Benkő László: Kard és glória Szent László 3.
A lázadás parazsán és A korona ára című kötetek után a Kard és glória regénnyel teljes
lett a Szent László életét bemutató trilógia.
I. László magyar király 1077 és 1095 között uralkodott, irányította országunk sorsát. I. Béla és a lengyel Richeza királyné másodszülött fia történelmünk egyik legkedveltebb uralkodója. Testvére, I. Géza rövidke országlása után került a magyar trónra. Királyunk gyermek és ifjúkoráról, lovaggá avatásáról és a korona körüli bonyodalmakról mesél az első két kötet. A három testvér egyessége
az uralkodás körül nem okozott problémát, ám I. András későn született fia, a könnyelmű és befolyásolható Salamon annál inkább. A családi elmérgesedett viszony a trón birtoklása miatt alakult
ki. Merényletek, aljas cselszövések tették izgalmassá, fordulatossá ezeket az éveket. Salamon nem királynak termett, uralkodásra alkalmatlan volt. A testvérháborúk során az ország sorsa volt a tét.
A remek címválasztással utal a szerző arra, hogy László keményen kivette részét a harcokból, szívén viselte népe és a forrongó ország sorsát. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, törvényeinek szigorúsága célt ért, helyre állt a belső béke. Elfogadta a Horvát Királyságot (testvére Ilona volt a királyné). Nevéhez köthető, hogy 1083-ban szentté avatta az államalapító István királyt és fiát,
Imre herceget, Gellért püspököt és két remetét, Andrást és Benedeket. Ezzel is szilárdította Magyarország helyzetét a keresztény államok között. Elismerte az egyházat, ám önálló országlás jellemezte.
Kiváló uralkodói képességével, vitézségével lehetőség szerint törekedett a békére. A magyarságot
a belső viszályoktól megmentette. Ő lett Szent István örökségének méltó folytatója. Kőkemény, céltudatos külpolitikájával és a belső rendteremtéssel megpróbálta befejezni az államalapító király által megkezdett utat.
A lovagkirály életét bemutató harmadik rész is aprólékos gondossággal hozza emberközelbe I. László alakját. A történet 1084 - től folytatódik, amikor Salamon, a korábbi trónfosztott uralkodó ismét László ellen ármánykodik. Most a kunok és a besenyők közt keres szövetségest a korona megszerzésére. Ez számára ugyan esélytelen, ám mégis megtesz mindet, ami a végső lezáráshoz vezet. A csata sorsa és László győzelme egyértelmű. Országunk helyzete erősödött, a királyt már életében szentként szerették.
A történetben jelentős helyszín a Pilis hegység és ott egy kicsinyke vadászház, ahol a király is szívesen tartózkodik. Egy gyermekrablással bonyolódik a cselekmény ez adja a másik
fontos szálat a regényben. A két eltűnt gyerek sorsa összefonódik, ad okot és meglepetést az olvasónak, hogy az akkori életről, szokásokról is képet kapjon. A Pilis azonban nem csak királyi vadaspark az Esztergom - Visegrád - Buda háromszögben. Helyzetét erősen meghatározták, erősítették a kereskedelmi útvonalak, a dunai révhelyek is. Az emberi tragédiák, a belső rend fenntartása és a Salamon elleni végső leszámolás a regény fő eseménye. A történelmi hűség, a szenvedélyes emberi sorsok ábrázolása ismét egy sodró és kalandos történetet ad az olvasónak. Fontos és meglepően jól ábrázolt a férfi-nő kapcsolatok viszonyok, ezek hatása a történetre. Ezen keresztül még jobban megismerjük László emberi oldalát, érzéseit, belső gondolatait. Perka szelleme többször visszatér. Csegő pedig méltó és szerető védelmezője királyunknak. Itt a régi hit, a boszorkányos gyógyító asszony személyében jelenik meg a regényen. Csegő a király szívében is fontos helyen van. A régi eszmék és az új rend küzdelmei, csipetnyi szerelem színezi az eseményeket. Ugyanakkor a királyné Adelhaid és László kapcsolatáról is sok információval szolgál Benkő László.
László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt, aki „a többi ember közül vállal kimagaslott” nem csak jellemével. Az ő belső vívódásai is megjelennek a történetben. Mint férfi az idő múlása, betegségek, sérülések kísérik életét. A trón továbbadása is erősen foglalkoztatta még betegágyán is. Képes volt önmagát felülbírálva eldönteni, kié legyen a korona. A végső lezárás, László utolsó csatája ugyan számára elveszett (meghalt), mégis tökéletes befejezést ad a trilógiának. Nem tudni, mire vitte volna, ha negyvenkilenc évesen nem hal meg. Halálával egy erős, stabil országot hagyott hátra.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a sorozat minden részét. Remek felépítése, cselekményes története és a szereplők kidolgozott jelleme teszi szórakoztatóan elgondolkodtató olvasmánnyá. Közel hozza a mai olvasókhoz ezt a korszakot. Benne van minden, ami az iskolai történelemkönyvekből kimaradt.
A sorozat mindhárom igényes és színvonalas borítóját Csikász Katalin tervezte.
Benkő László remek író, magas szinten és egyenletesen jól ír. Több történelmi témájú regényét olvastam, amelyek mély benyomást tettek rám. Fordulatos, sok szálon futó, izgalmas cselekmény, a kor forrásanyagának mély ismerete, egy esemény objektív, több oldalról történő megvilágítása jellemzi. Őszintén tudom ajánlani mindenkinek regényeit.
Benkő László: 1952-ben Szombathelyen született. Pedagógus végzettségű író. Érettségi után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, itt szerette meg a történelmi regényeket.
A regényírás kora ifjúságától foglalkoztatta, majd hosszú előkészítés után 2004-től publikál. A magyar középkorról (honfoglalás, tatátjárás és kalandozások kora) mellett két legújabb kori történelemmel foglalkozó kötete is megjelent. Írói álnéven 20 romantikus regényt is jegyez. Történelmi regényeiben nem titkolt célja a múlt legreálisabb bemutatása, ábrázolása. Az események komplex bemutatása és az olvasó szórakoztatása.
Olyan könyvsikerek fűződnek még nevéhez, mint a Viharlovasok és a Tatárjárás sorozatok, A spanyol grófnő, A Zrínyiek három kötete vagy a Drezdai emberünk.
Lazi, Szeged, 2016
434 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673035
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése