2014. augusztus 28., csütörtök

Az élet ízei (The Hundred-Foot Journey) - film

Az élet ízei (The Hundred-Foot Journey)
                                                               
                                          




Lasse Hallström (Csokoládé, Befejezetlen élet, Árvák hercege, Casanova) rendező, Oprah Winfrey és Steven Spielberg produceri támogatásával készítette el legújabb filmjét.
 A fenti patinás nevek szinte garantálják a sikert, de legalábbis a színvonalas és kellemes kikapcsolódást. Konyhanyelven szólva: minőségi ételt kapunk a mozijegy áráért.

A történet szerint egy indiai család - igaz nem önszántukból - , de  Európába kényszerül. Mint oly sokan, nekik is London az első célállomás. A Heatrow reptér mellett azonban  nem a legjobb vendéglőt nyitni, az eső is túl sokat esik. A zöldségeknek pedig ott nincs lelke.
Már napok óta utazgatnak Franciaországban és keresik a megfelelő helyet az új életük és persze éttermük nyitásához.  Amikor egy mesebeli francia városka mellett elromlik a fék... a sors és a halott feleség "üzen": itt van az alkalmas hely.

Madam Mallory (Helen Mirren) éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhájában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák,  nála az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak. A szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő "királynői" tartással irányít. Egész életét kitölti az étterme, vágya a második Michelin csillag megszerzése. Ezen dolgozik immár harminc éve. 
Madame Mallory világát teljesen felkavarja a Kaddam család érkezése.  
Ugyanis nem kisebb tervvel állnak elő, mint hogy megnyitják indiai éttermüket a francia gasztrocsodával szemben. Nem csak a hangos zenétől lesz zajos a környék, de a kurkuma, a szegfűszeg, a curry, és a garam masala is felpezsdíti a lakók ízlelőbimbóit. Az újdonság varázsa és az emberek kíváncsisága gondoskodik a vendégekről is. Pedig  Madam Mallory tényleg mindent megtesz ellenük: feljelenti őket, felvásárolja a piacon az összes zöldséget, halat. 
Ha harc, legyen harc, Hotel Mumbai vs. Le Saule Pleureur.

A Kaddam család gyöngyszeme, a hihetetlenül tehetséges, ábrándos szemű Hassan (Manish Dayal), és Madame Mallory elbűvölő séf helyettese, Maquerite (Charlotte Le Bon) szövetkeznek:
Marguerite nemcsak szakácskönyveket ad a fiúnak, hanem jó tanácsokat is.
 A két teljesen eltérő kultúra ízeit egyesítve élettel telítik meg nem csak a tányérokat, de a városka életébe is változást hoznak.
Mindezt természetesen a legnagyobb titokban. Hiszen, mint azt a lány is mondja: ők is vetélytársak, szakácsok. Hassan nem így gondolja... 

                         



A vetélkedés eldurvulásának csúcspontja az idegengyűlölet erőszakos megnyilvánulása. Kísértetiesen ismétlődik a film kezdő képsora is. Az indiai étterem falára festett mocskolódást maga a Madame próbálja lemosni, szakadó esőben. Ez már a közeledés, a béke kezdete.
Megjelenik a filmben a sok sztereotípia: a franciák csigát esznek, túl kifinomultak és előítéletesek az idegenekkel szemben. Míg az indiaiak ízléstelen éttermet nyitnak, műanyag terítővel és rikító lámpákkal, valamint hagyományos viseletben várják a vendégeket és távol áll tőlük a klasszikus konyhaművészet.




Igazi jellemábrázolás kevés akadt: miért is magányos a Madame? A Kaddam család többi tagjáról sem tudunk meg sokat, csak Hassan-ról, aki fényes karriert fut be. Persze ehhez segítő fakanalat a Madame nyújt. Szárnyai alá veszi Hassant, hogy megtanítsa a kulináris kifinomultság minden fortélyára, mi közben ő maga is megnyílik az új ízekre. Mert kell az a kis fűszer, ami kicsit megbolondítja, és felkavarja az egyhangú életét. Ő megkapja a második áhított csillagát, Hassan útja pedig Párizsba vezet. Címlapok sztárja lesz, menő éttermek versengenek érte, ahol a főzés már tudomány.
Hipermodern étterem vezető séfje lesz, azonban a sikerrel egyenes arányban egyre magányosabb... innen már csak vissza vezethet az út, ahol a családja és a Madame várja.
Meg persze a szerelem, Maquerite igen csinos alakjában. 

Profi szinten "megfőztek", igazi kikapcsolódást nyújtott a film. Helen Mirren alakítása minden filmjében nyomot hagy, kiemelkedik. Garancia a minőségi szórakozásra. A szinkron jól eltalált minden szereplőnél. Bánsági Ildikó remekül "alakítja" a Madame-ot.
A fényképezés, naplemente és egyéb képek garantálják a kellő romantikát, eleganciát is. 
A film könyvalakban az Athenaeum Kiadónál jelent meg. 

   Budapest, 2011
300 oldal · ISBN: 9789632931746 · Fordította: Veress Mihály
                                                                                                   
                                                                                                   

 http://youtu.be/iZydxewLIeU


amerikai film 2014,
színes romantikus film
Hossz: 122 perc
Korhatár: 12 év
Premier: 2014. 08. 14.


Stáb

2014. augusztus 26., kedd

A világ legjobb könyve

Peter Stjernström: A világ legjobb könyve
                                                              
                                                                                       



Titus Jensen alkoholista, nem mellesleg befutott író volt. A sikerei mára megkoptak, de ez őt már nem izgatja, a díjak nem érdeklik, nincs semmi ami motivációt adna neki a jövőre nézve.
Talán józanul még képes lenne jót írni, de ő,  ritkán józan. Unja az egész felhajtást maga körül.
A múzsa csókja hiányában - élni kell valamiből - felolvasásokat vállal. Olyan típusú felolvasóesteket tart, amivel még mindig sikert tud produkálni. Bármit, amit váratlanul adnak a kezébe olyan átéléssel, humorral olvassa fel, hogy a nézők imádják ezeket a rögtönzésszerű estjeit. Legyen ez akár a 245-ös Volvo-kézikönyv, vagy a Svéd királyok betegségeinek története. Már ezzel a remek nyitással megfogott a könyv története.

Másik főhősünk Eddie, a fiatal és jóképű, irodalmi rocksztár. A nők a lábai előtt hevernek, szerelmes költeményeivel a siker kapuját döngeti. De versekből nem lehet megélni...
Titus és Eddie egy jól sikerült felolvasóest, és néhány sör elfogyasztása után órási ötlettel állnak elő:
olyan bestsellert kellene írni, ami egyszerre több eladási listát is vezethetne! Olyat, amiről évekig beszélnek az emberek, ami évekig a toplisták élén marad. Amit megfilmesítenek. Ami újszerű és stílusteremtő, legyen az thriller, szakácskönyv, népszerű pszichológia, romantikus regény.
A remek ötlet után, már csak a megvalósítás van hátra. Ami igazán nem kis kihívás.
Erre igyunk!


Roppant humoros és szemléletes nyitása ez a történetnek. Bevallom, kissé tartózkodva nyúltam egy ilyen című könyv után, ám már a huszadik oldalnál megfogott. Az ironikus humora és a helyzetkomikuma nagyszerű. Nem is csalódtam, szinte egy délután - este "befaltam" a könyvet.
Titus szerethető, kedves fazon. Írói válsága, majd a hirtelen kilábalása nagyon szemléletes.
Végre újra önmagára talált.  Az ügynöke persze némi fenntartással fogadja ezt a hirtelen jött
alkotói lendületet. Mégis bizalmat kap kiadójától. A feltételek ugyan kemények, de eredményre vezetnek: semmi alkohol, cigaretta, netán drog, pontos napi penzum megírása kötelező. A határidő szoros. Titus felismerése, hogy a cigi és a sör csak pótszer, nélküle is lehet és tud alkotni, igazi újjászületést eredményez. Ahogy előrejutunk a történetben és ahogy a szemünk előtt íródik, alakul a könyv, úgy drukkolunk Titusnak. Elképesztő lendületet kap, valóban újjászületik és más szemmel kezdi nézni a világot.
Vele írjuk ezt a nem mindennapi könyvet, részesei lehetünk az alkotás folyamatának.
Sőt, beleolvashatunk a történetbe: a kövér, elhízott  fogyókúrázó nyomozó alakja adja a krimi alapot egy diétás könyvhöz, míg Ralf Rolf alakja igazi agyament figura. Az ő orvosi történetein is remekül szórakoztam. Titus fogyókúrája pedig egyszerűen követhető és betartható a humort sem nélkülözi.
Érdekes helyzetet teremt az író a "könyv a könyvben" móddal.

A sok humorban bővelkedő történet mellett képet kapunk, bepillanthatunk a kiadók, írók világába. Írókról, kiadókról, stílusokról mondja el véleményét  a szerző. Nem is annyira titkolt módon, ám cseppet sem bántóan. Alig szemtelenül viccesen mesél emberi gyarlóságainkról, a múzsa csókjáról, vagy éppen annak hiányáról. Bár konkrétan nincs nevesítve, de mégis egyértelmű, hogy ki lehet mondjuk az őszülő Pablo Blando, aki Az Aranycsináló című könyvével lett hírneves…
Ez inkább vicces kikacsintás az olvasó felé, és vélemény az "önsegítő" könyvekről.

 Peter Stjernström remekül ír – igazi, fogyasztható abszurd humorral mutatja meg ezt a színes világot. Mi történik még Eddie és Titus között? Barátságuk kiállja-e ezt a próbát, sikerül-e megírni a világ legjobb könyvét? Ha igen azt feltétlen el kell olvasnunk. Ez a könyv egyértelműen nem az, de nagyszerűen szórakoztat és kikapcsol. A benne ábrázolt művészvilág sok meglepetéssel szolgál az olvasónak a végkifejletig. Egy könyv a sikerkönyvek világáról, annak szereplőiről.

                                                               


Ajánlom olvasásra, abszurd és finoman ironikus humorával remek kikapcsolódást nyújtó olvasmány ez a könyv. Peter Stjernström 2003 óta főfoglalkozású író. A pénzvilágot cserélte fel a klaviatúrára. Kötete eddig már nyolc országban bizonyított. A magyar olvasóknak is élmény lesz.

Köszönet a kiadónak!


















 Athenaeum, Budapest, 2014
336 oldal · ISBN: 9789632933139 · Fordította: Markwarth Zsófia







2014. augusztus 24., vasárnap

A Holland alagút

William G. Winkler: A Holland alagút



2014 tavaszán politikai krimisorozatot indított útjára az Atlantic Press Kiadó. Ennek harmadik darabja William G. Winkler új könyve A Holland alagút.
Volt szerencsém mindhárom kötetet olvasni. Ezeknek a történeteknek talán legfontosabb jellegzetessége, hogy időszerű nemzetközi eseményekhez kötődnek. A valóság és az írói fantázia
olvasmányos történeteket ad a kezünkbe.
A pénzváltó fordulatos és feszülten izgalmas történet. Azt a kérdést feszegeti, hogy kik, hogyan és milyen úton szerzik be a Gázai övezetből és Libanonból Izraelre kilőtt rakétákat, s hogyan próbálja megakadályozni a Moszad a rakéta-utánpótlást. Kik és miből pénzelik ezeket az akciókat.

A 210-es izotóp témája a hírhedt londoni polóniumos gyilkosság. A volt KGB-sekből álló szervezet , mint Oroszország ellenségét, milyen fondorlatos módon állítják félre Golubenkót, a krimi egyik főszereplőjét. A történetben még egy szenvedélyes szerelem is okot ad izgalmakra. Mindehhez a  nagyhatalmi intrika adja a hátteret.


 Hús-vér emberek, valós problémák, eredeti helyszínek a jellemzői a legújabb thrillernek is.
A Holland alagút nem kevesebbre vállalkozik, mint az előző két krimi.  Az olvasó érdeklődését folyamatosan fenn tudja tartani. Winkler sok apró, színes információval gazdagítja ezt a történetet is.
A valóság ez esetben egy második csapás az USA-ra. A 2001-es események óta kialakult világpolitikai helyzetet kihasználva  akarnak rafinált cselszövéssel  New Yorkban elkövetni egy robbantást.
 A Holland alagút főhősének, George McGeary CIA ügynöknek fontos feladata lesz: meg kell tudnia, milyen veszély fenyegeti az Egyesült Államokat.  A már félig nyugdíjban lévő bécsi ügynök indítja be a politikai gépezetet. Egy véletlen találkozás során a Hilton szálló bejáratánál ugyanis megpillantja azt az embert, aki évtizedekkel korábban az ő kihallgatását vezette a KGB-nál.
Nem csal az ösztöne, amikor arra a következtetésre jut, hogy itt valami rémisztő dolog van készülőben.

A történések másik kulcsfigurája lesz Samil Baszajev. Ő a beszláni túszdráma végrehajtójaként híresült el, ami több, mint 334 ember halálát okozta. Hogyan és miért kerül a képbe Baszajev, mi lesz a további sorsa, a történet végére ki fog derülni.
A szerelmi szál itt most nekem kissé erőltetettre sikerült. Irina története önmagában is kissé rózsaszín, de még a volt teniszedző-kémmel való kapcsolata sem tűnt hihetőnek. Én már hamarabb kiírtam volna a történetből, túl nagy szerepet kapott véleményem szerint.

 Az összeesküvésekkel teli kalandregény karakterei  most elég szokványosra sikerültek. Igazi kiemelkedő karakter nem volt  a történetben. Ettől még érdekes volt, de itt-ott kiszámíthatóvá tette
az eseményeket.  A pénzváltó feszült izgalmát, azt a hangulatot valahogy most nem sikerült hoznia ennek a történetnek.
Igazán érdekes volt a sok beleszőtt apró információ: miért is holland az az alagút, vagy a
 Lefortovo nevű hírhedt KGB-s börtönről is vannak információk a regényben, ahol McGeary több évet tölt el. Érdekesség az is, hogy az Egyesült Államokban George Washington óta folytattak hírszerző tevékenységet. Mindezt intézményes keretek közé csak a második világháborúban, 1942-ben került Office of Strategic Services (OSS) néven. 
Talán az arab merénylők sorsa, lelki ráhangolódása volt még tanulságos. Közvetlen a felkészítésük, majd a ruházatuk és az utolsó üzenetük mind olyan momentum, ami az olvasó érdeklődését felkelti.
A végső megoldás izgalmai jó lezárást adtak a regénynek. New York most megmenekült...
Hogyan és miként, azt olvassátok el az új politikai thrillerből. Érdekes lesz!


A regényt köszönöm a kiadónak!
                                       
                                               



 Atlantic Press, Budapest, 2014
416 oldal · ISBN: 9786155332548




2014. augusztus 20., szerda

Szellemek nyomában

Nick Barlay: Szellemek nyomában
   családregény


                              












Nick Barlay Angliában, 1956-os menekült zsidó család gyermekeként született.  Jelenleg kreatív írást és újságírást tanít Londonban.
A Szellemek nyomában című regénye háborúkon és forradalmakon ível át, az Osztrák–Magyar Monarchiától két diktatúrán keresztül egészen a mai Nagy-Britanniáig vezet. A közös pont, ami 
a családokat elválasztotta 1956.


A szerző hosszú évek aprólékos kutatómunkájával, archívumokban kutatva, szemtanúkat felkeresve 
rajzolta meg családjának 200 évre visszanyúló történetét. Mindenkinek fontos a családja, a múltja. Gyermekként engem is érdekelt, kik vannak a régi családi képeken,
ki kinek a rokona, mi történt vele. Hogyan kapcsolódik hozzám az ő élete. Ennek az érzésnek eredt a nyomába Nick Barlay is.

Honnan jöttünk, kik voltak, mit tettek, gondoltak vagy éreztek a régi ősök. Mindezt miért, hogyan élték meg. 
A történelem viharai a megtépázott, szétszakított család életében nem múlt el nyom nélkül. Hogyan alakította, szólt bele a történelem az életükbe, miért döntöttek úgy a szülők alig egy hónappal az eskünő után, hogy jobbnak látták elmenni ebből az országból.  Hogyan alakult az új életük, boldogságuk távol az otthontól? Mi történt az óhazában maradottakkal?

A családi fotókkal illusztrált könyv még személyesebbé teszi a család történetét. Ismerőssé válnak, megelevenednek a családi legendák alakjai. Miről is mesélnek ezek a régi szellemek?
Többek között a Népszínház utca 59.-ben, 1944. október 17-én lezajlott pogrom történetéről is, amelynek édesapja, akkor még gyermekként – családjával a ház lakója volt – érintettje volt. 
Édesapja Stephen Barlay ismert író volt, 2010-ben hunyt el. Fia, afféle szellemi örökségként fogott családfakutatásba. Érdekes titkok, történetek sejlenek fel a múlt ködéből.

1956 a szerelem éve is lehetett volna, de másképpen alakult az életük. Már távol a hazájuktól kellett újratervezni, felépíteni életüket gyökerek nélkül. Nehéz megérteni, elfogadni a történteket. Fiatalon úgy elkezdeni az életüket, hogy a szülők barátok távol vannak. A látogatásokra még évtizedeket kell várni, maradt a körülményes levelezés. Ahogyan írja is: "Véletlenek, szerencse és balsors - egy olyan család története, amelyet óriási erők szakítottak szét, és amelyet alkalmanként még összehoz egy tál meggyes pite." 

Az otthon íze, illata, emléke kitörölhetetlenül ott él mindenkiben. Érdekes érzés lehetett ott járni 
a nyolcvanas években abban a régi kopott bérházban, ahol az egyes események megtörténtek.  Beszélni egykori még élő szemtanúkkal, rokonokkal. Miközben a családi történetek egykori 
szereplői megelevenednek, kirajzolódik a történelem is. Félelmetes még mindig átélni azt, amit apáink-anyáink sorsára hatással volt.
Egy már csaknem letűnt világ története kísért a könyv oldalain. Ezt elfeledni nem lehet, nem is szabad. Fontos, hogy az újabb generációk is tudjanak, képet kapjanak ezekről az eseményekről.
A tragédiák ott kísértenek még mindig: a Dunába lőtt vagy deportált rokonok árnyai, széttépett, derékba tört életek, sorosokról mesélnek a régi képek. A széthullott családok, elveszett álmok és vágyak a történelem sötét árnyait nem szabad elfelejtenünk.

Elgondolkodtató drámákról, sorsokról olvashatunk a könyvben, nem szentimentális emlékező sorok ezek, hanem a tényekre alapozott valóság. A múltunk jobb megértéséhez ad segítséget.
Egy nép, egy család élete ez, aminek nem szabad újra megismétlődnie.



Köszönet a kiadónak a kötetért!

                                   




K.u.K., Budapest, 2014
256 oldal · ISBN: 9786155361043







2014. augusztus 16., szombat

Akkon ostroma

Trux Béla: Akkon ostroma
 (Akkon II.)
                       



                                                                                           


A templomos lovag, Tristan von Zorn kalandos élete folytatódik.
Az első könyv történései után, most érkeztünk el a történelmi pillanathoz: Akkon ostroma és a város története itt bontakozik ki
a maga teljességében.





Az ostrom, amely eldöntötte a keresztes háborúk sorsát, meghatározó a történetben. Al-Asraf Khalil, a mameluk szultán 1291 márciusán teljes haderejével Akkon városa ellen indul. Nem kevés
ez a haderő, egyenesen lenyűgöző! El kell ismerni, hogy hatalmas volt a túlerő. Azzal nem árulok el titkot, hogy a város sorsa bukásra ítéltetett: Akkon elesik. Addig azonban sok újabb fordulatok és váratlan történések részesei lehetünk.

Tristan a véletlennek köszönhetően ismét lovagi rangra emelkedik. Személyesen a nagymester, Guillaume de Beaujeu ad feloldozást neki. Ezzel a tettével kiemelt kegyben részesülve betekintést nyer a templomos rend misztériumaiba. Olyan tudás és titkok birtokába jut, amivel az események
sűrűjébe kerül. Nem gondolja, hogy mekkora fájdalommal jár a háború. Mindenki számára.

Múltja elől hiába próbált menekülni, az utánanyúl, Tristant válaszút elé állítva: becsület és a hősi halál vagy élet és szerelem. Nehéz döntések ezek a fiatal lovag számára! Vajon képes lesz úgy élni, hogy feladja elveit? Mindazt, amiért addig élt és küzdött, amiben hitét találta meg?  Egy korszak végéről, egy letűnőben lévő eszméről van itt szó a személyes tragédiák és érzelmek között.

Trux Béla igazi nagyívű történelmi regényt alkotott. Tudta úgy folytatni A templomos lovag atmoszféráját, hogy az elrepít Akkonba . Ott éltem a szereplőkkel a történetben, elvarázsolt, meggyőzött. Az egyes epizódszereplők élete is megragadó élmény volt.  Róluk, gondolataikról, sorsukról olvasni, az ő szemszögükből is láttatni a csata borzalmait. Érdekes volt egy-egy eseményt az egymással szemben álló felek részéről ábrázolni. Ez még valósabbá tette a történet folyamát,
mesterien kapcsolódtak a történetbe. Az író hatalmas mennyiségű munkát fektetett ebbe a könyvébe is, ami érezhető. Olvasni is igazi kihívás a nyolcszáz oldalnyi történelmet, ami úgy adja vissza az ostrom és a templomosok történetét, ahogyan az valóban megtörtént. Jó ötlet volt egy konkrét személyen keresztül bemutatni a templomosok életét, az ostromot, magát a történéseket.

                                  

Valóban minden részlet a helyén van. Technikai és harcászati érdekességek is olvashatóak a
kalandok közt, ezek különösen érdekesek voltak számomra. Az ostromgépek összeállítása, működése és minden eszköz, ami itt megjelenik a csata során érdekességnek is tanulságosak a ma embereként olvasni. Az akkori emberek harcmodoráról, leleményéről szólnak
ezek a sorok. Egy dicsőséges ostrom krónikája ez. A templomosok utolsó nagy harca volt az akkoni csata.
Igaz, még maradt tizenöt évük, de a sorsuk menthetetlenül megpecsételődött.

 Akkon elesett, minden elveszett.
Megtudhatjuk, mi is a harag napja, miért is van történelmi hagyománya annak, hogy a péntek 13-a, rettegett nap. A történet végén feltűnik valaki - nem kis meglepetést okozva az olvasónak, de Tristan-nak is -,  amivel teljesen más megvilágításba kerülnek események. Mondhatnám: ekkora nagy csavart rég olvastam egy történetben! Trux Béla az orromnál fogva vezetett, gratulálok!

"Nem díszletként akartam használni a történelmet, amibe csak úgy belehelyezek egy kitalált történetet. Élő és lélegző világot szándékoztam megteremteni, aminek minden eleme hihető és valóságos." - írja a könyv utószavában a szerző. Ez maradéktalanul sikerült, nagy élményt adva ezzel a történelmet és kalandokat kedvelő olvasók népes táborának. Köszönöm az élményt!
Érdeklődéssel várom a készülő újabb regényt is.

5/5.


Igen, EZ ITT a reklám helye! A könyv a szerzőtől még beszerezhető, bolti forgalomban már sajnos nincs. Facebook üzenetben rendelhető a folytatással együtt A templomos lovag és Akkon ostroma!
Akár dedikálva is! Keressétek Trux Béla Hivatalos írói oldalát a facebook-on!!

Eredeti megjelenés éve: 2012
  Aba, Budapest, 2012
816 oldal · ISBN: 9786155033834



2014. augusztus 13., szerda

Folyamisten

Lanczkor Gábor: Folyamisten

 "Négy élet egy új korszak küszöbén"
                                                                                            



A Folyamisten egy nagyon friss és fiatalos, napjainkat bemutató regény. Itt és most ábrázol komoly problémákat, jelenünkről fest képet. Nem csak az elvándorló fiatalok problémáit mutatja meg, hanem az itthon maradókét is. Két fő vonala van: a kinti munkavállalás, londoni magyarok helyzete és élete,
 valamint a melegfelvonulás és egyház (minden pap buzi) kérdését járja körbe.

A kötet tartalmát és történéseit jól összefoglalja a fülszöveg.
Az öt fejezetre osztott regény egymástól eltérő idősíkokon és helyszíneken játszódik. Érdeklődéssel olvastam, hogyan fognak a szálak összeérni, hogyan kapcsolódnak, ha kapcsolódnak a történetek.
Misztikus és megfejtésre váró elemekkel átszőtt, érzékenyen megírt történetek ezek. Nekem Esther különös története tetszett és a londoni magyarok életét bemutató, nagy pontossággal és átéléssel megírt események sorozata. Remek karakterábrázolás jellemzi ezeket a figurákat. A leírtak nagyon
érzékletesen adnak képet a kinti életről, lehetőségekről.
Meglepően hasonló élményeket mesélnek el nekem a kint dolgozó régi barátaim, ismerőseim is.

Egy névtelen levéllel veszi kezdetét a regény. Gellei János, egy Pest megyei katolikus plébánia papja évek óta küzd a lelke titkaival. A levél bizony felzaklatja, bár próbálja nem tudomásul venni.
Egy Rómába vezető zarándokút kapcsán olyan kérdésekkel kénytelen szembenézni, amik nem csak a hitét, de elméjének épségét is próbára teszik. Az évtizedek óta elnyomott érzések, vágyak szabad utat kapnak....különös kalandba keveredik, míg saját homoszexualitásával szembesül.  A pap gyerekkora óta harcol Kefőbu Ihatoluval,aki kitalált személy: ő testesíti meg a hét főbűnt. Neve a rövidítésből áll össze. Gellei alulmarad a vágyakkal.
Idehaza bízva a feloldozásba és a gyónási titokban persze meggyónja bűnét. Egy fogyatékos kisfiú, Péter sorsa is mély érzéseket kelt benne.Nem csoda, ha a végső összeomlás elkerülhetetlenné válik.
A vágyak és érzések elemi erővel, megmagyarázhatatlanul törnek ki belőle. Szomorú és megdöbbentő véget ér ez a történet.Folyamatában olvasmányos és érdekes történet ez.

 Napjaink Londonjában keresi a boldogulást és a boldogságot Esther. A grafikusként dolgozó lány brutális nemi erőszak áldozatává válik egy ködös éjszakán. A tettes ismeretlen, a rendőrség tehetetlenül nézi a biztonsági kamerák zavaros felvételeit. A meglepő fordulat itt jön ebben a történetben: Esther terhes marad. A gyerek régi vágya, ám eddig nem úgy alakult az élete, hogy vállalja. Lassan harminchoz közeledve, egy vetélésen is túl úgy érzi, miért is ne tartaná meg a babát....
Esther Indiába utazik, hogy kipihenje magát, ám a remélt boldogság elmarad. Kicsik vagyunk, míg
a sors hatalmas. Játékszerek Isten kezében. Nem kell mondanom, ez a történet is szomorúan zárul.
Érdekesnek tűnő egybeesés, hogy az unokatestvérével, akivel közösen zenélnek az Anarchitecture nevű rockzenekarban, és a szerzőnk is valós zenékkel ízesíti a történetet. A zenék letölthetőek, ezzel is még valósabbá válik a regény.

: http://anarchitecture.bandcamp.com/album/soundtracks-for-a-novel

A zene mellett a film is megjelenik a regényben. Néha én is úgy éreztem magam olvasás közben, mint Alice, csodaországban...

Pasolini élete és máig tisztázatlan halálának körülményei az események részévé válik.
Elég érdekes párhuzamot mutatva ezzel a szereplőnk életére. A Wachowski-testvérek Mátrix-trilógiája is megjelenik. A néha furcsának tűnő finom káoszt egy róka többszöri felbukkanása is színesíti.


Ságvári László egyetemi tanár volt Szegeden. A vajdaságból került a Tisza parti városba, majd onnan  pedig Londonba. Közösen bérel házat több magyarral, néha még feltűnik Szegeden, néha pedig londoni Swans-koncerten látjuk viszont Esther-rel. Az ő történetében is az utóbbi évek kivándorlás-hullámának egy átlagos történetét olvashatjuk. Azonban a szálak kezdenek összeérni, a sors furcsa összjátéka során.  Lanczkor Gábor különös, de érdekes történetszálai összefutnak.
Szemléletesen szomorú a kinti karácsony ünneplése. Együtt és mégis magányosan. Kényszerű helyzetet teremtve a jobb élet ígérete reményében. Ságvári is ezért menekül a saját maga által teremtett misztikus világba.  Sajnos ez a történet is drámai véget ér.

A Folyamisten érdekes és izgalmas olvasmány. Néhol döccen és megfejtésre vár. Ám mindenképpen ígéretes és szép sorokat olvashatunk. A borító pedig az egyik legszebb az idei könyvheti újdonságokból.
 Ahogy a fülszöveg is ígéri: Lanczkor Gábor második regénye igazi XXI. századi, regényes ördöglakat, mely Magyarország lerobbant panelházaitól Anglia fülledt koncerttermeiig, Olaszország árnyas sikátoraitól India ezerszínű forgatagáig járja be a világot egy titokzatos mítosz nyomában.









                                       
Lanczkor Gábor 1981-ben született Székesfehérváron. Eddig négy verseskötete jelent meg és két regénye. A legújabb a 2014-es könyvhétre a Librinél, Folyamisten címmel. 
A Médeia Fiai gitárosa, saját zenei projektje az Anarchitecture. Felesége komolyzenész, van egy kétéves kislányuk Lujzi.  






 Libri, Budapest, 2014
320 oldal · ISBN: 9789633103807

2014. augusztus 11., hétfő

Idegen tollak 3.

 Idegen tollak 3
    @Ciccnyog versei





Régen volt már és én nagyon kedvelem, szeretem a sorait. A versek hangulata, képei megfogtak most is. Olvassátok szeretettel!
Két újabb gyöngyszem @Ciccnyog molytárstól, a Tetovált mementó egyik szerkesztőjétől.

 
 
Kívánság

s ha őszbe hajlik a szívem,
akkor is fogod még a kezemet?
s ha szemembe költözik az idő,
akkor is mondod még: gyönyörűek?
s ha árnyékom túlnyúlik testemen,
akkor is még átölelsz csendesen?
s ha elfogytak már a szavak,
akkor is megértesz még engem?
s ha múlni készül a lelkem,
akkor is ott leszel majd mellettem?






 A második egy nagyobb lélegzetű, talán a következő antológiába is bekerülhet.

  

Majd nem gondol rá


Majd nem gondol rá.
Kedvenc bögréjét előveszi időnként, talán késztetést érez rá,
hogy kávét főzzön neki. Két cukorral, tej nélkül.
Máskor majd a kedvenc ételét akarja vacsorára elkészíteni.
Nincsen liszt, se tojás. Nem számít. Már.
Majd nem gondol rá.
Kétszer egy héten elsétál a klub előtt, ahol azelőtt kártyázott
és annyit ivott, hogy szinte beesett az ajtón, mikor éjjel hazaért.
Vagy hajnalban. Mennyire szeretné, ha alkoholtól homályos
szemébe nézhetne újra és átölelhetné. Vagy csak kiabálhatna vele.
Ahogy tette mindig. Mégis nevetve. Édes megszokás, elmúltál.
Majd nem gondol rá.
A közös sétákra a parton, a hídon, a városban, a téren.
A várnál. Az volt a kedvenc helyük. Most rideg út, kerülnivaló.
Tűnik a boldogság, mint eső szárad fel a betonon.
Hűvös lett a szív. A múlt immár keserűvé vált.
Majd nem gondol rá.
Arra, hogyan simított végig a hátán. Hogyan csókolt a nyakába.
A végigszeretkezett éjszakákra. A mosolyára. Az álmaikra,
melyek hógömbbe zárt mementóként vacognak tovább az időben.
Kopott remény s tort ülő hiábavalóság. Nincs más.
Majd nem gondol rá.
Időnként előveszi a verseket, amiket egymásnak írtak.
Egy közös mappában tartották őket. Most már csak a nő vigyázza.
Felolvassa majd a tükör előtt, s közben figyeli a saját arcát.
Belül nem érzi, így legalább látja. A hiányt.
Majd nem gondol rá.
Hogyan növekszik a saját árnyéka, míg a férfié egybeolvadt a föld sötétjével.
Három éve. Sírkőn játszik a szél, a holnapnak mégsem jut dallam.
Nem nyúlnak a naplementében egymás mellett, mint két földi szivárvány.
Egy pár cipőé már csak a koppanás.
Majd nem gondol rá.
Hogy a kéz, mely az arcot vigasztalta, mikor az könnyes volt,
többé nem érint, nincs száj, mi csitítana, csókjával borítana.
Csendben telnek a nappalok, üresek az éjszakák.
Emlékké szelídült a valóság.
S lassan kifordul színeiből a világ.
Majd nem gondol rá.
     
                       


Ha további verseket is olvasnál tőle, a blogján megteheted!

 http://ciccnyog.blogspot.hu/



 Gratulálok és köszönöm @Ciccnyog!








                                                                   


2014. augusztus 7., csütörtök

A tanítvány

Hjorth & Rosenfeldt: A tanítvány
  (Sebastian Bergman 2)








                                                     



Előre elnézést kérek a lelkesedésért: igazán remek krimit olvashattam. A könyvekért mindig is lelkesültem, érdekeltek.
A jó történet pedig különösen kedves a szívemnek. Ez egy ilyen krimi. Izgalmas, vitt a történet. Azt máris elárulom: az idei év friss skandináv krimi kínálatából, toronymagasan a legjobb írás ez a történet szerintem. 



Tagadhatatlan, hogy mindegyik másképp jó, másért volt jó olvasni.
Ohlsson 573-as járata amolyan vér nélküli krimi, mégis a helyzet, amit ábrázol idegborzolóan feszült és elképesztő, jó krimit írt ismét. Indridason hűvös és hideg, elmerengő, mi miért is történt, avagy a "véletlen" hatása életünkre, majd a történtek lélektani hatásait megmutatva írt krimije szintén elgondolkoztató és meglepő volt. Ez pedig: izgalom és borzongás magas fokon.

 Nézzük a két szerzőnket:


 Michael Hjorth 1963-ban született, producer, rendező és forgatókönyvíró. Az ő nevéhez fűződik például a Henning Mankell regények megfilmesítéseihez írt forgatókönyvek.
Hans Rosenfeldt 1964-es évjárat, szintén forgatókönyvíró, valamint Svédország-szerte ismert rádiós és tévés műsorvezető. Előző közös munkájuk az Ingovány 2012-ben került a hazai könyvesboltokba.

Az Ingoványban megismert nyomozócsapat visszatér: Torkel Höglund és maroknyi csapata profi szinten folytatja a nyomozást. A magánéleti tragédiája miatt összeférhetetlen, ám roppant ügyes
kriminálpszichológus profilozó, Sebastian Bergman is feltűnik újra. Ami nem meglepő, a szerzők éppen Bergman alakja köré építették a sorozatot, így ez a történet is az ő élete körül forog. Eleinte talán érdektelennek tűnik, miért fontos a kiégett és önmagát kereső ember szexuális kalandjairól olvasni, még ha csak érintőlegesen is. Mindennek helye, szerepe van a végére kiderül, miért is hangsúlyos ez a történetben.

Sőt, ahogy haladunk előre és egyre több az áldozat a kép is kirajzolódik: valaki másolja az egykori sorozatgyilkos módszerét. Az elkövetés módja megegyezik a kilencvenes évek hírhedt sorozatgyilkosának, annak az Edward Hindének a módszerével, akit nem más mint  Sebastian Bergman segítségével juttattak rács mögé. A negyedik áldozatnál már azt is tudni lehet, mi is köti a hölgyeket Sebastianhoz...

Komplex és agyafúrt történet egy sorozatgyilkosról, aki börtönben ül, jól megérdemelt büntetését töltve. Igen ám, de akkor ki a hunyó? Ki az, aki végrehajtja az ördögi gyilkosságokat?  Rengeteg sok érdekes kérdést vet fel a történet! Talán a legalapvetőbb: miért is kell hosszú évekre lecsukni és a világtól elzárni valakit, aki már bizonyítottan nem méltó, nem képes az emberi együttélésre? Miért kell ártatlan életekkel játszani? A gyilkosok bűnözők, a gyilkosok rossz emberek. Gonosszá tették őket, mert senki nem születik gyilkosnak. Ebben a történetben is a lélektani háttér az, ami nagyon erős. A válasz a miértre: mi is volt a kiinduló ok? Elképesztő és elgondolkodtató lesz a válasz, amit a szerzők elénk tárnak.
Ahogy halad előre a nyomozás, úgy fokozódik az izgalom, emelkedik az olvasó pulzusa. Az írók stílusa, történetmesélési módja még jobban ráerősít erre. A történet dramaturgiája tökéletes!

A lelki háttér a nyomozók magánéletéről, belső vívódásaikról, boldogságkeresésüktől nem marad el.
Ursula, Billy és Vanja szimpatikus figurák voltak már az Ingoványban is. Most életük további történéseibe pillanthatunk be. Vanja és Sebastian kapcsolatának alakulása is nagy léptékkel halad előre, bár nem zökkenő mentesen. A megkeseredett és mogorva Sebastian kiharcolja hogy részese legyen a nyomozásnak, hiszen így a lány, Vanja mellett lehet, vigyázhat rá. Amit a lány nem túl nagy örömmel fogad, nem tudja mire vélni  Bergman érdeklődő törődését. Kettejük külön kis "macska-egér" játszmája érdekes szín a regényben.
A sorsuk összefonódott, bár erről épp Vanja nem tud semmit. A lány anyja, Anna tehet erről. A család egységét védve hazudott egy életen át. Ez pedig további újabb problémákhoz vezet. Meglepetésben bőven lesz részünk, mint ahogyan a szereplőknek is. Persze az olvasó megsejti, majd megtudja mi is a kitüntető figyelem oka Sebastian részéről.

A történet végére még felcsillan a remény Sebastiannak is, hogy élete újra értelmet nyerjen.
A "baromarcú", újdonsült börtönigazgató pedig egy külön fejezetet érdemelne! Elképesztően naiv, alkalmatlan a feladatára. Aminek súlyos következményei lesznek a fordulatokban gazdag történetben.
A vége pedig igazi "cliffhanger"! Elképesztően ügyesen kivitelezett szökés és menekülés, üldözősdivel a végén. Amikor minden perc fontos, hiszen egy rendőrkolléga élete a tét. 


Minden skandináv krimit szerető olvasónak ajánlom a sorozat újabb részét is. Ha nem olvastad az Ingoványt gyorsan pótold, érdemes!

A kiadó oldaláról -20% kedvezménnyel beszerezhető minden skandináv krimi is!
http://www.animus.hu/
Érdeklődve várom a sorozat újabb történetét, remélem hamarosan azt is olvashatjuk idehaza.
Egy valóban izgalmas, nagyszerű krimit olvashattam az Animus Kiadótól ismét. Köszönet érte!

5/5.

             







Eredeti mű: Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Lärjungen
2011.

 
Animus, Budapest, 2014
512 oldal · ISBN: 9789633242650 · Fordította: Bándi Eszter

2014. augusztus 5., kedd

Testnapló

Daniel Pennac: Testnapló




                                                           






"Szegény orvosok! Egész életüket azzal töltik, hogy egy olyan programot javítgatnak, amit úgy fejlesztettek ki, hogy végül bekrepáljon."


Daniel Pennac neve nekem nem volt ismerős. Mikor utána kerestem derült ki, hogy gyermek és ifjúsági regényeket írt eddig. A könyv címét és fülszövegét igen érdelesnek találtam. Bevallom, ilyen komplett a test folyamatait, változásait nyomon követő és bemutató regényt még nem olvastam. Daniel Pennac nagyszerű naplóregénye, amely egy francia férfi 1936-tól 2010-ig, 12 éves korától a halála előtti utolsó napokig ívelő vallomása. A sorokon keresztül  kísérhetjük végig életét, az arra ható változásokat. Mind a testi, mind pedig lelki hatásain át. Violette az egykori anyapótló emléke és annak halála, az első veszteség, ami egy életen át elkíséri.  Ez a lelki kín az, amit sok probléma alapja lesz.

Olyan módon teszi vizsgálat tárgyává a testet, ami egyedülálló.
Bemutatja az emberi fizikum sajátosságait és változásait, a szerelem biológiáját és a szexualitás rejtélyét, lelki hatásait kémiáját. Az idő és a kor előrehaladtával pedig az elkerülhetetlen betegségeket és az élet végességét is ábrázolja.

Egyszerre humorosak és szívszorítóak ezek a sorok. Könnyed és filozofikus hangú, mintha mi sem lenne természetesebb, őszintén beavat minket az emberi test elhallgatott rejtelmeibe: a bélgázok okozta kellemetlenségektől kezdve a fiúk pisilési szokásain át, szóba kerül még az orrpolipok okozta gondjait, természetesen a szex, ürítés, idővel a prosztata problémák, kopások is. Mindezt humorral teszi.
Pennac nem kendőz el semmit: a fiatal és kíváncsi testét még nemismerő kamasz sorait követik a tapasztalatok, érzések. A testészlelés egyfajta eszmélést is jelent. Ezt a különös megfigyelést egy Larousse "izommodell" segíti.Érdekesség, hogy ez egész életét végig kíséri. Ezután már a körülötte élőket is ilyen módon próbálja meghatározni, megismerni.



Érdekes módon a test tulajdonosáról, élete alakulásáról keveset tudunk meg. A regény  kiindulópontja, hogy Lison, a férfi szeretett lánya elviszi a naplókat az apja halála után.
A bejegyzéseket a Lisonnak szánt bejegyzések szakítják meg, teszik teljesebbé az eseményeket.
A feljegyzések közt néha bizony hónapok, sokszor évek telnek el.

Megható volt olvasni a férfi gyermekeinek születéséről, majd az unokák étkezésétől is. A kor előrehaladtával kialakuló és jelentkező egészségügyi problémákról. Az adódó élethelyzetekről:
amikor a szeretett társát hatvan körül még mindig izgalmasnak találja, mozgásában még mindig azt a fiatal macskamozgású lányt látja. A szerelem szeretetté alakulását, az összetartozás és elfogadást írja le. Mint mindennek az alapját: a kedvenc unoka szexuális beállítottságát is megértéssel fogadja, hiszen szereti!
Majd a test hanyatlása, romlása is ehhez köthető: egy váratlan fertőzés miatt megéli a huszonöt éves  unoka elvesztését is. Innen már nincs kedve, ereje küzdeni.

Az agóniát hét éves szünet előzi meg, nem készülnek újabb megfigyelések. Az utolsó bejegyzések már afféle összegzés, az elmúlás előtt. Elfogadása annak, hogy az élet véges.
A szeretett unoka elvesztése elindítja azt a hosszú folyamatot, aminek a vége a halál . A lelki szenvedés folyamata tagadhatatlan és minden sorban ott érződik. Szép érzések, történetek is felvillannak a naplóban: családról, szerelemről, gyerekkorról.

A kötet hangneme derűsen és humorosan adja vissza a megfigyeléseket. Különösen a barátjáról, annak humorosan bölcs meséi teszik színessé. Az gyerekeiről, unokákhoz fűződő kapcsolatról írtak is lélekmelengetőek.
Nagyszerű és érdekes könyv, bár férfi író munkája és a férfi test működéséről és lélek összhangjáról szól, mégis mindenkinek ajánlom! Úgy vélem női olvasóknak is érdekes és szórakoztató lehet.


                         


Magvető, Budapest, 2014
436 oldal · ISBN: 9789631430752 · Fordította: Tótfalusi Ágnes


2014. augusztus 2., szombat

A fiúk országa

Krusovszky Dénes: A fiúk országa


Krusovszky Dénes (1982) József Attila-díjas költő, író és kritikus. Több verseskötete is megjelent, eddig első sorban így ismerhették a fiatal kortárs szerzőket követők. A Könyvhétre jelent meg első novellás kötete, amely kilenc novellát tartalmaz.

A fiúk országa nem összefüggő történeteket mesél el. A változatos helyszíneken, változatos témákat boncolgat: egy család széthullása, párkapcsolati problémák, kamaszkori szerelmek, a felnőtt életbe való útkeresésről épp úgy szólnak, mint infantilis férfiakról. Természetesen mindezek férfi-fiú oldalról ábrázolva. Bizonyára sokan tapasztalhatták az alkoholizmusba való menekülés nem oldja meg a gondokat, a problémák kezeletlenek maradnak. Vagy továbbiakat szülnek...

Ki a férfi, mitől számít annak? Milyen apaképet hozunk otthonról, környezetünkből? Különösen most, mikor a válások száma megsokszorozódott, sőt, már igazi párkapcsolat is ritka. Elmagányosodunk, egykék nőnek fel, mozaikcsaládokban. Hogyan váljunk fiúbók férfivá? Lelkileg is nem csak testileg.
Van-e erre recept? A tapasztalatok talán segítenek ebben. Ám nem hátrány, ha van egy olyan apa, akire érdemes felnézni. Aki nem "csak ott van", de részt is vesz fia életében. Ennek a folyamatnak lehetnek tanúi az olvasók. Elég szomorú képet mutat A fiúk országa: magányos, bátortalan, önmagát kereső sorsok jelennek meg a történetekben.
Ezek nem összefüggő eseménysort írnak le, néhány ismétlődő elem  (amit saját életéből  is meríthetett) mégis kerek egésszé olvasztja össze az egyes novellákat.

 Már az első novella megfogott érzékenységével. Márpedig egy fiú nem sír, nem érzékenykedik, ugye. Nem illik. Valahol hibás a rendszer, hogy ezt nevelik bele már kisgyerekkorban a fiúkban: elrejteni érzelmeiket. Sőt, a féltő és óvó szülői fészekből kirepülni sem nagyon akarnak a mai fiúk. Vágynak ugyan igazi önálló életre, de  anyu-apu védő szárnyai alatt. Pedig tenni is kell érte.
A novellákban feltűnő fiúk és férfiak világa, gondolataik az életről, halálról, szerelemről szólnak.

A Krusovszky lírájára is jellemző prózaiság jól érzékelhető a sorokban. Rég tudjuk: A csúnya fiúknak is van szíve. A szerző meri vállalni és nagyszerűen ábrázolja is a fiúk, férfiak érzéseit, titkos gondolatait.
A címadó novella érdekes párhuzamot von egy kinőtt és kidobásra ítélt nadrág és az első komolyabb kapcsolat között. Nem kell magunkkal hurcolni, elmúlt. Véget ért a kapcsolat, a nadrág is divatja múlt. Mehet a fenébe. Tudom, nem a nadrágról szól ez, de valahogy a lány emléke is a sutba kerül.
Pedig az ilyen és hasonló élmények, emlékek is  hozzá tesznek ahhoz, hogy igazi férfivá érjen az a kamasz fiú. Felelősen érző és viselkedő, megfontolt férfivá. Nem csak "díszmacsó" módra pózoló
emberféleséggé legyen. A női karakterek árnyaltak, jelzés szerűek a történetekben.


Az utolsó két novella A harmadik ember és az Éjszaka vége volt számomra  a két kedvenc.
A záró már inkább kispróza, elbeszélés mint novella a maga majd ötven oldalával. A történet is több nap eseményeit követi nyomon. Gyönyörű képek és megkapóan szép hangulat jellemzi mind két írást. Kifinomult és érzésekkel teli novellákat olvashattam. Nem mindegyik hőssel vagy történettel tudtam azonosulni, volt ahol a történet lezárása, végkifejlete nem tetszett. A zsákban otthagyott macskakölykök esete különösen ilyen volt.
Jó volt olvasni Krusovszky Dénes sorait: intellektuális és érzékeny kötet gyönyörről, vágyról és szorongásról, szerelemről, halálról. Az életünkről.

Nekem mégis az "AHA" érzés elmaradt. Nem éreztem úgy ezek az én történeteim is lehetnének, velem is történt, történhetett volna. Nem úgy, mint Grecsó Krisztián Daru történeteivel a Megyek utánad kötetében, vagy a tavaly szintén első novelláival jelentkező Potozky László írásainál.







  







Magvető, Budapest, 2014

224 oldal · ISBN: 9789631431933