Roger Crowley: Tengeri birodalmak Végső csata a mediterrán térség feletti uralomért
1521 - 1580
Az események megelevenítése, maga a könyv először is lenyűgöző! Nem csupán a külcsín, de a belbecs is kiváló. Történelmet kedvelő olvasóként nem gondoltam, hogy a Földközi-tenger a 16. században ilyen jelentős és fontos hely volt.
Ez az egyik legizgalmasabb történelemkönyv, amit az utóbbi években olvastam. Nyilvánvaló, hogy
a szerző alapos felkészültséggel bír, eredményes kutatásokat végzett, mielőtt ezt a könyvet megírta.
Az olvasó olyan kalandos, mozgalmas és élő, színes történetnek lehet részese, ami ritka. A filmszerűen látványosan megírt harcok, érdekes karakterekkel megtöltött cselekmény mellé izgalmas történetmesélést kapunk. Az érthető beszámolókat olvasva képet kapunk a törökök és Európa háborújáról. Arról, amiről történelemórán nem, vagy alig esik szó. Ez egy olyan könyv, ami a történelem nagyszerűségét igazolja, úgy, ahogyan a tankönyv nem is lehet képes. Számos magyar vonatkozása is van az eseményeknek. Izgalmas volt erről olvasni. Az utószót és szerzői megjegyzéseket ajánlott elolvasni. Remek kiegészítést adnak az eseményekhez. Egyébként a könyv sikerét bizonyítja, hogy 2014 után, már második kiadásban jelent meg idén.
Ez a történet teljes meglepetésként ért. Szó szerint nem tudtam letenni, sodort, vitt a történet. Nem sokat tudtam arról, hogy a Földközi-tenger a 16. század egyik legnagyobb háborús zónája volt. Nagy Szulejmán szultán csaknem öt évtizedes uralma alatt az Oszmán Birodalom hatalma csúcsára jutott.. Crowley úgy meséli el az eseményeket, mintha az a közelmúlt történelme lenne. Az ábrázolt időszak a 16. század hatvan évét tartalmazza, a Földközi-tengeren zajló eseményekre összpontosítva mutatja be a hatalmi harcokat, azok hátterét. A korai harcoktól a lepantoi meghatározó öt órás csatáig jutunk el. A könyv három részre osztható: elsőnek a tengeri hatalom megszerzésére irányuló harcok, eseményeket ismerhetjük meg, majd a második rész Málta ostromában csúcsosodik ki. A harmadik rész a végjáték, ahol közel hatszáz hajó és gálya vett részt. Elképzelhető, mennyi keresztény rabszolga mozgatta ezeket a hajókat. A csata egyben a kézi erővel hajtott hajók utolsó nagy ütközete lett, a gályák helyét ezután átvették a vitorlások.
Málta a Földközi-tenger nyugati medencéjének kulcsát képezte.A máltai ostrom különösen gazdag és színes, mozgalmas részletekben elevenedik meg. A háború olyan mélyen személyes, hogy a pazar pompák és a hatalmi őrületek fontos elemei voltak a csatának. Crowley leírásából könnyű elképzelni azokat az érzelmeket, amelyeket a két félnek éreznie kellett: a félelem, büszkeség és vallási elvakultság, ami ördögi dühvel párosult, hogy elpusztítsa az ellenséget. A kereszténység és a muzulmánok párharca rengeteg kegyetlenséggel párosult. Itt csak egyetlen út lehetett: vagy a győzelem, vagy halál. Végig úgy tűnt, hogy a sors kedveli a törököket, mivel ismét átjutottak a Földközi-tengeren, végső sikerük pedig Málta elfogása volt. Szulejmán grandiózus hódító tervei között a kereszténység utolsó szabad, jelképes városának, Rómának az elfoglalása is szerepelt. A hadjárat előfeltétele volt Málta, majd Szicília bekebelezése lett volna. Végül ezzel a Lepanto-i csatával a törökök csúfosan elbuktak, így minden részvevő fél számára véget vetettek a tenger feletti hatalmi versenynek.
Ez idő alatt az oszmán birodalom céljai ütköztek a kereszténység problémás és védekező tevékenységével Nyugat-Európában. Legtöbbször az egykori belső egység túllépte a Nyugat gyakran széttöredezett és kölcsönösen egymással versengő érdekeit: a Pápának saját elgondolása van, Franciaország saját érdekeivel foglalkozik, a Szent Római Császár befolyása bővítésére törekszik, Spanyolország többnyire érintett a Nyugat-mediterrán térségről és a velenceiektől, akik minden oldalról megpróbálják megvédeni saját kereskedelmi hálózatukat. Újra és újra a sors úgy tűnt, hogy kedveli a törököket, mivel ismételten átverekedtek a Földközi-tengeren, végső sikerük pedig Málta elfogása volt, amely a tenger közepén áll. Végül a Corinthi-öbölben fekvő Lepanto-i csatában a törökök minden fél számára szörnyű áron legyőzték őket, és véget vetettek a tenger feletti versenynek.
Crowley elbeszélése végig lendületes marad, viszi az olvasót, nemcsak a konfliktusokat, hanem a mögötte levő embereket és motivációit is bemutatja. A harcok részleteit, az erőszak és a barbárság jellemzőit mindkét oldalon, amely megdöbbentheti a mai olvasókat.
Ez egy csodálatos könyv volt, izgalmas és informatív. A Tenger birodalmak egy olyan időszak lenyűgöző története, amelyről keveset tudtam. Maga a könyv jól megírt, alapos részletességgel, szemléletesen ábrázolva az akkori hatalmi viszonyokat.
Határozott ajánlom mindenki számára, akik érdeklődnek a történelem iránt. A könyv egy rendkívüli korszak átfogó áttekintésével ismerteti meg az olvasót.
angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története, Velencéről és Konstantinápolyról is jelent meg könyve. A Tengeri birodalmak 2008-ban látott napvilágot, és a Sunday Times Az év történelemkönyvének választotta. A hajós családból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években körbejárta a Fekete-tenger partvidékét, jelenleg Szicília körbehajózására készül. A Park Könyvkiadónál megjelent:
Tengeri birodalmak (2014) 1453, Konstantinápoly utolsó nagy ostroma (2016) Kalmárköztársaság (2018)
Antonio de Brugada képén gályák összecsapása
Park, Budapest, 2018
452 oldal · ISBN: 9789633555002 Fordította: Varga Benjámin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése