2016. május 1., vasárnap

Itt járt Britt-Marie

Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie 






"Egy bizonyos életkorban az összes kérdés, amit az ember feltesz magának, ugyanarról szól: Hogyan kell élni az életet?"



                                                             



Az utóbbi évek legjobb és legeredetibb írófelfedezése számomra Fredrik Backman. Az ember, akit Ovénak hívnak című első regénye rögtön kedvencem lett, Ove karakterét az egész történetet nem lehet nem szeretni. Magasra is tette a lécet Backman vele, nagy élmény volt olvasni. A második regény a nagymamás már jobban megosztotta az olvasókat. Igazi felnőtt mese, de erre worsokkal, félálomországgal együtt nem igazán voltam vevő. Jó volt persze, de de.  Ove felülmúlhatatlan kedvenc lett. Így aztán nagyon vártam a mindent eldöntő harmadik regényét. Nos, Britt-Marie, akinek a szoknyája sem mer meggyűrődni, tűsarkúban belőtte, becsavarta a felső sarokba a gólt! Pedig nem is szeretem a focit.



Két szívmelengető és elgondolkodtató történet után Backman hozta a formáját.
A nagymamás regényben mint fő gonosz, túlbuzgó lakótárs már megjelent Britt-Marie alakja.
Éppen ő volt a történet legeredetibb figurája. Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a másik élete könnyebb, jobb. Mélységében nem ismerik, felületesen ítélkezni pedig hiba. A kritikusan szigorú asszony alakja a regény végére sokkal közelebb került az olvasóhoz. Magyarázatot kapunk miért olyan, mi lakik a lelkében, mitől szomorú-szigorú. Szeretetre vágyik, elismerésre, amit szinte egész életében nélkülöznie kellett. Most az új regény forog körülötte, épül rá.

Britt-Marie háztartásbeli feleség, negyven éve éli szigorú rend és listák szerint életét. Mindennek megszabott helye van életében az evőeszközös fiók rendjétől a jól bevált Faxin-ig. Mennyire "természetes" tud lenni, hogy mindig van tiszta, vasalt ing, sosem fogy ki a szappan, rend és tisztaság, meleg vacsora várja a munkából érkező férjet, Kent. Az "semmi" ugye, rendet tartani, vásárolni, takarítani... Mennyire nincs becsülete a háztartási munkának, az otthon varázsának.
Pedig hatalmas energia, erő kell ezt is naponta produkálni. A férje is elunja a jót és lelép, Britt-Marie jól felépített, rendezett világa összeomlani látszik.


Nem könnyű, sőt, kifejezetten nehéz munkát vállalni hatvanévesen. Főleg úgy, hogy lánykorában
állt utoljára alkalmazásban. Innen indul a regény a munkakereséssel.
Megindító és elgondolkodtató Britt-Marie sorsa. Fredrik Backman zseniálisan adagolta eddigi írásaiban is a humoros helyzeteket és a könnyes valóságot. Most valahogy a könnyekből jut több. Ami persze egyáltalán nem baj, ettől még emberibb és hihetőbb a történet. Ügyesen éri el, hogy hirtelen gombóc legyen az olvasó torkában. Persze a többi szereplő élete sem fenékig tejföl Borgban, ahová a sorsa viszi Britt-Marie-t. Itt játszódik a regény fő cselekménye.
Borgról mindent elárul, hogy felszámolt iskola, patika, rendelő posta és bolt nélküli község. Van azonban egy még éppen működő pizzéria és egy ifjúsági otthon, ami "hallatlanul koszos" és ide gondnokot keresnek.


A megjelenő szereplők nyomorúságos élete összefonódik főhősnőnkével. Mert bizony Britt-Marie igazi hős, túlélő lesz a történet végére, ahogyan a többiek is. Mindenki túlélni szeretné ezeket a nehéz, gazdasági válságtól sújtott időszakot. Ugye ismerős? Miközben keressük életünk apró
örömeit a boldogságunkat.  Emberi pillanatok, humorral és rengeteg iróniával. A hétköznapok hőseiről, a közösség összetartó erejéről és a szeretetről. No, meg a fociról!
Mert mit is tudnának az ott élő gyerekek csinálni, ha nem fociznának? A bajnokságon való induláshoz kell egy edző, mert az előző elhalálozott. Ki más is lenne erre a legalkalmasabb, mint Britt-Marie?  A rendre, tisztaságra mániákusan ügyelő nő rendet tesz a községben, a közösségben
és a focicsapatban is. Nyomot hagy maga után, alig pár hét alatt.

Backman bizonyára jó emberismerő lehet, remek karaktereket rajzol nekünk ismét. Miközben megismerjük mások éltét át is érezzük gondjaikat, kevéske örömeiket. A gyerekek, Omar és Vega valamint Sami aranyos, kedves figurák. Sajnos a dráma az ő életükből sem hiányzik. Napjaink komoly problémái közé tartozik a családok szétesése.

Enyhíti az eseményeket a humor. Még a fel-fel bukkanó patkány is kedves szereplő lesz, de a "kavicsfelverődés" is komoly humorforrássá válik. Szerethetőek, ahogyan a tesze-tosza, mégis szigorú helyi rendőr Sven is. Sajnos neki nem terem babér, hiszen feltűnik Kent. A szerelem pedig valóban nem mindenkinek tűzijáték és lobogás. Az összetartozás és a biztonság legalább olyan fontos, mint a másik megbecsülése. Valaki pedig az egész motorja, az ő kezében futnak össze a szálak, ő a borgi mindenes. A közösség megtartó ereje, a szereplők egymáshoz való viszonyának változásai remek hangulatot adnak az eseményeknek. Csak a munkaügyes lányt emelném ki. Ahogy elkezdődik a furcsa kapcsolata Britt-Marie-vel és ahová a történet végén érkezik az nem mindennapi. Nagyon mai és emberi történet ez.

Nevettem, bosszankodtam és szomorkodva drukkoltam a szereplőknek. Megérdemelnek egy kis boldogságot, napfényt és Párizst. Mesterien tárja elénk az élet egyszerű, sokszor fájó valóságait Fredrik Backman. Ahogy kibontja, elmeséli és megismerteti az olvasóval Britt-Marie gyerekkorát, életét, felépíti jellemét az elismerést érdemlő. Stílusa és a mondanivalója maivá teszi a regényt.
Az már a szeretet és megbecsülés a végén, ahogy elengedik Britt-Marie-t, ő megtette a dolgát, őt várja Párizs vagy Kent? Bár néha jól behúztam volna Kentnek...

Az egységes borító jól illik az előzőekhez, sugallja az összetartozást. Nem csak a történetekét.

Ha. Ezt nem gondoltam volna. Kimegyek és átrendezem az evőeszközöket. Ha. És ezután mindig használok poháralátétet is. Ha. Civilizáltan, bátran, kezdjük újra. Mert lehet, kell és érdemes!
Ove zseniális, Britt-Marie meghatóan érzékeny lélek, nekem űberelte a nagyit, Ovét nem lehet…

Mindenkinek ajánlom ezt a szívszorító boldogságkeresést. Várom a további Backman regényeket!


Fredrik Backman: 

1981-ben született. Első regénye 2012-ben hatalmas sikert aratott. Az ember, akit Ovénak hívnak csak Svédországban 600 000 új gazdára talált. További 25 ország vette meg a kiadás jogait. A sikerére bizonyíték az is, hogy nem régiben a 3. helyre került a New York Times bestseller listáján, ami nem amerikai szerző esetén kivételesen ritka!  Jelemleg Stockholm külvárosában él feleségével és két gyermekével.












Animus, Budapest, 2016
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633244098 · Fordította: Bándi Eszter


2 megjegyzés:

  1. Jaj, de jó, hogy ezt olvashattam!! Nem féltem ugyan nagyon, hogy Fredrik Backman az első két könyve után csalódást okozhat nekem, de most már azért teljesen megnyugodtam.:) Hamarosan nálunk is sorra kerül. Bea

    VálaszTörlés
  2. Csak bátran, fogod szeretni, bár komolyabb a történet, vannak mélységei a mondani valójának. A Stoner light verziója, olvasmányosabban, női oldalról.

    VálaszTörlés