2016. október 28., péntek

Vesalius titka

Jordi Llobregat: Vesalius titka 







                                                                               



"Ez a Vesalius jól megvezetett minket"






Az év meglepetése volt számomra ez a remek történet. Történelmi háttérben elhelyezett orvoskrimi, magával ragadóan sodró és izgalmas. Valóságot sem nélkülözően, okosan felépített cselekménye elképesztően fordulatos minden pillanatában, a végső megoldás pedig nagyszerű lezárást ad az egésznek. Olvassátok el, érdemes!


Mondhatni egy haláltánc-ballada a szerelem körül a korabeli Barcelona csatornarendszerében. Élvezetes, igazi meglepetés volt, végig fenntartotta a figyelmemet. Éppen kellett is egy ilyen remek olvasmányélmény. Többszörösen valódi élményolvasás volt az egész történet, nagyszerű első regény.


Barcelona, ​1888 májusa. Ekkor indul a cselekmény, ami egy régi családi tragédiából sejlik fel. Daniel Amat, aki az egyik főhősünk Oxfordból tér haza apja temetésére. A múltat nehezen tudja lezárni, sorsával megalkudni próbáló, összetört lelkű ember benyomását kelti az olvasóban. Érezhetően valami nagy titok nyomja lelkét.

Alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt járunk. Barcelona utcáinak hangulata, a város fejlődése és az orvosi tanítás az egyetem világa az, amibe még bepillanthat az olvasó. A krimi szál hátterét az adja, hogy több fiatal lány borzalmasan megcsonkított holttestére bukkannak. Ezeknek a lányoknak a sorsát a városi rendőrség igyekszik titokban tartani, a botrányt leplezni. A szegény cseléd - vagy örömlányokat, nem igazán vették emberszámba, el is hangzik egyszer: ő is csak egy kurva volt, senki nem fogja keresni. Szánalmas érvelés, ami mögött tényleg sötét és meglepő titok van.

                   


Itt lép a képbe a lecsúszóban lévő, szenzációra vadászó újságíró Bernat Fleixa, aki társául szegődik Danielnek, és együtt próbálnak fényt deríteni nem csak az apa, de a lányok halálának körülményeire is. A történethez tartozik, hogy neves orvoscsalád fia Daniel, apja az egyetem tiszteltben álló professzora volt. A kis csapat harmadik tagja az orvostanhallgató Pau Gilbert, aki az egyik legszimpatikusabb szereplővé válik, mégis érezhető, valami súlyos titkok lengi körül. Ez is kiderül majd a végére, nem kis meglepetést adva.



Andreas Vesalius a XVI.században élt doktor, tudós, akinek az emberi testről írt értekezése a titok megfejtéséhez is elvezet. Andreas Vesalius – Brüsszel, 1514. december 31. – Zakünthosz, Görögország, 1564. október 15. – németalföldi orvos, anatómus, az emberi testről szóló egyik legfontosabb értekezés, a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) szerzője.

Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett

boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését.

(Forrás: Wikipédia )




Barcelona hangulata és a misztikus gyilkosságsorozat mögött az orvostudomány jelentősége és a szerelem áll. Hogyan és miképpen függenek össze, ki is áll a titkok mögött, a szálakat ki mozgatja
nagy meglepetés után derül ki. Az összefüggések és folyamatos csavarok egy szórakoztató, végig érdekes és eredeti történettel ajándékozza meg a kíváncsi olvasót. Valóban meglepő fordulatok sora teszi olvasmányossá, letehetetlenné a regényt. A gyilkos szerintem kitalálhatatlan, igazi meglepetés
az olvasónak. A jól megrajzolt karakterek közül Flexia és a szerelme Dolores érdemel még figyelmet, egy titokzatos nő is feltűnik még a regény lapjain. Ahogyan a város alatt húzódó csatornák szövevényes rendszerének is jut szerep. Jordi remekül adagolta a feszültséget, egy jól kidolgozott regényt adott ki a kezéből. Szeretek olyan történeteket olvasni, amikor úgy érzem, már mindent tudok, aztán kiderül, semmi nem úgy van. A sok valós részlet pedig nagyon izgalmassá, hihetővé teszi a regényt.



 A várostörténet, a szemléletes leírások a világkiállítás jelentősége, a készülődés még hihetőbbé teszi az egész történetet. Tele van titkokkal, hazugságokkal, ami mellé egy szenvedélyes szerelem ad keretet. A gördülékeny, olvasmányos fordítás és a remek borító egy tökéletesen jó, üdítően friss olvasmányt ad. Elvarázsolt és meglepett ez a szenvedélyes történet, ami Vesaliusnak is emléket állít, kiemelve jelentőségét az orvostudomány fejlődésében. Legyen bármennyire okos, ügyes az ember, de Istent nem játszhat. A természet törvényeit nem bírálhatja felül. Nem lennék meglepve, ha előbb-utóbb filmre is kerülne ez a látványos történet.




Jordi Llobregat: 1971-ben, Valenciában, Spanyolországban született.

2015-ös első regénye az egyik legváratlanabb és legnagyobb sikert arató történelmi krimi volt Spanyolországban. A megjelenését követően több mint tizenöt országban keltek el a kiadás jogai, többek között az Egyesült Államokban is.
További képek, érdekességek az író honlapján:

http://www.elsecretodevesalio.com/








Eredeti mű: Jordi Llobregat: El secreto de Vesalio

Eredeti megjelenés éve: 2015
Agave Könyvek, Budapest, 2016
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155522888 · Fordította: Smid Bernadett

2016. október 26., szerda

Csontfa

Greg Iles: Csontfa 




                                                                           






Greg Iles kivételes tehetségű író, ezt hosszú évek alatt bizonyította eddig regényeinek világsikerével, olvasói hatalmas táborával.





Penn Cage és társai a Lángoló kereszt főhősei folytatják a kalandokban és drámákban nem szűkölködő nyomozást a múlt sötét titkai után. Családregénybe oltott krimi, politikai háttérrel, összeesküvés-elmélettel megspékelve.


A Lángoló kereszt ugyanis csupán egy trilógia nyitókötete volt. A friss sztorit a szerző részben történelmi tényekre, részben személyes tapasztalataira építette fel, regényének helyszíne ugyanis ismét otthona, a Mississippi folyó partján megbújó Natchez, a tipikus délnyugat-amerikai kisváros minden jellegzetességével. Sajnálatosan ideális terepe ez a ’60-as évek polgárjogi mozgalmainak emléket állítva, ahol, a Ku-Klux-Klannál is mélyebbre süllyedő csoport a „legmagasabb körök” áldásával követi el embertelen, fajgyűlölettől fűtött borzalmas tetteit.



A Csontfa már "gyökeret eresztett", megjelent és kellően fontossá vált az előzménytörténetben is. Mindenki ezt a fát akarta megtalálni, oda akart eljutni a Mississippi mocsárvilágában lévő mitikussá vált ciprushoz. Ez az a hely, ahol a dráma kiteljesedik, a szálak összeérnek. Itt van minden bizonyíték és megdöbbentő valóság a múlt titkairól. Van, aki egyébként megkérdőjelezi a fa létezését is.

A Csontfa létezik, nem legenda. Története összetett, sűrű, ahogyan a Lángoló kereszt is volt. Alapos és mesterien kidolgozott végig a regény, semmi üresjárat. Minden mindennel összefügg, bár hőseink nincsenek könnyű helyzetben. A jelen eseményei (Katrina hurrikán) mögött, ami 2005-ben játszódik a szálak messze a hatvanas évekig nyúlnak vissza. A Lángoló kereszt témája tovább folytatódik, hiszen a fő szálak nem lettek lezárva: Az amerikai Dél kisvárosának, Natcheznek a polgármestere, Penn Cage bajban van. Apját, Tom Cage-t a köztiszteletben álló orvost gyilkossággal vádolják meg. Tomnnak menekülnie kell. Ez azonban csupán apró, bár fontos kiindulópont egy sokkal komolyabb történethez.

Negyven év távlatából bizonyítékokat és okokat kideríteni nem egyszerű. FBI, helyi korrupt rendőrök és a KKK ellen kell izgalmas nyomozás során az igazságnak fényre jutnia. Penn Cage meséli a történéseket, amikor ő nincs jelen veszi át az író a szerepét.



Sodró és feszült, szenvedélyektől hevített a regény eseményeinek sora. Alaposan kidolgozott, remek karakterek, Amerika sötét titkai, rasszizmussal és szerelemmel, korrupcióval. Több ez mint az alapot adó történet, hogy egy fekete fiú fehér lányt szeret. Izgalmas utazás az amerikai Dél legsötétebb titkaihoz, nem kevés erkölcsi dilemmával. A szereplők egyéni vívódásai nem szenvedősek, de gondolkodásra késztetik az olvasót. Az érthető motivációjuk mellett a szerző meghagyta az olvasónak a lehetőséget saját teóriája kialakítására. A mély tartalmi mondanivalók, nem csak a krimi szerelmeseinek, hanem minden műfaj kedvelőinek is élvezetessé teszik az olvasás élményét. Varázslatos erővel bír, sokrétűen izgalmas könyv, senkit ne riasszon meg az oldalszám. A történet viszi az olvasót, letehetetlenné válik, pedig a trilógiák középső része afféle töltelék szokott lenni, itt erről szó sincs. Szépen kerekedik a történet, nagyívű, fordulatokban bővelkedő mindvégig. A szálak pedig az amerikai történelmi múlt talán legnagyobb tragédiáihoz és rejtélyeihez vezetnek: John F. Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King megöléséhez.




A nyomozás során Penn is sok meglepő dolgokat tud meg saját családja múltjáról. Segítségére van menyasszonya, Caitlin a bájos és agilis újságírónő. Meghökkentően kitartó, hatalmas szenvedéllyel veti bele magát a titkok sűrűjébe. Ő lesz az, aki elsőnek jut el és talál rá a misztikus kivégzőhelyre a Csontfára. A családi titkok az ellenfél oldalán sem szűkölködnek meglepő és gyomorforgató titkokba. A Knox családnak is vannak takargatni valójuk, még, ha némi megértést is érez feléjük az olvasó, fel nem menti egyiküket sem. Hátborzongató lesz ez a családi titok, annyi bizonyos! Egyéni drámák, sorsok és a politika, szerelem és a múlt keveredik mesterien ezúttal is. Alapos és gondolkodásra készetető, szórakoztató regény, méltó folytatás lett a Csontfa.


Egyetlen negatívum jut eszembe a könyv olvasása után: mikor jön a harmadik rész, a végső megoldás?



Greg Iles: (1960). A New York Times bestsellerszerzője. 2011-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, nyolc napig kómában volt, jobb lábát térd alatt elveszítette. 2015-ben tért vissza olvasóihoz a Lángoló kereszt regényével.

Regényeit több mint harminc országban adták ki. A "24" egyik évadát is jegyezte, mint forgatókönyvíró. Jelenleg is a mississippibeli Natchezben él családjával: Hazánkban a General Press Kiadónál jelennek meg kötetei: Első regénye 1993-ban A spandaui főnix volt, amit további sikerek követtek. Hongkongi aktok, Fekete kereszt, A gonosz közel van, Isteni sugallat.
A Penn Cage történetek eddigi részei: Csöndes játszma, Forgó angyal, Az ördög hajója, Lángoló kereszt.




Eredeti cím: The Bone Tree



General Press, Budapest, 2016
736 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636439125 · Fordította: Recski Júlia


2016. október 24., hétfő

Eltörölve

Jens Lapidus: Eltörölve 



                                                                               

"Aki egyszer játékos volt, mindig az is marad."








Hosszú évek óta vártam ezt a könyvet. Előző regényét még 2010-ben olvastam, azóta reméltem az újabb megjelenést.
Jens Lapidus a skandináv krimik között egyéni stílusával és hangjával végre hozott valami különlegeset, újat.



Ez nem a jól megszokott skandináv krimi, már csak azért sem, mert az áldozat személye szinte végig homályban marad, mintha mellékes lenne. Amikor azonban végre megoldódik a titok, minden a helyére kerül, értelmet nyer sok apróság. A regény felétől már azért lehet sejteni ki is lehet az áldozat... lesz meglepetés, ez garantált, nem, nem az lesz, akire az olvasó tippel! Mondom, mesteri
a történet felépítése. Nem magáról az adott gyilkosságról szól a történet, ami egy Värmdö szigetén magányosan álló nyaralóból érkező riasztás során derül ki. Az út menti árokban egy törött Volvo fúródott, benne egy eszméletlen fiatal fiú, akit persze a rendőrség azonnal letartóztat gyilkosságért.


Ő, Benjamin lesz a történések egyik főhőse, Teddy a börtönviselt, jó útra tért egykori rosszfiú mellett. Hozzájuk csatlakozik az erős és határozott egyéniségű, agilis, frissen végzett gazdasági jogásznő, Emelie Jansson. Ő aztán kitartóan felfejti a múltba nyúló ügy hátterét, részleteit. Így Teddy is kénytelen szembe néznie vele és igazságot szolgáltatni az ártatlanoknak. Lesz itt minden!


Érdekes és meglepő háttér bontakozik ki az olvasó előtt. A történet szálai a messzi múltba vezetnek vissza. Nem mesélek semmit senkiről, hiszen ez a krimi igazi lélektani történet is. Az eltérő társadalmi osztályok találkozásából és ütközéséből kirajzolódó, remek karakterekkel színesített krimi lenyűgözően zseniális. Mély, alapos és sötét társadalomkritikája hiteles. Valóban mutat párhuzamot a jelen stockholmi alvilág James Elroy ötvenes évekbeli Los Angeles-ének valóságával. Talán picit árnyaltabb, nem annyira durva ez a kép. Nem véletlenül hihető és szemléletes, jól felépített a regény világa. Jens Lapidus hosszú évekig volt a svédországi alvilág ügyvédje.

A pénz-hatalom-bosszú háromszög adja a krimi alapjait. Rendőrök, ügyvédek és kisemberek
a bűn és bűnözők világában. Brutális és sötét kép, szórakoztató formában megírva. Feszült, izzó történetvezetése valóban egyéni a skandináv krimik között. Nincs üresjárat: a sok apró, megidézett régi emlékek sokat tesznek a figurák karakteréhez, motivációjuk megértéséhez. Nem válik terjengőssé, végig érdekes, leköti az olvasó figyelmét. A családi drámák, sorsok jól ábrázolják a ma emberét. Mind az események hatásai, utórezgései, amik csak évek múlva jelennek meg.


Fontos mellékszereplő még Teddy unokaöccse, Nikola is. Mi történt és miért ott az elhagyott nyaralóban, ki az áldozat, ki az, aki felelős ezekért? Van egyáltalán felelős?
A szerb maffia-vonal is megjelenik a jó útra térő egykori keresztapa személyében, de drog is akad. Muszlim törökök, szerbek és a svéd alvilág hierarciája remek tükör a jelennek. Családok sorsa és szétesése, az egyén helykeresése és a jövőbe vetett hit a gyors meggazdagodásra nem mehet zökkenők nélkül.

A történet mély tartalommal, gondolkodásra készteti olvasóit. Börtönsztorik, maffiamódszerek, az alvilág alulról, érzékletes korrajza bontakozik ki a jól felépített cselekményből. Összetett és izgalmas történet, remek stílus és nyelvezet jellemzi. Egyértelműen magasan kiemelkedik az átlag krimik közül. Nem véletlen jelölték tavaly a legjobb svéd krimi díjára ezt a regényt.




Remélem eljutnak a sorozat további részei is, hamarosan újra elmerülhetünk a stockholmi alvilági életben. Teddy és Emelie párosa szokatlan, izgalmas és ígéretes folytatásokat ígér. Számomra új kedvenc született. Az év egyik legjobb skandináv krimije!





                                                                                                     

Jens Lapidus:

1974. május 24-én született. Az alvilág jogi képviseletét látta el évekig. Első regénye 2006-ban jelent meg, amit azóta továbbiak követtek. Hazánkban Instant dohány címmel 2009-ben adták ki ezt a regényt. Ebből film is készült, amit nagy sikerrel játszottak a mozik. Krimijei kíméletlenül valósághű, őszinte képet adnak a stockholmi alvilág gondolkodásáról és működéséről. Több mint 30 országban jelentek meg eddig regényei.









Eredeti mű: Jens Lapidus: Sthlm delete

Eredeti megjelenés éve: 2015
Animus, Budapest, 2016
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633244432 · Fordította: Erdődy Andrea

2016. október 22., szombat

A skarlát betű

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű 



                                                                         









Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. Élete során novelláival hívta fel a figyelmet magára, egészen 1850-ig. Akkor, 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagy hatású regénye, A skarlát betű. Igazi tragikus-klasszikus lett a regény, több filmes feldolgozást is megért már.



A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell.


Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.




Nem a mai kor olvasóinak íródott, kissé nehézkes cselekményvezetése, szereplőinek fájdalmas szenvedései a sulykolt erkölcsi kérdések feszegetése tényleg tragikussá teszi a regényt. Mintha a szereplők örömüket lelnék a szenvedésben, ebben látnák a megváltást. Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában azért olvasnivalónak mégis kötelezően ajánlott. Hester dacos büszkeséggel viseli, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett "A" betűt. Tartást, méltóságot, erőt mutatva a mai kor emberének is. A lelki gyötrődés, bántalmazást remekül ábrázolja, már-már átélhetően az író. Az emberi rosszindulatról, gonoszságról nem is szólva! Az mindig elképeszt, elborzaszt. Most is.


                                                                   
A regény szerzője által írt előszó különösen tartogat érdekességet:

". Az elmélkedésre való hajlandóság megnyugtatta talán a nőt, mint ahogy a férfit megnyugtatja, de szomorúvá teszi. Talán mert megoldhatatlan feladatot lát maga előtt. Először fel kellene borítani a társadalom egész rendjét, és aztán újjáépíteni. Másodszor: a férfinem lényegét vagy legalábbis öröklött szokásait, amelyek már szinte természetévé lettek, kellene gyökeresen megváltoztatni. Csak akkor foglalhatná el az asszony magához méltó, tűrhető helyét a világban. És végül, ha mind e nehézségeket sikerül legyőzni az alapvető újításokkal, még mindig semmire se mehet a nő, amíg önmagát még gyökeresebben át nem formálja. Kérdés, nem pusztul-e el akkor éppen az az éterikus valami, ami az asszony igazi lénye. Súlyos problémák ezek, és gondolkodással sohase birkózhatik meg velük senki. ...” N.H.




A filmes feldolgozásokat csak olvasás utánra ajánlom. Legismertebb talán a Demi Moore, Gary Oldman és Robert Duvall nevével fémjelzett, 1995-ös Roland Joffé által rendezett film.




Eredeti mű: Nathaniel Hawthorne: The Scarlet Letter

Eredeti megjelenés éve: 1850


Nathaniel Hawthorne: (Salem, 1804. július 4. – Plymouth 1864. május 19.) amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a XIX. században.

Érdekesség, hogy egyik őse, John Hathorne (1641-1717) az 1692-es salemi boszorkányperek egyik bírája volt. Apja a tengerészkapitány, korán elhalt. Hawthorne anyjával és két nővérével nevelkedett.

Novellái először 1837-ben jelentek meg, majd 1846-ban, de a sikert 1850-ben megjelent első regénye, A skarlát betű hozta meg. Ismert regénye még A hétormú ház (1851). Utolsó éveiben tehetségébe és műveinek értékébe vetett hite megrendült, és alkotóereje lassan elapadt. 59 évesen hunyt el.















Európa, Budapest, 1965
210 oldal · keménytáblás · Fordította: Bálint György


Helikon, Budapest, 2016
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632277202 · Fordította: Feldmár Terézia

2016. október 19., szerda

Nincs visszaút

Lee Child: Nincs visszaút 





                                                                   



"Reacher jelmondata mindig az volt, hogy te üss elsőnek. Főleg, ha az ellenfeleid ketten vannak"







Lee Child neve mellé nemes egyszerűséggel került a krimikirály jelző, ami nem véletlen. Vitathatatlan népszerű, olvassák, szeretik a könyveit. A tengerentúlon már a 21. történet is megjelent nyár végén. Az igazságnak győznie kell, még ha ehhez az út néha bizony kissé „rögös” is. Immár ez a második kötet, ami mozivászonra került a Csak egy lövés után. Az önálló történeteket a főhős neve fűzi össze.


Jack Reachert a magányos igazságosztót ezúttal érzékei csalják kelepcébe: egy elragadó, titokzatos női hang a telefonban és Reacher úgy dönt, hogy felkutatja, megismeri, milyen ember is Susan Turner őrnagy. Aki nem mellesleg Reacher utódja is a katonai rendészetnél Virginiában. Az útja során több kalandba is keveredik, amíg Susanhoz érkezik. A 61 óra című történet erről is szól, az útról, ami Susanhoz vezet.



A régi bázisára érve az őrnagynak csupán hűlt helyét találja, ugyanis letartóztatták, őt pedig egy váratlan húzással ismét besorozzák. Ezért nyomozásba kezd, hamarosan azonban őt is lecsukják. Nem kell nagy ész hozzá, itt valaki nagyon félre akarja őket tenni, a vádak erősen koholtak és nem helytállóak. Segítségére van leleménye és katonai rutinja, hogy kitörhessen, és Susannel az oldalán támadásba lendüljön az igazság kiderítéséért. Nem sejtve, mennyire magasra vezetnek a szálak. ketten vágnak neki tisztázni önmagukat, kideríteni az igazságot.




Mert az önös érdekek, szenvedélyek állnak a háttérben, ami tényleg elképesztő lesz. Egy Afganisztánban lezajlott akció után a hazatelepülésben "véletlen" eltűnt fegyverek mellett egy apasági per is Reacher nyakába szakad. Érdekes pillanatokat, érzéseket kiváltva a sziklaszívű egykori katonából. Hirtelen egy tizennégy éves lány apjának tudhatja magát... Magában felidézi saját viszonyát apjával, és eljátszik az apasága gondolatával, barátkozik a ténnyel, miközben érzi, csapdában van. Ezek az érzései a jelleméhez, gondolkodásához tesznek hozzá sokat. Egy tényleg filmre illő, pörgős történet, sok akcióval és jó humorral. Jó volt, szinte letehetetlen, ahogyan azt Lee Chil könyvinél már elvárja az olvasó. Az eddigi olvasásokban még mindig beváltotta és hozta a kalandot, szórakoztató humort és a valósághű történeteket.


Susan és Reacher remekül tudnak együtt létezni a történetben, az érzelmi szál is jól működik közöttük. Susan kemény és határozott nő, aki tudja mit akar, méltó társa lesz Reachernek. A kis beszólások, a matematikai elemzései, humora és leleményes megoldásaival igazán zseniális figura. Tetszettek a verekedős részek, azok leírásai, mértanilag megtervezett és kivitelezett ütései. gyorsan rövidre zárja az ilyen helyzeteket, a lehető legegyszerűbben lefegyverzi ellenfeleit ügyességével, ötletes mozgásával. Saját DNS-elmélete pedig egész mentalitásáról árul el sokat, ami persze ismerve az eddigi történeteket elég helytálló is. Nem "terminátor", érző szívű, okosan gondolkodó akcióhős, fegyelmezett katona.

A két "ügy" és az Afgán hegyek fura és valós hátteret adnak a hadseregen belüli korrupciónak, aminek eredményeképpen Los Angeles utcáin is lehet katonai fegyvert vásárolni. Jó pénzért minden eladó.

Némi hazai vonatkozása is akad az eseményeknek, ugyanis az egyik rosszfiú magyar származású. Az FBI, a megbízott verőlegények ellen ketten állnak ki és derítik fel az összefüggéseket. A befejezés gyors és váratlan, meglepő megoldást eredményez. Afganisztánból hová visznek a szálak, milyen különös szenvedély, szórakozás áll a háttérben tényleg csak az utolsó lapokon derül ki. Most Edward Zwick rendezésében a mozikban is hódít Jack Reacher, akit ezúttal is Tom Cruise alakít! Érdekesség, hogy ebben a részben is, mint a Csak egy lövés esetében is feltűnik a szerző, Lee Child cameoszerepben.
Irány a könyvesboltok és a mozik!




Lee Child: eredeti nevén Jim Grant Coventryben született 1954. október 29-én. Tanulmányai és egyéb más foglalkozása után 1997-ben adta ki az első könyvét, amiben szerepel Jack Reacher. Ez az Elvarázsolt dollárok címmel jelent meg. A könyv rögtön elnyerte az Anthony-díj és a Barry-díj „a legjobb debütáló regénynek” járó kitüntetését. Igazán jó indítás volt. Lee Child ma az egyik legnépszerűbb krimiíró a világon. Könyvei állandó sikerlistások, több, mint negyven nyelvre fordították le eddig. Számtalan díjat is nyert, legutóbb a Krimiírók Szövetségének életműdíját. Angliában született (Coventryben), de már jó ideje New Yorkban él feleségével. Idehaza  februárban jelent meg a Néma város című 20. Jack Reacher történet a General Press Kiadó gondozásában.










Képek a filmből!




Eredeti mű: Lee Child: Never Go Back

Eredeti megjelenés éve: 2013
General Press, Budapest, 2016
368 oldal · ISBN: 9789636439644 · Fordította: Gieler Gyöngyi






2016. október 16., vasárnap

A túlélő

Vince Flynn: A túlélő 
írta: Kyle Mills







                                                                             







Mitch Rapp, minden idők legeredményesebb terrorelhárítója visszatért! A politikai-thriller műfajban az élmezőnybe sorolható Vince Flynn regényeinek állandó főhőse, a CIA titkos ügynökének újabb kalandja jelent meg a General Press Kiadónál. Akik kedvelik a Jack Reacher-történeteket ezt is fogják szeretni.





Az érdekessége a könyvnek, hogy az írója 2013. június 19.-én sajnálatosan fiatalon elhunyt. A prosztata-rákkal való hároméves küzdelemben maradt alul. Az írói hagyatékban darabban maradt regény befejezéséhez a jogot és lehetőséget Kyle Mills kapta meg. Ez a feladat mindig vitákat generálhat a rajongó olvasók körében. Nagy felelősség és kihívás a szellemi örökséget tovább vinni. Láthattuk és olvashattuk ezt a Millennium-trilógia esetében is, ami immár négy részesre bővült. Véleményem szerint ott is egészen jól, vállalhatóan sikerült a feladatot megoldani, ahogyan A Túlélő esetében is.

A szövevényes, több szálon futó, de azért igen jól követhető történet viszi a hagyományos utat tovább. Eseménydús, pörgős, feszített tempójú kémregény egy szerethető főhőssel, akit ugyan gyilkolásra képeztek ki, ölnie kell, vagy ő marad ott áldozatként, de mellette próbál érző ember maradni. Mitch Rapp mint egy amerikai James Bond menti meg a világot. A regény példás gyorsasággal került a hazai könyvesboltok polcaira, hiszen éppen 1 éve jelent meg Amerikában.



Pörgős, izgalmas, nehéz letenni. Tom Clancy méltó utóda lehetett volna. Kár, hogy már egyikük
sincs közöttünk. A nagypolitika szövevényes, kíméletlen világával ismerkedhetünk meg közelebbről ezúttal is. Irene Kennedy, a CIA igazgatója minden körülmények között hősünk mögött áll, segíti a titkos küldetésében. Az alap történéseket Joe Rickman, a volt afganisztáni hős, ex-titkos ügynök bosszúja szolgáltatja. Aki a síron túlról próbál nemzetközi bonyodalmakat okozni azzal, hogy szigorúan titkos anyagok tűnnek fel a CIA-ról. Ezzel az a célja, hogy tönkretegye a CIA igazgatóját és annak legbelsőbb és legjobb titkos ügynökeit leplezze le a listával.


A terv valóban kegyetlen és ördögi, eleinte sikerrel is működik. Azonban jön Mitch Rapp és felveszi a harcot a "túlvilági" erővel. Igazi versenyfutás ez az idővel! A szálak messze Pakisztánba, a Közel-Keletre vezetnek, ahol egy bonyolult hatalmi játszma szereplői is beleszólnak az események. A történet fordulatos és meglepő, letehetetlenül izgalmassá válik. Színhelyek között Svájc hegyei és Oroszország hómezői is feltűnnek. A tempó tényleg sodró, a tét az ügynökhálózat tagjainak élete, velük együtt Amerika létének megmentése. Némi áthallást érzek a címben, legalább a regényalak maradjon életben, ha már az írónak sajnálatosan korán, fiatalon kellett távoznia.




Nem tudom, mennyire készült el, illetve maradt darabban a történet, de Kyle Mills remekül oldotta meg a feladatát. Úgy vitte tovább a történet szálait, Vince Flynn szellemiségét megőrizve a történetben, hogy az olvasó egy élvezhető és pörgős, akciókban gazdag kalandról olvashat.
A karakter jellegén nem változtatott, talán a humor lett kevesebb, de a regény erős és illik a sorozatba. A terrorizmus elleni harc világszerte jelentős méreteket ölt, fontossága megkérdőjelezhetetlen. Remélhetőleg nem csak a regény lapjain arat sikert.
A kulisszák mögé pillantva összefüggéseket, tényeket világít meg és hoz emberközelbe az olvasók számára a történet, szórakoztató formában.




Vince Flynn: 1966. április 6. - 2013. június 13.

Közgazdaságtant tanult, majd 1990-től a regényírás felé fordult. A politikai thriller műfajában alkotott. A Mitch Rapp-sorozatban 13 befejezett kötete jelent meg, de dolgozott televíziós tanácsadóként, részt vett a "24" sorozat egyik évadának elkészítésében, forgatókönyvének megírásában is. 2008-ban négy könyvének a filmes jogait vette meg a CBS, Mitch Rapp hamarosan a mozikban is feltűnik.

2010-ben diagnosztizálták nála a rákot. Flynn feleségével és három gyermekükkel Minneapolisban élt 2013-ban bekövetkezett haláláig.
A túlélőt sajnos már nem tudta befejezni.
A kiadó Kyle Mills-t bízta meg a munkával, így ez a regény részben az ő munkája is.




Vince Flynn idehaza eddig megjelent kötetei a Világsikerek sorozatban:

Kiélezett helyzet, Bérgyilkos, Gyilkos lövés, Mindhalálig, Küldetés.




General Press, Budapest, 2016
360 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636439095 · Fordította: Imre Balázs

2016. október 12., szerda

Előttem az élet

Romain Gary (Émile Ajar): Előttem az élet  




                                                                   

"Az élet egy olyan izé, ami nem való mindenkinek."











Ez egy igazi életmese, felnőtteknek. Az 1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel még a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság sem. A díjat át sem vette, hiszen eredeti nevén -ami szintén álnév- Romain Gary 1956-ban Az ég gyökereiért már elnyerte. Műve zsenialitását az is jellemzi, hogy szókimondóan varázslatos a könyv. Aki olvasta, nem felejti. Ez igazából véleményem szerint az a könyv, amit olvasni kell. Igazi klasszikus lett és ma is aktuális. Felnőttként is kedvenc és letehetetlen, szinte minden oldalon van benne valami, amit érdemes lenne idézni.




Kis főhősünk Momo monológjaiból kerekedik ki az események sora, az ő szemével látjuk a világot és a történéseket. A sok humor ellenére
is szomorú, mély mondanivalót hordoz.
Rosa mama tapasztalatai, és Momo (Mohammed) gondolatai a világról, életről, emberekről, Istenről igen frappánsak, és az igazságtartalmuk is meglepően nagy. Mindez úgy megírva, hogy a könyv abszolút letehetetlenné és felejthetetlenné válik olvasás után, ami nem véletlen. Szereplői közt zsidók, négerek és arabok, utcalányok, kurvák vannak. Gyerekszemmel a sorstalanság, kilátástalan, jobb és szebb élet reménye. Egyetlen gyereknek sem lenne szabad annyira egyedül lennie, remény nélkül élnie. Szeretet és odafigyelés kell(ene) minden gyereknek. Rosa mama is megjárta élete poklát többszörösen is, megismerjük életének tragédiáját.
Az egykori szépséges zsidó lány, Auschwitzból menekült meg, ma már öreg és beteg. Utcalányok gyerekeire vigyáz, emlékeiből él. Momonak pedig rajta kívül nincs senkije, hiszen apjáról semmit nem tud, anyja pedig vidéken dolgozik. Momo és Rosa mama kapcsolata a vérségi köteléknél is őszintébb, igazabb és szétszakíthatatlan.




Momonak többször is mondják a történet során, még előttük az élet. Csakhogy ez neki nem biztatás, hanem inkább fenyegetés. Olvasás közben sokat jutott eszembe, amit nekem is mondogattak: Addig örülj, amíg gyerek vagy! Felnőttként egészen más visszaemlékezni a felhőtlen gyermekkorra, mint megélni.

A gyermek Momo szemével gyermekien naiv, mégis felnőttesen vagány életszemléletével a prostituáltak, skricik és a „kurvagyerek-bömbölde” világa bizony szívbemarkolóan őszinte valósága sokszor tűnik mókásnak, de bizony van itt vágy és fájdalom is! Ezek a mozzanatok pedig hatalmas fricskát adnak az arab-zsidó ellentétnek is. Párizs ehhez remek háttér.

A könyv vége mélabús, szomorú befejezése zokogással zárult. Mi vár majd a kis Momora? Élete merre kanyarodik, nehéz jósolni. Egyedül marad és fiatal kora ellenére is már túl sokat látott, tapasztalt az életből. Elgondolkodtató, az emberi kapcsolatokat feszegető regény, ugyanakkor magával ragadó egyedi humorával képes nevettetni, szórakoztatni is. Katarzis és élmény olvasni.


Romain Gary (szül. Roman Kacew, Vilnius, 1914. május 8.Párizs, 1980. december 2.) litván származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata.

Műveit általában franciául írta meg először, hogy azután maga fordítsa angolra, de néhány esetben ez fordítva történt. Több álnéven publikált, ez vezetett ahhoz is, hogy ő az egyetlen, akinek a Goncourt-díjat kétszer is odaítélték. A Romain Gary maga is álnév, további ismertebb álnevei: Émile Ajar, Fosco Sinibaldi, Shatan Bogat, René Deville, Lucien Brûlard.

Romai Gary az egyetlen író, akinek a Goncourt-díjat kétszer is odaítélték - ezt a francia irodalmi kitüntetést egy író csak egyszer kaphatja meg. Garyt 1956-ban a Les racines du ciel-ért tüntették ki, majd 1975-ben ismét; ezúttal az Émile Ajar alnéven publikált Előttem az élet-ért (La vie devant soi).

A Goncourt-akadémia az álnév mögötti író személyét nem ismerve ítélte meg a díjat. Egy ideig Paul Pavlowitch, Gary unokaöccse tetszelgett az író szerepében. Gary a Vie et mort d'Émile Ajar, halála után posztumusz kiadású regényében leplezte le az igazságot. Első feleségét 1944-ben vette el, és 1961-ben vált el tőle. 1962 és 1970 között Jean Seberg amerikai színésznő volt a felesége, közös fiuk Alexandre Diego Gary 1962-ben született.

Gary írta A leghosszabb nap forgatókönyvét, valamint írta és rendezte az 1971-es Kill!-t, amelyben az akkor már elvált felesége, Seberg is szerepelt.

Seberg 1979-es öngyilkosságát követően Gary depressziós lett, és 1980. december 2-án főbe lőtte magát. A búcsúlevelében hangsúlyozta, hogy öngyilkosságának semmi köze nincsen Seberghez.

(forrás:wikipédia)





A Park Kiadónál megjelent Romain Gary kötetek:
A virradat ígérete (2012), Salamon király szorong ( 2014), Lady L. (2015).





Eredeti mű: Émile Ajar: La vie devant soi
Eredeti megjelenés éve: 1975

Park, Budapest, 2016
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633552643
Fordította: Bognár Róbert

2016. október 11., kedd

Kalak

Kim Leine: Kalak  






                                                                 












Ismét emelem a képzeletbeli kalapom Kim Leine előtt!
Már előző, magyarul megjelent regényével, A Végtelen-fjord prófétái-val is lenyűgözött és kedvencemmé lett. Ezért is öröm számomra találkozni egy újabb írásával. A Kalak önéletrajzi történet, 2007-ben jelent meg eredetileg. Nem árt, ha az olvasó felkészül lelkileg: ez nem a hagyományos írói életrajz lesz.



Ilyen magas fokú, bátor kitárulkozásra ritkán kerül sor az irodalomban. Az emlékezés regénye ez. Kim Leine őszintén vall gyermekkoráról, bátran néz szembe önmagával, belső démonaival,
identitása kereséséről, és a megbékélésről mesél. Röviden miről is? Családon belüli erőszak, promiszkuitás, alkoholizmus, drogfüggőséggel súlyosbítva. Rögtön az események közepébe találja magát az olvasó. Kim éjszakai ügyeletes Nuukban, a kórházban, ahol ápolóként dolgozik. Várja az alkalmat, amikor végre a napi adagját magába szúrhatja, az előrendelt morfiumot. A mámor érkezésekor elmereng, hogyan és miért jutott ide, mik vagy ki volt az ok. Ebből áll össze a regény, ismerjük meg életének ezt a szakaszát. A Grönlandi táj szépsége, békéje és hidege remekül érezhető, megjelenik a lapokon.



Kim Leine Norvégiában született 1961-ben. Gyermekkorát egy Jehova tanúi közösségben töltötte.
5 éves volt, mikor apja elhagyta a közösséget. A miértekről is olvashatunk a regényben. Bár ő és édesanyja jól érezték ott magukat, Kim később szorongott, félelmei voltak. Úgy érezte,
ki kell szabadulnia közülük, ezért 15 évesen szülőfalujából Koppenhágába szökött édesapjához.

Az apa figurája végig kísért, jelentős szereplővé lesz. A határtalan szabadság jelképe, kiszakadás az addigi kötött életformájából újdonság lesz életében. Apja barátjával, férfiszeretőjével élnek együtt hármasban. Aminek bizony durván meglepő eredménye lesz: apja egy vérfertőző kapcsolatot alakít ki fiával, ami évekig tart. Kim minden tiltakozás és ellenérzés nélkül sodródik bele ebbe a folyamatba.






Elképzelhető, mekkora hatással van azért ez a fiatal fiúra mentálisan. Eljön egy újabb menekülés, kilépés az addigi életéből. Grönlandra került, ott telepedett le, és ápolóként kezdett dolgozni. Grönland szépsége és nyüzsgése néhány év elteltével mégis mély depressziót okoz nála. Pszichiáter ugyan nincs a közelben, a gyógyszeres szekrényhez azonban gond nélkül fér hozzá... önmagát kezdi kezelni. Az öngyógyítást a morfiumban találja meg. Mellé az alkohol csupán kísérő bónusz. Kiüresedett kapcsolatok válogatás nélkül, komoly családi élet hiánya az eredmény. Ez az életszakasz hosszú évekig tart, mondhatni szerencsésen éli túl. A Kalak jelentése is kiderül, miért ez a cím. Hogyan válik egy átkozott eszkimóvá ő maga is. A hideg és csend némileg jót tesz neki, jól érzi magát, bár tudja nem ez a végállomás életében. Az eszkimó élet jellegzetességei, kultúrájuk is felvillan, beépül a történetbe. Itt jegyezném meg a hazai borító mennyivel eredetibb, kifejezőbb. Olvasás közben kiderül, miért is!



Kim önmaga elől menekül. A szorongó nyugtalanság a jellemző erre az időszakra is, nem leli helyét az életben, képtelen beilleszkedni. A Grönlandi élet sajátosságai még a gyilkosságok, erőszak, széthulló család. Feleségével is szakít, szertőt tart nyíltan mellette.
A vég kezdete az a bizonyos szeptember 11-i merénylet. Ekkor már intravénásan használta a morfiumot és egyik kollégája vette észre, hogy milyen súlyos a helyzet. Leine végül Dániában kötött ki, ahol három hónapig pszichiátrián kezelték. Grönlandra való visszatérésével a problémák is újra kezdődnek.

Kirúgják és megfosztják ápolói meghatalmazásától. Kim apjával levélben tartja a kapcsolatot, minden harag nélkül. Hogyan tud felépülni, mindent a nulláról újrakezdeni az bámulatos, elismerést érdemlő. Grönland sötétségéből a fényre jut. Dániába telepedik le, erről a megtett útról valós élményei alapján vall döbbenetes őszinteséggel regényében Kim Leine. Erős, súlyos kérdések kerülnek terítékre, nem lesz könnyű az olvasónak azonosulni ezekkel. Átérezni annál inkább.
Nehéz erről bármit is írni, hiszen a valóságnál nincs drámaibb. Gyanítom, némi terápiás gyógymód
ez, hogy megírta vallomását. A regény kivételesen szép nyelvezetével, maradandó és elgondolkodtató olvasmány. Kim Leine kendőzetlen nyíltsággal tárja fel lelkének legsötétebb titkait, vívódásait. Lecsupaszítottan áll olvasói elé, vállalva a történteket.







Kim Leine jelenleg Dániában él családjával. Minden idejét az írásnak szenteli, műveit dánul írja. Eddig négy regénye és két novellás kötete jelent meg.  A Végtelen-fjord prófétái című regényével 2013-ban elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját.

















Scolar, Budapest, 2016
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632446493 · Fordította: Soós Anita

2016. október 10., hétfő

Holtág

Hartay Csaba: Holtág 




                                                                                       







"Annyi minden történt velem mostanában, hogy szerintem én már majdhogynem felnőtt vagyok. A papa tutira nekem adna igazat ebben."






Hartay Csaba harmadik prózakötete számomra az év egyik legerősebb és legőszintébb írása. Meglepett, letaglózott és meghatott, mennyi szín és érzelem van ebben a könyvben. Igazi gyöngyszem az Athenaeum Kiadó kínálatában.


Az unoka, a tizenegy éves Olivér és Papa férfibarátsága, összetartozása az életről mesél.
Olivér emlékeiből bontakozik ki a regény, ő a mesélőnk. Az érzékeny kisfiú eszmélését a felnőttek világára, a nagybetűs életre való felkészítését a Papával töltött idő adja. Valódi kalandok ezek.
Ő az egyedüli férfi a családban a Mama és Anya mellett. Ő terelgeti, nevelgeti unokáját bölcsességeivel, humorral és szeretettel. A nyitó jelenet is hol máshol, mint a Holtág partján, horgászás közben mutatja a két főhősünket. Mert hősök ők, az élet hősei. Papa megkeseredett, megfárad küzdelme az élet után, Olivér pedig az élet felfedezésével, megismerésével küzd. Papa humora és a kamaszodó kisgyerek gondolatai eredeti és vidám színt hoznak a történetbe. A figurák valósak, élnek és szerethetőek. Mama zsörtölődései és Anya állandó féltése, aggódásai is pontos képet adnak a családon belüli viszonyokról. Kiderülnek régi titkok, amikről eddig Olivér sem tudott. A kisfiú felfedezései, a régi levelek olvasása segít neki eligazodni a felnőttek világában, jobban megismerni szeretteit.

A vidéki család történetét az élet írta, ettől hat és működik már az első pillanattól. Rögtön megszeretjük és magunk előtt látjuk a figurákat, akik valós, igazi hús-vér alakjai az életnek. Beránt
és nem enged a történet, visz magával. Hartay írói eszközei minden manír nélkül, érezhetően őszintén mesélnek a szeretetről és összetartozásról. Nagyaparegény, igazi NAGY regény, ez a kis könyvecske. Szép és szerethető hangon elmesélt történet, kicsit mindenkié lehet, úgy érzem.



Bevallom, régen nem találkoztam ennyire szép történettel, ami erősen hatott volna rám. Elszoruló torokkal olvastam Papa küzdelmeiről, az életben maradásért. Olivér ragaszkodó vágyát, ahogyan próbálja a Papa helyzetét elfogadni, bár végig feloldást, megoldást keres a számára.

HA visszamehetnénk az időben... ugye. Sajnos erre nincs módunk. Ezt Olivér is tudja, de mégis eljátszik a gondolattal, csupán azért, hogy a Papa még vele maradhasson. Amire már nincs lehetőség, mert súlyos tüdőbeteg, elcigarettázta
a tüdejét. 65 éves, nem öreg, mégis Odorics doki szerint, legalább már 85 évesek a szervei. Nem is beszélve az élete során elfogyasztott alkoholról. Remény ugyan mindig van, mert hinni és bízni kell. A zsebbe csúsztatott pénz is jól jön, a nővéreknek is. Ezeket is pontosan látja, érzékeli Olivér. Kórházi helyzetkép Magyarországról, időtlenül.

Erős szöveg, garantáltam mély nyomot hagy az olvasóiban. Életről, elmúlásról, összetartozásról olvashatunk. Papa meséi, visszaemlékezései a saját gyerekkorára, az öreg csősz meséje felrajzol egy elmúlt világot. Mire másra emlékezne, hová is menekülne ő is a valóság elől, mint a gyerekkor szabadságába. Olivér áhítattal hallgatja szavait.
Amikor már a kórházi rémálom, a látogatások kiábrándító valóságáról olvashatunk, már érezhetően közel a vég. A kisfiú számára ezt feldolgozni, elengedni a Papát nem egyszerű, ahogyan a felnőtteknek sem. A Julcsi összefogja a haját rész pedig szívszorító, líraian megható és megrázó. Végre egy magyar kortárs, akit nem kell megfejteni, szórakoztat és elgondolkodtat egyszerű eszközeivel "csak" elmesél egy történetet, ami mindenkié lehet.


Úgy vélem, ezt a történetet magáénak érezheti minden olvasó. lehet, sebeket tép fel, ahogyan
bennem is. Ettől szép, működik. Előttem az élet, erre készül Olivér, számára még most nyílik meg
az élet, ami Papa számára zárul.
A közös emlékek, a horgászat a Holtág partján a természetközeliség adja a végső elengedést is.
Hol másutt találna nyugalomra Papa? A gyerekkori jó barátja felbukkanása mellett Odorics doki alakja is ott van mindenütt: nem csak a kórházban, de a kocsmában, majd az utolsó pillanatban, mint valami modern Hádész jön motorcsónakjával Papáért. Kifejező cím a Holtág.

Tetszett a lezárás is. Papa ugyan elment, de itt él, itt van Olivér emlékeiben, amikor öt évvel később a kamaszodó fiú emlékeibe merül. Az elmúlás elkerülhetetlen, fájó, ám a szeretet győzedelmeskedik felette. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne a gyermekkor varázsában elmerülni, megidézni az élet fontosságát és szépségét, valós pillanatait. Szívhez szólóan megható és őszinte. Ritkán sírok egy könyvön, de ez a történet ezt elérte. Hatott, kedvenc lett. Köszönöm Csaba, ezt a szép élményt!


"Senkik vagyunk, csupán apróhalak mind, alig marad utánunk valami, csak a gyorsan csituló hullámok, majd apadás, és végül a kiszáradás. Emlékszem, ezt egyszer ő mondta, ráadásul józanul, horgászat közben. De azért a halk bölcselkedés után köpött egyet a vízbe."







Hartay Csaba:
1977. június 16-án született Gyulán. Gyerekkorát
Szarvason töltötte.
1996-ban érettségizett a szeghalmi Péter András Gimnáziumban. 1997-ben jelent meg első verse a Sárkányfűben, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit azóta többek közt a Kalligram, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, az Alföld, a Bárka, a Prae, a Tiszatáj, a Műút, a Forrás, az Új Forrás, a Kortárs, a Palócföld, a Magyar Napló és az Irodalmi Jelen közölte. Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek. Eddig nyolc verseskötete jelent meg. Családi vállalkozásban egy szarvasmarha telepen dolgozik.

A szerző kiadónál megjelent művei: Nem boci! Tejbe aprított irodalom (2015)
















Athenaeum, Budapest, 2016
220 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935874 ·
Megjelenés időpontja: 2016. október 7.

2016. október 8., szombat

A kém

Paulo Coelho: A kém  





                                 






"Az egyetlen bűne, hogy szabad és független nő volt."





A híres táncosnő, Mata Hari éltéről olvashatunk Paulo Coelho új regényében. Neki állít emléket, az egzotikus életét idézi meg, akiért a kor leggazdagabb és legbefolyásosabb férfijai mellett feleségek
is rajongtak. Persze, ebbe nem kevés irigység is vegyült.







A valós események, korabeli dokumentumok, levelek és a per aktáinak felhasználásával megrajzolt portré egy olyan bátor és akkor egyedien merésznek számító nő képét vetíti az olvasó elé, akit egyszerre csodáltak és irigyeltek. Az 1917. október 15-én kivégzőosztag elé állított nő bátorsága elvitathatatlan. Bízott és remélt az utolsó pillanatig, mégsem omlott össze. A táncosnő az embertelen párizsi Saint-Lazare börtönből ügyvédjének írt levelei adják az alapot, a kivételesen szabad nő életének nyomon követéséhez. Coelho egyes szám első személyben meséli el Mata Hari történetét.







Margaretha Geertruida Zelle (1876. augusztus 7-én, Hollandiában látta meg a napvilágot. Szülei Adam és Antje Zelle mindent megadtak lányuknak, amit csak lehetett. Magániskolába járt, lovagolni és táncolni tanult. Már tizenévesen kitűnt társai közül, tudatosan építette fel önmagát. Pontosan tudta, mit kap és mit ad a férfiaknak. Az ékszereket, pénzt és társadalmi rangot a kiemelkedés egy jobb élet lehetőségeként használta.
Életében a szex üzlet volt számára. Leírja, nem élvezte, gépies dolognak vette, sok esetben kevés örömet adott, viszont a kitartott élet, a kastély és csodás ruhák kárpótolták ezért. A szerelemhez nem volt ennek semmi köze. Ami elindította az nem egy jó élmény volt: tizenhat évesen a kollégium igazgatója megerőszakolta az irodájában. (ezek az igazgatók nem változtak semmit).




Ezt a lehetőséget ismerte és használta fel, lépett ki a sorból. Mata Hari illúziómentes, kőkemény világában a vonzalom: valuta, a szex pedig eszköz. Azt hitte, okosabb mindenkinél, tudatosan hazudott, ami elkerülhetetlenül előre vetítette bukását is. Portréja érdekes, merész gondolkodású nőnek mutatja be.


18 évesen kötött először házasságot. A férfi katonatiszt volt és megismerkedésük után nem sokkal vissza kellett térnie az akkor holland fennhatóság alatt álló Kelet-Indiai gyarmatra. A jelentős korkülönbség ellenére (20 év) Margarethát teljesen magával ragadta a férfi fellépése, kitüntetései
és egyenruhája. Házasságuk nem tartott túl soká, a kezdeti idill hamarosan rémálommá változott, elsősorban a férfi durvasága, italozása miatt. Addigra már két gyermekük is született, azonban a szolgálójuk a férj iránti bosszúja miatt megmérgezte a fiút, ezzel a házasság is szétesett. A lányuk felügyelete a férjé lett. A kétségbeesett asszony még ha így el is veszítette gyermekét, elhagyta a családot, és új életet kezdett. Így Hollandiába való visszatérésük után, 1905-ben Párizsba szökött. Hamarosan, mint táncosnő és kurtizán bukkan fel.




Elhíresült táncos karrierje elsődlegesen lenge öltözetben előadott egzotikus táncai hamar népszerűvé tették a párizsi éjszakai életben. A sajtó egy indiai hercegnőként mutatta be. Nevét a különös Mata Harira változtatta. Népszerűsége gyorsan növekedett, hamarosan bárók és bankárok szalonjaiban tartott zártkörű előadásokat. Közismert tehetségek keresték kegyeit: Modigliani és Picasso is többek között. Estjei egyszerre voltak szenzációt és botrányt keltőek. Mégis egyre többen utánozták le sikereit. Sokat utazott, Berlin és Párizs közt ingázott, de Bécsben is fellépett. A kor "celebje" volt, merész előadásai miatt. Szembe mert fordulni a kora és
a társadalom elvárásaival. A nyílt színen vetkőzött le, ezzel fejezte be előadásait. A meztelen női test hatása elképesztő volt már akkoriban is.







Életének alakulása és a háború összefonódása lett a veszte. Táncosnői karrierje során Mata Hari kapcsolatba került a francia politikai és gazdasági elit több tagjával is, amire a német titkosszolgálat felfigyelt. Beszervezték, H21 fedőnév alatt alkalmazták. 1917 júliusában Párizsban perbe fogták. Azóta tudjuk, nem voltak igazak a vádak. 2001-ben Mata Harit ártatlannak, a vádakat megalapozatlannak találta a felülvizsgáló hatóság.

Kalandos és rövidke életét mindmáig a legenda és misztikum lengi be. Sok film is feldolgozta rejtélyekkel teli életét. Erről rántja le most a leplet, világítja meg drámai pontossággal a történelmi hátteret remekül Coelho. A leírt események a valóságon alapulnak. Tetszetősen színes, érdekes a levelekből kibontakozó nő érzéseit, vívódásait megismerni, gondolataiba bele látni.  A rövid és lényegre törően pontos kötetet számos korabeli fotó és újságcikk is gazdagítja.

Olvasás közben állandóan Hobo dala szólt a fülemben..."Mata Hari szeress belém!"













































Athenaeum, Budapest, 2016
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632934679 · Fordította: Nagy Viktória

2016. október 6., csütörtök

Nem versz át

Harlan Coben: Nem versz át 



                                                                                     










Kedves Coben Mester!





Ön jól átvert! Ez egy teljesen új, önálló történet, új az elbeszélési mód, sehol a régi jól bevált és megismert szereplőgárda. Értékelem az újítás utáni vágyat, eltérni a megszokott fordulatoktól, sablonoktól. Megmutatni, másképp is lehet, egy egészen új módon, új szereplőkkel krimit alkotni. Bevallom, az eddigi olvasások közül ez a friss megjelenésű, idei termés nálam igazi mélyrepülést produkált. Stílszerűen a regény repülős-százados főhősnőjéhez, aki egyszerűen nem volt szimpatikus figura. Van ilyen, nincs is kőbe vésve, hogy a főhős kedves, tündéri és lehengerlő legyen. Maya nekem mégis inkább egy depressziós Wonder woman volt, aki saját démonaival küzd. Még Afganisztáni "élményei" hatására. Ami amúgy elég menő háttér manapság krimiknél is. A nő, mint katonai pilóta nem oda való. Hiteltelen figura. Nem is tud ezzel a szereppel megbirkózni. Nem mintha anyának mennyire remek lenne.



A történet itt-ott hihetetlen és a valóságtól túlságosan elrugaszkodott véleményem szerint.
Sok, túl sok a csavar, az elképesztőnek szánt, már már meredek fordulat. Szegény hősnőnk katonamúltja mellett nemrégiben vesztette el nővérét is brutális körülmények között. Mire eszmélhetne, már friss özvegy egy kétéves kislánnyal. Innen indulunk, a temetéssel, ahol a bajok
is kezdődnek. Egy aggódó és túlgondoskodó barátnő képében, aki megajándékozza a temetés után Mayát egy bébimonitorral. Ezen csodaszerkezet indítja be az eseményeket, kap még a végén jelentős szerepet ez az eszköz. Amin hamarosan olyat láthat Maya, amit ő maga sem hisz el...
Halott férje játszik a gyerekükkel! Idegbaj, rémálmok halmaza, titok, sötét családi múlt, gazdagok
és hatalom, kizsákmányolás, akad itt minden. Végig a múltban járunk, próbálunk valamiképpen összefüggéseket találni, de nem nagyon megy. A magyarázatok sántítanak. A mellékalakok is roppant egyszerűek, kidolgozatlanok. A főnyomozó alakja ésszerűtlenül viselkedik többször, motivációja pedig megalapozatlan. A történetben volt egy pont, amikor még reménykedtem az izgalmas és váratlan fordulatban, ami elmaradt.


Az enyhe túlzás, hogy egy családon belül egyik gyerek a másikat gyilkolja, pusztán a család jó hírneve és a látszat megóvása, úgymond a családi becsület miatt. Persze, volt erre példa, Káin és
Ábel esetében is, de a motiváció ott egészen más volt. A több tízéves titkok előrángatása és egy üggyé való összemixelése nagyon erőltetett. A stílusból a humor hiányzott nagyon, Myron és társai mellett. Kérem vissza őket! Hol a Dermesztő csend, a Hiányzol, Maradj mellettem, Az ördög játszótere vagy az Erdő feszült izgalma?? Elveszett.

Hiányzott a jól megszokott fordítói hang és stílus, hová lett Coben eddigi magyar hangja Illés Róbert? Szikár, száraz, sablonos és személytelen a szövegvilág. Ez a kísérlet, sajnos nem lett az igazi. Nincs feszültség, hiányoznak a jó karakterek. Az egész történet felépítése imbolygó, gyenge lábakon áll.

A rémes család idióta tagjai és mocskos hatalmi harcai, mélyen sötét titkai és a durván meghökkentő, egészen hihetetlen befejezés sem menti ezt a történetet. Az anyós szerepében Judith még villant némi érdekességet, őt legalább tisztán lehet utálni. Hideg-rideg, számító dög. Sajnos ez nem a szokásos fordulatos és izgalmas Coben-krimi, ebből éppen ezek hiányoztak. A Coben-név garantáltan jó krimit jelentett. Szeretem az írásait és azt hiszem, el is olvastam az összeset, ami Magyarországon megjelent. Most unatkoztam olvasás közben, nem fogott meg, nem kötött le a történet. Kínszenvedés volt. Ez félrevezetés, átverés.








HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Eddig megjelent több mint húsz regényét, köztük a méltán népszerű Myron Bolitar-sorozatot a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon: könyveit eddig negyven különböző nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte.








Eredeti mű: Harlan Coben: Fool Me Once






Jaffa, Budapest, 2016 Fordította: Galamb Zoltán
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155609671

2016. október 4., kedd

Télikrumpligombóc

Rita Flak: Télikrumpligombóc 



                                                                                 










A nyáron megjelent bajor krimi több okból is felcsigázott, mivel krimikedvelő vagyok. Nos, ilyet még nem olvastam, az tény, kedves ismerősök is ajánlották. Nem bántam meg, sőt! Várom
a folytatást is, ami még idén érkezik is Gőzgombóc blues címmel. Ne szaladjak ennyire előre, nézzük milyen egy bajor krimi?




Vicces. Elsőre ez, ami eszembe jut. Igazi jó kikapcsolódás, szórakozás volt. Azt elárulom, igazából nem is a krimi az erőssége a történetnek. A kisvárosi élet pillanatait, jellegzetes figuráit remekül jeleníti meg, ott érzed magad rögtön a történetben. Ismerős alakok ezek, igazi jelenségek. Nem túl kidolgozottak, mégis a felerősített jellemvonások miatt pontosan ismered, tudod, milyen emberek ők. Személyes ismerősök is lehetnek. A humoros helyzetek, valódi helyzetkomikumok teszik szórakoztatóvá a regényt.

A történések kedvenc alakja és motorja a Nagyi. Olyan az egész, mintha a bajor Jóbarátok lennének, összemixelve az Egy rémrendes családdal.. asszem ez mindent elárul. Régen nevettem, szórakoztam ilyen jól egy regényen. Valódi felüdülés, kikapcsolódás volt.


Főhősünk a kisváros rendőre Franz ​Eberhofert, igazi bajor rendőr, akit fegyelmi ügye miatt helyeztek át a nyüzsgő nagyvárosból csendes Niederkaltenkirchen. A bájos és jellegzetes bajor kisváros kisemberei a történet hangulatában mindent felvonultatnak. Itt tényleg mindenki ismer mindenkit, mindenről tudnak, de nem is történik semmi rendkívüli évek óta.

                                                                                   
Franz kedves fickó, élete itt néha bizony túlságosan is nyugodtan folydogál, már már unalomba fullad. Az esti járőrözései általában Wolfi kocsmájának pultjánál érnek véget, ez a nap fénypontja. Napközben pedig kedvenc tartózkodási helye süket nagymamájának konyhája, ahol ínycsiklandó ételeket ehet reggeltől estig. Remek figurák az öregek, itt van a Papa, az örök hippi, lázadó még közel a hetvenhez is. Állandóan Beatlest hallgat, jó hangosan persze. A keményebb zenét, rockot kedvelő Franz ettől az őrület határára sodródik.




Az élet izgalmait egy szőke csinibaba nőszemély felbukkanása jelenti kis pudlijával.
A "szőrsapka" és Franz kutyája gyorsan közelebbi ismeretségbe lépnek, amit Mercédesz nem fogad nagy örömmel... Ő egy elárvult, üresen álló régi ház lakójának rokona, a kisvárosi élet szürke egyhangúságába üdítő színt hoz. Feltűnik még egy fűtés-szerelő is, aki bonyolítja a szálakat. Ugyanakkor néhány véletlen és különös baleset is történik hirtelen sorban. A konténerbaleset után a kutyapórázos is meglepő módon halállal végződik, de a sor folytatódik.




Franz pedig végre nyomozni kezd! Senki nem gondol gyilkosságra, csupán Franz képzelete indul be... talán nem alaptalanul, hiszen minden baleset a telekeladásban érintett Neuhofer családot érinti.

A régi ház helyén ugyanis benzinkút épül. Az összeesküvés-elméletből valóság lesz, nem mindegy mit ér a telek, mennyit is adnak érte! Persze, nem kell nagy akciókra gondolni, nincs a történet túlbonyolítva. Az ízes bajor humor nagyobb erénye a könyvnek, mint a krimi vonala. Mégis remek kikapcsolódás volt. ÉHESEN NE KEZDJÉTEK OLVASNI! Nagyi remekül és folyamatosan főz, ha éppen nincs valami kihagyhatatlan akció a közeli boltok, áruházak valamelyikében. Receptek is vannak a könyv végén és nagyi fasírtja tuti finom lehet. Jó étvágyat!


A könyvsorozatnak eddig külföldön hat része jelent meg, és 2010-ben film is készült az első részből. Ez is azt mutatja érdemes olvasni, ha már a filmesek is lecsaptak a történetre.
Itthon még idén ősszel, talán már októberben megjelenik a második kötet, ami az említett Gőzgombóc blues címet viseli.


Képek a filmből!








Rita Falk: német író, 1964. március 30-án Oberammergau-ban született. Nyolc éves koráig a szülővárosában élt, majd szüleivel előbb München-be költöztek, onnan pedig Landshut-ba, ahol humanista gimnáziumba járt. Jelenleg ismét Münchenben él második férjével, aki rendőr. Három felnőtt gyermeke van.






Művelt Nép, 2016
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155617874 · Fordította: Balla Judit

2016. október 3., hétfő

A Nobel-díjas kém

Wisinger István: A Nobel-díjas kém 






                                                         









Wisinger István dokumentumregénye emberközelbe hozza a tudóst, megismerteti velünk életének apró titkait, és a véleményét, gondolatait is megosztja olvasóival. Ami főleg nagyon tetszett az, hogy Szent-Györgyi professzor életének azon részét vette nagyító alá, amit még idehaza töltött, mielőtt elhagyta volna Magyarországot. Jól dokumentált tények alapján aprólékosan épül fel a regény. Sok érdekesség, információ van a kor más vezetőiről, meghatározó személyiségeiről is. Jelentős és fontos állomás Klebersberg Kunóval, Móra Ferenccel való barátsága is. A fiatal tudósjelölt az első világháború kitörésekor a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának volt a hallgatója, és frontszolgálatra kellett bevonulnia. Megdöbbentő pillanat volt, amikor felismerte a helyzet brutalitását, és "cselhez" kellett folyamodnia, ha túl akarta élni a háborút. A sok információ mellett azt is megtudjuk, hogy orvosi diplomát 1917-ben kapott, majd több mint tíz évig járta a világot, és Cambridge-ben kémiai doktorátust is szerzett.



Lépésről-lépésre ismerjük meg életének jelentős mozzanatait, jutunk el a professzor elhatározásáig, a szerző megvilágítja az okokat, amik a kitelepüléséhez vezettek. A kényszerítő körülmények mellett nem is lehetett más lehetősége. Magyarországgal mindvégig fenntartotta kapcsolatait, 1976-ban tagja volt a Szent Koronát hazahozó amerikai delegációnak.



A könyv megjelenése egybeesik Szent-Györgyi Albert születésének százhuszonharmadik (1893. szeptember 16.), és halálának harmincadik (2016. október 22.) évfordulójával, illetve Szent-Györgyi Albert a Nobel–díjat 1937. december 10-én vette át Gusztáv svéd királytól. Erről az eseményről a  híres fotó is látható a kötetben. A fiatal tudós esélyeiről, egyáltalán a díjra való jelölés jelentőségéről, annak külföldi visszhangjairól is sok újdonságot tartalmaz a regény.

Ahogyan a magánéletének történései is elkerülhetetlenül bemutatásra kerülnek. Feleségével való szerelme, majd a házasságuk, annak végének oka is kiderül az érdeklődő olvasó számára. Bevallom, ez elég meglepő ok volt, akkoriban különösen nem lehetett mindennapos.
A regény megmard a tények mellett, nem lesz pletykás, korrekt módon meséli el a történteket.




Szent-Györgyi Albert modern, szókimondóan őszinte alakja közelebb kerül az olvasókhoz, jelleme, gondolatai és belső vívódásainak okai érthetőbbek lesznek, megvilágítanak dolgokat. Az összefüggések és a magyarázatok láttatása érthetővé és világossá teszi az olvasó számára, hogyan befolyásolták életét az akkori politikai játékok, amiknek óhatatlanul részese lett a tudós is. Híres barátai és kollégák visszaemlékezéseivel tarkított, történelmi dokumentumok alapján megírt életrajzot olvashattam. Az élet megtörtént tényeit némi fikcióval egészítette ki a szerző.


Az első magyar Nobel-díjas tudósról írt dokumentumregény remek történelmi háttérrel meséli el
a kiváló tudós életének utolsó hat évét, amit még Magyarországon töltött. Természetesen a legizgalmasabb részek a háborúba sodródó országunk, az 1944-es német megszállás előzményei
és a professzor életének összefonódásai. Érdekesség az is, hogy Hitler el akarta raboltatni a tudóst, már 1943-ban. Valósághűen izgalmas politikai kriminek is olvasható. Tartalmas és hiánypótló, informatív regényt kap az olvasó.



A könyv fülszövege:

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.
De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak „Prof”-ként emlegettek tanítványai, baráti, kollégái? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.
Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.





WISINGER ISTVÁN (1943–) Pulitzer-emlékdíjas és Aranytollas újságíró, médiaszociológus, főiskolai tanár. Már egyetemi évei alatt (1965-től) a Magyar Rádió Hírszerkesztőségében dolgozott. 1967-ben a II. Riporter kerestetik című vetélkedőben sikeresen szerepelt. 1970-ben került át a Magyar Televízióba, ahol 2000 nyaráig előbb szerkesztő-riporterként, majd 1989-ben az egyes csatorna intendánsaként dolgozott. 1997 és 2004 között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége választott elnöke volt. Oktatói tevékenysége már a hetvenes évek végén elkezdődött, 1999 óta több felsőoktatási intézményben volt tanár (Kodolányi János Főiskola, IBS, Gödöllői Egyetem, Zsigmond Király Főiskola, Corvinus Egyetem). 2008-ban a Színház és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában szerzett DLA tudományos fokozatot.








Megjelenés után egy hónappal: 









Athenaeum, Budapest, 2016
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935461 ·
Megjelenés időpontja: 2016. szeptember 29.