Megan Miranda: Árnyak tava
"Az apja a város népszerű nyomozója, az anyja pedig a leghírhedtebb bűnözője..."
Érdeklődéssel vettem a kezembe ezt a könyvet, hiszen Megan Mirandának ez már a negyedik, magyarul megjelent regénye, ráadásul a borító igen izgalmas, sokat ígérő. A lassan építkező történet nem ragadott azonnal magával, néhol ez nekem inkább volt körülményeskedő, mesterkélt, semmint körömrágós, izgulós. Az csak majd a legvégén lesz.
Azonban tetszett a szerző által teremtett hangulat. Végig érezhető valami nyomasztó feszültség, a múlt bűnei, elhallgatott titkai súlyos teherként nehezednek a szereplőkre. A sötét titkok végig ott lappanganak a felszín alatt. Ezek a titkok egymás után kerülnek napvilágra, mint az alámerült autók az apadó tó vizéből. Az aszály segíti a szembe nézést, a kirakós darabjai messze vezetnek. Több évtizedes titkokról van szó, ami eddig a tó mélyén pihent, betemetett az iszap. Megan szándékosan és ügyesen fokozza a feszültséget, amit baljóslatúnak érezhetünk a szereplőkkel együtt. Sok mellékesnek tűnő esemény csak utólag kap hangsúlyt, derül ki, miért is volt fontos történés. Az igazság fenyegetően közeleg. A családi dinamika feltárása nem fed fel mindent, de ahogy a rejtély esetében is, egyre többet tudunk meg a családról, a belső feszültségekről. Lassan egyre több dologra derül fény, a kirakós darabkái kezdenek összeilleni.
A karakterek egyike sem lopta be magát a szívembe, ami nem zavart. A középpontban Hazel Sharp áll, aki elég zaklatott nő. Elég zűrös élete volt, évekkel korábban elhagyta a szülővárosát, Mirror Lake-et. Nem véletlenül. Az anyja rejtélyes eltűnése teljesen szétzilálta a családját, ráadásul a városban mindenki úgy emlékszik az asszonyra, mint aki meglopta a saját családját és egyszerűen lelépett. Hazel ebből a helyzetből próbált menekülni, egészen addig, amíg az apja halála vissza nem hozza a városkába. Azonban ahogy az lenni szokott a múlt benyújtja a számlát, "kiborul az a bizonyos bili", ami a végrendelettel indítja be az eseményeket. A múltbeli eseményeket sok-sok részletből rakhatjuk össze, ettől is visszafogott lesz a lendület, pedig jó kis történet húzódik meg a háttérben. Lekötött, és érdekelt, hova fog kifutni az egész, mi is áll a háttérben.
Ha nem is az év krimije, de egynek jó, mégis volt néhány ok, amiért nem élveztem annyira ezt a történetet, mint gondoltam. Egyrészt, szerintem teljesen kiszámítható volt már az elejétől, viszonylag kevés szereplőt mozgat, akik szóba jöhetnek, mint lehetséges elkövetők. Bár felbukkan néhány gyanúsított a múltból, nem nehéz kitalálni a háttértörténet egy részét, Miranda azonban próbálja bonyolultabbá tenni a dolgokat, és néhány furcsa meglepetéssel is szolgál. Ahogyan apadni kezd az aszály miatt a városka melletti tó vize, Mirror Lake elfeledett titkai lassan a felszínre bukkannak. Két elsűllyedt autó formájában... ami két eltűnt feleséghez tartozik.
Nem mondhatom, hogy a végső leleplezés annyira meglepő, de ebben a könyv inkább a bűnről, a bűnhöz vezető útról szól, mint egy nagy és meglepő csavarról. Szövevényes az ügy, az összefüggések meglepőek. A történet alapötlete érdekes volt, a két eltűnt nő története különös véget ér. Minden darab tökéletesen a helyén van, lassan növekvő nyomással felpörögnek az események, a történet eléri a tetőpontot. Mindenki gyanúsított! Senki sem ártatlan, mert mindenki piszkos titkokat őriz, amelyek most végre kiderülnek. Egy kisváros, ahol az emberek nem mernek kérdéseket feltenni, inkább hallgatnak. Úgy tesznek, mintha ez lenne a legtermészetesebb, legjobb megoldás. Azonban ez nem mehet a végtelenségig, eljött az igazság pillanata. Azoknak ajánlom, akik szeretik a lassan építkező, sötét hangulatú thrillereket, ahol a nyomasztó családi konfliktusok és a kisvárosi titkok legalább annyira fontosak, mint maga a nyomozás. Azért jó néhány hazai női krimiszerzőt magasan überel Megan.
Kedvezménnyel ITT rendelhető a krimi.
Magnólia, Budapest, 2026
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635984930 · Fordította: Neset Adrienn
