2018. november 19., hétfő

Nyúlcipő

John Updike: Nyúlcipő



                                                                                       














John Updike Nyúlcipő című regénye életem egyik legfontosabb, meghatározó regénye. Amikor először olvastam a nyolcvanas évek elején Updike igazi "sztár-szerző" volt idehaza. A könyv már akkor is szinte egyidős volt velem. Eredetileg 1961-ben jelent meg, nálunk pedig a Modern Könyvtár sorozatban 1968-ban látott napvilágot.



Akkor még semmit nem tudtam Updike életéről, munkásságáról, azt sem tudtam, hogy a Nyúlcipő Updike talán leghíresebb regénye. Főhőse Nyúl, azonnal a kedvencem lett. Kicsit talán én vagyok Nyúl, bár gyanítom ezzel nem állok egyedül.

Az idei ősz nagy szenzációja volt, számomra a szívmelengető hír, hogy a 21. Század Kiadó John Updike életműsorozatot indított. Ezer hála és köszönet érte! Updike végre visszatér a köztudatba, hiszen felnőtt egy újabb generáció, aki most megismerkedhet munkásságával.

"A sorozat nyitányaként a 2009-ben elhunyt szerző Nyúl-sorozata fog megjelenni, kezdve a Nyúlcipő című regény magyarul még soha nem publikált, teljes szövegével, Gy. Horváth László új fordításában." - olvasható a hírben.

Izgatott várakozással vettem kezembe most a könyvet. Ami igazából egy vadonatúj könyv, hiszen menet közben a szerző többször átírta, formálta a történéseket. Utoljára 1995-ben javított bele. Az pedig igazán izgalmas, hogy végre a teljes szöveg egyben olvasható. Mindehhez egy hangulatos, remek borító társul. Nem ragozom: Imádtam!

John Updike pályafutását újságíróként kezdte. Íróként az 1960-ban megjelent első Nyúl-regénye, a Nyúlcipő hozta meg számára a sikert. Főhőse Harry C. Angstrom, azaz a Nyúl történetét később a Nyúlketrec (1972), a Nyúlháj (1981) és a Nyúlszív (1990) és a Nyúlfark (2001) című regényekben folytatta. Itt említeném, hogy A Nyúlháj (1981) és a Nyúlszív (1990) Pulitzer-díjat nyertek.


A regénysorozatban Updike az amerikai kisember életét ábrázolja, követi nyomon. Az ötvenes évektől a Reagan-korszakig jutunk, az amerikai társadalom életének hatásait is beépíti és megjeleníti. Nem mindennapi családregény ez a sorozat.

Harry „Nyúl” Angstrom menekül. Leginkább önmaga elől.
A nem régiben még menő kosaras és rajongott középiskolai sztár, nyugodt idilli kertvárosi mintaélettel, de most, huszonhat évesen már férj és családapa. A hirtelen jött elkötelezettség felelőssége, a felnőtté válás rögös útja lelkében harcban állnak. Hol a józan esze, hol pedig ösztöneinek engedve a szexualitás vívja csatáját a családi kötelékek, saját érdeke és a társadalmi kötelezettséggel szemben. Amikor ráébred, életének a legfontosabb eleme már nem is önmaga, hanem a gyereke, ami bizony sok-sok lemondással, felelősséggel jár felnevelni.




Fontos megjegyezni, hogy Updike még a szexuális forradalom előtt (1950-es évek vége felé járunk) szókimondóan nyíltan írt a szexről, jó néhány tabut ledöntve a témával kapcsolatban. Kétségtelen, hogy ez is a siker egyik eleme. Elképesztő pontossággal tud emberi helyzeteket megjeleníteni, érzékletesek a szereplői lelkében dúló viharok. Kíméletlen őszinteséggel adja vissza a problémákat, amit magunkénak érezhetünk. A fiatalon megkötött házasság, a rózsaszín álomköd múltával már a leendő társ sem az, akinek eleinte gondolta. Janice pedig szintén nem áll a helyzet magaslatán. Már pedig ennek a kapcsolatnak egy életre kellene szóljon. Ott van Nelson, a fia is, ott téblábol, akiért felelősséggel tartozik. Oda a szabadság, munka van, ez a mókuskerék pedig szokatlan még Nyúlnak. Keresi a menekülőutat. Elsődlegesen Ő áll a középpontban. Lelki vívódásai, érzései, háborgó vágyai. Ez a menekülése Harryt azzal szembesíti, hogy magának is hazudott. A vélt, remélt boldogságot képzelve az fényévre került. Avagy: anyám, én nem ilyen lovat akartam!



A kapcsolatot Janice viselkedése is nehezíti. A fiatal nő éppen úgy nem tud mit kezdeni magával, a hirtelen jött anyasággal és a tébláboló kisfiúval. Az asszony méla, szinte utálkozó unatkozása mintegy eljövendő életük szürkeségét vetíti előre. Baljósan körvonalazza leendő boldogtalanságukat. Igazából egyikük sem tud, nem is akar megfelelni sem egymásnak, sem a társadalmi, szülői elvárásoknak. Két éretlen fiatal küzdelme ez. Harryt menekülésre készteti, ő lép hamarabb. Bár ezzel a helyzet nem igazán oldódik meg, de időt nyer. Gondolkodhat sorsa felett. Apának lenni is hatalmas felelősség, fel kell nőnie Nyúlnak ehhez a feladathoz.

Életük szürkeséget nem tudja elfogadni, ideálokat, álmokat kerget. Ez a szülei besavanyodott házasságában, apja robotéletében vagy az apósa pitiáner ügyeskedései mellett anyja és anyósa örök elégedetlenségében testesül meg előtte. Ez vezet az első szökési kísérlethez, ami csak egy eszeveszett autózássá válik. Ki akar törni, utat keres, időt akar önmagának.

A második már egy prostituált karjai közé vezet, ahol Ruth-ban az igazi szerelem csalóka ígéretét látja. Innen Nyulat hamar visszarántja a kötelesség, a szülők ostroma és a munkáját odaadó kitartással végző, lelkes pap. Nem mellékesen Janice közben megszüli második gyereküket. A családi béke elég rövidre szabott lesz.
Mi vezet ahhoz, hogy Harry Angstrom ismét felvegye a nyúlcipőt? Egy korántsem hétköznapi tragédia. S hogy merre, meddig szalad Nyúl? Erre a választ a Nyúlketrecben kapjuk meg.



"A káprázat lökést ad neki. A keze magától emelkedik, de már előtte érzi a szelet a fülében, sarka lassan csattog a járdán, majd az édes pániktól máris könnyedébben, gyorsabban, és fut. Fut. Ó, hogy fut!"




"Updike mindent tud a férfi lelkéről, és bár ma minden mást jelent, mást a szabad világ, mást a férfi, és mást a lélek, ennél bölcsebb, szórakoztatóbb, mulatságosabb és fájdalmasabb olvasmányt nem találsz!"

Bárdos András a 21. Század Kiadóvezetője





Eredeti mű: John Updike: Rabbit, Run
Eredeti megjelenés éve: 1960
XXI. Század, Budapest, 2018
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155759703 · Fordította: Gy. Horváth László



John Updike: 1932. március 18. (Amerikai Egyesült Államok, Shillington, Pennsylvania) 2009. január 27. (Amerikai Egyesült Államok, Beverly Farms, Massachusetts)

író, forgatókönyvíró. a New Yorker folyóiratnak írt cikkeket és kritikákat, és itt jelentek meg első novellái és versei is. 1957-ben azonban úgy döntött, hogy minden idejét a szépirodalomnak szenteli.
Regényeinek magyar fordításai Göncz Árpád, Réz Ádám, Ungvári Tamás tolmácsolásában olvashatók.


Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért A Nyúlháj (1981) és a Nyúlszív (1990) Kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot.
76 éves korában tüdőrákban halt meg 2009 január 27-én.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése