2013. február 16., szombat

Mennyi időnk van?

 Katona André: Mennyi időnk van? 






"Most boldog vagyok, szeretnék csak erre koncentrálni, és nem arra, ami lesz.
Ki tudja, mennyi időnk van? Mennyi időnk van itt a földön? Mennyi időnk van együtt? Kár volna stresszelni magam. Inkább a jelennek élek. És hidd el, egy ilyen párkapcsolatban a jelen is épp elég kihívás." (részlet a könyvből )


A könyv fülszövegéből:
Két huszonöt éves, gyermekkori barát vívja harcát az ellenük dolgozó idővel. Bence, a tettek
embere még csak ismerkedik a szabad akarattal, és a szívére hallgatva próbálja megtalálni önmagát. Noel, a gondolatok embere sosem akart megfelelni senkinek, és kamaszkora óta nyíltan vállalja másságát.

A közös múltból merítve táplálják közös jelenüket. De vajon lesz-e közös jövő?
Igazi érdekesség a mai magyar könyvpiacon a két fiú szerelmét elmesélő történet. Nagyon mai, érdekesen megírt történetet olvashatunk Katona André tollából. A regény egyik erőssége a
különleges felépítése.

Nagyon tetszett, ahogy a szereplők gondolataiba belelátunk, ugyan azt többféle oldalról megvilágítja. Még a mellékszereplők gondolatait is. Egyik kedvenc ilyen pillanatom, még a regény elején a pincérfiú érzései. Amikor a moly, hu oldalon olvastam a regényről, kíváncsi lettem a történetre.
Ezt el kell olvasnom, hiszen vannak ilyen barátaim, akik ugyan ebben a cipőben járnak, van némi rálátásom az örömeikre, gondjaikra. A boldogság mindenkit megillet! Mindegy ki a másik fél, akár hetero, akár homoszexuális a kapcsolat. A szerelem nem nézi milyen nemű a másik fél.


Noel és Bence története  nagyon is mai, hihető és érdekes eset. A kempingben Noelre támadó
látens, homoérdeklődésű pasi, a barátok, szülők viszonyulása a két fiú barátságához napi
problémákat vetnek fel. Ők maguk, ahogy próbálnak boldogok lenni, ezért küzdenek együtt!
Mert ez a kulcs szó, úgy gondolom. Együtt! Csak úgy van értelme mindennek, és Bence igazából hezitál.

Imádja Noelt, jól érzik egymást, mégis, őt valahol a lelke mélyén zavarja ez a kapcsolat bélyege.
Hiába ismerik egymást régóta, hiába a közös múlt, a közös jelen, a közös jövő nem jön el. A dőlt betűs oldalak sejtetik is a szomorú véget. Azt hiszem ez az egy gondom volt csak: a két fiú túl
agyalta a gondokat, sokat rágódtak azon mi is volt régen, mi miért történt, vagy épp nem történt. Olyan szépen megfogalmazta Noel: közös emlékeket, boldog pillanatokat gyűjtsünk együtt és abból kikerekedik a boldogságuk. Amire jó lesz visszaemlékezni. Nagyon bátor volt, hogy el tudta engedni Bencét. Igazán szép gesztus, ez is mutatta: valóban szereti a fiú. Fontos volt neki a másik boldogsága is. Nem volt önző egy pillanatra sem. Ez is egy fontos, mély üzenete a történetnek.

Látszott mennyire ismeri a fiú lelkét, gondolatait. Felajánlotta a választás lehetőségét neki, és
Bence nem őt választotta. Tuti biztos, mindkettőjükben mély nyomot hagy ez a szerelem.
Mégis, nekik ennyi idő jutott belőle, ennyit kaptak az élettől, egymásból.

"Olyan jó lenne így leélni az életünket. Az ölelését érezni mindennap. Imádom a karjait. Együtt szeretnék megöregedni vele, és vadlesekbe felmászni, világot látni... De nem tehetjük meg. Tudom, hogy nem szabad."

 Elgondolkoztató az történet, sőt megrázó. Egy párkapcsolatban mindig a két félen múlik, hogy mi lesz a végkimenetele a dolognak, és mégis mindent befolyásol a környezetünk is. Ez a könyv pedig nagyon hűen ábrázolja a mai társadalmat az előítéleteikkel együtt. Katona André remek leírásokkal színesíti a történetet, élmény volt olvasni. Mindenkinek ajánlani tudom. Ígazán jól sikerült első regény, várom a folytatást.
Külön kiemelném a remek könyvborítót! Nagyon szép, ötletes a két szín, a két srác profilja, közte  a nagy kérdés, a könyv címe: 
Mennyi időnk van? Ezt szerencsére senki nem tudja, de kívánom merjen boldog lenni mindenki a választott párjával, gyűjtsön sok szép emléket, amire jó lesz visszaemlékezni. És mindenki találja meg azt a párt, akivel igazán boldog lehet. Ne csak ideig-óráig, inkább egy életre.
A könyvet köszönöm az Ulpius Kiadónak!



Ulpius-ház, Budapest, 2012
488 oldal · ISBN: :9789632546391

2 megjegyzés:

  1. Érdekes történet. Bár magamat liberálisnak tartom, mégis van bennem pici ellenérzés az azonos neműek közötti kapcsolattal szemben. Biztos a neveltetés, a társadalmi elvárások, nem tudom, ugyanakkor azt mondom, mindenkinek saját magának kell eldönteni, hogyan éli le az életét. Egyedül, vagy társsal, esetleg azonos nemű baráttal. Vagy szeretővel.... A lényeg, hogy a lehetőségekhez képest boldog legyen.

    VálaszTörlés
  2. ..."hétfejű szörny a szerelem.." énekelte anno Éva, + előítéletek= boldogság??

    VálaszTörlés