Diadalmas liliomok

Csikász Lajos: Diadalmas liliomok  
(Anjou lobogók alatt 2.)




                                                                


"Egye fene, harcoljunk még egy kicsit Károly királyért!"







Ócsárd nembeli Imre története folytatódik. Károly király kiváló harcosa és hű embere immár száznagyként tér vissza ebben a történetben. A Károly számára sikeres rozgonyi-csata után vagyunk. Hatalma erősödik, a kiskirályokat visszaszorította, de a végső győzelemre és a behódolásra még várnia kell.
Az Anjou-liliomos csokor második "szála" remek és méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomok című első kötetnek.


A döntően sikeres rozgonyi csata után egy új kor vette kezdetét.  A kiskirályok önzően gőgös, országot szétdaraboló hatalma megtört, elindult valami jó irányba. Az ország egyesítése és a királyi hatalom megszilárdítása a cél. Persze ez nem ment könnyen és gyorsan, akadtak még olyan területek, ahol a helyi urak számítottak erősebbnek, nem pedig Károly. Ilyen hely Gönc vára az Abák sasfészke.
Kun nevén Öcsöd, azaz Imre és a király bizalmas barátja Drugeth Fülöp vezetésével egy hatalmas cselvetéssel beveszik, elfoglalják ezt a döntően fontos várat a királynak. Eközben a magyar virtus, lelemény és maga a csata utáni állapotokkal is megismerkedhetünk. Alapos és szemléletes képet kapuk arról, mi történt a harcok után. Sebesültnek lenni sem biztos, hogy jobb volt. A fosztogatók, zsákmányszerzők nem kegyelmeztek az ellenség katonáinak. Egy minőségi acél sodronying, egy remekmíves kard, tőr, egy ezüst kereszt is komoly értékkel bírt.



A sikeres várostrom után Gönc várára is kikerül a liliomos királyi zászló. Azonban két nem várt meglepetésben is részük lesz Imrének és embereinek. Egyiket maga a király okozza, a másikat két úri hölgyike. A keresd a nőt elve 
alapján a toronyszoba két úrhölgyet rejt. 
Kik ők, hogyan és miért voltak a várban maradjon titok. Okoznak még nem kevés meglepetést, mesterien ármánykodnak, még Imre is kiesik a király bizalmából.

Végig érezhető, hogy sűrű titkok vannak a hölgyek körül. Nem egészen azok, akiknek mondják magukat. Persze a későbbiek során kiderül pontosan kik is ők. Remek jellemrajzot kapunk róluk, ahogyan minden karakter jól megrajzolt. A Csák Máté várában, a rózsakertben történtek az egyik kedvenc és fontos jelenetem volt, ide illik. Az olvasónak ajánlom alapos szemrevételezésre az igényes, kifejező borítót. A gőgös, büszke fekete démon alakja ott megjelenik. Lovagias módon Imre biztonságban hazakíséri a nőket Trencsénybe, az ellenség várába... ezzel újabb izgalmas fordulatot ér el a történet. Ármány és ellenségeskedés, hatalomvágy a történet alapja, amíg végül tényleg diadalmaskodnak a liliomok. Ennek azonban ára van. 

Csák Máté és emberei érthetően nem fogadják túl nagy örömmel Imrét, ám ha már ott van, nem eresztik... Imre előtt olyan akadályok merülnek fel, aminek a végén még a kiskirály oldalán áll harcba a csehországi hadjáratban. Ennek sikere a visegrádi vár visszafoglalása lesz. A másik a női szeszély hozta bosszú. Imre ellen olyan mesteri ármányt eszelnek ki, hogy ő maga is ledöbben. Tapasztalja, mennyire dühös és bosszúszomjas tud lenni egy "özvegy menyasszony"!
Az igazságot a saját pecsétgyűrűje rejti. Fontos szerephez jut egy nemes paripa, egy mén "alkatrésze". Károly, ha nehezen is, de megnyugszik, Imre visszaszerzi becsületét ezáltal. Károly
sem lehetett egy könnyű eset, mint uralkodó. A fentebb említett meglepő fordulatot éppen a király önérzete okozza. A király bizalmába jutni sem volt egyszerű, de elveszíteni azt sokkal könnyebb.


                                                                           
Addig azonban igen sok és váratlan eseményt hoz a történet. Csikász Lajos úgy mesél, mint Benedek Elek. Leköt, megragad és nem enged a lendületes mese varázsa. Az adott kor szokásait, embereit, történéseit úgy rajzolja meg, hogy miközben alapos ismereteket is nyújt. Karakterei igaziak, emberiek. Érzők vagy gyarlók, de gondolkodnak. Vágyakoznak, szeretnek és szenvednek. Teszi mindezt könnyed, olvasmányos stílusban, ahol a humor sem hiányzik a történetből.

Történelmünk egyik legszínesebb része az Anjou-ház Magyarországon eltöltött évszázada. Ezt a kort hozza közel, ábrázolja a vaskos könyv. A történések viszi előre az olvasót, szórakozik az izgalmak közepette. Lendületes cselekményével a szerző eléri és kíváncsivá tesz a szereplők sorsa iránt. Képet ad az akkori viszonyokról, az emberek életéről. Nem csak a harcokat ábrázolja, de az élet egészét. Fantasztikusan látványos képei szemléletesek, szinte láttam magam előtt a történetet. Filmre illően színes és izgalmas. Örülök, hogy nem hagytam ki ezt a sorozatot. Valóban színes, fordulatos módon szórakoztat. Remekül vetíti előre a következő rész várható eseményeit. Ízes és népies humora  eredeti szín a történelmiregények között. Köszönöm az élményt adó olvasást! Csikász Lajos a kedvencek közé került, érdeklődéssel várom a további regényeit, történeteit.

A sorozat részei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok. 

  

Csikász Lajos: 1964. március 8-án született Kunszentmártonban.
Földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen 1992-ben. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Szegeden él feleségével, két fiával.


Gold Book, Debrecen, 2015
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634263494