Hősnők és Írók

Scherter Judit: Hősnők és írók 
Nőnapi elmélkedések


                                                                                   






"Én a figuráimba mindig szerelmes vagyok. A férfiakba is. A nőkbe pedig különösen."








Részlet a könyv fülszövegéből:
Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi?
Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság?

Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz.
Nők, hősnők, regényhősnők – csodálatos, titokzatos világ.

Kilenc nagyszerű, mai magyar férfi íróval beszélgetett az írónő. Azért csak kilenc, mert egy valaki visszavonta a gondolatait, Rubin Szilárd pedig sajnálatosan váratlanul elhunyt. A kilenc író akikkel beszélgetett Scherter Judit: Darvasi László, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kukorelly Endre, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György.

Ők kilencen hogyan látják az irodalmi nőalakokat, rájuk hogyan hatottak, illetve első élményük, találkozásuk, szerelmeikről beszélgettek.  Ők maguk miből építik, alakítják ki a női karaktaereiket, illetve a környezetükben élő nők hatása regényeikre.
Érdekes válaszokat kaptunk! Szinte első komoly női minta, ki más, mint az édesanya lehet, majd az első szerelem, ami akár a Kék Tündér is lehet... a mesék hatása a gyermeki lélekre.
Férfiíróink szerint kik azok a megkerülhetetlenül fontos irodalmi nőalakok? Akiket szinte mindenki kiemelt: Anna Karenina, és Bovaryné. Sajnáltam, hogy Závada Pál nincs a megszólalók közt, mert az ő nőalakját, Jadvigát több írótársa is említi. Érdekes lett volna az ő válaszait is olvasni erről a kérdésekről.Nagyon tetszettek a férfilélek rejtelmeiről való írók vallomásai.
Mert azért jócskán bepillantást nyerünk oda is, miközben magát "A NŐT" próbáljuk megfejteni.

Mindenki a maga sajátos stílusában, ugyanazokra a kérdésekre válaszolt. Nagyon színes, érdekesek az emlékek, válaszok. A beszélgetések végén egy-egy kis jellemző részlet olvasható az írók ismert regényeiből, novelláiból. Kedvenceim tetszettek a leginkább, de Kukorelly Endre és Nádas Péter válaszai is jók voltak arra, hogy felkeltsék az érdeklődésem a műveik iránt. Tőlük ugyanis még nem olvastam. Valamint egy régi adósságom: a Jadviga párnája kötetet "ezer éve" tolom magam előtt... ezt az adósságom hamarosan törlesztem!

Igazi baráti beszélgetéseket olvashatunk, egyáltalán nem sablon válaszokkal. Néhol egyetértettem hasonló élményeimmel, illetve rácsodálkoztam: jéé.... mik vannak! Kire mi, milyen hatással van.
Mi férfiak a nőket hogyan képzeljük, kezeljük, mennyire fontosak, milyen szerepet töltenek be az életünkben. Mitől is "NŐ" a nő?
Óhatatlanul Karinthy idézete jutott eszembe:
"Férfi és nő, hogyan is érthetnék meg egymást amikor mind a kettő mást akar; a férfi a nőt, a nő a férfit..."

Néhány részlet  a válaszokból kedvcsinálónak:
" A kortárs nők között aki nagyon izgalmas volt, akit nagyon szerettem, Jadviga. A bűnös nő, aki valójában csak egy kikerülhetetlen szerelem, egy eleve elrendelt helyzet miatt bűnös. Az örökké vágyott és soha meg nem kapható nő." - Grecsó Krisztián
"Amikor leáll a nemihormontermelés , vagy már nem olyan erős, akkor látszik, hogy a nő és a férfi legfőképpen ember. - Nádas Péter
"Ahogy azt mondom: Hamlet és Othello, úgy mondom: Anna Karenina és Bovaryné. Ez a két nő megkerülhetetlen." - Forgách András
"Én a figuráimba mindig szerelmes vagyok. A férfiakba is. A nőkbe pedig különösen." - Darvasi László
Szerintem nagyon érdekes kis kötetet kapunk, érdekes, élvezetes gondolatokat olvashatnak, akik kézbe veszik, akiket érdekel, mi van a férfilelkek mélyén. Elsődlegesen emberek vagyunk, vágyakkal, érzésekkel. Aztán férfiak és nők, ahogy Nádas Péter mondta.
A nagyszerű borítón Canzi Ágost: Nő képe 1845, festménye látható.

Scherter Judit 1945 augusztusában, Békéscsabán született. Többnyire falun élt, ott nevelte később gyermekeit is.
Budapestre ’84-ben költözött, akkoriban a Monteverdi Birkózókörben játszott, családját alkalmi szellemi munkákból tartotta el. Ez okból kezdett el románcokat is írni – álnéven –, később számtalan interjút, gasztronómiai témájú írást és két könyvet (Nagymamakönyv, Nők délutáni fényben) publikált. Ha teheti, falusi magányban festeget.
Új könyve Hősnők és írók (2013) a Magvető Kiadónál jelent meg.

A könyv kitűnő párja egy másik Magvető által kiadott könyvnek: Kováts Judit - Megtagadva regényének! Ott is női sorsokról olvashatunk megrázó őszinteséggel. 

 Magvető, Budapest, 2013

288 oldal · ISBN: 9789631430707