Amikor néhány éve elolvastam a Hallgasd a holtak énekét című regényt, (ami szerintem az egyik legerősebb a KULT-könyvek sorozatban), tudtam, örülnék egy újabb Jesmyn Ward történetnek. Most került a boltokba és az olvasókhoz az írónő egy régebbi, eredetileg 2011-ben megjelent regénye, ami a KULT-könyvek 21. kötete. Hasonlóan szép, lírai hangon megírt, mégis szomorú történet ez. Egyszerre fájdalmasan gyönyörű és mégis borzalmas, a sorok mögé kell látnunk. A szegény emberek egyszerű életében a tragédia hatványozottabban sújt le.
Jesmyn Ward könyve bemászik az ember lelkébe, nagyot tud ütni a történet ereje. Veszteség és fájdalom keveréke váltakozik a kilátástalan reménnyel. Egy afroamerikai család sorsából kapunk ízelítőt. Mississippi államban, a Mexikói-öböl partvidékén járunk, Bois Sauvage a kisváros neve, itt játszódik a történet. A nagyszabású családtörténet alapja az anya nélkül felnövekvő gyerekek sorsa a részeges apa mellett, a kilátástalan mélyszegénység a háttér. Korán felnőttek, talán soha nem is voltak igazán gyerekek. A vágy és a bánat érezhető mindegyikük gondolataiban. Sötét, szomorú és nyomasztó történet, nálunk is akadnak olyan helyek az országban, ahol simán elképzelhető lenne.
A különleges atmoszférájú, lírai történet egy kutya ellésével indul, ami elég különös, mégis egy érzékletes leírást ad. Jesmyn Ward metaforái, hasonlatai az elvesztett anya utolsó szülésének képeivel keverednek. A két nagyobb fiú két külön személyiség. Skeetah a legnagyobb, az ő pitbullja meghatározó a regényben, míg a másik fiú Randall magába forduló alkat. Neki a sport nyújt vigaszt. Mellettük a tizennégy éves Esch képviseli a női nemet a regényben, egyben ő a mesélő is. A legkisebb fiú, Junior már anya nélkül igyekszik felnőni, kapaszkodni testvéreibe. A szoros családi kapcsolat lenyűgöző összetettséggel jelenik meg, másuk nincs is. A négy gyerkőcnek a testvéri kötelék, az összetartozás ad erőt a nyomorúságos mindennapok túléléséhez. A karakterek érzelmi tartománya a szeretetvágyra összpontosul.
Ugyanakkor csodálatos, jól megrajzolt és érzékenyen megírt regény a család tizenkét napjáról. Egy kitépett jellemző pillanat az időből, amit végig a közelgő hurrikán miatti aggódás tetéz. Mintha nem lenne elég gondjuk az élettel, a hétköznapokkal. Igazán lírai, ahogy végig ott van az elvesztett anya. A gyerekek emlékeiben egy talán boldogabb múltból jelenik meg, ami a kegyetlen jelent segít túlélni. Saját traumáik és szorongásaik oldásában segít nekik China, a kutya és a kölykök, akik legalább olyan fontos szereplők végig, mint az emberek. Skeetah különösen szoros érzelmi kapcsolatban áll kutyájával. Azonban a sors kegyetlen. A kölyköket a Parvo-vírus sem kíméli, de az anyaállat is ingerlékennyé válik. Ahogyan a remény foszlik szét, úgy a kölykök is sorra pusztulnak el.
Csak egymásra számíthatnak, egyedül küzdenek, próbálnak talpon maradni a nyomorban, ahonnan képtelenek, lehetőségük sincs kitörni. Belefásultak, tudomásul veszik sorsukat. Megrázóan szép történet, tele fájdalommal, a könyörtelen valóság pontos és szemléletes ábrázolását olvashatjuk.
Az egész könyvet a viharra való felkészülés tölti meg, ez a másik fő szál, ami ad egyfajta feszültséget még a regénynek. A Katrina hurrikán közeledik, iszonyatos erővel sújt le a térségre, a történet végén. Ez nem a mindent elmosó eső, nem a megtisztulást hozza. Megkönnyebbülésről csupán annyiban beszélhetünk, hogy nehezen, lelki és testi sérülésekkel ugyan, de sikeresen túlélik valamennyien. Ám igazi megoldás, feloldás nincs. A várakozásnak vége ugyan, de szereplőink ott vannak, ahol a kezdetekkor. A hogyan tovább nyomasztó kérdése továbbra is ott lebeg felettük. A történet nem csak megrázó, de elgondolkodtató is, amelynek a hangulata mélyen hat és ott marad az olvasó lelkében.
ITT tudjátok kedvezménnyel megrendelni a kiadótól.
XXI. Század, Budapest, 2021
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155955280 · Fordította: Todero Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése