Pszichiáter látott már?

Claudia Hochbrunn & Andrea Bottlinger: Pszichiáter látott már?

Zűrös hősök analízisben



                                                             

"az sem meglepő, hogy az irodalmi hősök évszázadokon át mindig ugyanazokkal a szokásos emberi gondokkal küzdöttek, és a több ezer éves szövegek akár még napjainkban is relevánsak lehetnek." 

Az idei év egyik legötletesebb, legkülönlegesebb könyvéről hoztam ajánlót. A szórakoztató humora mellett elgondolkodtató volt, remek kikapcsolódást nyújtott olvasás közben. Azonnal az év kedvencei közé került nálam ez a nagyszerű kötet.

A pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger összefogásából egy valóban élményt adó, közérthetően megírt irodalmi elemzőválogatás került ki. A könyv sokféle történetet és irodalmi alkotást vizsgál különböző korszakokból, egészen napjainkig bezárólag. Már az Előszóban több izgalmas kérdés merül fel. Az adott korszakok jellemzői nagyban tükröződnek vissza az irodalmi alkotásokban. A főszereplők évszázadokon át ugyanazokkal a problémákkal szembesültek, mint a ma embere. Izgalmas lenne mondjuk 50-100 év múlva górcső alá venni napjaink irodalmát.

Először egy rövid anekdotával mutatják be a műveket, majd rövid bekezdésekben elmagyarázzák, miről szól nagyjából a cselekmény. Így azoknak is érthető lesz ez a humoros zanzásított ajánló, akik nem ismerik, nem olvasták esetleg az adott művet, illetve már régen volt a kezükben. Ezután elemzik a főhősök pszichéjét és cselekedeteit. Ketten alaposan szemügyre veszik az egész alkotást vagy több karakter személyiségét is kielemzik. Megismerjük viselkedésük, tetteik mozgatórugóját, a bennük lévő rejtett jegyeket, utalásokat. Az alapkérdés mindig ugyanaz: Mi lett volna, ha hőseink időben pszichiáterhez fordulnak? A két szerző olyan közismert irodalmi személyek elemzését tárja elénk, mint Artúr király, Rómeó és Júlia, Drakula, Winnetou, Sherlock Holmes, Scarlett O'Hara, Momo vagy éppen Harry Potter is felbukkan a pszichiáter képzeletbeli díványán. Mi történik a karakterek pszichéjében, ezt mutatja be ez a remek válogatás. Az olvasottak átgondolásával a különböző könyvek számos aspektusát teljesen más módon idéztem meg magamban.

Természetesen az ókorban kezdünk, a görög sorstragédiákból az egyik legismertebb a nyitó darab. Az Oidipus-király ízig-vérig igazi görög történet. Szenvedéllyel, egy baljóslatú jövendöléssel, ami bizony kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Persze, akkor nem születik meg ez a remekmű, az Oidipus-király. Mégis különleges jellemzéseket kapunk a szereplőkről. Emberek, gyarlók és bűnösökké lesznek. Talán egyik legjobb ezekben az elemzésekben, hogy a ma emberére is ráismerhetünk. Úgy tűnik, nem változtunk valami sokat az évszázadok alatt. Csupán a díszlet alakult át.

"A görög mondákból a következő tanulság vonható le: az ember nem menekülhet a sorsa elől, viszont saját maga alakíthatja azt."


Claudia Hochbrunn az irodalomtörténetbe való mulatságos elmélyedése azt mutatja, hogy a szépirodalom szereplői is csak emberek, és minden jó hősnek akad szeszélye, furcsasága. Ettől lesznek egyéniséggé, meghatározó jellemekké. Az irodalom számtalan megoldatlan konfliktusokból áll, legtöbbször ez a kiindulópont. Néhányat kiemelve: Roppant élvezetes volt olvasni Kafka hőséről, ami egy újraolvasáshoz is kedvet teremtett. A szerencsétlen sorsú Samsa-család fia, Gregor testi-lelki átváltozása félelmetes, mégis sajnos egyre jellemzőbbé válhat. Ez napjaink egyre képmutatóbb és álságosabb világában is időszerű történet. Szerintem ez volt az egyik legtalálóbb elemzés.

"Így nézve Az átváltozás még ma is roppant időszerű mű – mivel napjainkban is egyre nő azoknak a száma, akik úgy érzik, mindig csak kibabrálnak velük, és emiatt elveszítik minden empátiájukat."


Az irodalom rendhagyó pszichiátriai szemlélete, amiből a könyv sok érdekes történetet kínál, meglehetősen ösztönző, gondolkodtatásra alkalmas. Miközben tökéletes szórakoztató is egyben. Könnyen olvasható, a művek felidézése bevonja az olvasót. Tetszett az időrendisége, ahogy végig veszi a világirodalmi sikereket. Az emberiség fejlődése is nyomon követhető így. Különösen kedves és érdekes volt Karl May életének és írásainak elemzése, de megkapóan nyílt, őszinte mindegyik elemzés.

"A főszereplő, Momo a mindannyiunkban ott élő gyermek, akinek egyesek több teret engedek, míg mások teljesen elfojtják magukban, mivel zavarja őket a karrierépítésben. Milyen is Momo, a bennünk élő gyermek?"


      

Szívet vidító volt a gyerekirodalom kiválóságairól olvasni. Harisnyás Pippi és a Végtelen történetből Momo, vagy Harry Potter napjainkban is fontos kedvence az ifjúságnak. Izgalmas kalandokra vitt a Rózsa neve vagy éppen az Alkonyat szereplőinek elemzése, de érdekes lett a számomra ismeretlen (nem olvastam) A szürke ötven árnyalata is. A saját és környezetünkben élők életének apró momentumai bukkanhatnak fel olvasás közben.

Így végigjárva az irodalomtörténetet ókortól, a középkoron át, egészen a modern időkig egy élvezetes lélekelemzést olvashatunk. A lezárásban egy összefoglalást kapunk, ami vissza és előre tekintve igyekszik a korszakok embereszményét megtalálni. A mindenre kiterjedő változást követve láthatjuk az emberiség történetét az irodalom tükrében ironikus humorba ágyazva. Az biztos, bármikor kézbe vehető, bárhol felüthető, találunk üzenetet, ami napjainkkal összecseng. Remek kis kötet, ajánlom mindenkinek!


ITT megrendelheted! 




A szerzőkről:
Claudia Hochbrunn pszichiáter és pszichoterapeuta; pszichiátriai klinikákon és törvényszéki bűnüldözésben veszélyes bűnelkövetőkkel foglalkozik.
Andrea Bottlinger német írónő; főként sci-fi- és fantasyregények szerzőjeként ismert.



Athenaeum, Budapest, 2021
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632939391 · Fordította: Csősz Róbert