nyilvánvaló, hogy politika- és társadalomkritika akad bőven. Valójában sosem érdekelt igazán a politika, igyekeztem távol, kimaradni belőle. Ám ez akarva-akaratlan elég megkerülhetetlen napjainkban.

A narráció hatásos, jól viszi előre a történetet. Túl sok cselekményekben azért nem bővelkedik a regény, a legfontosabb és egyben a csúcspont a feldühödött francia gazdák lázadása, útzárral, fegyveres ellenállással. Ez a drámai valóság erős képekkel jelenik meg a regényben. Nem elrugaszkodott ez sem a problémáktól. A szöveg legtöbbször nyers, szókimondó világa illik a tartalomhoz.


A könyv több helyen megidézi a szokott pornográf elemeket: a szex az élet egyik fő értelme, ez nem is kétséges, erőszakos, nem szemérmes egy cseppet sem. Az általam olvasottakból most a legmeghökkentőbbek, polgárpukkasztóbbak ezek a részek voltak. Akad itt zoofilia, pedofilia stb.
Aki még nem olvasott a szerzőtől ne ezzel kezdjen. Elég sok merész, provokatív vetületekkel van tele, ami nem is tudom mennyire szükséges a téma emeléséhez. Houellebecq ugyanis apródonként építkezik. A főhős lelki vívódásai tökéletesen összhangban keverednek a huszadik századi globális katasztrófák poszt-apokaliptikus képével. Elgondolkodtat, sokkol. A különféle függőségek döbbenetes hatással vannak a mai ember univerzális arcképére.


Az kétségtelen, hogy Houellebecq nagyon tud írni, érzékletesen, pontosan látja és láttatja azt a világot, amiben jelenleg élünk. Talán ettől vannak kettős érzéseim, hiszen az egyik legprovokatívabb alkotó napjainkban.Taszít és vonzz írásainak témája, az ábrázolt valóság valóban riasztó. Ám biztosan fogok még Houellebecqtől olvasni másik könyvet.





Michel Houellebecq író, költő 1956-ban született Réunion szigetén. A világhírt az Elemi részecskék című regény hozta meg a számára. A térkép és a táj című könyvével elnyerte a Goncourt-díjat. A Behódolás a 2015-ös év megkerülhetetlen műve lett.



Magvető, Budapest, 2019
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631439021 · Fordította: Tótfalusi Ágnes

2019. november 14., csütörtök

Liber Mortis

Szabó Magda: Liber Mortis 






     "Egyet nem tudok tudomásul venni, kicsim. Egyetlenegyet. Hogy elmentél, hogy Agyigód itt maradt."










Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor 34 évet éltek együtt elválaszthatatlan, boldog házasságban. Közös életüket, szerelmüket a halál tényével is dacolva váltak az irodalom egyik megrázó és személyes részévé. Több ez, mint egy nagy szerelem története. Úgy gondolom, hogy a Halottas könyv elsősorban azoknak kikerülhetetlenül fontos, akik jól ismerik az íróházaspár életét és munkásságát. Az életmű sarkalatos része, amit való igaz, talán nem is a nagy nyilvánosságnak szánt az írónő, hiszen a 2007-ben bekövetkezett halála után négy évvel jelent meg először. Sokat ad a Szabó Magda - Szobotka Tibor életrajzhoz személyes, bensőséges soraival. Most új kiadásban a Jaffa Kiadónál megjelenő életműsorozat 30. köteteként került a boltokba.



Az imádott férj, Szobotka Tibor 1982. február 26-án halt meg. Az író, műfordító, irodalomtörténész özvegye Szabó Magda 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett naplót.
Ha röviden kellene összegeznem: itt nincsenek nagy fordulatok, csak dráma van. A mély, zsigerig hatoló fájdalom.

Az első 300 oldalt folyamatosan olvastam végig. Utána tört meg némileg a lendület, vált nyomasztóan fájdalmassá az írónő naplója. Addig sem volt egy vidám olvasmány, de tudtam mit várhatok. Ekkora önzetlen nagy ragaszkodás talán nincs is, amit kiolvashattam a naplóból. A fájdalom, a veszteség hiánya, annak feldolgozása pedig hatalmas feladat. Nem csak Szabó Magdának, hiszen ezzel a helyzettel mindenki tud azonosulni. Ő is meghalt egy kicsit ott és akkor, amikor a szeretett férje. A lelke mindenképpen. Talán egyedül éppen ez éltette, hogy a naplón keresztül tovább beszélgethetett imádott társával. Itt semmi túlzás nincs az imádott rajongás felfokozott állapota jól tetten érhető. A szenvedésre volt némi gyógyír a napló, terápia az írás. Ez az élet, már nem élet, csak vagyok - írja több helyen, szinte a megváltó halálért könyörögve. Nem tudhatta, hogy a találkozásra még 25 évet kell várnia. Egy életében is szeretett férj, egy halott felesége, aki az élet örömeivel már nem tud, nem is akar számolni. Ez valahol egészen érthetővé is válik a sorokból.


"Már nem tudom azt írni: Isten nevében. A halál nevében, a szerelem nevében, a magányéban, a tehetetlenség nevében – új füzetet kezdek."


Szabó Magda hitt a túlvilágban, a halottak jelenlétében. Megindító sorait olvasva megismerjük életük pillanatait, a jelent Nyúl nélkül. Agyigó szenvedése, fájdalma tapintható, megindítóan személyes, őszinte. Szobotka Tibor sosem került arra a piedesztálra, ahová írói kvalitás megillette volna. Tiltólistán volt hosszú évekig, majd fordításokból élt. Könyveit hosszú idő után, elvétve adták ki. Talán amit mindenki tud és ismer, hogy a naplóit, már Magda fejezte be. Ez a kötet az íróférj halála után 1983-ban a Megmaradt Szobotkának címmel került a boltokba. Egy érdekes adat, ami elképesztő a mai könyvkiadás számait ismerve. 126 ezer példányban jelent meg, ami alig 3 hónap alatt elfogyott...
Ezen kívül is számtalan érdekesség, háttér információ akad a kötetben.
A közös életük harmincnégy évének sok sok állomása megidéződik a naplóban. Játékos, fájdalmas és nagyon őszinte vallomás ez.



A halál tagadása és a szerelmes társ hiánya mellett a könyv nagy erénye, hogy sok irodalmi csemegét kínál, az a mindennapokról. A kulturális élet jeles szereplői jelennek meg Szabó Magda feljegyzéseiben. A napi történések, felkérések, utazások, dedikálások vagy színházi bemutatók kordokumentumként is tökéletesen funkcionálnak. Itt vettem észre, hogy szinte biztos, a mai olvasók közül sok nem is sejti, mikor kiről van szó. Jó lett volna egy lábjegyzetben beazonosítani a megjelenő személyeket. "A magvetőben ott volt a Réz is" - írja. Sajnos erről ma sok fiatalnak fogalma sincs ki az a Réz Pál. Fájdalmasan szép, ahogy megelevenedik a költőbarát, Illyés Gyula temetése. Végre odahajoltam és Juhász vállán tudtam sírni.. . Juhász Ferencről van szó, de ez nem derül ki. Némi irodalmi háttérismeret szükségeltetik úgy gondolom. Ott és akkor, bő 1 évvel Szobotka halála után tudott végre felszabadultan sírni. Sirathatta az elveszett társat, szerelmet, a közös boldogságot. A rajongása az összetartozásuk a halál után csak fokozódott az ő "Nyula" után. Szívfacsaró erről olvasni. Gyötrelmes mindennapok vártak az írónőre, amit elviselni, túlélni az adott neki erőt, hogy férje könyveit kiadják, elismerjék írói tudását. Ezt sikerrel teljesítette is. Végre újra, ismét felfedezték Szobotkát is, aki tagadhatatlanul a sikeres írónő árnyékában élte napjait.


A napló népszerű irodalmi műfaj. Olyan intim vallomás, kitárulkozás, ami sokkal személyesebbé teszi az egyéb olvasott regényeket is. Szabó Magda egyéni stílusa tökéletesen működik naplóírás közben is. Néhol humoros kikacsintásokkal tűzdelt megjegyzései, tagadhatatlanul személyes vallomásai az egyedül töltött évekről mesélnek. Olvashatunk filmekről, a mindennapok történéseiről vagy a politikai változások eseményei (rendszerváltás) is megjelenik a sorokban.



"Ó, szívem, szívem, szívem, hogy lehet ilyen eleven egy szerelem, ilyen körülmények között? Hogy lehet?"

Az életmű lélekbe markolóan emberi leírása, része ez. Fájdalmas, mégis gyönyörű, őszinte vallomás. Páratlan alkotás ez a képzeletbeli párbeszéd a műfajában. Ajánlom a már említett Megmaradt Szobotkának vagy a Nyusziék és a Bánom is én című naplót is.


A Szabó Magda-életműsorozat 30. kötetét ITT tudjátok megrendelni!



Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben.
A magyar irodalmi élet nagy hatású alkotója, író, költő, műfordító. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval.
1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. 90 éves korában megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, de ezen felül Kossuth-díjat 1978-ban, József Attila-díjat 1959-ben és 1972-ben kapott.
2007. november 19. – én hunyt el otthonában.
















Jaffa, Budapest, 2019526 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634752158

2019. november 11., hétfő

Tenger a tengerben

Patrik Svensson: Tenger a tengerben
A Sargasso-titok



                                                           




"A Sargasso-tenger a világ vége, ugyanakkor mindennek a kezdete."







A könyv olvasása előtt igen keveset tudtam az angolnákról. Kígyószerű, védett hal, ami nem túl népszerű hazánkban. Vajon mennyit is tudunk erről a halféléről? Miért érdemes megismerni arra
Patrik Svensson könyve választ ad. Igazi meglepetés volt, ami után több kérdésemre választ kaptam.
Az angolna kultúrtörténetéről és misztériumáról ad irodalmi áttekintést a könyv. Patrik Svensson egészen különleges olvasmányélményt nyújt a könyvével.


Az angolna hihetetlenül izgalmas és rejtélyes, már-már titokzatos lény. Ezt sosem gondoltam volna, hála a történetnek sok információval gazdagodtam az olvasás élménye mellett. Miért vált a ​természettudósok Szent Gráljává, miért olyan rejtélyes hal az angolna? Izgalmas és tartalmas válaszokat kap az olvasó. Meghökkentő tényekkel alátámasztott érdekességeket tudhatunk meg a hal évezredes létezéséről, életmódjáról és titkokkal teli életéről. Nem csupán a számtalan változatairól olvashattam, de vándorlásukról, ívásuk és a lárvák fejlődéséről, ami egyedi módon megy végbe. Csak és kizárólag a Sargasso-tengerben szaporodik, elég érdekes módon. Izgalmas tudományos háttér volt a laboratóriumi körülmények között előállított angolnák története.

Klasszikus értelmében ez egy hibrid könyv, hiszen jól keveredik az apa-fiú kapcsolat szépirodalmi meséje, azaz Patrik saját élete, emlékei és a természettudományos háttérrel is érdemes megismerkednünk. Nem csak a hal hordoz évezredes titkokat. A párhuzam elkerülhetetlen, a velünk élők életét és gondolatait sem biztos, hogy mélységében és valójában ismerjük.


Ez egy nagyon személyes történet arról, hogy hogyan tud elmélyülni és tartóssá válni egy apa-fiú kapcsolat egy közös szenvedély, a horgászat által. Érdekes, hogy Patrik Svensson gyerekként nem szerette az angolnát enni, csupán a horgászat izgalma és az apja miatt ment, míg az apja szívesen fogyasztotta is.

Patrik beavat az angolnahalászat-kultúrájába, hagyományaiba, hiszen néhány éve már írt erről egy esszét "Az angolna evangéliuma" címmel. Ugyanakkor széles és átfogó, egyetemes történet az angolnáról, a tenger élővilágáról a természettudományokról. Arisztotelész azt hitte, hogy a semmiből születetik az angolna. Még a fiatal Sigmund Freud is szerepet kap a regényben, nem is akármifélét! Mindezt olvasmányos, szórakoztató formában kapja meg az olvasó. Lendületes, sodró és elgondolkodtató a kötet. Erős figyelemkeltés arra, hogy vigyázzunk pusztuló világunkra. A felvetett globális problémák sajnos létezőek.

A szerző gyökereihez a gyerekkori háttér remek alapot ad az egész családtörténethez. Bemutatja szülők szerelmét, életét, a svéd szociális hálót és annak hatásait, valamint a lezárásban az apa betegsége és halála az érzelmi szálakat is megmozgatja az olvasóban. Mi is az élet titka, értelme, hogyan fogadjuk, kezeljük a halál tényét.
A könyv sikerére talán a magyarázat az állatok és a természet iránti szeretet, a sok értékes információ valamint a növekvő érdeklődés a hal titokzatos létére adhat. A téma rendkívül hálás, mert az angolnát körülvevő elképesztő évezredes rejtély továbbra is fennáll. Meglepő titkokba avat be Patrik Svensson a hal létezése, szokásaival kapcsolatosan, felelevenítve a kamaszévek közös horgászatait. Lírai átkötései, leírásai emlékezetes olvasmánnyá emelik a könyvet.


Az angolna rejtélyes élete és eredete, és a Sargasso-tenger létezése mesterien szövődik egybe a saját és szülei életével. A Sargasso-tengeren az angolna szaporodik, majd hosszú utazás után visszatér és elpusztul. Olyan csodás visszatükröződéssé vált ez a folyamat, ahogyan a fény megcsillan a tenger hullámain. A fűzfaleveles hasonlata, kifejezetten az ember és angolna léte közötti párhuzamra épül. Elgondolkodtató, hogy a világ angolnaállománya vészesen csökken. Remélhetőleg nem jár úgy ez a furcsa élőlény, mint a Dodó madár.

Patrik Svensson stílusa lebilincselő és olvasmányos, első könyve akár kultúrtörténeti misszió is lehet a hal megismerésére és népszerűsítésére a személyes emlékek mellett. Az élet körforgásának, múlandóságának megindító története. Élmény volt megismerni az angolna és Patrik élettörténetének hangulatos leírását. Remélhetőleg sokakhoz fog eljutni.


ITT tudod megvásárolni kedvezménnyel a könyvet!



Patrik Svensson: (1972) kulturális újságíró, Malmőben él.

Ez az első könyve, ami a 2019-es August-díj jelöltje lett ismeretterjesztő irodalom (non-fiction) kategóriában. Az August-díj Svédország legismertebb és legrangosabb irodalmi kitüntetése.
A könyv jogait több mint 30 ország vette meg.





Athenaeum, Budapest, 2019
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632939216 · Fordította: Papolczy Péter

2019. november 10., vasárnap

Kés

Jo Nesbo: Kés 



                                                                               



"Újra feltámadt benne az az idióta, kínzó, állhatatos remény."









A norvég krimikirály és kedvenc nyomozónk, Harry Hole új kalandra indul. Nem túlzás, de világszerte hatalmas várakozás előzte meg az új, immár 12. rész megjelenését. Igazi pozitívuma a sorozatnak, hogy gyorsan a hazai olvasók elé került, köszönet érte az Animus Kiadónak! A minőségi skandináv krimi a megszokott remek fordításban olvasható. Petrikovics Edit, mint Jo Nesbo magyar hangja tökéletes most is. Az egyenletes színvonal adott, a borítónál sem marad el, ami egy sorozatnál igen fontos.


Nehéz szavakba foglalni, mit érzek olvasás után. Röviden: egy idegileg fárasztó, zaklatott este vettem le a polcról, ahol már néhány napja várakozott. Hétvégére tartogattam, de nem bírtam magammal, gondoltam legalább egy kicsit beleolvasok... Ez szerda este 21.49-kor volt és éjjel fél 2-kor tettem le a könyvet a 150. oldalnál. Úgy érzem, ez már mindent elmondott. Letehetetlenül jó krimit olvashattam! Kerek, kidolgozott, okosan csavaros, izgalmas történet.


Talán elfogult vagyok, de nagyon sok egyéb is van ebben a krimiben. Ez nem csak egy jó krimi. Jo Nesbo és Harry Hole hozza a formáját, magasan az átlag fölött teljesítenek.
Valóban agyafúrt, mégis minden a helyén van. Ha lehet fokozni az eddigi talán legjobb Nesbo történetet kaptam! Tízből tizenegyes! Mondjuk elismerem, ez a "legjobb" elég nehéz kérdés, hiszen jó, nagyon jó, remek és nagyszerű, ha lehet fokozni Nesbo krimijeit. Nehéz kihívás lenne bármiféle sorrendet felállítani. Nálam a Kísértet, Police és Boszorkányszög volt a kedvenc, de a Hóember, Vörösbegy és A Megváltó is szívszerelem. Nem vállalkoznék sorrendet tenni, ez hangulat kérdése is.


Az új történetről spoiler nélkül tényleg nehéz lenne írni. Talán nem is az a fontos mi történik, hanem hogyan és miért? Az értő, figyelmes olvasó tud a sorok közt is olvasni. 

Azt olvasni, mennyire szenved Harry nem volt jó. Megrázó, drámai volt, mégis fantasztikus! Van itt rengeteg mély, férfias érzelem, barátságokról, apa-fiú kapcsolatról és a szerelem is megmutatkozik. Erős érzelmeket mozgat meg az olvasóban Nesbo. 

Harry és az érzelmei mint egy hagyma kerül az olvasó elé. Rétegről rétegre bontja le és tárja az olvasó elé, lemezteleníti a férfi lelkét Nesbo. Elképesztően őszinte, bátor vállalkozás ez. A férfias érzelmek, szenvedély megindító, mégsem teszik kiszolgáltatottá, esendővé Harryt. Erőt ad neki a küzdelemhez, amit egy agyafúrt gyilkossal, és önmagával szemben is vívnia kell. Természetesen nem minden az, aminek elsőre látszik, a nagy becsapások szövevényes története a Kés.

Jo Nesbo írói stílusa különleges, szerintem súrolja a szépirodalomra jellemző hangulatot, tartalmat. Teszi mindezt elegánsan, néhány mondattal olyan férfias fájdalmat, érzelmeket ír meg, hogy az elképesztő. Mindezt hitelesen és érzőn, minden lelkizés vagy picsogás nélkül. Harry nyers, zsigeri érzelmei még a legkeményebb olvasó szívét is elképeszti.


"Nem mondtak semmit. Nem kellett. Nem bírtak. Néma sírásuk fülsiketítő volt."

"Oslo egy őszi város. Ilyenkor tavasszal úgy festett, mint egy bal lábbal kelt nő, akinek egy porcikája sem akar kimászni az ágyból, és teljesen jogosan gondolja, hogy szüksége lesz egy kis sminkre."


Az a legszebb talán az egészben, hogy valóban minden mondatnak, szónak helye és jelentősége van. Ami leírásnak vagy érzelmet keltő hangulatnak tűnik, az oldalakkal később válik hangsúlyossá. Tényleg minden részlet a helyén van. Szegény Harry szenved, lelkiismeretesen vívja küzdelmét az alkohollal és az életével. Rakel kidobta, ezt tudjuk. Oka is volt rá. Ám Harry megmutatja, joga van
a boldogságra, meg tud küzdeni érte férfiasan. A remény  mindig ott van erre, még ha ez pillanatnyi állapot csupán. Nehéz döntések ezek, napi harcok Jim Beam-nel és az érzéseivel. Az ütős történet első döbbenete az áldozat kiléte... szerencsére vele némileg kíméletesebb volt az író, mint mondjuk a kivételes képességű Beate esetében a Police történetében.

Természetesen nem is kell mondani, minden arra mutat, Harry alkoholmámora belesodorta egy végzetes helyzetbe. Minden klappol, kész rémálom a valóság, még ha nem is akartam hinni.. Innen szép nyerni! Az ördög valóban a részletekben lakozik! Úgy, mint egy eltekert rádióadó, elállított autóülés, vagy okos villanyóra ad támpontot. Imádom, ahogy a zene beépül a történetbe most is. Nem véletlen, jelentőséggel bír ez is, annyit mondhatok. Van itt még, utalva a hagymára, néhány réteg más történet, ami izgalmat kelt, és szorosan egybeforr a végére. Szerelmek, barátságok és munkakapcsolatok értékelődnek át. Feltűnik régi ismerősünk, Svein Finne azaz a Vőlegény is.

Jo Nesbo jó érzékkel adagolja az izgalmas krimihez a hozzávalókat. Nyomasztóan sötét, ahogy az emberi lélek mélyére hatol. Mégis az életről szól a regény. Egyszerűen mesteri, ahogy összedolgozza az egymástól távolinak tűnő részleteket is. A címhez hűen beépül a kés története is, ami informatív, érdekes momentum, nem csupán az elkövetés eszköze.

Zseniális krimi, a legutolsó oldalakig kétségek közt tartott, izgultam, töprengtem a lehetséges megoldásokon. Tényleg a végén tudjuk meg, hogy ki és miért tette amit tett. A befejezés pedig annyira elegáns, nincs túlragozva, de bűnhődni kell az elkövetőnek. Harry emberi oldala itt is hangsúlyos, nagyon elegánsan oldja meg, zárja le az ügyet. Igaz, egy régi kedves szereplőtől elbúcsúzunk.. A másik szál is érdekes lezárást kap, amivel tökéletesen tudtam azonosulni. Ha rébuszos lett az ajánló, az olvasás élménye mindenre választ ad.

Jó volt újra elmerülni Nesbo és Harry Hole univerzumában, még mindig meg tudtak lepni. Jo Nesbo a király, ez nem kérdés, megmutatta ismét. A befejezés nyitott, bízom benne lesz folytatás! Köszönöm az élményt Mr. Nesbo!



ITT tudod megvenni kedvezménnyel az Animus webshopban az új Nesbo krimit vagy a korábbiakat!


Jo Nesbo 1960. március 29-én Oslóban született.

Ígéretes labdarúgó-tehetségként indult, aztán jött az a bizonyos térdsérülés, aminek most sok skandináv krimirajongó lehet hálás... Közgazdász és pénzügyi elemző tanulmányokat folytatott, majd tőzsdeügynökként dolgozott. Országos hírnevet szerzett zenészként és dalszövegíróként is zenekarával.

Első gyerekkönyve 2007-ben Doktor Proktors Prompepulver (Doktor Proktor pukipora, 2012) címmel jelent meg.
Krimiszerzőként 1998-ban elnyerte az év legjobb északi krimije (Denevérember) díjat. 2008 az év könyve Norvégiában a Hóember lett.Regényeit eddig 50 nyelvre fordították le, és több mint 40 millió példányban adták el világszerte. Gyerekkönyvei is sikeresek.
A Harry Hole sorozat kötetei: Denevérember, Csótányok, Vörösbegy, Nemeszisz, Boszorkányszög, A Megváltó, Hóember, Leopárd, Kísértet, Police, Szomjúság.

Animus, Budapest, 2019
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633246719 · Fordította: Petrikovics Edit










2019. november 9., szombat

Rendszerhiba

Edward Snowden: Rendszerhiba



                                                                                 



„Az életben a legfontosabb döntések tudat alatt formálódnak és csak akkor nyernek tudatos kifejezést, amikor teljesen megérnek.”








A Rendszerhiba egy igen alapos, többrétegű és valós történet, amit lényegében mindenki ismerhet. Aki tudja ki volt George Orwell, ne tán olvasta az 1984 című regényét az abban megjósolt és mára valóra vált ijesztő jóslattal találkozhat. Snowden arra készteti az olvasót, hogy komolyan gondolkodjon.
Így igazából sok vagy túl nagy meglepetés nem éri az olvasót ez ügyben, ám mégis olyan az egész, mint egy irodalmi thriller. A Nagy Testvér tényleg figyel minket. Mindenkit, mindenhol egyre több módon. Nincsenek titkaink, nincs magánélet szentsége, mindent tudnak rólunk.
Lehet ez ijesztő, félelmetes, de igaz. 
Edward Snowden ennek a hátterét, mibenlétét mutatja meg aprólékosan. Nem összeesküvés-elméleteket gyárt, a valósággal, információkkal állt az olvasók elé. Valódi amerikai történet, ami mégis mindenkit érint világszerte. A könyv a világpremierrel egy időben került a hazai boltokba is! 

A szerteágazó történet a gyerekkorral indul. Ez csupán annyiban különbözik az átlagtól, hogy
a kis Ed jobban érdeklődőbb és fogékonyabb volt a technikai újdonságokra, lehetőségekre. A családi háttér természetesen meghatározó: anyai őseit egészen a Mayflower hajóig tudja követni, apja a parti őrségnél őrmester. Meghatározó pillanat volt, amikor egy Commondore-64 került a család birtokába. Megismerjük az iskolai éveket, a család hátterét, Snowden egész családja a közszolgálatban tevékenykedett.

Kapcsolataik, majd a kamaszkor és a szülők válása egy egészen szokványos hátteret ad a fiú életének. Ám az egyértelműen kiderül, hogy Edward intelligenciája kiemelkedik az átlagból. 145-ös IQ-val a tanulás mellé a kíváncsisága is segítette. Ezt tanulmányai során tudja is kamatoztatni, nem csak a könyv megírásában. Edward előbb egy briliáns informatikus lett, majd szinte egyenes út vezetett a hírszerzés berkeibe. Előbb a CIA, majd később NSA alkalmazta Snowdent. Kikerülhetetlen a szeptember 11 történései és annak hatásai.

Az átlagember számára is érthetően íródott könyv rengeteg sok hárombetűs intézményt és egyéb tudományos-technikai rövidítést tartalmaz, amit sok esetben fárasztó és lehetetlen megjegyezni. Ez bizony rontja az olvasás élményét. Aki járatos a számítástechnika világában fogja érteni. Az egyszerű, mezei olvasó azonban csak kapkodja a fejét egy idő után. A részletekbe is belemenő technológiai elemzések, programtipusok és egyéb leírások kívánnak némi műszaki tudást.


Hogy miért állt ki a világ elé Snowden és ezzel lett az információgyűjtők leleplezője? Ellenérzéseit 
a titokban végzett, átfogó adatgyűjtés és tárolás váltotta ki. Ennek okai, háttere is kiderül. Legnyomósabb érve erre a magánélet védelme. Azonban ma már nem tudunk email fiók, internet, okos kütyük nélkül létezni. Ennek érdekében mi magunk szolgáltatunk magunkról tálcán minden lehetséges információt. Ma ezek nélkül, ha nem is lehetetlen, de nehéz lenne élni. A probléma inkább ott van, ha ezzel a képekkel, információkkal visszaélnek vagy ellenünk fordítják. Szóval,  csak okosan! Azonban az kétségtelen, titkai mindenkinek vannak. Lennének.



Elgondolkodtató, ahogyan alaposan ismerteti a különféle kémszervezetek kapcsolatrendszerét, működési hátterét, elveit. Jól színezi a könyv történetét Edward Snowden barátnőjének naplóbejegyzései. Ez teszik teljessé az összképet. Edward életét, neveltetését, karrierjét és az országhoz való kötődés a hűség jellemzi. Mégis, nem árt tudni, a jelenlegi amerikai kormányzat hazaárulóként tartja számon Edwardot. Az Egyesült Államok pert indított Snowden ellen a CIA-val és az NSA-val, a nyilvánosságra hozott, bizalmas információk, titkok megsértése miatt
A történet kiváló alapanyag a filmeseknek is, nem lepődnék meg, ha Edward története mozivászonra kerülne hamarosan.



A könyvet ITT tudod beszerezni a kiadótól!




A könyv fülszövege:
A Rendszerhiba rendkívüli elbeszélés egy éles eszű fiatalemberről, aki online nőtt fel, gyermekkorát az Egyesült Államok fővárosának bukolikus elővárosaiban töltötte, majd felnőttként titkos funkciókat látott el a Központi Hírszerző Ügynökségnél és a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél. Kémként dolgozott, aztán whistleblower (kiszivárogtató) lett, amiért menekülnie kellett; az internet élő lelkiismeretévé vált. A Rendszerhiba egy kivételes íráskészséggel megalkotott, szenvedélyes és elegáns, kulcsfontosságú memoár, digitális korunk valóságos foglalata, amely menthetetlenül bevonul a klasszikusok sorába.



Edward Snowden: 1983. június 21. USA

Elizabeth Cityben született (Észak-Karolina) és a marylandi Fort Meade árnyékában nőtt fel. Képesítése szerint rendszermérnök, dolgozott a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) és szerződéses partnerként a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). A köz javára tett erőfeszítéseiért több díjat kapott: Right Livelihood-díj, német Whistleblower-díj, Ridenhour Prize for Truthtelling, az International League for Human Rights Carl von Ossietzky medálja. Jelenleg a Freedom of the Press alapítvány elnöke.

XXI. Század, Budapest, 2019

400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155955693 · Fordította: Tomori Gábor

2019. november 7., csütörtök

A sziget

Sigrídur Hagalín Björnsdóttir: A sziget





                                                                                   





"annak a társadalomnak, amelyben az emberek nem mondhatják el a véleményüket, nincs jövője."






A könyv alapötlete fikció, de ennek ellenére, vagy épp ezért végig érdekes, utópisztikus és sajnálatosan könnyedén valós lehet szinte bármikor. A történet Izland globális összeomlása, és ami mögötte van.




Azon a bizonyos reggelen Izland arra ébred, hogy egymástól függetlenül, de MINDEN kapcsolata megszakadt a külvilággal.
Önmagában Izland léte egy csoda, kiszolgáltatva az elemeknek. A szigetország a hófödte hegyek, jeges gleccserek lenyűgözően vonzó világa egy természeti csoda. Szűkös lehetőségei, minimális készletei a túlélésre bizony kevésnek bizonyulna. Amit főképp önerőből elért és megteremtett az ország, elismerésre méltó. Az összefogás, az öntudat ébredése mennyire lehet segítő vagy gátló tényező? Az összeomlás további problémákat vet fel. Ez a történet jól összefoglalja, hogy merre, milyen irányba halad ma a világ.


Aki olvasta Jón Kalman Stefánsson, napjaink izlandi irodalmi szupersztárjának a Menny és pokol trilógiáját tudja, ismerheti az ország küzdelmes, ám szépséges helyzetét.
Ő és a hölgy, Sigríður Hagalín Björnsdóttir, aki újságíró, itt jártak az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. Élmény volt látni, hallani őket, amit a könyveikről és az izlandiság mibenlétéről meséltek.

 Az időjárás egy adott tényező. Gyönyörű a hóvihar, az állandó szél, ám ezeket túlélni a valami. Ha mindehhez az elszigeteltséget és a kiszolgáltatottságot hozzá adjuk, már nem biztos, hogy kedvező a kép. A világvége itt van, elérkezett.
Mindez Izlandon, egy szigeten még erősebb hatású, remek hangulata van a regénynek.

Lenyűgöző egy tehetséges és bájos nő bölcs gondolatait olvasni. Mindezt békés derűvel, tűéles pontossággal tárja elénk. Nem ijesztget, nem katasztrófa hangulatot teremtve, csak árnyaltan jelzés szerűen mesél a problémák mibenlétéről, a társadalmi kérdésektől. A jog inog, az állami apparátus beindul, válságstáb, katasztrófavédelem, a mentés mégis feltételekhez kötött.
Jól megírt, fordulatos és izgalmas sztori, afféle versenyfutás az idővel, ahol tét a létünk biztonsága. Kicsit sem szájbarágós, ám annál inkább orrbavágós módon ráébreszt bennünket arra, mennyire kevés kell ahhoz, hogy megszokott életünk mindenestől felboruljon. Valóságszagú, ettől félelmetes és hatásos. A globális problémák a fikció és a politikai thriller elemeivel keveredve adják a történetet. Simán el tudom képzelni, hogy ez egy napon megtörténhet. Így végig fenn tartja az ember érdeklődését, reményt adva egy jó befejezésre, egy újrakezdésre. Hajrá, Izland!


"Olykor egyetlen emberré zsugorodik össze a világ. Egyetlen magányos emberré a kihalt fjordban."


Az elképzelt történet kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. Hitelesség szempontjából jól működik, a tartalom jól átélhető. Durván szembesíti az embert a sorsa kiszolgáltatottságával, ráirányítja a figyelmet, milyen könnyen széteshet biztonságosnak képzelt világunk. A civilizáció ma már félelmetes mértékben függ a fejlett technikai háttértől. Megdöbbentő, aggodalomra késztet és ugyanolyan fájdalmas belegondolni a következményekbe. Mennyire vagyunk képesek túlélni önmagunkat? Adott technikai háttér nélkül mire jutnánk, mire lennénk képesek a fennmaradásunkért? Mennyire függünk egy olyan „egyszerű” dologtól, mint az internet, telefon vagy az áramszolgáltatás. Ha elfogy az élelem, nincs gyógyszer, utánpótlás pedig nem lesz, bizony könnyen széteshet a civilizációnk. Innen egyenes út az anarchia és az egyetlen cél: a túlélés. Bármi áron, bármiképp. Itt eszembe villant a régi nagyszülői kamra képe: kisgyerekként rácsodálkoztam miért áll hegyekben a cukor, liszt, zsír, miért emlegeti a mama mindig legyen itthon só és gyufa. Nem árt, ha bespájzolunk konzervet, tartós élelmiszert, sosem tudni... Björnsdóttir története akár egy jó kis ébresztő is lehet. Mindezt érzékeny, intelligens, de közérthető, követhető módon írta meg, miközben vérfagyasztóan izgalmas a cselekmény. 



"Irányvesztett gyerekek vagyunk, akik bekötött szemmel tapogatóznak egy számukra érthetetlen játékban."



A szereplők egyéni sorsa mellé ( María bevándorló, hegedűművész, és Hjalti, aki újságíró) a kamaszoké volt megdöbbentő. A Legyek ura világa idéződött fel bennem erről olvasva. Nem csak a lázadás, de az ő minitársadalmuk képe is elképesztő. A kirekesztettség a bőrszín alapján és a bevándorlók kérdése egy jelentős és súlyosan valós probléma. Ennyire kis ország esetében mindenképpen az. Az egyén és a társadalmi boldogság elég összetett kérdéssé válik. Az írónő remek jellemábrázoló ereje, a tragikus jeleneteket érzékletesen tárja elénk. Értékrendek, kultúrák ütköznek. A cselekményt fűszerező humora is fellelhető a lapokon.

Senki nincs biztonságban, az sem aki nem használja a korszerű technológiákat. Kiszolgáltatottá válunk ezek nélkül, fényévekre visszavetheti létünk biztonságát. Egyik csapás követi a másikat... az emberiség nyomasztó helyzete átélhető és ijesztő. Inkább elgondolkodtató mint szórakoztató, figyelmet ébresztő könyv. 
Remélem lesz még alkalom olvasni Sigríður Hagalín Björnsdóttir gondolatait, hiszen A sziget 2016-os megjelenése óta tavaly kiadták második könyvét is.  

"Figyeljetek ránk.
Itt vagyunk. Élünk."

ITT megszerezheted 20% kedvezménnyel a Cser Kiadó webáruházában!


Sigrídur Hagalín Björnsdóttir: 1974. 02.11.

újságíró, szakmáját a spanyolországi Salamancában és New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanulta, majd mielőtt visszatért volna Izlandra, Koppenhágában élt és dolgozott. Jelenleg az izlandi televízió munkatársa. A sziget című első regénye 2016-ban jelent meg
E könyvét az Izlandi Női Irodalmi Díjra is jelölték.



Cser, Budapest, 2019
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632785820 · Fordította: Patat Bence

2019. november 5., kedd

Az aranyműves fia

Bauer Barbara: Az aranyműves fia 






                                                                                     











Van valami bájos, szerethető minden Bauer Barbara kötetben. Ez most különösen meseszerű, igazi magyar ízekkel megírt történet lett. A régi magyar mondák világa keveredik a mai kor eseményeivel, meghintve misztikummal és szerelemmel. Ezek miatt is jó olvasni tőle. Van itt tényleg minden, tetszetős az alapanyagok sora: régmúlt valós történelem a magyar koronáról, az egyéni sorsok alakulása, évszázadokon átívelő lélekvándorlása, és két megtépázott emberi lelkek egymásra találása a szerelem által. Bauer Barbarától nem most olvastam először, igazán különleges témát ragadott meg.


Két szálon fut a történet, az idősíkok változása figyelmet igényel. Érzékletes és eredeti, hogy közel 1500 évet ölel fel a könyv. Most azonban néha azt éreztem, hogy hirtelen ugrottunk egyik korszakból a másikba, a vázolt élethelyzeteket néhol nagyon mesésnek éreztem. Bevallom, eleinte zavarosnak éreztem, nem tudtam kitalálni, hová fut ki a regény. Ám mindenre választ kaptam a végére. Izgalmasan szövődött egybe Daru sorsa, a koronakutató történész apa és aranyműves fia élete. Egy régi kézirat váratlan előkerülése indítja be a cselekményt. A történetben nagy hangsúlyt kapnak a családi kapcsolatok, a történelmi múlt, a titkok. Rávilágít arra, hogy az egyén és a világ sorsát is erősen befolyásoló történelem mennyiben befolyásoló tényező életünkre. Az egyén hite, kitartása, és a szeretet, a szerelem mozgatja a szálakat. Érdekes színfolt az ezoterikus vonal, a karma és a lélekvándorlás. Kicsit a tűz-zomác képek készítésének titkaiba is beleshetünk, ami elég eredeti ötlet. A kolostori élet bemutatása is hatásos, látványos Bauer Barbara meséje megfogja az olvasó lelkét.


Érzésem szerint ez inkább női történet, még annak ellenére is, mint ahogyan a Még látlak odafenn tavalyi kötet esetében, itt is egy apa-fiú kapcsolat áll a középpontban. Nekem leginkább a visszaemlékezős, múlt béli szál tetszett és a korona valós története, sorsának alakulása. Érdemes megismerni az összetartozás és a múltba nyúló gyökerek eredetét, azok hatását a jövőnkre.




A történelmi szál rendben volt, kellően valós és érdeklődést keltő. A többi szerintem picit túl lett bonyolítva, itt-ott nekem hihetetlen lett, bizony volt, ahol a fejem csóváltam. (a kereszt megtalálása). Az is zavart, hogy a romantikus szál előre borítékolható volt, ahogy feltűnt a magányos férfi és a fiatal, gyászoló özvegy. Az Isten se menthette meg, hogy egymás karjaiban találjanak vigaszt. Túl egyértelmű volt az egész, nem volt meglepetés a két sérült lélek boldog egymásra találása. A nő vívódásait erőltetettnek éreztem, míg a férfiú magányát védve, kissé tesze-tosza módon óvatosan merészkedett elő a barlangjából. Ez tetszett. A vége a temetői jelenet megint túlidealizált nekem. Sok lett már az érzelmekből. Mégis jól kikapcsolt, pihentető olvasmány, ami olvastatta magát. Lekötötte a figyelmem és teljesen bele feledkeztem a kapcsolatok szövevényébe.
Tetszik a stílusa, ahogy finoman átszövi a regényt a múlt történelme, de a szereplők élete is tele van meglepő, váratlan fordulatokkal. Szóval zajlik az élet a lapokon. A hangulat varázsa és a meseszép borító tökéletes párost ad a regényhez.
Megindító, érdekes a misztikummal megspékelt történet. Akik szeretik a romantikus családtörténeteket a történelem viharán keresztül szemlélni, azoknak ajánlom!

A regény ITT megrendelhető! Katt! 


Bauer Barbara: Budapest, 1974.-

Légiutas-kísérőként kezdte pályáját, manapság a legnépszerűbb női írók közé tartozik. Első regénye (Légikisasszonyok) 2012-ben jelent meg
A Jaffa Kiadónál eddig megjelent kötetei:

Légikisasszonyok (2012), Két út között (2013), Magánutak (2014), Vakrepülés (2015), Elsuttogom százszor (2016), A leggazdagabb árva (2017), Porlik, mint a szikla, (2017), Az élet hangja (2018), Még látlak odafenn (2018), Kétszáz éves szerelem (2019).

Jaffa, Budapest, 2019
300 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634752073

Fotók: Tamás-Vancák Adrienn